11.

Kádár-rendszer jellemzői

Előzmények – a szabadságharc leverése és a megtorlás

- Feloszlott az MDP
- Új munkáspárt: Magyar Szocialista Munkáspárt
 MSZMP
 Főtitkár: Kádár János
- November 4: Szovjet intervenció
 Pár nap alatt felszámolta a fegyveres ellenállást
 A polgári lakosság ellen is alkalmaztak erőszakot
 Kb. 200 ezer ember menekült nyugatra: későbbi nevükön ők lettek a
disszidensek
 Értelmiségi szervezetek és a munkástanácsok még decemberig
ellenállást tanúsítottak
 Nagy Imre és munkatársai a jugoszláv követségre menekültek.
 Mindszenty József az amerikai követségen kapott menedékjogot.
 A harcokban részt vevők többsége Nyugatra menekült.
- November 7: Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke Kádár Jánost kinevezte
miniszterelnöknek. 1989-ig hívjuk ezt Kádár-korszaknak.
- A forradalom leverését megtorlás követte:
 Új karhatalom alakult: pufajkások
 A felkelők és a vezető politikusok zömét kivégezték
 Tízezrek kerültek börtönbe
 Nagy Imrét és társait csak 1958-ban állították titokban bíróság elé,
elítélték és kivégezték őket.
A diktatúra helyreállítása és működése

- Kádár János az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak nyilvánította

 Szerinte a szocializmus megdöntésére készült
 Kiváltó ok: Rákosi Mátyás sztálinizmusa
 Felelősség Nagy Imrét terheli, mert ő adott lehetőséget a fegyveres
harcra
 Az amerikai imperializmust is hibáztatja, ok nélkül.
- Kádár más módszereket alkalmazott
 Ezért, valamint a tartós szovjet jelenlét miatt a társadalom elfogadta
Kádárt.
- Kádár János tudatosan kerülte a személyi kultuszt
- Nem várta el a politikai aktivitást, elég volt, ha a lakosság nem áll ellen („Aki
nincs ellenünk, az velünk van”)
- Kerülte a nyílt erőszakot és a durva törvénytelenséget
 Puha diktatúra
- 1963: amnesztiát kaptak, akik nem vettek részt a fegyveres harcokban
 - 1971-re rendezték a viszonyt a katolikus egyházzal
 Mindszenty József Ausztriába távozhatott
- 1978-ban az USA visszaszolgáltatta a Szent Koronát
- Kádár alkut ajánlott a magyar társadalomnak:
 A magánélet biztonságát és a szerény gyarapodást ajánlja
 A diktatúra elfogadásáért cserébe
 A fogyasztás lassú növekedése és az életszínvonal emelése politikai
céllá vált.
- A kádár-rendszer pártállam volt élén Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával.
- Az MSZMP karrierpárttá vált
 A tagság tette lehetővé a szakmai és társadalmi előremenetelt
 Egyre kevesebb ideológiai megkötés
 Taglétszáma felduzzadt (kb. 800 ezer fő)
- Társadalmi szervezetek fogták össze a lakosságot
 Szakszervezetek Országos Tanácsa (jóléti intézmény)
 Úttörő Szövetség és Kommunista Ifjúsági Szövetség (ifjúság szocialista
nevelése)
 Hazafias Népfront (választások szervezése)
- Folytatódtak a beszervezések és megfigyelések
 A besúgók és ügynökök hálózatát a Belügyminisztérium III/III
ügyosztálya irányította.
- A mezőgazdaságban 1959-61 között befejeződött a kollektivizálás
 Az erőszak helyett a kedvezmények kerültek előtérbe
 Kiterjesztették a parasztokra a társadalombiztosítást
 Megjelent a háztáji termelés: kerteket, gyümölcsöst, háziállatok egy
részét nem kellett beszolgáltatni a termelőszövetkezetbe
- Az iparban fennmaradt a tervgazdaság és az állami tulajdon
 Fogyasztási cikkek termelése hangsúlyt kap
 A kollektivizálással és a nők munkába állásával elfogytak a munkaerő-
tartalékok
Reformkísérlet
- 1968: Új gazdasági mechanizmus
 A tervgazdaság nem volt képes fokozni a termelékenységet, ezért
reformkísérletre került sor
- Állami tulajdon megtartásával piacgazdasági elemek a tervgazdaságba
 Tervszámok helyett szabályozók
 Vállalatok önálló döntést kaptak a termékfejlesztés, az árak és a bérek
kérdésében
- Komoly fékeket is építettek a rendszerbe
 Fenn kellett tartani a teljes foglalkoztatottságot
 Alaptermékekre államilag megszabott ár
 Bérplafon: a bérek nem emelkedhettek korlátlanul
- Javult a gazdasági teljesítmény, de a tervgazdaság nem vált versenyképessé
a piacgazdasággal
- Nehézipar fejlesztése továbbra is kiemelt cél
- Mezőgazdaságban látványos modernizáció
- Háztáji gazdaság virágzott
- 1968: csehszlovák reformkísérlet
 Szovjet vezetés szerint a gazdasági reformok politikai változásokhoz
vezethetnek
 Bevonultak Csehszlovákiába helyreállítani a kommunista diktatúrát
 1970-es évek elején leállították az új gazdasági mechanizmust