1.

tétel:
Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora
+Károly Róbertes rész
2. Luxemburgi Zsigmond uralkodása (1387-1437) – A magyar nagyhatalom születése:
Lajos király halála után leánya Mária uralkodott, de a bárók hatalmi érdekeik szerint
befolyásolták uralmát à anarchia bontakozott ki az országban à Mária férje, Luxemburgi
Zsigmond 1387-ben az ország tanácsának (bárók) segítségével magához ragadta a hatalmat
(1395-ig, Mária haláláig társuralkodók).

2.1 Zsigmond belpolitikája:

Célja: a bárók hatalmának megtörése volt à saját, szakképzett bizalmasait helyezte
kulcspozíciókba à a bárók 1401-ben Visegrádon foglyul ejtették a királyt à Zsigmond
szövetséget kötött a leghatalmasabb bárói szövetséggel (Garai-Cillei liga) és feleségül vette
Cillei Borbálát.
1405-6-ban kiadta a városi törvényeket:
- Buda (végleges főváros) mintájára egységesítette a mértékrendszert à fellendült a
belső gazdaság
1408-ban létrehozta a Sárkányrendet: zártkörű elit, vagyon alapján à a bárók a király
szolgálatába álltak.
1435-től már valódi rendi gyűlés jött létre Magyarországon: főpapok, bárók, köznemesek: „a
királyság egész testének képviselői”
1437: Erdélyben parasztfelkelés tört ki a túlzott terhek miatt, ezt leverik (Budai Nagy Antal)
A magyar nemesek, a szász városok, a székely lófők megkötik a kápolnai uniót: három rendi
nemzetet (a románok nem tartoznak bele).

2.2 Zsigmond török ellenes védelmi politikája:

A XIV. század második felében a terjeszkedő oszmán-törökök elérték Magyarország déli
határait. 1389-ben Rigómezőnél legyőzték a Szerb államot (ez a terület ma Koszovó, s ezért
nem akarnak a szerbek lemondani róla!) à Zsigmond nemzetközi támadást indított a török
ellen, de az európai lovaghadsereg 1396-ban a Nikápolyi csatában vereséget szenvedett. à
Zsigmond felhagyott a támadó politikával és a védekezésre összpontosított:
- 1397: telekkatonaság bevezetése: húsz jobbágytelek után ki kell állítani egy lovas
katonát
- 1402: Ankarai csata: a törököket a tatárok (Timur Lenk) legyőzik, s ezzel 30 évig nem
tudnak terjeszkedni
- végvárrendszert épít ki: húsz év alatt 11 új vár, ezzel 1521-ig feltartják a török
támadását

2.3 Zsigmond külpolitikája:

- 1404: királyi tetszvényjog megszerzése: a pápai irat csak a király beleegyezése után
hirdethető ki
- 1417: királyi főkegyúri jog megszerzése: a király határozza meg, hogy ki lehet
püspök, nem a pápa
- Zsigmond 1410-ben német, 1420-ban cseh király lett. 1433-ban német-római császárrá
koronázták
- Birodalma központjává Budát tette (Friss Palota építése) és európai diplomáciai útjain
magyar bárókkal vette körül magát.