EVSZAMOK

Kr. e. VII-IV. evezred: az Uj kOkor a K6zel-Keleten, az Un. neolitikus fo rradalom .

Kr. e.111. evezred: Sumer tund6klese es bukasa.
Kr. e. XVIII . szilZad: 6babiloni Birodalom - H ammurapi t6rvt'inygyUjtem enye.
Kr.,._ 2Ckl0: Als6- es FelsO-Egyiptom egyesftese.
Kr. e. XXVIII- XXV. szizad: a piramisepftO fc1ra6k kora .
Kr. e. XIII. szizad: d6r vandorl as - a mokenei k6zpontok pusztulc1sa.
Kr. e. 776: az elSO feljegyzett olimpia - a g6r6g idOSztimftas kezdete.
Kr. e. 753: R6ma afap(tasa.
c; q4: Szol6n reformjai Athenban.
Kr. ,. __
Kr. e. 5 25: KOrosz perzsa kiraly e lfogla lja Egyiptomol.
Kr. e. 510: az ari sztokratikus k6ztc1rsasag kialakutasa R6mc1ban.
kr. P . .'i08: Kl eiszthenesz reformja i Atht'inban.
Kr. e. 490: a marath6 ni csata.
Kr. e. 480: a the rmopO lai es a szalamiszi csata.
Kr. e. 431~21 : a pe loponneszosz i haborU.
Kr. e. 367: torvenybe n maxim<llja k R6ma ban az a lla mi fOlde kbOI bere lhet6 fo ld nagysagat (lic inius-fe le
fo ldtorveny).
Kr. e. 336- 323: Alexandrosz uralkod.lsa.
Kr. e. 264- 241: az e ls6 pun haborll. R6ma e lfogla lja Szid lia1.
Kr. e. 218-201: a masodik pun haborU. R6ma megszerzi a FOldkOzi-tenger nyugati medenceje fe letti ura lmat.
Kr. P. 168: a pOdna i csata. A r6ma i elOretores kezdete Ke leten.
Kr. e. 48: a ph arsza loszi csata. Caesar legyOzi Pompeiust.
Kr. e. 44: Caesar meggyilkolasa .
Kr. e. 31: az actiumi csata. O ctavia nus legyOz i Antonius!, s megszerzi az egyeduralma t.
Kr. e. 27-Kr. u. 14: Octavia nu s (Augustus) ura lkod.lsa. A princ ip.l1us rendszerenek ki epn ese.
Kr. e. 9: a r6ma i h6drtas kezdete Pann6ni aba n.
Kr. u. 284: Dioc letianus tr6 nra lepese (uralkodik 305-ig). A dominatus kiepit€se.
Kr. u. 313: Constantinus tOrelmi rendelele- a keresztenyseg egyenjogUsitasa.
Kr. u. 3q_i;: Theodosius csasza r k€t r€szre osztja a R6mai Biroda lmat.
Kr. u. 476: a Nyugatr6 mai Biroda lo m buk.lsa. Az 6 ko r vege.

622: ;i hich~r.:i - ;i m n h .:imnl.l n irlfi~7;im(1;i~ kP7rlPIP.

732: Marte ll Karoly Poitiers-ne l mega llitja az arabokat.
7.li6: a Papai Allam l€tre j6tte.
768-814: Nagy Ka roly uralkodasa- a Frank Birodalo m f€nykora.
800: Nagy K.l rolyt Ill. Le6 papa R6maban csaszarra koron.lzza.
843: ;i vPrchmi ~7Pr7&:IP~ - ;i Fr.:i nk Rirncfalom fplm71.l ~.:i
962: I. (Nagy) Ott6 ko ronazasaval megalakul a Nemet-r6 ma i Csaszarsag.
895- 900: a honfogla las.
907: a pozsonyi csata - magyar gyOzelem a bajoro k fe lett.
907- 955: a magyar kala ndoz.lsok fO id&zaka. (Biz.lnc fele meg 970-ig.)
q_i;_i;: az a ugsburgi csata - a magyarok veresege.
972-997: Geza fejedelem ura lkodasa .
973: a quedlinburgi ta lalkoz6 - ceza beket kot a Nemet-r6mai Birodalomma l.
qq7_,n_1R: I. (Szent) Istvan uralkodasa.
1 000 vagy 1001: Szent Istvan megkoronazasa.
1 054: az egyhazszakadas.
 NtVTAR
A.lexandrosz (Nagy Stmdor): maked6n kir.'ily (Kr. e.
336-323), s az 6kor egyik legjelentil,Phh h;uivP1l>rP
Maked6nia es Hell,hz egyesrtett ereje1 fe lhaszn:ilva
hosszU hadj,\ra tban megh6dftotta a Perzsa Birocl.llmal.
UralkocU,.1 l1j korszakot nyiton a gl'rn'\g P, .11 Okori kJ>.
leti tM enelemben (hellenizmus).
Anonymus: .a NeYtelen·, Ill. Bela kir:ily jegyzOje (XII. sza-
zad vegeJ, a Gesta Hunga ro rum c(m[f regenyes kr6nika
(geszta} szerzOje. Anonymus munkfija ink:ibb a saj.it
kor.'lnak, s nem a honfoglal!i, Lmr.!rn;ik P. rt PkP, fnrr.'IY
Antonius, Marcus !Kr. e. 83 - 30): r6ma i politikus es had-
vezer. Caes.ir hadvezere, majd a mtisodik tri umvir.itus
Ari: ~:~:r:;z5(~~~;1:~-~iif:·s~~:;;1~7~~:~~~ll::1
(Kr. e. 43) tag;a. Octavianussza l szemben Actiumn,\I
~ndrosz
~:i~;~ti~=k '!rJ!'! '!~i~I~~ ~ :a~~~i~e~~;!~~1°t!
rendtJnek. Szerinte a vilfigot az ~e lsO mozgat6", egy is-
lPn~P.g tartja fe nn. . ,~~}J~;e~~~e!,~t:rt=~~,:/~ti~~~:rsfigot. (KObe
..4.rp~d (?- 907!: magyar fejedelem, az Arp.'lrl-hh fi,;p . FtPl-
lcOzben ti lh a magyar tOrzsszOvetf>eg e lere, s O vezette
Oseinkel a Ktirp.\t-medencebe.
Attil.1: a hu nnlc lcir~lya (Kr. u. 434 453). B.'ltyja, Bleda
(B ud a) megole!.C! utan le n ei::yeduralkod6 1444). Eltsbh
a Kele1r6mai, m,ljd a Nyuga1r6mai Birodalmal tamadta
meg, Ga lli.'lh;rn .1mnh;m a ,nmai seregek meg.'lllftntt.'llc
(catataunumi csata, 451 ). Hu nokb61 es mas altivetett
nepekbOI t. 116 birodalma ha la la utan szetesett.
Auii:ustus .... nr1.1vi.1 n11 ~
Benedek, Nursiai, Szent (480- 543): a bences rend meg-
a lapftfi ja. Je le nt Os szerepet jMszott a p.'lpas.'lg meg-
e rtssfteseben, a terftO munka fe llendi1eseben es a latin
frtisbe liseg a,menteseben.
Brutus: I, Caesar foga dou fia, majd gyilkosa {Kr. e. 44).
A philippi csataba n (Kr. e. 43 1 elszenvedett veresl?g
utan Ongyilkos lett.
Buddha, Sziddhartha Gautama (Kr. e. V I. sz.l: a buddhiz-
mus mega lapft6ja. A sza nszkrit nev jelentese: .,mesvi-
lagosodott" . M6dos indiai csaltid gyermeke (a ksalr1jtik
:i~z~lt~dts'.a~l~k~Wku!k~1::rr::ti:.:~:n:i:t~r~~~.s: r:
rti l.1 PlnPvP7Pl1 v.1 11.'ls a lape lvei l. Tanlt.'l~.1in;"tlc IP. nyege
az emberi v3gya kr6 1va l6 lemondas.
Caesar, Julius (Kr. e. 100 441: rfima i politikus P.~ harlvP-
7er. Nepp.irti ttimogat.issal kerU lt a hata lom kDzelebe,
s tagja lett az elsO triumvi rtitusn ak (Kr. e. 60) . Ka tonai
~ikPrPlc 111,\n, a hadseregP.rP t.'lmaszlcodva megszerezte
az eJ;yeduralmat (Kr. e . 48), es reformokat vezetett be.
'\ly(l1an felrllgta a kfiztfirsasagi hagyomanyokat, s ezen
.1 ,;pnatu~ kii7t.'lr~;"t~~R p.'lrti tagjai meggyilkolt.'lk .
Cirill, Szent 1kb. 827- 869): gOrijg szerzetes, Ha szlavok
apostolaH. Bfityjtival, Met6ddal egyiltt kido lgoztfik a
c;7 l.\v nye lvfi egyh .'lzi liturg i.'lt P, a c;7l!av !alwrM . C-irill
R6m.iban halt meg, ahol a p.\p.lval e lismert ett e a szltiv
nyelvU liturgiahaszntilatfit.
ComlMllinus (Nagy Konstantin ): r6m,1i r~.'lv.'lr {Kr. u.
306-3371. HosszU belhtiDOrllb.ln szerezte meg az
egyedu ra lmat. 313-ban kiadott rendele1evel a ke resz-
rf'nysl>gel eJ;yenjogi'1~r1n1t.1 .1 tl'lhhi va ll.'lssal, s rgy az i'1 j
va llas a birodalom egyik Osszetan6 erejeve valt. Egy
regi gorog gyarmatvtiros (Bliza ntion) he lyen Uj fOv.irost
alapf tott , Konstantintipolyt (Constantin opolis).
ll.1l'f'inu !latinosan D~ri11~ - perzsa D.'lra jav,1us): ti'lhh
pe rzsa nagykir:ily neve. 1. I. Dareiosz (K r. e. 522- 486)
ur,llkod:isa a latt e lte fenykorat ,l Perzsa Birodalom. A
gtlrf',g poliszokat nem sikerillt meghnrlltania, Mara-
th6nnAI ve reseget szenvedett az athen iakt6I. - 2. Ill.
Da reiosz {Kr. e. 335- 330): az utolsti perzsa uralkodi'i,
aki Nagy Sandorral szemben vesz tette e l birodalmi\t.
Dbtd: az egyseges zsid6 tillam lel rehoz6 ja a Kr. e. X.
~7.\7;"trlhan . (i IPIIP ffiv.'lrn~~:. Jeruzs.'I IPmf>I . 7,nlr!arnlc
szerzOjekl'.int is ismert.
Diocletianus: r6mai csAszfir (Kr. u. 284- 305), a domin.itus
rendszerenek let re hoz6ja. A konn.inyz.ist a cs.isztiri
hata lom megosztfistival tette hate lconyabbfi lt.irscs.isztir
f'~ kPt he lyettes). A hadsereJ;et nem a hat.'lrnkn .'1 1 !a lln-
mtisoztatta, hanem kOzpontokba vonta Ossze, fgy a ka-
lonai e rO a lkalmazha rugal masabbti v:i lt. Diocletianus
lcPmP.nyen ii ldli7tP ;i lcPrJ><;7tP.nyeket. Az Ad riai-lenge r
: r1(!~l~;ri1;~~fft~~~~o~~elt palot.lj,\nak maradvanya
Oralu'in: ArhP.n le gend~san szigorl1 t/)rvf'nyhozfija (neve
magyarul sa rkfinyt je lent). frasba fogla lta a torvenyeket
Gellert, Szent (kb. 980--10461: ve lencei szflrmaz3sLI ben-
ces szerzetes, hinerftO, lmre herceg nevelOje. KesOb h
r"-l n.'ldi piispf, k. A pog.'lnyl.'17.ul.'l~ •;m,\n IPt.1vftntt.'llc
a mai Gellert- hegyrOL TMIH munkaja es m,\rtfrhalala
mia n sze ntte avattfik (1083).
1
C.P~~en,;:g:ha::1~a~ ~";g(::r~6r:i~~o~i:~fcir1:e~:';nklce~~~i
orszagreszek feletti uralmat pedig Saroltta l kOtott hti-
7a~,.'lg.'lv.1I hi 7tndtotta. 973-ban Quedlinburgban bl>kPI
lcOtott 0116 csfiszA rral, s hi ttl>ritOket lcert tOle. Fia, lstvtin
sztim:ira megszerezte a nemet-r6mai cs.isz:irra l rolcon-
~.'lgban !illn (;j7pll,1 lcP7P.I .
Gr:i~~~u~k'.K;: ~i:!~:~~~: ~~~:.i ':S~:~r~~k;~r~;
mego ld.\c;;"t P.rrlPlcP.hPn fpl(ijrl ntta .1 I iriniu~-fP.IP fl'llrltl'lr-
venyt, foldet akan osztani nincsteleneknek. Etlenfelei
meggy ilko hak. 2. Ca ius Kr. e. 123-ban lett neptribunus.
Folytatta J fnldn~7t;'ac;t (,.~ K.1rth!ign IPriilPIP. n abrt IP-
te lep(teni nincstele neke t. A szOvets"gesekn ek is r6mai
polgflrjogot a kart ad ni, emiatt azonban a r6 mai nep egy
,esze is e llene fo rdu lt. Egy nepgyulesen ki tort vereke-
des so rfin Ongyilkos let!.
Hadrianus: r6mai csasza r \Kr. u. 11 7- 138). Felhagyott a
terjeszkedO politik.iva1, es kiep(nette a birodalom hatfi-
r!at VPrlfi limes!. A birodalom eJ;f'~7P.re kiterjedri egys~-
ges csJsz,lri kOzigazgattist hozott lelre.
Hanvnurapi (Kr. e. XVIII. szfizad}: az 6babiloni Biroda-
lnm ur .1llcnri6ia. Nev~hP7 fri7fidi k .w Pl~O fpnnm.1 r,1rh
je lentOS IOrvenygyCTjtemeny, melyben megfigye lhe tO a
tulajdon vedelme es a .,szemec szemert e lvH.
Hanni~I (Kr. e. 247- 183): A punok legend.'!~ tPhPt~t'igfl
hadvezere a m:isodik pun hAbo rll ban !Kr. e. 2 18- 20 1 l.
1
~~:!:i:;:a~~1~!:fi:k~z~ith:~z:;ak:li~e~t~~~
gen ,6mai uralom a lti kerOlt nepek. SereJ;evel fltk e lt az
;!:
Alpokon, es Cannae-nfil bekeritettees megsemmisftette
a rtima i seregel. Mikor Rfima sereget kiilrlnll K.1rth,igfi
e lle n, hazarendeltek, s vfirostic61 nem messze dOntO ve-
koslen.
Herodotosz (Kr. e. 484- 425): gorog tortenet( r6, Ha to r-
tl>netlrtis atyjaH. A gOrOg- perzsa hAbOfll kr61 sz616 mU-
veben a Perzsa Birodalmal is bemutatta. Munktijtihoz
fP lh.1~1n!a l1,1 ul a7.\Qi ~nr.'ln szerzett tapaszta latail
egyeb forr:isokat. To rekeden a t.\rgyilagossfigra, s az
eseme nyek mozgat6rug6i1 is kereste.
Home rosz (Kr. e. VIII. szazad): gore>g epikus k6 h6, a ha-
gyomany a nevehez k6ti a g<'.lrOgOk ke1 h& kOltemenyt,
;i1 lti;i,;7t /,,; ;i1 Orlii.. vPi.\t. A1 utlihhi lc P.. f!hh lrPI PtlcP-
Huf:': s:~~~~;het6en nem Homl!rosz a szerzlSje.
Istvan, I., Szent: magya r fe jede le m (997-lcSI), majd kira ly
(1001 - 1038). Uralmat ki terjeszten e az egesz Karpa1.
medencl!re, er6tel jese n 1erjesz1ette a keresztl!nysl!ge1,
kil!pftene a magya r egyh .'.!zszervezetet. A kOzigazgat.'.!s
/,,; ;i h,1rlPrfi alapj,\v;i ,, lcir;ilyi v;irakat tette !vMm~yPkt.
1083-ban szentte avatt ak.
lahve : a 1•i<l6 .. .'lg iste ne. Kezdetben az ~y ik iste n a sok
lr51ll l, majd a zsid6sag egyeden isteneve valt, s vego l
a babilon i fogs.'.!got k5vel6en ,1 zsid 6s.'.!g cSt te kinteu e a
1a;;!~~g~ ~: !1':i~ ;:~~~l~~/s':.°t.";~-zad): zsid6 pr6fe1.1.
Palesztin.'.!ban, a Jordan vizl!ben ke reszteh, s hirdeue a
megv;i lfi'l kr.ze li e lj r.vf>IP IPI. HPrfldp,; lcir;ily, fPIVP nPp-
szerUsegetOI, kivl!geztette.
Jezus Krisztus: (Kr. e. 7/4- Kr. u. 30): a keresztl! nysegalapf.
~~~~:-er.e;~~~'!;jp';~n~·:1s:,zt~~:.. ~,1~~1~/::1u:~~!·11~~~
ta az embe ri sl!gel. SzUletl!se a keresztl!ny idtssz.'tmlt,~s
kezdete .
lustinianus: hi 1.'lnri r,;;iv.'ir (527 565). Az utolsi'l larin
nyelvli ke1eti cs.'.!sz.'.!r. Megkf5ere lte a R6mai Biroda lom
~~~rk:~1~~.'.!tpa..;;,~~~~:~,~:~~7e~e1:1~~!!1i~~:~~!!;:
be fog la l.'.!sa {Corpus juris civi lis).
K~roly: frank 11ra lknrMk. 1. M,,rlP II K;iro ly: frank ud-
va magy {majordomus) 714 es 741 kOzBII. Meg-
sz il.'.!rd itotta a kbzponti hatalmat, s 732-ben hadai-
v.1 1 Pni lif>r... nPI meg.'l llltnll;i .'17 ;ir;i h PlfirPtr.rP,;t
2. Nagy K.'.! ro ly: frank kir.'.!ly (768- 8 14). Sz.'.!mos had-
j.\ral.'.!ban jelenttls te rUletu birodalmat kovacsolt 6SZ•
sze. A p,\pa 800-ba n csa\.7!i rr ~ lcnmn~71-'l. A hirOOa lnm
korm.'tnyz.\sat a h Ohl!ri re ndszere a lapozta (g rofsfigok).
Aache nben kir a lyi palo tal eprtt etett, s t.'.!mogatt a a ku l-
tUr.'.11.
Kheopsz (Kr. e. XXVI sz.): az egyibtomi Obirodalo m f,'.i .
~;C i(~-4~'~!,~~r~~: : / t~7~flto~t)~~~\• ~ 1
1h~n sf rpm.
klei12then&.z (Kr. e. VI. sz.): atheni politikus, a ki Kr. e.
S08-ban je le nl & rPfnrmnlc;it VP7PIPII hP. A l;ikn~~!ig
addigi vagyon i beoszlfisa he lyett a lak6 hely sze rinti be-
oszt.'.!st tette a polilikai sze reples a lapjfiv.'.!. A v.'.!ros es
kr.myPkPrw k i'1j teriilPli fP lnor;isa (p hill PkJ hi11ndtnt1.1
a dl!mosz fOll!nyet az arisz lokraci.'.!val szemben, s ezzel
biztositolla a demokr.'.!cia1. A nepaka rat kifejezesere be-
w1t>tl P ;i r .. PrPpszavaz;i .. in1 P1 mPnyP1.
kl eop,ilra, VII.: ,lZ 6 kori Egyiplom utols6 uralkod6ja
(Kr. e. 52- 30), a Ptole ma iosz ura lkod6hfiz lagja. Ake-
lPtPn PlilrPlr.rn R6m,\v.1I szemben igyekezett megHri1ni
o rsz.\ga bn.'.!ll65agat, s e celer1 fe lhaszn.\lla ni'S i von zere.
jl!t is. Eli'Sbb Julius Caesar szeretOje lell (egy gyerme kel
i.. viih neki), majd Antoniushoz ffizte l~end.'l~ ~1PrP•
lem (h.'.!rom gyermeke szoleteu tOlel. Antonius act iumi
veresege ut.'.!n Ongyi lkos le u .
kunx-fu-ce, koofuciusz (Kr. e. VI- V. sz.l: kinai gondolko.
d6. Az ~yen es a kt>zOs~ kOzb ni ha rm 6nia fontoss.'.1-
g.'.! t hirdette . Ez akkor va l6su l meg, ha az .\ll amot o lya n
ember vezet i, akit mindenki tiszte l, mert l!lell!vel j6 pel.
d.\t mutat a nepnek es legfi'Sbb e renye az igazs,\gossfig.
Lao-ce (Kr. e. VI. sz.\zad): kinai gondolkod6 (az .Or~
mester"I, a tao izmus megalkot6ja. A buddhizmushoz
h;i.on l/16 gondolali•vall;i .. i rPn<i,1Pr IPnyege a belsn
harm6nia megteremtesere es a te rmeszetes eletre val6
tOrekves.
Le6nidasz (Kr. e. V. szfizad vege): spa nai kir.'.! ly, ak i Kr. e.
480-ban a ThermopUlai-szorosban fehart6ztatta a per•
zsa sereget, P, lc;irnn ~i PIPn hH,i h;i U lt h;i h .
Marcus Aurelius: r6mai cstiszar (K r. u. H,1 - 180), az
Antoninus-d inasztia tag ja. Sokat h.'i hm1'l'ikndn11 a d11nai
li mest t.'.!mad6 barb.'.!r nepekke l. Nagy mUveltsl!gli filo -
z6fus vo lt. A sztoikus filoz6fia szelle mebe n lrt elme lke•
desei ma is e lgondolkodtat6 o lvasmfinyt je lentenek.
Marius, Gaiu s IKr. e. 157- 87): nepp.\rti politikus R6mfi-
ban. A hadse reg v!i l..;ig.'lr a 1.old n .. h.1rif>rfl fPl!illr rti ..av.1 1
oldotla meg, gyiizelmei he lyre.'.! ll ftontilr R6ma kti lpoliti-
:a~1~~!~~~:y:~/v~:~~~1i17a'Jre~~r:Sm~~c;:l~~I~::~~
rUs idOszak kezdetl!t je le ntette R6ma tM l! ne lml!ben.
Met6d (kb. 8 15- 885): a . szl.'.!vok apos1ola". Occsevel,
Ciri lle l egyi\n je le n1 rk r +¼1P vnlt ;i .. 11.'lvnk kPrP.. 71Pny
hitre tl!riteseben.
Miltiadesz (Kr. e. 550- 489): alhl!ni hadvezl!r (sz trat l!goszl,
;iki m,1r;i1h(mi n,, t;iban (K r. e. 490) legyfizte a perzs.'l-
kat. Kl!slSb b egy kisebb veresl!J: miatt ha zaa rul assa l va.
doh.'.!k, bebor1onoz1ek, s a bb rt bnben bele ha lt serule.
seibe.
MohamPd (kb. 570 632): prMPl:a. az isz l;im va ll;is a lapf.
t6ja. Tevehajcs.'.!r, majd kereskec:16, ak i ismerte a zsid6
es a ke reszteny va ll.'.!st, s ezekne l egyszerClbh tanokkal
aka r1,1 megte remte ni az arabok egys{,gPI. f. 77-l'lf'n Mpk.
kab61 Medin.'tba von ult (iszlam idi'Ssz.'tm/t.'ts kezdete),
majd Mekkat tette kuhusza kOzpontjtiva, s Medin.'tban
haltmeg.
1 2 1
M6zes: 6sz6vet5egi pr6fl!ta, aki ki vezette nl!~t {a zsid6>.'.!·
f:~~~9tp!~!~1 Y! ~~:~~1: ~~~:1f~~;i:~~~t!;~
viseli.
Ne ro: r6mai n.'l,1~r (Kr. u. 54- 68). a )ulius-Claudi us-di-
nasztia tag ja . Hatalomt61 megittasuh ura lkod6, akinek
:~~;~~:i ;ka~~1ftt~~a::::duhr~fJm~i~: r~
1
::~~f,~:~~:
e ls6 kereszte ny uldt'.lzl!st, a R6m.'.!t pusztrt61azvesz uta n
(64). Amikor a hadsereg fe ll azadt uralma ellen, Nero
bngyil kos len.
Octa vianus, Caius (Kr. e. 63 Kr. u. 14h ri'lma i politikus.
Caesa r unoka Bccse, a m .'.!sod ik triumvir.'ttus {Kr. e.
1
~;, ~3J!:~r-~~l;: i~srm~~~~r~:~~e~;~,"
principatust. Korm.'.!ny z.'.!sa belsO es kUl sO beket hozott
(Pax Roma na). Augustus neven is ismert.
Piil 1kb. Kr. u. 10- 67): aposto l, a ke reszteny va llas
terjesztiije. A zsid6sfigtih61 szfirmazott (e red eti neve
Saul). s kezde tben ii lrlr.1 tP .1 lrPrP .. 1tPnye ke l, majd Oa-
maszkusz fell! tartva egy latom.'ts hat.'.!s.'.! ra ke resztCny
hitre ten lp.'.! li fordulatl. rnbh tl! rftcS u1.11 tell, szeme-
lyesen PS levele kk e l tartotta a kapcsola lot kn lr.nhi\1fl
vfi roso k ke resztl!ny gyille kezeteivel. Levele iben a hil-
l!lenel kapcso latos e lme leti es gyakorl ati kl!rd l!sekkel
foglalkozotl. Tanfl.'lsaival nyilott;i I PIIP a kf>r~71PnysP.
get a gazdagok es a nem zsid6 nepesseg fell!, s ezzel
e lOseglte lte, hogy a kereszll! nyseg szl!lesebb kOrben
e lte rj edh essen.
Perikl&.z 1kb. Kr. e. 495- 429): a thl!ni ,\llamferfi. Neve
Osszefon6dik az athl!ni demokr.\cia fenykor.'tva l. A
sztra1egoszi 1isztseget viselte, es szeml!lyes tekint l!·
lye, j6 sz6 noki kl!pessege miall dOn lcS befoly.'.!sa volt
;i1 ;ill;imiigyekre. Az n javas lat;ira c~r.kkPnlPrtPk a1
areiOSZP:<!AOSZ jogkbret. es bevezenek a napid(jak rend-
szeret. () szorga lmazta a hatalmas kOzep(tkezl!seket
is. A sp.'l rt., PIIPni h.'ihnrl1 .oran, pestisj;irv;inyban ha lt
=•·
Pheidiasz (Kr. e. V. sz.izad): gOrOg szobr.isz, Perik-
ll!sz bar.itja, az Akropolisz l!pftkezl>seinek ir.'.inyft6ja.
KiPmPlkPfiO .1 lknt;'i,;;i AthPnP vnhr,1 a P;irthPnrlnh;m P'i,
Zeusz nagymereta szobra Olumpi.ib.:m.
Pippin, Kis: a Karo!i ng-di nasztia elSO kir.ilya (75 1- 7&8).
I Pmnnd.,tt,1 ii fr.1nk ur,1lkorl6t, P'i, kir.'i l yi d mPI a p.'ip.'iv;il
r:r:~ie7:1?~~!fii~1~ee~Ft~~:: l~~:fte~r~;~;l~;k
adomtmyozta, megteremtve ezzel a Papai Allamot.
Plat6n (Kr. e. 428-348): gOrOg bOlcselO, Sz6krale5z tanfl•
v.'inya. Filoz6fo1i rPnrl,;:1pl'Prlf>n ,17 Pmlwrt kOrii lvPVri
lap,isztalati vi lilgot egy ide.ilis, a fogalmakban ll>tezO
vii.lg (ideilk) tokeletlen lenyomat.inak tartotta. Plat6n
irlP,\li,;: .'ill,1m.'it ,1 t11d6sok vezetik, s az .lllampolg.'lrok
helyzete, foladatai kepessegeikt61 es tulajdonsJ.gaikt61
fuggenek. Athenhcn hosszll ideig mUkodO iskol.it ala-
pltott (AkadPmia).
Plutarkhosz IKr. u. 46- 126): gOrQJ; !Ortenetfr6 . Fo mUve,
a P.'.irhuzamos e letrajzok a gOrog es r6mai tortenelem
nagyjainak PIPtf't dolgozza fel, s az Okori gOriig-r6m;ii
fOrtenelem ertekes forr.isa.
Pompeius (Kr. e. I. sz.): r6mai hadvezlir, a kOzt.'.irsa-
s.ig valsagos idOszak.'.ira jellemzO hatalmi hare egyik
rf'~7tvPVrije. Polit ikusi p.'ily<'lj.'it a Spartacus elleni hare
e, a kal6zok legy(J? ese alapozla meg. Reszt vett az elsO
triumvir.'.itusban (Kr. e. &o), majd Caesarral szemben
;i wn;itu~ mPIIP .'i ll t. (';ip,;;ir Ph;ir~1;ilm7n<'ll legyfi,tp
(Kr. e. 48), Egyiptomba menekilll, ahol meggyilkolt.ik.
Sal;1mnn: lu;ipl kir.'ilya, aki 0.'wi,JOI kOvPltP ;i !r6nnn
(Kr. e. X. sz.'.izad). Nevehez fuz&lik a despolikus .i llam
kit'ip(tese es a jeruzs.'.! lemi templom fo lt'.ip(tt'ise. Uralko-
rl.'i~;i l,r:wl vi r.'igkor.lt je lentelte. Zsolt.lrnb! i~ frt
Scipio, Cornelius (Kr. e. 236-184): r6mai hadvezer. A m.'.i-
sodik pun h.'.iborl.lban Z.im.'in.'.il dontO gyOzelmct aratolt
H;i~nih.ll felett (Kr. e . 2021. Diadal.'iPrt megkapta az
Afncanusnevet.
Spartacus {Kr. e. I. sz.}: az 6kor legn,1gyobb rabszolgafel-
kPIP,,Pnek (K r. e. 7 3- 71) a vezetOje. Thr.'ik v.'irm;i7;'i.;(1,
gladi.'.il?rkent .i llt a fclkelOk elere. Tubb r6mai sereget
legyOzoll, s tbbbsztlr megv.'.iltoztatta a rabszolgasereg
l.lt1r.iny.i1. Crassus seregl!vel szemben Del-lt.'ili.'.iban ve-
resliget szenveden, s ebben a csa!.lban esett el.
Sull;i IKr. e. IJ8-78): r<'imai hadvnPr. a szen.'itori part vP-
1lire. Sikeresen harcolt Kis-Azsi.\ban, majd serege e le n
hazatl!rt, s Mariussal szemben megszerezte az egyed-
uralmat. Ellenfeleit kegyetlen eszk07/'lkkel (pl . feketeli s-
t.ik, vagyonelkobz.is) semmisitelle meg, s dikt.itori ha-
ta lmat a sen,1tus tekintlilylinek helyre.illit.isa es a kOz-
t~r~a~.'igi rend vPrlPlmP PrrlPkPben gyakorolta. OnkPnt
mondott le a hatalomr61 (Kr. e. 79).
Sz6kratfsz (Kr. e. 469-399): gOrOg bolcse lO. Filoz6fi.ij.i-
nak kOzpontj.iban nem a termeszeti kerd esek, hanem
,17 PmhPr .l ilt. A vofi,;:t.'ik minnf>n PrtPkPI kf"t,;:1>j;bevon6
nezetevel szemben megtilfap(tona, hogy leteznek OrOk
ervenyU ertekek, igazs.igok. Ezekre Sz6kratesz kerde-
sekkel, az e lle ntmond <'l1.C1k fph.\ra~.'ival <;:7PrPIIP vn lna
r.'.ivezetni hallgat6s.'.ig.it. lstenk;\roml.issal, az ifiUsag
megront.iS:.val v.idolt.ik, s hal;ilos ne lete szerint merget
itattak vele.
Szol6n {kb. Kr. e. 040-559): atheni torvenyhoz6, aki visel-
lP ;i7 ;irlch6ni livt,;:Pget is. CP lia a v.\ro,;; h;in ,Min Pll1•n-
5egeskedes megszlintetese volt. Kr. e. 594-re dat.ilt tOt-
venyeivel eltOrOlte az ad6srabszolgasagot, e!engedte az
.1rlfl,;:,;:.'igoka1 (teherle r~7.ls}. A politikai jogok alapj:.v.l .1
vagyon tene. A nepgyUles hat.iskorenek ki sze lesitese-
vcl, az .'.illamot vezetO lan.ics {bule) es a nepbfr6s.!igok
IPlrPhn1.l,;:.'ival megteremtette a demokr.'1da a!.ipjait.
Tacitus, Publius Cornelius (Kr. u. 55- 117): R6ma
legjelentriwhh IOrlf"nPlirflja. A R6m;i lnrtl-nP1PI fplrlol-
goz6 munkai (Historiae, Annales) es a Germ.inokr61
iron mUve, a korszak legfontosabb forrasai .
Thalesz (Kr. e. VII- VI. sz.'lzad}: kis-ilzsiai (miletoszi) gorog
hnlrwlO, mate matikus PS csi llag.'i,;:7. _,;;,.,.kitv.1 ;i mltn-
szokkal a vii.lg kelctkezeset egy Osanyag (a viz) v.'.!lto-
z.isaival magyar.izta.
ThPmis7tnl.:lk7 (Kr. e. 528 462): athPni politikus, aki a
marath6ni csata ut an a flonaeprtes szorgalmaz.'.is.i-
va l keszftette fel A1hen1 az Ujabb perzsa 1am,1d.'.i sra. A
v;il;imivi vorn,;:h;m vivo n tengeri csat<'lban lcgyf)7fp
a perzsa haj6hadat (Kr. e. 480). KeSObb Ugy 1.ina , hogy
Sp.irta veszelyezteti Athen hatalm.it, s ezert bekCt akart
a pcrzs.'ikkal. Fmi;ill s1.\mfi11Pk Athf'nhOI, s a perzsa
kiralyszolg.'.ilat.iba a.111.
Thukildidesz (Kr. e . V. szazadJ: gorog .illamferfi es1orte-
nPtir6. Rf'szt vett a peloponn p<;7rl'i7i h.'ihori'1ban, mely-
nek 1or1e nc1e1 is megfrta. MUvenek fo er1eke a l.\rgyi-
lagoss.igra tOrekves es az ok-okozati Osszefilggesek
fPli,;:mprP~p
Traianus: r6mai cs.'.isz.ir (Kr. u. 98- 117), az Antoninus-di-
nasztia ta gja. Az utols6 nagy h6dit6 cS:.sz.ir, uralkod.'i-
sa a lan erte e l a birodalom a legnagyobb kiterjedese1,
miut.in elfoglalta Mezopot.imitit, Armeni.'it es Dad.it.
XPr~Psz, I.: perzsa nagykir.'ily (Kr. e. 486 465), I. Dareiosz
f1a. Folytana apja te rjcszkedO politik.\j;it, de Kr. e. 480-
ban a tcngeren, 479-ben pedig a sz.irazfoldon is vere-
<.Pget szenvedett a gl'>rl'lgnk10I. Egy l.l7;irl:.~ 1.C1r.ln nltPk
=g.
7Pnu: ; i , nlOrnposzi istennemzedPk foistene a giiriig mi-
tol6gi.iban.
.illam: meghattirozon teroleten 1o r1enelmileg kia lakult tar-
:ta~rs':d~1';!~: 1~;:t~a1! f~!i ;:;:;;:~ij~_v;l~a~~~~~i:j~
don megjele nesekor, a differenci31l til rsadalom letrej Ot-
tPvPI il lilkuh ki il7 lijki5knr vPJ:Pn P~ ii rPzkor elejPn ii
KOze l-Kelet tersegeben (Sumer, Egyi ptom).
.illamforma: az allam egyik je llemz6je, amely az il llam
szervezeti felepr1ese1. az a lla mharalom ervenyesftese-
nek m6dj.it jelenti. A kt'.il a lapvel6 flllamfo rma a kiraly-
~.'ig (monarchiaJ P~ ii kc'l7t.'ir<.a~.'ig.
.illamtfpus: az .i llamok csoportosf1asa1 lehetOve tev6 fo-
galom, amelyet kOIOnbbzO ismervek alapj.in hat.iroz-
hatun k meg. LePJlyakrabban az alapi.'in hilt-'lron.'ik
meg az Alla mtfpusokat, hogy az Allam milyen jellegU
t.irsadalom ft>li>lt gyakorol hata lmat (pl. rabszolgatart6
.'i llam, feud.'i li~ illlam), ille tve, hogy mil yen az egyPnPk
esaz a ll amviszonya.
.illattenyesztes: a mezogazdasag egyik Aga, amely az
i'1 jkfiknrhiln il lakult ki ;i v;icl.'i~7;i1M I ,,. h.'i7i;i~ft-'l~ rPvPn
;illilrlium: a knra kMPpkorban kia lakult uradalmakban a
fOldesUr saj.it kezelesU fO ldje, me lyel a jobbilgyok ro-
bona l mUvelte k meg.
amphiteatrum : kfir,;7fnhilz, jellegze1es r6m;ii kii7 Ppii let,
amely a gladiatori jtitt'.ikok es egyt'.ib viadalok szfntere
volt.
apostol (a kii lrliitt ~76hnl): IP7u~unflv-'lnyainak e lnevezP-w
a Bibli.iban. Az apostolok Jt'.izust61 kapt.ik a megbl7.ist
a hit terjesztesere, s a hagyomti ny szerint tizenketten
vnlt;ik_ P-'l lt is az apostolok kii7P ~mlt:.k, mert 1-'llnm:\-
s.iban neki is megjelent J{>zus.
arisztokricia (az arisztoi I= a legjobbakl ge> re>g sz6b61) : a
giirng t.'irsadalom nagybirtokos, vezetfi rPtege a Kr. e.
V. sz.izad eleje ig. Kesobb t.igabb erte lemben az orszA-
arki0okn~6~~bi:~i~~.5n~~!:1.:~1;ei1:,~jr ~~~; ~J~f
Pa~o~. -'1 11:im
elen All6, arisztokrata sz.irmazAsU hi vatalno ko k e lne-
vezese Athenban . Hi vatali idejUk ut.in tagjaivA v.i llak
,17 :irkh6nnk t;rn.k~-'lnak, az Areioszpagosznak.
barb.fir: az 6korban hasz n.ilatos gOrOg sz6 (ba rbarosz =
¢rthetetle n nyelva, dadog6) a nem gO rOgOk jelolesere.
~fJi:~=~~e!:iarl~~:;:t:i ~~pv.indor1As ko r.iban a biro-
5 Ke le1en vo lt je llemzts, de m.'i, kn,-.;7;iknkh;in i~ IPtnPII
Biblia: a kereszteny5eg szent konyve, mel y a zsid6 hagyo-
rllanyokat tartalmaz6 6szt'.ivetstigb61, a 1ezus eletet es
az apostolok iratait mag:.ba fog la l6 l JjsziiVf>t~PgbO I .111
A gy(ljtemenyes szOveg a Kr. u. IV. szazadra alakult ki.
birodalom: olyan .illam, ?me ly nagy lerUletre terjed ki,
P~ tnhh nPpet l'l lt>I fPI . Ah:il:\ban egyetle n ura lkod6n,1k
al.ivetett k0zpontosltot1 hata lo m je llemzi.
brahmanizmus: Osi indiai tObbiste nh/vci va ll as. A vil flgot
v.l ltoztathatatlannak, nrnk tOrvPnye k szerint IPvtlnPk
le kinti. Ez a felfog.is ervenyesul a t.l rsadalomszem lele-
1eben is (kasztre ndszer). lellemz6 tan/t3sa a lelekv.ln•
rlnr l-'l~. l~IPnPi k07iil kiemelkedik Brahma (a teremtfS),
Visnu (a megtart6 ) es Siva (a pusztft6). Szent kOnyvei
kozo l a vedak a legjelent6sebbek.
huddhi7mu~: ;i hr:ihm;i ni7m11~ h,11.'i~.'i r;i ki,1l;ik11lt v,111.'i,,,.
Kr. e. VI. sz.lzadban. AlapvetOtanait Buddha foga lmaz-
la meg. A buddhizmus szerint az ember sze nvedeseit
;i v-'lgyai okozz-'l k, fgy ha megszabad ul ezekri'il, akkor
eljut egy boldogabb, megvi13gosu h J. llapotba, amelyet
nyugalomnak, nirvfo.ina k nevezne k. A lemondils On-
magunk megismeresevel, e lm{>lkedessel e rhet6 e l.
rPnvar: magas rang(1 ti~7t,PJ:viselfi (magisztr-'ltus) az Oknri
r6 mai k0zt.ir.;as3gban. F6 feladata az ad6fizet0 polga.
rok besorol.isa vagyoni oszt.il yokba, amely az ad6z3s
f's a polilikai szerepv.'ilt,1 1.ls alapja volt. A censorok .11-
lftott3k Osszea senatus nev jegyzeket.
colonus: szabad berl6 a r6mai csasz.irkorban. A cs0kken6
rabszolgalf'l,7:im mian a nagybirtok egy rPoPt fel par-
cellflzt.ik, es kiadtflk megmUveltis re a berl6knek, akik
ezert penzzel vagy a 1erme ny egy reszevel fizettek a
hirtnk n<.n;i k
consul: a k0zt3r.;astig ko ri R6 mflban a legf6bb hivatal.
Az Allam e1en kt'.il consul Alh, akik a senatussa l egyiin
irfoyHott3k a k6zt3rsas.igot, s hflborUban a hadsereg
f6parancsnokai volta k. E tisztseg egy evre sz61t. A
pricip.'itu, irlii,7,1k.'ih:in .'I r,:io.'irok egyik dmPvP v-'llt
cs.iiszar: Jul ius Caesar nevebOI sz.i rmaz6 ura lkod6 i dm.
A R6mai Birodalomban, a Biz3nci Birodalo mban az J.1-
l;imi ffihatalmal gyakorl6 ot>mPly, aki a vil .'igi P, v;i ll.1,i
elet egyszem{>lyi ir3nyf16 ja.
cserl!pszavazas (osztra ki zmosz) : e lj .irils, amelyet Kle-
i~7thPnf'sz vezette be (Kr. e. 508) a zsa rnoks.lg meg-
el67es{ire. tl eir.isa 1an ke>nyv 66. oldal iln olvashat6. )
1
i:f1:f~~~:~, ~~~~~i:a!:,:: :r:1tt;;:
Plt.'ivnlft;ini
demogr.ifiai robban.fis - • nepessegrobba n.is.
,iPnv-,kriria: nPpuralom. Olyan ;i llamforma, amelyben a
hatalmat nem egy szemely, vagy egy kisebbseg. hanem
elvben az illlampolg.irok tobbsege gyakorolja. Athen-
hPn fnkn 7illn"-'ln fprpmtfidtek meg a demo kr:iri,1 fPhP-
telei {Szol6n-Kleiszthenesz- Perikesz): a la koss.ig egyre
nagyobb resze jutott po1itikai jogokhoz, s kialakultak
,1mk ;i7 intP7mPnyek {nPpgyiflPs, tan:ics, nPpbfrffi:\g),
amel yeken keresztul elheten is jogaiva l.
demosz (gO rOg nE'p sz6b6 1): a gOrl'lg 1arsadalom egyik rete-
ge (kereskedfik, kP7mllvesek, parasztok). Fokoza1osan
politikai jogot nyertek, es kivlvtak a demo krtici.lt.
deport.ilh (a latin e lsz.illft sz6b61): bizonyos szempontok
alapj-'ln (vallas, IJnr,;7ln, nemzetisPg) kiv.'il;i~nn11 Pmhf>r.
tOmegek vagy egesz nepek Uj lakhelyre, gyUjt6t.lborba,
munkat.iborba va16 kOltoztetese, keflyszer Utjtin. Az
6knrlun ,17 ,1~~7frok ;i lb lm;i n-'l k, de a m6rk7Pr1 .ltVPltf'
az Ujbabiloni Biroda1om is (a zsid6k babiloni fogs.iga).
despolizmus (a ge>re>g despot a I= Ur] sz6b61): korlfltla n
egyedura lom, amikor az uralkod6 hatalmflt sem torve-
nyek, sem egyeb szab.ilyok nem korlfltozz.ik. Az 6kori
A despot.ik az 6korban hatalmukat isteni sz.i rmaz.isuk-
ka l isalatJmaszton.ik.
diaszpi,r,1 (a gl'lrt'ig szP1ra jz.'i~ ~76hnll: a tnrtf'nP IPmhPn
egy nE' p vagy egy vall.isi k070sstig szetsz6r6d.lsflt ert-
jUk alatta, de jelenti a szetsz6r6dtis utan idegen ke>rnye-
7PthP kPriilt 7;irt kn,n~~Pgel is. Az 6knrh;in ;i 7~iri6~.'ig
tOrtE'netebol ismerl.
dictalor: teljhata1ommal rendelkez6 katona i es polgti ri
VP7Plfi ;i k0 7t-'lr~;i,.lgi R6m-'l h:m. VPgveszPly ese1Pn ;i
senalus nevezte ki, s megbfzat.isa korlatozott idOre (fel
e\') sz61t. A polgArhflborUk korilban e dmet birtoko lt ti k
a hata lmat megszerzfi politikusok, majd a cs.'i,7-'lrknr-
ban az uralkod6k egyi k d meve v.ilt.
domin.fitus {a 1ati n do minus I= Ur] sz6b61): a Diocletianus
illta l bevezeten nyf lt c..:iv.'iri egyeduralom.
dzsihad: szent h.iborlJ az iszl3m hit terjesztese erdekeben.
Az isz l.im egyik legfcibb parancsa.
exYistenhit {monoteizmus): o lya n va ll .isi fe lfog.is, me ly
szerint a vi l.igot egyetlen iste n te remtette es ir3nyllja.
Fl6sz0r a zsid6s.ig koreben a lakult ki, de ko runk nagy
vilAgvall Asai kl'lzUl akeresztE' nysE'g{>saziszltimismo-
nnt Pi~t;i
exfhb: inte7menyesUlt vallAsi k070sseg, ameJyet ugya n-
azon hittetele k e lfogadas.a jellemez. Az. UjszOvetseg
PrtPlmP7P~Pben az egyh-'17 ,I kPrP~71Pny hfvfi k teljes
k070ssege.
ekldeszia: a nepgyules e lneveze!'.e Athe nban.
erelnek: a ki nezeteibe n e lter valamely egyh.'i z hine1e leitol,
l,1nfr.~~;i it6I. A lrPrP~71Pny ej,lyh!t, ;i 'D 'i-rk nirP;ii ,~i n;i.
ton minosftetteeretne keknek az arianusokat.
etnikum {a gorog etnosz (::nep l sz6b61) : tOrte nelmil eg ki-
alaku h, a nye lvileg P~ lc11lrur:i li ~;"t n i~ l't~~7PIM!n76 Pm-
bercsoport, amely m:isokt61 va l6 kU IOnbozoseget nep-
new e l is kifejezesre juttatja.
evangelium {a gOrOg euangelion [:: OrOmh/rl sz6 b61): Je-
zus eleterOI es m(ikOdeserOI besz.'imol6 szilvegek, me-
~~~;,~;~11;~~r~~~~!trk. MMP, Luk!t r~ Ps J!t nos) az t'J i-
fejedelem: o lya n uralkodr'l, aki az ura lma a latt :illr'l Of~7!tg-
b.1n vagy orsz.!igreszben 1enyleJ.:esen gya korolja a ha-
talmat, bizonyos kir.ilyi jogok es ktilsl!segek nelkol. A
magyar li'u tPnPIPmhPn ;'17 Arp.'irl-h:i 7 11r.1llcnrloi S7Pnt
lstv.!in meJ.:koron.'17:isiiig fe jede lmek voltak.
feudalizmus: o lya n t:i rsada lmi rendszer, amelyben az em-
hf>rPlr lrMl'ttti vi szonyokat az alapvelii tulajdon, a fl'llrl-
birtok h,ll:iro zza me g. A t:irsadalo m csoport ja i k5 75tt
nines jogegyenlOseg, es font os szere pe va n a kiv.'i lts.'i-
goknak.
fPlwlum: hii hP rb irtok. Olyan adom!tnybi rtolc, a melyPrt .,
megadom.'inyozott meghat:irozon kilte lezettsegeket
UegtttbbszOr katona i szolg:i la10I) v:i llal t (hCibe ri eskU J.
A lmr;'t kn,Pp kort61;"trlnm!tnyozt:ik
filoz6fia (bolcselet): a vil:ig eJ.:esll!vel, annak kialakul:is.'i-
val es megismerhe10segevel (az e mber es a vil.'ig kap-
6 kalandozbok: a magyarok 907 P, q'i'i
:i;i:'tki~11°m~~k~fa
lemi (az a nyagon tlll i) vil:ig k{)z!in fenn.'1116 viszony.
Az anyagi vil!tgot e lsfidleJ.:esnek lartr'l ir!tnyzatainak
C>sszefoglal6 neve materia lizmus, a szellemi vi l.'igOI
e lsOdlegesnek tart6k neve idealizmus.
fBlmCfvelts: a tala j 1e rmfikPpessPgPnPk h;i~,nn<J'tilsa, az
e mbe ri szU ksegletek kie legi1esere; alapvetO mezcigaz-
das.'igi tevekenyseg. (L:isd meg: novenyte rmesztes.)
,i:ladiifilor: c irkuszi jMPkok szereplni, akik e gym,\ssa l vagy
v,1d.'illatolckal kil zd t'.lttek mega kOzOnseg sz6ra kozlat:i-
s:ira.
,i:BrBg ,i:yarmatosrta.s: a Kr. e. VIII- VI. sz.'lza~ kt'.1 7011 le j.!it-
sz6d6 1ortene lm1 fo lya mat. A g{)rt'.lg pohszok lakoss.'i-
g.\nak eJ.lY rPuP kiv!tndoroh. P, 1'1j tetepillPseket. i'in
!~a~~Ya~~:;~:t~J1.h~~: ! e:~~k~~iv:~. ~i'c~11~Pf:i~
.\hr.\t.f
1 1.is. Tanft:isainak ll! nyege: hit az ej,lyedUli es minden-
11:Y~~~tts ~~•~~~ ~;~?:~:i ~~zf~'t r;,o~~d:;:;~;r~
rPnylej,les hata lom bir1okos.1.
gy(fjtB,i:etes: a termeszetben keszen 1a l.'i lha16 (vadon
te rm ol e le le m (pl. gyilm!ilcs!ik, gabonafe lek, gomb:ikl
l',~~7PVPrl Pse fo,::yaszt!t~ r Pl j:ihr'l l. A1 n~ knri PmhPrr~o-
portok a lapvetO tevekenysege, a me ly egyiltt j.'irl a vtin-
dorl.!issa l.
hellenizmus: az 6 kori Ke leten a Kr. e. Ill . es a Kr. e . I.
sz:izad kt'.lzotl kibonta knz6 1tt r1enelmi korsza k. Ll! nye-
ge a gl'm''lg P~ ;'17 tiknr i kPIPti 1,\r-..1rblm~ P, k11lh1r.\li~
ha gyom:i nyok litvOzOdese. Kuhur.'ilis tekmtetben a gli-
rcig re ndszerezO tudom.'inyoss:ig es a kelelen fe lhalmo-
k~ai~~~i!~~::;r;iet~~!l.len7~sa nagy le ljeslrmPnyek
hel61ak: a legyOzcin ak h.ijok ut6dai Sp.'in.iban. Jog:i ll:i,uk
sa j.!itos: nem rabszol,::.i k. de nem is szabadok. Ahhoz
a fO ldteri.l lethez tarloztak, amelyet a szabad sp.'i rlaiak-
n;ik ur;ilt;'tlc lei. NPm ;irlh;i1ti k e l, de fl'll<lh r.1 lel'ttr.ttek, P~
szo~g:iltattisra lcl>(e l~zette k.. Csal.idjuk, szeme lyes t.'ir-
gya1k va nn,1k, de bUnte tle ni.l l le lehet mesz:irolni tske t.
hi:;i;l~.h~j!!~~)~tkl~~~~~
fe lslibbseg feltet le n 1ekin1elyen nyugodo11. Altal:inos
~l~tll:;/:f;;k kt~~l~.ssa l kapcsolatban .'itl6 sze-
hieroglifa ta gorog sz6 jele ntese: szent veset): a legOsibb
fJirt:~~~t~~1J~;iz~: :~~~t~~~n}et:;e: ~: p~:1:;~~
hU~~}~?~1~!'.1~:i~~~~1!"fn~riasi~ vir.'igzn irlt'i-,.11c.'ir.,
je lle mzli 1.:\rs.1da lmi es hatalmi re ndszer, amely ,1 t.'irsa-
da lo m katon.'iskoct.\ssa l fogla lkoz6 retegei kOzott fenn-
:i ll n ~,PmPlyes a l!t-frl lP rPnrlPlt~Pgi viszonyokon (hlfhPri
1.'i ncl a lapul. Mivel a nagyobb birtokosok szolg.i lat fe .
jeben foldbirtokot (feudum) adom.,nyoz na k a kisebb
birtokosoknak, a hflhf'>ri ~~ben a fel siihh P~ ;i7 ;il~fihh
retegek kilzlilli kapcsolat foz Un . ve nik.!ilis kapcsolat)
er6s.
iszlam: a VII. szazadban ke letkezett egyiste nhfv6 va ll .'is.
Ala pvetli tanait zs id6 es pog:iny arab hagyo m.'inyokat
n,vr.,vP Mnh;'tmP(I ;'t l;"t kfrntt;i lei . HillPIPIPil ;i Kndn f;'tf-
ta lmazza.
jobf::fri:~~~~\ur:~~:r::~~:;;, ~I~, :~.!i~~~tsi~:~
,~iaJclo~!!:!~ ~e~~~:~j~i\~~~;/i~t1
1
~~1t
le szol,::.'ilt;"tl~•nkr.1 le r.ie lezen {robol, terrn Pnyjil r.1..V.le
stb.l.
len7nn leza jl fi
~!~;:~·!r~t h!~)~r~t~:~~k ::(irt~~~:.a ir:inyut6 zsak-
kalifa: Mohamed ut6dainak elnevezese (az a rab sz6 je-
lentese: he lyelles), s az .'i llam es a vall.!is 5sszefon6d:is,1
rPv Pn az arabokdespotikusvezetfii .
kaszt (liszla): z.'l n t.'irsadalmi csoport, amelybe az egyen
szi.l le1ese n'ivl!n ke rill, s amelyet a ftlldi le t sor.'in nem
hagyhatel. lndi,\h.1n ;'t l;ileu lrki.
katO,ikus {a 10 r0g sz6 jelentese: e gyetemes): az 1054-es
!f::::::~.a~.'i~a~~tk~t;;~oh\~
a r6maip,\pa.
kereskedelem: a te rmelOk es a fogyaszt6k klizt'.llti forga -
l~!v!e~t~:::i:;:rt,!t~iui:t:;;::~=1~11;;:~~anJ:U1~
gazdas:igi teveleenyseg.
il:f'rH1IPnyiPg: ;i, I. ~7~zadban kia lakult ej,lyiste nhlvt'i v.1 1-
hat6 ls te nbe n es a hal:i l ut.'ini fe lta mad:isban. Hirdeti
;"t ~7PrPIPI k. .l7 PmlY'rPle kl'\11',ftj fflej,lf'> l'I P, fn nlm,.~g~ t
Szent kOnyve a Biblia.
kellOS fejedelemseg: a hatalommegosztas rendszere ne-
h.'iny nom!trl ~ll;"tm;"t l;"t k11IMn.'i l. Kil lr.n mPltt'l~.'ig birto-
kolja a katona i es a kuhill:us hata lmat. A magyars:ig a
kaz.'lrokt61vette at Levedi:ihan.
2 1
Ko~t~~~,a~~r: : ~~i~e~~1:~~l~~s~.'i{6)~:r!~;~!(::;i~~
ten h1t, Mjt, z,u.'indoklat, alamizsna, napi citszOri im,1)
tanalmazza.
11:Bzq)kor: az e ur6pai lt'.l rtl! ne le m egyik korszaka, amely a
legehe rjed1ebb nPzet szerint a Nyugatr.'im;"ti Rirnrl;ilnm
huk:is.i16I 1476) a XV. sz:izad vegeig (Ame rika felfede-
zese, 1492 vagy az it.iliai renesdnsz kibontaknz:is)
t;il'lnll .
lal:~~~'::ly.'i~~!~:~=n:~t~~~1;!mau~:!t7~:1r~:~~:~~-
limes (a latin sz6 jelentese: dul6UI, hat.!ir): a hat:irvl!de lmet
szolg:il6 erOditmenyrendszer a R6mai Birodalomban.
It'l l lrih,1~7n.\l!;'t ;i fr.ldrajzi adotts.'igokal \folyfik , hegyek).
~p/1ese1 a Kr. u. I. sz:izadban kezd1e k meJ.:.
l {>Ki 6: az 6kori r6mai hadsereg legnagyobb lt'itsz.'.imLI On.'.il-
lov~g:~;~~eR~:ii~~~ a:e~::::cCfi:~.n:;;~rlPtrPI
fogla lkoz6 rt'iteg, mely a rnrve nye k t'irte lm t'iben nem
v.iUalhatott hivatalt. Elnevezese onnan ered, hogy ez
rPteg a hadseregben lovas katonakPnt szolg.'!lt. 2. .1
neh{>zpinct'ilos lovas katon a, ak ine k eg~z l>letm6dj .lt
meghat.irozza a katon.'.iskodh. A VII- IX. sz.izadba n
alakult ki Nyugat-Eur6p.iban, es s.a/.itos visel kedt'isi kul -
tUra jellemezte.
m~gia (v;u.'!zs lat}: o(yan tevPke nysPg, ame ll ye l az ember
sz.'tm.ira kedvezO m&lon kfvfoia befoly.'.i.olni a terme.
szetet es a termt'isze! fOltilti erOket. Az i>skOkorban a
m.~gia a vacMszatra, az l1jkiikorban pedig a termPkeny-
seJ,lre irfoyult.
messi.is (a hCber sz6 jclentese: fc lkent): a zsid6s,'tg mcg-
v~lt6 ja, a kinck cljllvPIPl(,t a prnf(,1.'ik mcgjilvPndilltP k.
A kcresztenyck Jezust tckintik a Messi.isn,1k, a zsid6k
tov.il)bra ls v.irj.\k c ljOvctclCt.
mitnlOgia (a gilrl\g mrtosz J.. mondal sz6h61): CAY nt,.p ml-
toszainak tlsszessCge. A mfloszok az is1cnckrlil es m.is
termeszetfclcttl ICnyckrOt sz616 tOt1Cnc1ck, mc lyck a
korszak cmhcre sz3 m:ira va laszt adtak o lyan a l,1pvctO
k!lrd(•sckre, mint pl. a v il .'ig kc lctkezPse, az escmP nyck
o ka i.
me:~~zd:~! ~~~zc:t;:i~t- e 1~f~~ (~~~;~~O~r;i "f:~1~~
el5.\lrrt.is.\val fog lal koz ik. KC! (O resze a nOvl!n ytcr-
mesztCs es az fillatte ny esztes.
1
m"k:ttt~~s!r~1~i~rz~~~1 :r:~1::
j.\k.
munkamegoszta,: m11nk;itJ>VPkenysi!>gck hozz.'iwnd,•I P"I'
kUIO nb OzO szemelyekhez es 1.i rsadalmi cso1>0t1okhoz,
illetveazetevekenysegeredrnenyekCntki.il.ikuhviszo-
nyok rendszere.
monopolium: va1amely tevekenyseg vCAze5e re v.i l6 ki z.i-
r6 1agos jog.
monotei zmus _,. egyistenhit
1 6
na{~~S: 1!~1~~~rs:~~~1:;;~~:s:~y~e~e;~f~ik:~;~~;
laknak, egytitt gazd.'.! lkodnak.
f'lf'm71'fsPg: v;i l6s vagy vPlt vPr,;1,g i kOtP IPk a lt;il il~vP-
tartolt, a nagycsa l.'.!dn .il nagyob b t.irsadalmi csopo rt.
le llemzO a kOztis Os fudata es a ktizOs szok:isok es ha-
gyom.'inyok rendszere.
ntpbir6sa,: (eskLld tl>fr6s.'.!g, ht'iliaial: az igazs:igszolg.'.! lta-
t.issal fog lalkoz6 testLl lct Atht'inb.:i n . Szol6n vezette be.
&ODO tagja volt, s kis IP1~7.'imi'1 t;in.'i.--.okb;in iilP,P7PII. A
polg.irok sorsol.\s Utj.in vc11ck reszt munk.ij.i ban .
ntpgy ul ts: ere<lctileg a tOrzsi-nemzcts(-gi tirsada lmakban
miikixlil dt'\ntP~hm6 <;7PIV. A7 (,kori .\ llamokh;m min-
den polgirjoggal rendelkezO ferfi reszt ve hctett mu n-
ktij.i ban.
nPptribunus: a p lebe jusok PnlPkPil vPflfi livt~Pgviselil a7
6 kori R6miba n Kr. e. 494-161. Szemelye se rthetetl e n
vo ll, s vet6jogot kapott minden, a ple bejusokat erintO
iigyben.
nt pv.indorl.is: sok nepet es nagy 1ersCAeket e rint O nepes-
~~;~:1!~• 1 2
ok;i~l~~;:1~~~ r7:~ko~e~~!1~ :~~ ~s
V. sz.izadban a 1{6mai Birodalomra kclct fc lOI t.imad6
nepek mozgk'it enik.
nomad (a gtirOg ny:ijhoz tarto z6 ki fejezesllO I): vindor16
Cletm6dot fo lytat6, legeltet6 .illauenyesztessel foglal-
ko76 nPpek e lnevezl¼>
n6vtnytermesztes: a mezQAazd as:ig egyik :iga . Az UjkO-
korba n (elsO kt'int a Ktize l-Ke lete n) az eszktizfejlodes
Ps a fclhalmozott tapaszta1alok kriwtkP71Pbe n a gyrijt0-
Aete5hl:il kia lak u lttevekcnySCg.
6kor: ttirtenel mi korszak az Osko r e~ ktizepkor ktizOlt.
Elnevezese t a humanist.ftkt61 kapta . Alta li nosa n elfoga-
don felfoga, <;7Prinl ;i7 6kori kPIPl i all;i mok ki;ilakul a-
sit61 (Kr. e. 4~3. evezred} a Nyugatr6mai Biroda lom
buk.is:iig {Kr. u. 476) tarlott.
Ontibkes ,:azd.ilkod,h: ;i v~r;i7 Pghaj latl1folyamvnlgyek-
~i~t~ift:iij;J~:~1kuzliU~~'.u~;;;~~~1~1~-~li~kl~~~~::r~
szervezettSCget igCnyelt.
<>Sember: a mai em her (Homo s.1piens s.1piens) mcgje le-
nl-,P Pliitti emhcrla jt.'ik rlsszefoglal6 Pln Pvf'7P"I'.
oshaza: va la me ly nCp vagy nCpcs0j>0rt e lSO ismcrt sz.i l-
Usterlilcte.
Mlior: ;i7 Pmh...ri<.f'A tiirtPnPlmPnPk 1>l,;ii szakasza, amcly
az em ber ki a lakul.is.it61 az e lsO civiliz.ki6k laz fi llam,
az fr.is,a v,\rosok) mcgjc lcnescig lartott.
Ml!Olmr (p.11L>01itikum, p.11tintott kOkorszak, csiszolatla n
k6k or): az Osko r e lSO, s egybcn leghosszabb idOszaka
(kb. &00 000 evtol a Kr. e. IX. evezredig}. Je ll emzOje
a gyifjtilgctO, h;i l~,7.v;irl.'iv PIP!m6 rl . A ,1Prv.'imnk
kOhOI keszli ltc k, pattint.\sos m6dszerrel.
p.1tricius (a lati n j6 apJ t6 1sz:i rma z6 ki fejezesbol): a R6ma
a lapit6in;ik tPkintPII nPm7Pl, Pge k leszarmazottai, a
r6mai t.\rsadalom vagyonos, polgfirjOAAa l rendel kez6
cso portj.inak tagja. A patrfdusok a kir.'.i lr5tig megdtin•
,.s, ..
rn.'in ;i Kr. P ;i Ill. <;7,'izadig a hatalo m kiz a r6lagos
~=~
birtokosaivolta k.
penz: .i ltalfinos csereeszk6z, ame lynek e nekehez m.'.is
3
~~t.~~;l~k~~~•sh~~r!~ kiia~~t~lj!~dp~~~ :i;:i;~
o lyan dolog, amc ly kis mcnnyistigben n agy e n ekel je-
lcnt, P~ PrtPkPI .'i h;i l.'ino-;in Pli~mP rik. A7 6ko rlMn k ;i
kllzepkorban a pcnzt ~ltal.ib,1n az ezLlst vagy az a rany
jclc nlette.
piac: PrP<l1•ti Prtclcmbcn az a hcly, ahol a java k te rme lOi II~
1
~af~fk~:t~'t\:~~~~k~ il 1~i~~i a~ ~fl~~~~!I~\ ~!Uantg~'.
PIP! ,7fntprp vn lt. Kt'\zgazd.is.'igi Prt t> IPmhPn ;i7 +•l;id(, k
es a vis.irl6k Osszessege.
piramis: az egyi ptomi 6birocl.ilom fa ra6inak emclt hata l-
mas sfremlekek. Kezdetben l{ipcs6s (Dzs6szcrl ala kUa k,
majd kialakult a szab.i lyos gUla {Kh eopsz, Khefren ,
Miikerinosz).
plebejus {a latin ttimeg ki fejezesbOI): o lyan sza bad ember
R6 m.i ban, aki nem tartozott a patrfcius nemzetsegek
kritPIPkPbe. Paraszto k, kereskediik Ps iparosok vo hak,
s kezd etben nem rendelkeztek po!g:ir joAAa l.
plebs: a r6mai ktiz nep, sz Uke bb erte le mben a v:i rosi tti-
meg. A r6ma i paraszts~g ti'inkrPmPnPIPI P IPmwlrP ki
a Kr. e. II . sztizadb.:in. A v.'.!rosban elO ttimeg a lka lmi
munk.'.ikb61 e lt (napsz:imos}, es ige nyt tartott .illami jut-
t;it.'i<.nkr;i . A7 .'i llam ingyen gabon.'ival tartotta e l, P, .-ir-
ku szi j.iteko kkal sz6rakoztatt a.
polisz: g6rt>g v.iros.i llam. A v.irosb61 tis kozvctl en kor-
nyezetPhiil .'! 116 ki,mPrPIII .'i ll;imok PlnPVP7PSe. A po-
liszok a Kr. e. XII es VIII. sz.izad k6ziJtt a la kuh ak ki, tis
a klasszi ku s kor poli tikai kerete it a<lt.ik. A hc llcnizmus
knrab;in iln~ ll 6~.~guk megsziinr
politeizmus: so kisten hit.
princip.itus: a r6mai cS:.sz:irkorelSOkorszaka,a k1lzt:irsa-
,.'igi form ~kkal leplezett egyed uralom rendszere. KiPpf-
tese Augustus nevehez fuz&lik, es a Kr. u. Ill. sztizad
vCgCig mUk6d6n, egyre kevesebb ktizt.i rsas.igi hagyo-
m,inyt tar tva fc nn.
pr6fHa: az istcni kinyila1koztat.isoka1 k6zvetft0 , a jtiven -
diit PliirP 1.'it6, 11, ;i tilmegre hatni lud6 fPrfi . A7 6/p~t;i.
mentumi pr6fet.\k (tzsai.is. le remi.is) megr6tt.ik a zsid6-
s~got az idege n iste nek tiszteletl!ert. megjOvendOltl'.ik az
a~~7fr h6rllr~~ lwkftvPlkP71PI P~ a mP<;<;ih e lj i'IVPIPIPI
pf'Olet.ir (a latin proles [.. ut6d] kifejezesbDI): vagyon talan
szemely. Az 6kori R6m.iban igy neveztek a legszege-
nyebb polgfirokat. akiknek nem volt katonai kotPfP1Ptt-
5egilk. u16dok nevelesevel szolg.i lt.ik az .itlamot, ezl?rt
volt polg.irjoguk.
provinda: l.lrtnmfiny, a meghMllntt IPriilPIPn ki,1l,1kilnll
igazgatilsi egy5eg a R6mai Birodalomb<m. A provinci.ik
lakossilga ad6t fizetett R6m.inak, s nem kepviseltethette
mag.it a r6mai politik.iban.
pilsp6k (a gorog episzkoposz I= felUgyelo] sz6b61): a
kPrPutPny egyh;izi hierarchia magasabb szintjf>n fill6
pap. Kezdetben a vilrosi gyil lekezetek egyh.izi vagyo-
nal kezeltek, majd kultikus es egyh.izkormilnyzati fel-
adatoka t kaptak.
rabszolga: szabads.igal61 megfosztott, m.is tulajdon.iban
IPvrl VPmPly. A rabszolgfik fil l;ilfilu n ~Pmmiff'le joggal
nem rendelkeztek, adtak, vettek Oket.
regeszel (a rc heol6giaJ: a regmlllt t.irgyi emlekeit felt3r6
l11rinm{my.
senatus (szen3tus): a venek tanacsa R6m.iban. A kOzt.irsa-
sag idejen a legf6bb hatalmat b1rtokf6 testulet, amely-
nek a legvagyonosabb nemzelSf'gek vezetfii IPhPttPk "
tagjai. A cs3sz.irkorban hatalma fokozatosan jelentek-
telenne valt.
S11kidPflhit (politeizmus) : olyan vallfisi felfogfis, mely sze-
rint a vililgol es az emberek sors.it tcibb isten ir.inyltja.
"i7Pflt: mindaz. amit az ember va ll fi~i nknkh61 ti~7tPI. fgy
nevezik a katolikus es gcirOgkeleti egyh.izban a fO ldi
e letilk jutalmakent a mennyorsz.igba jut6 szemetyeket,
akiket az egyhfi1 hiv.1t;iln,;;in PlriuOr boldogg;i, maid
szentteavat.
Szentharomsag: a kereszteny egyh.iz hivatalos tan it.isa
l~Tt>nrril, amely szerint az Atya, a fi (1 f's a Szentlf'IPk
egyazon isten h.irom szeme lyben. A 325-0s niceai zsi-
nal fogadta e l hittetelkent.
sze.-zetes: ;i vilfigi f'IPTTri l visszavonult, a va llfi~i f'~ Prk /'o l.
csi 1okeletes5eg eleresere torekvO ember, aki valamely
z.irt kOzOSseg (rend ) tagja. Eredetileg a ke resztenyekn ek
voltak szerzetesei, de ma m.ir fgy nevezik a tObbi nagy
va ll.is hasonl6 eletm6dot v.ilaszton kepviselOit is.
"i7fr,1tPjtosz: a hadserey; vezetfii AthPnh.1n . Fnnln,;~fig;'it
mutatja, hogy a 1O sztrategoszt meg Periklesz idejen is
vfllasztott.i k, mikor a tobbi hi vatalt sorsolflssal leheten
elnyerni.
l.irsadalom: szervezett emberi kozosseg, amely megha-
r;'irozon kapcsolatokkal (ezek elSOsOIUan a tulajdonvi-
szonyok16I es a munkamegoszt3st61fi.iggnek) es egyiln-
elesi szab.ilyokka l jellemezhetO.
tPrmPl'°c: ,17 PmhPr turfato~ IPvf'kenySPge, mellyel a ter-
meszetben tal.ilhat6 javakat Onmaga szflmflra felhasz-
n.ilhat6vfl, s a termeszeti el"Oforrdsokat kihasznfllhat6v.i
teszi. Az UjkOkorban jelent meg, mikor a gyUjtogetest
felvflhona a novenytenneszte5, a vad.iszatot az tillat-
fenye5ztl>s.
triumviriltm: hfirnm ff'rfi ~7i'IVPl~f'ge. Kf't politikai PrrlPk-
szOvetsl!g e lnevezese R6mtiban a kOzt.irsas.ig vatsaga
idejen, az egyeduralomert vfvott kilzdelemben.
tarn: ,17 fillam IPlrPhn7fi~fit megelfi7/) •1inlPn IPVl"l lfiK;i-
dalmak val6s vagy velt versegi alapon szervezOdO na-
gyobb egysege. A tOrzsek nemzecsegekre, azok nagy-
r"-llfirlnkr;, n,;7l;,n,1k . A v,1rlfi,;1nPpek P~ ,1 nnmfirl nf'pek
jellemzO szervezOdesi formaja.
tiirannisz: az egyeduralom, a zsarnoksag gorog elneve•
1P,P. A kirfilysfiggal e lle ntPtben az egyeduralkod6 la
tiiranosz) a hatalmat torveny5ert0 m6don, t6bbnyire
erDszakkal szerzi meg, es tartja fenn.
Ujk01mr (neolitikum, csiszolt kOkor): az Oskor egyik szaka-
sza, a fejlodE's kOzpontj.it kepezO K()zel •Keleten a Kr. e.
VII-IV. Pvezredben lezaj l6 tOrtPnPti knr~1,1k . A ~7Pf~7fi-
mok anyaga alapvetOen meg a kO, de ennek megmun-
killflsa finomabb m6dszerekkel, csiszol.issal tortenik.
v.1dii~1at: ;i varl;i llat elejtPse, n,i TPvPkenyspg az ember
letfenntartasanak, hitvi l.'.!g.inak terllleszethez faz&:10
kapcsolatanak meghat.iroz6 e leme.
vil.1"i7titjog: a vfi l;ivtfi~nkon v,1 16 l'P~7vPIPI fpltf'tele, mely
a kOzUgyekben es a kOzhatalom gyakorl.isilban val6
reszvt'itel lehe1osege1 biztosftja.
v.im: a, a rlfj, amelyet va lamely hata lomnak (pl. ;illam, vfi-
ros) fizetnek azE"rl, hogy az .iltala ellenOrzOO: terOleten
az.irut.ilvihessE' k.
vall.isi dualizmus: va ll.isi fe lfogils, amely szerinl a vil.ig
sors.il ket vE'gletesen szembeniJ.116 erO (pl. a j6 es a
rossz, a vilfigossfig P~ ,1 ~n,P,~Pg) kii1rlPlmP al;,kftja.
v.iros: o lya n telepoles, melynek lak6i jelentffs reszben
ipari es kereskedelmi tevekenysegbol e lnek. Gyakra n
igazgatfisi, vPrlPlmi P<. kulturfili~ knzpont. Az elSO vfi-
rosok az UjkOkorban jOttek IE't re a KOzel-Kelet tersege.
ben (Khirokitia, Catal HLlyilk).
v;,,~knr: ;i1 ridmr 11101~6, a bronzkort kOvPlfi u;i ka~1;i_ Fl-
nevezese a vas haszn.i latflnak szeles kcirU elterjedesere
utal, ke zdete es vege a FOid egyes reszein kO IO nbozO
irlri pontokra esen.
6
zsi~ft!a~1t~s~dP p;,::~!;h:1i~;i~~:,~~~~f~~;n:~~~::
kat Orzik, s egyiln imddkoznak .
zsinat ta szin6dus [= gyules] jelentesU gorog sz6b6I): az
egyh;i, iigyeinek megtfirgyalfidra 0~~1Phlvon gyiilPs.
amely minden hlvclre kote lezO hat.irozatokat is hozhat.
A Ill. sz.'.!zadt61, az egyhaz kialakulfls.ival p.irhuzamo-
"-ln Plrl~1/'H az egyh~ziakra, majd a fnpapokra sziikiilt
a resztvevOk kO re.
 TOPOGRAFIA
Aachen: varos a kora kl>zepkori Frank Birodalomban. Nagy
:iK.'iroly s szrvP~Pn IM07knrlnn in 11rlv.u.'ival, s pa lot.'ir
k:ipoln.'.it epr11e1ett a v.'.lrosban, ezer1 a Frank Birodalom
fov:irostmak tekinthet6. Ill temeuek el Nagy KArolyt, s
kp<;nhh a nPmPI kir.'ilyok koron,'m'i v.'irn-.a vnlt. M,1 NP-
metorsztigban ta l.'.ilhat6 a belga hatAr kOzeleben.
Actiurn: fOldnyelv Gorogorszil.g e!izaknyugati reszen, a J6n-
tengernel, ahol az 6korban hfres Apoll6n-szentely Allt.
Kr. e. 3 1-ben az itteni Obolben gy6zte le Octavianus An-
PS Kleop.'itra hajnharlflt
AlesTl!~=nz:~o~Oav:;~a~,~~,~~~:,,: ~:_iu;:d~lj~-~~:
tnniw;
A1Pi.:;inrlrn~7 h.11.U'I 111.'in (a vil.lghMftOt ht IPmPnPk el)
a Ptolemaioszok birodalm.'inak fOV.'.lrosava. a hellenisz-
es
tikus vitag egyik legfontosabb kullur.'.ilis kereskedelmi
kflzpontj .'iv.'i v.'ilt. Ezl bizonyitja a Muszeion nevff 111rln-
m.'.inyos kllzpont, a hfres kMyvt,\rra l es a 120 m magas
vil.'.igit6torony a kik~Oje e lolti Pharosz szigete n. A v.'.i-
rn-. ,1 rflma i uralorn ide jPn (Kr. e. 30-tfl!) is megfiri7tP
jelentn<.PgPt. ltt .1li1k11lt ki ii knrili kPrP~11Pnysl>j: egyik
legfontosabb kllzpontja. Alexand ria vir.'.igz.'.is.'.inak az
arab h6dlt.'.is veten veget (642).
A.quincum: P.1nnlinia eJ:yik jelentik h.11:ir menti telepiilPSe,
a mai 6buda terOleten . A v.'.irosban Jegi6 .'.illorn.'.isozott,
ami for r.'.isa volt a telepO les vir.'.igz.'.is.'.inak. A v.'.irosban a
rflm;ii rivili7:irifl szinte mindeo jellemzfije megtal:ilh,1tfl
volt: amfite.'.itrumok, szfnhtiz, vizvezetek, fOrdOk, f6rum.
Arab Biroda lom: nagy kiterjedesU iszl.im birodalom. Az
arabok terjeszkedP""' ii VU. ~1:i7;irl knzep/>n kP7rlnrlnll
Ar.'.ibi.ib6 1. A VIII. szflzadra nyugaton elertek Hispflnifit,
keleten lndi.'.it. A bi roda lom kezdetben kOzpontOSltott
volt, s ura lkod6i, a kalif:ik nPm r~;ik ,17 :ill;im VP7Plfii
voltak, hanem az iszl.im va ll.isi vezetOi is. KesObb a bi-
rodalom reszekre esett szet, mert a kO IOnbtizO te ri.iletek
helytartOi nn.l llosodtak, ~j:it rliniluti.lbr hmt;ik IPlrP
Az Arab Birodalom sok nepet fogott OSsze, de a gyorsan
terjedO iszl.'.im, az arab nye lv es az arab kultUra egystiget
i1rlntt;i1;ir;ihvi l:ignak.
A.ssziri;ii: birodalom az 6kori Keleten a Kr. e. XIX. sztizadt61
a Kr. e. VII. sztizad vege ig. Nevet a Tigri s fo ly6 menti
Assu r v.'.irosfir61 (hza k-Mezopot.'.imia ) es Assur islenrOI
kapta. Az asszfrok a IX. sz.'.izadt61 fokozatosa n megh6-
rlirntt:ik ii Ki\zel-Kelet jelentfi~ rP~1Pt lEgyiptomot is), s
bircxla lmuk a Kr. e. VII. sz.'.izad vegen tirte e l ftinykor.'.it.
FOV.'.irosa ekkor Ninive volt. Assziri.'.il a merlek l,\mad.'.isa
rtr.ntilttemeg.
A.then: jelent5s v.'.iros az Auikai-fti lsz igeten. A j6nok lakt.'.ik.
M.'.ir a mllkenei korlxm meger5s(tett telepllles. KesObb
fin:iltfl v:irn-..lllilmkPnt !poliszkPfll) a gl'orfigsPg egyi k
vezetO hata lmi es kultur.'.ilis kt:lzpontja volt. Fenykor:it a
Kr. e. V szazadban elte, s az itt kibontakoz6 demokrfl-
r i;i mint:it jelentett t0hh v:i roc;,!ill;imn;ik. A IV. ~7,!i7;irl-
ban, a 5pflrt.ival vlvott htiborU eredmenyeketlt hatalmi
szerepe megsztint. A hellenisztikus es a r6mai korban
kultur:ili~ knzpont volt, a kora kn,Ppkorra elvesztene
jelentOseget.
Augsburg: az Alpok e,zaki elOtereben, fontos kereskedelmi
(11 lllf'nlPn PhPrii lfi v.lm,;;. M:i r ,1 rOmai korban jelenlik
telepoles volt. A Ntimet-r6mai Birodalmal letrehoz6
I. (Nagy) 0 116 hadaival itt mert veresege, kalandoz6
fl.;f>inkrP .
Babilon: v.iros az 6kori Mezopot.imitiban, az Eufr.itesz fo-
ly6 k07epso szakasza menten. A 1erseg jelentOs kereske-
delmi es kulturfi lis kOzpontja, az !)babi loni Birodalom
(Kr. e . XVIII XVI. ~7,lza d) p<; .11 l Jjbabi loni Birodalom
2
: : ,:1~:~e~~k t:1:~:~v:it~- :si~~k~~ :::zz:i~; :/!~
1
biloni fogs:i,1(-nak a perzsa hntlf1:i~ vPtPtt vi!iAel (Kr. e.
538). A Perzsa Birodalom fonlos vtirosa maradl, s ki!i,i'Sh h
Nagy 5.'.indor Babilont akarta birodalma fOvarostivti te nni
(itt is ha ll meg). Ezuttin Babilon jelentESsegecsllkkent. Ma
mmv:iro-- lrilklPriiltPn
Bai;cdad: nagyvAros Mezopottimi.'.iban, a Tigris fo ly6 men-
ten, fontos kereskedelmi kOzpont a karavAn utak tal.il -
kn,:i<.!m.ll. A VI IJ . ~7_!i7;ifl knzepl>ffil eJ:Y ideig az Arab
Birodalom fovAro~.
Baskiria: a Vo lga es a KAma foly6 ta l.ilkozasanat elterO IO
sztyepl)P~ IPr iiiPI . NPvPI ,1 IX ~7"17;irJf-ian irlP PrkP7ii l-'11:ir
baskirokr61 nyerte. E terlllet volt 6seinksztyeppei v.'.indor-
Utj.inak egyi k .illornfig, a fehele leztisek szerint itt eltek a
Kr. 11 . VI- VII. ~7,!i7;irlh;m. FhhPo a, irlnfwn ii unm~1Pdoc;
t0 r6k nepektOI renget eg hat.ls erte a magyarokat. A XIII.
szazadban Julianus bar at in magyar tt:lrzseket 1a lti h, ezert
a tPriiletet Magna Hung.\ri:inak, azaz fisi Magyarorsz.\g.
nak is nevez1e.
Betlehem: telepoles Palesztinaban, Jtizus Krisztus szo/etesi
helye .
Ri7Sinr- (Konstanl in:ipoly): a Boszporusz partj.\n IPlp,;(tPttPk
az 6kori gOrOgllk Blizantion v.'.iros.'.it. A jelentektelen, de
kereskedelmi szempontb61 kitUnO es j61 vedhetO helyen
IPvfi v:im,;t PplrtPIIP ki hirndillm.1 1"1j fnv:im~~v:i (" nn~-
tantinus (Nagy Kon stantin) r6mai cs.'.isztir (Konstantina-
poly = Konstantin varosa). 395 utan a hata lmas falakka l
megerii..ftPII v~rn-. ,1 KPIPtr6mai Birodalom (Biz:inri Ri-
rodalom) fovtirosa len. A kora kozepkor idejen Eur6pa
legnepesebb varosa - lak6inak sz.ima meghaladta a fel-
milli61 - Ps a keleti (ortodox f keresztPnysf,g knzpontja.
Cannae: vAros Del-It.iii.I.ban, melynek kOzeleben Kr. e.
2 16-ban Hanniba l legyOzte a r6mai sereget.
Catalillllmlm: a mai Franciaon;z.ig eszaki reszen taltilha16
telep iilPs, melynek kn7PIPlwn 4'iU)f'n vfvt;i Plf>lh;il:il-
hardt a szeteso Nyugatr6mai Birodalom a hunokkal. A
germ.in sz0vet5egesekkel megerOsftett r6mai a hun
seregek is 6ri.l~i vP~71P""geket szenvedtek. fgy az e ld nn-
lellen csata a r6maiak sz.im.ira fe lert eJ:Y gyOzelemmel.
COrdoba: v.i ros az lberiai-felszigel deli resze n. A karthtigO-
iak a lapilnll:ik, ma jd r6m;ii 11rillnm .11:i kPriil!. A7 ;irilh
h6dlt.'.is utan ind ult fej lodesnek. A reszei re es6 Arab Bi-
roda lom egyi k ut6d.\llam.'.inak, a C6rdobai Kalif.itusnak
;a~l~=~~r':~s~~~l~~:;;c~! i
11
·n:~~.:ck;~~1:ti~/~;
szeti alkot.is. Hf res volt a varos kezmUipa ra, kOll>n t>sen
:1~;~i:~~:~:::
(csizm.itJkeszfteuek.
11
~a~~1u~:r,k:i:1~~~~~~e ~~~=it~;
Dacia: r6mai proviocia Kr. u. 107 es 271 kOzlltt. TerOlete
Erdelyre, a TemeskOzre Oltenitira terjedt ki. A kor.'.ib-
h.1n itt PIO tr:ik PrP<!Ptff rl.lknk 1nhh~10r .1 ~mm~7Pfi<K rO-
mai provincitira t.imadtak. Ezert es az itteni nemesfemek
es a s6 megszerzese miall Traianus cs.iszflr veres h.ibo-
rUkban (101 - 106) meJ:h6ditott a a terO letet. A provin-
cia megszervezese sorfln a d.'.ikok helyere m.is nepeket
telepi"tettek. Feilett volt a b:iny:iszat (a rany, eziist, vas,
6 lom, s6). A hanyatl6 biroda lom nem tudta meg6vni a
provincitit, fgy Aurelianus cs.'.isz,\r kiOrftette Daci.'.it, s la-
kflit :inelepi"IPIIP ii r>unil di!i li olrl:d.\ril .
Egyhazi All.vn (P.ipai Allam): R6ma es Ra venna kllrnyekere
kiterjedii .lllam, me lynek vi l:igi ura lkod6ja a rOmai p:ipa
volt. LetrejOtte Kis Pippin esa papa ko,oni eJ:YLittmUkodes
eredmenye: a papa elismerte a frank veze r kir.il yi dmet,
Pippin pedig meJ:vPdte a p,lpas:igot a longob.'irrlokkill
szemben (75 4), s az lt.'.i liaba n altala megh6dlton lerO let
egy r~zet .'.itengeclte a ptip.\knak (756/.
ERyiptom: fi~i kulti"1m ,1 Nflu~ ,IPlt:ija P~ ill~6 foly.l~a mPfl.
 1en. A terolet nagy resze a sivatagi t>vben fekszik, ezert
az ineni a ku lt\Jra, ,1mely Kr. e. 3000 kt>rlll jt>tt ltitre, az
C>nt57tises ft>ldm avelesen alapult, es a Nrlus menti szak
s.\vra korl.\toz6dott. A ft> ldrajzilag z.\rt Egyiptom evezre-
dekig rm:. nn volt, majd a Kt'lzel-Kelet nagy biroda lmai-
hoz (Assziria, Perzsa Birodalom, Nagy Sandor hiroda l-
k:r~~:c1:;:;il~! fJll~t:;~\;i~~t~ ~~1!:!~~~:
alatt. Julius Caesar R6m.\t61 f0!1,Ac:S .\ 11amm.\ tette, maid
Augustus h6dft otta meg (Kr. e. 30). Fontos szerepe volt
Rnma gabonaell:ir:i~:iban, ezPrt Augustus a cs:i~7:ir kl't7-
vetlen ellen6rzese alatt .\ 116 provinci:iv:i lette. Az orsz:ig
a R6mai, majd ,1 Keletr6mai Birodalom r~ze volt, egti-
~7Pn ;i7 ;u :ih hn<lrr.\sig (VII. szf.zadl.
Erdely: a K.\rp.it-medence keleti medencti je lkC>zpontja a
MezOstig) es az az1 k5ri.i1C>lel6 Keleti- es Oeli-K:irp.\tok
;i lkntt;i t:iiegysPg. A magya r tflrzsek a honfoglal.\~ irlP-
iti n eltlszt>r ezt a terllletet sz.\l lt:ik meg. A magyar :illam
megalapft.isa ut:in kC>zpontt61val6 t.lvols:iga mian ki.ilC>O
1;ir1nm.\nykPn1 (va jdas.\g) kezeltPk, s PIPn a kir.'lly .\lt;il
kinevezett va jda :illt.
Esztergom: v;\ros a Ouna jobb part j.'.m , kt>zvetlen UI a Vi-
segr.1dl-szoros el6n. A rOmal korban a dunal 11mes egylk
megerild!ett helye volt . A magyar :i llamalap":is ide jPn
v.\lt ismet jelentOS telepll lesse. a>za fe jedelmi szekhelye,
s itt szOletett Geza fia, Istvan, akit kesfibh itt koron.\zt,1k
meg. lstv.\n kir f, ly Esz\ergomban Ppl"tf>tlP ki ;i kir f, lyi kl't7-
ponlot, s a v.\rost erseki szekhellye lette. Az esztergomi
Ete1~ z~ ~t::ke1':1~~i!~gi~:zl~~-.\!\.~i ~~~- a Dnyeper
a Don fo ly6 videkeig terjedc:i sztyeppterOlel. V.indorl6
eleink a feltetelezkek szerinl 830-ban kt>ltt>ztek icle a
kelelre levc:S Levedi.\b61. ltt ttlrlent meg a vtirszerz&:les,
innen indult a honfoglal.is.
Fuft-:it,,...1: Ki~-Azsia hegyeibXI ;i PPr1~.,-i\Mll'lP /\min h.1-
talmas fol y6, amely az .ih,1la .\tszeh siv,1tagos terUlet,
Mezopot.\mia (Foly6kttz) ket nagy foly6j,1 kttzO I a nyu-
galabbi. Vize Pltf>t1P ,l Kr. P. lf"IOO lci\ril l ill lcihnn r:ikm6
fi nt()7{>ses kult\J r:1 ka1. ElcShb a sumer kult\Jra vir:1gzo1\ a
foly6 als6 fo ly:is:in:il (deJen), majd az akk:idok v;\ros.\lta-
mai. vPgil l ;i7 <'>- (>~ -'17 lljbabiloni Bi roda lom.
Fiinfcia: mintegy 200 km hossz\J partvidtik a Ft>ldkiizi-1en-
ger ke1eti medencP jPben, a mai Libanon teljes, s Sz/ria,
valamint lzrael teri.ilettinek egy r~zen. Az 6korban M:il-
16 kereskedov.\rosait61 (TOrosz, Szid6 n, Bllblosz) es ha-
jt'K;iirlll, kereskedXirli\ vnll nPVf'7f'tP<i. A tPrwg helyzete,
tt n:11165.'tga a szomszedos halalmak kttzli er0viszonyokt61
fOggM: .i ltal:iban a Kt>zel-Kelet vagy a FBldkttzi-lenger
nagy bircxlalma ihoz tartozott.
Frank Birodalom: a germ:i n fra nk lfirzsek egyesr1esevel a
mai £szak-Franciaorsz:ig teri.i \ettin hozta !titre Klodvig a
fr;i nlcolc .\ ll;im:il (V. sz:i1,1<l vi!>ge), amely a Karolingok,
s kt>zOIOk is foleg Nagy K:iroly ht'>dU.\sai ttivtin v.i ll bi-
roda lomm:1 [VIII- IX. sz.izadl. Fenykor.\ban magMia fog-
lalta az egykori Galli.\!, lt{ili,\I. Germ.\ni:i n t\JI az Elh.'lig;::,~n:~arf,(~~~~~~:~u~~lt~:~~ !!~;:1:~e:i}~t~:k
terjeda !erUleteket es Pann6ni:il is. A feud:i lis birodalom
azonban a belW h:ibor\Jskod:is mian 843-ben h:irom
reszreesett szet
r.alli.1: rtlmai provinda, amely nagyj,\hlll ;i m;ii Fr:inri,1or-
sz§g 1erule1e1 foglaha magaba. NMt a kelta i::allokr61
nyerte. A r6maiak fokozalosan h6d/ton.\k mega Kr. e. I.
~7h;irlh:in. H:ihnrl1zott itt Julius Caes.u , aki egy idXl"IPfl
Ga llia helytart6 ja volt (Kr. e. 59- 50). A r6maiak a biroda-
lom buk§s§ ig (V. sz:izad) binokolt:ik. A hossz\J id6szak
;il,111 nPpessPge roma niz:ilnrlon
Gauxan,ela: telepOI~ Mezopot.\mia {>szakkeleti videken. A
~~:~li~Yn::~:r: ;1~d:g~6sZ~~~ :~1~\\~f ~~i:z1ri~:
A csata utfo a perzs§k m.ir nem tudtak kifejteni jelenliis Kama: a Volga bal parti mellekfo ly6ja. Usd Baskiri .\t.
ellen:1 11.\sl a gfirfig-m,1ked6n sereggel szemben.
Hi:itfe~t~~: 11a 1 nl!a~~:~n~~~;
volt ielentX~. A fllnrr i;i i;i k m;'i r ;i Kr. P. XII. ~1!t1;irlh:in
keresked6telepeket letesftettek in, maid delkeleti part-
videket Karth:ig6 ellenc:Srizte. A r6maiak a m:isodik pun
h:ihnr1"1 111:in VPrP1tPk meJ: {Kr. e. Ill. sz:i1.1<1 vi!>ge), s
egeszen a Kr. u. V. sz.'lzad ele jeig r6ma i provi ncia. Ekkor
:z;~~~b~ng~~~i\ :!: ~:';~: ~at~'.r!~~~~~~s~~:·
foglalt.\ k el.
India: nagy terllletU felsziget Del-Azsi:ihan. ~ghajlat:it a
::1~:~: a:k~~~~!i~t:,r;; ~~tme~i~~ft~~~kfoi~O=~
6korban a fe lsziget eszaknyugati, viszonylag sz:iraz le-
rll leten, az lndus-foly6 menten alakuh ki jelen!Os kultlira
(Kr. e. 3. J . PvPnM fnrflul tlja), amelyre az l'ln1Mp<;p<;
1ncf!~d:1}f,;!sv~J)!~~~ ~~ly a Himal:i ja hegyvidtiktir51
PrPd Ps India nyugati rP~,(>f ;'i t~7PIVf' i\ml ik :17 ln<li,1i.
6ce:inba (Arab-tenger). A sz~raz sivalagos-felsivatagos
terUleten az Indus biztosftotta az l)nmzes lehetOs{>get, s
vir.lgz6 v.i.rosi kultUr.lk kia lakul.isat m.ir a Kr.e . .hl . ev-
ezredben {tndus-vi\lgyi kultl1ra).
lsszosz: telepllles a Kis-Azsijt a Kt>zel-Kelenel t>sszekfil()
kereskedelmi Ut mentl>n. Kfize lellen v<v1.\k Ill. Oareiosz
11
:~ ~a11: i-~~~:ah~~~;il~~6P~:J:Je~ts~;~~~1~: s (/~~
a h6dfl 6 maked6nok el&t szabadc~ v.\ h az Ut a Perzsa
Birodalom belseie felP
Italia: A Ft>ldkt'lzi-lengert nyugati 6 keleli medencere osz-
16 fe lszigel. amelyet eszakon az Alpok hat.\rol, terO!e-
:ti~i~N:"~1n~n: ~:he~t~Pfs ~:t::!~ad?~,y~l~
h6dilotta meg. A R6mai Birod,1lom letrejfitttivel lt:i lia a
mf'rlilPrr.\np11m ki\zpontj;'iv;'i v:ih.
lzrael: a S,1l.1rnon haUla ut.'l n (Kr. e. X. sz.'lzad vege) kette-
szakad6 zsid6 .\ llam ~zaki reszenek elnevezese. FOg-
getlens(>gPnPk ;i7 .,~~7fr hnl'lrl:i~ vPIPII vPget (Kr. e. VIII.
sz.\zad).
JeruzYlem: v.'lros Palesztin:iban, az 6kori zsid6 :i llam
fOv.lrosa. ltt :illt a Sa lamon :i ltal tipineten templom. A
v:iro,; ;i1okh.ln a1 iflt1~1;i kokh;in i~ vir.\~zon, amikor a
zsid6 k elveszftenek f0!1JlellensegUke1, rnert a Palesz-
lin:11 megh6dit6 birodalmak nagy piacot jelentenek
kPrf'd:M tlinPk Ps iparosainak. A r6m;ii fpn nh:irn~:ig
ide jen leruzs.ilemhen r1e1tek el, s a v.iros kt>zeleben, a
~~~;.:J~:z,;z; : ~~~u;:iP~.
rost elfoglal6 r6mai hadvezer (Titus, a ktisijbbi cQsz;\r)
ft> ld ig romboltatta a jeruzs:ilemi templomot {70). leruzs:i-
l~ 1
~!~~~1ftj j1~: ~t!~!~~e~:S~~z:~~k ~i~~ e'it: fli
2
az arabo k, s ena l foi::va az iszl.im szent v:irosa is.
Judea (]Ilda): a Salamon hal:ila ut§n (Kr. e. X. sz:izad vege)
kPn~7;ik;i<l0 7~ir16 ~ll;im rl(>li r(>~7PnPk plnPVP7P<;f>. ffl R-
getlen5egenek ,lZ Ujhabilonl Birodalom h6dft.is.1 (Kr.
e. VI. sz.'lzad elejen) veteu veget. l akOit az Ujbabiloni
uralkorl6 INa bukodonozor) .'l nelepitene Mezopot:imi:i-
ba (ez a zsid6 nep tt'll1 ~nelmeben a .babiloni fQAs:ig"
idiiszakal. Az lJ jhabiloni Birodalmat elfoglal6 perzs.ik
fen nhat6s:iga alatt J\Jdea lak6i vissza1erhettek orsdguk-
ba, amely a Perzsa Birodalom es Nagy S.indor birodal-
m~n;ik fplhnml .\•~r kiivPttl viszonylagos fii!1,AetlensPg
ul.in a Kr. e. I. sz.izad kllzepen keri.ilt r6mai uralom al.i
(Pompeius hlxlitona meg).
Kir'pat-medence: a K.'lrµ:itok lwezte terseg, mely h~rom
 medencet (Kiglfold, AlfOld, Erdt'ilyi-medence) es az azo-
::~,t~~~~~:z~::i~~~;~~fr::i:~j~~~~:~~~l-i -~~:i~r;
az e rd6s sztyepp Ovezethe tartoz1k. TerlllctCn a r6mai
korban kCt provincia ala kult {Pann6n ia es Dacia). Az
i'm .• sztyeppci orsz.'igi'1t" legnyugatibb .',llnm.'ig, ezf"rt .1
nCpvandorl;hok soran sok nom.id nep megfordult in (pl.
hunok, g6tok, gepid.'ik, avarok). A longobilrdok, majd a
szl;ivok esza kr61 erkeztek ide. A magyarsilg a IX. szilzad
vegen, X. szilzad elejt'in a Kilrpilt-medence teljes terllle-
tPt birtokba vette, saz ezut.'in kPIPtrOI PrkP70 nPpeket (pl.
besenyOk, kunok) visszaverte, vagy mag.'.ib.l olvasztona.
Karthag6: 6kori varos a mai Tunezia tcngerparti vidC-
kPn. A punok alap(tntt.'ik ii Kr. P. IX . ~7bilrl vPJ:Pn. A
kereskedov il ros a Kr. e. Ill. sz.izadra a FoldkOzi-tenger
nyugati med encejenck ur.iv.'.I v.ilt. A R6mtival vivott h.'.1-
mm h.'ihmi'1ban (pun hMV1r(1k, Kr. e. Ill. sz.'i7ilrl k07P..
pe- Kr. e. II. sz.izad kOzepe) elOszOr a 1erseg foloni befo-
ly.i.s.it, m,1jd ICtCt is elvesztette. A helyen kC>Obb r6mai
v.'irosjiln l(·tre,melynemvoltjelentO,
Kijev: a Dnyeper k07epsO folyha menten fekvO v.'.lros, ma
Ukrajnafovarosa.Av.'.lrostvaregkereskedOkalapftott.ik,
majd a IX. sz."izad vegen keleti szliiv ."illam (Kijevi Rusz)
kilzpontja lett. , m.'ihan r<..'is7.',rr.i komn.'iztatta mag.'!!. Megerfi<.i'lrlP~PhPn
Kfna: sz ubkontinensnyi terlllet Azsia keleti rt'im'.>n. Tous-
terOlete a Huangho es a Jangce termCkeny alfOldje, de a
IPtrejnvO .'i llam {a Kr. e. Ill. sz.',7;,d vPgPtOI egys{>ges bi-
rodalom) lasgn kiterjeszMte fennhat6silgilt a kOmyezO
hegyvidekekre is. Kfna On.ill6 civilizki6s kOzponl.
Levt'dia: a Don es a Volga foly6k als6 szaka sza kclzotl
elterUIO vidCk. A terOletet VII. (BfOOrbanszllletett) Kons-
t;rntin nPvP71 P fgy a magyarok elsii ismert fcjedelmPr"OI,
a IX. sz.izad kOzep{>n t'i lt Levedir61. A feltetelezbek
sze rint 6seink a VII- VIII szilzadban Chek a szteppenek
P7Pn ii rP~7Pn, j6rf"'i7I ii Kil7.',r Rimd;ilnm fpnnhill<'iYga
alatt. Sok tortenesz Levedi.it Etclkijz egy resze nek tartja:
sze rintuk ezzel a newel kOIOnbijzettek mega fejedelmi
v.'ill.'i~IPrillPlf>f
Maked6nia: terOlet es .i.llam a Balk.i.n-felszigeten, az 6kori
gllr0g5eg megtelepedCSi terOletetOI eszakra. A g/jrl>gOk
sz;im.ira a 16 es a gabona miatt volt jelent1fo~ge. A ma-
kP<lnn .'illam ii Kr. P. VI. vbarl m.'i•,ndik fp!PhPn illil-
kult ki. II. Philipposz uralkod.ig alatt (Kr. e. IV. sz.'.lzad
kOzepe) jelent&cn megerosodott, s egyesitette a gorog
poliszokat. A Perzsa Birodalom megh6dlt.',<.fwal (Nagy
~aa~c;~~~~~e~~Ja1a ~t~~~1~gk~~L~l~;;;le;ir~!~~l
(Antigonoszo k). A r6maiak ii Kr. P. I. v.',7ilrl kflzcf)Pn
1
i;~
foglalt.ik el, stettCkprovinci.iv.'.I.
Marath6n: tclcpoles Attik.iban. Kr. e. 490-ben a kOzeleben
v.'illt partra az AthPn PIIPn t.'imarln perzsa hadsereg,
amelyet Miltiadesz vezetesCVel az atheniak 1cgy0ztek.
Medina: jcllegzetes o.izisv.iros az Arab-felsziget nyuga-
ti rP ~7Pn, a TOmjPni'1t mt'ntPn. A v.',rn<. il rlnll ollhonl a
Mekk.it e lhagyn i kenyszerOIO MohamL'<lne k 622-ben.
Lak6i gyorsan anertek az iszl.'.im hitre, s ill epolt meg az
Pl'\O lllPCWI. Mohilnwd hill .'i lil ut ~n VPIIP fpj .ii PrnfiS!il
v.'.lrosa ~ (Medfnat an-Nabi ) nevet, s ill Orzik Mohamed
kopors6j.'.lt is.
~kka: kPrp,;;kP<iOv:.m~ a7 Arah-fPlsziget nyugat i rP~7Pn, a
TomjCnllt mentt'in. A kereskedo karav.inok fontos .illo-
m.ishelye, s a pusztai nepek reg61a tiszteltek ill a .Fekete
Ktlvet~ (egy mcteorit-darabot), ame lynek a VI. sz.'.lzad
e lejCn egyszerU szentClyt is Cpitettek. A v.irosban kezdte
hirdetni tanait Mohamed, s innen menekiih Pl h n-hPn
A pr6feta 630-ban visszatt'i rt Mekk.iba, es a v.irost az isZ•
IJ.melSOsz.'.imllszenthely evenyi lv.inftotta,elrendelvea
K:.hil-kO tivtPIPrPt. Villlflsi szerepe az6ta is megmaradt,
az iszlilm h(vei a vi l.'.ig kOzepenek tartj.ik, s az im.it is
Mekka felt'i fcxdulva vegzik. Minden iszl.im hfv O kOtel es-
sege, hogy t'ileleben egyszer e lz.-ir,\ ndokoljoo ide.
~rseburg: v."iros NCmctorsz.ig kclcti reszen, a sz.iszok
ftildjt'in. A IX. sz.'.lzad elejen alapftott.ik vedelmi celb61
a Frank Rimcblnm kPIPti hiltfl r.',n_ q ·n lilVil<,7.'in ii v:.l'l"l'i
mellett gyOzte le I. (Mada r.'.lszl Henrik nt'imet kir.i.ly a ka-
landoz6 magyarokat.
~zopoUmia: a Tigris P<. il7 Fufr.'itf>lo7 .',lti1I h,11:.rnlt IPrillct,
:~;~re1~:~:~;!~~:ut~;~ ! tM~i~~ 2
Ch~t~~
a7 l\n!/'171'•,;p,; La1hl1r.',k kiillilkul.'i<.flt (Kr. e. 4. Pvezred).
Mezopot .imia civiliz.ici6s kOzpontkent meghat.iroz6
szerepet j.'.ltszott a KOzel-Kelet lorteneteben. Az itteni
nnvPnytermesztO v.'im<.i kulti'ir.'ik P<. ii kiimyezri .',ll,11-
~~;~ l~~he:'~;z;:~~1 t~::~
tenyt'isztt'issel , b.'.iny.'.lszatta l fellcmezhetO hegyvidekek
~rlo;i;; ~fi~;~t:J
kultUrk Ozpontok egyre eszakabbra alaku!tak ki.
Nf'f'M't-rOmai C~u-ir"Ug: A KPIPti-frilnk Rirnrlalnm IPrOIP-
ten kia!akul6, j6reszt nemet nyelva, de m.is ne peket is
magilban foglal6, laza szerkezetil kOzCp kori es Ujkori .'.11-
lamalakulat. I. (Nagy) Ott6 atap(totta , amlkor962-ben RO-
jelentOs szercpct j.itszottak a kalandoz6 Oseinkkel vfvott
kozdclmck.
Nkilf'il (Nikaia): v:ir= Ki~-A7~iil PSzaknyugati rf,<;7f"n. ltt iilt
i>ssze 325-ben a keresztt'iny egyh.iz elsO egyetemes (!e-
h.it nem csup.in egy terlllct ke resztenyeinek reszvet ele-
ve l zajl6) zsinata, mcly a szent h.',mm<.;lg kPrrlf"Wl-,pn il7
egylt'inyegUseg mcllctt dDntott (ti., hogy az Atya es a Fill
isazonoslstcnncl).
Nilus: hatalmas, tObb mint 6500 km hosszlJs.igU foly6,
1
~:~rv:;~s~!ffYa ;~~~~r:a~:~~:t::i:!~t7k~:ekn;:r:
he /jmli k. A Nil us vizCvel es termekeny iszapj.ival bizto-
sltotta a folyamatos mez(Jgazdas.igi termelt'ist Egyiptom-
ban, s j6 u~lllt.'i~i IPlwtfi<.Pgel is ny(1jtot1.
Olilmpia: az 6kori gorogok egyik szent helye a
Peloponn,5~70,.7.ff"lsziget Pszaknyugati rPuPn (Ze-
usz szent !igete ). A Kr. e. X. sz.izadt61 voltak itt hclyi
jelent6segLI sportversenyek (fut.is ), majd Kr. e . 776-t61
hi•tilr.\sukig (Kr. u. 393) nPgyPvPnlP ill rPnrlP7tPk meg az
6kori gOrOgst'ig legn.1gyobb sportesemCnyCt, az olimpiai
j.ite kokat. (A rendczO a kOzeli polisz, ~lisz volt. ) A j.ite-
knk mmn<. vfnhclyei ma is megtekinthctilk
Olilmposz: magas hegycsllcs a Balk.in gOrl>gOk lakta lerO -
letCnek kel cti rbzCn, Thesszillia es Maked6nia h,11.'ir.in
(29 11 ml. Az 6kori gnrngnk ii vil:.g legmagasabb hegyP-
nek, az istenek lak6hely(-nek tartott.'.ik.
Palesztina: ;i Fnldknzi -tenger keleti partvidPkP Ps a lord.'in
foly6 kOzotl el helyezkedO terO let. NevCt az egykor ill Cit
neprOI, a fil isztcusok r6 1 kapta. ltt alakult ki az 6kori zsi-
d6 Allam.
Pannonhalma: tclepo les a Kisalftild d t'il keleti szcgleteben.
A keresztCny hagyom.inysze rint e helyen szOletett Szent
M.irton. 996 kOrOI Geza fejedelem itt kezdte ep(ttelni
Magyarorszag elSO bences apiltsilg.it, ame lynek alap(16-
IPvPl(•1 l~tv.'ln kir~ly adta ki (1002), tckintPlyes birtokokat
is rcndelve az ap.its.'1ghoz. Pannonhalma a magyarorsz.i-
gi be nc t'ise k kOzpontja volt es ma is az. Kor.i.bban Szent
M.\rton-hegyi ap.~t<..'ignak neveztPk. A nyelvi'1j/t.~~ hiltfl<.:i-
ra a XIX. sz.izad eleien kapta az egyik itteni szerzetestOI
(Kazinczy bar.itj.it61) a Pannonhalma nevL'I.
PanOOnia: ;i m;ii 011n.',nt(1lt, Burgenlandot, a BPr<.i-mP<if•n-
cet, Szloveni.it es HofY.itorsz.ig eszaki terilleteit mag.iba
foglal 6 r6mai provincia elnevezese az I. es az V. sz.izad
ki'170tt. A nPvazegykoraz ill PIii kt>lta pf'f'fiprfi nPpesSP-
get (pannonok) idt'izi.
Pe~ (Sopia nae): a Mecsek deli lejtOin a II. szazad elejen ki-
alakult r6mai varos. Pann6nia egyik fontos kere;kedelmi
knzpontja, jelent~Pt v.'imo<i r6mai PmlPke is mutatja
(pl. 6kereuteny kapolna). A R6mai Birodalom bukas.i
utan is folyamatosan lakott, s templomait is has.znaltak. I.
(Szent) lstv.ln 1009-ben piispnk .. Pget alapi"tntt itt
Peloponnkzosz: a Bal kan-felsz iget de li reszen el helyez kedO
kisebb felszigct, amely csak egy vekony fol dnye lvve l
(Korinthosz ) erintkezett a gorog szarazfolckk:I. A tenger-
partra ujjsze rUen kifut6 hcgyst'.igei kl'.lzi.itt folmUve lesre
a lkalma._ mP<k>nrPk hi'm'idn;ik. ltt volt ;i miikPnPi kull,·1-
ra kOzpontja (MU kene, Tirilnsz, PLlloszl. A d6r v.indor l.is
ut.in legjelentosebb v.iros.illama Sp.irta, de Olilmpia is
jelentiis szerepet j.'it..,ott ;i1 6knrh;in.
Perna Bimdalom: egy indoeur6pai eredetu lovas nep, a
perzs.ik .i ltal a Kr. e. VI. szilzad kozepen letrehozott
hirn,falnm. A, lr.'ini-mNlPnrPn (Perzsia) t,"11 mag.'ih.:l
foglalta a KOzel-Kelet eges.zet (Mezopotilmia, Fonicia,
Paleszt.ina, Egyiptom stb.). A birodalmat tartom.inyokra
nvtva knrm.'inyozt.'i k, de a megh6dltntt p._ ,l<'l6fi1P-f(><;rp
kenyszeritett nepek megOrizhettek kultll r.ij ukat es valla-
sukat. A Perzsa Birodalom letenek Nagy S.indorh6ditasa
vetett veget a Kr. e. IV. szazad vegen.
PnitiPn: v.'i rn-. a mai Kn,Pp-Franciaorsz.'igb.ln. A v.'irn-. ki',...
zeleben .'illitott.'ik meg Martell Karo ly hadai 732-bcn az
e lOrc lOrO arabokat.
R6ma: v.'iros KO,ep-lt.ili.iban, a Tiberis foly6 p.1r1jan. Kr. e.
753-b.ln alapitott:ik a lat inok, s kbObb az inne1 kiindu-
10 hMit.'iuik rPvPn IPtreji"ill R6m.1i Rirnd.1lnm knzpontja
vo lt. A birodalom bukasa utan jelento;eget mint a p.ipa-
sag szekhelye Orizte meg.
Riimai Rirndalnm: a FiildLa'izi-tenger egP<;, mP<IPnrPjPI:,
majd Nyugat- es Koz ep-Eu r6pa egy reszet is 0Sszefog6 al-
lamalakulat az 6korban. R6ma It.ilia elfogla1a-.a utan (Kr.
P.111. ._,.'izad eleje) kezdettterjeszkedni a Fiildkrizi-tenger
medencejeben (az el SO megh6dltott terii let Szkflia volt az
elSO pun haborllban), s a birodalom legnagyobb kiterje-
rlfl.V't mintegy 350 PvvPI kP<iObb, Traianus cs.lv.'ir idejPn
(Kr. u. II. szazad eleje) erte e l (kb. 3,5 milli6 km ' , kb.
50 milli6 lakos). A R6ma i Birodalmat OSszelartott.\k a
kU IOnho,o 1crLl lctck k51011i gazdasagi kapcsolatok, a
j6 UthJl6zat, a r6mai jogrend, es az, hogy a megh6df-
tnn IPl"iilPIPk l;iko,;~.'ig.!rnak egy rP<;1p a rfim.1i ur;ilom
haszonelvezOjeve v.ilt, .itvette a r6mai kult Ura es e let-
m6d bizonyos elemeit s a latin nyel vet {romanizaci6).
A Kr. 11. IV. ._,.'i,arlt61 egy ideig a keresztPny vatta .. i"
fontos Osszetart6 erO volt. A felsorolt 0Sszetart6 1enyez6k
gyengu lese es a b.lrbarok t.imadil-.a elobb a birodalom
kPttP<;,akarla<iahoz (395), majd a Nyugatrfim;:ii Rirnrla-
lom megszUnesehez vezetett (476).
'-avaria: a mai Szombathely teriilPtPn fPkvO fiknri v.'iro,;
Claudius C5.'.lsz.'.lr a lapitotta (I. sz.'.lzad), es Pann6nia nyu-
gati tcrillc1e nck legjelcntO.cbbvaros.\v.\ v.\lta Borosty.i-
nlit nwntt"n. Mai ~ ~,amo~ r6m;ii Pml{-kp l.'ith,116 (l1trPv-
le1ek, mozaikok, fzisz- szentely). Az V. sz.izad kozepen
foldrenges pusztrtotta e l. Keso bb a v.'.lros he lye n ep(ilt ki
az egyik frank Orgr6f~.'ig knzpontja.
Sparta: a PelOjX>nneszosz-felsziget deli reszen, az Eur6tasz
fo1y6 menten fekvO gOrOg polisz. A d6rok alapftott.ik a
Kr. P. X. ._,.'izadban, amikor uralmuk al.'i hajtottak a, itt
l-10 fO ldmUves nepeket. Saj.itos Allamberendezkedese
a Kr. e. VII. sz.'.lzadra a lakult ki (lUkurgosz . alkotma-
nya H). Az allam mindvegig meg6rizte arisztokratikus
jelleget es kiralysag maradt. Sparta a Kr. e. VI- IV. szA-
1;:irl kci1citl vP7Pt0 szercpct j.\tszott a giiriigsl>g PIPtPl"lf>n
A pclOjX>nneszoszi h.'.IOOrll ban (Kr. e. V. sz.\zad ve)le)
legy6zte legnagyobb vetelytfa.'.lt, A1he n1, de hatalma rO-
videsen lehanyatlott. A Kr. e. II. szM.1rl kcizep(>n rr\m.,i
uralomalAkerUlt.
Sumer: Mezopotam ia deli terii!ete, ahol a Kr. e. 3. evezred-
ben az Ontozeses gazdillkod.ison a1apul6 sumer kultUra
vir.'igzott. Knzponti v.'irosai : Ur, Uruk, lagas, Kis.
Szalamisz: kis ter Ulet(i (93 km ' ) sziget az Egei-tengeren, At-
tikat61 delre. A Kr. e. VI. szazadban Atht'in uralma ala
kPri ilt . XPl"l(Psz perzsa nagyki r.'i ly t.'im;:irl.'is.i idejPn irlP
te lepitett e k ki Athen lakoss.ig.'.it. A sziget es az Anika ko-
ztitti tengerszorosban gyOzte le a Themisz1oklesz vezett e
atheni flotta a pcrz-.a ha j6hadat (Kr. e. 480), ami gOrbgOk
e llcni pcrzsa t;imad;is &szeoml.'ls.\OOz vezctctt.
\l~;~:; : ~~t
S1f'k~fPhPrvar: .1 VPIPnrPi-16161 nyugafra e lte rii lO mn-
(FS:j~rk
1
;t~S~/fef;J!~:i~~~~:
l<itv.'in /1020 kririil ) Esztergombol S,PkP<ifPhPrv.'irr;i tpttp
at szekhe lyet, preposts.igot alapitott es hatalmas baz ili-
kat epfttetett a v.\rosban. Ill temette k el, s ezuta n meg
15 magyar kir.'i ly temetkezett ide. 5zf'kp,;;fphf'rv~r IPtt a
magyar kirillyok korona16varosa, s itt volt a kiralyi kines-
ta r es a leveltar. A XI. szazadt61 fontos szerepe vo lt az
Pvente egyszer (augusztusban) megtartoll szf'kp,;;fphf'rv.'i-
ri torvenynapoknak, amelyen ilgyevel mindenki a kira ly
ele jarulhatott. Magya rorszilgon Szekesfehervar kapta az
elsO v.'.irosi kiv.'.ilts.'.iglevelet a kir.'.ilyt61 (X II. szazad).
S,irilia: jelentfi ~ mPrPt ii (kb. 25 ono km ') sziget h~lia p._
Afrika ko,ott a FoldkOzi-tenger nyugati es ke leti medc n-
~~;;acr~s~a~r;~~~t~t 1~ (!
0
peloponneszoszi haborllban az atheni expedfci6s sereg
elsO pu n hilborll (Kr. e . Ill. szazad kOzepe). A hilborllt
k0vet6en Szicflia let! az elSO r6mai provincia, s fontos
szerepe volt R6ma gabonaell.'it.'i~.'iban. Rabszolgatar-
t6 lat ifundiumok jOttek letre, s a Kr. e. I. szilzad vegen
tObb rabszolgafelkeles is kitort a szigeten. Az V. szilzad
krizepPtOI ;i va nrlalok, a keleti glitnk P~ a hi,.'inriak v.'i!-
tottak egymilst, majd az arabok foglaltak el. Tollik a XI.
szilzad elejen a normannok szereztek meg, s te riileten
kPrP<i7I Pny kir.'i lys.lgotszerveztek.
Thermoplilai-szoros: az 6korb.1n az eszakr61 KDz~p-Gorog-
orsz.ig fcl e vezctO lllvonal kb. 7 km hosszu sagu szaka-
~!~:,h~1 f11:z~~~1~:~:tr~ita~~:~i~l~;"f!~k~:
Kr. e. 480-ban Thermopulain.31 .\ Iha Ut jilt a Leonid.isz
spartai kiril ly vezette kis letszam ll gOrOg sereg a gorog
poliszokra t.'i marlfi XPl1(k7 h;irl.'inak . Miut.'in a gririigi',...
ket egy ilrul6 segits{>gevel bekeritettek, leonidilsz es 300
vegSOkig ve<lekezO katonaja h&i ha la lt halt a perz-.a
t(ilPriivPI <i7PmhPn
Tigris: Mezopot.\mia masik nagy foly6ja, amely az
EufriltesztOI keletre folyik. A legisme rtebb Tigris menti
v.'iro<.okA<i'il1rP<; NinivP.
Ural: Europa kcleti hal.'.ir.il jelcntO eszak- d61 ir.'.lnyb.l hll-
16d6 hatalmas {kb. 2000 km hossz1·i-~gi'I} hegyvonulat.
H.ig6kka l szabdah, fgy nyugat- ke leti ir.inyban viszony-
lag kOnnye n .itj il rhat6. Az Ur.ii es a tO le keletre elterOIO
Nyugat-5zil:,,!,,ria vidl>kPre tesz i a nyelvPSzet a finnugor
nepek &hazajat.
Verdun: v.'il't"K .1 mai fr;inrianr<i1.'ig keleti vidPkPn, lotarin-
giilban. A IV. uazadt61 plispOki szekhely. Nagy Karoly
unokai a Verdunb.ln kOtott egyez5eggel (843) osztot-
t.'.ik fel egym.'.is ko,011 harom reszre (nyugati , keleti es
kozepso1 a Frank Birodalmat. Verdun ezut.\n a Kel eti
Frank Birod,1lomhoz, majd a NPmPt-r6 m;ii l~.lv.l~.'ig-
hoz tartozott, s csak a XVI. szSzad kOzepcn foglalj.ik e l
afra nci.ik.
VPrPrkPi-hagii: kh. ROO 850 m magasan h(m'1dfi, viszony-
lag kOnnyen jarhat6 h.ig6 az hza kkeleti-K.'lrp.itokban.
 Honfoglal6 eleink f6er0i Arpad vezetl!sl!vel e h.ig6n
keresz!UI erkeztek ElelkOz felOI a KMpfit-medenc~
(895).
::,~:
tekhez kt>thet O a magyar.;fi g kialakul.isa es vAndor lfis.i-
Vertesszol&: te lepul es a Gerecse-hegyseg de lnyugati f,\bA - n,1k kezdele .
n:il. Ef:Y itteni kOfejtfiben meJ;la l.'1 11.'l k a Hnmn Prf'<'lu~
rnaradvanyait {nl!h.\ny foi::a t es egy tarkOCsont-darabot). 7.iima: vtiros a mai Tunl!zia terlll eten. A m~.oc:lik pun h:i-
A lele1 korfit 350 000 evesre becsll lik. Ma szabachl!ri borUban itt szenvedett vereseget Hannibal hadserege
ml1zeumban tekinthetjnk a feltfir,Jis helyszfnf't Cornelius Scipio rOmai lf>Aii'iiti'I I (Kr. e. 202). A csa ta
Volxa: hatalmas fo ly6 Kelet-Eur6paban. A Kasz pi-te nge rbe R6ma jav.ira dOntOtte el a reg6ta fo ly6 kOzclelmet.
Omlik, es Osszekoti a terseg fenyO- es lombos e rdos vi-