Török berendezkedés

Készítette: Kiss Patricía

 A törökök magyarországon

 A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma

alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a
terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
 A török hódoltsági terület a mai Magyarország területének zömét, valamint a mai
Horvátország és Szerbia északi részét foglalta magában (Délvidék).
 A Temesköz (a mai Szerbia és Románia területén) hol a török hódoltsághoz, hol az
Erdélyi Fejedelemséghez tartozott.
Török berendezkedés Magyarországon
 A hosszabb, békésebb időszak az oszmánok számára lehetőséget kínált arra, hogy a
háborús periódusban megkezdett magyarországi berendezkedésüket nyugodtabb
körülmények között folytassák.
Eredeti céljaikkal ellentétben azonban hódításaikhoz hasonlóan ez is meglehetősen
felemásra sikerült. Bár a magyarországi török tartományok kétségtelenül az iszlám
előretolt bástyái voltak, valójában mégsem tudták oly módon betagolni őket a
birodalomba, mint a balkáni vagy az anatóliai vilájeteket.
A 15. század közepére hódítási gyakorlatukhoz hasonlóan a megszerzett területek
berendezkedése terén is megszilárdultak az oszmánok bevett módszerei. A megszállás után
az elfoglalt országokban további hódítási céljaiknak megfelelően új katonai–polgári
közigazgatást vezettek be. Ezzel egyidejűleg felszámolták a korábbi állami és helyi
igazgatási szerveket, sőt még saját jogrendszerüket is igyekeztek rákényszeríteni a
meghódítottakra.
Az uralmuknak ellenállni próbáló korábbi vezető réteget felszámolták, így a társadalom
egyik legfontosabb rétegét tudták kikapcsolni.
 Közigazgatás

 A törökök a meghódított területeket vilajet nevű közigazgatási egységekre osztották

fel, amelyek élén a beglerbég állt. Magyarországon a legelső és végig a legfontosabb a
Budai vilajet volt.
 Közép-Magyarországon kívül a Bánságot is Budáról irányítják. Itt volt a hódoltsági
terület központja, melynek élén a Budai passa állt.
 A vilajeteket szandzsákokra osztották, azokat pedig nahijékre. A szandzsákokat a
bégek vezették, a nahijék élén pedig az aga állt. Ezeknek a területeknek jelentős
katonaságot és hivatalnoki gárdát kellett ellátniuk. Az egyes egységek főhivatalnokai
tanácsadó testületet alkottak (díván). Bár a kádit elsősorban bírónak tekintik, a
középszintű igazgatásban egy sor egyéb feladat hárult rájuk, az adó beszedésétől a
hadsereg mozgósításán át a piacok, ipartestületek, építkezések és vallási közösségek
felügyeletét is.
 A budai kádi emellett jelentéseket küldött az udvarba a beglerbégekről, a vilajet
népéről és hangulatáról is.
A török élet nyomai Magyarországon

 Érdekesnek találtam, hogy mi maradt Magyarországon a török hódoltság után, 150 év

elteltével.
 A török-iszlám kultúra a hazai szobrászat és festészet számára eleve nem nyújthatott
ösztönzést, mivel a iszlám vallás tiltotta az emberábrázolást. Éppen ezért semmisítették meg
a használatba vett keresztény templomok figurális díszű oltárait, berendezési tárgyait, s
meszelték át a falfestményeket, még ott is, ahol az épületet használatra fenntartották.
 A kulturális emlékek karbantartásának teljes elhanyagolásával is jelentékeny pusztítást
okoztak. A hadisarcok, adók olyan elnyomorodást idéztek elő, mely még a helyi művészi
tradíciók fennmaradását, és építési lehetőségeket is megbénította.
 A törökök csak ott építettek, ahol megfelelő, felhasználható régi épület nem állt
rendelkezésre, vagy kultúrájukból eredő új építménytípus létesítésére volt szükség. Ez
mennyiségileg nem volt sok. Mégis – a korabeli városképek és metszetek tanúsága szerint –
egyes városképek, városi sziluettek teljesen megváltoztak. Pest, Buda, Eger, Vác, Pécs,
Temesvár a 17. századi ábrázolásain az erősen kihangsúlyozott kupolák és karcsú minaretek
mozgalmas körvonalaival, a nyugatitól merőben eltérő, orientális ízű városképek keletkeztek.