A Török terjeszkedés Magyarországon 1568-ig

Az 1526-os mohácsi csata után magyarország védtelen maradt a törökkel szemben,

elvesztve királyát és haderejének legnagyobb részét. A következő évben kettő személy is meg
lett koronázva uralkodónak, Szapolyai János, az ország egyik legnagyobb birtokos nemese,
illetve Habsburg Ferdinánd, későbbi német és cseh király továbbá német-római császár.
Szulejmán szultán 1529-ben Magyarországra érve hadjáratot indított Ferdinánd ellen
az oldalán tudva Szapolyai Jánost akinek átadta a budai várat, s aki abban a reményben volt,
hogy ha sikeres lesz ez a hadjárat az ország kétharmadát megkaphatja. A Bécs bevételére tett
kísérlet azonban sikertelennek bizonyult az ostrom elhúzódása miatt, ami csak fél hónapot
jelentett, ezért a török hadsereg visszavonult. 1532-ben ismét szerencsét próbált a szultán,
azonban most Ferdinánd bátyja, V. Károly, német-római császár öccse segítségére sietett. Az
ő zsoldosaival megtoldott sereg már igen impozáns számmal rendelkezett, ezen oknál fogva
Szulejmán nem kívánkozott harcba bocsátkozni, így majdnem egy hónapon át ostromolta
Kőszeg várát amire végül kitűzték a lófarkas török zászlót, de a vár magyar irányítás alatt
maradt. Ezek után a török sereg elvonult. 1538-ban Ferdinánd és Szapolyai titokban
megkötötték a Váradi békét melyben elismerték egymás királyságát, illetve Szapolyai
lemondott utódai nevében a trónról, hogy az ország ismét egyesülhessen majd a Habsburgok
alatt. Szapolyai halála után, 1541-ben a törökök csellel megszállták Budát, melynek
köszönhetően az ország három részre szakadt. A szultán átengedte a Tiszától keleti
országrészt, ahol Szapolyai fia, János Zsigmond és gyámja Fráter György alatt létrejött az
Erdélyi fejedelemség. Északon és nyugaton a Magyar Királyság funkcionált Habsburg
Ferdinánd uralkodása alatt. Az ország középső részén pedig a török Hódoltság helyezkedett
el Budával fővárosaként. Fráter György hajlandó lett volna átadni a Habsburgoknak az
országot amennyiben képesek voltak visszafoglalni Budát, ezzel bizonyítva, hogy a keleti
országrészt is meg fogják tudni tartani a törökkel szemben, viszont ez nem jött össze,
ellentétben a török elfoglalt még több várat. 1551-ben Fráter György halála után Ferdinánd
irányítása alá került az erdélyi fejedelemség, amit a szultán nem nézett jó szemmel, s emiatt
megindította az 1552-es hadjáratot, melynek célja az Erdély feletti hatalmának visszaállítása,
illetve a Tiszántúl elfoglalása volt. Szolnok, Temesvár és Drégely várainak sikertelen
védelme után Dobó István vezetésével diadalt arattak az ostromló törökökkel szemben a
felvidék kapujánál, Egernél. Ez után a vereség után a szultán másfél évtizedig nem indított
újjabb offenzívát.
Az 1566-ban indított, Bécs elleni hadjárat végállomása Szigetvár lett. Szigetvár várát,
a várvédő Zrínyi Miklós és bajtársai hősi önfeláldozásának ellenére sikeresen elfoglalta a
török. Az ostrom ideje alatt az agg Szulejmán szultán is meghalt. Halála után, 1568-ban, a
Habsburgok békét kötöttek a törökkel Drinápolyban, mely többek között évi 30000 magyar
aranyforint adó fizetésére kötelezte a császárt. A három részre szakadt ország állandóvá vált.