lrinyzatol<a lcornyezetimozgalomban

_ JUANMARTINEZ-ALIER
-

\ L,,myczcti n.rozgalrnaka gazdasigi novekedesre aclott v,ilaszleakci6k€nt for-

r.rlo<ltal<, n nern rlinclen kornyezetv6d5 helyczkeclik szembe a noveked€s-
., I lrgycsek a benne rejlS ig€retesrechnol6giai lel.ret<is€gekrniatt eg€szenked-
', zocn fbgadj:ik. A kolnyezetv6ddk tehlt nem gonclc.rlkoclnak6s cselekszenek
, 111 lormin. J6magarn a kornyezeti mozgahnak hilom legjelent6sebb ilinyit
i,||liinl)oztetem meg: a ,,vadonkulruszf', az ,,okohat6konysi,gevang6liurnit" €s a
.,/( ganyek komyezetv6delr.r6t", rnelyek, rrint egy foly6 vagy egy nagy fa lgai,
r,rr1r,rlrint ugy.rnazon telm6s kiilonf€le vAltozatai, egyrn/rssal szoros kapcso-
l.rtlrrrrirllnak (Guha €s Maftinez-Alier,1999,2OOO). Sok kozos van bennrik, de
, l[ rrz6ik mindha'rrm'"ltelutasiljik, megvetik vagy 6ppen serlnribe veszik. En
r|r()sr a kdrnyczeti mozgalmak e hlilorn nagy csoportjlt illetden olyan firagya-
r,r/rLttxligyekszernszolgllni, nrelybena hangsirlyta koztiik lcnni116kiilonbs€-
rS lilc t-ekteterr.Fontos kozos isrn€ryiik a kiildnfele kornyezeti tuclorrlnyokkal
r.rlo l<apcsolatuk,de nen.rkev€sb616nyegesa ferninizmushoz,illamhatalom-
lr,rz, vallhsl.roz,az rizleti €rclekekhezvagy rlis tlrsaclaLni mozgaLrakhoz friz6-
rki viszonyr.rksern.

A vadonl<ultusza

lLkilcnclben, illetve tuclatosslgit es szervezettsegCttekintve az els6, az erintet-

l( n terlneszet v6dell.r€t, az 6ser<16k,vad foly(rk szeretet6t, a ,yadon kultuszlt"
lrircletdirinyzat rnTr sziz 6vvel ezelitt rnc'gj(lentJz EgyestilrAllanrokbanJohn
i\luir es a Sierra Club r€v€n. Ugy otven 6vvel ezel6tt Aldo Leopold F(jld-ctika c.
rrunkija nem csupdn a tem.r6szetsz€psegeife,hanern az okol6gia tuclorninyila
rshivatkr.rzott.Leopold eledetileg erd6rn6rnoknek tanult. K6s6bb biogeogr':ifiai,
lcnclszerokol6giai islrereteit, valatr. nt ir6i tehetseget felhaszn:ilva, 6s nindezt a
vrrclvilig alapos rnegfigyel€s6velkieg6szitve a vaclont €s annak gazdasdgi hasz-
l]rilauit (tehJ,ta fakite|mel6st 6s egyfrttal a vaclvilhgot) az erd6 kett6s aj:incl6ka
liant ilta le (Leopold, 1970).
A ,yaclonkultusz" nem ttin.ucljaa gazclas:iginoveked6st rnint olyat; elfogaclja,
lurgy alulmaladt az inclusztrializiltvileg nagy r6sz€velszemben;ugyanakkor -
l.eopoldot rdezye - ,,patttzlnharcot" fblytat annak 6rdekdben, hogy a hajdani

2g luan.MarlineltAli:l
' a titi
tenreszetes tertrletek m.rndvinyait nlegv6clie a Piaci hatisokt6l Mindez
sz6ps6g6nck szeretetCb6l,m6lyen gyokerez6 6rt€kekb6l €s nem anyrgi 6rcle-
kchb6l fakrcl. A konzervirci6biol6gia 1960 6ta tart6 firjl6clCsenyfijt ttrdominyos
kii-
tirnaszt a kiilnyezeti mozgttlom ezen els6 lramlata szilnilra Ere(lrnenyeik
E€iyez-
ziitt emlithetiiik az 1992-ltn Rio cleJaneir6ban elfogaclott Bioclivel.zites
rr6nyt (melyct sainilatos nr6clon az USA a rnai napig nern mtifik'llD, vagy az
tJSAugyancsitl( ielcnt6s tii vCnyCIa veszelyeztetettfliokr6l' mely retorikijhbrn
pri-
hlszonelvti 6rt€klenclet t(ikrcz, m€gis a terrreszetv6clelen.rnekacl viligos
orit,rst a piaci 6rclekek ellen6ben. Sztiksegtelen megvltlaszolni vagy egydltalin
feltenni a k6rcl€st,hogy mi irton iutott el a leit6 biol6gia a normativ termeszetve-
clelemig,vagy rnis szavakkal, hogy netr lenne-e kovetkezetesebb a biol6gusok
nagy
r'€sz6r6lhagyni az evohltciirt zavartal'.lnul halaclni a lliocliverzitis hatoclik
eln6le-
csokken€se fel6 (Daly, 1999). Minclenesetre a konzervici6biol6gr'rsok
rei,te6riei(hotspotok,kulcsfaiok)azttilkrozik,l.rogyabiocliverzit'isvesztese-
gei rohamosan n6nek. A kornyezetet 6rt emberi behatds olyan rntltat6i' mint
- az
a IJANPP (hurnan apptopriation of net primary Procltlction of biomass
azt
ember dltal a nett6 els6(lle!{es biomasszatermel€sl-ld1felhasznilt energia)
6s az
mutatiek, hogy mind kevesellb biomassza ill rendelkez6sre az emberen
eml)errel szovetsegben 616kon kiviili fajok szamira Nehiny etrr6pai orsziSban
(llaberl, 1997) lz ercl6vcl boritott tertrlctek novekeclnek, cle ennek oka inkibl.>
keresencl6
a fosszilis energiahorcloz6k biomasszitval tofiCn6 helyettesit6s6ben
A nyersanyag irrportja ugyancsak n6tt liur6pa a biol6giai sokf€les6get illet6en
szerCnyaclottsigokkal bir..igy inkibl) az a k6r'cl6s,hogy Brazililtl:ran' Peruban'
Mexik6ban, Kohrrnbiirban, Maclagaszkiron, Pipua 0iGuinehban, Inclon6-
- hogy n6hiny ,,lnegiL(liverzitisi"'
zilban, a Ftilitp-szigeteken vagy In(liitl)an
-, a HANPP-6rt6k novekecl6-
biodiverzit:isiban kiernelkecl6 orszitgot emlitsiink
sc a vadvilitgclttin€siltez vezet-emrtitl
A tuclorninyos Cryeken kiviil vannak egy6b, esztetikai, vallitsi, s6t haszon-
in-
elvfi (gy6gyszerek, tiplarl6kforMsul szolglt16fajok x iijv6 embere szdmdta)
felt€te-
clokok is a term6szet meg6rz€s6re, ezenfeliil szimolhatttnk az ember
lczert ,,biofil" iisztonevel is (Kellerr €s Vilson, 1993; Kellert, 1997). Ugyancsak
€rv, hogy mirs faioknak is ioga van a l6tez6shez,ez6rt nekiink nincs iogtrnk
gyak-
clptrsztitani6l(et. Mint iz az EgyesiiltAllamok politil<aikrrlt(rriljibanoly
a vallisra'
nn eldforclul, lt kornyezeti tnozgalom ezen irenyz.tt;l is apelldl olykor
ItrKlulhat'.t ptnteizrnr.rs vagy a keleti vallisok fel6' melyek kevesbC antropo-
egy
ccntrikr.rslk, tnint a kcrcszt6nysCg vtlgy a jr.lclaizmus,esetleg kivillaszthat
'Vr8y,nx)n(lllrtn:lnk,inkribbaziperosocl6Sxzclasigonkiviil'mivelilerm€szetveclelme'
zup<u'Ltlttiki, ttltl<ntltny()s ca'l(r terlllcszeti rezervittrnl()k h'il6zata fonnijT'll)an'
a szoviel
( n (weiner, l98tl; 1999)'
ren<lszcr irlatl is l€lezelt ) r()szorszillil):l
r.""r1!9f3l?l"v:1911..919:r9T!T
2e
.l ,1,,, )\r(ivcts6giesemanyt,mint arnilyen No6 bi|kijinak toftenete,lnely az
, \ '.rrr r( f rnaszetveclelernegyik figyelernre nr6lt6 p€ldija. Ugyancsak a kefesz-
. ,,\ | | ,r(li(i(-)kiemclkecl6alakjaAssisiSzentFercnc,aki egyarint tor6dott a sze
,. 'rrclilicl is az hllatokkal (lloff, 199{J).Eszak-€s d6l-arnerikaikontextusban
,..,,,llr \:rl(-)szindbbI temreszetszaklilis jelleg6re tort6n6 hivatkozis, mivel
, . ,,lr.rn rcsze az dslakosok hitvilig{nak, rnely tril6lte az cur'6pai h6ditist, €s
, 'rrrtszctcsenminclig aclotta lehct6s6grij vall:isokfelbukkanlsfia.
I | )l)('n x konyvllen kornolyan tekintetbe vessziik a term6szet 6s a termeszeti
' l, lrcli szentseg€t, minthogy az ntlt/any kult(rriban m6g ma is jelen vln, €s
,,, rr s(l.aittiszt'izni cgy kozponti k6rd€st az iikol6giai gazdasigtan szirniira,
i,, \ ( r( lcsen az 6rt€kek osszem€rhctetlenseget.Nelrlcsak a szakralitis, mris €r-
,, Lr'li scrn hasonlithat6kosszegazclashgi6rL6kekkel.Arnikor a szakralitls l>e-
r,.rr( ,l ir l)ixcg.rzd.rshgba,
a konfliktus elketiill.rctctlcn.Ellenkez6el6jelleltOlt€nt
',rl\ .ur(2, anikor keresked6k lept6k el a templomokat, vagy amikor az egy-
,.rzpi nzdrt irulta a l>tinbocs:lnatot. Az elnrfrltlralrninc €vben a vadonkultusz
r,, ,rlilivizrnusszintj6n volt,clen a m6lyokol6giai mozgalorr r6v6n (Dcvall 6s
'',.sions, 1985),rnely a terrneszettclszembeni
,,biocentrikus"attitlidot ttuno-
'..ru.rl 'ssk6lyes" antropocentrikus szeml6letcllen6ben.']A m€ly<.rkol6gusok
, |[ rrszcrrvvelviseltctnek mincl a tradicionelis, mincl a n-roclelnrnez6gazclasirg
l,,rrrrii irirr.rt,rrert az lOrtenetilega vadvil'ig rovrisrirafejl6diitt. Az els6kent be-
,l|ut.rl()ttkornyezeti irlnyzat legf6bb kozpolitil(ai javaslxtaaz, l]ogy nemzeti
t'.rrliohnrk nevezctt vedett tertiletekefkell t-enlttartani,vagy hasonl6 olyan te-
I rl( (( kct, nrelyek nrentesek maradnak az emberi beavatkozirit6l. Az emberi je-
l, nlitnck kiilonboz6 fbkozataivannak aszelint,hogy mennyit bir elviselniegy
\ ( ( l(11tcfiilet - ez tcrjcdhet a teljes zlrtsagt6l a helyiekkel vaki k1z6s iglazFgtar-
,rrl.A vaclonkultusz tirnclarnentalistli (rgy tekintenek a koziis igazgatisra, lnint
.rrrnek fclismer6s€rc, hogy a gyengesEgbdl el6ny is kovricsolhat6. A IIANPP-
rn,lt x rnegfelel6alapul szolg:ilhatnaa kozpolitik,tnak,amennyiben a kutatisok
, lt r nck egy klitikus tolneget, a szfrnitesi m6clszeleket illet6en konszenzus ala-
Lrrl lii,6s arnint a []iodiverzitis-veszLes6ggel va16pontos kapcsolatatisztizlsra
l,, r'iil. igy az egyes orszigok rnelltchetnek, hogy egy adott id6szakra pl. 50-16l
1rl',)r'l csokkentik s.riit HANP[,-6rt6keiket,valalnint lehet6s6gnyilna globrilis
, r'littll<qk meghatirozirsiua,mik6nt az napjainkban a kl6rozott sz€nhi(hoge-
rrr'li (C|CJ<), a k6n-dioxicl vagy a szen-dioxi(l kibocsitisi(, illetve egyes fitjok
lr.rlriszatlt6rint6 kv(ltik 6s hatiireft6kekeset6lrcntort6nik.
r l,hs(l Callicott €s Nelson (199t]) iris:'rt az IISAI)1I] zail6
,.nx8y vaclonvitir6l", amely
llxnraclrandraGuhx 1989-esA h.!r'Dt.klik |ildg kriIikdj.ivxl in(l| It a
"rn6lydkolirgusok-
kxl" €s a konzerviici6biol6pusokkal szefiben.
 Malin:1:Alief
30 luan.
lliol6gusok Cs l(ornyezeti filoz6fusok villalnak tev6J<enyr6szt a kornyezeti
nrozgaLnakezen els6 iramlatdban, melynek nagy hatis(r eszmCiolyan j6l szer-
vezert tesrriletek j6voltill6l, mint a termeszetvedelmi Vilegszovetseg (IUCN), a
rWWF,a Nature Conservancy sz6ttelecltek az 6szaki nagyvirosokt6l, Vashing-
tont6l vagy GentiSl Af|ikin 6s Azsiin it egCszenLatin-Amerikeig. Mostanra a
vaclviJig az USA-han mir nerncsak v6clelen.ralatt ill, cle n6hiny v€cl6git elbon-
tesival, a floriclai Evetglades-mocsir rehabilitlci6jival, a farkasok Yellowstone
Parkba val6 visszatelepit6s6vel a telnCszetes illapotok helyrelllitlisa is rneg-
tortCnt. Flogy a vaclont v6girl megszeliditik Cs tematikus parkokba szoritjik-e
vissza (esetleg virtuilis terntikus vaclasparkokba),m6g nem lehet tuclni.
A hetvenes 6vek v6ge fel6 a politol6gus Ronalcl Inglehafi a posztmaterializ-
mus keretei kozott hatdrozta meg a ,yaclonkultusz" fejl5cl€s1t(7977,1990, \995)
mint kulturilis elmozdulist fij t.irsadalmi ertekek, tollbek kozott a termeszet
novekvd megbecstil6s6nek irdnydban, mivel az anyagi sziiks6gletek jelent6s€-
ge ezek ugyanis mlr j6tes kiel6gitCst nyertek egyre csokken. igy ame-
rika legtekintelyesebb kornyezetszociol6giai foly6iratx, a Sociel! and Naturql
Resoures eplysz.abaclicl6-vizsgilatokatfolytat6 kutat6csoportb6l n6tt ki, mint-
ha a kornyezet hetvegi luxus, nem peclig minclennapi sz ksegletiink lenne.
A Sierra Cl-rb, az Auclubon Tirsasig, a W\(/F es rris hasonl6 szervezetek tag-
slrga szemottev6en megnovekeclett .rz 197j-es €vekben, arni lehetett egy ilyen
knltr-ulrfis elrnozclulis ereclm6nye, jelezve az USA nepessegenek egy r€sz6ben
bekovetkezett szeml6letviltozist a term6szet fokozottabb megbecstil6seirinyi-
ban. A ,,posztmaterializmus" minclazoniltal meglehet6senszerencs6tlenjelz6
(Martinez-Alief 6s Hershberg, 1992; Guha 6s Martinez-Alier, 1997) ^z olyan 6r-
saclalmakran€zve, mint az USA, az Eur6pai LIni6 vagy Japln, ahol a gazclasigi
j6l6t az egy f6re es6 igen jelent6s energia- €s anyagfeJhasznilist6l 6s a kibocs/t-
tott szCn-clioxiclotelnyelni k6pes kozeg szabaclkapacitisit6l ftigg.
I(ozv6lemenykutatisok szerint Hollandia szercpel a szociilis 6rt6kek tgy-
nevezett,,posztmaterialista"€r't6kskiLijdnaklegtetej6n (lnglehart, 1995),mi-
kdzben a hollancl gaz.lxsiigban igen magas az egy f6re esd energia 6s anyagfel-
hasznilirs efteke (\Yr'orldResources Inst. et al., 1997). Szemben Ingleharttal, 6n
rhgyv6lem, a nylrgati kiirnyezeti mozgaLnak nem az6rt inclultak fejl6cl6snekaz
1970-es6vekben, merr a gazclasig aclcligrabel6pett ,,posztmatefiilis" fejl6desi
szal<asziha,hanenr 6pp eJlenkez6leg,a novekvd vegyi szennyezdsCs nukleeris
veszClyanyagi vonatkozhsailniatt. Ezt a materialisztikus,konfliktusos kornye-
zeti nCz6pontoi .rz 197O-es€vek 6ta javasoljik olyan kornyezetszociol6gusok,
rnint Fre(l lhllcl es Allln Schnriberg.
A Fiil(l llar.il.ri 1969tliiin jdtt l6tre l)avicl Brower vezetesevel,aki erecletileg
l Sic|rn Cltrl.)igrzgxl(ijx v(tt, (lc sz,rmeskeralesbennem ertett egyet a szeryezet
tel, l()l)l)el(kdzdtt lzert, mcrt il Sicn'aClub nem foglalt:lllist a mrkleiris ener-
r.1U1t!9k\?lly:i9liTo1Elr9.!11.
" 3t
rlrrrvulszelnben (\t(/apner',1996: 121). A Folcl ljarit.ri neviiket egy John lvluirt6l
''t.:trntaz.6id6zetb6l vettek: ,,A fold j6l megvan baretok nelkril, az ernber nem.
ll,r alctl)en akar rnaraclni,meg kell tanulnia, hogyan vdlhat a f<rldbaLiti:ivi."
\ r izier6rl(-6pit€sek elleni tiltakozisek, arnelyeket a Sierra CIub fblytatott,
l.,,rrnyen osszekapcsol6cltaka Snake, illetvc a Colrrmbia 6s a Colorado foly6k
rrr(nten a gyonyolri tlj €s a tetm6szetes 6l6helyek v6deln€ben folytatott, nagy
r sszhaogotkivilt6 kfizclelernmel. A nukleiris enefgia elleni tiltakozis azonban
.Lsrrgrilvesz€lyre, az atomhullaclekkalkapcsolatosaggodalmakla, valamint iiz
.rt, rnrcnergia civil es a katonai felhaszn:il;isinak osszefbn6chsaila alapoz6dott.
\., lrornhlrlladeklelak6k probl6n.r:ija(Kulctz, 1998) l:itl.rat6anegyre nagyobb
rrr,r'cteketolt. Az alig haflninc6ves Fold Baritai t6bb orszeg kiilonfele csoport-
t.rrrirk szovetsege.N6hhnyuk €rclekl6d6se a vaclon fel6 fordult; vannak koztiik,
.rl,il(ipari okol6gilval, misok nrindenekel6tta tr.rnsznacionilisvillalatok lltal
Llrrlrnaclikviligban okozott kornyezeti6s embeli jogi konfliktusokkal foglal-
,, rznek.
A Folcl Bar':i.taihollancl csoportja tz l99}-cs 6vek elejen velt i6l isrnertte a
Lrrrnyezeti t€r'" kiszfunitisival, mely megn.rutatja,hogy egy aclott orsz:lg sajAt
i).rriilrint(llmen6en rnennyire hasznilja ki a kornyezeti er6forr:isokat6s k6sz
l, r.liet (Ilille, 1!!7). Az ,,okol(rgiaiacl6ss/rg"koncepci6ja a kilencvenes €vek v6-
,1 rc bc is €ptilt a !'olcl Ilaritainak nemzetkOzi prograniaiba 6s karnplnyaiba.
Az ol<ohat6konysig
evang6liuma
\ liiifnyezetvedelelrnel kapcsolatos elrndletek vegyesck, azonban az cls5
.||rvzill, il ,,vadonkult]"lsza"r'nellettreg6ta jelen van egy rn:isik irhnyzat, amely
.r rl.rzchslgi noveked6s hatj,sait nerlcsak az eredeti szernpontok tlent6n vizs-
rl.Lljrr,lrancnr ^z iparl, nez6paazclasigi6s a nagyviilosi gazdasig trikr€ben is.
| / i\/. it^^yz t - nevezztik rrrost az ohohatekonyslg evang€liuminak - az ipari
r, r cl<cnys6gck 6s az ufbanizici6, illetve a rloclern n.rez6gazclasiggazdashgi
, , ( saszs6giigyi hatisaira helyezi a hangsirlyt. A kornyezctv6dehni rnozg;rlorn
, ,,, n rn:isodik irlayz tit Iz eg€sz gazdas:igor figyelernbe veszi, Gyaklan veszi
i, rIlrncbc a gxzclasi.*ji mrveked6st,irt nern bh ni iton. Hisz a ,,fenntaltl]at6
l, t,,(las",a ,,gazdasagimodetnizirci6",az ,,er6fbrrisok €sszer'fifelhaszn:ilisl-
,,.rli :t firgaLraiban.Az iftrtelnelCs hatlsaival, tovibb1 a tefrteszeti er6forrhs-
, Lrrl va16fenntarthat6 gazcllll<od:i.ssallbglalkozik, €s kisebb hangsirlyt fektet
r( r'nriszeteselelnek elveszt€s6re, valamint a telm€szeton€rtekenekpusztuli
rr.r. Il Dr;'rsodikirJ,nyzat k6pvisel6i szinte soha nent hasznlljik a ,,tcnn6szet"
;, ,t, inkhbb a ,,term6szetier6fbrrirsok", ,,tellnCszetit6ke" vagy ,,gazdashgiszol-
l.Llt.rlrisok" kifejez6seketr'6szesitikel6nybcn. A kiha16 rnadarak,b6k:ik vagy
 Marlinez-Aliel
32 Juan ..
pillangirk az cgyl<olisz6nl/rnyiszol<kalaPjin iit6 kanhrikhoz hasonl6anaff€le
nincs
,,bioincliklitolohk6nt"jelzik, Ilogy valami nincs rencli6n,cle onrnaguknek
.rinyzrtot
elvitathat.rlan leti()gosultsiliuk. Ezt az itt az ,,itkohatekonysig evangc-
liurrinali" fogotn nevezni, igy fejezve ki tiszteletemet I{ays leifisa el6tt, alnely
(llays,
,,ahatEkonys:ig evrtng6littmirnak" 1959)nevezte rz EtaycsiiltAllarnokban
1890 €s 1920 kozittt mfiko(16 ,,PtogresszivTermeszetv6deletn Mozgalmat" Ma-
napsig ez a mernokok 6s kozgazcliszok evang6litllna, a haszoneJviisig €s a
technikai l.rat€konysirgvallhsa, a szents69fogalma nelkiil Legf6l)b temploma a
kilencvenes Cvek Eur6pijirban a zorcl iparvicl6k kozepen talilhat6 Vuppertal
IntCzet. Legismefiebb alakia nrintegy sz:42evvel ezel6rt.tz Egyesiilt A!larnokban
Gifforcl Pinchot volt, aki iirtas volt az eur6pai tuclominyos alap(r elcldgazclll-
koddslran, cJeaz itinyztrt az ercl6glzclltlkoclis urellen szimos tlils, Enr6pltban
a XIX. szizad kozepe 6ta felllrkkant, az encrgia hat6kony felhasznilirsival 6s a
rne26gxz(lasigi k6rr.riival (tirpanyagciklusok) kapcsolatos iranyzatra is visszave-
zethet6, mint peldir.rl amikor Leitrig 1t340-bcnaz importilt guan6t6l v'r16ftiggCs
kapcsin rr.regkongilttaa veszharangot, r'agy lmikor 1fi65-ben Jevons a szen16l
irt konyvet, rimutatva alrr, hogy a g6zg6pel<rnegnovekecletthxtekonysiga pa-
radox rlt6clon a sz6n felhasznilisinak fokoz6clislhoz vezetl.let,mivel :l terme-
f6s igy rclative olcs6bbir virlik. A.z itinyz:Jt tor'5bbi visszavezethet6 azokra az
ipari 6s a nagyvirrosi kornyezetszennyezCst6nrhjiban lelolytatott vitikla, ame-
lvek XIX. szizaclban m6rnokok €s kozegeszsegiigyi szakert6k l(ozott zajlQttak'
Napjainkban az EgyestrltAllarnokban es a mCg inkibb titlnCpesedettEtr-
r'6piban, ahol kev6s az erecleti zolcl tertilet, a kotnyezetv6clclni vitil(l)an a
szociillis es
,,gazclas/rgihat€konysig evang6litrma" iitssza a vezetd szerePet,
l(uznets-8orl)e" (a
politikai eflelemben egyardnt. Fd pontiai: a ,,kornyezeti
(le vegr'il l(ev6s-
novekvtj bev€telek el6szof fokozzill( a kornyezeti hatisokat,
b6 sirlyos kornyezeti hatitsokl.toz vezetnek); a,,fbnntafthat6 feil5cl€s", amely
lenntanhat6 grzclasigi fcjldct6skdnt 6rtelmezencl6, a rninclegyik f6l szirnira
(a
el6ny0s ,,win-win" rregolcl:isokkeres6se;6s az,,okol6giai tnoclemizitci6"
kifejez€s val6szinrileg Muftin Jaenicke t19931Cs Artlttrr Mol nev6hez ffiz6clik,
akik a hollancl vegyipar16lvegeztek kutatist: Mol, 1995;Mol €s Sonnenfeld,
2000; Mol 6s Spaargaren, 2000). Az okol6gi.ri rnoclernizici6 k6t pill6ren nyng-
szik. Az egyik I gazclas:'rgipill6r': a kornyezetv6delmi acl6k €s a kibocsitisi
engecl€lyekpiaca; a misit{ Peclilla teclrnol6giai pill6r: az alrpanyagokkal 6s
-
az energiamegtakaritissal l<apcsolatosvlltoztatisok tlllnogatisa Az lrlnyzul
tudomitnyos szernponrb<-rl- egyrOszt a kornyezetglzclasigt!tnon, misr6szt az
ipari 6kol6giin alapul. (Mig a kii! nyezetllazchsdgran t6 c6lia ,,an.regfelel6 drak
:neghalrirozltsl"rtz,,extcrnltli'hkintclnalizilirsln" keresztiil'az ipxri okol6gia az
pirlrtlzamo-
,,iparianyagcser6t"tanttltrrinyrzza. Az ut6llb emlitett cliszciplina
san fcil6cli)ttllurtipiban lAyles 6s Ayres, 199(r; 200116s az E5lyesirltAllarrokban
rlunlli!.|:1.Igln),:l"l!.r"lg1lo'.!T.
33
, '1, l.g\('lcmen annak idcj6n Giflol(l pinchot lcltrgycleLcalatt letrehozott
t ,I.rzrl.rliirrclrisi6s l(of nyezettucloninyi l(ar a<lj."rki a Jou ntal ol l ttcltrsh-ial
,
. ',:r llt)iri i;kol6giai szernlelcimri nagyszelii fbly6iruror.)
r l,r,|.,r1irrigy egy menedzsefi tudomarnyhgg.'r vilik, aurcly ehxkaritja az
''.rr.l\ n\1nnin letrcjott okol(igiai er6zi(l nyonlrit (Visvanathan, l()()7:
37).
\ . ir\(.\/(li liiiliinoscn aktivak ebben .azirlnyz,ttltxn. A biotechnolcigusoki.s
' I ,r,,lr;rlrlrlicsatlakozniolyan, mester.s6gcs rtragvlk ig6r.ct6vel, amclyek nem
, .r, lrrtli rfitrigyiz:ist, 6s talin megkotik az altmoszferill)an talailltxt6nitro_
' ' ,r lril u llcnetiktil;lll rn6closit<.rtt szcrvezetek (GMO k) eset6ben iltalfnos
' ,,,/( r( ttci szcnbesiiltck. Az olyan lnutat(ik €s inclexek, mint a szolgiiltati,r_
' r'r r.genki'nLi anyagllitbrdit/rs (rrateritl input per unit service _ NIIPS)6s a
, l,r t' r(ljes anyagsziikse€llet (dircct ancl total rnlterial rrquiKtrent _ DMII
l\lli), ir ,,dcnltterializici6noz"vezet6 llaladast nt6fik, a l)l.utt6 netnzeti ter_
,, r,lr(,, lial)cst(gross national procluct- CNp), illetve akirr altszolirt6rteleu_
' r, \z iiliohat6konys/rg novckccl6se v,rllalati szintcn a ternt6kek €s firlyarna-
,. , [,tt ilt lLrs-qlcrnz6se, illetve kol.nyezctvedeh]liauclit r6vcn 6rtekclllet6.Az
,., I r.rrcli(nrys,tllot"val<ijll.ranirgy hatlir.ozzik rneg, rnint,,a f-enntarhat(>fejl6d6s_
' .' r r.zct<jiizlcti kapcs()t". ,,Zoldrc fest6" tulajclon$arllaintill az okohat6kony$,lg
'. r r Llrignrirctii kutat:isi pl.ogr.an.r<.rt is jclcnt, u-nely a,z energi;'rt €s .\z ^nyagl
lt(..rr rcnyt vizsgiiljaa gazclasirgban, illetvc azoklt a lehet6s€geket,anrelyek
, r,' r,)\( teszikI gazdasiiginoveked6selvirlaszt:is:it allnak anyagialapjjrol. Ez rl
.tr.r l\ur1lr'ls liornoly Drirltratekint vissza(l.isher-l(owalski, 199U;Habcrl, 2001).
\ ,||r,\r liczdcti szakarszltan l€v6 ,,nagydcmaterializhci6svitirlran"az opul.lllsra
. . ., l,( sszirDista
oldal cgyalint kcpviseltctilrragit.
\llrr's ar1.rgarancia, hc.rgyI htilonbdz6 rnozgllmi ir.lnyzatok osztitlyozls.)
L rrrrr. cz a tejczet is kis6r-letettesz - elnyeri a tnozgalotnban igy vagy irgy aktiv
, rr lrliik rokonszenvet.Az aDrerikaikornyezctelvfiir.inyzatokr(rla kijzeltnfllt_
r' Lr rrr( !{jclcnt szakszer.ii;'rtrekint6s(Shabecofl 2000) rn6gis igy kezd6clik:
L 1l\ cgy €vszirzaddal ezclilr, cliy SierraNcvad:ibant()|tbol6 vihar kell6s kozep€n
, rlr sovjLny, sz:rkillaselnl)erCppenegy vaclulhinrbril6zrjorol<zolclfa tetcj6rcigye_
az€rt- ntint kasiil)b eLnulaytriztu-, hogy nreglovagoljda szelet.
l,, ,,Llt felnl:rszr1i,
\, lr.iny €vvel kes6bl) az Anrerik:riErd€szeriSzolg:ilxrels6 vczctijjenek,!r nemes,
| l|f()l)irl)ankcpzetted€sznek, xl(i 6ppen a W:rsltingtonI).C. l)eli Itock Creel(park_
l'.rr l()vxgolt, egyszer cs:rkszogett)totrvalxlniI fejel)e.R:riott,
hol]ya nenrzeteg€sz_
,, rtc as eletk€pessCge tz orszilli rermCszcricrdforr:'rseinak
cg€szs6g6r6l !s 6lerk€,
I(ssa'gerdltii8g.
,, rrr nch€z kital.'llni:a flnr ernlitctt k€t szer.epl6nem rnis, nlintJohn lvluir as
' ,rtl.r'clI)inchot.A kerrejiik kozri k(ilonbsegcra kovetkez6keppen
szokis felv;i-
 JuanMartinez-Alier
34
z()lni: r tcflndszettr:rnszcendentilistisztelete,tzelsd esetlten,a folyamatosan
huszna'rlttcnn€szcti cr'5forr:isokkal val6 gazclhlkocll'tstuclomdnya a misodik
esetl)en. Nl6!i cllcntmoncldsosabb m6clon Shaltcoff emlit egy harmadik sze-
melyr is, rl(i Pinchot ti'rmogat6iak€ntszint6n fbnros szerepet jitszott a moclern
amerik.ri ka)myezen€clelrni rnozgalorn megsztilet6s6ben: Theoclore Roosevelt
elniik(it, :lki t:ivolrirl sen uronclhat6 ,,okopacitistinak". Hirmuk e rovicl listd-
iit Ineg fblytrthatniink rnis nagy el6clokkel (G. P. Marsh) es ut6dokkal (Aldo
Leopolcl, Ilachel Carson, Barry Commonei. llll nennyile is nehezmCnyezem,
hogy Lewis Murnford kimaruclt a listib6l, birnrennyire is szeretn€kkiemelni
mis kornyezetveclelmitraclici6kat,kiilonos tekinteltelrrta a kimagasl6szerep-
re, arnelyet Alexancler von Hurnbolclt jitszott e teriileten a kcszaz 6wel ezel6tti
Eszal<-6s D6l-An.rerikiban,az amerikai kornyezetv6clelmihagyorrinyok tflslt-
gosan is lrellszil.irclultakurir ahhoz, I)ogy v,rltoztatnilehessenrajtuk. En elfo-
ga(lorn ezt, ahogyan elfogaclom az Egyestilt Allrrnol<nak a kornyezetveclelmi
lnozgalmxk eli6szcben betoltott he€iern6nszercp6t, legalhbbis a hetvenes 6vek
6ta, Ket f6 kdrnyezetv6clelmi irdnyzat letezik tellirt: ,,a va(lon kultusza" (John
Mr.rir)€s ,,aztikoh:rt€konyseg evangelirrrna" (GifToKl Pinchot).
A kolnyezeti szempontok meg,elenese azonban sokkal bonyoltlltabb tottC-
net volt, rnint lhogy az eclcligibeszhmol<->rnb(rl kideriilt. 1900 titin az amerikai
nemzet, rnint rninclennyugati tirsadalorn, a llalad:is eszm6i mellett volt elko-
telezve; I'raszonelvii volt. Az amerikai civiliz:ici6 6pp hogy elkezdett t(rll€Pni
azon a ,,hat,rrvi(l6ki" litdsnr6don, amely szerint rn'Jgit6l ertetdd6 term€szetes-
sCggel l6ttek rninclenre, arnire csak lehetett, l)6lclinak okitert 1z ornitol6gus
'1905-ben
Frank Chapman bevezette a Kar,lcs()nyi Macl;'lt'iisszeirist,m6gpeclig
az6rt, hogy felhivja az ernberek figyelrr€t az iincel(r fiievi rnadllrlovoldozCsre,
arnely m6g min(lig bevett szokis volt, €ppirgy, ahogy ^z orszi\g cl€lnyugati 16-
szen a csijrg6killy6-vacliszatot, mint helyi sporlot tovltblu is fiztek. Hason16
kezclern6nyez€s6l6re irlltak a sporthofgiszok: a patakok szennyezEse6s a gri-
tak kapcshntiltak()ztak,valamint az ercldirris 6s a bitl6nyek telieskipusztitesa
ellen ernelr6k fel a szavukat. Megsziiletett (11i96)az Au(lubonr mozgalom, amely
akkoriban nagyobb befolyissal birt, rnint a Sierla Khrb.r Egysz6val, ha az ame-
rikai kornyezetv6clclmi rnozgahrakat ,Jol)n Muir versus GifTorclPinchot'! k6nt
i Az Audub()nor()zgalnlit, illetvea Ner)zetiAudul)ooT.rrsasllgot(National Audubon
Socicty)GeorlleIliKl Grinnelornil(ti)8!rs 6sa hiresXlX. szAzadi
xlapi()tt1l, anrerikei
rnxdirfcst6r6l, Audul)on16l
x fuilnciasz.irnlxz,tsir.lohn.lanles nevezteel.A Tirs.sdgcelia
x7 rr)lerilillimLrdrifvilalg
v6clelnre,
kutatisa€s r)1e!lisnrcfteldscv(tI, €salapitisit kovet6en
httP://
lcrjc(lt,nChiiny6venbeliil J9 {)(X)lrgg,rll)iiszl(€lke(lhetett.
vihlr'()s!lyorsNsa'rgl{xl
www.xrxluln)n.(n a/ 1.4s?cr*.)
rAzcldz6s{)r()l(i'rtl(oszi;netilletillohn(lC.Clen1enIsct,2000.ianuir2{J-;inirtnlegiegy-
zasciafl.
rlrnJz-a-lgf
1lglnv:z:llrolEglgTlil 35
, , r,,ztrLisitjrik,akkor figyelmen kivtil hagyjuk a tortenet egy r6sz6t.Etrr'<ipir-
. , . \rlclikiban a XtX. szizacl k0zepe 6ta sz6p szirnmal vohak okol6giai
,...,1.r'.r{lilitikusok-tizenotevcegycgcszkonyvetszentclternnekik.Mi€rtne
:, .,,||rrli,rrroncljuk,az egyik amerikai szerzS,Henry Aclarrs ,,Lev6laz aureri-
' r,,rtt rrelerntaniroknak"cimfi rnffv6b6l, arnelyben (mint rnisoclrenclfik6r-
, r .r,,( ntr6piit es a gazclas,tgotl)oncolliatja?Vagy Henry Adanrs mester6nek,
\ lr,, ll ( )stwafclnak,,energiaparancsol^tit", az^z l\ogy ,ne hagyj cnergiit ki-u-
. ', .2ni, hasznilclfel joveclclmezdcn".
\ rt\':rfrnlrtosit6 Eur6pa l(apcsin llichard Gr'<.rvebesztirnolt azoknak a ko-
. 'r13rl ds fiancia tolekv6seknck az crcdrr6nyeir6l €s koll:itailirl, antelyck
, r,lr rli nrcgdr'z€se€rdek€bcn tortdntek rnir a XVIIL sz:izad v6g6t6l kczclve,
, , .rl,rlrlris n6h/rnykis szigctcn,mint p6lcliul Mautitiuson,ahol a fccept I kovct-
, .,,, k.lrctctt: egy egys6g clcl6 utcg6rzCs6rcjuton kilenc egyseg cukofiiltctveny
, ; 1,'lrlr rr'hny,ntint a spanyok)kcNyugat-Kubiban, vagy az 6szak-anterikaia-
,'.1 1l rsztkolonihlisKelet-Kr.rbibana XX. sz,rzadelej6n.Enn6lfbgva- Itichafcl
, . 'r, t lrnonclirsaszclil-rt- 1rf[lncia ,,kisziraclhs-te6ria" hatisiira, tniszcrint.lz
,,1,,flr.rsrniatt csokken a cslpacl6k ntcnnyis6ge,a karibi St. Vincent-szigettel
,t ,, \( )lrll).Ln mir 1791-l)cn renclclkczCssziiletett: n6h:iny ercl6t szigorir v6cle-
,rr .rl.rlrclyeztek,hogy azok ,,csapacl6kot vonzzanak".i Ez a kiilnyezetv6del-
'litilia - aurelyet m:is szigctcken is alkalrlaztak, rtrint p€lclirulSzentllona
", 1,r
-
r! r( r) I)icrre Poivle vezelesCvel 120 evvcl azel6tt keftilt ltevezet6sre, hogy
, ,ll,,r(l l'ir)chot beirutkozott volna a Yale-re.llfaziliiban
Jose AugusLoPaclua
', rottt lr ivta fi:l figyehnct alIi|, Itogy a XIX. szhzaclelej6n n.r:ir'felisrrert€k
az osz-
.', I rrrlglsl a r abszolgasig,a l)lnyiszxt, a ntjvCnyte[rnesztes 6s az atlanti eld6$€-
,.' l. l'lrszlulisr kozOtt.l)aclra r-ninclczcn el6zm6nyeknek,a szirnos Eur6piin Cs
\ ',r, r iliiin kivul tev6kenykecl6kolnyezeti szerz6nck6s lmiinek,valamint annlk,
,'rir rrragirl>an az USA-ban rrcnnyite osszetetta kornyezetv6clelemmelvll(r
' ill.rlli()ziis, e konyv c6ljainakmcgfclcl6cn isntdt hangsirlyozniszeretnetnne-
, r, I r( 1.nl iszerint a kCt urtlkod6 kornyezetv6cleltni ir':inyzata ,yadon kultusza"
' r,, (ll(ohatekonyseg evang6liunta" (amelyhez az elmrilt k6t €vtizedlrcn nlgy-
Ln lr()zzrijirultEur-irpais) nentcsakaz USA-ban,haneD a vilig utinclcn tijin.
t r, rrrtt i/-olclek,akik valaha nctuzctkozinek vallottik rnagukat, lnostanra rC-
rr c lriltak az eur'<ipaiokohat6konysrigi mozgalornnak. Az Euf6pai l(drnyezct-
, ,lIlrri tJgynoksegelnoke, l)orningo Jin6nez Beltran a 1i/uppertalInr6zerben
. ")ri l)irr r))ondottbesz6d6neka cilte a kovetkez6 volt: 'Az okohat6kctr.rysig,
..,t:\' llur'6pa v:alaszaa fcnntarthat(rsirg kihiv;'rsi'rra".Vilaszlevelerlbcn kozol,
.)r)(xl.
llbru:ir 4-€na YaleEgyeterrIftlaszeri€sKijrnyezetv6delmi
TuclominyokIskolijrln
r.1
|urngzotrel5acl:'is, crovc(1994).
vNlanrinl
 Martinez-Alier
36 l'ul
tem velc, Irogy irnek egy konyvet ,,Az okoigazsigosseg, avagy a harmaclik vil:ig
vilasza a fcnntarthat6sagkihivisira" cimmel.
CI()n()n szefinl ,,avaclon elm6lete 6vtizeclek 6ta a komyezetv6dehri mozgal-
rnak egyik alapvet6 tana - vlgy szenvecl6lye-, kiviltkeppen az Egyesiilt Allamok-
ban" (Cronon, 1996;69). Ugy tfinik, a ,yaclon"6s az ,,amerikaiszellem" osszekap-
csol6clnxk. Ennek ellenere tucljuh, hogy a vaclonban sok minden van, arri nem
igy, rnagyardzzaCronon (illetve Mallarach, 1995),a nerrzeti parko-
,ter-m6szetes".
kat azr.rtin hoztik l6tre, hogy kitelepiten6k vagy kiirtottik az 6slakosokat, akik
valamikor ezeken a teruileteken6ltek. A Yellowstone fogantatrsa sem volt szepl6-
relcn. A r.irsr(htorn6\ r termeszetkapcsolrr:itrz FgyesiiltAllarnokbanmegserr
a szociookol6gia icldben vikoz6 fogalurai, l.ranerna ,Ja.lon" irl..rntim6lyr6l jov6,
sziintelen tisztelet f€ny6ben szernl€lt6k. En viszont ink.ibh lievely elm6let6ben
hiszek, abban, hogy a tenneszettiszteleteolyan afinyban n6tt, ahogy a gazdasigi
novekecl6srniatt egyre tobb tij elpusztr.rlt(Gul.ra6s Martinez-Alier, 1997:xii).
Az is bebizonyosoclott,hogy az EgyestllrAll:rrnol(brn.egyesv!lekecl€sekkel
szemben, a miso(lik ir,rnyzat, amely a tem6szeti er'6fon'isok hat6kony rnegr5r-
z6s6t 6s felhasznil6sit hangsirlyozza, megel6zi az eJs6 irinyzatot, amely a ter-
nreszet Ggy r6sz6nek) meg6rzesCt szotgalmazza.,ami az USA-ban a XIx. szi-
zacl v6g6n zajlott gyors iparosoclis mi:rtr k€zenfekvo kronologr:r. Eppen ez€rt
Beinart es Coates (1995:46) az USA €s D6l-Afiika kornyezetvC(lelmenek tor-
tCnetCt loviclen osszehasonlit6 mfiveben felveti, hogy a vaclon meg6rzesenek
iinyzata fijabb keletii, mint az okohat6l<onysig irinyzata: ,,Mikozben [Pinchot]
utilitarista ethosza ufalkoclott, erdemes oclafigyelniink az akkoriban m€g csr.r-
pin csorgeclez6,a tenneszet meg6visit el6t€rbe helyez6 mellCklgra, mert az
k6s6bb a modern kornyezetv6clelem f6 csatornljiba tolkollik." Samtrel Hays
egCszs6giigy, €s urbanizici6tortdneti szak6rt6 szint6n ezen a v€lerrdnyen van
(Havs, 199a 336 337).
Bannelyik volt is eltibb, rnanaps:ig a kilmyezetvCdelem mindket ir.inyzata (a
,yaclon kultusza" 6s az ,,Okohxt6konysirgevangeliuma" is) l6tezik, 6s bizonyos te-
dileteken feclik egymist. igy az utilitarista hat6konysigm val6 torekvCsaz eld6-
gazcldll<ocldsJran dsszeiitkttz6sbekeriilhet az illatok jogaival. Vagy, a mlsik oJcla-
lon, a genetikai javak vagy a termeszeti elemeh val6cli vagy fiktiv piacai hatisos
rn6clszereknektel<inthet6k ezek rneg6rz6s€re.A biol6giai kutatdsi szerz6d6sek
otlete Davi(l Janzen Costa Rica-i ternr6szetv€clelrri biol6gus nev6hez fiiz6clik,
al<ib6l l<6sdlrblelern6nyes utjljtarista 1<6z.gazclisz vllt. Az 1992-eslliodiverzitis
Iigyezrn6ny a genetikxi javakhoz val6 kereskeclelmi llozzaf&e$ ielolte meg a
l<ornyezervdcielenrlegibntosrbb eszkozek6nt. Ennek ellen6re a biocliverzitissal
vul6 kctcsl<ecleleurvesz€lyes kornyezetv6delmi rn6clszer.A gy6Uyszeripariccgek
raivi(l tlivon gonclolkodn:rk 0egfeljebb 40-50 6vre el6re), nrikozben a kornyezet
v6clelerr 6s a biolirgiri sokf.lcs6g evol0ci6ja tizezer 6vekben. Ha a kornyezet-
lrinyzatok a kijrnyezeti mozgalomban
37
. l, l, nr riivicl tivon keves ltaszonnal jirr, €s ha a kiilnyezetv€delerr.rlogik:ija
rL,rrrliiizgazclasligilogiklivi alakul ht, a kornyezetv6clelerr rr€g nagyobb ve,
' rlrn lcsz, rrint kor:ibban.Val6j:ibanmis amerikai kornyezetv€deltribio-
.. ,r',,,Ii (PGlclhullitichael Soula, is nehezrn6nyezik, hogy a teln6szet rrcg6vl-
. t, '1,1),,irk)q'ln elvesziti deontol6giai alapjait, rnivel a kozgazcllszok haszonel-
.z|orlilete ltveszi a kornyezetv6del[ri rnozgalour irirryit:isit. Mis sz6val, a
.', llr)ill(l)an salnilatos vlltozls z^jlott le a telor6szetv€delmi mozgalornban:
l, rrrrt;rrthat6 f-ejl6d€selk€pzel6segy6zedelmeskeclett a vadon eszln€jef'olott.
r . rz iLliibeli sorrend elfbgadhat6, ha a fenntarthat6 fejl6d6s az lenne, arninek
L )r( rLinik, clc sokkal inkebb ketseges, ha a fenntarthat6 fejl6d€st irgy tekinr-
i. nrint lz Okol6giai moclelnizici6 ikertestve€t, Pinchot okohat€konyshghnak
, r l,rrlrrici<ljlL.
I l, jlirlclul, hogy azok, akiknck kornyczctvCdchni 6rclekl6d6se kifejezetren
, ',r,lorr nreg(jlz6s6re iriinyr-rl, tirlsigosan konnyiinek it€lik meg a gazdaslg
L,rrr,rlerilliz,lisit, 6s az okohatekonysig evang6liunl,nak opportunista hive-
, ' r,rlnak. Mi€rt tortenik ez igy?Amikor azt nlliLjik, hogy a technikai vlltozis
Lr.rr.ifrLa jxvak el6irllitisa osszeegyeztethet6vCvilik az okol6giai t-enntarthat6
,rlrl.rl, rkkor a terrr-r€szet azon r€sz€nck rleg6rz€s€t hangsirlyozzlk, amely rn€g
, rrrrlit a gazdasigon kivril ill. I'ehit a ,yaclon kultusza" es az ,,okohat€konysig
\.rrlrcliumlt" n6ha egymlsra talilnrk. igy pil<liul a \Vlii/F es a Shell egyiitt-
, rrrlii)tli's6ben, a vilig szhntos r€szdn megval6sul6 eukaliptusz-iilteles, rnely
r'll(lt .t7.J7"€rv sz6l, hogy ennek hatisira csokkenni tbg a nerr.rzetierd6k-
,, rrr'lrczeddnyornds,€s val6sziniisithet5,hogy a kalbon-rnegkotEsis rnegnri.
rl,lrr Lcolrolcl A Sand Coullt! Almanac (,,Homok rnegye €vkonyve", 1!4!)
,,rrrrrlii)nyv€nek egyik n€pszerii kiadisihoz fia, Luna Leopold irt bevezet6t,
,rrr,ly maglban fbglal egy 196(r-banir6dott, kitiin6 6r'vel6staz Alaszkiban 6s
r \ ugllon alkalrr.uzottvizenergia ellen, arlely a vlnclo 6 vizimaclarakszapo-
,'l.rsi tcr'frlet6neknagy reszeteli|asztanl. Ncm szabaclna,hogy a gazclasig
' rir t n a dont6 szernpont, irta Luna Leopold 35 6vvel ezel6tt, €s mindenk€ppen
r rlrrzclasiginyeles€gvolt a biinos, melt,,lchet talilni alternzrtiv6s mcgfblel6
, , litr'omos energiet". Itt egyrnits rnellett talirljuk a vaclon tneg6rz€s€t, illetve a
:rrrlilcriIiseneryilt ternogat6nezdpontot.Nern l]tinden ;rrnerikai kornyezetv6cl6
, lr( lrc czzcl egyet.J6par €vvel ezeI6tt,7956ban, Lcwis Nlurrforcl,akit inkibb
,, il)xfi kornyezetszennyezes 6s a nagyvirosok elburj;i,nzi,sa fbglalkoztatott,
rLrIllx vadon lneg6rz€se,lrlr lregkongatta a v€szl-ra|angot a nukldir'is energil
lu liis fcll.rasznhlisa kapcs:in: ,,Epphogy csak elkezdtiink megbirk6zni a l.r6t-
1,1'rnrpikornyezetszennyez6sscl. Ennek ellen€re korm.inyzati es ipari vezet6-
'rrk, :rn6lkijl hogy egy pillanat|a koriihekinten6nek,az atomener€ianrgyiprri
, l,,rillitirs:ira vrillalkoznak,noha a leghalv:inyabbIbgalmuk sincs an'61,hogyan
,z.rlractuljanakrneg a sugirz6 nuklei,ris hullacl€kt6l."

38 JuanMartinez-Alier
K,iirnyezetiigazs6gossig6s a szeg6nyekkiirnyezetv6delme
Ebben a kitnyvl)en v€gig azr lirharjuk, hogy a kornyezerv6clelern els6 6s mi-
soclik iiranrlatirtmanapsig megk6rclSlcleziegy harmaclik irarnlat, melyet vil-
toz6an l szeg6nyck kornyezetvEdelrn€nek, n€pi kornyezetv6clelenrnek vagy
,,kofnyezeti igazsiigossig"-mozgalomnal< hivnak. Talil6an trivtll< mtir.€letfelt6-
tel-ijkol6gihnlk is (cari, 2000),s6r felszabadirisiokol6gilnak is (Peetes \N/atrs,
1996). A kornyczetv€clelemnek ez a harrnaclik iramlat:r rimr.lt,lt arra, lrogy saj-
nos a gaz(lasigi ndvekecl€sa kornyezetre gyakorolt harisok fokoz6diisit jelenti,
Cs kirlonos hangsfilyt helyez a folrhsok 6s nyel6k folclrajzi eltoltlclirsaira. igy
az ipari omz'rgok novekv5 nyersanyag-, illetve fogyaszt6iter.m6k-sziiks6glete
egyre nagyol>b Inert€kben a D6lr6l szhrmaz6 imporrt6l fiigg, ezert az olaj- 6s
gdzkitermel6s,az altllninium- 6s a r6zbirnyiszat,az eukaliptusz-6s pilmaolaj
termeles, a flarn€far,ik-tenyesztes,ttz z|anyl)inyiszat vagy a transzgenikrls sz6-
jabab temeszt6s iri 6s fiitedilereker hirclitanal<nreg. Ez olyan k(iverkezm€nyek-
kel jir, n6g nricl6tt lenne id6 arra, hogy llxzclasagpolitikaiint6zkecl6sekvagy
technol6giavriltais rev6n foglalkozz:rnak vcltik, amelyeknel< a l)llt,rsit nCmely
tarsaalallnicsopolt nir arinytalan mert€kben 6rzi, ameJyel< gyakran tiltakoz-
nak 6s eilenirllnak(annak ellen6re,hogy ezek a csoporrok nern feh€tleniilhiv,
jrik magukat kiirnyezetvecl6knek). N6nrely veszelyezrererrcsoporr hivarkozik
az dslakosok teriileti jogdra, valaurint a tcrmeszetszents6g6reannak 6rclek€
ben, hogy mc'gv6cll€k6s bebiztosits/rk lr rnelielhetCsiiket.Val6ban vannak olyan
orsziflok, ahol r'6gi hagyomdnya van annal<, hogy bizonyos 6liihelyeket meg-
hagynak szent ligetk6nt vagy ercldl<€nt(err'61Incliiban Ma(lhav Ca(lgil szimol
be). Ennek a harmaclik :irzmlatnak azonl.rana f5 ercje nem a tel m6szet idnti
szent tisztelet, lranem a kornyezethez ffizdcl6 anyagi 6rclek, mely a rneg6lhet6s
forrisa €s felt€tele; nem annyira rll:is faiok jogaierr vagy :r jovd generiici6kert
val6 aggoclalorn, rninr inkibb a ma szeg6nyeivel val6 rijr6cl€s. A,yaclonktrl-
tusszal"nern azonosakaz etikai (sem xz esztetikai)alapiai.Etikija az emberek
kozotti moclern tilsaclalrni igazs:igossiS;kovetelmenyCb6l szhrnrazik. En ezt
er5ss6gnek €s egyben gyenges6gne)(is ra1.to1n.
Ez a harrnaclikirarnlat r:imlnat arra, hogy a termeszettelgyakrln fenntart-
hat6 rn6clon egyiitr firil6drek a bennsziiliirr es paraszti csopor.rok. Biztosirotrik
a bio(live[zitilsfenntl isit.Apal.aszti csoportokatk6pvisel6szervezetckagrar-
okol6giai tekintclben egyre btiszk6ltbek az osszerettgazcla'rlkoclisirenclszereik-
re 6s a tcnl6kcik sokf6les€g6r'e.A m(rltlra r6vecl6 briszkes6gn6l r()l)br6l van irr
sz6: rna is solt fcllllitl6 es il,it6 (lolgozik az isrncretlens6glten,
rnint azt Inclieban
pl. a Iknrcy llec I),rl6zrrp€lclrijl rnuLatja(Grrpra,1p6(r).6 A FAO (Elelrniszer6s
" A Il()oryllce (M[zekjnr6h)hril(izxr
1rzl9flo-as6vekv6g€njittr l€rreIodi,rl)an,
Anil
rpnv?loki !:9lnf:z-9ll
T9lg3l9'!11 39
", . ,ri.rr(lirs,lgiSzervczct) irltal kezdenr6nyczctt pirbesz€d az irn. ,,gazclirkjo
',,1 scgiti ezt .lz ir'.il.lyt,ntelyet ktil6nl)oz6 vilirgrn€retfi civil szcrvczctek is
, . ' ,r,,zrlitanak,nint pl. a ltAf-l (Rural AclvtncclnentFoundation lnternational
'..,rrrzclk<-rzi
Alapitvriny a Videki Fejlesztes6€rt)vagy a GRAIN (Generic
r , r((,:, Action Ir)telnxtional - Akci6 a Nentzetkozi Genetikai Forr/rsok6rt).
\ \, jivil)uri 6s vet6n)agvi'rllalatok a nemesiteLtvet6lragok6r't€s kartcy6k ellcni
., r, rliilt pinzt kClnck,6s kovetelik, hogy szcllerni tulajclonjogaikatLaltsik
, r, l( ll)cn ktilonboz6 kereskedelmirtegillapoclisok rcv€n, mikOzbeningyen
' , lrsnrcr'€s nelk l kihxszn,rltik a vet6nagokla, kiutcv6k elleni v6delcntre6s
. , 'rlr rri)vinyekre vonatkoz6 hagyorn:inyos isurcreteket. Ez a ,,bioka|izkcdtis"
.\ ..kdlnyezeti igazs,lgossiig"mozg.llrna a ,,kornyezeti rasszizmus" lokhlis
', rlrrfilvhnulisaiellen ftll6p6 szervezctttilsadalmi lnozgalom az Igycsiilt Al-
lrrrrolilxn. Szolosan kapcsol6clikaz 19()-as 6vck polgilogi mozgalntaihoz.
\,,t is mondhatn/rnk,hogy ez a ,,kornyczctiigazsigossig'Lmozgalonr- ut€g a
, .r,1,rrliultusznil" is inkibb - a rasszizrrushoz€s az ellene val(r kiizclclemhez
'lr.rrrnfira kot6d6 amerikai gonclolkodis procluktulna. ,,A belvixrsokban 6s
'. r1r;rliteriiletekenaluh'61szelvezrid5,grassrootntozgalmak orszillszclte tii-
,' ,rrritotthk a figyelnrcta virosi leveg6szennyez€sre, az 6lmozott fcst6kekrc,a
L.rr.si szenr€t 6s a vesz€lyeshullad€k-/rtrakri iillom:isokra €s egy6b kornyezcti
i, :zi lyekre, anrelyek a szegenyes kisebbs€gi korzctekben <.rsszpontosulnak"
l'rrrtly,2000: 6). Minclcclcliga kornyezeti igazshg()ssirg, mint szervezcttrnoz-
ri.rIrru,szinte kiz;ir6laga saj,rtefedeti olszilailfl kofl.itez6dott,ntig a n6pi kor-
rrr( rctv6delern vagy mcg€llretesi okol6gia vagy a szeg€nyek kornyezetv€dclme
, rnrtt l hannaclik vilirg szi'rnttalan mozgalntlinakadrdk, ahol olyan kornyczeti
lr.rl.is()k ellen kiiz(lenek,amelyekazokat a szeg6nyeketvesz€l)'eztetik, akik s()k
, rrzriqban a lakossiig tobbs€g€t kEpviselik. Iclctlrtoznak azoknak a parasztok-
,r.rli r rnegrlrozclulhsai,akiknek a te|mt5f'olcljeit6s legel6it tonkfetett6k { ba'r-
r,rli vagy a kiilszini fejtisck, azoknak a hagyomirnyoshallszoknak a tihakoz6
Ll'ti<-ri,akik a moclern csficstechnol6giijir fcn6khll<ls haliszhaj<ik vagy egy€lr
r1,.rIihalhszatiDr6clszerck cllen tiltakoztxk (l(uri(rn, 1992;Mccfath ct xl., 1993),
rrrtlyek tonkreteszik r meg€lhet€stiket,rril<Ozlrcncsokkentik a halillomiinyt,
\.rliunint a l6gszennyezes6ltal srijton vagy rlvizi l.relyzetben616 kozossegek
'rcgnrozdulisai a binyik €s gyliirakellen. llz a harrnaclikft'amlat tudomhnyos
L. lrogatist kap az agfauokol6gia, az etnodkol<igia, a polirikai okol(rgia 6s bizo,
'
C;uptamunkrij:inxkerednr€nyek€nt. Celixaz(tyxn helyikezclem6nyez€sek felktltaraisa,
t:imogat:isa
6s cgyorilssalvx16osszekot€sc, xntelyeka helyi kozoss€llekinnov:rcia)s
k€szs€g€n,olletein,helyitu(l1'lsan
€scf6lb|r:isairrlllptrlnak,fenntafthat6esillilzsrltos
n6rlon nyirjtrnxknregolhct€sta kijzossellekszt'tntlira,
rllikozbenhozziiirulnak x bio-
l6giaisokf€les6gnrcg6fz€s6hez (A szerh.)
is. www.sr'isti.or'g
 lrinyzatok a kiirnyezeti mozgalomban
4l
40 Juan.Mar!!nez:Ali:l
,r ,,lrrr,iliizDrusnak" nevezt6k(NlartinezAIier es Scltiipmann,19U7),ami utalt
nyos lnert€kig il virosokol6gia €s az Okol(rgiai kozgazclasigtttclorn,lny rCszer6l
.. '.r lrory kapcsolatvlrn a parasztielleniilllsi rnozgahnak,valamint a ltez6girz-
is, s6t ndhilny kiimyezeti szociol6gr.lsis tltmogatta
., ..r1li()r'szeriisitese as a ,,tudomenyosercl6gazclilkodils"okol6giai kritikusai
Vihgszefle cr6sijclik ez a harmaclik lirarrlat, amely kiemeli az elkeltillretet-
, ,,,,rt t Liscl Guha ifiisit a chipko rnozgaloln tortenet6f6l: Guha, 19t39,:itclolg.
len okol6giai cl()szlisi konfliknrsokat Ahogyan novekszik a gazclasltgm6rete,
. , ,L r s2 0 0 0 ) .
egyre tobl) szerrCt telnel6clik, kirosoclnak a te nCszeti renclszerek,csotbulnak
l',r$Sl)an a peftri toftenesz,Alberto Irlorcs Cialinclo,aki maga is €rclekl6-
a jov6 nernzeclEkekjogai, elveszitjiik a nijv6nyi genetikai forrisok ismetetdt, a
L,'r .r fclli kelet-errr(ipai €s orosz naroclnyikmozgrlorn irint, kifbgisolta, hogy
jelen genefici6 egyes csoportiait megfbsztjik a kornyezeti ftrrritsokhoz 6s szol
'.' , rl<rnarodnyikizrnus"kiftjez6s olyan tort6ncluri isrnereteketfelt€tclezett,
giltatisokhoz va16 l.rozzlf€r€stdl, 6s egyben ardnytalan mennyisegfi szennye-
,,,r,llvel iiltalhban nem rendelkeznekaz crnlterek, 6s azt javasolta,hogy he-
z€snek vannak kit6ve. I.el.ret,hogy (ri technol6giik csokkenthetik ^ gazd^sag
i,, Ll( lursznlljlk a ,,szeg6nyekkolnyezetv€clelmc" kifeiezest. L l:111ai('ambio
energia- 6s anyagfelhasznillsanak mCrteket, cle csak azt k6vet6en, l.rogy sok
T lr,lvtiiiat 19U9.jantriri szlma hosszir intcrjirt kitzoh jclen iris szerz6j6vel,
klrosoclis mdr rnegtii!1ent, 6s ezenfeliil lehet, ltogy beinditiik a Jevonshatest
| | r'r'ologisuro cle los pobres" (,,A szeg6nyck kornyezetv6delrne") cimmel."
Emellett szimolni l<ellazzal is, I.rogyaz fri technol6gilk gyakran bizonytalan
\ \, )( irl Sciencesllesearch Council (New Yor-k)Cgiszcalatt Rarnacltandr.l Guha
,,meglepet6seket" is okozhatnak (ezt a kovetkezd fe,ezetben a,,norrnil tudo-
' t,)nrxlla az 1990-es6vek elej6n hi,rorl ncmzctkozi talilkoz6t szerveztiinl( a
menyok ut,ni" r6szn6l elernezziik). Tel]it az irj technol6giik nem felr€tleniil
r,,,rnvczctv€delenl kiilonl;oz(i ir inyzatainak is a szegCnyekkor nyezetv6clehu6-
jelentenek rnegolclitsta gazclasig 6s a kiirnyezet kozotti konFlikttrsra. Ellenke-
,r' I trirgy:iban(Maftincz-Alier6s Hershberg,1!)2). Ahogyana4. fejezctbenezt
zdleg, az irj technol6gihkb6l szirmaz6 l>izonytalan veszelyek gyakran novelik a
'.il, irc(tern,az 1990-es€vekben a politikxi okol6giai kutatesokjavaresztczzcl a
kornyezeti igazsarltosslgkonfliktusait: pdlclhul a clioxint termel6 6get6k, nukle-
i.,,rrwczetv€deluriil,lnyzattalfoglalkoztak.
irishullacl6k-telepek elhelyez6se vagy a transzgenikus vet6magok alkalrnazisa
,\ lrelmadik vilig vicl6ki t6rselleit jellerrzd ,,szeg6nyekkornyezetv€clelnre"
eseteben. Volt mil p6lcla arra, l]ogy a ,,kornyezeti igazsigossig'Lmozgalom a
,1,,rrckrlatnak 6s az USAI>anhasznilt kornyczcti iguzsigossdgvirosi gonclolati-
tudominyos kutatlsban val6 r6szv6telhez vezetett, mint p6lclltttl lt ,.nePi iir-
rr.rlii rsszekapcsol/rsit Guha 6s Maftinez Alicr vctctte fel (1997,1. €s 2. fejczer).
vdnytan" eset€ben.A harrraclik vildgban a hivatalos 6s nem hivltalos tuclo-
l, l( r l(Onyv egyik fclachta, hogy pontosan osszchasonlitsaaz USAJran jclcn
meny otvozese,l<ev6sb6a,,ttralominyt a nCpnek", mint inkirbb a ,,tttclouiny
l, \ i' .,kollryezeti igazsrigosshg'-rlozgalnat a szertcitgaz6bb, viligneretti szc-
a n6ppel" elk6pzel6s jellemzi a hagyominyos okol6giai gazclilko(ltrst folytat6
rl rryck kornyezetv6clelm6vel, annak 6rclek6lten,hogy tnegmtnassuk,czcket
parasztslg,valumint lzoknak az 6slakoscsoPortoknakv€clelrn€t'xkik16l sokat
, rlrctlcn.lrarnlatkentlchet ertelrnezni.A,,kolnyczcti igazsAgossig"-moz!lalom-
lel)ettanulni.
r,,l sz<irl6konyv cime, illetve arlcimeaz tlsA-ban lclletne ,,a szeg6nyek6s ki-
A ,,kornyezeti igazs'igosseg"n.rozgalon.raz Egyesiih Allan.rokban az 1980
., lrlrsdgek kornyezetv6dehne", r'nivel az USAltan ez a rlozgalom a kiscblts6gi
as 6vek elel6n tal,rlt magira. ,,Hivatak)s tottCnete" felbtrkkanisiit 1982-re, az
, ..olxrtok€r-t€s a kot nyczetilnsszizrnusellcn harcol, I)e ez az iris az cml)crisdg
els6 tuclominyos cikkeket a tCrniban az 1990-es 6vek ele,ere teszi. A szege-
r,,lrlrs6g6velfoglalkozil<,azokkal, akik viszonyhg kis kolnyezeti terct fbglalnak
nyek kornyezetv6clelm6nek koncepci6ia szint€n h(rszcvesrr(rltIa tekinthet visz-
,1, :rkik fenntarthat6 ag|irerd€szeti 6s rrez6gazclasigircndszerekcttartanak
sza. RamachancltaGul.ra a k6t Fii korai kornyezetv6delmi erxmlatot ,Ja(lonSon-
l, rrn, akik koniltekinl6en haszniljik a sz€nnycldkct es a kalbonfal(tiilakat,
clolkocldsnak" (aurely|e e helytitt ,yaclonktrlttlszkent" hivatkozunk) 6s ,,tu.lo-
Ll'ilinek a rneg6lhetGs6taz olsz:igukon hltili vagy azon kivtili, niivekv6 ener'-
minyos iparosoclltsnak" hivta, amit Cn az ,,okohatekonysdll evang6lnminak",
rtL.r'6sanyagig€nyiigazclasigottiplnl(r birnyik, olajkuak, g:itak, elcl6irtisok
,,okol6giai rnodernizrici6nak", ,,fenntarthat6 fejl6cl€snek" v.rgy ',r'neneclzser-
, ' lrrLiltetv€nyekvcsz€lyeztetik. Llogyan lehc't tobl) ezer olyan helyi okol6giai
ijkol6lliirnak" hivol<. Az 19|5-t6l jelentkez6 harrradik irarnlatot kornyezeti
, [,sztisi konfliktust kutxtni, arlelyekr'61n6ha nrig a hclyi irjsigok serrrirnrk,
,,agririanizrtusnal<"(Gr.rha6s Martinez-Alier,1997)vagy hasonl6an "okol6giai
, . runelyekkel sohasem fbglalkoztak a helyi kornyezetv6delui csoportok es a
' A v:lf.ly
JevonsPar:r(lox()n iltal a XlX szizadban,
:lz:l villiirnr Stanleyjevons
Je\()Ds-hxtris
:rl)ril szi'nli'gyirsztirs Ineglitiyell€sa cikkltn koribbanmir isnerietettjelenseg'
p6l(lirjtin - Cxdgil6s cLrlu (1995,4. lejezet),
wlltt ihali (1997,1.Iciczer)
valamintcuhn 6s M;rrtinez-Alier
nrelyszcrinti lc(|nol68ixi feilij(l6s(esetdl)en NewcomenEi6z8€p€nel(Jxrnes
hatekonysiiS;il,
hasznAl:ltalnak ? h^szniiltx
a,,szcg6nyek
kornyezetvcclelme"
kilcjezcst.
Angolulval6szinfileg
Mxrtincz-
k)vril)l)lcilesrli'sc)nlikitzben x(l()11
i:lvilja117 er6forris
(1991)
Alier-nel bukkantfelel6szor.
firrlirsIclhesznrilrisrinxk n)€rt6kel ink,rl)l)ni;vcli,mintcsokkenti(A szcrk)
 Juan Martinez'Alier
rl'i"I1i!9f1lg.Tv:*Ii.":Ftr9T91l
42 43
,, rlr lrumeclik hramlatlt csak az 19U0-asCs 1990 es 6vekben azonositot-
nemzetkozi kornyczetvedelmi hhl(rzatok?Mely arcltivuDrokban kelessek a tor-
tenCszek a szeg6nyck kornyezetv€clelme aluh6l jov6 tortenelmenek osszeilli- .. .r liiinyv lt sz.iz €yvel ezel6tti kornyczcti igazsigralansigokat €ppirgy
tirs:rhoz az anyallot? lt.Lnrint rLzoltat, amelyek csak n6h:iny h6naposak.
r ', L li(;zi)tta kiilonboz6 kol nyezetvedelrnilnozgalrnakkozott vannak kap-
A kontextust6l fiigg, hogy ki a kisebbsdg 6s ki a tobbseg. Az USA ndvekv6
l.L,rcs titl<oz€sipontok is. Nlegjegyezn6nk,hogy van, arlikor egyes kor.,
lakossiga a vilhg lakosshgirnak kevesebb mint 5%-itt kCpviseli. Az USA lakossi-
' rr|rlt.lrri szervezetektobbfele ifinyzatnak is tagjai. M6g a SicrraClub is
ginak klr. a harmaclirtjelentik a ,,kisebbs6gek".Altaliban villgviszonylatbtn az-
, l. I kilnyvct a kofnyezeti igazsdgoss:igr6l,bir llrinclenekel6tt a vadon irlnt
ofszigok tobbsege, amelyek e€lyiittesen az emberiseg tobbs6g6t alkotjik, olyan
, l, /( tr. ,\ Greenpeace kozel 30 6ve kezdte rleg InlikajdesCtolyan szerve-
n€pess6ggelrenclelkeznek,atneJyekrz EgyestittAtl.lmok vonetkozdsdbana
kisebbs6ghez tartoznak. A chipko mozgalom vagy Chico Mencles kiizdellnei I Lr .rrclyct a ka,tonai nuklei,r'is kis6r'letek,valalnint nehiny vesz6lyeztetett
Ltr; rrregvCcl6sefoglalkoztatott. Nlira eLlozdult a liornyczeti igazslgoss:ig
az 1970-es €s 19110-asevekben komyezeti igazsisossigi konfliktusok voltak,
viszont nem sziikseges €s nem is hasznos ezeket kijrnyezeti rasszjzrnusnakte- \ l,.r liLrlcsfontosshgirszefcpet jhtszorr a Bizeli Egyezmeny el6k6szir6s6-
. .rir)(ly rnclltiltotta a ntergcz6 lullad6kok Afrikltba 6s mishova toft6n6
kinteni. A ,,kornyezetj igazsigossig'Lmozgalorn potenciilisan nagyon jelent6s,
fi:1t6ve,hogy megtanulix, I]ogy ne csak az USA-n beltili kisebbsegekefi emel- lLr.rr,Lt. Szcganyv;irosi hozoss6geketkarolt fcl 6s tirtrogatott a vesz€lyes
. ,rrr,l.rrt l<ilxrcsit6 hullad6k6get6k elleni har.cukban.Tiilnogatta a mang
jen sz6t, hane[r az USA-n kivtili tobbs6gCrt is (amelyek nincsenek n.rincligfaji
,, r,Ir]ilrirz kot5datkozossegekctaz ipari garn6lar.:ik-expor.r elleni ktizclel-
szempontb6l meghatir-ozva), 6s felteve, hogy a helyi szennyezesi eseteken trll,
. .l '( n A (;reenpeace olykor-,legal:ibbis Er,rr'(rpiban,t.r6g az bkohatdkonyshg
olyan t6n.rdkatis napirenclre vesz, rrint a biokal6zkodis (biopiracy), a biol6giai
biztonsirg vagy az €ghajlatvhltozis. Az Egyesiilt Allamok ,,kornyezeti iSrzsrigos- \.ll,ir is tcrt kit6r6t, peldiul trz,zal,ltogy N€utetorsz,gbxn tltlogatott egy
..rrl,Lrsisgazclas/rgosokohiit6szekr6nyt,arnelyner)rcsak,hogynemhaszni.rl
sig"-mozgalminak enrber-ijogi oloks6ge is hasznos lehet az eg€szvilig sziml-
|, ,,.r./1, dc crnelletl r'n€genergiahat6konyis. Ilgyvalami viszont osszchozza
ra, mivel hozzijirult a Gandl.ri-f6le er6szakmentes kitzclelmekbez.
Tehet, osszegezve,a kornyezetv6clelnri meggy6z6cl6s 6s aktivizrnr.rshirom 1,rrr,rrn1,ikornyezetved6t.L6tezik elay nagyon er5teljcs kornyezetvEdelenr
, r r I rlrlri,arnely cl6lenmeg jol>banhallatjaa hangjer,rnint €szakon.D6lcn a
csoportjit azonositott!tk:
A ,,vaclonkultuszL",amely a vad Termeszet meg6z6s6vel fbglalkozik, de ri\ ( ,/rtvad6liet gyakran timadja az rizlcd 6s konninyzati szt€ra (valarnint a
', l,,rIrlclelmaraclvinya),hogy kirlt-olcticknrozgatj:lk6ket, akik meg akarjlk
an€lkiil, hogy az iparositisr6l 6s az urbanizlici6r6l v6lem6nye lenne, nem
,l.rlrrrznia gazdasilgifcjJ6d6st.Incliiban az atolncllenesaktivistikat nelu-
6rinti vagy ellenzi a gazclasriginovekeclest,leginkibb a n6pess€g novekecl6se
. r, ll,.noinck tartjik. Argentinirl)ana transzgenikusmrvEnyekelleni aktivisti-
aggasztja,tudorninyos t6ren peclig a konzervirci6biol6gia all mogotte.
' r rI r( zaigrzdaslgiexpolt-lobbi:ilr-rl6naktekinti.
Az ,,okohat6konysig evang6liurnit", amely a tenn6szeti er6forr,sok fenntart-
hat6 kezelCsCre, illetve ,,bolcshasznilat:ira"koncentril, valamint a szennye26-
cl€sekre, nemcsak ipari, hanem nez5g;tzclasigi, l.raliszati 6s erd6gazcl:llkodesi l-unlitottd: Kopt!udt i 5zilua. h"!g.v Otttlia
vonatkozisban is, 6s az frj technol6giikba vetett l]iten, valamint,,azexterndliik
internaliz,ll:isdn" n.rint az okol6giai moclernjzici6 eszkozein nyugszik, Cs ame-
I lrv;rtl<ozisol<
lyet az ipari okol6gia Cs kornyezetgazclasAgtant1maszt al,r.
V€giil a,,kornyezeti igazsigossig" mozgalmat, a nepi kornyezetv6clelfiret,a
, l{. tI. - L. Ayres (1996)t ltldLtsti.tl l:cology: Tou)ards Closi|g the Materials Clcle,
szeg6nyek kofnyezetvCclelrnet,megClhetesi okol6giht vagy feJszabaclirisioko-
I , lrr rucl Elgar, Cheltenhaln, llK flrooklleld, US.
l6giit, aurelya l.relyi,r'egionilis,nemzeti Csglobllis okol6giai elosztisi konflik
. , . l{ tl. -L. Ayres(2001): Hdtttlbookrl ln.l stri. Ecolog.l,Edwarcllllgar, Chcltenhanr,
rusokb6l jijtt letfe, arrrelyel(etgaz(lasatginovekecl6s €s td|saclaLri egyenl5tlen
I l\ - Northalnpton,MA, US.
s€gel<okoztak. P6l(larkerre azol< a konfliktusok, Inelyek a vizhrczniiatb6l, a.z
r.ll | . W. - i,. Coates (1995): Etruiroltnrctt Ltnd Histot...l:Tlxa thljtiltg o/ Nah e itt tlp
er'd6l<hrszn:ilat/rlrtil, a szennyez€si terhelesekb6l 6s az okol6giailag egyenl6t-
| \.1 (otd Solllt AJi'i.ca,Routleclge,Lonclon New York.
len cscr'6kb6lclcclnck, €s atnelyeketa politikri okol6gia tanulminyoz. Az ilyen
r 'l | (l99il): Lcol.ogi..t:gt'ib de l r Tierr.r, grito.le losPo&re-r,'l'rotra,Macllid.
konflil<tusok szcfcpliii gy:rl<ran nern l kornyezetv6clelern kif'ejezEsrenclszerEt
haszniltrik, es cz lz c'gyil<oka unnul<,hogy a kolnyezetv6clelmimozgalomnak

44 Juan.Martinez-Alier
(szerk.) (1996): (hrco tnbn Gtoltn.l: Re linking Thc httnan Place in
Cronon, v
N/r/r/r'a,,Norton, New York.
Daly, I f. (1999): ,,The lurking inconsisrency", Conseruation Biologlt,"l3 g): 693-694.
Dev.rll, ll. - C. Sessions (1985): DceP Ecolollt, C. M. Smith, Salt Lake City.
Ilischcr-Kowxlski,M. (1991i):
,,Society'srnetabolilsm;the intelle.tLralhistory of materials
flow ana lysis",./orrrnal of lndt$lri.l Ectiogy,l. r4sz: 1u60-1970, vol. 2. (1), IL r€sz:
1970-199u (\7alter Htrenlerrel), 2 (4).
Cari,.J. A. (2000): ,,The political ecology of biociiversity", DPlril thesis, University of
oxford.
Guha, R. -J. Martinez-Alier (1997). V,u"ietiesof Etruitotnettl.tlisnr Ess.tJ,s
North an.l
.torlr, Earthscan, London - Oxford tlnive.sity Press, Delhi.
Cuha, R. -.J. Marrioez-Alier(1999):,,Politicalecology,the environmentalismof the poor
an(l tlre glol)al rnovement lbr environrnental justice", K tsuechsel (Vienna), 3, 27-
40,
Cuha, R. -J. Martinez-Alier(2000): ,,Theenvironmentalismof the poor :rnclthe globaL
orovernent for environmental justice", in Verner G. Raza (szerk.): Recht cfill Umroelt
oder Llnueh ohne Recrti Bran(les un(lApsel, Frankfrrrt, Siidwin(I, Vienna.
Ctrha, R. (2000): The flnq iet lvoo.ls: Ecological Cllange ar.l Peas.ntt Resistance in lhe
LIit t.tl,tya,Llniversity of California Press, Berkeley, 19u9;it(lolgozott kirdis 2000.
cuprr, A. (1996): ancl ethicrl climensions of ecological economics", in R.
"Social
-
Costanza O. Segura -.J. Martincz-Alier (szerk): Getting.loun b E.r'th: Pructical
APlrlic,ttions of Ecololaical Econonics,ISEE, Islancl Press,\Tashingron, DC.
l-Iaberl,H. (1997):,,Humaoappropriationofnet primary prodlction as an environmeDtal
indicator: irnplications for sustainable clevelopment", .4rtrlo, 26 (!: 143-6.
Ilaberl, H. (2001): ,,The energetic rnetabolism of societies", I. Cs ll. ftsz, -lournal of
hkh$trial Ecolo[N/.
Hays, S. (1959): Consen)ation an.l thc Gospcl ofEJficienc!: The Progt'cssiue consen'1tiott
Moretncnl 1898-1929, H^tv^t<l flniversity Press,Cambri(lge, MA.
Ifiys, S. (1998): Elcploratiotls it1Ettuitlr'tmettal Histor.y,Univeisity of Pittsburgh Press,
Pitlsl)urgh.
llillc, .1. (1997): The Conccpl of Enuirontnental Space, hnplic1tiotls for Policies,
Eruirornenlal Reporling anal Assa'Sstnents,tsuropean Bnvironrnent Agency,
lixpcrts' Corner no. 2., Copenhagen.
Inlilchrrrt, ft. ( 1977): The Silent Reuohttiott: Changing uahtes ai.l Politicctl Stlles Among
lvcslo n l\t blics, Prit\ceton lJniversiry Press,Princeton.
Inglchirrt, Il. (1995): ,,Public support for environrnental protection: objeclive problems
xn(fsrff)jective va[res in 43 societies", Political Science and Politics,2a(D.
.facnickc, M. (1993): 'tleber oekologische und politische Mo(lernisierung", Zeitsclrifl
'dtpolitik ltkl Ir ulcllrechl,2: la9-75.
.lii lln
rllnFi!9ka lgrlvel:! -9lg1l9.g1l
45
| . , \ lt - L. O. Vilson (szerk.) (1993): Tlrc l3iopllili.t lt.l,porl@sis,Island press,
, \ , . . l l | n r l)(n ,I ) C .
I l\ l{. ( 1997)rlQi.sltip b Master-y:Biophilia iD llulnaD EuoltiioDand Deuelopne t,
I l.l|r(ll'fess,Vashingtolt, I)C.
| ,r/ \ (1998): 'l'lte'liti led l)csert: Eltuito met dl a d Soci..tllluin in the tunencan
\1, \/, lt()utlcclge,New York.
t ,,' I (1992):,,RLriningthe comrrons ancl responsesof rhe contntoners: coastal
'r, r lrslrirrqand fishworkers'acrionsin Kerala State,lndir", in chai-Vividn (szerk.).
. l',1,1 A. (1970):,4 San.l Co ,tt-yAh alMc tuitlt Ess.t.t':; o Cor8en).tioD Ji.on Roluttl
llr , r: llxll.rntinellooks, New York.
'.t 'iLf.rl lr,.J.M. (1995):
'I'arclucsnacionalesversus reservesindigenas en los llstados
llrl(l{,s(leArlericar:unltodeloencuesti6t't",Ecologiatlroliticar,L0.
' i , I lllt.,, A I ier, - li. Hersl)ery (1992):
.J. ,EnvironrnentalisDr ancLthe poor,,, Itens, Social
\, t LCsResearclt Colt .cil, Neu lbr*, 46 0), Mxrch.
' L,llr l( ,, Alier, - K. Schliipnlann (1987): Ecological Ecottot
J. tics: Enetry, E uitturctt
,tthl.\ociat-y, Blackwell, Oxforcl, 19UZ puhakotAsii kia(lis, ij bevezer6vel, 1991.
\l i,r.rtlr, l). et xl. (1993):,,Fisheries:Indthe eyolution of resourcenlanageurenti1 the
l' 'N(! Anrazon floo(lpllin", H nw,t EcologJ',2l (2).
'I I \ - D. Sonnenfelcl (2ODO):Ecological
]Ioderniv io| atottnd tlrc Workl, Iirark
t .rss,Loncion.
\l ,l \. - C. Spaargaren(2000):,,tscological
ntoderniz.ltiolttlteory in debate:a review,,,
I )u it-otrllret al Polilics,9 (l)t 17-.19.
'.1 ,1,i\. (1995)r 'flrc Refitptltcut
of Production: lcological ntxlentizdtion Tluory and
tll( a:lrctltical hklustr:/, Van Alkel, Utrechr.
',,11|.r,.1.A. (2000): ,,Annihilating naturxl productions"i n!tul€,s econonry, colonial
, risis, ancl tlre origins of Brazilian political environnre nl^list\.t", Etruirorhrc t dncl
I ti\tor.t,6 225-2137.
,,,r. lt -NI. Vatts (szerk.) (1996): Liberction Ecologics, Itour ledge, London
. , rr,lr, .l. (2000): ,Slrades of Grecn", 'l lrc Anrcicc t Pt ospcct, jtrnulr 3.
r.rl'rcolf, P. (.2000\ Etflh t isin!:: Antericdll Etuio nc t.tlist?. iD ll1.e21st cet uD),
lslirndPress,rvaslrinlltonDC.
\ 1..\.llr1rthan,S. (199D: A a'.tmiu.!l .lbr scielrcc: Essa.ysotr Science, Techfiolog.y .utcl
I)t'tclop1irct , Oxlord Ur]iversity Press, f)elhi.
ti.rlr|lcr, P. (1996): EtuiroDncntdl Actiuism atrd Wo7.l a'iuic /,o/iticr.r,State University o[
\c\\' York Press, Albany.
\\,,11(ll{esources fnstitute, Wuppertal l nstitut er al. 0997)r llesdices Floto: The irlate al
lrtsis of IDd sbial EcorrortlsJ',rvlil, \Vasllington, l)C.