Az ország három részre szakadása; a várháborúk (1541–1568)

Az ország három részre szakadása:

1540-ben megszületik János Zsigmond, Szapolyai fia. A főurak felesküsznek rá, gyámja Fráter György
pálos szerzetes és diplomata lesz. 1941 után Habsburg Ferdinánd megpróbálja elfoglalni Budát,
Fráter György segítségül hívja a törököket, az ostromot visszaverték. A török sereg Buda alatt
letáborozott, majd csellel elfoglalta a várost. Az ország ezzel három részre szakad. Az ország középső
része, a Hódoltság a törököké. Az ország keleti része, Erdély és a csatolt részek, másnéven a Partium
János Zsigmondé. A nyugati és felvidéki rész, amit Királyi Magyarországnak neveznek Habsburg kézre
került.

Fráter György hintapolitikája:

Fráter György János Zsigmond gyámjaként a keleti országrész kormányzója lett.

Célja az ország egyesítése. 1541-ben a törökök hadjáratot indítottak, amelyben
több magyar vár is elesett. (Bécs, Siklós, Fehérvár, Szeged, Esztergom, Pécs,
Simon-tornya, Vác). Ezzel a töröknek sikerült egy várrendszert kialakítani Buda
körül. Fráter György ezért egy öt éves békét kötött a törökökkel, melyben 30.000
forintot kellett fizetnie a töröknek évente a magyar területekért. Tudta, hogy a
Habsburgok nem képesek a keleti országrészt megvédeni. Egyszerre levelezett,
egyezkedett Béccsel, és egyszerre fizetett adót a töröknek. Ezt neveik
hintapolitikának. Újabb török terjeszkedés 1543-44-ben. Fráter György emiatt
behívta Ferdinánd csapatait. Túl kevesen jöttek, ezért folytatnia kellett a
hintapolitikát, befizette az adókat a töröknek. 1551-ben meggyilkolják a
Habsburg császári csapatok.
A törökök bosszúhadjárata:

1552-ben a törökök bosszúhadjáratot indítanak. Elfoglalják

Temesvárt, Szolnokot és Drégelyt. Kezdetét veszi Eger
ostroma. Egernek nagyon fontos szerepe volt, ugyanis Eger
volt a Felvidék kapuja. Kapitánya Dobó István, 2000 végvári
vitéz védte. Végül az ostrom magyar győzelemmel zárult.
1566-ban újabb hadjáratot indítanak a törökök. Ekkor történik
meg Szigetvár ostroma. Szigetvár stratégiai jelentőségű hely a
Dél-Dunántúlhoz. Kapitánya Zrínyi Miklós. Az ostrom török
győzelemmel végződött, életét veszítette Zrínyi és Szulejmán
is.

A várháborúk lezárulása:

A várháborúk időszaka az 1568-ban megkötött Drinápolyi békével végződött. A várháborúk után az

ország belseje háborús övezet lett, új végvári vonal jött létre és kialakult a vitézlőrend.

Időrendi sorrend:

1540. János Zsigmond

születése
1541. Buda elfoglalása, az
ország három részre
szakad
1551. Fráter György halála
1552. török bosszúhadjárat
Eger ostroma
1556. Szigetvár ostroma
1568. Drinápolyi béke

Fogalomtár:

Hódoltság A három részre szakadt Magyarország középső

része, török kézen van
Királyi Magyarország A három részre szakadt Magyarország nyugati
és felvidéki része, Habsburg kézen van
Partium Erdély és a csatolt részek, János Zsigmondé
gyám A gyám a szülői felügyelet alatt nem álló
kiskorúak gondviselője, vagyonának kezelője és
törvényes képviselője
hintapolitika Fráter György egyszerre egyezkedett Béccsel és
a törökökkel
török bosszúhadjárat 1552-ben indult, a törökök elfoglalták
Temesvárt, Szolnokot és Drégelyt, Egernél
sikerült megállítani.
drinápolyi béke 1568-ban kötötték, lezárta a várháborúk korát