Királyi Magyarország/
Magyar Királyság
 központ: Pozsony
 beépült a Habsburg Birodalomba
 Nádasdy Tamás 1562-es halála után nem
neveztek ki nádort
 irányítására központi hivatalokat
(kormányszékeket) szerveztek
 Magyar Kamara – pénzügyek
irányítása
 Udvari haditanács – hadügyek
irányítása
 fennmaradt a rendiség, mert működik a(z)
…
 nemesi vármegye (adószedés,
bíráskodás, közigazgatás)
 országgyűlés (adómegajánlás)
 továbbra is fennmaradt a Habsburg király
és a terület rendjei között a rendi
dualizmus rendszere: a király és a rendek
együtt irányítanak
 kb. 2000km hosszú, az Adriától Erdélyig
húzódó végvárrendszer védte a területet
 legfontosabb pontjai az újolasz
bástyákkal megerősítettkővárak
voltak (szögletes bástya, aminek
nincs holttere, ezért jobban védhető a
török ostrommal szemben)
 kisebb harci értékű várai a
tarisznyavárak: néhány tíz
katonával ellátott, kis harci
értékekkel bíró vár, elsősorban
megfigyelési feladatokat látott el a
nagyobb várak között
a mintegy negyedszázada háborúzó két birodalom kimerül és 1568-ban megkötik a drinápolyi békét, amely
10 évre szól és mindkét birodalom megtartja a kezében lévő területeket (status quo = jelenlegi állapot)
Török Hódoltság Erdélyi Fejedelemség
 központ: Buda  központ: Gyulafehérvár
 beépült az Oszmán – Török Birodalomba  magába foglalja a történelmi Erdélyt és Partiumot (részek a
 a törökök a területen kiépítik a sajátos viszonyaikat Tiszántúlból)
 közigazgatás  államalapító Fráter György, aki János Zsigmond gyámja
 vilajetekre tagolódó (budai, egri, temesvári,  a területet irányító fejedelmek abszolutisztikus hatalommal
kanizsai, váradi, érsekújvári) rendelkeznek, mert óriási fejedelmi birtokai vannak és így ő a
a vilajetek szandzsákból álltak legnagyobb földesúr
a mindenkor budai pápa a szultán magyarországi  az erdélyi rendek gyengék, ezért nincs igazi hatalmuk
helytartója volt  a fejedelem mellett egy Fejedelmi Tanács volt
meghódított területek földbirtokai  egyetlen kormányszerv a kancellária
szolgálati hűbérbirtokokat khász birtok  országgyűlés évi 2-3 alkalommal volt
a szpáhik és a törtök szultáni birtok  egykamarás
hivatalnokok kapták  résztvevők a magyarok, szászok, székelyek követei
adórendszer  a török hűbéres területe
a birtokok új földesurai legfontosabb állami adó  évi adót fizet a töröknek
(szpáhik, hivatalnok vagy a a haradzs, amit a nem  külpolitikáját egyeztetni kell a törökkel
szultán) igyekeztek átvenni a mohamedán  a terület sajátos etnikai, vallási és rendi jellemzőkkel
helyi adókat azért, hogy minél meghódítottak fizettek rendelkezik
gyorsabban adóztatni tudjanak (ráják)  4 etnikum (nép) lakja
 magyar – református
a kettős adóztatás a területen azt jelentette, hogy a régi  székely – katolikus
földbirtokos is igyekezett beszedni régi jobbágyaiktól a régi  szász – evangélikus
adókat  románok – ortodox
Miután Buda török kézre került, a Hódoltság területe  + unitáriusok
folyamatosan növekedett a török hódítási hullámoknak
köszönhetően (várháborúk kora 1541-1568) a felekezetek békésen élnek egymás mellett (Európa számos
 1.hódítási hullám 1541-1547: Duna-Tisza köze térségében ekkor vallásháborúk dúlnak)
 2.hódítási hullám 1552: a török fő célja, hogy területét  Európában előszőr itt mondják ki az 1568-as tordai
beékelje a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség országgyűlésen a protestánsok vallásszabadságát
közé  megakadályozza az egyesítést. Elfoglalják a  rendiség: a rendek etnikai alapon szerveződnek (nem
nógrádi, marosmenti várakat. A két hódoló sereg társadalmi alapon, ahogy Európa többi részén)
Szolnoknál egyesül, de Eger várát nem sikerül elfoglalni
 3.hódítási hullám 1556: elfoglalják a Zrínyi Miklós által
védett Szigetvárat