Professional Documents
Culture Documents
A világ úgy rendezkedett be, hogy egyáltalán nem a lelki önmegvalósítást segíti.
Hanem minden azt a célt szolgálja, hogy minél jobban ide kössön minket az
anyaghoz.
Azt szeretné a világ, hogyha részt vennénk abban a harcban, ami a világ
működtetését szolgálja.
Fontosabb, hogy ők pénzt csináljanak, fontosabb az, hogy úgy legyenek a dolgok,
ahogy ők azt elképzelik.
Milyen világ az, hogyha egy üdítőital hosszú távú ivása halálos betegségeket okoz?
Milyen világ az, ahol a gyógyszerek olyan mellékhatásokat hoznak létre, hogy más
súlyosabb betegséggel kerülünk kórházba és végül belepusztulunk?
Milyen világ az, ahol minden fontosabb annál, hogy az ember a lelki békéjét elérje?
Olyanok vagyunk, mint a partra vetett hal, akinek az otthona az óceán, és akit
partra vetettek, az ott fog vergődni.
Az a hal vergődni fog. Úgy fogja érezni, hogy valami baj van a világgal.
Csak egy lépést kell tenni a lelki óceán felé, a spirituális óceán felé, ahol ő békére
találhat.
Nem az a baj, hogy dolgozni kell, vagy pénzt kell csinálni. Az a baj, hogy úgy kell
dolgoznunk, úgy kell pénzt keresnünk, úgy kell élnünk, hogy nem marad időnk a
lelki megvalósításra.
Ha már feltetted azt a kérdést, hogy mi a baj a világgal, akkor már jó úton haladsz.
Akkor már elindultál a lelki úton. És addig pörgesd ezt a kérdést, amíg meg nem
fejted.
Miért van az, hogy minden jó körülöttünk, mégis valami hiányt érzünk? Erről
gondolkodtunk.
Segítsük azokat, akik hiányt szenvednek, többet, mint mi! Mert addig, amíg nem
emelkedünk fel a legaljáról egy bizonyos szintre, addig nehéz lesz a "magasabb
dolgokról gondolkodni".
Ha megbomlik bennünk a harmónia, akkor vesszük észre azt, hogy a világ rossz
hely...
A harmónia a felébredés, hogy megértem, hogy egy partra vetett hal vagyok.