Okol6giaiv6lsdgunktort6neti gyokerei:
:9.d::ji.ry:I:::r:ii:iTi.sl9:
[jra6rt6kel6s
_ DAVIDN. LIVINGSTONE
_ {'.' \\'ugat-Eur6pa egyedi, cselekves-kdzpontd keresztenysegeneksajatoski-
Hitr5l 6s v{lsiigr6l
Okol6giai vdlsigunk tortCneti gydkerei cimmel 1967-ben Lynn White Jr
zCtette hires diagn6zisdt a komyezeti bajok eredet6r6l a Science-be ,
American Association for the Advancement of Sciencelapidban.r A cikk
id6n beltil heves vitet valtotr ki, mivel white szerint a keresztCnyseg,a
szettelszembenell€nsCges teol6giajanakeredm6nyek€ppen,
6riasi
get visel komyezetiinkpusdulaseCrt.
Olyan mennyis6gbenkezdtek
az eryhazi szem6lyek bkalatai, hogy White kCnytelen volt
megegyezni: volna, ha inkibb a tud6sokat hibaztatom".
"jobban iertam
Vhite cikk6t gyaknbban foglali6k ossze, mint tanulrnanyo zzak. tijbben
vatkoznak 16, mint ahenyan olvass6k. Olvas6sakdzben ugyanakkor nem sza.
badna elfelejtkeznunk arr61, amit Bert Hall irt nekrol6gjabanr ,\X/hite eg6sz
6let6ben hivd kereszt6ny volt, aki korai irasaiban a koz6pkori kereszt6nys6g
szerep6nek fontosseger hangsirlyozta kultrirink kialakulisiban.,'2 Apia a ke-
resztCnyedka presbiterianus professzora volt, maga pedig 6lete v€g6ig pres
biterianus maradt, 6s rendszeresen irt tanulmdnyokat egyh6zi kiadvtrnyok
szeman.3 1975-bena SanFrancisco-iTeol6giai Iskoldn - melynek feliigyel6bl.
zottsagi tagia volt - artott Cvnyit6 beszCdet \Irh.ite annak megAllapititslxal z6r-
ta, hogy ,,atermCszettanulmanyozl.sa €s szeml6l6sea kereszteny Clewitel el-
engedhetetlen r€sz6t k€pezi, egyrCsztmeft a term6szeti szeml€l6d€s maga ts
imadsag, masr€szt, meft altala megtanulhatjuk, hogyan dics€rik Istent a ma-
guk m6dian el6lCnlrdrsaink".a Mindezeken t6l \y/hite jelentds eredmenyekkel
biiszk€lkedher, mintkiizCpkorklrtat6t Medieual Technotog), and Sociat Change
(KozE)hori technol.6gia Asffi8adalnxi ud.ltozas) clmfr, nyomtatesban 1962-ben
megjelent mrivevel tobb dij es egy sor tiszteletbeli cimet nyert, k6s6bbi,
Medieual Religion and Technoh)gJ) (K'zqkori t)a 6s es tuchnot6gia) cimg,
t Lynn '0/hite, Okol6giai velsagunkr6rr6nerigyokcrei -
Jr.r lesd kdrettinkbcn.
, Bert S. Hall: Lynn \X./hite,
Jr,29 Apr 1907-30March 1987In: 1s,379(198S):478_431.
r Bert Hall szemeiyeskozlese, 1993okr6ber 4. Lisd m6g: Ber S. Halir Lynn
Townscno
whire, Jr (1907-1987)It Technokgt and Cutture 30 ltggr: 194-2t3. whirc egyik
munkeiar Presblrerians and the Intcllectual Worship of God. In: The presblrcnarr
Outlaok 138, no 25 0956). 4 5.
a Lynn T. Whire,Jr: Chrisriansand Naturc.Int pacific jheologicat
Reuue,TO9.7r: Gll,
rzg
. .. ...... . . ...9ad9c1i,{flg:f
r'./( -liotc.t€velpedig fjfent al^trimasztottanazete\ mely szerint ,,atechnol6-
l, rlzricl0se".t
Mi tchet \v/hite okol6giai elemzesCneklCnyege?\fhite alapvet6en amellett
r.rrr'1.lrogy a ko-14ygzero1qbg!1r-etudomdnv es a technika nyupa hezass6- -
1,,,,,'j19g9ql5g3,."lyb6l ", .@nd*
r|rck €s automatlk sziilettek. Ezen ealakubs szellemi gyokerei allitesa sze-
rrrrr .r k6s6 )(V711.szdzad ipari forTadall'.t'nal €s a X\{I. szezadi tudomanyos
t, 'rlrdalomnel is rCgebbre nyirlnak vissza. Ahhoz tehet, hogy e gondolati €s
r.rrrrclalmi tC!'utakat megCrts0k, ember Cs termeszet viszonyanak k6z6pkori
tr.l[ rgiisival kell tisztdba ionniink, hiszen ez a m€lyrehat6 szeml€leti fordulat
.f kiizcpkorban ment v6gbe. Mig kor4bban az ember a termCszetr^zenektar-
r' 'nrLnEget, a koz6pkorban kezdte magat rigy tekinterni, mint aki uralkodik a
tt tleszet felett, s igy felhatabnazlrst nyert arra, hogy megs6nse a termCszet
rr.rrclj6t.A mez6g^zd^sag.di,kizsikm6nyol6 m6dszerei ielentek meg, a ktiny-
rryri ek€t felviltotta az 6krok alal vontatott nehez eke, melynek vizszintes €-
.et a rog al6 vdgott Cs atlorgatta azt.6
\x/hite szerint ez a kimeletlen termCszetszeml6letaz ijtechnol6gi'kkal kar-
, ,hvc 6ri6si komyezeti pusztitast eredmenyezeft. De vajon mi6rt az esemenyek
, kizsikminyol6 fordulata?A vdlasz: az ok kereszt€nys6gneka pogdnys6gfe-
l( ri gydzelmCben rejlik. Ez volt, ahogyan \x"'hiteiria, ,,kultrir6nk tortCnetenek
L,gnagyobb lelki forradalma". A keresztenyseg,ahogy \x/hite bizonyitani pr6-
lrrlja, arra tanitotta az embereket, hogy joguh uan a termeszet feletti uralomra,
lx)gy a termCszet az ,ember" hasznAra l6tezik, az pedig Isten k6p6re
"ember"
r( remrcteft. Nyugati formajeban szerinte ,,a kereszt€nys€g [...] a villg valaha
r olt legantropocentrikusabb vall6sa". Mindezt szembeallitja a kor6bbi vallisi
lrugyominyokkal, ahol minden f6nak, for6snak €s foly6nak megvolt a maga
vcd6szelleme.A pogeny animizmus felszamollsaval a lehetG
"kereszt€nys€g
r c tette a term€szetnek a termeszeti dolgok irant kdzdnyos kiaknizisdt".T
Talen kisse tirl roviden osszefoglalva ez lenne a White altal megfogalmazott
lclel. Az eredeti okfejt€s term6szetesensokkal r6szletesebb,mint azt a fenti
, )sszegzCsseiteti; leszogezi pelddul, hogy a nyugati kereszt€nys€g mag6ba
lirglalt egy sor kiilonbdz6 teol6giai hagyominl't, melyek koztil n6hany - min-
I Hall LynnVhite. In: 1s4 480.
r,Hasoni6ervelfogalmazott megfelelszaz ddalel6bbazamerikaigeol6gus, Nathaniel
Shaler,aki szerinta tcrmeszetnagyellcnsegea tue268azdasagicivllizaci6.Kiszamitot-
ta, hogy szandsut{n ,egyetlensz6lvihariinmagebantobb talal kapeselhordani,mint
amennyitannakel6tle cgy cgeszgeol6giaiid6szakalatt tdnteteltel a szel."Lesd
Nathaniels. ShalerMan anrl theliart . NewYork,Fot, Duffield,1905,58.
I white cikk€nekid6zetcikotetiink173.oldaltnralalhat6ak.
| 80 ::ll:.i)::'L':.t:::i:............
...
denekel6tt Assisi Szent Ferenc6, akit a szerzd a komyezetv6d6k
til javasol - tdbb riszt€leterranisitott a terentett renddel szemben. White
nek ellen6re ragaszkodik ahhoz a t€rel6hez,hogy mivel a kereszt€nyseg
gaton el6keszir6te
volt mind a technikdnak,mind a rudomanvnak.
brinok terhelik" a term6szeti vilagban jelenleg v6gbemen6 ellen6rizhetetlen
folyamatok€rt.
Mondanunk sem kell, hogy \{,/triteelemz6se nem kertilte el a biralatokat.
De miel6tt ezekre retCrnenk, Erdemes egy pillanatra megdllni, hogy meg;o.
gyezzok: nem csak \X/hiteaz, aki t6bb6-kev6sb6 a valest teszi felel6ss6 a
nyezeti valsagefi. Max Nicholson p€lddul, aki a term€szetv6delem
volt tizennegy Cven 6t Natry-Britanniiban, hatArozoaan allirja, hogy a tetele!
valhsok eltaleban, a kereszt6nys6g pedig kiilon6sen, vCtkesek az okol6gial
vebegCrt, mert ember rermeszet feletti jogtalan uralmer hirdetik". A jov6.
"az
ben az egyetlen rem€ny az leher, ha ,megszabadulunk az olyasfdle k€pzetek.
t6l, mint az'ember a rerm6szet megh6dit6ia', illetve ,az ember, akit Isten fel-
hatalmazotr, hogy a fold legveszedelmesebb k6rtevdiek6nt viselkedien"',s Ezek
utan alan nem rneglep6, hogy Nicholson ijabban ,,az ember term6szetben
betoltott helyCnek stirgds fjragondoldsa"e mellett €wel. 'fovitbbit, ugyancsak
White-t6l fiiggetlenr.il, Arnold Toynbee (aki mell6kesen a tudomanyos forra-
dalom-korabeli, rizenhetedik szaz di Anglia vallasos viszelyait a mai Eszak-
irorsz6ghoz hasonlitotta), a bibliai monoteizmussalmagyar|zza az ember go*
datlansig6t a term6szettel szemben. ,Vajon ne volnanak a termCszetnek" -
kerdezi, ,,iogaiautokratikus teremtdje 6s az embet Isten agresszivmegbizott-
ja ellen€ben?"A megoldds l6tsz6lag egyszerfi: ,,azorvossaga szakitasa mono-
teizmussal,a panteizmus iavera, amely ,nemcsak r6gebbi, de valaha vitagszer-
te elterjedt is volt".lo EgyCb egyetert6 hangokat is hallani termeszetesen.Ian
McHarg dllilasa szerint a
"zsid6-keresztenyteol6gia az ember term6szettelva-
16 hallgat6lagos szembedllitdsdhozvezereft", illetve hogy ,,ajudaizmus, a ke-
resztenyseg 6s a humanizmus hajlamosak arra, hogy az ember term6szett6l
val6 elk6peszt6 fiiggetlensEg6r,az ember rermEszetfeletti uralmet hangsrily-
ozzek".tt EpitCszek,mint Bruce Allsopp, Cstud6s komyezerved6k, mint paul
3 Max Nicholson:Ihe Endronmental Rewlution: A Guide
for the Neu Mastelsof the
Wotld.Londo...Hoddcr & Stoughron,1970,264.
t MaxNich<rlson: me Neu Em)ironmental press,
Age.Camb..i.dge,C^mbridgc Unjversity
Da1,195.
roAmold Toynbee:The ReligiousBackground of the presentEnvironmentalCrisis.Inl
InternationalJournal of EnuironmentalStudies3 <1972)t14146.
rr lan McHarg:The Placeof Naturein the City of Man. In: Annals of the Aturzrican
Acadetu, of Pohticaland SoctalScience352(March,1964):2-12; hsd m6g McHargl
Our Role in Nature.tn: R. Detwiler,J. N. Sutherland,M. S. Vethman (szerk.):
E4tironmentalDeca))i thellktorical Context.Illinois,
Scott,Foresman & Co.
*f19y:f.:?".6:::i.ry.91:ri:iifrTlFr:
9..!"i.6.9iii rer
I rlu lr is Barry Cornmonet szintCn hasonl6 lll6sponton vannak.l2 Pontosan
rrgvrrDezekaz 6rvek nyernek ()f^ megfogalmazast a Time hasebiain (1989. ja-
,rl|,rr'2.), ahol a szezd a keresztCnyseges a pogany animizmus term6szethez
trrr(j(16viszonyat hasonlitia Ossze,s az osszehasonlitasb6la kereszt€nys6gke-
f ul ki vesztesen.lsDe tabn a white-i tCtel revizionista valtozatanak egyik leg-
, gvcrrelmribb v6delmez6je John Passmore, aki mikdzben kCbegbe vonja
\'lrirc komyezeti zsarnoks6g-koncepci6jdtaz otesamentumra vonatkoz6an,
.rrt rillitja, hogy az ember telemt€s feletti uralminak hagyomanyos hite - a
rx u cmberi termeszetkodathn hasznala6t lehetdve tev6 saoikus filoz6fi6val
i,{yiltr - fellelhet6 P6l apostol ir6saiban. Passmoreszerint e gorog-kereszteny
.rrroganciavdlt a keresztenyseghivatalos 6ll6spontjiv6 a legut6bbi id6kig.ta
Kritikushangok
\lindcnnek ellenCre litrhite elemz6se nem maradt kridka n6lkUl. A kovetke-
r, 'klrcn csak nCh4nyat mutatunk be a binnl6k eltal felernlitett hi4nyossigok
f(;ziil. Lewis Moncdef kCtelyet fejezte ki p6ldriul azzal a szind'kkal kapcso-
l.rrlran, hogy az okol6giai 6zeke enseget eglt6nyez6s magyarAzatokkal indo-
l,,ljuk, Ahelyett, hogy egyediil a zsidGkeresztCny dogmit vldolndnk a kor-
r\(zcttel szembeni nemtor6domsCggel, Moncrief tobb kulturalis valtoz6
I|lcnt6sege melletr 6rvelt, melyek kdzul kett6 kiilondsen fontos, nevezetesen
.r lrancia forradalmat kovet6 demokratiz5l6d6s, illewe Amerikiban az 6n.
lrrrtrlrvid€k-6lmdny.r5 Az el66bi, azaltal hogy a t6rsadalmi rnobilitds ijabb csa-
t, )fnait nyitofta meg, a termel6si eszkozok ielent6s ]djraelosnAsa r€v€n sz€le-
'rlrlr tomegeknek tefte elCrhet6ve a gazdagsagot; a hullad€k-elhelyezds kor-
nvczeti problCmaja pedig annak a j6lCtnek a kovetkezmCnye, ami a termel€si
,.' firgyasztisi folyamatokban v€gbement v6ltozisok eredmenyekent allt el6.
\t Lrt6bbi,vagyis a folyamatos Csbtsz6lag ko atlan terieszkedesn''ugat fele,
.rfrfita kormenyzati politika is ramogatott, azt ^ c6lt szolg6lta, hogy fdld €s
"a
rr Lii$dRowlandMosstTheEanhln Our ]lands.LeicestelIntcrvarsiry Press,1982,9.
lr Lisd LawrenceOsbot Gu4tdiafis of Creation:Nature in 'Iheolog))and C*ttaft Ltfe.
Lcicester,
Apollos,1993,24-25.
I John Pas$more:Man's ResponsibilitJ)
Jor Natutu: EcologlcalProblemsand western
tradition.London,Duckwo(h,1974.Lasdm6g:uo.Attitudesto Nature.In: R.S.Peters
Gzctk.).Nature and Cnz&cl RoyalInstituteof PhilosophyLectures,volume 8 (tnn
don, 197r,25144.
'i Az angol'frootierexperience' kifejez€s irjale,hogyazamerikaileLepe-
azta ieleosegct
sek n!'ugatiirinyba tobb szaz6venit gyakorlatilag szabadonterjeszkedhenek, amig
cl nem ertok a tengcrpartot.A leriilet btsz6lagoskodatlansagaaz er6forr,isokkorlit-
lansagenakkepzeteteredmenyezteaz amerik^igondolkod sb^n. (Aford.)
t82 ?i:i9.|:lrlil{:?l:
.......
egy€b termCszerier6fofflsok a polgdrok tulajdoneba keriiljenek,', s igy a
nyezettel szenben term6szeti iavakat elt6kozl6 attitfidot nevelt az
be.16A kozos 6s a szem€lyes komyezeti morii hiinya, a t6rsadalmi
nyeknek az okoJ6giai vAbeghoz val6 alkalmazkod6k€pessdgCnek
valamint a technol6gieba verett szilard hit voltak a hosszanrafi6hatarvidCk
mCny v6gs6 gyiimolcsei.
Ujabb szempontot vet fel Yi-Fu Tuan, kinai-ame kai foldraiztud6s. akr
sor ttrvol-keletividCk komyezetiallapotarknulmenyozva arraa f,
jutott, hogy hatter ellenCre a
ben ugvanolvan rombol6 van a kornyezerre, r4!!!_4
eg€szs€gesgyanakvdssal kozelit a vall6sos ideol6sia
amellyel a kdmyezeti irodalom egy r€sz6ben talilkozl.ratunk - p€ld6ul,
az eur6pai a termeszetet(lgy tekinti, mint az embernek alirendelt dolgot,
a kinai az embert a termeszet r6szekent 6szleli. Ezen egyszeni
bl n meg fontosabb, hogy Tuan megmutatja, a kinai valldsok termeszettel
szembeni hivatalos attitrid-skelejet G nqgodt, adaptiv viszonl.ullst) hogyan
irja feliil a gyakorlat. A termeszetpusztitesa kinai tenileteken is mindennapot
- az erd6k in6sa 4s az er6zi6, a rizsfdldek teraszositdsa €s az utbanizitci6 mind
rendkiviili m6rtekben meggyotortCk a termCszeter,Csa kinai tai drasztikus 6t.
alakulasdhoz vezettek. Tuan munkdssdga nem az egyediili bizonyitCk errc.
A David Cs Eileen Spring szerz6pdros ,ital iegyzett Ecologlt and Religion h,
History (Okol1gia es uall^ a kirtOneleTnben) cim.d mi - mely \X,'hirciinnepelt
esszej6tis ijrakozli - osszefoglal6jdbanErich Isaac ,,az6vilig tenilereinek az
arab bircdalmi terjeszked6s6ltali kiterjedr pusztiLesat,[6sJKoz6p-Burma budd-
histik (mely valldst Whire err€kei mian oly nagyra t^rt) altali lecsupaszitasat"
emliti.18Megletesa szerint a zsid6-kereszteny Nyugat bi1616ie tenyeket jobb
esetben egyszeriien figyelmen kiviil hagyjdk, rosszabb eserben eltitkoljak.
Nemileg elt66 n€z6pontb6l €rvel Keith Thomas, a kivel6 oxfordi torr6-
nCsz, aki szerint \X.4ite Cs temogat6i tfilbecsiilik a valldsos t€nyez6k emberl
viselked€sre gyakorolt hatasat.re Azt iilitja (Marxszal egyet6n6sben), hogy a
magantulajdon es a penzg zdasAgelterjed6sevezetett a kornyezet kizsakme-
16LewjsW.Moncrief: TheCulturaltsasis of Our EnvironmentalCdsis.IntScience 170(30
October1970):508-512.
r7Yi-FuTLran: Discrepancies betlvcenEnvironmental AttirudeandBehaviour: Exampleg
fromEuropeandChina.In: CanadtanGeographer 12 .J968):176-191;
u6 Our Tre4t-
mentof the Environmenlin ldeal and Acruality.In: Anertca scientist(M^y-June,
1970):24649 .
13Erich Isaac:Az Ecolog)and Religion in ltistary cimf- David CsEileen Spring,ltal
szerkesztettkon''v ismeftetese.tl]: Jounal of Hktorical GeographjZ O9j6): 392-g4.
reKeith Thomas:Man and the Natural Wo d. ChangingAttitudes in England, 1500-
78OO. London,PenguinBooks,1984.
Ier
9..f'.l9Fi1i.*f1sYl!.19T::Tr.9./.?l:Tl:iiT:T.,"Ff
'r,'lrisihoz €s a ,,term€szetistenitesenek" alkonyihoz. M s sz6val,.a vil g
' .rlrizstalanit6sa"nem teol6giai fejlemCny volt, hanem gazdasigi sziiksdgsze-
i,)\(.It. lhomas emellett arra is remutat, hogy az 6kori r6maiak a kereszteny-
,, g cl6tti vildgban sokkal hat€konyabban zsiLfun1LnyoltAkki a term6szetet,
,rrrrt koz6pkori kereszt6ny ut6daik; illetve, hogy a japanok term6szetimadata
rrr.rrrkadllyozta meg a modem id6k ipari kornyezetszennyezCsetTalen lJr,Cg
l.[.nt6sebb annak felismerCse,hogy a termeszethez val6 viszonyulas zsid6-
h,fcsztCny oroksege vitatott Cs ketertelmfi. Hiszen a termeszet iavainak kiak-
rr,rz:isdhozval6 jog hangs(rlyozisa mellett mindig is jelen volt a teremtett vile-
[r.fr viselt felel6ss6g, illetve annak ember altali gondozdsdnak t6tele - mely
t|rtlilra nemsokara visszat6riink. Hasonl6 eredm€nyre iut Robin Attfield is
\\'lrite t6zisCnek kdtikus vizsgalata sodn. A k6pzet, hogy minden azeft van,
lr, )By az emberisCget szolgalja, ell'Ltj^ haterczottan nem jellemz6 az Otesta-
rrcrrtunrra - ennek ali'tlLmasztisiul egy sor fontos bibliai reszletet nagyataz a
1/( 126. S6t mi tobb, noha elismeri, hogy a Biblia a termCszetet nem kezeli
\1( ntkCnt, egyetCrt\Velbourn azon megjegyz6s6vel,mely szerint a Biblia szer-
riti szimdra a termtszet m6gsem csupin minden szakrautest n6lkiil6z6
n\'(.fsanyag.20 Mindezek alapjan Atdield affa a kovetkeztetesre jut, hogy ,sok-
L.rl Lobb bizonyit€k yan arra, hogy a keresztCnysegis hordoz a kornyezet 6s
.rzcmberen tili termCszetszAmarael6nyos attitrid6ket, rntrrt alrogy a^ eIaIe-
l,irrrallitjak".2'
White tort6ned helyzetelemz€s6nek van meg legallbb egy olyan pontja,
rrrt,lykapcsdn jelent6sen elt€rnek a velemCnyek, nevezetesen a kereszt6ny-.
rt.g, 6s a tudom6nyos villalkozits fellendtiLl6se,illetve annak technol6giai
\,,iiksegszenisegeikozotti kapcsolat. Hogy \X'4fte e kett6t osszekoti, egy6rtel-
rrri: ,,A teremt6s zsid6-kereszt6ny dogm'ja 6ltal vezetett vaUesos ahitat" - ftja
'aclott [. ..] Iendiiletet [a nFrgati tudom6nynakJ".22A t6ma szakirodalma 6ri-
.rsi €s komplex, igy nem tehetijnk a kiilonbozd 6rvek 6s ellenErvek k6z6tt
lSirzsagot. Arnyit azonban leszogezhet\ink, hogy a keresztenysCg hatAsa a tu-
, I rrndnyosfejl6d6sre sokkal inklbb volt kozvetett, mint kozvetlen, Cs kets6g-
Lr\ iil szamos tovabbi tCnyezd iebzott kozre abban, hogy a modern tudominy
.r lrosszrivajidis utdn v6gre megsztletett.'?l
11'W. F.\X/elbourn:
Man'sDominion.Inr Theology, TaOqTrt 561 68,564.
rl RobinA[tfieldrChristianattitudesto Na re.In: lournal of the HistoryoJldeas44
(1,98 1369386,369.Lesdmeg:RobinAnfield TheEthicsof EnuironmentalConcern.
Ncw York,Columbia UniversityPress,1983.
rr v/hite:Okol6gaivalsagunk gyokerei- az id€zetetlesdkdtettink... oldalan
rdrrCneri
'1Reszletesebben a kdvetkez6mrivekben:John DillenberSerProtestantThoughtand
NatumlScience. London,Collins,1961;EuSeneKlaaren:
A HistoricalIntefpretatiotl.
ReligiausOriginsof ModernScience.GrandRapids:Eerdmans,1977;Richardwestfall:
Sciencealtd Religiotuin SeaenteenthCenturyEnghnd. New Haven, Yale Univeffity
r84 ?ili9..l1li:rlq:Tl:.
.
A feministakit6r6
Tal6n felkeltette az olvas6 figyelm€t, hogy elemz6siinkben milyen gyakran
visszat6r6 kifejezCs ,,azember"24- ember 6s termeszet, az ember mint a ter-
mCszetmegh6dit6ja, ember a term6szetellen, az ember uElma a termeszetfe-
lett. Ez nem jelent6s€g n6lkril va16. Teriiink mo$ 6 Caroltr,:. Merchant Ihe
Death of Nature (A termaszet hahl.la) clm.6 konyw6ben kifeitett feminisu
szempontir kritikajam. Roviden, Merchant a termeszetmodern kori kifoszt4sd-
nak gyoker6t abban latja, hogy a term6szetr6l alkotott korabbi €lettel teli, szer-
ves kep0nket felvaltottuk egy Clettelen,mechanikus felfog6ssal.Miel6tt a ko-
vetkez6kben szemiigyre vennenk Merchant nemekkel kapcsolatos 6rveit,
meg kell mCg jegyezniink, hogy a tizenhetedik szazad tudomenyos forladal-
ma sor6n a korabbi anirnisztikus, szervesvilagkCp jelent6sen veszitett vonze-
rej€b6l Galiiei, Newton es Bacon mechanikus vildgk6pe javera. ,,A vilag, amit
elvesztettiink, organikus volt", panaszoliaa szerz6.25
Erdemes feleleveniteniink Merchant 6rvel6s6nek fontosabb l6pCseit.Kiin-
duliskent leszogezi, hogy a.vil6segyerernrdl alkoron korai felfogds, mely azt
egyetlen Cl6l6nykent kepzelte el, a termeszetet n6nemfnek tekintette: Anya-
temCszet, Szriz FOld, s igy tovdbb. E kCp fokozatosan vesztett erejCb6l a tu-
dorn4nyos forradalom son4n. A fold egyetlen 6l6l6nykCnr, 6letad6 anyakCnt
6szlel€se,allitja, olyan erds kultudlis korlatoz6 t€nyez6kent hatott, hogy a re-
neszdnsz korlban bdnydkat csak vonakodva, kijlonboz6 szertandsosritusok
uten (bojtolCs,szigorir tisztasagstb.) voltak hajland6ak nyitni, hiszen azt a fold
(szexualis) megbecstelenit€s6nektatottak. A n6i l6lek lltal eletre keltett fold
ij-platonikus kCp6t olyan ikonografikus ;ibr6zol6sok bemutatasavalillusztrel-
ja, mint Fludd The Female Soul of the World. (A uilag ndi lelhe), illewe Kircher
Isis (izisz) cimfi, alkoEsai, melyek a ciklikus energidkat n6i nemi jelleggel fel-
ruhtrzva tbrizoljik Az ilyen Csehhez hasonl6 k6pek hord ozta normatiu meg-
kot^ek elCggCer6teljesekvoltak ahhoz, 6rvel, hogy olyan mfivek megalkota-
Prcss,1958;R.Hooykaxi Relgianand theRiseof ModernScience. Edinburyh, Scorrish
Academic Press,1972;DavidC. Lindberg€sRobertS.\x/estmaf' (szerk.)tRearyraisals
af theScienti.fic
RenlLtliorr.Cambridge, Cambridge Universitypress,1990;DavidC.
Lindberg6s RonaldL. Numbenj(szerk.),God ancl Nature. Flistoical Essq)san the
Encounterbetu)een Berkeley,Universilyof Ca]ifomiapress,
Chr[stitrnitland Science.
1986.
2aAz angoi'man'egyszerejelentf6rfit6sembell.A szovegben eddigiltalenosan,,em-
bei erlelemben in azonbana 'ferf iclenresre
szerepelr, (Aford.)
kertila h^nggiJ.ly.
25CarolynMelchant:TheDeathofNature. Woma\ Ecolog)and theScientificRerclution,
Harper& Row,1980,1.Hasonl66rvbukkantfel nemr€g6szakamerikaikontexrusban
Merchanlkovetkez6k6nyvCben.EcalogicalRexolutiofis:Nantre, Genderand Science
in Nea EngLlnd.ChapelHill, Universiry of NorthCarolinapress,1989.
ofel9.glii
y?f$:lf:9if.T:i.e|:l::r:.yiTlT:l:s:.
res
r:ira legyen szijks€g, mint Georg Agricola De Re Metallica cimfi munkaja,
lt)gy a banyeszat megszabadulhassonaz organikus vilagkCp t4masztona kor-
lirlokl6l.
E folyamat termCszetesennem a tiirsadalmi viltoz6sokt6l szellemileg elszi-
,tctelten ietsz6dott le; kiss6 leegyszerfisitveazt mondhatjuk, hogy Merchant az
,rrganikus k6p mechanisztikussal t6rt6n6 felviitAslt az uradalmi g zdasag6l a
l)ixci kapitalizmusm val6 att&essel koti ossze.Az okol6giai kovetkezm6nyek
'zcmbetrin6ek. A csaledi vagy kozossegi bifiokokon alapul6 uradalmi mez6-
gtzdas6g),rendsz€r meg6rizte az okosziszt6mak egeszseget. Ezzel szemben a
rzilmalmok sz6leskdr6 alkalmazasa (a mocsarak lecsapol asfua), a vizk\almok
Ic il6dCse, illetve a fa energiaforrask€nt v al6 felhaszniLllsa, a nCpessCgnoveke-
rlcssel €s az ad6zdssal egyiitt, a kozCpkoi mez6gazdasagirendszer {...1 6s
i;lioszisztCmaosszeomlasahozvezetett. Kiilonosen Eszak-Eur6pdban,az onal-
lirt.isla termelest felvlltotta a piacra termel6s. Itt taklhat6k a modern ,,agro-
l\itnisz", az iparszert mez6gazdasig gyokerei. Nem sokkal ezutan kezdetet
v(szi a kisgazdek szannra kott,,hogyan kell" tipus:.J,a mez6gazdasagihat6-
l(onyseg novel6s6t c6126 k6zikonlwek karrierje. Villiam BlirJ't The Englhh
lnprouer InproLed (.1652) dmt k6n1we p61d4ul, a termeshozam k6tszeres,
l(rtszoros, s6t tizszeres novekedes6vel kecsegtetettbizonyos ij technikak al-
lirrimaz6saeset6n: mocsarak lecsapolasa,a lapok visszaszoritasa,vizes tertile-
rck mrivel6sbe vonisa, 6i novdnyek nemesit6se,az 6l6skod6k kiirtesa. E tech-
rril<dkhornyezeti hatasai pedig - egyszerfien dr'amaiak.
Termdszetesenvoltak, akik a renesz6nszkoriban is a r6gi, holisztikus filo-
zofidk fenntart6sin munk6lkodtak (m6gikus elvek €s gyakorlatok segis6g€-
r cl), 6s akiknek irasait most a New Age tanait hirdet6 kornyezetveddk fede-
/il< fel irjra. Nincs most lehet6s€giinh ara, hogy mindezt m6lyebben kifejtstik,
,rnnyit azonban megjegyezhetiink, hogy e filoz6filk hozzejerukak az arryagot
cl<jh6nt, a termCszetetpedig holisztikusan szeml€16vil6gk€p megsziilet6s€-
lrcz - mely koncepci6 ma a m6lyokol6gusok 6s a Gaia-elm€let hivei kor€ben
, likeld fogadtat6srataldl. I3izonyosvonatkozesban e holizmust, egyseget,stb.
lnngoztat6 tizenhatodik 6s tizenhetedik szAzadl,,alternativ"hagyomdny val6-
lr:rn a korai 6kol6gia egyik legfontosabb foresenak tekinthet6.
E hagyomeny azonban hitt6rbe szorult, ahogy az irj tudominy sz6sz6l6l,
r.ls6sorbanBacon, akinek tanai legitimizaltak a termCszetfeletti uralmat, egy-
r| nagyobb befolydst nyertek. Merchant szerint-Bacon volt az, aki ..oiyzLtrj
,likat alakitott ki, melv a termCszetkizsakmanyolasat brvenyer6re em€lte."
\ l)aconi retodka dramaian mutatja meg, allitja tovlbbi, hogy a n6k 6s a ter-
rreszet kizsekmenyolasa mennyire szorosan Osszekot6dik. Amikor Bacon a
rr'frrr6szetmechanikus eszkozokkel torten6 vallatesar6l 6s megkinz6sir6l be-
.,2,.11,
a boszork6nysAgfeltirisirahasznelt torvCnyestechnikdkra t6maszkodik.
t86 ?"ligf:lililf:P": .
Val6ban, Bacon az alabb idCzetr szovegreszbenkifejti, hogy a boszorkdnype-
rekben alkalmazoft m6dszerek vlzsg^latlval fenlt deritheriink a term6szet
v izsgal^tlnak mikCntjCre,
,,Nem osztom a n6zetet, hogy a varazshtokr6l, boszorkdnysagr6l, brivolet-
rd, almokr6l, jovend6l6sekr6l 6s hasonl6kr6l s2616babonis elbeszelEseket,
mdr ahol a dologr6l tiszta bizonft€kunk van, egy az egyben el kellene vet-
niink - Ihiszl segits6get ny0jthatnak, nem csak az ilyen gyakodatokkal vadolt
szemelyek vetkei6ft jar6 jogos biintet6s kiszab6s6hoz, hanem ehhez hasonl6-
an a term€szet titkainak rovabbi feltAr\s|hoz is. Es nem is kell, hogy gltlisai
legyenek a fErfirinak, aki be szeretne hatolni e ly.rkakba €s sarkokba, ha a va-
I6segkivallatAsa az 6 egyetlen c6lia."26
A tem6szetet tehat igy uralmunk ald vontuk. ,,Szolgahtunkbaalitotruk,' Cs
,,rabszolg6nkki" tettiik, ,,k6nyszerab" helyeztiik, es mechanikus eszkozokkel
form6ltuk. A tudomany 6s a tudomdnyos m6d szerek igy a hatalom eszkozei-
k€nt tdrulnak el6nk, hasonl6an azokhoz az eszkdzokhOz, melyeket az rgaz-
sagszolgaltates haszn6l a boszorklnys iggal vddolt n6k vaIlatAslnii.
Magat6l €rtet6dik, hogy a term6szet felefti uralom nem a tud6sok kizir6-
lagos 6rdek6t volt hivatott szolgahi. 6pp ellenkez6leg, a. tArsadalom eg€sz€-
nek iavat. Bacon tudomanya €s tecbnol6gi6ja i6l jon a keresked6knek, a b4-
nyatulajdonosoknak 6s a ruhagyaros kapitalisteknak, igy az tli mechanisztikus
vil6gk6p hamarosan effoffiaft^ az ember term6szethez €s r.irsadalomhoz fiJ-
zddd viszonyet. Ennek a viligk6pnek koszonherd, hogy a gCpi technol6gia az
(rj, kapitalista gazddlkodisi m6d szervesreszkent intezmenyesiilr.
Osszefoglalvateh6t, Merchant von6sokkalfelru-
h6zott term€szet organikus a mechanizeJr. vilegkCpenet a
Ezt a szorosan ossze-
a kapitalizmus 6s a vele i4r6 osztalv-Csnemi ellent6tek-
kel. Mi t6bb, elemzCs6t Lynn White gondolatmenet6vel egybehangz6lag is ol-
'z6E Merchant alt^l id.ezet r€szlet forrasa: Francis Baconr De Dignitate et Augmentb
Scientarium.In:JamesSpedding,RobertL:slie Ellis,6s Douglas Devon Helth (szerk.)l
1he Works of Francis Bacon. London. Longmans Green, 1870, vol. 4., 296. Merchana
nagy hangsirllt helyez Bacon szexualisk6peire, ugyanakkol neh€z eldtinteni, hogy
mekkora jelent6s€get tulaidonirsunk ennek, figyelembe v€ve, hogy az 1ltala hasznill
szoveg Spedding fordirasa ^z ered,eti Adoancement oJ Learning Bacon altal latinra
forditott, egytttal kibdyirett vtrltozarab6l. Az eredeti angol szOvega kdvetkezdk6ppen
sz6l: 'Neyther am I of opinion ... tbat superstitiousNarrationsof Sorceries,\Vitchc.
craftes,Dreames,Diuinations, and the like, where there is an assurance,and clee6
euidenceof the fact, be altogetherexcluded .. . IforJlight may be taken, not onely fot
the disceming of the offences, but for the funher disclosing of Nature: Neither ought
a Man to make scruple of entring into these thiflgs for inquisition of truth." Franclt
Bacon me Tuoo Boohes of the Prof.cience 6n.l Ad.uatucernelltaf lzarning. Londonl
1605. .6.
tiirt6netigy6kerei:
Okol6giaivdlsiigunk ujra6T...
t SZ
I!l9l
rrrshatjuk. Val6ban, egy k6sdbbi keltez6sii mfv€ben Merchant \X/hite ervCt
r(lizi, mely szerint ,,azsid6-keresztCnyetika legitimelta az ember term6szetfe-
l{{ri uralmet", majd hozz1teszi, hogy ,,Amerika korai gazdasigs fejl6d€s€t e
l)il)Liaikeret tamaszrottaale".27Hogy 6rvel€se mennyie meggy6z6, egyel6re
rrt rn donthetjiik el. Nyitott kCrdCsmarad p6ldiul, hogy a korabbi animisztikus
lilrigk6p val6ban oly kedvezd volt-e a komyezetre n1zv€sq mht ahogyan e
kap sugallja. Merchant egy€nelmfi 6rdeme viszont, hogy kil4gitotta az elem-
/\'s k6ret azzal, hogy dvilegitott a nemi viszonyok jelentdsCgerea kOrnyezet-
tluszdtas tofi6net6nek feltdrdsa sor6n. Amennyiben elfogadjuk C. S. Lewis
rncgfigyelEsEt(a megfelet6 kiigazitisokkal), mely szerint ,az ember term6szet
l( lctti hatalma val6j6ban egyes ferfiak [Cs n6k] a tobbi f6fi [Cs n6] felett gya-
L,r|olt hatalma a termeszet eszkozeivel",2slegal6bb annyit megtanulhatunk a
l( rninista kritikab6l, ho€fy a termCszeties a drsadalmi rendszer feletti umlom
trrlsigosan is gyakran j6tnk€z ak€zben a tort6nelem sor1n.
A menedzseriszeml6letm6dkezdetei
lirifmi l6gyen is az im6nt bemutatoft szellemi 6s tamadalmi fordulat f6 okoz6-
1,r,rfel6l kev6s k€s€giink lehet, hogy ez a fordulat m6lyrehat6 komyezeti vil-
r{)zi'rsokatidezett e16, olyannyira, hogy (term6szetesenaz fj mechanisztikus-
rrrtlom6nyosszeml6let keretein beliil) hamarosan rij elveket kellett kidolgozni
.rz er6forr6sok kiaknleisinak szabtrlyozdsLra.Mer az 1660-as 6vek elej6n.
gonclot jelenten a bdt haditenger€szet szamera az arbocok javitAsahoz eler'-
lcclhetetleniil szr-iks€gesnagy magassigi sz6lf6khi6nya Nem sokaig varatott
nng/ara a vllasz: szCp szatru].talkezdtek megjelenni a temeszetvCdelem stra-
r(.luiaielveit korvonalaz6 munk6k. Az alabbl szen1k mindegyike el6iLllvala-
nrilyen javaslattalaz emberi ta$adalom termCszetikornyezetre gyakorolt ha-
r,rsrinak m6rs6kl6s6re.
.lohn Evelyn (1620-1705), aki a Royal Society (az angol tudomanyos aka-
,l( nria) alapit6 tagjak6nt igencsak elkotelezte magAt az irj tudomanyos szem-
l, l(t mellett (egyben latitudinarius2eegyhazfik6nt is mfkodott), a pazarl6 ag-
'.rlgazdilkod6s feletti aggodalomt6l vezCrelve1662-ben megiele tette Silua,A
l)i.\course on Forest Trees and the Propagation of Timber in His Majesty's
t )t)r\inions (Silua, auag) az Erddk FAird As 1fekege O$zAgaiban ua.l.6PlAn-
' CarolynMerchant:Rad.icalEcolog):TheSearch a Liueabk lY'orkl londo'l Rovt-
for
lcdge,1983,66.
's c. S.kwis: Ihe Abolitionaf Man.London,Blis,1943,40.
'' A XvlL szazadi angllk n egyhezegyik,^z egyhezon efogad6,de an-
beliilihierarchiat
nxk Isten 6ltal adott v oltarr^g d6 itenyzar^.(Aford.)
 t88 qi"id.NLiylq:f:
tdldsukr6l sz6l6 Ertekez1) cimi hires munkajer. Mivel a faanyag-kindlat
korra v€szesen alacsony szintre csokkent, a Kirdlyi Haditengereszet a
Society tanacset kCrte. Evelln erre a k€r6sre viLlaszul irta meg a hathat6s
mCszetvCdelmi int6zkedeseket szorgalmaz6 C(tekezCst, melyben fiirlnyitj^
olvas6 figyelm6t a mez6gazdas1gteriiletehsegCnekaldozatul es6 erd6kre,
korl6toz6s n€lkiili legelte6s eltal okozoft komyezeti karokra, valamint az
re terjed6 binyLszatra €pr.il6 f€mkoMszat novekv6 fasz€nig6ny6nek vesz&
lyeire. Lahunk kell, hogy az CfiekezCsben kifejez6d6 szeml6letet az onerdek
Cs a haszonszerz€s vagya hatja er, cClianem a term6szeti er6forrisok meg6vtl.
sa, hanem azok 6sszer6 kiaknezesa. A felhivis azoolnnigy sem maradt kovet
kezm€nyek n6lkiil: 1568-ban elfogadt6k a deani Kir6lyi Erd6 l6trehoz6s6r6l
sz6l6 hatAtozatot, 1698-banpedig megkezdddon a New Foresr telepirese.
A term€szetnekelre az ]iuj,^kialakul6 mechanisztikus vilagszenrlClet6sszo.
flisit6 tendenciaival egybehangz6 megkozelit€sCre legink6bb a menedzser
szemlCletkifeiezes illik. Hatekonyseq, rermeles. iqazsalis - ezek voE-k-iEr
m6szetv€delem eme fittordinek vez'rszavai. (Ugyanezen eszm6k jellemzlk
;t-jdaW. ,tezd A^etEeja""k els6 termCszetv6d6it.)Hossz(rtavt tervezes,
az energiatermel6s maximalizdl6sa, tan6s hozad€k, Okosziszrema-szabalyo.
zis, udomdnyos m6dszerek alkalmaz6sa a gyakorlatban - v6gs6 soron itt ta.
lilhat6k az olyan modern kornyezetvedelmi fogalmak, mint a koltseg-haszon
elemzCs,fenntarthat6 fejl6dCs, kornyezeti hatasvizsgalatgyokerei. Igazi
l!!:
- itariusk6nt Evelyn adott esetben nem habozott a termeszetesrendszerekbeva.
16beavatkozist szorgalmazni,p6ld4ul a mocsams teriiletek lecsapolds6ta viz.
ut6np6t16stszabllyoz6 csatomak €s zsilipek r€v€n.
Evelyn €zt megel6zden a londoni l€gszennyez6sr6l publik6lt egy tanul.
malrtt Fumifugium cimmel 1651-ben, melyben a szemyezett leveg6 eg€sz,
s6gkarosit6 hatasa miatt kesereg. Hasonl6 alaspontot feit kijohn craunt, akl
- az alitbb m€g sz6ba keriild Derhammel egyer€nve - a fiziko-teol6gia elm€.
leti keretein beliil mutatja be a jelens6get 1662-ben megjelentetett Natural
and Political Obseruations upon the Bills of Mortality (Termesze espolitihal
megfigtel4sek a haldbzAsi adatokrcl) cimri demogr6fiai elemz€s€ben. Evel;'n
szerint a lCgszennyez€sellen a v6ros koriili erddtelepitCsselvagy -6jratelepit€s
sel, valamint a szenet 6get6 ipari letesirm6nyek(kovecsiizemek, vasgy6n6 mrl.
helyek) vdroson kiviihe telepitds€vel lehetne eredm€nyesen fellCpni. craunt
osszehasonlit6 n€pesedCsi arlnysziLmok segits6g€vel hivja fel olvas6i figyel-
m6t a tiid6betegs6gek magas gyakorisageraa viligvdros lak6i kozon. igy ir:
Ami a leveg5eg€szsegtelen voltit illeti, felrCrelezhetiiik,
hogy, bir a virosi k<iriil.
tuCnyekhezhozzaszokottEgy€nekcsaknemolyan hosszr:rideig 6lhernek 6s Clnek
is Londonban,i7i^t e€yebiitt,ugyaneznem 6ll a gyermekekre6s a jovev6nyekre:
of?l:qil
rl:?iyr! qil:i:r:iilliTlsl9:rsg
:"Ti:::r
ntivcl a fList,a britbssig€s a rossz/eregdkevCsbC n€zve,
,6t€konyaz eg€szsCgre
r)rinta vid€k leveg6ie;krilonbenni6ft is koltoznenekki a betegeskedd
szemelyek
ruvicl6kileveg6re?lo
\ lrcnedzser-szeml€letfi kornyezetvedelem megjelen6se a vizsg6lt korszak-
l',rlr nagy r6szben koszonhet6 a termeszeti teol6gia, (helyesebb talitn fiziko-
r,,,rl<igilnak mondani) elte4edCsenek.Ez az keoyzar azt volt hivarva kikutat-
,rr, rnik6pp taniskodik a vilig-gapezet mfikodese a Nagy Tervezd szuverCn
lr,rtrrlrn6r6l6s nagylelkris6g6r6l. Az emberi l6ny ebben a keretben felel6ss6g-
sr.l tanozik a termeszeti vrlegeft, az 6 gondnoki feladata annak biztositasa,
lul.ty a Teremtd k€zjegye le ne t6r6ltess6k r6la. Persze, e gondolatrendszer
'.tt rint a vtllg az ember szameru kCszilt, akinek fels6bbretdfr volta az A[avi-
Lr{ fiilott egyertelmfi. Isten pedig, bolcs term€szetv6d'k€nt, a sajat kepere
|(.remtett embert tette meg gondnokn ak az 6 vili',g?rban.Az ember gondnok-
..rgirnak (vagy int6z6seg6nek) ez az eszm€je m6r Kalvinnak ebben ^z intel-
rrrtben szildrd megalapoz6st nyer: ,Ugy rEszesiiljon az ember az 6 foldi€nek
;r'rlrnblc:€bdl.hogv ne engediea foldet pegsebezni gondatlans6ga dlul,!g
ri,rekedien azt rigv adni tovabb ut6dainak, ahogyan kapta I...1 tekintse magat
rtlindenki lsten int6z6jenek mindazon dolgok felett, melyeket tulajdondnak
rrrrnd."31A XVII. szinadkozepe -XYTTL szazad eleje kbzOfti korszakban a j6-
!( kony uralom gondolata tobb szerz6nClis megjelenik, igy Sir Matthew Hale
(,sr mar emlitett lffilliam Derham irdsaiban, Hale, aki a x\,'II. szaz dkozepen
\rrglia f6biraia volt, 1677-ben tudat a olvas6ival, hogy az emberi nem Isten al-
lirilyinak teremtetett, akinek uralkod6i-gondnoki szerepe a felelmetesebb
.rllirtokfCken taftasaban,valamint a tobbi fai Csa novenl 6let v€delm6ben 6ll.
\r cmberiseg feladata ,,hogy meg6rizze a Foldet szepsCgCben,hasznossdgd-
lrrrn€s gyiimolcsoz6 mivoltaban".32Ami Derhamet illeti, 6 ^z 17-13-as PhJ.6ico-
I |rcologt (Fiziko-TeolC,gia) ciml6 munkejeban szamos okol6giail"g helytall6
q rndolatot korvonalaz: mdveben megtalalhat6 a populaci6stab itas, a kolcso-
rri;sokol6giai fiigg6s6g €s a fajok adaptici6jdnak elve.
Iil kell ismernilnk, hogy Derham meggy6z6d6se szerint a csillag6szati€s
rrrrvig6ci6smriszerek hasznilata, a geogrefia, geometuiaCsaritmetika alkalma-
zrisamind Isten dics6iteset szolgiljik, s igy a kereskedelmi 6s ipari c€h:r,a va-
{ La.d Clarenceclacken:The Originsof the Conservariofl Philosophy.l Journal of
Soi[and waterConseru1tiotl 11(.1,956)t 6N6.
Ji KelvinJilros:Geres6,iddziMossrEarthin o&rHands,705.
rr SirMatthewHale:ThePimitil)e oiginatlon ol M.tnkind.Lonion, 1677.Halenezeteit
lirgyaita ClarenccGlacken, Traceson the Rhodian Share:Nature And Calture in
westernThoughtfrom Ancient Timesto the End of the EighEenthCentury.Berkeley,
Universityof CalifomiaPress,1967iilletveJohnBlack:TheDoninion of Man: The
Searchfor Ecologicrrlllespofisibility.Eclinb:lrgh,1,970.
 I o^ David N. Livin6rone
gyon ndvel6set celz6 cselekedetek teol6giai indokl6st nyernek.
azonban rhgytrinik, hogy Coleman tril v€gletesen fogalmaz, amikor -
lanul is aldtimasztva Lynn \fhite eredeti Gziser - Derham
l€let€t sommdsan igy foglalia ossze: parancsra meg kell ac6loznunk
"isteni
gunkat,es konyonelentamadestkell indiranunka term€szetellen,,.33
b6r azwalmi-hatalmi beszedm6dketsegteleniiljelen van nila, Derham
i6t 6Lrnyaljaaz ember gondnoki-inrezdi szerep6nek hangsilyozlsa,
amikor elisme , hogy a Teremtd ,v6gtelen BolcsessegeCsGondoskodisa
ereszkedikm6g a Teremt6slegalantasabb,
leggyeng6bb,
€rz6ketlen r€szeihez is, hogy szolgdlatukra legyen 6s i6llCniket el6mozdlt
sa."3{VCgUI6s legf6k6pp: az ember uralma €s a hatalma f)erhamnEl az
mfvet ethat6 teleologikus vonulat osszeftigg6s6ben Crtelmezhet6.
Bdrmennyire korldtozott is a fent leirt utilitarista menedzser-szernlelet (ko.
deai azt hiszem mindenki el6tt nyilvanval6ak), az ember gondnok-int€26 ml-
volt6nak hirdet6it6l nem tagadhat6 el eglfajta onkorl6tozes a kornyezettel
szemben. Ennek jobb megCn6s6hez iranyitsuk most figyelmiinket ^z itgyne-
vezett ,Okol6giai fordulatra" es a keresaeny gondolkod6knak a ,,te(nCsze!
okon6mi6ja" kidol gozeseban je$zott szerep6re.
Az <ikol6giaifordulat
J6llehet az ember gondnoki-intCz6i szerep€nek Derhamhez hasonl6 v6delme-
z6i a term6szet ember eltali - ber meftekletes - hasnl.Alatu mellett dlltak ki, a
srnpadon nem sokkal k€sdbb megjelentek olyan szerepl6k is, akiknek teol6-
giaia tudatosan t6rekedett arm, hogy kikezdje ezt az dntelt emberkozponto-
sagot. A X\Tfl. szezad folyamar. Cs a XI)(. szazad, elej€n eglre komolyabban
megkCrddielezik a t€telt, mely szerint a vileg kizdt6Iag az ember haszn6ra-
haszn'latAn lerezik. Ez k6tsCgteleniil a villgm6retri foldrajzi kuat6s, az uni-
verzum m6retCrdl a cslla4aszat elal szolgaltatott revelativ erejf adatok, vala-
mint a fdldtoftCnet id6tartam4r6l alkoton elk6pzel€sek a geol6gia segits€g6vel
vCgbement etCrtekel6s€neka k6vetkezmCnye. Mindezek olym€n6kben csok-
kentettCk az ember onnon jelent6s6gebeveteteu hit6t, hogy az fel6n egy szel-
Iemi fonzdalommal - Keirh Thomas sze nt pedig Cppens6ggel egyike a nyr-
gati gondolkodis forradalmainak. Annak felismer6se, hogy az ember nem
i3 WilliamColemanrProvidence,
Capitalism, and Environmental Degradationr English
Apologeticsin an Eraof EconomicRevolurion.tn: Jourtualof the History of Ideat 36
(1976):2744.
3a'villiam Derham:PrJL,srlro
-Theolog)l,ot a Demonsrrationof theBeingand Attribateso!
God,from H Worksof Crcatian.trondon,'f'727,
425.
o.f,'l9qiI Isr
:t1gy:f.::"q::t.sfF::i:ii:9191':19:
r' ,l)l) rnint kicsiny szem a termeszet lincolataban, egyre ink'abb kifeiezesrejut.
t f(.rrryBaker The uniuerse cimfr, az ,,A Poem Intended to Restrainthe P de of
\1rrn"(,,A2emberi biiszkes6g megzabolazasaraircttkoltemeny'') alcimet vise-
l'; 1727-esmfiveben igy ir:
A rit vatangy, a csisz6mesz6 fareg
Az egeszftsze 6W, rnint Te, ki neaed.
Az utilidrius politikatud6s,J_eremyBentham 1789-bent:rgyv6lekedik, hogy az
.rllrrtokkalkapcsolatban nem az a megfelel6 k6rd6s, hogy ,tudnak-e gondol-
Loclni?"vagy,,tudnak-e beszelni?",hanem ez:,,tudnak-e szenvedni?"3t
Az ilyen 6s hasonl6 v6leked6sek l6tsz6lagosszekularizmusa nem szabad,
lrogy elkend6zze el6ltink a t6nyt, hogy a kereszt€ny egyhdzon beliil egyre in-
t.rirh ellogaciona vdit hit, rn.iy mffi
" "r.ri;r
r('lics benesm6dra. Egyes korabeli teol6gusok 6rtelmez6se szerint p6ldaul az
| )szdvetsCgaz allatokat nem puszt6n az embemek tett szolgelataikCn Cftekeli,
lrrrnemonmagukban 6s onmagukert val6 i6nak tekinti. John Flavell presbite-
f ilinus hittud6s a XVII sz. v6g€n a lovat az ember , eryeryangf ta6teremtm6-
rry6nek" (fellow creature) nevezi, Thomas Taylor seeker36prCdiketor szembe-
,tllitja a vadaszatot ,,Krisztus gyongCd term6szet6vel"; Christopher Smart XVII.
szizadi valldsoskolt6 szerint egy bogar elete is ,,becsesertCk lsten szemeben";
Augustus Montague Toplady elszornyed a hangyabolyok elpusztit6sa bttan;
Iohn Wesley pedig arra inti a szfil6ket, ne engedjCk meg gyermekeiknek,
lrogy m6s €l6l6nyeket - kigy6kat, fergeket, varangyokat, s6t akar legyeket is
- indokolatlanul bdntsanak. Err6l az tjfajta aflCkenysagre iranyul6 keresztC-
rryi indittatisr6l Keith Thomas a kovetkez6ket iia:
Az illatokkal szembenisziiksCgtelen kegyetlenkedes eleni hadieratfonesaI. Iaz
a (kisebbsegi)keresztcnytani6s, mely szerintaz emberfeladatagondotviselniIs-
ren teremtett viligera . Ez az eszne erejCta kizir6lag emberi haszr6latn rendelt vi-
lag elk6pzel€sCnekbsszeon asab6lmeritette, €s meg inkibb m egszilardirc'.taaz az
frj vcleked€s,amelyaz erz6kepessegre helyezia hangsil,'t az erkolcsibeszamitha-
r6slrgigazi alapjakCnt.A hagyomanyosemberkozponti szemleletetezzel a finom
dialektikailCpesselkovetkezetesen igy m6dosito[ek,hogy immar az ellatokatis
bevonha$sek az erkolcsilegfigyelembevehet6lCnyekkor6be.37
\. IdeziThomi Man afi.dtheN^tural Wo/ld,769,176.
rt A seekerek
az Istcnval6diegyhezat hirdct66j p6f6tak megjelen€seben hiv6szepara-
tista puritenkiskdzdssegek tagiaivoltak a XuL szaz di ArrSliaban.(Afold )
3: ThomastMan and theNatural word,l80. Az el6z6bekezd6s idezeteiugyanenneka
munkdntlk a l6', l7l es t7J.oldalerotszirmazntk.
I
lr
Ie2 :::l-".l)::':':iq::i:.
...... . ..
Az itt leirt tjfajta fogCkonyseg szamos kovetkezm6nnyel j tt, t6pot
p6ldiul a kolcsonos osszekapcsohs6g szimos egy6b forrisb6l is
az 6kol6gi t megel6legez6 eszmCjenek. Iddzztink el most kiss6
nek enn6l az epiz6dj6.n6l,hogy rililigithassunk a kereszt€nys6gbefolydsira.
Ez ann6l is ink6bb €sszerri,mert, ahogy Glacken megmutatta, ,,afizik
gia legf6bb hozad6ka L..J, hogy k6zzelfoghat6an felismerte a term6szetben
6l6lCnyek kozdtti kolcsonhatisokat. S6t, dokumenr.ilta a zok"t. s ezzet -a
wini ,web of life" (az €let szovedEke) fogalmat megel6legezve -
a tAl^jt az iSkol6gia tudomenya szamara."?a
Bdr az ,6ko!6gia" sz6t csak a XIX. szlzadban alkotjdk meg (eg6sz
san ErnestHaeckel 1866-ban),a kifejez€s egy m6sik, a term6szettelkapcsolat
ban a XVIII. sz6zad folyanln gyakran alkalmazott sz6ra dmel, m6gpedig
6kon6mia fogalmera. Ez ut6bbival ere de:j.leg a hiLnanls
tesenek tudominyit illeadk azon az alapon, hogy az emlitett hafiafiesi
az oifurs,6nell6,koherens,
sabil, integrAns alkot-
€letkozdsseget
a jelzdket hasznlljdk ma az i'koszisztCmlk leirlstua. yal6ban, az
"6kol6ciar
fogalma a koribban elterjedten hasznelt ,,termCszetiokon6miet,, (economy
nature) helyettesitendd te4edt el.3eEz az osszefiigg6sk6t okb6l is fontos.
szor, meft remuat a tersadalmi 6s a termeszeti renclr6l val6 gondolkod6s k&
zdtti szoros kapcsolatra, mdsodsorban azeft, mert a ,,termCszetiokon6mia',
mts sz6val a ,termeszeti allamta\" korai mriveldi sz4mara Isten jellemz6en
mennyei Okon6mus szereDCbentfinik f6l.
Miel6tt rCszletesenmegt6rgyalnink ezeket a fogalmi v6ltoz6.sokat,
t€st kell tenntink arr6l a szereprdl, amelyet a X\aIII. szLzad nagy angol
szetbcvami ietszottak a kornyezeri ismereranyagnovekedCseben.
szemosantartoztak a lelkesz-termeszetbtv6rok m6ie nem kell6en
csopoltjaba, akik az egyhezkdzsegfikhoz tatoz6,,szakCrt6k" harhat6s
m0kod6s6velirak meg egy-egy gr6fsegfuveszkonyvetvagy teljes
rujzat (hory ilyen segitsCgrcbizton szimithattak, az is mutatia a
irenti oifajra fog6konys6g elte4edts€g6t).ao
John Morton Natural HistorNd
Nonhamptonshire (Northqmptonshire ter?n*zetraiza) crmfr l7t2-es mfrvo
kiildnosen €rdekes ebb6l a szempontb6l, mert szerzdie akkuritusan felsorol.
ja azokat a helybeli foldbifiokosokat Csegyhazi szem€lyeket,akikt6l a konyv.
ben egybegydjtotr inform6ci6k szdrmaznak.Azt is Crdemesmegjegyezni,hogy
- ha nem is mindig aktiv m6don - koz€posztdlybeli holgyek meglehet6sen
s Glacken, Traces.427.
3eDonald W'orsier: Nature\ Econom!: A History oJ Ecotogical ldeas. Cambridge, CanF
bnd,geuP, 1977,1n.
a0A t€ma edog6 tergyalisat bsd David Ellisron Allent The Natura
st i.n Br.ttatn. LlJrlo,rn,
Allen Lane, 1976.
. . .... oa:r6.9!iiyll:"syl!l9T:.T:i$':!.::r:ii:i*Fli:
rgl
rr.rgyszdmmal kapcsol6dtak be ezekbe a vdllalkozdsokba, p6ld6ul a feljegy-
/( sck szerint Benjamin Wilkes 775}-es English Moths and Butterflies (Anglia
hl,kii aspi ang6i) cimd munldja megrendel6inek negyede volt n6. Mindent
, gvlrev€ve a termCszetraiza XVllL szazadkoz6ps6 €vtizedeire az angolszdsz
r iLigban a valldsos indittatast6l Csintelleknrilis kiv6ncsisagt6l egyarant haitott
frlrrtesnak es ^z esztCnkaiordm keresesenek saietos elegy6vC valt, hat^lma-
'.rn gazdagitva a kialakul6 okol6giai tudatossegismereti hener6t.
Vizsgeljuk most meg r6szletesebbena termeszet politikai okon6mi6j6nak
l)r( )videncialista (az isteni gondviseles mellett hitet tev6, a$z alapoz6) mege-
l( r)a'si formdjat. Tal6n a legalkalmasabb Gilbert \vv4rite-nak, Selbome legbire-
r|lrlr X\4IL szazadi.polgArenak ,,6rk?Ldrai"lltomis'val kezdeniink. \X/hite 1751-
l\'n telepedett le a Londont6l nem egesz 50 merfoldre (80 km-re) fekv6
Lrlzs€gben, ahol eg6sz tovabbi 6letet tdltotte angliken vikeriuskCnt. Halah
rrtrin legink6bb 1789-es konyve, a Ihe Natural History of Selbomc (Selborne
tt'n eszetrajzq) telte hiress€, amely, mint k€s5bb irrJ,:kr6la,,megvetette a ter-
tti'szetaizi essze mrifajanak alapjait Anglieban 6s Amerikaban".ar Mikozben
.rprril€kosanfeltdrk6pezte Selborne term6szeti rendj6t a madarak mindennapi
( l( t6tdl az 6vszakos vdltozasokig, v4rire raebredt, hogy a kozs6g val6jdban
( t{\'etlen mindent adog6 okol6giai e}Qkcnr iellemezhet6, ahol a sokf€1es6g
konrplex eg6szetalkot. Isten 6gy eszelte ki €s alkotta meg ezt a koherens ter-
nr.szed rendszert, hogy minden kis r€sz ,okonomikusan" osszeillj6k. Hogy
rria'n?Men White meggy6z6d€se szerint ,,Istennagy okon6mus". Ennek kG
rctkezm€nyei pedig jelentEkenyek: azt jelenti, hogy 414Q3:n6l6l€ny kolcso-
,,,,$gg6sgg!gg4ll3 4$4 ami az ,,alacsonyabbrendd" teremtm6nyekje-
l(,)t6seg6neksziiksegszerfi,
radikalisrijraeftekel€s6hez
vezet,
,\ legjelentekrclenebbrovarok €s hiill6k is titbb ielent6seggelbirnak 6s nagyobb
lrxtisuk van a term€szetokon6mieiera,mint azt a kozombosszeml€16 gondolni
I . .J86r a foldigilisztaletszatranem tobb kicsiny6s jelentektelenszemn6la term€-
szetlenciban,m6gis,h:r eltfnne, 6tong6 szakad€kothagynamagautlrr az
\\'lrite szerint tehat a termeszerben egyfajt^ politikai dkon6rnia CrvCnyesiil,
rrrrnden,okonomikusan" foncidik egybe. Nevezhetnenk azonban ezt a rendet
'h'.\ol6giai okon6midnak is: az allLzatosgiliszta nelkiilozhetetlen tevCkenys€-
x( x talajban,,Istenbolcsess6g6r6ltanriskodik a teremt6sben."Mi tobb, ennek
.rzcrz€keny kapcsol6disi rendnek a meg6rz6se emberi beavatkozest- terve-
/( \t, el6rehdst - ig6nyel, hogy Selbome megfelelSen betolthesse feladatit,
r.rqyis az emberi sziiks6gletek kielegit€sCt.
I worstell Nalure'sEconomy,5.A.szerz6l6lvett tovibbi id€zetekugyanebMla munke-
b6l szermzn,Jk.
" lcl6zi: $(/oNtcr, 7-8.
 Diyil N. Livings@ne
. . o*:P.Fi1i.tlfiFyl!
::lf,T:q?5.:::r:ii::*!:r:rss
194

KCtsegtelen, hogy V4rite nCzeteib6l Arkedra pasztoti leveg6le andt a tet-

l.t |csztr.ilFrederick Clements Cs Eugenius Warming modem elmelet€ig, sem
m6szet 6s az emberi 6let egy dtmusra j6r, egymissal teljes osszhangban. Az
.rnnak osszeftigg6seita 66adalmi es politikai kortilm6nyekvalrczes ivaT.Ce-
egyszerfi vid6ki emberek boldogan €lik termeszetes€letiiket, bizva a Gondvl.
lr|trl<csupdn az volt, hogy megmutassuk: az okol6giai tudatossag,komyezeti
sel€sben 6s lelkipisztoruk bolcs vezetCseben.Nem sok kell hozzA, €s a gy6t
l( lliiismeret" kialakulesaban telent6s szetepet jeszottak a kereszt6ny gondol-
ipar 4s az Ujviidgb6l 6rkez6 nyersanyagokra alapozott irj termel€si m6d eljd.
Lrrcliselemei.
vetel6vel 6divatriva vflik ez a bukolikus €rzelg6ss6g. A fon6g6p 6s a g6zg6pek
nemsokara egeszen mas ritmust dikdlnak az emberek 6let6nek - az 6ramfi er
a g6pek dtmusit, amely vaimi kev€sse eml€keztet a termCszet er6inek napl
vagy €vszakos v6ltozasaim, m€gis egeszen t\jfajta telf.adal'Jlat hoz majd 16trc,
A helyrerillitisfeladata
"Ial6n ez az oka annak, hogy \X/hite vizi6iet csak a huszadik szdzadban alesz.
\rlennyiben a kereszt6ny teol6gia nem vene el6g komolyan a komyezet
tett6k fel a Rachel Carsonhoz hasonl6, az organikus, kozoss€g-alapritlrsada.
rlgy€t, Cs amennyiben az egyhez val6ban v6tkes a komyezetrombol6 prakti-
lom visszahozatalaratorekv6 kornyezetvCd6k. Akaftogy is,-\yy'hiteholisztikus
l,,ik eltfires6ben, 6gy magdra kell vdllalnia iogos tCszCtaz ezCfi )e6 btue\atb6l
, elmCletea providencialista teol6ga t2lri4h6l sariadt ki. Vigyiznunk kell, nehogy a kereszt€nys€gbiral6ival szembeni ellen6rz6seink
Hasonl6k6ppen providencialista, de kets€gkivlil racion6lisabb alapokon
lrixtt e]mulasszuk a komoly onkritikdt. Nem fogadhatjuk el azokat az onel6-
dll a felvillgosodas konlnak taldn legnagyobb termeszetmjz-tud6sa,a sv6d
botanikus Carl von-Linn€ (1707-7778), aki meltan hires ma is a Slstemq Nat- {(llten pesszimistaeszkatol6liiai vClem6nyeket,amelyek a kornyezeti kataszt-
rl)firta bibliai l6slatok beteljesiilesCnektekintik.4! Ugyancsak 6vakodnunk kell
urae+)an leirt rendszertani osztelyozesr6l, a binomidlis nomenklanira rend-
.rr otestamentum egtfajta post facto intellektualis pelleng6rre elf6set6l, de
szer€r61,mellyel 6sszeni rendbe foglalta (vagy inkdbb e rend keretei kozC
.rrrriLis, hogy az eredeti teokratikus szovegosszefiigg€seib6lkiszakitott 6sz6-
kCnyszeritette?)a termeszetletsz6lagvCgteleniil valtozatos megjelen6siform6-
\ cts6gi ,,kornyezetvedelmielveknek" a mai demokratikus tlrsadalomban va16
it. Linne szemaraez az osilelyozasi rendszer nem kevesebb volt, mint eszkdz
.rllialmazhat6s6git hirdessiik. Ahogy Jeanne Kay megfogalmazza: ,A Biblia
az Isten altal teremtett vileg rendi6nek feltarasara,onmagat pedig mintegy m6.
liiirnyezetvedelmi elveit sajat, a mai szempontokt6l sok m.indenben elt6r6
sodik Adamkent, ,,rendkiviili n6vad6k€nt" le:|ia, aki az isteni tefl/ v€grehajtd-
li()ntextusukban kell 6nelmezniink." Ez azonban nem kend6zheti el el6liink,
sdn munkilkodik. Sehol sem jelenik meg nyilvinval6bban ez a tudat, mint az
lrogy igenis lehetsegesrijru magunkeva rcnni a kereszt6ny trudici6 elvesztett-
6kol6giai alapelv egyik kulcsfontoss:igri kifejt6s6ben, az 1749-beni:lott ,Atet
( lnyomott felismer6seit. Hiszen Kay maga is rigy htja, hogy a hermeneutikai
mCszet Okon6miaia" cimfi tanulm?nyJran.A tanulmany lnozeat6rug6ja aiap.
( s a kultirukozi kozvetitesb6l ad6d6 probl6m6k ellen6re a Biblia isteni igaz-
, vet6en a scionalis valasossag, szez6ie lsten keze nvomat ismeri fel a terni€. '.igra 6ptil6 modellje m6giscsak 6rv6nyes lehet a mai kornyezeti etika szama-
szet rendj6ben. Az 6l6l6nyeket szorosan egybekapcsol6d6 szem9kb6l ell6
rir '5 Sajat szellemi or6ks6giinkb6l kell tehet kiszemezgetniink a mai komye-
iZnc friiES5ze egyetlen hatalmas hal6zattA, az Cl6ket Cs holtakat pedig a ma
/! ti problCmekat potencielisan megvalaszol6 elemeket.a6
taplalCklancnak oevezett sziiksCgszerf osszefriggesekkotik Ossze.Ily m6don
az, ami a termCszetbenlatsz6lag gonosz, magyarizhat6 egy ridvos, mindent
etfog6 terv reszekCnt;a ,,htsz61agoskannibalizmus'Lk6nt leirt jelensCgpedigl ,' Err6lb6vebbcnlasdJanelM. Curry-Roperr Contemporary Christian
Eschalologiesand
nem tervezesi hiba, hanem mag1nak az 6letnek az alapvet6 tulajdonsaga.ar the Relationto EnvironmentalSlewardship.ln ProfesrionalGeographey, 42 (1990).
r57-169.
Hiszen nem Isten-e a Legf6bb Okon6mus €s a Legfdbb Gazda?A term6szet is- ,5JeanneKayrHumanDominitionoverNaturein the HebrewBible.Ifi Annab of the
teni okon6miajanak ez a leirisa egylszerrevolt k6pes megcafolni az ateizmust, Associ!]tionof American GeogftzPhe\79 Q989): 214-232;val^tJ'itrtAz oszdue\e+
igazolni a fennall6 tirsadalmi rendet 6s biztositani az ember term6szenel egy- rclmeszetJefogasa,ebbena k6tetben.
,('Enneka problemanakktilonboz6megkozelit€seit ltsd a kovetkez6forrasokban:
beftigg6 de att6l megis kiilonal6 helyet a teremtm€nyek kozott.
RowlandMoss:TheEat'thin Our IIan^. Leicester, IntervarsiiyPress,1982;Stephen
Hely hi6ny6ban m6g v6zlatosan sem mutathatjuk be az okol6gia k6s6bbl
V. Monsma(.szerk.):Respansible Technologl:A Chistian Pe6pectiue.GrandRapiG,
tortenetet, l)arwin turbulens kozmoszlt6l Haeckel monisztikus holizmusdn Ecrdmans,1986;Ron Elsdon:Be t lvotld: Science,the Bible, and the Ent)ironment.
Leicester,Intervarsiry
Press,1981;J. A. W^lrer:me Hutuan Home:me Mlth of the
a3Az okfeit6$lasdWorsterNature'sEconomy,3339. SacredEnuironment. 'fring,Herts,LionPublishing,
1982;JolmBlacktTheDo/nifli.on
oJMan.Edirrb]|,rgh,Edinburgh UniversityPress,1970;H. PaulSantmire:me Traxailof

A fentiek az€n is 6rdemesek a megfontoldsra, men szdmos egy6b megktl
zelit6si kis6rlet zarult a remCny - lavAnyos kudarccal fel€rd - diadal|val a te.
pasztalat fOlou. Lassunk most n6hinyat ezek koziil, TeM1zgEgglscka!-blzF
tr"gy tud"-a"V
_nak_abba_", ld. Stt
" "eg
Peter Medawar p6lddul, a British Association for the Advancement of Scienc!
(a brit tudomanyos ismeretterieszt6tarsulat) el6tt tartott 1969-eselnoki besz&
d6ben abb€li meggy1z6dCse$eieztek| hogy ,,atechnika lltal okozott korny+
zetkarositastechnol6giai problema, amire a technika mindig megtahlta, meg.
talalia Cs meg fogja tal6lni a megfeleld megold6st".a7Term6szetesenaz ehhez
hasonl6 kritik6tlan technofilia nem hely6nval6, hiszen, mint azt John Pass"
more Crz€kletesenbemutatja, a komyezeti probl6mik yal6jebar\ kildnleget
tirsadalmi probl6m6knak tekinthetdk. Amikor egy bizonyos helyzetet ,,kor-
nyezeti probl6mak6nt" irunk le, nem gondoljuk, hogy meg6rt6sre var6 tudo.
maoyos feladvaty lenne. Inkibb azt a v6lem6nyr-inket fejezzlik ki egy ilyen
it€lettel, hogy a tarsadalom szlm6ra jobb volna, ha az adott probl6ma nem 16
tezne vagy megold6dna. Mas sz6val, ilyet6n itCletalkotesunk egyben 6n€kells,
Ellent kell teh6t mondjunk - igy Passmore- annak a v6leked6snek, mely sze-
dnt ,,komyezeti probl6m6ink megoldhat6k pusztan a tudomany 6s technika
kiterjesztett alkalmaz6s6val". A kornyezeti gondok legy6z6s€hez ,,el6szor a
feladatoknak egy, tudomanyos, technikai, gazdasAgr,erkolcsi, politikai, koz-
igazgatAsir€szfeladatokat felolel6 r€szhalmazlt kell megoldanunk, amelyek
mind-mind ktilon megolddsi m6dszen, stilust koveteln€k". Passmore szerint
vegsd soron ,,amegoldas itjaban 1116legfontosabb akad6lyok politiJ<aiterm&
szetfek: a kerdes az, sikertil-e a polgdrokat a cselekv6sr6l meggy6zni vagy ar.
ra rik€nyszerlteni".48Az ebben a tCtelben kjfejez6d6 politikai rcdukcionizmus
ellen minden bizonnyal fel lehetne hozni €rveket. Annyi mindenesetre bizc.
nyosnak lltszik, hogy a kornyezeti viLlslqgal nem el6g a tudomany frontjan
szembeszillni, hanem be kell vonni a megolddsba a metafizikai 6s spidtualb
dimenzi6kat is.
Amint a fentiekb6l is kitrinik, a tudomanyos rnegkozelit6st semmikepp sem
szabad melldzni a komyezeti dilemmik t,Lrgyalzsakor. Ez egesz biztosan ro-
vidlatesra utalna. Hiszen a tudomanyos tradici6 szetues reszekeft alakult ki a
menedzser-szeml€letf termCszetv€delem. A mai menedzseri okol6gia, annak
Naturc: The AmbiquoLrsEcological Prcmise af Chistian Therolag)).Philadelphia, 1985,
Kival6 bevezetcstahlhat6 a komyezeti tcol6gia periodikakbanfellelhet5 irodalmab..
In: Roderick Frazier N^stu The Rights of Nat&re: A Hrstory of EnuironmelTtLl Ethics
wisconsin, Unive$ity ofrl?isconsinPrcss,1989,4. f€jezet,,TheGreeningofReligion."
47Peter Medawar On 'The Effecting of All Thi'ngs Possible.Ifl, Adrafi.cement of Science,
26,1.27(\969): 1 9;a.
43P^ssfi\oretMan's Responsibilit!,46.57.
okol6siai
v6lsasunk
t6d*.1.$l,:l:i:i:ii::T9l1:19: f SZ
, ll(.n€re, hogy immdr a rendszerelm6letlrendszerelemz€sbonyolult matema-
rlli l i cszkozeiv€l te rgyalja az er'ergiaAramlas torvCnyeit, nagyon is sokban em-
l, l( rret X\41.szJzadieldtlj€re.Es.bdr rermdszeresen hdrrzinyokkalis ier.ami-
(r ,r tobbek kozoft az ega.szbolyg6raklterjed6,a R6mai Klub ald kidolgozoft
',/iu it6gepes modellt megalapoz6 redukcionista okol6giai m6dszer alkalma-
r.r rr sorln - a teLrnCszeta hosszi ta.J:()teYeze$ cClz6 racionalis elemz€s t6r-
p5rivi vilik, m€gis hiba volna megpr6b6lni visszaforditani a tort6nelem folya-
rrlit hogy megtagadjuk a nFgari tudomdnyos tmdici6 oroksegCt.
"zzal,
,A szcientizmushoz hasonl6an a modern miszticizmus sem k6pes megol-
, Lrstnyfijtani a vllsigra, amivel ma szembestiliink. A mai miszticizmus fore-
..r. inspirdci6ja egyfel6l a toretleniil tov6bb6l6 romantikus eszmEkben,m6sfe-
l,;l r n€ha csak ,,a rCgi vallds'Lk6nt aposztrofdlt tanokban keresend6. Arni a
rornantikdt illeti, Fred Erisman 1973-ban alel6an iegyezte meg, hogy bizony
r rl<szorfogja el az emben a dejA uu erzCse az amerikai kulnira tanulmdnyo-
z.rsakozben: egy-egy hosszabb tematikus beszClgetCskozben gyakran dertil
lr, lrogy ,.tizenkilencedik szdzadi romantikus lelket takar a hippi-guru OltozC-
1.r". Erisman szerinl az€rt kr.ilonosen tragikus ez a komyezet igye szafi\ara,
ln( ft az ijm6di romantika, csakigy, mint a rCgi, ,,sok tekintetben megtagadja
r luclomanlt", ami n€lkiil viszont a modern okol6giai gondolkodis ,,kev6ssel
r()l)b, mint a kapitalizmus, a protestans etika, vCgs6 soron az eg6.szzsid6-ke-
l( szteny hagyomeny vegletekig leegyszer(sit6 bi6lata" .aeAmi a modern po-
rlrirrysagotilleti, Merchant szefint ,,az Egyesrilt Allamokban ma kdriilbeliil
1o0000-engyakoroljdk a termCszewallas,animizmus, panteizmus valamely.
\ iilfajet, pl, wicca, boszorkdnysag-kuruzslds,kelta druid.avallesillewe mlgia
I r|mijdban".soR6g6ta halljuk mar a termCszet,,vissza-varlzsosit6s66n"ki6lt6k
lll|ngiet 6ppigy, mint az animista intuici6ikat gyakran keleti tanok felhaszna-
l.rsrivalmegfogalmaz6 ttrrsaik€t.Frank Fmser Darling pdlddui m6r 1969-ben,,a
zrrroasztrizmusigazsdp;6ra"alapozta minden rem€ny6t. Ahogy Passmorccsip-
Lrl6d6n megj€gyzi, ezzel ,,olyasvalarniertfordult - kovetve a kor divarjdr - a
lielet fe16,amit konnyen megtalilhatott volna egy picit n''ugatabbra is".51Az
rlycn 6s hasonl6 elgondolZ.sokrliabban a New Age romanticizmusaban, a vi-
l.ru irjb6li dtlelkesit6sEresz6l6 felhivdsokban, a,,termeszeti spiritualitasban",
.rz emerikai indiir.rok 6si bolcsessEg6nekrljrafelfedez6s€ben 6s a feminista
rrrozgalomnaka terrn€szet erdivel val6 azonosuldst a n6i istensCgikonogrrfi-
4ival propag6\6 igaiban lelnek kifeiez6d6sre. A term6szet tisztelet6nek ben-
") l'red Erisman:The Environmental
Crisisand Present-Day
Romanticism:The Persis-
Journal10(197i:7 14.
tenceof an Idca.lat Roch)MauntainSocialScience
t'r MerchanL Radical Ecalag), 778.
L l'.rs\mofe: Van s R$ponsibtliD\ l-l.
Ies :i:1.".
::::'."li.t:::l:..
...............
. . . .o..\:r99i1l.r1l:1!Tf
niiok el6 igenyet az ilyesfajta misztikus tanok kin6lat6n6l sokkal biaosabb
alapra helyezhetji.ik, ha a kereszt6ny hagyominyban keresiink rnagunknak fG
g6dz6t, barmennyire dics6retre m6lt6 legyen is a miszticizmus n€mely forma-
janak etikai inditCka.
Hely hi6nyaban nem vehetiuk sora a kornyezeti vdls6g tobbi kurrens
megoldisi iavaslatAt a marxistit6l az okofeministaig, a Gaia-hipotezisdl a
m6lyokol6gi6ig. Mindegyiktik fontos felismer6sekkel gazdagi*nt benniinket
- ahogy egyebk€nt a tudomanyos 6s a misaikus megkozelites is. Megis, cp
pen az afiogAns szcientizmus es a miszticizmus vCgsd fokon egyarint inadek-
vdtvoltz az, ami a bibliai €s poszt-biblikus hagyom6nyban megtal6lhat6 alap-
elvek irimertelmez€s6re, iib6li hasznllatba v6tel6re kell, hogy osztonozzon
benniinket. S €pp ez az a teriilet, ahol a teol6gia megtalelharja a maga feladz-
6L Ehhez nem csak az ijraanelmez€s lehet6seget egy6b etikai megfontol4-
sokb6l felvet6 filoz6fusok, f6k6nt Charles Taylor 6s Alisdair Maclntyre nyrijt-
hatnak bizratAst, hanem p€lddul a judaizmus tala,an all6 Erich lsaac is, aki
leszogezi:
Az-6szovets€g k6pe az ember foldi feladat6.r6l,a faulrlhoz €s fl6rAhoz f6z6d6
viszonyer6lhangs yosanelter a kereszt€nyseg eltal kialakitott elkepzelesekt6l.
A folddel 6saz 6l6l6nyekkelkapcsolatos bibliai €sposzt-biblikushalachikustorv€-
nyeket fellapozva az az efzCsink tanad, mintha a term€szetv6delemaFceskdny-
v€t olvasnink [.. .] Amikor \(hite €s kovetdi pelleng6rre-vonlak-ffrfig-Ii6i?Gt-
m6szettelszembenivetkei miatt, val6jebanelkeri.ilika szembesulest'anyugati
civiliz1c\6 ve].seganakCsa N)lgat 6ltal id6r6l id6re okozott szornyg pusztitasnak
az eredend6forrislval, amely nem a Ter 1,28-bankeresend6,hanemsokkal in-
kdbb abban,hogy u N*gr,.ddigi ,dne^ Cua
tenoi a etiket.t?
"2.!iid6-kereszt6ny"
A jelen tanulmanyban a poszt-biblikus nyugati kereszt€ny hagyom1:ny sz6-
mos, a kornyezeti vdls6gr6l foly6 disputaban j6l felhasznalhat6,de eg''rnast6l
sok mindenben eltcd elem6t tekirtefttk at. Ketseg sem f€r hozz6, hogy sok
eddig nem ernlitett 6lllspontot is ide lehetne cit4lni, pCldaul Assisi Szt. Feren-
cet. Kozismert, hogy a bfinbanat taneval iisszhangban Szt. Ferenc minden 6l&
lenyt es Clettelen t4rgyat fiverkent es n6vcrkCnt kezelt, a term6szettel val6 m6ly
Csbensdseges kapcsolat fontoss6g6t hangoztatva, TermCszetesenvannak, akik
szerint Szt. Ferenc hajland6saga a nem emberi vil6g humanizillsfua az eret-
neks6g hat1rit sfirolja, s ez6rt mas inspiraci6 utan kutafva, pCldlul aVl. szazad-
ban eh Szt. Benedek kornvezettel kaocsolatos tCteleib6l medtenek. A ketkezi
munla €s a szelleni tev€kenys68 hangsfilyozott osszekapcsol6sa Szt. Bene-
t, ErichIsaac,kitnlwismeftetesaz Ecolog)and Re$glaficiJni kdtetr6l,393.
i:TJ.T:' rgg
s9l:::r:ii:iTJ.\:19:.
(lcknel megmutatia, milyen komolyan vene az embemek a termCszetirenddel
\zemDenrgononoKvrnrezdr szereper,s err.t
rdnln'la rorekvesnek le$,. el6futara. Epp ezert "GffiitdF
mondhatia RenCDubos, hogy
.,Szt.Benedek a modern vilagbanEB?mber szemAm, s talen az emberi alh-
altaldban, sokkal inkebb relevens, mint Szt. Ferenc".53per-
l)ot megCrtCsChez
szc Szt. Benedek nem valamif€le szellemi-teol6giai v6kuumban hozta l6tre
rfriivet. Batran visszanyolhaton tz egyhdzaty'k kordnak etikai OrOks6g6hez,
l)ildaul Nagy Szt. Vaz:ulnak (329-379), ^ kappad6kiai atyek egyik6nek a hexa-
crneronr6l irott beszedeihez, amely a Genezis-beli hatnapos teremtestortenet
l(()nm€ntarjakent a term6szeti6nti mClyrehat66rdekl6d€sr6l tanirskodik. Szt.
V:rzul sz6nd€ka, kortiLrslhoz, Szt. Ambrushoz (33947, hasonl6an az volt,
hogy lsten bolcsess6g6t a termCszetben apasztalhat6 harm6nia 6s egyensrlly
lrcmutat6sdval illusztrilja, Cs a vi|ag jobbe tetelCnek feladataban val6 egyiitt-
rnrikodest hangsflyozz Isten Cs ember kdzott. Hasonl6keppen, a N. szlzad-
|)an CIt AranyszaF Szt.Janos is vallotta, hogy az allatok irait j6indulatot 6s sze-
licls6getkell tznirsitanunk, kUlOnosena26ft, mert egy a sz6rmaz6sunkveliik.5a
Az ilyen 6s hasonl6 v6lem6nyeket 6rdemes megfontolnunk, a hasznukat
itnkent korbtoz6 XVIII. szezadi kveker vasgyarosok peldajet viszont ak^r a
gyakorlatban is kovethehenk. Eppen az el6bb emlitett szez6k pCldeja mon-
clathatia ki Attfielddel a vegkovetkeaet€st, mely szerint ,az ember gondno-
ki,/intCz6imivoliaba vetett hit sokkal 6sibb 6s sokkal er6sebben tartotta-tartja
r)ragata kereszt6nys6genbeltil", sernrnintazt rwhite 6s Passmorekritik6ja sug-
rullan6.55 Vaion tibagosan hili ebrend volna azt rem6lni, hogy a kercsdeny
it.okseg ilyen rejtert kincseinek felsilnre hozatala elindithatja a kornyezettel
szembeni magatartasunkatalakitasdhozelengedhetetleniil sziiksCgeserk6lcsi
r-rjiisziiletest? Ha ez a rem€ny val6s, 6gy a kereszteny oroks€g k6myezeti vo-
natkozasaira ir6nyul6 tudom6nyos kuatas egyben az egCsz yilag b6kess6g6-
i'n foly6 kiizdelem integr1ns rCszCvCvAlhat.56
Lylrn Vhite 1973-ba viszonftalaszt irt kdtikusainak. Ebben, bdr tovebbra
is kitart amellett, hogy a latin kereszt€nysdg el6feltev6s-rendszenel szol-
"olyan
gilt, amely k0lonosen kedvez a technikai feil6d6snek", egyrittal kimondja:
A Biblieban,de ktilonbsenaz 6testamentumban,
szemoshelyental2lhatunkolyan
szakaszokat,amelyek6nelmezher6ka minden Cl6l6nytmagiba foglal6spirituah
t3 ReneDubosrFmnciscarr Conservation vercusBenedictine
Stevr'ardshlp.lfi A God
ylt in. NewYork,CharlcsScribner's Sons,1972.
ir En6l b6vebben:A$freldt Ethlcsof Entironmental Concem; Gl^cke* T6ces on the
RhodianShore.
t5 Atdield: ChristianAnitudesto Nature,386.
;(' Elm6fetes
Syakorlarkapcsohrer6llasd Mvebben: NicholasWolterstotfl UnLl[ustice
and PedceEfibrace.GrandRapids,Eerdmarls, 1983.
200 YiliLil:l]lLT:L:........
.. ...
demokraciaeszm6jCn ek alitAmasztlsak€ntis. Ugy tfnik viszont, hogy a
sorin eppenseggelnagyon ritkan, vagy sohasemanelmezrek6ker ily m6don.
nek azonbansenkit semvolna szabadmeggatolniaabban, hogy friss szemmel
zen r6iuk,t7
Talan Udv6svolna, ha White tanacsermi is megfogadnank.
Forditotta CsipesZolnin, Scheiring
t7 Lynn WhiteJr.: Continuing lhe Conversation. In: Ian G. Barbour (szetk.\ ly/estetnMan
and Environmeital Ethr'cs.ReadinS, Mass., Addison-Wesley publistlling, "fgj3, j*4,
61.
Az Oszovets6gterm6szetfelfog6sa
- JEANNEKAY-
Eevezet6s
liir reg6ta szriks6g lenne 6j elemz6sekre a h6ber Biblia (a keresa€ny 6szG
r(.tsi-g) kornyezetszeml6let€vel kapcsolatban.r Szamos szerz6 ismetelgette
rqvLroazr a n6hiny verset a Teremtes k6n1w6b6l 6s a Zsolt6rokb6l, hogy ki-
lrutrssa a Biblia termeszetellenesn6zeteit, vagy Cppen - paradox m6don -
viclelmez6 hozzeellasat a kornyezethez. A legtdbb tud6s r4adisul csak egy
rzilesebb probl6ma, mondjuk a kereszt6ny, vagy ak r a nyugati k6myezet-
rzcml6let r€szek6nt tanulme{ryofit ^ Bibliit, 6s jellemz6en a modem komye-
rctvdd6 mozgalom nCzipontj b6l szeml€lik a k6rd6st.2Jelen dolgozatomban
clt('r6 c€ljaim vannak: (1) a h6ber biblia szinkr6n m6don,3 tehat 6kori irodat-
n)i mfik6nt, a maga. eg1sz€ben torten6 6rtelmez6se, valarnint (2) a Biblia
t4cozi)fiaiaCrtelmez6se, tekintettel a maga vaskori, kozel-keleti szempontiaira.
lizcn interpretaci6kkal kozelitem meg egy6szt a Biblia nov6ny- Cs ella6bre-
^tlAsait, mastCszr az €l6vil6g es az emberis6g kapcsolat6t, 6s kifejtek egy €r-
rct, mely alapvet6en kiilonbozik a megszokon elnyom6-pZsztor vita mindket
olclal6t6l. Hasonl6sagokat mutatok be az 6kori poginy valldsok alapelemei-
vt.l, az 6kori Kozel-Kelet okol6giai val6sig6val 6s a jelenleg h6tt6rbe szorult
r(tribici6s teol6giavaI, eziital egy m6s es remClhet6leg term6kenyebb alapot
ir(lva a Lynn V/hite kezdemenyezte vit nak a Bibliir6l,
I A zsid6Bibliamazoreta(hagyomenyos) szovegenek szamosangolforditaset eskom-
mentariatfigyelembevettem tanulmanyomhoz, lcggyakrabban a JewishPublication
Societystandard1917-esfor&esAtCs^2194150 kozt meSielenttdbbkdtetesSoncino-
kiadast.N€h6nyidCzetesetebena modem angol nyelvhezigazitonama standardfor-
dirasr.
: EnnekirodalmameramArtibegosan terjedelmesahhoz,hogyegesz6benismertessiik.
Az rijabbenekintesekkoziil lesdRobinDoughtyrEnvLonmentalTheology:Trendsand
Prospectsio ChrisrianThought.Inr Progressln l-Iuman Geograph,)5 (19a1):234a;
RichardHiers:Ecology,BiblicalTheoloSyaDdMethodology.In: ZJ.Eon19 Q984):43-
60;valamintNigelPollard:The Israelites andTheirEnvironment. ln TheEcologbt14
(.19a4):1,25-133.
A t€mavalkapcsolatos fdssebbcikkekeskitn''vismenet6sekrendsze-
resenielennekmegaz Enolroflmenbl Ethks esaz EnL,tronmental Reuiewhasabjain.
J RobertAlter: TheAn of Biblical NarrathE.New york, B^sicBooks,1981.;RobertAltet
6s FrankKermode(szerk.\ nheLiterary Guideto theBibb. C^nbridge,The Belknap
Pressof HaivardUniversity Press,1987.
I JohnK. lvright:TerraeIncognitae: ThePlaceof Imaginarlonin Geogt^phy.It Annab
of theAssociationof American Geographe637 /,J945D: l-15.