kiterjedése: Dunántúl és a Felvidék (=Észak-Magyarország)
Uralkodók: I. Ferdinánd (1526-64), I. Miksa (1564-72), II. Rudolf (1572-1612) az uralkodó udvara Bécsben van a Habsburgok helytartók útján irányítják Magyarországot Buda elfoglalása után az ország fővárosa Pozsonyban van, itt tartják a koronázásokat és országgyűléseket Magyarország szerepe a Habsburg birodalom védelme (egyfajta határvidék), mivel állandóan ki van szolgáltatva a török támadásoknak, ezért a Habsburgok kiemelten fontos kérdésként kezelik a hadügyet: kiépítik és megerősítik a végvárrendszert a nagyobb várak lesznek a főkapitányságok központjai Bécsben van az Udvari Haditanács, ez irányítja a birodalom (így Magyaro.) védelmét a XVI. században a Habsburg uralkodó és a magyar rendek együttműködnek A TÖRÖK HÓDOLTSÁG:
kiterjedése: az ország középső és déli része
ezt a részt bekebelezi az Oszmán Birodalom, és kiépíti a török közigazgatást: a hódoltságot tartományokra (vilajet) osztják. A legfontosabb vilajet a budai, ennek vezetője a budai pasa, aki az egész török hódoltság vezetője, a szultán megbízottja a vilajeteken belül kisebb egységeket, szandzsákokat alakítanak ki földbirtokrendszer: az összes föld a szultán tulajdona hadsereg: a törököké a kor egyik legnagyobb és legmodernebb hadserege. Két fő egységtípusa a gyalogos janicsárok és a lovas szpáhik adórendszer: a törökök fenntartják a régi adórendszert, így a parasztok továbbra is terményben és pénzben adóztak a hódoltság nagyon lepusztul, népessége erősen lecsökken a háborúk miatt, ezért a törökök délről szerbeket telepítenek be AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG:
kiterjedése: Erdély és a Tiszántúl keleti része; két legfontosabb városa Kolozsvár és
Gyulafehérvár az Erdélyi Fejedelemség az Oszmán Birodalom vazallusa: belügyeiben önálló, de adót kell fizetnie és katonai segítséget kell adnia a török hadjáratokhoz, akár a királyi Magyarország ellen is Erdélyben is rendi monarchia működik: uralkodója a fejedelem Erdélyben három rend van: 1. magyar nemesség, 2. szász polgárság, 3. székely előkelők a fejedelem hatalma erős: az országgyűlésnek nincs különösebb hatalma a korszak legfontosabb fejedelme Báthori István (1571-1586), aki 1576-tól Lengyelország királya is a korszakban egyedül Erdély elég önálló ahhoz, hogy fenntartsa az egységes Magyarországba vetett hitet