A várháborúk kora (1541 – 1568)

Fráter György 1541-ben az újraegyesítést tűzte ki célul, ezért

szövetkezik Habsburg Ferdinánddal és megkötik a gyalui egyezményt Buda
felszabadításáért cserébe Ferdinánd megkapja a koronát. Ferdinánd két
alkalommal (1542, 1551) is megpróbálta felszabadítani Budát, de elbukott.
1552-ben a törökök bosszúból hadjáratot indítanak. Ali budai pasa és
Kara Ahmed két irányból támadtak és elfoglalták Veszprémet, Drégelyt,
Temesvárt és Szolnokot. Szeptember 9-én elkezdődött Eger ostroma. 38 nap
után Dobó Istvánék sikeresen megállították a török előrenyomulást.
1565-ben János Zsigmond lemond a koronáról II. Habsburg Miksa
javára. Ezzel magára haragította I. Szulejmánt, aki 1566-ban ostrom alá vette
a Zrínyi Miklós által irányított Szigetvárat. Az ostrom során a védők hősi halált
halnak, de Szulejmán sem éli túl. Utódja II. Szelim és Miksa 1568-ban
megkötik a drinápolyi békét, amiben a Habsburgok elismerik a törökök által
meghódított területeket, illetve évi adót fizettek a szultánnak.

A várháborúk kora (1541 – 1568)

Fráter György 1541-ben az újraegyesítést tűzte ki célul, ezért

szövetkezik Habsburg Ferdinánddal és megkötik a gyalui egyezményt Buda
felszabadításáért cserébe Ferdinánd megkapja a koronát. Ferdinánd két
alkalommal (1542, 1551) is megpróbálta felszabadítani Budát, de elbukott.
1552-ben a törökök bosszúból hadjáratot indítanak. Ali budai pasa és
Kara Ahmed két irányból támadtak és elfoglalták Veszprémet, Drégelyt,
Temesvárt és Szolnokot. Szeptember 9-én elkezdődött Eger ostroma. 38 nap
után Dobó Istvánék sikeresen megállították a török előrenyomulást.
1565-ben János Zsigmond lemond a koronáról II. Habsburg Miksa
javára. Ezzel magára haragította I. Szulejmánt, aki 1566-ban ostrom alá vette
a Zrínyi Miklós által irányított Szigetvárat. Az ostrom során a védők hősi halált
halnak, de Szulejmán sem éli túl. Utódja II. Szelim és Miksa 1568-ban
megkötik a drinápolyi békét, amiben a Habsburgok elismerik a törökök által
meghódított területeket, illetve évi adót fizettek a szultánnak.