1János 1 exegézis

1Jn 1,1
Ὃ ἦν ἀπ᾽ ἀρχῆς, ὃ ἀκηκόαμεν, ὃ ἑωράκαμεν τοῖς ὀφθαλμοῖς ἡμῶν, ὃ ἐθεασάμεθα καὶ αἱ χεῖρες ἡμῶν
ἐψηλάφησαν περὶ τοῦ λόγου τῆς ζωῆς- (1Jo 1:1 BGT)
A mi kezdettől fogva vala, a mit hallottunk, a mit szemeinkkel láttunk, a mit szemléltünk, és kezeinkkel
illettünk, az életnek Ígéjéről. (Magyar nyelvű Szentírás Károli Gáspár revideált fordítása szerint - KG)
Ami kezdettől volt, amit hallottunk, amit szemünkkel láttunk, amit megnéztünk és a kezünk tapintott az
élet Igéjéről. (Magyar nyelvű Szentírás a Neovulgáta alapján - KNB)
Ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit a szemünkkel láttunk, amit szemléltünk és amit a
kezünkkel tapintottunk: az élet Igéjét hirdetjük nektek. (SZIT)
Azt hirdetjük nektek, ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit szemünkkel láttunk, amit
szemléltünk, amit a kezünkkel tapintottunk: az életet adó igét. (STL)
Ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit saját szemünkkel láttunk, amit szemléltünk és kezünk
tapintott: az élet Igéjét hirdetjük nektek. (Magyar nyelvű Újszövetség P. Békés Gellért és P. Dalos Patrik
fordítása szerint - BD)
Ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit szemünkkel láttunk, amit megfigyeltünk, amit kezünkkel
is megtapintottunk, azt hirdetjük az élet igéjéről. (RÚF)
Ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit szemeinkkel láttunk, amit szemléltünk és kezeinkkel
tapintottunk, az élet igéjéről (Kecskeméthy István - KI)
 Ὃ pronoun relative nominative neuter singular from ὅς
o ami
o ὅς, ἥ, ὅ - aki, ami, amely;
m/f/n.sg.nom.: ὅς, ἥ, ὅ (aki, ami, amely)
m/f/n.sg.acc.: ὅν, ἥν, ὅ (akit, amit, amelyet)
m/f/n.sg.gen.: οὗ, ἧς, οὗ (akié, amié, amelyé)
m/f/n.sg.dat.: ᾧ, ᾗ, ᾧ (akinek, aminek, amelynek)
m/f/n.pl.nom.: οἵ, αἵ, ἅ (akik, amik, amelyek)
m/f/n.pl.acc.: οὕς, ἅς, ἅ (akiket, amiket, amelyeket)
m/f/n.pl.gen.: ὧν, ὧν, ὧν (akiké, amiké, amelyeké)
m/f/n.pl.dat.: οἷς, αἷς, οἷς (akiknek, amiknek, amelyeknek)
 ἦν verb indicative imperfect active 3rd person singular from εἰμί
o volt
o εἰμί - van, jelen van (létige); ο?́ εστι: aki van; Ragozása:
A.praes.impf. (vagyok...): εἰμί, εἶ, ἐστί(ν), ἐσμέν, ἐστέ, εἰσί(ν);
A.praet.impf. (voltam...): ἤμην, ἦσθα, ἤν, ἦμεν v. ἤμεθα, ἦτε, ἦσαν;
A.coni.impf. (volnék...): ὦ, ἦς, ᾖ, ὦμεν, ἦτε, ὦσι(ν);
A.opt.impf. (bár lennék...): εἴην, εἴης, εἴη, εἴημεν v. εἶμεν, εἴητε v. εἶτε, εἴησαν v.
εἶεν;
A.imprt.impf. (legyél!...): ἴσθι, ἔστω v. ἤτω, ἔσθε, ἔστωσαν v. ἤτωσαν;
A.part.impf.m/f/n.sg.nom. (levő): ὤν; οὖσα; ὄν;
A.inf.impf. (lenni): εἶναι;
M.fut. (leszek): ἔσομαι, ἔσῃ, ἔσται, ἐσόμεθα, ἔσεσθε, ἔσονατι;
M.inf.fut. (lenni majd): ἔσεσθαι;
M.part.fut.m/f/n.sg.nom (majd levő): ἐσόμενος; ἐσομένη; ἐσόμενον

1
 ἀπ᾽ preposition genitive from ἀπό
o -tól/-től; -ból/-ből
 ἀρχῆς, noun genitive feminine singular common from ἀρχή, -ῆς
o kezdet, eredet; BÚG: α tövű ragozás, sg-ben η, f.
o eleje vminek, kezdet; helyi és idői értelemben; princípium, alapelv, a világ létezésének
végső oka és (elméleti) magyarázata; elsőség, uralkodás, uralom, hatalom; hatáskör
 ὃ pronoun relative accusative neuter singular from ὅς
o amit
 ἀκηκόαμεν, verb indicative perfect active 1st person plural from ἀκούω
o hallottuk (verb. A. praes. perf. pl. 1.)
o hall, hallgat, meghallgat (akit: + gen.)
o itt: tárgyi bővítménnyel (acc.) – ὃ ἀκηκόαμεν – „amit hallottunk”
 ὃ pronoun relative accusative neuter singular from ὅς
 ἑωράκαμεν verb indicative perfect active 1st person plural from ὁράω
o láttunk (verb. A. praes. perf. pl. 1.)
o ὁράω v. ὁρῶ - 1. (A.) lát; 2. (P.) ὤφθη: A passzív forma intranzitív jelentéssel
önállósult: "megjelent". Ezért áll mellette dat.: "neki" (különben a passzív ige mellett
ὑπό + gen. = "által" kellene).
o néz, szemlél, megnéz; (meg)lát, észrevesz, megpillant; belát, felismer; mérlegel,
megvizsgál; tekint(vminek); megtapasztal; megtud vmit, tud
o 1Jn 1,1-3: amit az apostoli szemtanúk láttak Krisztuson
 τοῖς definite article dative masculine plural from ὁ
o a/az (art.def. m. pl. dat.)
o ὁ, ἡ, τό - a, az (használata általában mint a magyarban, de eltérés is van);
 ὁ μέν... ὁ δέ...: az egyik... a másik...; ὁ δέ az pedig, ő pedig
m/f/n.sg.nom.: ὁ, ἡ, τό
m/f/n.sg.acc.: τόν, τήν, τό
m/f/n.sg.gen.: τοῦ, τῆς, τοῦ
m/f/n.sg.dat.: τῷ, τῇ, τῷ
m/f/n.pl.nom.: οἱ, αἱ, τά
m/f/n.pl.acc.: τούς, τάς, τά
m/f/n.pl.gen.: τῶν, τῶν, τῶν
m/f/n.pl.dat.: τοῖς, ταῖς, τοῖς
 ὀφθαλμοῖς noun dative masculine plural common from ὀφθαλμός, -οῦ
o szemmel (nm. m. pl. dat(si).)
o szem, látó szem, látás; látással járó jelenlét (vkinek a színe)
o ebben az összetételben: „szemével látni”
 ἡμῶν, pronoun personal genitive plural from ἐγώ
o miénk
o acc. ἐμέ (με), gen. ἐμοῦ (μου), dat. ἐμοί (μοι); pl. ἡμεῖς, ἡμᾶς, ἡμῶν, ἡμῖν.
 ὃ pronoun relative accusative neuter singular from ὅς
 ἐθεασάμεθα verb indicative aorist middle 1st person plural from θεάομαι
o szemléltük (verb. Deponens (álszenvedő). ind. aor. pl. 1.)
o néz, megnéz, megpillant; észrevesz, megfigyel, szemlél, megszemlél; megtekint; lát,
meglát; megcsodál
 καὶ conjunction coordinating from καί
 αἱ definite article nominative feminine plural from ὁ

2
  χεῖρες noun nominative feminine plural common from χείρ, -ός
o kezek
o kéz, kar, ököl (a „kéz” jelentésével a jobb és bal oldal jelölésére is, vö. magyar „jobb
kéztől, bal kéztől, felől”)
o közelség; kézitusa, közelharc; a kéz képessége v. ereje, kézi erő; erő, hatalom (vö.
kezében tart vkit); erőszak, á.é. serge, csapat; kézzel írott irat, kézírás, kézrat
 ἡμῶν pronoun personal genitive plural from ἐγώ
 ἐψηλάφησαν verb indicative aorist active 3rd person plural from ψηλαφάω
o megtapintottak (verb. A. ind. aor. pl. 3.)
o megtapint, megérint és érez; tapogat, kitapint; (tapintás útján v. homályosan) érez,
érzékel; képletesen: keres, kitapogatja egy személy vagy dolog jeleit
o á.é.: a lelki-szellemi „érzékelésről” (Istenre vonatkoztatva)
 περὶ preposition genitive from περί
o -ról/-ről (praep. + gen.)
o (+ acc.) körül; (+ gen.) -ról/-ről, -ért, miatt
 τοῦ definite article genitive masculine singular from ὁ
 λόγου noun genitive masculine singular common from λόγος, -ου
o ige (nm. m. sg. gen.)
o beszéd, szóbeli közlés; szó, ige; dolog; BÚG: ο tövű ragozás, m.
o szólás, beszéd (mint tevékenység eredménye); szóbeli közlés, elbeszélés; a szólás
lehetősége, szólásszabadság; tárgyalás; mondás, állítás; tanítás, parancs; szólás(mód);
beszédmód; dolog, ügy
o a gondolati jelleg hangsúlyozásával: meggondolás, mérlegelés, számadás; alap,
értelmes ok v. cél; figyelembevétel; jelentés, érvény, vminek a szellemi súlya, tekintély;
viszony, arány
o a beszéd tartalma, a mögötte meghúzódó gondolkodás, értelem
o kegyességi nyelvben sokrétűen: ige = Isten szava; a testté lett Ige, kinyilatkoztatás,
reveláció
 τῆς definite article genitive feminine singular from ὁ
 ζωῆς noun genitive feminine singular common from ζωή, -ῆς
o életé (nm. f. sg. gen.)
o élet (ebben a szövegkörnyezetben kb. „az élet igéje (szava)”

Magyarázatos Károli (a Nemzetközi Bibliafordítás [NIV] Study Bible magyarázataival):

kezdettől fogva vala – Mindig létezett.
hallottuk – János és a többi apostol
hallottuk…, láttuk… szemléltük… illettük… – Az apostol alaposan megvizsgálta az élet Igéjét.
Tanúsítja, hogy az, aki öröktől fogva létezett, most „testté lett” (Jn 1,14), vagyis hás-vér emberré.
Valóban Isten és valóban ember volt. János már a kezdet kezdetén szembeszáll a gnosztikus
eretnekséggel.
az életnek igéjéről – Aki maga az élet és kijelenti az életet. Az Ige itt a kijelentésről beszél.

3
1Jn 1,2
καὶ ἡ ζωὴ ἐφανερώθη, καὶ ἑωράκαμεν καὶ μαρτυροῦμεν καὶ ἀπαγγέλλομεν ὑμῖν τὴν ζωὴν τὴν αἰώνιον
ἥτις ἦν πρὸς τὸν πατέρα καὶ ἐφανερώθη ἡμῖν- (1Jo 1:2 BGT)
(És az élet megjelent és láttuk és tanubizonyságot teszünk róla és hirdetjük néktek az örök életet, a mely
az Atyánál vala és megjelent nékünk;) (KG)
– mert az élet megjelent, és mi láttuk, és tanúságot teszünk róla, és hirdetjük nektek az örök életet, mely
az Atyánál volt és megjelent nekünk –, (KNB)
Igen, az élet megjelent, láttuk, tanúságot teszünk róla, és hirdetjük nektek az örök életet, amely az
Atyánál volt, és megjelent nekünk. (SZIT)
Ugyanis az élet megjelent, láttuk, tanúságot teszünk róla, és hirdetjük nektek az örök életet, ami az
Atyánál volt, és megjelent nekünk. (STL)
Az élet megjelent. Mi láttuk, tanúságot teszünk róla és hirdetjük nektek az örök életet, mely az Atyánál
volt, és megjelent nekünk. (BD)
Mert megjelent az élet, mi pedig láttuk, és bizonyságot teszünk róla, és hirdetjük nektek is az örök életet,
amely az Atyánál volt, és megjelent nekünk. (RÚF)
(és az élet megjelent, és láttuk és bizonyságot teszünk róla, és hirdetjük nektek, az örök életet, mely az
Atyánál volt és megjelent nekünk); (KI)

 ἡ definite article nominative feminine singular from ὁ

 ζωὴ noun nominative feminine singular common from ζωή
 ἐφανερώθη, verb indicative aorist passive 3rd person singular from φανερόω
o megjelentetett (verb. P. ind. aor. sg. 3.)
o nyilvánvalóvá lesz, előtűnik; nyilvánvalóvá, ismertté tesz, kinyilvánít, kinyilatkoztatást
közöl, hírül ad, láttat vkivel vmit; érzékeltet, érezhetővé v. érzékelhetővé tesz;
o pass.: kijelenti v. kinyilatkoztatja magát; megmutatja magát; nyilvánvalóvá lesz,
megmutatkozik, megjelenik.
 ἑωράκαμεν verb indicative perfect active 1st person plural from ὁράω
 μαρτυροῦμεν verb indicative present active 1st person plural from μαρτυρέω
o tanúsítjuk/igazoljuk/bizonyítjuk (verb. A. praes. impf. pl. 1.)
o tanúskodik, tanúságot tesz; bizonyítékul szolgál; egyetért vmivel; bizonyít;
tanúságot/hitet/vallást tesz vkiről/vmiről
o pass.: bizonyságot nyer, elismerést, dicséretet kap
o act. ker.esküszik, esküvel erősít (ünnepélyes formulákban)
 ἀπαγγέλλομεν verb indicative present active 1st person plural from ἀπαγγέλλω
o hirdetjük (verb. A. praes. impf. pl. 1.)
o meghirdet, bejelent; nyíltan kimond, kijelent; hirdet, hírül ad, jelent, elbeszél vkinek
vmit
 ὑμῖν pronoun personal dative plural from σύ
o nektek (pron.pers. pl. 2. dat.)
o acc. σέ (σε), σύ, gen. σοῦ (σου), dat. σοί (σοι); pl. ὑμεῖς, ὑμᾶς, ὑμῶν, ὑμῖν
 τὴν definite article accusative feminine singular from ὁ
 ζωὴν noun accusative feminine singular common from ζωή
 αἰώνιον adjective normal accusative feminine singular no degree from αἰώνιος

4
 o örököt (adi. f. sg. acc.)
o örökkévaló; nagyon hosszú ideig tartó; se vége, se hossza
o aminek nincs kezdete v. aminek nincs kezdete és vége v. aminek nincs vége
o állandó formula: „ζωὴ αἰώνιος” = „örökélet”
 ἥτις pronoun relative nominative feminine singular from ὅστις
o amely
o ὅστις, ἥτις, ὅτι - aki csak, bárki, ami csak; Ragozása (Az ÚSz-ben csak az alábbi esetek
fordulnak elő):
m/f/n.sg.nom.: ὅστις, ἥτις, ὁτι (aki csak, bárki, ami csak)
m/f/n.sg.gen.: ὅτου, 0, ὅτου (akié csak, bárkié, amelyé csak)
m/f/n.pl.nom.: οἵτινες, αἵτινες, ἅτινα (akik csak, bárkik, amelyek csak)
 ἦν verb indicative imperfect active 3rd person singular from εἰμί
o volt
 πρὸς preposition accusative from πρός
o -hoz/-hez/-höz (praep. + acc.)
o -hoz/-hez/-höz, felé, -ra/-re; (a koinéban a παρά + dat. helyett) -nál/-nél
 τὸν definite article accusative masculine singular from ὁ
 πατέρα noun accusative masculine singular common from πατήρ -τρός
o Atya
o apa, ős, előd, ősatya, vminek a teremtője, létrehozója, pártfogó
o rendhagyó ρ tövű ragozás
 ἐφανερώθη verb indicative aorist passive 3rd person singular from φανερόω
 ἡμῖν pronoun personal dative plural from ἐγώ
o nekünk
o ἐγώ, acc. ἐμέ (με), gen. ἐμοῦ (μου), dat. ἐμοί (μοι); pl. ἡμεῖς, ἡμᾶς, ἡμῶν, ἡμῖν.

Magyarázatos Károli (a Nemzetközi Bibliafordítás [NIV] Study Bible magyarázataival):

az élet… az örök életet – Krisztust. „Életnek” nevezi, mert ő élő, és élete van önmagában. Ő az élet
forrása és a legfőbb Ura. A levél az örök élettel kezdődik és ér véget.

1Jn 1,3
ὃ ἑωράκαμεν καὶ ἀκηκόαμεν, ἀπαγγέλλομεν καὶ ὑμῖν, ἵνα καὶ ὑμεῖς κοινωνίαν ἔχητε μεθ᾽ ἡμῶν. καὶ ἡ
κοινωνία δὲ ἡ ἡμετέρα μετὰ τοῦ πατρὸς καὶ μετὰ τοῦ υἱοῦ αὐτοῦ Ἰησοῦ Χριστοῦ. (1Jo 1:3 BGT)
A mit hallottunk és láttunk, hirdetjük néktek, hogy néktek is közösségtek legyen velünk, és pedig a mi
közösségünk az Atyával és az ő Fiával, a Jézus Krisztussal. (KG)
amit láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek is, hogy ti is közösségben legyetek velünk. Mi ugyanis
közösségben vagyunk az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal. (KNB)
Amit láttunk és hallottunk, azt nektek is hirdetjük, hogy ti is közösségben legyetek velünk. Mi ugyanis
az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal vagyunk közösségben. (SZIT)
Amit láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek, hogy ti is közösségben legyetek velünk. Mi az Atyával
és az ő Fiával, Jézus Krisztussal vagyunk közösségben. (STL)
Azt hirdetjük tehát nektek, amit láttunk és hallottunk, hogy ti is közösségben legyetek velünk. A mi
közösségünk ugyanis közösség az Atyával és Fiúval, Jézus Krisztussal. (BD)

5
Amit tehát láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek is, hogy nektek is közösségetek legyen velünk: a
mi közösségünk pedig közösség az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal. (RÚF)
amit láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek, hogy nektek is közösségetek legyen mivelünk; és mi
közösségünk pedig az Atyával és az ő Fiával, a Jézus Krisztussal van. (KI)

 ὃ pronoun relative accusative neuter singular from ὅς

 ἑωράκαμεν verb indicative perfect active 1st person plural from ὁράω
 ἀκηκόαμεν, verb indicative perfect active 1st person plural from ἀκούω
 ἀπαγγέλλομεν verb indicative present active 1st person plural from ἀπαγγέλλω
 ὑμῖν, pronoun personal dative plural from σύ
 ἵνα conjunction subordinating from ἵνα
o hogy (célhatározói coni.-szal)
 ὑμεῖς pronoun personal nominative plural from σύ
 κοινωνίαν noun accusative feminine singular common from κοινωνία, -ς
o közösséget (nm. f. sg. acc.)
o közösség, szoros (benső) kapcsolat, testvériség, összetart(oz)ás; közösségi érzés,
részvétel; részvét, segítség
 ἔχητε verb subjunctive present active 2nd person plural from ἔχω
o bírjatok (verb. A. coni. impf. pl. 2.)
o bír, birtokol, van neki; fogan, megfogan; (M) közel van vmihez, határos vele,
következik vmi után; kéznél van (megvan), rendelkezésre áll stb.
 μεθ᾽ preposition genitive from μετά
o -val/-vel (praep. + gen.)
o (+ acc.) után, mögött; (+ gen.) -val/-vel; (+ dat.) -val/-vel, között
 ἡμῶν. pronoun personal genitive plural from ἐγώ
 ἡ definite article nominative feminine singular from ὁ
 κοινωνία noun nominative feminine singular common from κοινωνία
 δὲ conjunction coordinating from δέ
o de, és, pedig
o μέν... δέ...: egyrészt..., másrészt…; újabb δέ...: harmadrészt v. továbbá
 ἡμετέρα adjective possessive nominative feminine singular no degree from ἡμέτερος, -́α, -ον
o miénk (pron.poss. pl. 1. f. sg. nom.)
 μετὰ preposition genitive from μετά
 τοῦ definite article genitive masculine singular from ὁ
 πατρὸς noun genitive masculine singular common from πατήρ
 υἱοῦ noun genitive masculine singular common from υἱός, -οῦ
o fiú
o fia vkinek; (hebr.) mindkét nemű személyek vkihez, ill. vmilyen csoportba tartozását
jelöli. Pl. υἱοί θεοῦ: Isten fiai/gyermekei. A Lk 20,34-36-ban egyértelmű, hogy
hölgyekről is szó van, akik férjhez mennek, vagy nem. Mivel pl. a "halál fia" kifejezés
a magyarban is ismert, a szószedetben a "fia(i)" fordítást használjuk.
o fiú, utód, unoka, leszármazott; ifjú; vkinek a tanítványa, követője
 αὐτοῦ pronoun personal genitive masculine singular from αὐτός
o övé (m/f/n.sg/pl.3. - neutrumban, pl. ha gyermekről van szó)
o (pron.dem.) az, azok (n.sg/pl.3.)

6
 o (pron.refl.) téged magadat, temagadé, neked magadnak, őt magát, övé magáé, neki
magának stb. (m/f.sg/pl.2/3.) vö: εἁυτοῦ, -ῆς, -οῦ;
o ὁ αὐτός: ugyanaz (pron.dem.)
 Ἰησοῦ noun genitive masculine singular proper from Ἰησοῦς, -οῦ
o Jézus (nm.pers. m. sg. gen.)
o Jézus, Józsué Jelentése: Jahve megszabadít, Jahve üdvözít; Úszsz: A
héber ַ‫ יֵׁשּוע‬a ‫ יְ הֹוׁשּוע‬késői, rövid formája. BÚG: rendhagyó ragozás, ld. sg.dat.
 Χριστοῦ. noun genitive masculine singular proper from Χριστός, -οῦ
o fölkent, Krisztus; A szó Jézusra alkalmazva már tulajdonnévvé válik. Erre utal a névelő
hiánya pl. a Mk 1,1-ben.
o Eredetileg a héber ‫ = מָ ִׁׁשיח‬fölkent (Messiás) görög megfelelőjeként a felkenés által
méltóságukba beiktatott személyek (király, pap) címe
o a tulajdonnévi értelmezés és használat a gör. szó tartalmi hátterét nem ismerő pogányok
köréből indul ki (a kioné görögségében már azonos hangzású a tulajdonnévként régóta
ismert Χρηστός cognomennel).

Magyarázatos Károli (a Nemzetközi Bibliafordítás [NIV] Study Bible magyarázataival):

közösségtek legyen velünk – Velünk együtt mintegy részt vesznek a testet öltött Krisztus hallgatásában,
látásában és megtapintásában. A közösség (koinónia) a hívő ember lelki egysége Krisztussal – amint azt
a szőlőtő és a szőlővesszők, illetve a test és fő viszonyáról szóló képek is szemléltetik –, az Atyával és
a hívő testvérekkel.

1Jn 1,4
καὶ ταῦτα γράφομεν ἡμεῖς, ἵνα ἡ χαρὰ ἡμῶν ᾖ πεπληρωμένη. (1Jo 1:4 BGT)
És ezeket azért írjuk néktek, hogy örömetek teljes legyen. (KG)
Ezeket azért írjuk nektek, hogy örömünk teljes legyen. (KNB)
S azért írjuk ezeket nektek, hogy örömünk teljes legyen. (SZIT)
Ezeket azért írjuk nektek, hogy örömünk teljes legyen. (STL)
Azért írjuk ezt nektek, hogy (örüljetek és) örömünk teljes legyen. (BD)
Ezt azért írjuk meg nektek, hogy örömünk teljes legyen. (RÚF)
És ezeket írjuk nektek, hogy a ti örömetek teljes legyen. (KI)

 καὶ conjunction coordinating from καί

 ταῦτα pronoun demonstrative accusative neuter plural from οὗτος, αὕτη, τοῦτο
o ezeket (pron.dem. n. pl. acc.)
o οὗτος, αὕτη, τοῦτο - ez;
m/f/n.sg.nom.: οὗτος, αὕτη, τοῦτο (ez)
m/f/n.sg.acc.: τοῦτον, ταύτην, τοῦτο (ezt)
m/f/n.sg.gen.: τούτου, ταύτης, τούτου (ezé)
m/f/n.sg.dat.: τούτῳ, ταύτῃ, τούτῳ (ennek)
m/f/n.pl.nom.: οὗτοι, αὗται, ταῦτα (ezek)

7
 m/f/n.pl.acc.: τούτους, ταύτας, ταῦτα (ezeket)
m/f/n.pl.gen.: τούτων, τούτων, τούτων (ezeké)
m/f/n.pl.dat.: τούτοις, ταύταις, τούτοις (ezeknek)
 γράφομεν verb indicative present active 1st person plural from γράφω
o írjuk (verb. A. praes. impf. pl. 1.)
o ír, leír, beír, teleír, megír vmit, írásban közöl vkivel vmit
 ἡμεῖς, pronoun personal nominative plural from ἐγώ
 ἵνα conjunction subordinating from ἵνα
 ἡ definite article nominative feminine singular from ὁ
 χαρὰ noun nominative feminine singular common from χαρά, -ᾶς
o öröm (nm. f. sg. nom.)
o öröm, örvendezés; jókedv, vigaszság, gyönyörűség, gyönyörködés; aminek örül az
ember; az öröm oka v. tárgya, örvendetes dolog
o Tipikusan jánosi kifejezés a “beteljesedett öröm”; az örömnek egy különleges,
leginkább üdvtörténeti “visszhangú” formája v. foka
 ἡμῶν pronoun personal genitive plural from ἐγώ
 ᾖ verb subjunctive present active 3rd person singular from εἰμί
 πεπληρωμένη. verb participle perfect passive nominative feminine singular from πληρόω
o betöltetve (verb. P. part. perf. f. sg. nom.)
o betölt, beteljesít; megtölt, kitölt, eltölt vkit vmivel, eltölt (időt), befejez
 pass.: tele van, betelik, eltelik vmivel, végére ér
o á.é.: teljessé tesz, teljességre juttat, tökéletessé tesz, késszé tesz, kiegészít, pótol;
kielégít (vágyat); véghez visz; megvalósít, beteljesít
 passz.: beteljesedik

Magyarázatos Károli (a Nemzetközi Bibliafordítás [NIV] Study Bible magyarázataival):

1,1-4: A levél bevezetője ugyanazzal a témával foglalkozik, mint János evangéliuma, és sokszor
ugyanazokat a szavakat is használja: „kezdet”, „Ige”, „élet”.
örömetek – János öröme sem lehet teljes addig az Úrban, amíg olvasói Krisztus igaz ismeretére el nem
jutnak.

Magyarázatos UFO (Stuttgarti jegyzetekkel):

Ez nem olyan levélkezdet, mint amilyen egyébként az apostoli levelek esetében található. Sem a levél
küldőjét, sem a címzetteket nem nevezi meg; a szerző csak közvetett módon mutatkozik be. A János
evangéliuma bevezetőjére emlékeztet és arra utal, hogy azon szemtanúk köréhez tartozik, akik a Jn 1,14-
ben megvallják: „…és láttuk az ő dicsőségét”. Ezen a hovatartozáson alapul a szerző tekintélye, amelyet
mindenekelőtt azok irányában érvényesít, akik a gyülekezetet megosztják és tagadják, hogy JK „testben
jött el”. Velük szemben hangsúlyozza, hogy azok a tanúk, akikkel magát a „mi” többes számú személyes
névmással kifejezve, összetartozónak tudja, az élet testté lett Igéjét (Jn 1,4 „Benne élet volt és az élet
volt az emberek világossága.”) hallották, saját szemükkel látták és maguk érintették. Ugyanakkor már
ezekben az első versekben hangsúlyozza, hogy az Istennel és Jézus Krisztussal való közösség csak az
evangélium első tanúival való közösség által létezik.

8
Jubileumi Kommentár:
1 Ján. 1,1–4. Kijelentés és igehirdetés. Az 1. v. utolsó szavai: „az élet igéjéről”, a levél téma-
megjelöléseként értelmezhetők. A „peri” – akárcsak a latin „de” és a német „über” – a tárgyalandó
témára utal. Az élet igéje, amelyet a levél hirdet, nem időtlen arché, idea, hanem történeti valóság. „Az
élet megjelent”. Maga Isten, s benne az emberek világossága és üdvössége jelent meg Jézusban. „Az
igaz Isten és az örök élet” (5:20) nem túlvilági X, hanem e világi valóság: Jézus Krisztus. Az Istenhez
vezető út nem a misztériumok és a misztika „anodos”-a, ek-stasisa, vagyis a világból való kilépés, hanem
Jézus hitben történő befogadása. A hit pedig világosságban-járás, a parancsolat megtartása és szeretet.
A megjelent életre, a magát kijelentő Istenre vonatkozó igék (horan, theasthai, psélaphán) érzékelhető
valóságra utalnak. Az Istenről való keresztyén beszéd alapja nem a spekuláció, hanem a látás, hallás és
érintés. Akiknek ezekben részük volt, nem a 20. századi történelemtudomány eszközeivel „történeti
tényként” azonosított dolgokról beszélnek, hanem mint tanúk a történelemben megjelent Istenről,
Jézusról, mint az élet igéjéről, a világ megváltójáról. Jézus földi életének sok szemtanúja volt; a főpapok,
a farizeusok és Pilátus is ezekhez tartoznak; de csak a választott tanúk ismerték föl benne a testté lett
Igét, az Atya egyszülöttjének dicsőségét, aki „istenségét elrejtette, midőn testünket felvette”. Isten
kijelentése nem a 19. századi liberalizmus módján értett ún. „történeti Jézus”, hanem az Atya dicsősége
Jézusban, melyet a Szentlélek láttat. Az egyszeri, történeti kijelentéshez hozzátartoznak a
megvilágosított szemtanúk és az ő üzenetük. A kezdettől fogva való Jézushoz hozzátartozik a kezdettől
fogva hirdetett evangélium. Az öröm kényszerében továbbadott üzenet közösséget teremt, nemcsak az
egymást követő keresztyén nemzedékek, hanem elsősorban az üzenet befogadói és Isten között. A
koinónia abban fejeződik ki, hogy a levél írója – aki minden valószínűség szerint nem tartozott az első
nemzedékhez – egynek tudja magát a szemtanúkkal, s többes szám első személyben beszél. A „vagy-
vagy” séma, mely szerint vagy szemtanú az író, vagy csak vízióról lehet szó, hamis, Az apostoli „mi”
nem kizáró, hanem magába ölelő jellegű; a befogadott angelia (1:5) alapján joggal megy át a „pluralis
ecclesiasticus”-ba: Akik hisznek a „kezdettől fogva” hirdetett evangéliumnak, közösségben vannak a
kijelentés közvetlen tanúival, s így a Szentháromság Istennel. A levélíró célja az, hogy ebbe a
közösségbe bevonja olvasóit. Jellemző, hogy a „mi” és „ti” közötti különbségtevés – melyben a
kijelentés történetisége jut érvényre – később eltűnik, s azokat, akikhez beszél, a tévtanítókkal és a rájuk
hallgatókkal szemben, az apostoli közösséghez számítja. Isten megismerésének s a vele való
közösségnek nincs más útja, mint az apostoli igehirdetés befogadása és megőrzése. Nincs közvetlen
Isten-kapcsolat, mely misztikus élményben valósul meg. Az inkarnáció megkerülhetetlen, s éppen ezért
a „kezdettől fogva” hirdetett bizonyságtétel is.

Szegedi Bibliakommentár:
ELŐSZÓ: 1,1-4 keresztény üzenet történeti valósága
A tartalom: János első levele, akárcsak az evangélium, előszóval kezdődik. Annak a történeti
valóságnak a fontosságát hangsúlyozza, amit szerzőnk és keresztény társai megtapasztaltak. Ez az élet
Igéje (1. vers), az üzenet, amit hallottak és amit most tovább kell adniuk. Az üzenet egy emberi lényben
testesült meg, a Fiúban, Jézus Krisztusban (3. vers), akit ők hallottak, láttak és megérintettek. Benne az
örök élet láthatóvá vált, úgyhogy mind őt, mind az örök életet megoszthatják velünk (2-3. versek). Ez
közösség (koinonia) az Atyával és a Fiúval, és - azt is megírja - a szerző számára a teljes öröm forrása
(4. vers).
Megjegyzések: Ez a rövid szakasz sem zökkenőmentes - a folytonossága újra meg újra megtörik, amit
rendszerint gondolatjellel, zárójellel vagy mindkettővel jelzünk a fordításban. Úgy tűnik, mintha a
szerző rögtönözné a szöveget, s olyan természetes gondolatszünetekkel beszélne, melyek függetlenek a

9
tolltól és a tintától. Figyelemreméltók azok a kifejezések, amelyek a negyedik evangéliumra
emlékeztetnek bennünket, jóllehet tartalmukban eltérnek attól. Az első versben a "kezdettől fogva"
kifejezés nem a "kezdetben volt"-ra utal (Jn 1,1), hanem bevezetésül szolgál az evangéliumi
prédikációhoz. Az "élet Igéje" (1. vers) nem kizárólag az az Ige, amely testté lett (Jn 1,14), hanem
az evangélium üzenete, amely hallhatóvá, láthatóvá, érinthetővé vált az ember Jézusban.
Vajon a halláshoz, látáshoz és érintéshez való ragaszkodásból következik-e, hogy a szerző szemtanúja
volt a történeti Jézus szavainak és tetteinek? Biztos, hogy ez magától értetődő nézet, ugyanakkor a
szavak azt a lehetőséget is megengedik, hogy a szerző egyszerűen csak azonosul a tényleges
szemtanúkkal, akiktől az evangélium írott változata származik. Általuk - és föl tudja őket idézni
emlékezetében - valóban megtapasztalta az Urat, és az élet Igéjét.

1Jn 1,5
Καὶ ἔστιν αὕτη ἡ ἀγγελία ἣν ἀκηκόαμεν ἀπ᾽ αὐτοῦ καὶ ἀναγγέλλομεν ὑμῖν, ὅτι ὁ θεὸς φῶς ἐστιν καὶ
σκοτία ἐν αὐτῷ οὐκ ἔστιν οὐδεμία. (1Jo 1:5 BGT)
És ez az az üzenet, a melyet tőle hallottunk és hirdetünk néktek, hogy az Isten világosság és nincsen ő
benne semmi sötétség. (KG)
Ez az üzenet, amelyet tőle hallottunk és hirdetünk nektek, hogy Isten világosság, és nincs benne semmi
sötétség. (KNB)
Az üzenet, amelyet tőle hallottunk és nektek hirdetünk, ez: Isten világosság, és nincs benne semmi
sötétség. (SZIT)
Ez az üzenet, amelyet tőle hallottunk, és hirdetünk nektek: Isten világosság, és nincs benne semmi
sötétség. (STL)
Az üzenet, amit tőle hallottunk és nektek hirdetünk, ez: Isten világosság, benne nyoma sincs a
sötétségnek. (BD)
Ez pedig az az üzenet, amelyet tőle hallottunk, és hirdetünk nektek, hogy az Isten világosság, és nincs
benne semmi sötétség. (RÚF)
És ez az üzenet, melyet hallottunk őtőle és hirdetünk nektek, hogy az Isten világosság és semmiféle
sötétség nincsen benne. (KI)

 ἔστιν verb indicative present active 3rd person singular from εἰμί
 αὕτη pronoun demonstrative nominative feminine singular from οὗτος
 ἡ definite article nominative feminine singular from ὁ
 ἀγγελία noun nominative feminine singular common from ἀγγελία, -́ς
o hír (nm. f. sg. nom.)
o üzenet, megjegyzés; kinyilatkoztatás
o evangélium (itt: tartalmát ὅτι kötőszós mellékmondat adja meg)
o megbizatás, parancs
 ἣν pronoun relative accusative feminine singular from ὅς
 ἀκηκόαμεν verb indicative perfect active 1st person plural from ἀκούω
 ἀπ᾽ preposition genitive from ἀπό
 αὐτοῦ pronoun personal genitive masculine singular from αὐτός
 ἀναγγέλλομεν verb indicative present active 1st person plural from ἀναγγέλλω

10
 o részletesen elmondjuk (verb. A. praes. impf. pl. 1.)
o hírül ad, részletesen beszámol, jelent, tudósít, feltár, közöl, értesít
o szolgálhat a tanítás megjelölésére is (διδάσκειν mellett)
 ὑμῖν, pronoun personal dative plural from σύ
 ὅτι conjunction subordinating from ὅτι
o mivel, hogy, az, azzal stb; mert  alanyi, tárgyi v. bármilyen hat. mellékmondat
bevezetése: a mellékmondatra a főm.-ban a mutató névmás megfelelő alakja utal, és ez
adja meg az explikatív jelentésű mm. értelmét is.
 ὁ definite article nominative masculine singular from ὁ
 θεὸς noun nominative masculine singular common from θεός, -οῦ
o Isten, isten
 φῶς noun nominative neuter singular common from φῶς, φωτός
o fény, világosság (nm. n. sg. nom.)
o nyilvánvaló dolog, nyilvánosság; világosságot/fényt kibocsátó test, a fény/világosság
forrása; fényforrás
 ἐστίν, verb indicative present active 3rd person singular from εἰμί
 σκοτία noun nominative feminine singular from σκοτία, -ς
o sötétség, homály (nm. f. sg. nom.)
o Á.é.: szellemi jelentéssel (vkinek az elméje elborul, kedélye sötét stb.) ld. Mt 4,16
“Izráel sötétségben lévő nép”, olykor teljes elvetettségre utal; különösen János
teológiájában gyűjtőfogalma mindannak, ami démoni, ellensége Istennek (pl. 1Jn 1,5
is!)
 ἐν preposition dative from ἐν
o -ban, -ben; között; -val, -vel; által
 αὐτῷ pronoun personal dative masculine singular from αὐτός
 οὐκ adverb from οὐ
o tagadó partikula: οὐ, οὐκ, οὐχ, οὔ - nem;
o (hangsúlytalanul, mássalhangzó előtt: οὐ; magánhangzó előtt: οὐκ; hehezetes szó előtt:
οὐχ) általában az indicativus tagadása, a többi igemódot és az igenemeket a μή tagadja
o (hangsúlyosan: οὔ) hangsúlyos nem "igen vagy nem" jellegű kérdésekben, vagy egész
mondatok, gondolatmenetek tagadásában;
o οὐ μή: nagyon nem, semmiképpen nem
 ἔστιν verb indicative present active 3rd person singular from εἰμί
 οὐδεμία. adjective nominative feminine singular no degree from οὐδείς, -εμία, -έν
o semmi (pron.indef. f. sg. nom.)
o (m./f.) személy tagadása: senki; semmi;
m./f./n.sg.nom.: οὐδεῖς, οὐδεμία, οὐδέν (senki, semmi)
m./f./n.sg.acc.: οὐδένα, οὐδεμίαν, οὐδέν (senkit, semmit)
m./f./n.sg.gen.: οὐδενός, οὐδεμιᾶς, οὐδενός (senkié, semmié)
m./f./n.sg.dat.: οὐδενί, οὐδεμιᾷ, οὐδενί (senkinek, semminek)

Magyarázatos Károli (a Nemzetközi Bibliafordítás [NIV] Study Bible magyarázataival):

tőle – Krisztustól
világosság – sötétség – A világosság képviseli mindazt, ami jó, igaz és szent, a sötétség pedig a hamis
és gonosz dolgokat.

11
Jubileumi Kommentár:
1 Ján. 1,5. Az üzenet. Az élet Jézusban megjelent igéjének üzenete, melyet a közvetlen tanúkra
visszamenő apostoli, egyházi igehirdetés ad tovább, így hangzik: „Az Isten világosság és nincsen őbenne
semmi sötétség” Az ószövetségi gyökerű kifejezéssel: „fós”, mely a korabeli vallás és vallásfilozófia
(szinkretizmus, Qumran, Philo) egyik központi témájává vált, a levélíró nem az Isten lényegét akarja
fogalmilag meghatározni, hanem a kijelentés megbízhatóságát hirdeti: Isten ugyanaz önmagában, mint
a kijelentésben. Isten egy és egységes, vagy mint később írja: hű és igaz. A világosság az igazság rokon
jelentésű szavak, akárcsak a sötétség és a hazugság. Isten testet öltött gondolata mögött nincs semmiféle
sötét hátsó gondolat, tudtul adott jóakarata mögött („azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön”) nincs
ezzel ellentétes, rejtett akarat, titokzatos végzés. Az emberre mondott igenje igen és ámen; jóakarata a
végső; nincs a világnak sötét alapelve. Az apostoli üzenet elutasítja a metafizikai dualizmust, a kor
divatos áramlatát. A Deus absconditus, a természetben és történetben munkálkodó Isten, akit nem
ismerünk közvetlenül, ugyanaz, mint a Deus revelatus, a Jézus Krisztus Atyja. Az üzenet örömhír: Hű
az Isten! Ne féljetek!

1Jn 1,6
Ἐὰν εἴπωμεν ὅτι κοινωνίαν ἔχομεν μετ᾽ αὐτοῦ, καὶ ἐν τῷ σκότει περιπατῶμεν, ψευδόμεθα, καὶ οὐ
ποιοῦμεν τὴν ἀλήθειαν· (1Jo 1:6 BYZ)
Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van vele, és sötétségben járunk; hazudunk és nem az igazságot
cselekeszszük. (KG)
Ha azt mondjuk, hogy közösségben vagyunk vele és sötétségben járunk, hazudunk, és nem cselekszünk
igazságot. (KNB)
Ha azt állítjuk, hogy közösségben vagyunk vele, és sötétségben járunk, akkor hazudunk, és nem az
igazságot tesszük. (SZIT)
Ha azt állítjuk, „Közösségben vagyunk vele”, de a sötétségben járunk, akkor hazudunk, és nem az
igazság szerint cselekszünk. (STL)
Ha azt állítjuk, hogy közösségben vagyunk vele, de sötétségben élünk, hazudunk és nem cselekszünk az
igazság szerint. (BD)
Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van vele, és a sötétségben járunk, akkor hazudunk, és nem
cselekedjük az igazságot. (RÚF)
Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van vele, és sötétségben járunk, hazudunk és nem cselekesszük az
igazságot; (KI)

 Ἐὰν conj or conjunctive part not contracted from ἐάν

o ha
 εἴπωμεν verb subjunctive aorist active 1st person plural from λέγω
o mondjuk; (verb. A. coni. aor. pl. 1.)
o mond, közöl, megmond, "leszögez" vmit; beszél, elbeszél, elmond; nevez
o Sajátos jelentéssel, a mondás különleges módozatairól:
 kérdez, kérdeztet
 rendel, elrendel, rendelkezik, parancsol
 erősít, biztosít, állít, nyilvánít, hirdet, vél, gondol

12
  elbeszél, elmond, hírül ad vkiről vmit
 kettős acc.-szal: mond, nevez vkit vminek v. vkinek
 ὅτι conjunction from ὅτι
 κοινωνίαν noun accusative feminine singular from κοινωνία
 ἔχομεν verb indicative present active 1st person plural from ἔχω
o birtoklunk (verb. A. praes. impf. pl. 1.)
 μετ᾽ preposition from μετά
o -val/-vel (praep. + gen.)
 αὐτοῦ, pronoun personal genitive masculine singular from αὐτός
 ἐν preposition dative from ἐν
 τῷ definite article dative neuter singular from ὁ
 σκότει noun dative neuter singular common from σκότος, -ους
o sötét (nm. n. sg. dat.)
o homály, elsötétedés, sötétség; alkony(at); alvilág, a halál sötétsége
o á.é.: homály = titok(zatosság), rejtekezés; az ismeretlenség homálya
o itt: hitbeli és erkölcsi sötétség Itt kell megjegyezni, hogy a φῶς-σκότος ellentétpár a kor
kegyességi és erkölcsi gondolkozásában egyértelműen a jó-gonosz, élet-halál útjának
szembeállítására szolgál.
 περιπατῶμεν, verb subjunctive present active 1st person plural from περιπατέω
o járunk (verb. A. coni. impf. pl. 1.)
o jár (á.é. is), sétál, járkál, körüljár, ide-oda megy
 ψευδόμεθα, verb indicative present middle or passive deponent 1st person plural from
ψεύδομαι / ψεύδω
o hazudunk (verb. D. praes. impf. pl. 1.)
o Újsz. csak med.: ψεύδομαι – meghazudtol, megsemísít, meghíúsít, megcsal,
hazugsággal rászed
 οὐ adverb from οὐ
 ποιοῦμεν verb indicative present active 1st person plural from ποιέω
o tesszük (verb. A. praes. impf. pl. 1.)
o csinál = tesz, alkot; épít, létrehoz, előidéz
o tesz = végrehajt, elvégez; okoz, létesít; alkot, költ, ábrázol; tesz vhova v. vkivel vmit;
tesz vkit vmivé v. vmilyenné; becsül vkit vmire v. vmennyire
o ált. tesz, cselekszik, hat, munkálkodik
o itt: erények, jó tulajdonságok gyakorlatban való kifejtéséről, megvalósításáról
 τὴν definite article accusative feminine singular from ὁ
 ἀλήθειαν noun accusative feminine singular from ἀλήθεια, -́ς
o igazságot (nm. f. sg. acc.)
o igazság, valóság, őszinteség, nyíltság, megbízhatóság
o cselekszi az igazságot (ismeret = elismerés és így cselekvés, aktív magatartás);
ellentétes a Sátán életformájával, aki “nem állt meg” az igazságban.

Magyarázatos Károli (a Nemzetközi Bibliafordítás [NIV] Study Bible magyarázataival):

közösségünk – Jánosé és olvasóié.
közösségünk van vele – Életteli lelki egységben járunk Istennel.
járunk – az „élünk” helyett használja

13
igazságot – Ezt a szót János 25 alkalommal használja és szorosan összekapcsolja Jézussal, aki az
igazság.

1Jn 1,7
ἐὰν δὲ ἐν τῷ φωτὶ περιπατῶμεν ὡς αὐτός ἐστιν ἐν τῷ φωτί, κοινωνίαν ἔχομεν μετ᾽ ἀλλήλων καὶ τὸ αἷμα
Ἰησοῦ τοῦ υἱοῦ αὐτοῦ καθαρίζει ἡμᾶς ἀπὸ πάσης ἁμαρτίας. (1Jo 1:7 BGT)
Ha pedig a világosságban járunk, a mint ő maga a világosságban van: közösségünk van egymással, és
Jézus Krisztusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől. (KG)
Ha azonban világosságban járunk, mint ahogy ő is világosságban van, akkor közösségben vagyunk
egymással, és Jézusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől. (KNB)
De ha világosságban járunk, ahogy ő is világosságban van, akkor közösségben vagyunk egymással, és
Fiának, Jézusnak a vére minden bűnt lemos rólunk. (SZIT)
De ha a világosságban járunk, ahogy ő is a világosságban van, akkor közösségben vagyunk egymással,
és Fiának, Jézusnak a vére minden bűntől megtisztít minket. (STL)
De ha világosságban élünk, amint ő is a világosságban van, akkor közösségben vagyunk egymással és
Fiának, Jézus (Krisztusnak) vére megtisztít minden bűntől. (BD)
Ha pedig a világosságban járunk, ahogyan ő maga a világosságban van, akkor közösségünk van
egymással, és Jézusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől. (RÚF)
de ha a világosságban járunk, mint ő a világosságban van, közösségünk van egymással, és Jézus
Krisztusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől. (KI)

 ἐὰν conjunction subordinating from ἐάν

 δὲ conjunction coordinating from δέ
 ἐν preposition dative from ἐν
 τῷ definite article dative neuter singular from ὁ
 φωτὶ noun dative neuter singular common from φῶς
 περιπατῶμεν verb subjunctive present active 1st person plural from περιπατέω
o járunk (verb. A. coni. impf. pl. 1.)
 ὡς conjunction subordinating from ὡς
o amint
o így, azért, tehát; (összehasonlításokban) mint, amint; (idő kapcsán) amikor; καὶ ὡς:
mégis, mindazonáltal
o ahogy(an), úgy, ahogy
o mint…, vkiként/vmiként
o midőn, amikor, amint, miután, mióta, mihelyt; úgyhogy
o mintegy, kb., úgy…, …körül
 αὐτός pronoun intensive nominative masculine singular from αὐτός
 ἐστιν verb indicative present active 3rd person singular from εἰμί
 φωτί, noun dative neuter singular common from φῶς
o fény (nm. n. sg. dat.)
 κοινωνίαν noun accusative feminine singular common from κοινωνία
 ἔχομεν verb indicative present active 1st person plural from ἔχω

14
  μετ᾽ preposition genitive from μετά
 ἀλλήλων pronoun reciprocal genitive masculine plural from ἀλλήλων
o egymás (pron.rec. m. pl. gen.)
o 1. (m.pl.acc.) ἀλλήλους: egymást;
2. (m.pl.gen.) ἀλλήλων: egymásé;
3. (m.pl.dat.) ἀλλήλοις: egymásnak;
Csak m.pl.acc., gen. és dat. található az Úsz-ben.
 τὸ definite article nominative neuter singular from ὁ
 αἷμα noun nominative neuter singular common from αἷμα, -́ατος
o vér (nm. n. sg. nom.)
o az ember vére, állat vére
o á.é.: a vér lélekhordozó, élet van benne
o Jézus vére (értünk kiontott élete) engesztelő áldozat; ebben az összefüggésben főpapi
áldozatról szól.
 Ἰησοῦ noun genitive masculine singular proper from Ἰησοῦς
 τοῦ definite article genitive masculine singular from ὁ
 υἱοῦ noun genitive masculine singular common from υἱός
 αὐτοῦ pronoun personal genitive masculine singular from αὐτός
 καθαρίζει verb indicative present active 3rd person singular from καθαρίζω
o megtisztít (verb. A. praes. impf. sg. 3.)
o A. tisztít, takarít, megtisztít; tisztává tesz, tisztává nyilvánít vkit/vmit
o M. és P. megtisztul
 ἡμᾶς pronoun personal accusative plural from ἐγώ
 ἀπὸ preposition genitive from ἀπό
o -tól/-től; -ból/-ből; -ról/ről (praep. + gen.)
 πάσης adjective indefinite genitive feminine singular no degree from πᾶς, πᾶσα, πᾶν
o minden (adi. f. sg. gen.)
o egész, összes, mind, valamennyi, teljes, csupa, mindenféle;
o fn.-i jelentéssel is: az egész, mind, az összes
o fn. mellett jelzőként, névelő nélkül, jelentése: minden egyes
 ἁμαρτίας. noun genitive feminine singular common from ἁμαρτία, -ς
o bűn (nm. f. sg. gen.)
o János nyelvhasználatában az ἁμαρτία az ἀλήθεια-val ellentétes állapot v. tulajdonság

Magyarázatos Károli (a Nemzetközi Bibliafordítás [NIV] Study Bible magyarázataival):

sötétségben járunk – világosságban járunk – két féle életút: az egyikre a gonoszság és a téveszmék, a
másikra pedig az igazság és a szentség jellemző.
bűntől – Az 1Jn kulcsszava, amelya görög szövegben 27-szer fordul elő.

1Jn 1,8
ἐὰν εἴπωμεν ὅτι ἁμαρτίαν οὐκ ἔχομεν, ἑαυτοὺς πλανῶμεν καὶ ἡ ἀλήθεια οὐκ ἔστιν ἐν ἡμῖν. (1Jo 1:8
BGT)
Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn mi bennünk, magunkat csaljuk meg és igazság nincsen mi bennünk.
(KG)

15
Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűnünk, megcsaljuk magunkat, és nincs bennünk igazság. (KNB)
Ha azt állítjuk, hogy nincs bűnünk, önmagunkat vezetjük félre, és nincs bennünk igazság. (SZIT)
Ha azt állítjuk, „Nincs bűnünk”, saját magunkat csapjuk be, és nincs meg bennünk az igazság. (STL)
Ha azt állítjuk, hogy nincs bűnünk, önmagunkat csaljuk meg és az igazság nincs meg bennünk. (BD)
Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűnünk, önmagunkat csaljuk meg, és nincs meg bennünk az
igazság. (RÚF)
Ha azt mondjuk, hogy nincs bennünk bűn, megcsaljuk önmagunkat, és az igazság nincsen bennünk; (KI)

 ἐὰν conjunction subordinating from ἐάν

 εἴπωμεν verb subjunctive aorist active 1st person plural from λέγω
o mondjuk
 ὅτι conjunction subordinating from ὅτι
 ἁμαρτίαν noun accusative feminine singular common from ἁμαρτία
 οὐκ adverb from οὐ
 ἔχομεν, verb indicative present active 1st person plural from ἔχω
o birtokolunk (verb. A. praes. impf. pl. 1.)
 ἑαυτοὺς pronoun reflexive accusative masculine plural from ἑαυτοῦ, -ήν, -ό
o önmagukat (pron.refl. m. pl. 3. acc.)
o (pron.rec.) egymást; Ragozása:
nom.: nincs
sg.acc. (önmagát): ἑαυτόν, ἑαυτήν, ἑαυτό;
sg.gen. (önmagáé): ἑαυτοῦ, ἑαυτῆς, ἑαυτοῦ;
sg.dat. (önmagának): ἑαυτῷ, ἑαυτῇ, ἑαυτῷ;
Többesszámban megegyezik az
1. szem (ἑμαυτόν, -ήν: önmagamat), a
2. szem. (σεαυτόν, -ήν: önmagadat) és a
3. szem. (ἑαυτόν, -ήν, -ό: önmagát):
pl.acc. (önmagunkat/önmagatokat/önmagukat): ἑαυτούς, ἑαυτάς, ἑαυτά;
pl.gen. (önmagunké/önmagatoké/önmaguké): ἑαυτῶν, ἑαυτῶν, ἑαυτῶν;
pl.dat. (önmagunknak/önmagatoknak/önmaguknak): ἑαυτοῖς, ἑαυταῖς, ἑαυτοῖς
 πλανῶμεν verb indicative present active 1st person plural from πλανάω
o tévelyítjük el (verb. A. praes. impf. pl. 1.)
o A. megtéveszt; félrevezet, tévútra vezet, letérít a jó v. helyes útról
o P. kóborol, tévelyeg, eltéved, elkóborol, elkószál; tévútra jut, rossz úton jár
 ἡ definite article nominative feminine singular from ὁ
 ἀλήθεια noun nominative feminine singular common from ἀλήθεια
 οὐκ adverb from οὐ
 ἔστιν verb indicative present active 3rd person singular from εἰμί
 ἐν preposition dative from ἐν
 ἡμῖν. pronoun personal dative plural from ἐγώ

16
1Jn 1,9
ἐὰν ὁμολογῶμεν τὰς ἁμαρτίας ἡμῶν, πιστός ἐστιν καὶ δίκαιος, ἵνα ἀφῇ ἡμῖν τὰς ἁμαρτίας καὶ καθαρίσῃ
ἡμᾶς ἀπὸ πάσης ἀδικίας. (1Jo 1:9 BGT)
Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden
hamisságtól. (KG)
Ha megvalljuk bűneinket, ő hű és igazságos, hogy megbocsássa a bűnöket, és megtisztítson minket
minden gonoszságtól. (KNB)
Ha megvalljuk bűneinket, akkor mivel jó és igazságos, megbocsátja bűneinket, és minden
igazságtalanságtól megtisztít minket. (SZIT)
Ha megvalljuk bűneinket, akkor – mivel hűséges és igaz – megbocsátja bűneinket, és minden
igaztalanságtól megtisztít bennünket. (STL)
Ha megvalljuk bűneinket, ő hűséges és igazságos: megbocsátja bűneinket és megtisztít minden
gonoszságtól. (BD)
Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden
gonoszságtól. (RÚF)
ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy a bűnöket megbocsássa nekünk, és megtisztítson minket
minden jogtalanságtól. (KI)

 ἐὰν conjunction subordinating from ἐάν

 ὁμολογῶμεν verb subjunctive present active 1st person plural from ὁμολογέω
o megvalljuk (verb. A. coni. impf. pl. 1.)
o megvall, bevall, vallomást tesz; nyíltan megmond, nyilatkozik, vallást tesz; hitet v.
vallást tesz vki mellett; dicsőít; ígér, megígér, esküvéssel ígér, fogad
 τὰς definite article accusative feminine plural from ὁ
 ἁμαρτίας noun accusative feminine plural common from ἁμαρτία
 ἡμῶν, pronoun personal genitive plural from ἐγώ
 πιστός adjective normal nominative masculine singular no degree from πιστός, -ή, -όν
o hű, hűséges, igaz, hív (adi. m. sg. nom.)
o megbízható, biztos, kétségtelen, igazi; bizakodó, bízó; hívő
o itt: “Hű = megbízható” Isten, mert egyedül benne lehet bízni
 ἐστιν verb indicative present active 3rd person singular from εἰμί
 δίκαιος, adjective normal nominative masculine singular no degree from δίκαιος, -α, -ον
o igaz (adi. m. sg. nom.)
o igaz, igazlelkű, becsületes, tisztességes, aki az emberi v. isteni jogrendhez igazodik
o caddiq megfelelője
o A szó abszolut értelmében, tárgyi vonatkozásban, igaz maga az a személyes mérték,
amelyhez az “aki v. ami Isten rendelésével egyezik, jogrendjéhez igazodik, igaz”
jelentéseket viszonyítja a Kijelentés, ti. Isten, aki igazságos bíró, igazságos Atya, Ő
egyszerre igaz és szent, ITT: igaz és hűséges.
 ἵνα conjunction subordinating from ἵνα
 ἀφῇ verb subjunctive aorist active 3rd person singular from ἀφίημι
o elengedje (verb. A. coni. aor. sg. 3.)
o elküld, elbocsát; kibocsát, kiad; elenged (pénzt, adósságot, tartozást);

17
 o ITT: megbocsát (bűnt, vétket, engedetlenséget)
 ἡμῖν pronoun personal dative plural from ἐγώ
 τὰς definite article accusative feminine plural from ὁ
 ἁμαρτίας noun accusative feminine plural common from ἁμαρτία
 καθαρίσῃ verb subjunctive aorist active 3rd person singular from καθαρίζω
o megtisztítson (verb. A. coni. aor. sg. 3.)
 ἡμᾶς pronoun personal accusative plural from ἐγώ
 ἀπὸ preposition genitive from ἀπό
 πάσης adjective indefinite genitive feminine singular no degree from πᾶς
 ἀδικίας. noun genitive feminine singular common from ἀδικία
o jogtalanság, igazságtalanság, hamisság, aljasság, istentelenség (nm. f. sg. gen.)

Magyarázatos Károli (a Nemzetközi Bibliafordítás [NIV] Study Bible magyarázataival):

hű és igaz – A kifejezés itt gyakorlatilag egy fogalom (hű-és-igaz). Rámutat, hogy Isten saját
természetével és népe iránti irgalmas elkötelezettségével összhangban válaszol a bűnvallásra.
hű – ígéretéhez, hogy megbocsát
megbocsássa – Gondoskodik a bocsánatról, helyreállítva az Istennel való közösséget, amely a bűn miatt
megszakadt (ahogyan a Miatyánkban is kérjük, Mt 6,12).

1Jn 1,10
ἐὰν εἴπωμεν ὅτι οὐχ ἡμαρτήκαμεν, ψεύστην ποιοῦμεν αὐτὸν καὶ ὁ λόγος αὐτοῦ οὐκ ἔστιν ἐν ἡμῖν. (1Jo
1:10 BGT)
Ha azt mondjuk, hogy nem vétkeztünk, hazuggá teszszük őt, és az ő ígéje nincsen mi bennünk. (KG)
Ha azt mondjuk, hogy nem vétkeztünk, hazuggá tesszük őt, és az ő igéje nincs bennünk. (KNB)
Ha azt állítjuk, hogy nem vétkeztünk, hazugnak tüntetjük fel, és tanítása nincs bennünk. (SZIT)
Ha azt állítjuk, „Nem követtünk el bűnt”, hazugnak tüntetjük fel, és igéje nincs bennünk. (STL)
Ha azt állítjuk, hogy nem vétkeztünk, hazugnak tüntetjük fel őt, és tanítása nincs bennünk. (BD)
Ha azt mondjuk, hogy nem vagyunk bűnösök, hazuggá tesszük őt, és nincs meg bennünk az ő igéje.
(RÚF)
Ha azt mondjuk, hogy nem vétkeztünk, hazuggá tesszük őt, és az ő igéje nincsen mibennünk. (KI)

 ἐὰν conjunction subordinating from ἐάν

 εἴπωμεν verb subjunctive aorist active 1st person plural from λέγω
 ὅτι conjunction subordinating from ὅτι
 οὐχ adverb from οὐ
 ἡμαρτήκαμεν, verb indicative perfect active 1st person plural from ἁμαρτάνω
o vétkeztünk (verb. A. praes. perf. pl. 1.)
o bűnt követ el (Isten rendje ellen), vétkezik
 ψεύστην noun accusative masculine singular common from ψεύστης, -ου
o hazugot (nm. m. sg. acc.)

18
 o hazudozó (alkatilag, jelleménél fogva), hazug
 ποιοῦμεν verb indicative present active 1st person plural from ποιέω
o tesszük (verb. A. praes. impf. pl. 1.)
o kettős acc.: vkit vmivé tesz. Ezt a jelentést valamennyivel talán gyengébb árnyalattal
viszi tovább a következő: megtesz („kiad”) vkit vminek, nyilvánít vkit vminek.
 αὐτὸν pronoun personal accusative masculine singular from αὐτός
 λόγος noun nominative masculine singular common from λόγος
o Isten teremtett vilgát a λόγος szenteli meg: ez Bauer szerint nem Isten teremtő igéjére
vonatkozik, hanem a bibliai részekben előforduló asztali imádságokra (ezeket vagy
magából az Írásból olvasták fel, vagy a hagyomány által megszentelt imaformulák
voltak). – Krisztusnak és küldötteinek kinyilatkoztatása is λόγος.
 αὐτοῦ pronoun personal genitive masculine singular from αὐτός
 οὐκ adverb from οὐ
 ἔστιν verb indicative present active 3rd person singular from εἰμί
 ἐν preposition dative from ἐν
 ἡμῖν. pronoun personal dative plural from ἐγώ

Magyarázatos Károli (a Nemzetközi Bibliafordítás [NIV] Study Bible magyarázataival):

nem vétkeztünk – A gnosztikusok tagadják, hogy erkölcstelen tetteikkel bűnt követnének el.
(doketizmus – látszattest; Kerinthosz: Krisztus a megkeresztelkedéskor egyesült az ember Jézussal,
halála előtt pedig elhagyta őt.

Magyarázatos UFO (Stuttgarti jegyzetekkel):

A gyülekezet tagjainak egy csoportja elszakad, mert más tanítást követ. Ezek a keresztyének tagadják,
hogy Krisztus „testté lett”, azaz valóban emberré lett. Nem akarják elismerni, hogy Isten Fia azonos a
földi, szenvedő és meghalt Jézussal. És így elválasztják hitüket is sajátéletüktől és magatartásuktól. Azt
állítják, hogy Istentől születtek és ezért már bűntelenek. Az Istennel való közösség, a Lélek által, nem
érinti földi, konkrét életünket.
Az írásmagyarázók egyetértenek abban, hogy azok az ellenfelek, akikkel itt harcolnak, a keresztyén
gnózis korai képviselői. Eszerint nem JK életének feláldozása által, hanem saját igaz lénye felismerése
által következne el az ember megváltása Krisztusban. Krisztus, aki csak látszólag lett emberré, és nem
valóságosan halt meg a kereszten, hozta el az embereknek saját tulajdonképpeni természetük
megismerését. Mint akik legbensőbb lényük szerin Istennel egyek, a gnosztikusok ismét egyesülhetnek
Istennel a megismerés és a szellemi látás által, és így minden földi kötöttségtől megszabadulhatnának.
E tanítás egyik kezdeti formája minden bizonnyal elterjedt a gyülekzetekben, akiknek az 1János levél
szerzője ír. Erőteljesen szembeszáll ellenfelei véleményével és mindig a krisztusi hitvallást mutatja fel
előttük. Különösképpen is két alapgondolatot ismétel állandóan:
1. Csak aki megvallja, hogy Jézus a Krisztus, tehát hogy Isten Fia valóban emberré lett és a bűnök
váltságáért halt meg, az van valóságos közösségben Istennel.
2. Az Istennel való közösségnek, amit az ellenfelek maguknak igényelnek, a keresztyén testvérek iránti
valóságos szeretetben kell megnyilvánulni.

19
1Jn 1,5-10
A „Ha azt mondjuk…” kifejezéssel háromszor egymás után a gnosztikus ellenfelek tételeit idézi, hogy
azután ezeket kétségbe vonja. Az ellenfelek azt állítják: „Közösségünk van Istennel! Nincsenek bűneink
– nem vétkeztünk.” Ezzel szemben a szerző hangsúlyozza, hogy az Istennel való közösségnek a konkrét
életvezetésben, azaz az egymással való közösségben kell bebizonyosnia. A bűntelenség nem az ember
saját mértéke szerint meghatározott állapot. A keresztyének nem rendelkeznek egy legbelső, isteni
világosság-maggal, amelyről a gnosztikusok azt állítják, hogy nem tud bűnt elkövetni, hanem éppen az
Isten világosságában bizonyulnak bűnösnek. Csak amennyiben bűneiket megvallják, tehát nyíltan
kimondják, válnak a Jézus vére által megszerzett engesztelés által bűneiktől szabadokká. Aki ezzel
szemben tagadja, hogy bűnös, az Istennek a Jézus Krisztusban szerzett engesztelő tettét tagadja, s őt
hazuggá teszi.
A világosság és sötétség, az igazság és hazugság fogalmait valószínűleg az ellenfelek adják a szájába.
Kijelentik, hogy részesei a világosságnak és az igazságban járnak, és el akanak szakadni minden
hazugságtól és sötétségtől, amelyben a többieket megfogva látják. Ezért érteti itt meg a szrző a
következőkben, hogy a gyakorlati magatartásban mutatkozik meg, hogy vajon valaki a világosságban
van-e vagy a sötétségben. Az igaz Isten Fiát adta a bűnösökért halálra. Ezért az Isten igazsága csak
azokban van, akik magukat bűnösöknek vallják.
Jubileumi Kommentár:
1 Ján. 1,1:6–2:2. A keresztyén élet. A szakasz tartalma: az élet igéjén, a befogadott üzeneten alapuló,
annak megfelelő élet. A vezérszólamot, a gőg és a kétségbeesés sötétségét kiűző igazságot, az „egyszerre
igaz és bűnös” – tételt a tévtanítók jelszavaival szemben bontja ki. „Ha azt mondjuk” (6), „aki ezt
mondja” (2:4.6.9), „ha azt mondja valaki” (4:20): ezek a bevezetések a tévtanítók idézésének formulái.
Mit mondanak a tévtanítók? „Közösségünk van Istennel” (6), „nincsen bűn bennünk” (8), „nem
vétkeztünk” (10). A tévtanításnak ebben a formájában az a veszedelmes, hogy megtévesztően hasonlít
az igazságra, az apostoli evangéliumra. Abban az időben, mikor „sok hamis próféta ment szerte a
világba” (4:1), Jn vállalja a szavakat sugalló szellem megvizsgálásának pásztori feladatát. Az
evangélium igazságát kisajátító evangéliumellenes szellem jellegzetessége: a célhozértség gőgje. A
szentírók azokkal helyezkednek szembe, akik azt hiszik és hirdetik, hogy ők már meggazdagodtak,
isteni-pneumatikus természet részesei lettek, s ezért az e testben való élet, az életfolytatás módja,
érdektelen. Ebben a beteljesedésben értelmét veszíti az, életfolytatásra (peripatein) való ügyelés, az
etika. A „megistenült” pneumatikusokat nem érdekli a felebarát és a világ; e jelenlevő világhoz nincsen
semmi közük. Ezt a közönyüket vagy a teljes önmegtartóztatásban, a teremtett világot megvető
aszkézisben gyakorolják (Kol), vagy a szabadosságban: „minden szabad nekem” (1Kor 6). Jn ezt az
erkölcsi közönyt nevezi sötétségben járásnak, hazugságnak. A sötétség nem az „isten mélysége”, nem
mágikusan ható kozmikus erő, amelynek olyan védtelenül vagyunk kiszolgáltatva, mint a görög
tragédiák hősei a végzetnek, hanem az ember következetlensége, aki „nem cselekszi az igazságot”, nem
jár elhivatásához méltóan. A sötétségben járás nem a vakok bűne, hanem azoké, akik azt állítják: mi
látunk (Jn 9:41). A hazugság leggonoszabb fajtája az Isten-közösségre hivatkozás, az igazság
cselekvésének készsége nélkül: erkölcs nélküli kegyesség. A világosságban járás, a keresztyén élet: az
üzenetnek megfelelő, a magát kijelentett Istenhez szabott magatartás. Nem bűntelenség, hanem
igyekezet a jó és igaz cselevésére, melynek forrása és ereje a bűneink, megvallása s a megtisztító
bűnbocsánat elfogadása. Világosan kirajzolódnak a frontok: „nincs bűnünk” – mondják a tévtanítók:
„vétkeztünk és vétkezünk” feleli Jn. „Minden szabad, s mindegy hogyan demonstráljuk
szabadságunkat”. – Jn pedig: ha sötétségben járunk, hazudunk; „senki sem cselekszik bűnt; aki Istentől
született” (3:9). A bűntelenség, a perfekcionizmus elméletének gyakorlata a bűn, az engesztelő és
szószóló (vö. Zsid 7:25–26) Krisztus előtti bűn elismerése pedig az igazság cselekvése. Az egész levélen

20
végigvonul a keresztyén élet egyszerre igaz és egyszerre bűnös jellegének a mostani aiónban
feloldhatatlan feszültsége. Reformátoraink erre találtak rá. E feszültséget vállalva, vagyis a
bűnbocsánatból erkölcsi igyekezetben élve, „közösségünk van egymással” (7). A tévtanítók az Istennel
való koinoniájukkal, a vele való „titokzatos egyesüléssel” dicsekedtek, s vallásukból tökéletesen
hiányzott a másik ember. Ez a hiány hazugságnak; öncsalásnak minősíti állítólagos Isten kapcsolatukat.
Az emberré lett Istennel való közösségből soha nem hiányzik a másik ember. A kijelentésben megismert
Isten, s az ő ismeretének következetes vállalása, emberi és gyülekezeti közösséget teremt. A hithez, a
keresztyén élethez alkotólag hozzátartozik a „szentek egyességé”-nek és az egész világnak kontextusa,
akiknek bűneiért Jézus Krisztus engesztelő áldozat.

Szegedi Biliakommentár:
1,5-2,2 Világosságban járni: a bűn kérdése
A tartalom: A keresztények számára az üzenet része, hogy létezik az életnek és az igazságosságnak egy
olyan szférája, amelyet "világosságnak" nevezhetünk. Ez az Isten szférája, mert "Isten a világosság" (5.
vers). De van egy másik szféra is, ez a sötétségé és a hitetlenségé, és azoknak a szférája, akik ebben
járnak. Ahhoz, hogy közösségben éljünk Istennel (6. vers) vagy egymással (7. vers), a világosságban
kell járnunk, hiszen megtisztított bennünket Isten Fiának a vére (7. vers). A tisztuláshoz el kell
ismernünk személyes bűnünket, amelyre az Istentől jött tisztulás lesz a válasz. Ha úgy teszünk, mintha
sohasem vétkeztünk volna, ez önmagában olyan hazugság, amely továbbra is a sötétség szférájához köt
bennünket (8-10.). A bűn elismerése nem jelenti azt, mintha a bűn csak kis változást eredményezne a
keresztények életében. Szerzőnknek az írásával az a célja, hogy távol tartsa a keresztényeket a bűntől
(2,1). Aki a világosságban él, nem vakul el tőle: látja mindazt, amit a keresztények látnak, még ha
alkalmasint vétkezik is. Krisztus azonban továbbra is hatékony marad, részint közbenjáróként
(Vigasztaló), részint a bűnért való áldozatként, amelyet nemcsak értünk, hanem az egész világért ajánlott
fel (2,1-2).
Megjegyzések: Egy sor különlegességgel találkozhatunk ebben a részben. Azt olvassuk az 5. versben,
hogy "az Isten világosság", ez a kijelentés nem különösebben meglepő a negyedik evangélium
tanulmányozása után, de azért mégis másként hangzik itt. Az evangéliumban a hangsúly Jézuson van,
aki a világ világossága (Jn 8,12; 9,5).
A második különlegesség, hogy Jézust a bűnért való olyan engesztelő áldozatként mutatja be (2,2),
akinek a vére nemcsak bennünket tisztít meg a bűntől (7. vers), hanem hatása az egész világra kiterjed
(2,2). Ez szintén olyan különlegesség, amely nem található meg a negyedik evangéliumban, amelyben
Jézus halála közel sem annyira engesztelő jellegű - talán csak és kizárólag az Isten Báránya kifejezésben
(1,29) -, mint amennyire kinyilatkoztatja Isten szeretetét.
A 2,1 "Gyermekeim" megszólítása a harmadik újdonság. János Evangéliumában a szerző szeret
egységesen beszélni Jézus környezetéről: Krisztus követőit egyszerűen
tanítványoknak (mathéthai) nevezi, és nincs, vagy csak nagyon kevés a kifejezett hierarchiára való
utalás. János első levele előszeretettel használja a "Gyermekeim!" megszólítást mindenkire, s ezáltal
olyan különös felelősséggel bíró személyiség benyomását kelti, aki azokhoz a keresztényekhez szól,
akiktől mindenképp elvárja, hogy figyeljenek tanácsaira és kéréseire.
Végül meglepetésként éri azokat, akik a 2,2-t görögül vagy szó szerinti fordításban olvassák, hogy Jézust
"Vigasztaló"-ként (közbenjáróként) nevezi meg. János Evangéliuma ezt a nevet ugyanis a Szentléleknek
tartja fenn, habár a Jn 14,16 a Szentlelket "más Vigasztalónak" nevezi, ily módon arra is lehetőséget ad
Jézusnak, hogy betöltse ezt a szerepet.

21