1908 rnarcius 22 _ Mt\E~.
~ '
~ I\.~~
------------------------------
Nehany szo a modern epiteszetrol.
\ szance ,;s a kozepkori mu\ ·eszet alakjait szinten felelevenilettek
Hauszmalltl Alajos--161. 0
)
Korunk szellemi es m1iveszeti eleteben nagy italakulis van folya-
matban . A kepzornuveszetel< osszes agaiban era, moZJte:lpm mdntt
meg a reg1 tradiczi6 k meg\'aitoztatisira - uj eszmek es uj ele-
mek k(vannak ervenyesulm, hogy -a modern korszaknak meo-fe!elo
ljveszetet megaik ossak . .tr' mozgalom ·ozepen a unk - a hulla- I
mok meg m::1.~asra ornek - e5 eltakarjik szemeink el61 az elerendo
celt ! Biztos utiranyt meg nem valas z thatunk - noha sokan jelen t-
kezte.· 1Hmutat6nak - illetekese k es illet ektelenek, de ezek maguk
kozott is eles harcot folytatnak. melynek eredmenye me g bizony-
~ talan. ___fz ;dprrpp0 ;is rneu\Jasonla st szii:~a muve,zek koreben .
mert az onerzetesen elore nyomul6 UJ e,z ek es modern miiveszi
• felfogisok latsz61:igo; ellentetben ailatiar{azok,rnl a meggyoKerezett
nezetek kel , melyek sok evsz:izad hisztorikus tanulsagit megtimad\'a
es az egeszseges tovibbfejlesztest \·eszelyeztetve latjik.
A mozgalom kiterjed minden muve,zeti igra, erinti a szobra-
szatot es festeszelet, nemkii lonben a miiveszi ipart, de kiilono sen
nagy kihat:iss:i.l van az epit~zetre.
Nern erzem magamat illetekesnek a testvermuveszetek modern
irinyt1 fejlodesfo51 elmelkedni , vagy kritikit mondani, ezt a tert
hiraiottabb biril6knak engedem at; de foglalkozni 6hajtok azok-
kal, a jelensege kkel, melyekkel az uto!s6 evtizedekben az epfteszet
teren falalkozunk.
Bar v::in mtiveszeti irodalmunk es a legkival6bb tollak allnak :t
moz gal om szolgalataban, - szimos tlnulmany, kriti ka, eszthetikai
es filoz6fikus fejtegetes jelent meg a rnodemsegr61, - ol\·astunk
az Individuaii zm usr6l, az lmpre,szionizmusr61, a stilusok evoluci6ja-
r61 es igy todbb , melyek mindannyi:in tobbe-kevesbbe szellemes
- itt-ott fundament:ilis igazsagokat erint6 bolcselkedesek, - de
me~ nem akadtam hazai irodalmunkb:in olyan kozlemenyre , ~
0
-az epitomiiYes zet reformjfral szakszenien fogla lkozna , anmk
h:it:isit es let jo gosu ltsj g-:it kimutatn:i, merle gel ne az eddig elert
_credmenyeket, rneggy6z6en nyilatkozna annak sziiksegessegerul es
ismertetne azokat az el\'ek~t, amelyeket kovetni kell, hogy az
epi t6mu\ ·eszetet modern szellemben fejleszthessiik tovabb .
1
. Amikor meg kiserlem kitarni a megindult mozgalomnak kut-
es
forra.sait utalni 6hajtok annak kulturalis viszonyainkra gyakorolt
ha ta sira es befolyisara, \'alamint merlegelni szindekozom az eddig
elert eredmenye ket, szamoltam a feladat neh.:z ,;egei\'el es
a kerdes I m,iv. ,zel ne\.; jut elsosorbJn az a fel::idat. hogn kor k6\·etelmenyeine i: o
kenyes voltfral. de ioyekszem te!jes targyilagossiggal elrnonda n i
gondolataimat es t:lnasztalai;,iwot ha azonban megis tulle pn em
a tirgyilagossag hatarit es szubjektiv terre botlane k, szo lgaljon
mentsegemre az. hogy oly korszakban eliink, amely eppen a sze-
melyiseg er\'enyesiileset mondja ki elvkent, melyben tehat a
szubjektiv felfogasnak is megvan a letjogosultsaga.
Hogy az epiteszet alkotasain jelenleg lithat6 nagy atalakulasnak
okait megerthessiik, sziiksegesnek tartom az elrnult XIX. szazad
epit6muveszetere roviden visszapillantani.
A mult szazad epit6mu\·eszete az empire-al vette kezdetet mely- •kivanjuk a mai kor..::Szellemehez idomftani ' .-\zt a muvi3z n orma t -
nek rovid ideig tart6 ele te utan, a biedermayer-stilus kovetkezett.
Ezutfo a roman•ikusak bontottak ki z::iszl6jukat, azonban ezt az
iranyz:itot csakhamar felvaltotta az antik-szellem ujb6li ebredese,
mely a gorog es r6mai epiteszet formainak alkalmazasaban nyilat-
kozott meg es az e korszakb6I vissz:imaradt regi muemlekeknek
ujabb feimere:,e es mind beha t6bb ismertelese folytan h6dftott tert.
A mult sz;izad oeg:ywoes eveitol kezdve pedig, harem evtizeden
keresztiil a Schinkel-isko!;ln;ik anlik iranyzata volt a vezet6stilus,
nemcsak Nemetorszagban, hanem eur6paszerte, melyet ezutan az
olasz ren:iissance muformai valtottak fol, amikor a nemet. fran-
cia es angel epite;zek tomegesen ozonlottek Olaszorszagb:i, tanul-
manyozva a XV. sz:izad emlekeit, melyek ismeretet publik:ici6k
utjan csakhamar kozkincscse tettek.
Az olasz renaissance-stilus az egesz muvelt vil:i.got megh6dftotta
es napjainkig alkalmaz:isban maradt , noha kozben ;i francia renaisz-
•) · El6adta a mu- es kozep(tesi szakosztalyok iilesen 1908. evi
marcius h6 1fran.
11. szarn
101
~ 0sszes \'ilfaja it a rokokoig, nemkiilonben a nemet renaisz-
amim a;'.t, reszben a dirnt, a fokozatosan emelked6 meggazdagodas
es ~ na gyobb feny iizes utini vagy ma gfr al hozta.
Nern csodalhat6, 10gy az olasz renaiszszance-stilus h6ditott es
hogy a legk ival6bb mesierek alkotasai ka t a nemes olasz emlekek
nyom:in oltottek mu\'eszi formiba . mer! az olasz renaiszszance \ ~
es muvcl 6d~I \"-\SZOO•aihoz ozelebo
a kozepkori emlekek es a orszak ~
kovetelte epftesi sziiksegletek kiefegftesere is :ilkalmas eszkozoket
szolgiltauak. -
:-./em lehet tehat ill ita ni. hogy a XIX. szizadnak nem le1t volna
eprtomtt\·eszete. Ha a mestere · iel is hasrn:ilt:ik az olasz emlekek
1ormanJ:iga t,"ni't: veik nem t kinthet 6k masolat nak. On all6 alRo- t
tasok azok, melye k :iz tijabb feladatokban uj sLeTieriiet oltottek es
visszat ii krozik :izt az idot, mely 6ket s1-iilte. Errol modern nagy-
varo,aink oria,i fejlodese tesz tanusa ~ot.
.-\ XIX.· szaz:td m:isod i;..; felebe11 az epfteszet tulajdonke.ppen
ugyanazon rnii\·eszi :ii:!lakulason ment keresztiil , mint a XIV. es
XV . . sz:izadban Ola;;rnrszagban , amik or a renaisszance mester ei
kiakni zt::k a romaiak miiveszetet es bizonyo s atidomitissai :ilkal-
mazi:i k azt ,ajat munkiiknak miiveszi kifejezesere es en nem
hiszem. ho gy tal:i.lkuznek \·alaki, aki a quatro es cinque cent6nak
saj:it 6nall6 m ii,·eszet et el nem ismerne .
.-\ nmltb:i val6 \'is;zap illantisb6 l azt a t:in11si,YOt ,·onhatjuk le,
ho gy :1 XIX szi2:1d ep [t6mU\'e~ eteben sem volt meg:ill:is. itt IS
- folytat6lagus fejl6de ssel falalko zu11k. a stilu~ok v:iltakoztak. egyik
frany za, ko, ·ette :t masrk::it a kor sztllernehez e, halad as:i"hoz kepes t ,
am int :lZt :1 folyton 110\"ekedo tlj feladatok termeszete meg kfvant 1.
E, hogy nekiink. aki;.; itleptiik :1 XX . szizad soromp6j:it, se111
- lehe t meg:illan i. hogy nem szabad megelegedn[ink azzal az orok- GD
se~el. mel ·et elodein,.;t61 a tvett iink. hogy a m::ii id6 ko vete~
nyei r a mti\·eszet teren is ki ,.;ell elegi teni , hogy mii, ·eszetiinke t
tov:ibb :,ell fejle,z[eni. ,·1j emuekke ! megtermeke11yiteni . ezt. me ~
a me~gyokt rezett maradisag sem fogja tagadni.
Nern is e k.:rdes koriil folyik a hare. Hiszen ha ndnden kultu-
rf.lis intezmenyb en latjuk a halad:is gy6zede!mes el6renyomulasat ,
ha ~-{echnika i teren elert ori:i.si sikereket tekintjiik es eszleljiik a
szep m i.:;·~.szetek megiijftis:ira iranyul6 tore kveseket, akkor :tz ep ito -
f;!t:le~{'.te:;ebe n a ,·ezerszerepet \'igyek.
f-..z' ne m is \"Onja senki sem ketsegbe. ez a terme;zetszerii hala-
das, . a mi a fejl6d~b ol onkent kovetkezik. Csak az ut, amelye t
neme lyek az epit om u\'eszet moderniz:i !asara v:ilasztanak, nem talal
ilalanos helyeslesre. Sokan kiilonosen id6sebb szaktarsaink, ezt
eliteli',; meet a rniod o,·akrabban iellep6 tulz~sokban es szertelen-
se0ekbeo vesze)yr latnak es bizonyos aggodalommal tekintene
jov6be .
' Hisz nem akarunk uj muveszetet teremteni . hanem a meglev6t @> I
keressii k, melylye) goodo]ataiolqt modern iranyti fe!fogasunkat jel-
lemzo en kifejezhessii k, mert a m-ii kor embere a milyeszeU61 ;.s
mas \ifejezesi m6dot kidn mint evtizedek el6tt. · ·
Ezt a keresesi \'agyat . ketse gkiviil meg- fokozt<! a kimeriiltseg
erzete, mely a hagyornanyos, szinte . g ondola! nelkiil alkalmazott
regi formaknak ismetleseb61 szarmazott , amikor csak a . koncepci (i
mag:isabb miiveszi foka es a reszletkepzes aterzett finomsa ga
kiil6nb6ztette me g az igazi mestermiivet az egyebkent sablonos
alkotasok t6mege t6I.
. ·en e,iilesre n '
 11. szam 1908 marcius 22

is dobtlk jelszavakat, hcgy: ,,a mai emberiseg a munka szarmazott mii\'eszi fogalmakon keresztiil lehet ujakhoz haszna-
,at eli, - a letert va.16 kiizdelem megtanftotia az ido erte- \'ehetokhoz jutni.
,1egbecslilni, - m:isok ma a t:irsadalmi viszonyok, a neveles, Onok, tisztelt szaktars:ik, meg tudjak kiil6nb6ztetni a mely tanul-
oltozet es a kozle.·e es, s ., mmt regente, mi~ ren az manyb61 keletkezett komoly munk:it a feliiletessegt61, - felisme-
.gyszenis egre a te eszet e toreksziinJ.i. - ,·1agneze unR meg- rik egy-egy ujabb alkot:lsban rejlo fejle~zt6kepes eg-eszseges gon-
dltozo1t, a j6z :ins:1g, :iz eszszeriiseg vezerel, nincsenek romantikus . dolatot es meghajolnak a.7,. igazi tehei~eg rnu,·eszi meggyozodese
1; ide:ilisztikus hajlamaink" stb. ,.llyennel-: kel l lenme az ep~ elott. amelylyel szemben · elitelik a irivolit:ist; a laikus, a
Ri in:~zetnek is. - egyszeriinek, gaznaR, rendel1etesenek logikll's nagy kozom:eg azonban nem tudja a jot a rosszt61 megki.ilonboz- 0
ki. · ··: - szcn:al az epflesze~ ne :egyen . d,ekoiac[6~ 1JRBJ!P'iK tetni es e!.,'.)"•e
g)' napvi higra ~:eni lo szertelensegben szinten a modern-
dekorattv hazugsagot, hanem 1DctJ1IJ1rnk k1a szeckezelbQ). · seg diadal:it veli felismerni. .
:i!a · :i 1 els ~'lnvao,_;zeriisea m h Ezek az eretlen prod11ktuma~nesi dgynak es tudatlan- 0
m1in!szet es belse·ebol kell a kiilso meo·e1e·nest kialakft:ini '.1• s:ignak sokkal nagyobb artalmara dltak - az egyebkent teljesen
. m ezek az elvek feltet!eniil elyesck, de eppenseggel nem ujak, megokolt modern epiteszetnek - mint a regi idoben elk6vetett
merr ugyanezeket nemcsak hirdet te es \'allotta. sot alkalmazta is a barmely bun.
mu!t sz:izad epftornuveszere. A kiilonbsea tehat nem a programm- De fog-adjuk el, hogy ezek csak ki\·erelek, hogy a forron-
ban , hanem annak helyes alkalmazasab::m es \'egrehajtasaba n' gas idejeben a j6 k6zott kozepesnek, rossznak is kell Jenni, mert
fekszik. ahol n:ipsugar van, ott arnyek is keletkezik es rerneljiik, hogy az
-. .\\egTenet hogy regebben nem mindfg kovettek ezeket az el\'eket, er6k merkozeseben csak az egeszseges eszmek jutnak gy6zelemre
de ha a modern epiilereket k6zelebbr61 \'izsg:iljuk, :ma az ered- es hogy idovel az a csemete, melyet a Versacrum iiltetett, tere~
men:,-:e jutunk. ho~·y ter\'ezoik ugyanabba a hibaba estek. mint a belyes Fava fog kifejl6dni es meghozza azt a gyiirn6Ics6t, melyet
muit sz:izad epiteszei, s6r az a konilrneny , hogy jelenleg uj szer- korunk az epitomuveszet tol \'ar.
kezeti eszk6z6k es uj anyagok allnak rendelkezesre, melyek segft- Ezen atalano s elmeleti fejtegetesek utan terjiink :it a gyakorlat
sege\'el rnindent, sot meg a lehetetlenne k latsz6t is.. meg lehet szer- mezejere es tegyiik vizsgalatunk targyaya a modern epfteszetnek
i-eszteni, sz:imos k6zepes talentnm fantazi:ij:it olyan alkotasok meg- eddigi szamba\'eheto eredmenyet es tekintsiik az epiiletek azon
ren ·eze~ere rag adta. melyek igen ta.vol :illanak az anyagszen1segt61 nemeit. melyeken az uj e,zmek mar tert h6ditottak, vagy tert fog-
~ az igazsagt61. lalni1hivatva volnanak.'· .
,.,.\Tel cs:ik azt akartam jelezni, hogy a gyakorlati te\·ekeny;eg- Elsosorb;n a mern6ki munkak k'orebe tartoz6 alkotasokra kell
6- .a modem ep fteszet sem k6vette mindenkor azokat az alap- utalni. Ezeknek miiveszi i-ikepzese a multban vagy teljesen el volt
el\'eker, amelyei,d hirdet es amelyek tulajdonkeppeni letjogosult- hanyag oh ·a, \'ag}· pedig helyrelen iranyba tere!Ye. ugy hogy egye-
s:i.!;:it kepezi k. nesen felhfvnak megfelel6 miialaknak keresesere.~
Te:·me~zetes, hogy a modern eszmevilagban a szepsea fog11wa A mult szazad epft6miiYeszetenek talao egyik legnagyobb tevedese
, is fontos szereppel b :r s mindenki torekszik azt ervenyre juttatni. az volt, hogy a vasszerkezeteket a k6epite5zetb6l rnerftett hisztori-
,-\mde most nem ann:ik a szepsegnek eszmeje jut kifejezesre, kus formakkal kfv:inta bu rkolni vagy feldisziteni, es a modemseg-
amelyet a mihelt emberseg szankcionalt es amelyet a regi mester- nek elegge nem meltanyo!hat6 erdeme, hog}· evvel a gondolatta l
mii\·ek h1rm6n ikus 6sszh:1ngj:ib6l kiereziink, hanem ~ di\·iduurn.-. es kfserletezessel alaposan szakitott es t6rekszik maganak a vas-
nak - az :ilkot6 mii\·~sznek - ~gy pi!lanatnyi inspir2ci6ban meg- konstrukci6 nak stilust kepezo erejet er\'enyesfteni. Minden szerke-
sziile~ett szepsegide:i lja Udn em!nyesiiln i. Hogy ezt az ide:ilt zetn ek a legegyszeriibbt6l kezdve a szamos elembol 6ssze1I!ftott
nem Iehet mindenfor elfogadn i, izt a sz:imos ellentetes felfogasu szer kezdig megvan a karakterisztikuma, a stflusa, ha az egyes ele-
peldak ele~ge bizonyftjak. mek funkci6jat kifejezesre juttatjuk.
:\\inden Retsegen kiviil :ill. hogy a mozgalmat vezet6 tehetseges A vasszerkezetnek hozz:iilleszteset a koalkatreszekhez mar is
-elemek - a ,,na gy t:ilenturnok 11
- az esztetika es a szepseg fogal- siker ~en oldottak meg, oly kikepzesben. amely ta\'ol all min-
m;i11:1kkifejezeseben a regi alapon allanak, csak szabadabb szel- de•1~. regi rem iniscenciat6I. ahol egyszersmind a statikai erok
lem lengi at ter\'eiket. nem erzik magukat megk6h ·e es lebilin- ek \ ' S:Tl miikcdese. mu\'eszi!eg is megokolt m6don 1:ithat6Ya tete-
c3ell·e a h istorikus stilusok szigora altal - a miiviszi irz/s lip tett. C>;ak utalni akarok ;:;z il111emii ujabb becsi alko tasokra, a
joga :..'a es ez szinien egyik forrasa az uj iranyzatnak. Friedrich Thiersch es Tl:ecdor Fischer altal epitett miincheni
Ezekkel szemben nem is folyik a hare, sot ellenkezoleg utjaikat Izar hidak ra - Bruno M6hr:ng mii\'eire, a berl ini magas vasut-
egyenj:!e!ni es a mag-asra toro eletkepes eszmeknek meg kell nyitni epf tme nyeirc es a legujabb :c:6ben keietkezett nen:et \'arosok n:igy
:: 111 uk6desi ter t. De igenis harcolni kell azok eller., akik tehetseg palyaudvaraira - mely alkot:isok a modern mernoki epiteszet Ieg-
n . il e mes tere ~ I11c1tal111
akarjak, akiknel- amo dernseg csak jobb es mintaul s7olgal6 pe!dai koze tarloznak.
lf plezoje a ,,nem l!CTaS"-naka e! iinesi vagynak es a mindenaron Nemetorsz:lgban a legujabb mozgalorn odairan yul, hogy a mimdk-
en ·enyesiilni akar:irnak es akik azt a hamis J hezi t . etik, Iiogy ben az esztetikai erzeket kifej.es;:t\'e ot arra kepesft!ek, hogy epftme-
reljeoen szakrta ni keila' hagyomanynyal , amit avval okolnak meg, nyeinek szerkezeti szamiiastlnal necsak az anyag Iegminimalisabb
,./zogy r:z tij ku rurdna!i t:S- az t.ij m1h•t~zcf11 ek megfermikenyitise mereteit iktassa ter\'ebe. h:inem ,·essen sulyt a forma szepsegere is,
a111uil lzatdsosnbb t!;; mzndl eredetibb lesz, mini! kevisbbi ismere- legyen gondja a vonal \'eze:esere, a statikai elemek kidomb orft asara,
trs a ldwnynt/6 11ufrisz etnek formnvilaga". r, ~ a tomegek helyes elosztasara stb. Barmely celnak is szolgaljon az
Ez J tetel teljesen ham:s. mer! ellenkezoleg csak ·· ~ epftmeny - akar hfd, p:iiyaud\'ar, viztorony \'agy zsilip stb . -
:.giz-lu 11jat es n:rncodand6t recero!eoi, aki al~poiao isroeci a multban m-ind·en--esetb.e.n_ugy kell tervezni, hogy rende!tetesenek jellemzo o
Ke etkezet t alkot:iso ·at;il?t be baio!t az_okoal; -sze]lernebe es aki a kife'ezese elk .a ~ztetikai k6yete!menyeknek megfelel €s
:mi, ·eszi erettsegnek oly m agJs tokaval bir, hogy merlegelni kepes beleilljek annak a term eszetes k6rnyezetnek a keretebe, amelynek
a re;.:inek elu;iyeit es hatranyait. es celtudatosan, fegyelmezett kiegeszit6 reszet fogja kepezni.
iz!es5cl indu! a modernseg utjara. Eros vitak folynaka r:emetmkkorokten es :i szakirodalomban
i:s ha a rnozgali:1at ,·ezeto es azt ir:inyit6 elokelo. muveszek nev- a kerdes felett, hogy mily mcdon lehet ezt a celt elerni. Mfg
5or:in vegigtekintiin k, akik eddig is mar szarnba\·ehet6 eredmenyre egyesek amellett kiizdenek, hogy a mernok tudomanyos neveleset
ut:ilh:itnak. akkor azt latjuk, bogy azok nem allanak a neg:ici6 kell kiegeszfteni, es azt ja,·asoijak, hogy a miiegyeterneken esztetikai
:iPaspont :an , hogr 6k nemcsak isrnerik a regit alaposan, hanem es mutortenelmi eload:isokat tartsanak mem6ko k szamara, megfelel6
annak kid.16 mii\'el6i is voltak es ez az ismeret kepezi tud:isuk rajz es tervezesi gyakorlatokkal, hogy a muveszi erzeki.iket kifejlesz-
gyokeret. amelyb61 uj eszmet merftenek. Ezek a mesterek mindig szek, addig masok utalnak arra a tomerdek tanulmanyra, melylyel
-=z:imoltak azzal a megd6nthetet!en igazsaggal, hogy csakis az at- 1 a mern6k mar amugy is el \'an foglalva a foiskolaban es a tovabbi
 ,d. marcius 22 11. szam 103

megterheltetest lehetetlennek tartjak, de eltc51eltekimve, nern hiszik, Gesellius-Lingren es Saarinen terve utfo epitett finn pavilion,
hogy ez a mcidszer celhoz vezetne, mert a mernoki feladatok melyet Axel Gallen Kallel:i dekoralt.
muveszi megoldasahoz feltetlenul nagyobb kvalifik:icicira van sziik- A kovetkezo kiallit:isok pedig, mint Briisszel, Liittich, Turin,
seg, mint amennyit nehany esztetikai eload:is nyom:in a mernok- Dresda es ,\\il:1110mar a modernseg befolyasa alatt alloltak es e
jelolt maganak elsajatitani kepes volna. Kivanatosnak tartjak teh:it, kiallftasok szamos epiilete nagy miiveszi becsenel fogva megerde-
hogy ilynemii feladatokat (am int jelenleg is tortenik) minden kor melte volna a megorokitest.
miiveszi kepesseggel bir6 epiteszszel karoltve oldjak meg.
A vita meg nincsen befejezve, de jellemz6, hogy ezzel a ker-
dessel komolyan es behat6an foglalkozn:ik es erzik annak szilk- ...\tterek most kornnk egyik legkedvl!§ebb.es leggyakorlatibb fel-
seget, hogy a 0,1.ernokialkot:isokat is, a miiveszi kikepze; keretebe adatara, a csaltidi luizra , es itt legel6sz6r hazai viszonyaink lebeg-
<D kell belevonni es hogy e teren k1vao alkalom nyi 1 a modern nek szemeim elott.
~iteszet ervenye,iilesere. Ez a ter, valamint a vasbeton szerkezetu Ha azt akarjuk elerni. hogy lakasunk igazi otthona legi en c5a-
epitmenyekre keres111es megallapitani a megfelel6 miialakot, meg lad11nk11ak. hogy az megfeleljen tarsad:ilmi viszonyainknak. mtivelt-
egeszen rcndelkezesre all, es ha figyelembe veszszilk a mar eddig segiinknek es miiveszi erzesUnknek, akkor azt hiszem; hogy ezt az
is, jobbara sikeriilt kfserleteket, akkor remelhetjiik, hogy a kozel idealis cell, a jelenleg n:ilunk dfv6 modernseggel meg sokaig nem
jovo meg fokozottabb rnertekben fogja kielegiteni az ez iranyu fogjuk elerni.
kovetelmenyeket. . A polgari lakohaz-tipusn:ik megallapftasfral es annak a lak6
M"'\ lv\:isodsorb:rn igen halas alkalm:izasi teret talaltak. az uj eszmek szemelyisegehez valo alkalmazasaval mar el6deink is foglalkoztak,
~ a modern :irnhazban es a 1ugyvarosi kereskedelrni es bankinte- de tfpust nem hoztak lerre. merl szinten killfoldi peldak utan
zetek epiileteiben. indultak, epp tigy, mint ma a moderne k.
Ezeknel az egeszen uj feladatoknal kedvez6 alkalom nyilik a A mult szazadban ken~·szeritve volt a csalad, akar kfvanta, a'.<ar
modern epitesznek. hogy a telek legcelszeriibb kihasznalasa mellett nem, sot gyakran jobb erzesenek ellenere renaiszszance vagy b:i.rok
nagy es meresz szerkezetii csarnokokat letesfttethet, melyeknek kornyezetben elni, ma pedig ugyancsak bels6 sziikseg nelkiil
jellemz6 kikepzese, a vilagftas kerde,enek megoldas1, ,·alarnint a kenytelen eht'irni. hogy h:iza, bt'1tora modern stylusban epiiljon.
kul6nb6z6 anyagokn:ik. peldaul vas, ii\'eg, fira gott" k6 es bronz Ebben 111ncse11 semmi feltiino, men ez az idonek jele, es ~ o
• harm cinikus egybeolvasztasa haladatos feladatoi nyujt. emberek bele torodnek :1. bba , amit a divat kovetel.
_.;z ilynemii 1.'ij
abbkori epiiletek kozott, pJzitiv es sz:i111bavehet6 Az ir:invzat azonb1n, melv szerint lakohazainkat jobb:ira idegen
eredmenynyel tal:ilkozunk. Szamos epiilet, ugy a szerkezet es mustr:ik 11 °tan epftjii~,. sajn:il.:itosteny, mert eppen ez a teriiiet az <c
forma kezeles. mind pedig a teral:ikit:is es terhatas szempontj:ibcil melyen magyar epitesz eredetiseget iudna felmutatni.
o!y:111 szerencs·?s megoldast muta't. min6t :1 regibb korszakban A kozeposztaly oly 5ukat e:nlegetelt lak:iskerdesnek megold:isa a
hijba keresnenk. Az arnerikai nagy anihazak, a~ Alfred ,\\esseltol · csal:idi h:izb:rn keresenci6. mere ar. ohai, saj:it otthonn:1.l birni,
szarmazci berlini Wertheim, a Schwing es L~chmann tervezte Tietz- mindink:ibb fokozodik e; nalunk is a kozeposzfaly meg(?'azdago-
fele art'1haz. es neh:iny frankfurti e, miincheni art'1haz mintaszeni d:is,11 ·al es 111:igasabbmiil'el,sege\·el mindink:ibb tert fog hoditani.
peldakat szolg;iltatnak, de mar szekesfodrosunkban is tal:\lkozunk ;'.Z'~n i:rdemes volna a kerde;sel behatobb:tn foglalkozni es sajat
neh:iny sikeriilt kfserlettel. . viszo:;y~inkbt'>l, sajat foldiinkbol. merftve megalkotni a csaladi
A nagy\':irosi berhaz epftesenel mar a mull szazad utolso tiv- fes:r.eimr:k azt a jelleget, mely erzelmi vilagunkhoz legkozelebb a!L
tizedeiben meg voltak ,illapftva a modern sziiksegle:ek. Kiilono,en E: k•ir::!~:re azonban meg kesobben vissza fogok terni.
a lakisbeosztas a kenyelem es a hygienia ko,·etelmfoyeinek kielegi - J-fa l.'egigtekintiink ujal)b keletu ilyen epuleteink sorozatan,
tese koriil meg ma is kovetjiik elodeink utja1. A kiil56 me1delen es- :ikkvr azt talaljuk, hogy a fest6i hatasra tervezett igen gazdag
ben azonb~n el6ny_oselteres mutatklik. Mfg ~zel?tt a ~erh:iza k kikepz.:;ekt61 kezd,·e' egeszen a sz:indekolt egyszeruse gig, s6t
hom lokz:11at palota1elleggel ruhaztuk • I. - ham1s es olcso anyag- durvas:i•-•ia minden e!keozelhet6 alakflas kepviselve van. A terve-
0
gal monument ,ilis hatasra dolgoztun k es a!':~lermiivek for- zo . 1~ " ~eclifk meg ~zzal. hogy a hiszt6rikus elemeket ~-
m:iit folytonos variacicikkal alkairn"r · ~ Iemondtunk az b6ljek a sablonos h1ml0kz:itbcil;-1ianem nagy mertekben vissza-
akademi kus formularol es az univerzalis schema helyett a haz el · esz1 S7.abadsaggal, a mikor hatartalan onkenynye(
rendelteteseb61 kifolyolag tervezziik m~g a hJmlokzatot es oda- alkalmazz:ik a legkiil6nfelebb anyagokat minden 6sszefiigges es
toreksziink, hogy a n:i.gyvarosok utcai kerebe az unalmassa valt sziikseg nelkiil; oly formai kikepzessel, amelyet sem szerkezeti
monotonia helyett valtozatossag keriiljon. sem esztetikai szempontbol megalkotni nem lehet.
I Eltekintve nehany sikertelen ttilmo:lern peldat61, altalaban csak Szerem· nezetem szerint ezek a kompoziciok meg oly ta.vol
helyeselhe:6 az az elv, hogy a modern berhaz-homlokzat telszaba- :illanak ;Ito! az idealoktol, melyet csaladi hazunk jovobeni tfpusa-
duljon az egymasra hal mozott pirkanyok to mkeleget61 es az kent latunk lelki szemeink elott, mint ahogyan nem fe!elnek meg
enelemnelkiili gypsl.-ornamentika helyett a vakolatm1.ilepjen jog:iba, sem fzlesiinknek. 5em szokasainknak az t'1jabban felkarolt amerikai
hogy a falsfkokat ennek az anyagnak termeszetehez kepe;t lehe ,sen farmok es angol kottazs-epiiletek masolatai.
kikepezni. Ez utcibbi epiilerek. melyek jellemzo reszeihez tartoznak, a nyers
kofalazat. a kihasalci sz~ks ablakok, koralaku erkelyek, ormoza- .
tok stb. megfelelhemek az amerikai es angol vi5zonyoknak es az
Szep ~ikert aratott a1. nt6b:ii idoJen a modern epite,zet a ottani e5 hajlalnak, de n:ilunk idegenek es nem kepezhetik azt a
nem zetkdzi kialli.tasoko 11. miljot, melyet a mi tarsadalmunk a csalad hazatol megkovetel. .
A kiallftasok egyaltalaban j6 alkalmat szolg;jltatnak kiserleteze;.. Az angolok es a nemerek a hagyomanyb61 fejlesztettek ki ' a
ce'ii1ra, mert az a tudat, hogy gyor,an elmul6 letesitmenyekr6! modern csaladi hazat es tipust alkottak, amely amellett , hogy
van szci, felb:itorftja a miiveszt a legmere,zebb koneepci6ra. Noha megfelel szokasaiknak, nemzeti jellegge! is bir.
az fgy keletkezett alkot:isok legtobbjen a pillanat sziilte muveszet Elobbieknel Edgar \\'ood , Bailly, Scott, Voysey, Henry Wilson
jeleit lehetett felismerni, nem hi:inyoztak olyan kiserletek sem, es Harvey tekinthet6k az uj irany vezet6inek. Amit epftettek, az
melyektol a komoly to:-ekvest es igazi miives.~eti tuda;t megtagadni nemcsak modern, hanem angol is, es ezt a nemzeti jelleget meg-
nem lehet. tartja az epiilet meg akkor is. ha a kontinensre ' importaljak.
A-,_ 1900 evi pirizsi vili~:Ciallft:i; meg job:iara hiszto riku, alak- Hasonl6keppen epitenek a nemetek, akik . a kozepkori ;hagyo~
ban jelent meg es a modern irany meg nem lepett eloterbe. M~gis manybol meritve alkotjak meg modern csaladi hazukat. A helyise- -
m:ir felttine,t keltelt egy-tgy kisebb epiilet. melynek idegen jellegii geket a .,Diele" k6riil csoportositjak, kiilsoleg pedig a magas
koncepcioja varazshatast gyakorolt a szemlelore, mint peldaul tetovel kapcsolatos oromfal dominal.
 11. szarn 1908 marcius 22

.1 .ilt:tl:inos tipus kerelen beliil szamus valtoz:it mutatkozik, a Schilling es Or:ibner tervezle, Drezda -Strehlin i temp lo ma.nil az
,t a,.t :i 111u\·e5,.individu:ilis iranyzata. a\·agy helyi szokasok ti.jft6 szellem esak re, zletkepzesre terjeslkedik ki.
a videk hagyomanya megkidnjak . Az egyebb emlekszmi nyilvanos epiiletek megh6d[t:is:ira mar
il-?Ypeld :iul az eszaknemetorszagi epiiletek mas jellegiiek mint er6sebben folyik a hare es daeara a hat6sagok es intez6 korok
azok, amelyek az orszag deli reszeiben keletkeztek, de ha vegig- konzer vativ felfogasanak, tobb mint valoszinii, hogy idovel a hare
tekintiink :1 ne :net vezeto-epit eszek 6ri:isi nagy mun k:issagan, • :iz tij eszmek jadra fog eld6lni. Az emlekszeruseg jelleget az
melyer :i modern csal:idi h:iz epitese koriil kifejletlek, akkor azt epiteszek nagy tomegek alkalmazasaban es bizonyos miszl ikus
l:itjuk, hogy b:irmennyire szet:igaz6k is a swbjekliv felfog:isok, a hat.is f6lkelteseben keresik. Peldaul szolgalhatnak a Billing-fele
f6ir:inyzat, :1 rorekves, mindig az, nemernc/1 maradrn es kultiv:ilni Mannhe imi mucsarno kesszamos varoshazra, szfnh:izra, krematoriumra
azt ami, a h:i.zai talaj nyujt. es a hagai bekepalotara bemutatott palyalervek .
Cgyanevn~I a ~zemponttal. tudniillik a nemzeri hagyomanyokat
felhasznalni 1:, a mod ern miiveszetnek szol~alaraba :illft:111i,talal-
kc•zlink a ir::inciaknal e, az egyeb kulturnen;zeteknel is, es nekiink
is ezt az 1trat kellene dla,ztani. Ha ezen tulajdonkeppeni epiteszi felaclatok utan meg egynehany
H a m:ir a e-aladi h:izr6I beszeliink, akkor nehany sz6val meg szoval kiterek a modern btitorokra , melyek megtervezeset szinten
kell emiekezni :innak hel,6 kikepzeser61 is, de bevallom, hogy itt az epileszmunka k6rebe sorozom, !eszem ezt azert, mert ki akarom
egeszen szubjekth · erzelmeknek adok kifejezesl. mutatni az e teren elen sikereket es elkovetett hib:ikat.
.\ ·\ : 6regek, akik a mi'ilt szazad uto!s6 harmadat61 kezdve miiko- Sikernek es erdemne k mondh:iljuk, hogy e muveszi mozgalom
diink e-;:az akkori korsz:ik s1i111sainak gyakorlasab:rn nolllink fel. al:1po san reformalta butorainkat es mindenekel6tt felszabadftotta
me gkfdnj uk, hogy hazunk belsejet, szoli:iink:1t \·a~y terme:nket azokai az epiteszi t:igoz:ist61. Hiszen egy id6ben mar ott ta1tot-
bizony us megszok ott el6kel6 kenyelemmel lassuk el. tunk, hogy szekrenyeinket i'rgy epitettiik mint a h:izakat, er6teljes
foparkanynyal stb.
Szeretjiik a megton ~otetebb szineker, falburkolatok:it. emleg
farag ot: i:lmenyezefet, 6b!6s kenyelmes btitorokat, e, csak abb:in Angolorszag miiveszei indftottak meg az ellenmozgalmat Moris-
sa! az eliikon es 6k rnltak a vezetok, kik a faanyag tulajdon sagai,
a k6rnyezetben erezziik jol magunkat. melynek targpihoz emlekek
az asztalos mesterseg es a kenyelem kovetelmenyei szerint meg-
fuz odn ek, ngy bizonyos vonatkoz:\shan Yannak eleliiukkd vagy
;illapit ottak a modern btitor alakjat. Ez az iranyzat mely tovabbi
cs:il:idtmi-; tradiei6j:h ·al.
kifejles7.teseben minden kovetelmenyt kieleg-ithetett volna, nem
;s,Jem tudunk felmelegedn i a· modern 1:ikas rideg, szogleles Feher
sok:iig tartotta magat felszinen, mer! megsziiletetl a V.111 der \'elde
• gy rikf!o 57inu ial:ii kozotl. melynek feszes bi'1torzata, esekely
Modern l'onal teori:ij:t, ameiy ugyan ellentmond a statikai 16r-
kivde!le!. a dekorat 6r fzle,:enek ,:ziilemenye.
,·enynek es :t< egeszseges eszjar:i, e~ztetik:ij:inak, de leiszetos ujdon-
Ezek :i e;inalt mnde.nstihi lak:bdiszitesek ,em mit sem mon-
s:ig volt es a butorokr:! alkalmazva oly er6szakos formakba keny-
dan:ik. hidegen h:igynak es nem veszilik fagyaszt6 halasnkat a
szeritette a faanyagot. amit a tokeletes teehn ;kaval inclokolni, de
helyenke:1: kit fv6 es tarka szfmi fcstes ,ilt:il sem.
.\\int !n s,:ant;zandekb l kere, nek a ridegse~et es · :t biedermayer- m1iYesziszemponlbol megboes:ite1ninem lehetett. Ez biine, kin6-
n!se volt a modernse~nek a bi'1torepites teren, amit esakhamar
korhoz val6 k6,,eledesi, mely ann:tk idejen az egyszeri;se'.!ei, a nyars-
po l~:irs:i(!o t es a keves igcnyekel t:imasz:t",purit:inizmu;t jelkepezte. belattak cs a ,.[es extr~mes se touchent" elvet kovetve epp az
Szereny nezetem szerint e teren meg ,ok tennivalo \·an es min- ellenkezo idny zatba este;.;. .\lost oly miin iszietlen butorokat ter-
1·eznek, a me!yeken csak :1 becses es nemes anyag L~ a kival6an
dene" <;Iott ki kell kiiszoholni a;,_ idegen elemeket, hugy lakasunkat
a ,·iszonyo khoz merten igazi es:iladi otthonn,i alakithassuk.
:.:ondos munka bir ertekkel.
Ha a lak6ldz epft6mii1·eszeti kikepzeset meg a j6v6 fejl6desenek KozeHekvo es bizony:ira erdemes volna a felsorolt peldakhoz meg
ke!I ien niartani, el kell ismerni a jelennek azt az erd emet, hogy rnasokat hoz:z..'ifii
zni e, kiterjeszkedni a modern ornamensre, fali-
az aiarrajz eszszerii megterveze~ere igen na~y s1·i1yt fekter. Nern a karpitr a, ere- es m:ijolika-munkakra stb ., mely munkaagakban a
szime tria, az egyenlo ablakaxis tavolsagok es a saktabl:i szerir.ti k6Lelmt'tlt sok 1·1jat, es mondhatjuk sok jot is produkalt. Csak
u!;;.ini kell arra az ori:isi fellendiiiesre, mely az iparmi\veszetben
szob abeos z1:is kepe1ik a kiinclulasi ponio t, hanem a helyisegek
eebe:-ii es dltozatas elrendezese. a rendeltetesbol kifolyo mere!~ muta tkozik, amely teren hazank is az alkot6 es vezeto nemzetek
nek es alaknak megallapitasa, a kell6 levego es vilago,sagrol val6 sor:iban kiva.16helyet biztositott m:iganak. Ez a terra azonban
goncioskodas. Ezek a · tenyez6k, melyek ma a tervezo epites:d veze- o!y terjedelmes es errol annyi mondanival6 volna, hogy jelen
tik es ezeknek kielegflesevel megvetheti a haz egeszsege3 alapjat. eload asom keretebe nem fuglalhatom bele.

• Meg \·an szamos epftomiiveszeti feladat, melyet a modernseg mar

reszbe n megh6dftoit. yagy legalabb megh6ditani megkiserell.
Az elmondottakban igyekeztem kitarni a modern epiteszet koriil
eddig elert eredmenyeket, hogy mit hoz a jov6 , mive fog fejlc5dni,
Az el6bbiek soro zataba lartoznak az ti.jabbkori emlekmiivek es aarrol ma, amikor meg magas hullamok esapnak fel, alig alkothatunk
monumentalis szobr:iszat epfteszete. Ezen a teren igaz sikerekrol mag unknak megbizh:ito \'elemenyt. Ez a mozgalom, mely az epft6-
leh et beszam olni es nagy jelent6seggel bfr az a teny, hogy ma mtiveszetnek modern iranyban val6 atalakulas:it eelozza, vilagszerte
mar k6ztudatba ment at az a felfogas. hogy ilynemii feladatok folyamatban van. Es annyi bizonyos, hogy korunknak , a XX. sza-
me;,:oldasa nem a szobrasz, hanem az epitesz-munka korebe tar- zadnak mii vesz.i k;fejezeset keresni, oly kulturalis t6rekves, amely-
toznak. A vezet6szerep az epileszt illeti meg es nem megfordit\·a, nek ellentallani nem lehel, mer! a vilag kereke forog, a fejl6des
amint sajnos, eddig volt. minden teren element.iris ero\'el hatol elore es nines hatalom,
Brun o Schmitz volt e teren az ti.llor6, aki a negy es:iszaremlek-
mely azt i'1tj:iban megakidalyozni kepes volna.
lcel. ktil6n6sen a .,l(iffhauser "-rel utana Wilhelm Kreis. aki ,,Volker-
lvlag:it a mozgalmat tehat nem lehet megallitani, de igenis lehet
schlacht " emleke\'el esodalatos eredmenyt ert el es sz:imos k6ve- iranyitani, ha azon korlatok k6z6tt igyekszfrnk azt tovabbfejlesz-
t6re talalt. teni, mely korlato'.-:at a moJernseg maga allitott fel, amikor hit-
vallasanak az .,igazsdgot" es az ,,eszszen'isiget11 hirdette.
A templomepiteszet ~llenben ma meg leljesen :i. hisztorikus Ehhez az iranyftashoz nem sziikseges a nemzetkozi bazis. Min-
multnak hatalmaban van es alig hihet6, hogy a k6zel jovoben den nemzet kul6n-kiil6n jarbat a maga ti.tjan, ha mtiltjab61,
az eroteljes tradiczi6k megt6rhet6k lesznek. hagyomanyaib61 meriti eszmeit es nepenek , nemzetenek szelleme-
Azok a kiserletek pedig, amelyek eddig napvilagot lattak, mint · ben alkot, amint azt a nemeteknel, angoloknal es franeiakn:il, de
pl. Wagner 0116 bees melletti elmegy6e,yinlezeti templom:i.nal es meg a norveg esfinn nepeknel is latjuk. Mi sem akanmk inter-
 r
\
1908 marcius 22 11. szam 105

nacionalis modernseget, hanem oda kell torekedniink, hogy az esazokat egybevetve, a nepies epfteszette , '• anyagot nyerjiink a
· eur6pai kultura \:reten beltil magyarok maradjunk a miiveszetben is. tovabbfejlesztes munkajahoz.
Voltak nalunk a regibb korszakokban es vannak jelenleg is f) Nern sziikseges tehat, hogy idegen elemeket importaljunk, mert
kiva.16mestereink, akik eletceljokul tuztek ki a magyar nemzeti sem a Kelet szindtls es fantaszf1kus epfteszelenek alkalma ztlsa, sem
szellemet muveikben kifejezesre juttatni. Ismerjiik a kfserleteket, pe _1g a. ~~o ~ sege~ek ut'llma s'!,,.n ~ bennu~
meltanyoljuk a bazafias lelkesedest es elismeressel ad6zunk a et e 6obrevmnt. Ezekb61 az elemek5o f, vagy barmely mas ictegen
t_ehetseggel parosult ferfias munka iranyaban. Van is egyik-masik formak ; ak 6sszekevereseb6! es atiilteteseb61 nem fogjuk a magyar
alkotasukban eletkepes csfra .es megszfvlelend6 eszme, ame y~ stilust megalkotni.
q ovabb lehet fe'leszteni,. de iran uk:lt me! et teremteltek, meg ~ ai=adj.u.nkhfvek e tradic ie b.Qz...tanuljunk a regin , keressiik a_i.

r ) -
korantsem mondhatjuk m~ stflu-;; ak,ha nem csupan a nevii1=°' ,.
hoz k6t6tt i ridividu5lisal akifasnak tekirithetjuk:- - - ~ · · - t~~~-~
-~
-
ebren erzekeinket a maradando be
~a~n~a~·b~a~n~,~e;z!e~~~~~~~~~~~~~~~
Ne feledjiik, h~gy az egyes emb er: ha 7iieg oly kiva16 ta!entum fogadjuk nyilt szemme az l o az , am1 Jo, se l
I bfr6 hazai

u i a rosz-
is, csak paranyi reszszel, legfeljebb egy-egy epftokovel jarulhat szat es kiizdjiink jobb meggy6z6desiink egesz erejevel az ultra
hozza a nagy nemzeti epiiletnek felepflesebez. Nern elegendo, modernseg beteges kinovesei ellen, mindenekelott pedig legyiink a
hogy hazank nepies dfszfto motfvumok alkalmazasaval kijelentsiik, legszigorubb bfrak sajat inunkaink iranyaban, akkor fogunk igazan
hogy fme van magyar epfteszetiink, hanem ehhez geneniciok szolgdlatot tenni hazanknak es meg fogjuk talalni a helyes utat
munk:issaga es mehszorgalma sziikseges, hogy osszehordjuk es j6v6beli miiveszetiink kialakftasara, anelkul, bogy individualita-
egymasra rakjuk .~:izunk felepftesehez sziikseges es hasznalhato sunkat felaldozni es kitaposodott osvenyt jarnunk kellene.
koveket.
D D 0 D
Hogy nepiink szellemebol, muveszi motivumainak gazdag tar-
·'hazab 61 is kell merfteniink, nem lehet kerdeses, de ez az anyag
onmagaban meg nem elegend6 arra, hogy magyar stflust lehessen
megteremteni. A nepies fogalom nem is fedezi mindenkor azt, A mernoki munka filozofiajarol.
amit ,,nemzcli " alatj ertiink. A nemzeti jell~g a tala'ban gyokere- Irta : Sir Alexander B. W. Kennedy.")
zik~ nemzeti az, am1 , \enelmileg igazolva van, amit a tradic10
~ anR hagyott' Ezert- a muvesze oen is a bazai talajboi:'"°a t6r e- Az ti.jonnan megvalasztott elnok szekfoglal6ja t:irgyaul. imm:ir
ner\mb ol te ll me~iteri'i es nem szabad ango l, nemet, vagy amen ai regi gyakorlat szerint, a sajat tapasztalataibol lesziirt egyes ered-
mintak ·nyoman emelt all<Oasokra a magyar kontost rea hti.Lni. menyeket k6zol\'e, a memoki tudomanyoknak azt a speci:ilis agat
Avagy an;yira szegenyek volnank, h~gy haza~k foldjen nem· szokta valasztani, melybe fofoglalkozasa tartoz ik. Elodom , a tort e-
talalunk a . mti.ltbol szarmazo eleg anyagot, melyet tovabbfej- nelmi tanulmanyok ir:inti eloszeretetet61 indfttatva, e szabaly alol
leszteni. a jelenkor sziiksegletenek es miiveszi fogalm:inak meg- jelenios kivetelt alkotott. Felek, hogy noha egeszen mas okbol, de
feleloen foleleszteni erdemes volna ? e szabalytol nekeni is el kell ternem. Szerencse avagy szerencset-
lgaz, hogy nem volt specialis magyar epitom iiveszetiink a mult- lenseg-e, nem tudom, de szakma.nk egyetlen agahoz sem \'oltam
ban sem ; nemzetflnk nagy kulturdlis korszakaiban idegen mii\'e- ege.,z eltemen at lelancolva. A tengereszettol az akademi:ti tan-
szek dolgoztak hazankban, de :imit ilt alkottak megis vonatkozasba szekig, az epiteszettol az elektrotechni..:a ig, a miiszaki tudomanyok-
jutott az akkori kor szcllemevel, hozzasfmult ennek a fo!dne ;, nak nagyon sok :igaban dolgozram, - s -10e\'et ily sok kiil6nb6z6
nepehez, hagyomanyahoz, szokasahoz, mialtal jellegzetesse d lt. l'adonb:m toltw, jozan eszszel nem is kfv:inhatom magamt61, hogy
Nern akarok utalni a Zsigmond es Matyas kiralyok kcrstakar.::. :izok osvenyeit epp oly alaposan ismerjem, mint melyebb iteletii
amikor francia es olasz mesterek dolgoztak az orszc:gbari. mP.rt c!c,'.lc>! m a sajat birodalmaikat. De ugyancsak ez okbol egyszer-
sajnos, abbol az id6b61 vajmi keves maradt reank, de igenis \· J.ri: 1:;k :;P l!r::l oly hatarozott :illast sem foglalhatok el egyetlen iranyban
a XVII. es XVIII. szazadbol epiileteink, amelyekt6l a magyar(r-; ~ern, mint ahogy azt az eloz6 elnokok szekfoglalo beszedeikben
tfpus meg nem l:lgadhato. ·· 0 ly heiyes ftelettel es annyi nyomatekkal tehette k.
A Rak6czi es Maria Terezia idejeben emelt felsomagyarorszag' Gekem ennek folytan mas targyat kell keresnem. ha egyatalaban
nemesi kuriak, a szepesi varosokban fennmaradt egynehany m~- taialh:.itnek olyant, mely megfelelne szekfoglal6nak s egyuttal

-
emlek, a dunantti.li megyek regibb f6uri kastelyai sok oly valtozatot melt6 ienne hallgat6sagahoz, oly hallgatosaghoz. mely elnoke irant
es sajatsagol mutatnak ti.gy beosztasuk, mint formai kikepzesiikben. sokkal elozekenyebb volna, ha attol a kotelezettsegetol, hogy hiva-
hogy hasonl6t masutt alig talalunk. Ezek az emlekek szolgalhatnak talos teendoi szabalyszerii megkezdese gpnant vagy egy orahosszat
tamaszpontul, ha nem is a magyar slflusnak megalkotasara, de beszelnie kelljen, at teljesen folmentene.
arra bizonyara, hogy epfteszetiinket nemzetiink szellemeben, a jelen- Oly sok kul5nboz6 iranyban dolgoz va, ketsegteleniil ::okkal
kor igenyeihez kepest termekenyfthetjiik e., ti.jabb eszmekkel gazda- tobbfele munkassal keriiltem ossze, mintha egyetlen iranynal J.lha-
gftbatju k. tarosan kitartottam volna ; tehal mfg tobbe-keYesbbe el vagyok
Valoban hasznos es dicsereiremelt6 munkat vegeznenk, ha zarva alto! a lehet6segt61, hogy a mimoki tudomdnyokr6l beszel-
J\lagyarorszagnak es Erdelynek regibb epitmenyeir61 gyiijtemenyes hessek, annal inkabb m6domban all a mirnokrol sz6lhatni. Ezt
kiadast rendeznenk. olykep is kifejezhetnem: magat az embert, nem pedig munkajat
·akarom targyamul valasztani; egyreszt a mernokot akarom a kiil-
Mennyi miiveszi osztont merfthetnenk ezekbol az alig ismert \'ilag szemevel vizsgalni, masreszt a nagy vilagot , ugy, min6nek
alkotasokbol, amelyek koziil csak emlekezetbol felsorolom a locsei,
azt a mernok latja. A ,,mernok " fogalmat, talan mondanom se
zbor6i, eperjesi epiileteket, tov:ibba a szepesmindszenti, szepesujdri , kell, abban a legmagasabb ertelmeben ,·eszem, melyet Egyesiile-
bethlenfalvi, szentantali, osgyani. k6veraljai, szempci, csekleszi, tiinknek minden teret atolelo hatalmas szervezete fedez, s mely
frakn6i, tapolcsanyi, kismartoni, tor6kszentmikl6si, kopcsenyi, kekkoi
Egyesiilet fejeiil engem melt6ztatvan megvalasztani beszedemet
kastelyokat, es hany van meg szeles e hazaban, melyekrol csak
azon boles es csaladias jelszoval kezdem meg, bogy nEgyesiiletiink
hallottunk, de megismerni es tanulm:iny targyava tenni is erdemes mint olyan, a tagjai egyeni nezeteiert a legcsekelyebb mertekben
volna.
sem felelos".
Amilyen fontos es sziikseges volt a magyar nepies epitkezessel
foglalkozni es azt a ,,paraszlluiz" publik:iciojaval kozismertte
tenni, epp oly kfvanatos, hogy az elmult szazadok nemesi es fouri kenek • felolvasta az angol Institution of Civil Engineers elnoki sze-
elfoglalasakor, 1906. evi november h6 6-:in. A fordftas es
otthonait megismerjiik, nemcsak kulturalis szempontb61, hanem kozles a szerz6 valamint az Institution of Civil Engineers enged~
azert is, hogy kiegeszftsiik hazai epiteszetiink koriili ismereteinket Iyevel tortent.