i

..
vett felesegiil, akit61 egy fia, Phrixosz es egy lanya ' H e11e, szuletett
, "I
, 'k no"t ve tt feIeseg u, In6t, aki ket fiut "It . ·
E zutan egy mas1 szu nek1 Lear
d'k c I
, M l'k t'esz t . M'aso I i.e esege azonban felt 'k ' -
khoszt es e i . er Ph . , e eny vo]t mos-
tohagyermekeire, nxos zra meg Hellere, es eletiikre t"or·t N agyon
'l''t I' · M' d enekelott ravette a noket h .
ravaszul ak arta ce Ja e ern1. 1n . I"
t m1e ' ogyh tok-
ban por k o.. l.'k
Je meg a vet''
oma
, ,
go, ott,,a foldbe keriilne · fgy a k"ovet-
, I
kezo evbe n nem ett term es, es soka n ehen haltak. A kiral y k"ovetet
.. ,, h 1 h h g
kiildott a d eIp h 01 JOS e y ez,.. ogy megt udja az fnseg okat. De a onosz
tke-
mostoha meg vesz te_ge ttea kovetet, s ez az Isten valaszakent a kove
elso
zoket kozolte: Add1g nem er vege t az fnseg, amig az Athamasz
Amikor
felesegetol szarm az6 gyer mek eket fel nem aldozzak Zeusznak.
eppen
Athama~~ ~zt meghallotta, elkii l?ott Phrixoszert es Helleert, akik
emberi
juhokat onzt ek. Egy aranygyapJas kos azon ban megsz6lalt, es
a kos
hangon 6vta a gyer mek eket a rajuk var6 veszelytol. Ezek feliiltek
r folott
hatara, es szara zon, teng eren at menekiiltek. Amikor a tenge
ulladt.
repiiltek, a lany lecsu szott az allatr61, beleesett a vizbe, es megf
ahol a
Fivere, Phrixosz azon ban bizto nsag ban parto t ert Kolkhiszban,
Ianya t,
Nap egyik gyer mek e uralk odot t. Phrixosz felesegiil vette a kiraly
jas kost
aki fiut sziilt neki, Kiitisszoroszt. Ezut an felaldozta az aranygyap
k, hogy
Zeusznak, a Reptiles Istenenek; vann ak azonban, akik ugy tudja
egezte
Zeusz Laphiisztiosznak. Az aran ygya pjut ap6sanak adta; ez felsz
sarkany
Aresz sz-ent ligeteben egy tolgyfara, amelyet egy sohasem alv6
masz
6rzott. Idok ozbe n~odah aza egy j6slat megparancsolta, hogy Atha
egesz
kiralynak mag anak kell meg haln ia engesztelo aldozatkent az
allatot
orszagert. A nep viragfiizerekkel diszitette fel, mint az aldozati
ozzak,
szokas, es az oltar hoz vezette. Eppe n hozzafogtak, hogy felald
nat-
amikor meg men tette vagy unokaja Kiitisszorosz, aki az utols6 pilla
hozott
ban erkezett meg Kolkhiszb61, vagy pedi g Heraklesz, aki hirt
enekiilt,
arr61, hogy Phrixosz, a kiraly fia meg el. fgy Athamasz megm
lte.
de kes6bb megoriilt, fiat, Learkhoszt vada llatn ak hitte, es mego
meket
Ezutan meg mara dt fianak, Melikertesznek az eletere tort, a gyer
tt egy
azonban Ino meg men tette azzal, hogy elrohant, es fiaval egyii
ri isten-
magas sziklar61 a tengerbe vetet te magat. Any a es fia ott tenge
dosz
segekke valtoztak, es a fiu kiilonleges tiszteletben reszesiilt Tene
itol
szigeten, ahol csecsem6ket aldo ztak neki. Felesegetol es gyermeke
meg-
megfosztva a szere ncse tlenA tham asz elhagyta orszagat. Amikor
ott eljen
kerdezte a j6shelyet, hol Iakjek, azt a valaszt kapta, hogy
ant,
ezentul, ahol vada.Uatok latjak vendegiil. Egy farkascsordara bukk
att~k,
amely eppe n juho kat 111arcangolt szet. Ami kor a farkasok megl
it. Igy
elmenekiiltek, es aten gedt ek neki a zsak man y vere s maradeka
tak _£el
teljesiilt be a j6slat. Mivel azon ban Atha masz kiralyt nem aldoz
csalad-
~ngesztelesiil az eges z orszagert, az istenek ugy dontotte~, ~ogy
vala~a
Ja legidosebb ferfisarjat mind en generaci6ban meg kell oln1, h~
g egyik
is beteszi a labat abba a tanacshazba, ahol az Athamasz-nemzetse
181
 tagja aldozatot szokott bemutatni Zeusz Laphiisztiosz
nak. A cs , ,
sokan idegen foldre menekiiltek - kozoltek Xerxessz 1
el -, hogy ~id~_ol
jek vegzetiiket. Nehanyan azonban hosszu ido mul
va visszatert ;rul -
6:ok el~?gtak o~et, am,ikor epp~n bel~p_tek a ta~acsha
zba, majd ko:z~ ~z
teve fe1ukre, mmt az aldozah allatnal 1s szokasos, korm
enetben v , ~ut
vittek a varoson, es felaldoztak oket. Ezek az esetek
hirhedtek lett :g?_
nem voltak is gyakoriak; egy Plat6nnak tulajdonitott
dial6gus uge ' _a
a karthag6iak emberaldozatair61 sz6lvan megemliti, hogy
ez nem volt ~anis
retlen a gorogoknel sem, es iszonyattal hivatkozik reszint
a Liikaion-h lSine-
reszint pedig az Athamasz leszarmazottai altal bemutat
ott aldoza~en,
Azt a sejtest, hogy ez a barbar szokas semmi esetre
sem szunt m a.
kes6'bbi idokben, megerositi az az emberaldozat,
amely Plutark:!sa
koraban meg megvoltOrkhomenoszban, a tortenesz
sziilohelyetol cs ~
nehany merfoldnyire fekvo igen osi boi6tiai varosban
. Itt lakott e~
csalad, amelyben a ferfiakat Pszoloeisznak vagyis ,,Ko
rmosnak",a no-
ket pedig Oleiainak, vagyis ,,Pusztulast Hoz6nak"
neveztek. Minden
evben az agri6nia iinnepen Dioniiszosz papja kivo
nt karddal iildozte
ezeket a noket, es ha sikeriilt valamelyikiiket beer
nie, jogaban allott
hogy megolje. Plutarkhosz idejeben ezt a jogot egy
Zoilusz nevu pa~
gyakorolta. A csalad, amelynek igy evente legalabb egy
emberaldozatot
kellett szolgaltatnia, kiralyi verbal eredt. Nemzets
egiiket Miniiaszra
vezettek vissza, Orkhomenosz hires, regi kiralyara.
E meses gazdagsa-
gu uralkod6 impozans kincsestara romjaiban meg ·
mindig ott all azon
a helyen, ahol az Orkhomenosz melletti hosszu, szik
las hegy beleolvad
a nagy kiterjedesu, lapalyos kopai siksagba. A hagy
omany szerint a
kiraly harom lanya mar reg6ta megvetette az orszag
tobbi noit, mivel
ezek 6rjong6 bacchanaliakon vettek reszt. 6k otth
on iiltek a kiraly
hazaban, s a guzsallyal es a szovoszekkel foglalato
skodtak, mig a
tobbiek, fejiikon viragokb61 font koszoruval, a szelben
lobog6 kibontott
hajjal, onkiviiletben k6szaltak az Orkhomenosz folo
tt emelked6, cinta-
nyerok es tamburak vad zenejetol visszhangz6 kopar
hegyekben. Idovel
azonban az isteni 6riilet elerte a kiralylanyokat is csen
des termiikben:
vad vagy fogta el 6ket, hogy emberhust egyenek,
es sorsot huztak
maguk kozott, melyikiik adja oda gyermeket eledeliil
, egy kannibal-la-
komara. A sorshuzas Leukippera esett, es 6 kiszolga
ltatta fiat, Hippa-
szoszt; a harom no szettepte. E megtevedt n6kt61 szar
maznak az Oleiaik
es a Pszoloeiszok, s mint mondjak, a ferfiakat azer
t hivjak igy, mert
gyaszuk es banatuk jeleiil komor szinu ruhat viseltek.
Az a gyakorlat, hogy Orkhomenoszban az emberal
dozatok kiralyi
eredetu csaladb61 keriilnek ki, annal inkabb jelentos
szamunkra, mivel
Ath ama sz- meg Miniiasz kora el6t t- maga is uralkod
ott Orkhomenosz
videken, s mivel a varossal szemben emelkedik a Lap
hiisztiosz-hegy;
ezen allott - mint a tesszaliai Haloszban is - Zeusz Lap
hiisztiosz egyik
szentelye; a hagyomany szerint Athamasz ket gyermek
et, Phrixoszt es

182
 Hellet itt akarta felaldozni. Egeszben veve osszevetv Ah
,h , k ' e az t amaszra
vonatkozo agyomanyo at azzal a szokassal, amely ivad 'k • k
.. t, t· "d "k· f e 1 ap-
csolatban a tor ene 11 o 1g ennmaradt , joggal kovetkezt th a1va t •· k
hogy Tessza'l"'b , l' , "I
ia an es va osz1nu eg Boi6tiaban valamikor e
e eun arra,
·
dmaszha .
ur~. o d. o tt, ameIyne k.k.-~r~'Iya1t
lk · a~ gy O1yan
orszag iidveert felaldoztak
zeusz Laphuszho sznak. De k1tun1k egyuttal az is: ezek a k' 'l k
, d. , k 1ra yo
megtalalta k a mo Jat anna , hogy a vegzetes felelosseget ivadekaik
haritsak: rendszennt . 1 'd ra
a eg1 6sebb fiut szantak aldozatul az oltarra.
Idovel ez a kegyetlen szokas enyhiilt, es a kiralyi verbal szarmaz6
aldozat helyett egy kost fogad tak el azzal a fel tetellel, hogy a herceg nem
lep a tanacshazba, ahol az aldozatoka t egyik rokona mutatja be Zeusz
Laphiisztiosznak. Ha azonban vakmer6en behatolt a vegzetes helyre,
es ezzel ugysz6lvan szandekosa n felhivta magara az is ten figyelmet, aki
j6akaratuan behunyta egyik szemet a kosp6tlek la.thin, akkor a felfiig-
gesztett 6si torveny ismet teljes erovel eletbe lepett-tobb e nem volt kiut:
meg kellett halnia. A hagyomany, amely a kiralynak vagy gyermekei-
nek felaldozasat egy nagy inseggel kapcsolta ossze, hatarozottan arra a
primitiv nepeknel altalanosan meglev6 hiedelemre utal, hogy a kiraly
felelos az idojarasert meg a termesert, es jogosan fizet eletevel az egyik
zordonsaga ertvagy a masikbanm utatkoz6 hianyert. Athamasz esnem-
zetsege, ugy latszik, egyesitette az isteni vagy magikus funkci6kat a
kiralyi funkci6kkal. Ezt a felfogast erosen alatamasztja az, hogy Szalm6-
neusz, Athamasz fivere, megkovetelte, hogy istenitsek. Lattuk, hogy ez
az onhitt haland6 nem kevesebbet akart, mint maganak Zeusznak az
orokebe lepni; uralkodni kivant a mennydorges meg a villamlas f616tt,
szanalmasan cseng6 iistokkel es langol6 faklyakkal utanozta azokat. Ha
anal6gia alapjan itelhetiink, ez a csinalt mennydorges es villamlas
puszta szinhaz volt, azzal a cellal, hogy megtevessze a nezoket, es hatast
gyakoroljon rajuk; lenyegeben varazslatnak tekinthet6, amelyet a kira-
lyi varazsl6 azert vegzett, hogy eloidezze a szegenyesen utanzott egi
jelensegeket.
A Nyugat-Azsiaban el6 szemitaknal a kiraly az orszagot fenyegeto
veszely eseten neha sajat fiat adja aldozatul a nepert. Biibloszi Philon a
zsid6kr61 sz616 munkajaban ezeket frja: ,,Osi szokas volt, hogy nagy
veszely eseten a varos vagy az orszag uralkod6janak szeretett fia halt
meg az egesz nepert. Ezzel pr6baltak kiengesztelni a haragv6 demono-
kat. Az igy felaldozott gyermekeket misztikus rftusokkal oltek meg.
Kronosz (Sa turnus), az orszag kiralya, akit a foniciaiak Izraelnek hfvtak,
egyetlen fiat, Jeudot (a foniciai nyelvben ez »egyket« jelent) kiralyi
ruhakba oltoztette, es felaldozta az oltaron, amikor az orszag egy habo-
l
ru alkalmaval ellenseges tamadas miatt nagy veszelyben forgott". Arni-
. kor Moab kiralyat az izraelitak ostrom ala.fettek, es kemenyen szoron-
gattak, legidosebb fiat, akinek 6r6k6lnie kellett volna a tr6nt, rnutatta
be ego aldozatkent a falon.

183
 HUSZONHETEDIK FEJEZET

A LELEK OROKLESE

Annak a nezetnek, hogy a legregibb id6kben a barbar nepeknel

kiralyokat rovid uralkodasi id6szak utan megoltek, ellene lehetnevet ~
hogy az ilyen szokas a kiralyi csalad kipusztulasaval jart volna. Ez:i
szembeszegezhetjilk el6szor is azt, hogy a kiralyi melt6sag gyakran nern
egyetlen csaladra korlatoz6dik, hanem felvaltva tobb nemzetseg kozott
oszlik meg; masodszor, hogy a tisztseg sokszor nem orokl6dik, hanern
nyitva all barmely csalad ferfisarja el6tt, sot meg idegenek is elnyerhe-
tik, ha eleget tudnak tenni a megkivan t felteteleknek, peldaul felesegiil
vesznek egy hercegnot, vagy harcban legyozik a kiralyt; es harmadszor
hogy meg abban az esetben is, ha a szokas val6ban a dinasztia kipusz~
tulasaval jarna, ez nem tekintheto olyan szempontnak, amely elriaszta-
na a szokas megtartasat61 azokat a nepeket, amelyek a jovovel keveseb-
bet tor6dnek, es az emberi eletet kevesebbre ertekelik, mint mi. Szamos
nep, hasonl6a n sok egyenhez, olyan cselelcedeteket hajt vegre, amelyek
vegill is sajat magat pusztitjak el. A polineziaiak peldaul rendszeresen
megoltek gyermekeik ketharma d reszet. Tudjuk, hogy Kelet-Afrika
egyes reszein a szilletesiikkor lemeszar olt csecsemok aranyszama
ugyanekk ora. Csak azokat a gyermekeket hagytak eletben, akik bizo-
nyos meghatar ozott m6don jonnek vilagra. Egy angolai h6dit6 nepr61,
a jagakr61 kozlik; egytol egyig megoltek gyermekeiket, hogy ne akada-
lyozzak a noket a menetelesben. Lelekszamukat ugy noveltek, hogy
adoptalta k az olyan tizenharom-tizennegy eves fiukat es lanyokat,
akiknek szilleit megoltek es megettek. A del-amerikai mbaja indianok-
nal a nok azelott minden gyermekiiket -megoltek, kiveve a legutols6t;
illetve azt, akit a legutols6nak tartottak. Ha valamelyikiiknek ezutan
megis sziiletett gyermeke, megolte. Nern csodalhatjuk, hogy ez a gya-
korlat teljesen megsemmisHette a mbaja indianok egyik agat; azoket a
mbajaket, akik hosszu idon keresztill a spanyolok legfelelmetesebb
ellensege inek szamHottak. A Gran Chac6-i lengua indianoknal a
rnisszionariusok olyan szokast fedeztek fel, amelyet ,,a faji ongyilkossag
alaposan kigondol t· rendszerekent" irnak le; ,,az abortusszal es mas
m6dszere kkel val6 gyermekgyilkossag gyakorlata jellemzi ezt". De a
gyermekgyilkossag nem az egyediili ~6dsz~r, a~ellyel va~amely vad
torzs ongyilkossagot kovethet el. A meregproba tulzasba v1tt alkalma~
zasa ugyanilye n kovetkezmenyekkel jarhat. N emregiben egy uvet n~v~
kis torzs jott le a hegyvidekrol, es telepedett meg a nyugat-afnka1
I

184
Calabar foly6 bal oldali aganal. Amikor a misszio , . k •
,
"k t , , l'l ,
kerestek fe1 o e, a nepesseg e ekszama nagy volt h'
, 'b '11 ,
nanuso feloszor
' arom aluban
7
laktak. Azota a meregpro a a ando alkalmazasat61 a t" k
. 1 Egy alk a1ommal az egesz lakossag orzs csa nem
telJ·esen k1pusztu t. , t
, 1 , 't b' , A , , merge vett be,
hogy a;tat ansaga_ 1zony1tsa. nepes~egnek mintegy fele meghalt a
helysz1nen, de az eletben maradottak, mmt olvashatj· uk tovabb f 0 1 t _
, 1· , , k t V , h , h ' Y at
tak babonas e J~rasu a . ar ato, ogy a torzs hamarosan kihal. 11 en
peldak ismereteben nyugod tan feltetelezhetjiik: sok torzs nem habofott
hogy me~~artson egy olyan szokast, amely csupan egyetlen csalad
k~rta~at kove~elte meg. Ha ebbe~ _a v~na~~ozas~~n aggalyokat tulajdo-
nitanank nek1k, akkor abba az UJra es u1ra elkovetett hibaba esnenk
hogy a primitiv embert az eur6pai civilizaci6 merteke szerint iteljiik
m~g. Ha ~alamelyi~ olvas6mnak ~ez?etben az ~olt a velemenye hogy
nunden nep ugyanugy gondolkod1k, es cseleksz1k, mint a muvelt angol,
az ebben a konyvben osszegyujtott babonas hiedelmeknek es szokasok-
nak elegendo bizonyit6 erejiik van arra, hogy eloszlassak teves eloitele-
teit.
Magyarazatunk az isteni szemelyek megolesenek szokasar61 feltete-
lezi azt az elkepzelest (vagy azzal legalabbis konnyen osszeegyeztethe-
to), hogy a megolt istenseg lelke atszall ut6djaba. Erre az atorokitesre
csak a sillukoknal van kozvetlen bizonyitekom; ezeknel tipikus forma-
jaban el az isteni kiraly megolesenek szokasa; alapveto hitteteliik, hogy
a dinasztia isteni alapit6janak lelke benne lakozik minden megolt ut6d-
jaban. Bar csak ezt az egyediili tenyleges peldat tudom emliteni erre a
hiedelemre, az anal6giak val6szim1sitik - ha nines is erre kozvetlen
bizonyitekunk-, hogy a megolt is ten lelkenek hasonl6 orokleset tetelez-
tek fel mas esetekben is. Fentebb ugyanis mar kimutattuk, hogy a
hiedelem szerint a testet oltott istenseg lelke halalakor masik testbe
koltozik; ha ez tortenik a termeszetes halal eseteben, nem latjuk okat
annak, miert ne mehetne ez vegbe akkor is, amikor a halal eroszakos
uton.kovetkezett be. Mindenesetre az a gondolat, hogy a haldokl6 lelke
ut6djaba atviheto, altalaban megtalalhat6 a primitiv nepeknel. Nias
szigeten rendszerint a legidosebb fiu orokli apja fonoki melt6sagat. Ha
azonban barmilyen testi vagy szellemi fogyatekossag miatt a legidosebb
fiu alkalmatlan az uralkodasra, az apja kijeloli, hogy melyik fia legyen
az ut6dja. Az ut6dlasi jog biztosftasahoz sziikseges azonban, hogy az a
fiu, akire az apa valasztasa esett, szajaval vagy pedig egy zsakkal
felfogja a haldokl6 fonok utols6 leheletet es ezzel egyiitt a lelket is. Barki,
aki felfogja a fonok utols6 leheletet, ugyanugy fonoknek szamit, mint a
a kijelolt ut6d. Ezert a tobbi fiver, de neha idegenek is, koriilveszik a
haldokl6t, hogy elfogjak tavoz6 lelket. A hazak Niaso~ colopoko~
emelkednek a fold fole. Megtortent, hogy amikor a haldoklo arccal lefele
fordulva a padl6n fekiidt, az egyik je~~l~ lyukat _rurt a p~dl6ba, e,~ ~?~
bambuszcsovon keresztiil beszfvta a fonok utolso leheletet. Ha a fonok

185
 . f' a akkor lelket zsakba fogjak fel, es ezt az elh
nek mncsen
azt h'1sz1'k, hogy a le"lek 1lyenkor
. Un.yt
I , .,
, , , k, masra akasztjak; a k, at
abrazo1o ep eprri, _
.. 'k a
saba 'hko1tozi
, ·
tu"nik hogy a · 'ly es
kua , el"d · k 1 lk
o eme e e ozott vala k'· ·· ·
Ne a ugy , . D, C me1y·1.
, "k k"zvetiti a szellem1 kapcso1atot. e1- e1ebeszen a fel , .11\
testreszu o , d ,, k t ,, 'b "l , ll segiel
, k kran az elhunyt ra zsa tes resze1 o a anak, amel -
venye gya
kly ekent becsiilnek; ezek b.1ztos1.Ja 't1, k
a tro, nh
oz valo Yeket
.
szent ere 'k , Jogot
, a del-madagaszkari szaka1ava na1 az e1halt kiraly .·
Ugyamgy , .f.. · 't k k d'lf b t ·k • egyik
nyakcs1g • olyaJ· at kormet es haJ urtje ro o 1 og a esz1 es gonct
, , , , b l"d . osan
,, 'kegykiilonerreacelraszolgalohaz an,e o emekhasonl6relik .,.
orz1 b' kl, ,. . V1a1
ellett. Ezeknek az ereklyeknek a uto asa nyuJt 1ogot a tr6nra. A2
m.. enyesorokos,ak1tezekto · "l meg fosz tana k,e1vesz11mm 't· . d enhatal ,a
torv ,, b. 1, k. rnat
a nep folott. Masreszt ~iszo~t azt a tr~n 1tor ot, a 1me?sz~rzi ezeket,
vita nelkiil kiralynak 1smenk el. Am1kor a nyugat-afnka1 Abeokut
alakeja, vagyis kiralya me_gha~,, a foe~berek lev~gjak a fejet, es_egyna~
agyagedenybe helyezve atad1ak az UJ _uralko~ona~; ez szo~gal a kiraly
fetiseiil, amely irant tisztelettel kell v1seltetrue. Neha - ny1lvanval6an
azert, hogy biztosabban orokolje a kiralyi nemzetseg magikus es egyeb
kepessegeit - az tij uralkod6nak ennie kell halott elodje htisab61. Igy
Abeokutaban nemcsak a halott kiraly fejet adtak at ut6danak, hanem
kivagtak a halott nyelvet is, es atnytijtottak orokosenek, hogy egye meg.
Ezert, amikor a bennsziilottek azt akarjak kifejezni, hogy az uralkod6
kormanyoz, ezt mondjak: ,,Megette a kiralyt." Ibadanban, a nyugat-af-
rikai Lagosz belso videkenek egyiknagy varosaban meg mindig el ez a
szokas. Amikor a kiraly meghal, fejet levagjak, es elkiildik nevleges
huberuranak, azoy6i alafinnak, Joruba-fold fokiralyanak, a szivet azon-
ban ut6da eszi meg. Nern sok evvel ezelott Ibadan egyik tij kiralyanak
tr6nra lepesekor-meg elvegeztek ezt a szertartast.
Egeszeben attekintve az elozoekben felsorakoztatott bizonyit6anya-
got, joggal feltetelezhetjiik: a hiedelem szerint a megolt isteni kiraly
vagy pap lelke ut6daba megy at. A Feher-NHus menten elo sillukoknal,
akik rendszeresen megolik isteni kiralyaikat, mind en kiralynak val6ban
el kell vegeznie tr6nra lepesekor egy szertartast, amelynek az a celja,
hogy atvigyek bele ugyanazt a szent es tiszteletre melt6 lelket, amely
minden uralkod6 elodjet elettel telitette meg.

186
 FEJEZET
HUSZONNYOLCADIK

FASZELLEM MEGOLESE
A
, mennyiben
EK OK - Felvetadik az a kerdes ialis
PUNKOSDI NE M AJ AT
1. §. A
ni ki ra ly va gy pa p m egolesenek szokasa spec
vilagitja m eg az iste lat-
. M in t m un ka nk eg yi k korabbi reszeben m ar
vizsgalati ta rg yu nk at gy az E rd a K iralyat Nemiben a faszel
lem
et jii k, ho
tuk, joggal feltetelezh st es iil es en ek tekintettek. M in t ilyen, tis
z-
m m eg te
vagy a vegetaci6szelle ag ik us er av el vo lt felruhazva, amely elos
e-
ya n m
telainek hite sz er in t ol zz an ak , a te rm es novekedjek stb. Elet
et
cs ot ho
giti, ho gy a fak gy iim ol sn ek ta rt ot ta k, sz em elyet val6szinuleg po n-
te ke
tiszteloi ez er t na gy on er ez ke de se kk el va gy tabukkal ve tte k korii
l.
6i nt
tosan m eg ha ta ro zo tt 6v z, am el ye kk el so k helyiitt az em be ri st en
az ok ho
Ezek hasonl6k le he tte k ra zs l6 k ar ta lm as ha tasat61. L at tu k azon-
es a va
eletet.v ed ik a de m on ok el et en ek tu la jd on ito tt na gy er te k sziikse-
ri st en
ban az t is, ho gy az em be t; ez ug ya ni s az eg ye diili le he ta se g ar ra ,
lala
gesse teszi er as za ko s ha etlen hanyatlast61 megvedjek. U gy an er re a
ilhet
hogy a korral ja r6 elkeri a K ira ly a es et eb en is: ot is m eg kell olni,
k az E rd
megfontolasra ju th at un ot t isteni sz el le m et sertetleniil vihessek at
6d
ho gy a be nn e in ka rn al sz er in t ad di g to lth et te be melt6sagat, m
ig
am el y
ut6djaba. A z a sz ab al y, lte te le zh et ae n ar ra szolgalt, ho gy bi zt os its
a
te , fe
egy erasebb m eg ne m ol va l6 m eg ta rt as at , to va bb a at vi te le t eg y
lje be n
isteni eletenek ereje te e cs ok ke nn i ke zd . Eg es ze n ad di gu gy an is ,
yt er ej
megfelela ut 6d ra , m ih el tu dj a ve de ni tis zt se get,. bi zt os ra ve he ta ,
el m eg
am ed di g ke ze ne k erejev ke nt ; m ig le gy oz es e ·es m eg ol es e tu na
ne m csok
ho gy te rm es ze te s ereje at ta : el er ke ze tt az ideje, ho gy isteni
elete
az t m ut
erejet bizonyftotta, es en ts eg ta rt 6b a ko lto zz ek at. Ez a m ag ya
-
6d o~ t sz
egy kevesbe m eg ro ng al et ov e te sz i az t az el ofrast, ho gy az E rd a
n er th
ra za t legalabbis teljese ol ni e. N ag ym er te kb en al at am as zt ja .e zt
ke lle tt
Kiralyat ut 6d an ak m eg es gy ak or la ta ; ez ek is te ni ki ra ly uk at a
k te6riaja
az er te lm ez es t a si llu ko lt un es ek or m eg ol te k, ne ho gy gy en gi
i-
le ne k fe
hi an yz 6 eg es zs eg el se je pl al ek no ve ny ek , a j6 sz ag es az em be re
k
en a ta
lesevel eg yi it t cs ok ke nj et el ez es ii nk et a C si to m e an al 6g ia ja is;
ft i fe lt
eletereje is. D e m eg er os et ol fi ig go tt a vi la g lete; ez er t am ik
or a
6 el et
a hi ed el em sz er in t az a m eg ol te . T ov ab ba : az ok a fe lte te le k,
ta , ut 6d
ha ny at la s je le it m ut at a a ke s6 bb i id ok be n ti sz ts eg et el la tta ,
ut ki ra ly
am el ye k ko zo tt C al ic el t6 sa ga ho z ka pc so l6 d6 kk al , az za l a
al ya na k m
az on os ak az E rd o K ir m fg az ut 6b bi t a tr 6n ko ve te l6 ba rm ik
or
ho gy
ki ilo nb se gg el az on ba n, a cs ak tiz en ke t ev en ke nt eg ys ze r lehe-
ut ki ra ly ar
m eg ta m ad ha tt a, C al ic
187
 , .. . De mivel a Calicut kiralyanak adott lehetoseg, hogy add.
tett rato~~- , eg tudja vedeni magat minden ellene torovel sz ig
uralkod1ek, ah~t~ mannak a regi szabalynak, amely eletet meghataroem.-
hen, csakeny 1dese . "k h E d"K' 'I zott
. 'lyezte feltetelezhetju , ogy az r o ira yanak ad
idoponhgenge e , , , k , bb' Ott
, d 'ly ugyancsak enyh1tese anna a rege 1 szokasn k
hasonlo enge e 'd" 1 lt' 1 "lt'k· A ,. a,
. t meghatarozott i o e te eve mego e . z UJ szabal
amely szenn b k 1 h t" , Y
. dk't tben megadta az istenem erne a e e oseget arra, hogy
"' , ezt megtaga dta toe.
, · elmras "I A ne
, b e ese d'on marpedig a reg1
min
elet en mara J , , 1 b 'k"lt 'lt , p
, , "l g azzal a meggondolassa e u meg e va ozassal, hogy
va1oszmu e d' 't 'd · ,
. ·stenember karddal meg tu Ja maga ve en1 tamad6ival
amedd ig az 1 k d "d .. t ., k
szemben, nem kell att61 felni, hogy meg ez o o t ere1ene vegzetes
hanyatlasa. d,, K' , , h ,
A a felteves, hogy korabban az Er o ira1yat meg atarozott ido
eltel:evel megoltek, s nem allott m6djaban ~leteert megkiizd_eni, igazol-
hat6 ha bizonyitekot talalunk arra a szokasra, hogy a nek1 megfelelo
eszak-eur6pai faszellem emberi megtestesitojet meghatarozott ido letel-
te utan megoltek. Nos, ennek a szokasnak val6ban felreismerhetetlen
nyomait orzik ~ ~ar~szti ii~epek. De lassuk a P,eldak~_t. .. . ,_ ,
A bajororszag1 N1ederponngben a fa szellemenek punkosd1 abrazo-
16ja - a Pfingstl, ahogyan neveztek-tetotol talpig levelekbe es viragokba
oltozott. Fejen magas, hegyes siiveget viselt, amelynek pereme a vallan
nyugodott, s amelyen csak ket szemnyilas volt. A siiveget vizinovenyek
boritottak, es feliil piink6sdir6zsa-bokor diszitette. Kabatujjai is vizino-
venyekb61 kesziiltek, tobbi testreszet egeda es ·mogyor6bokor levelei
fedtek. Mellette ketoldalt egy-egy fiu menetelt, magasra tartva a Pfingstl
katjait. A ket fiu, valamint a felvonulasban reszt vevok tobbsege is
kivont kardot vitt. Megalltak minden haznal, ahol ajandekot remeltek;
elrejtozott emberek vizzel ontottek le a Pfingstlt. Mindenki orvendezett,
ha a fiu alaposan atazott. Vegiil derekig a patakba gazolt, es c1z egyik
fiu a rudon allva ugy tett, mintha lev,agn·a a fejet. A svabfoldi Wurmlin-
genban husz fiatalember feher ingbe es feher nadragba oltozik
pi.inJ<osdhetfon; derekuk kore voros szalagot kotnek, ezen kard fi.igg.
A legenyek ket trombitas vezetesevel az erd6be lovagolnak. Itt leveles
tolgyfaagakat vagnak, ezekbe burkoljak tetotol talpig azt a tarsukat, aki
utols6nak lovagolt ki a falub61. Labat azonban kiilon burkoljak be, hogy
ismet 16ra tudjonszallni. Hosszu, mesterseges nyakat is keszitenek neki,
mesterseges fejjel, amelyre alarcfelet erositenek. Ezutan majusfat vag-
nak, rendszerint kb. tiz lab magas rezgonyarfat vagy biikkfat. Ezt szines
k~n~okkel es szalagokkal dfszitik fel, :majd egy ki.ilon ,,majusvivore"
b1zzak. A lovascsoport ezutan zene es eneksz6 mellett visszater a faluba.
A_1;1enet resztvevoi kozott talalunk egy bekormozott arcu m6r kiralyt,
fe1en kor.?na':al, egy Doktor Vasszakallt, egy kaplart es egy h6hert.
A _falu k~zepen levo gyepes teren megallnak, es az ernHtett szerepl6k
rmn<legyike verses beszedet mond. A h6her bejelenti, hogy a levelekbe
188
 ek alfejet. A lovasok t,
..0 1tozott emb ert hala lra iteltek, es levagja enn :~~ ank
rsenyt Iovagolnak a koz elbedb" n elhe lyez ett majusfaig. Az elso'm e
, k .. b f··1 lk . ., ·
ve
sikeriil vagt~t~s, oz en-~ o ? iran ta~ ia a maj usfa t, meg kap ja azt
vag y har om eve nke nt szo-
minden disz1tesevel egy utt. Az unn epe t ket-
kas megiilni.
er kiuzese a boz6tb61"
Szaszorszagban es Tiir ing iaba n egy ,,a Vad emb
vez esu piin kos di szertar-
vagy ,,a Vad emb er e~hozasa az erd6~61" elne
y mo hab a burkolnak, es
tas ismeretes. Egy fiatalembert levelbe vag
jt6zik az erd6ben, a tobbi
Vadembernek neveznek. A Vad emb er elre
aljak, fogolykent kiveze-
falubeli legeny ped ig keresesere ind ul. Megtal
b61 lovoldoznek ra. Ha-
tik az erd6b61, es vak tolt enn yel toltott puskak
orv osn ak oltozott legeny
lottnak tetteti magat, a foldre zuh an, de egy
ek, megkotozve szekerre
eret vag rajta, es eletre kelti. Ezen orv end ezn
ondjak, hog yan lop tak el
teszik, a faluba viszik, aho l min den kin ek elm
ak 6ket. Az Erchegyseg-
a Vadembert. Min den haz ban megajandekozz
kast jegyeztek fel a farsang
ben a XVII. sza zad kez dete n a k6vetkez6 szo
ek alcazta magat, az egyik
utols6 har om napjar61: Ket ferfi Vad emb ern
. Vegigvezettek oke t az
rozsebe es moh aba , a mas ik sza lma ba oltozott
kergettek, meg szu rka ltak
utcakon, mig a piacterre ertek; itt ide-oda
ak volna, furcsa moz dul a-
oket, 16doztek rajuk. Miel6tt a foldre zuh ant
h6lyagokb6l ver t frocs-
tokkal erre-arra tantorogtak, es a mag ukk al vitt
iltek, a vad asz ok desz-
koltek az emberekre. Am iko r vegiil a foldre keri
yas zok ped ig mellettiik
kara fektettek es a kocsmaba vittek 6ket, a ban
et adv a, min tha nem es va-
meneteltek, banyaszszerszamaikkal jelzesek
kassal a csehszlovakiai
dat ejtettek vol na el. Has onl 6 farsangvegi szo
talalkozunk_.Egy Vad-
Sluknov (Schluckenau) kozeleben meg min dig
utcakon, mig egy keskeny
embernek oltozott emb ert add ig kergetnek az
ek. Megbotlik a kotelben,
sikatorba er, amelyen keresztiil kotelet feszitett
. A h6h er oda roh an, es
a foldre zuh an, iildoz6i utolerik, es elfogjak
lyet a Vadember el6z6-
kardjaval atsz ur egy verrel toltott h6lyagot, ame
ver vorosre festi a foldet.
leg a testere .er6sitett. A Vadember meghal, a
sza lma bab ut a hor dag yra
Ma.snap egy, a Vademberhez hasonl6 kiilseju
z viszik, a h6h er a vizbe
fektetnek, nag y tomeg kisereteben egy t6ho
enek" nevezik.
dobja a babut. A szertartast a ,,Farsang temetes

talan a kovetkez6 cseh

E dramatizalt kivegzesek koziil sza mun kra
korzet neh any falujaban
szertartas a legfontosabb. A plzeni (Pilsen)
meg szalagokkal ekesi-
piinkosdkor fakeregbe .oltoztetnek s viragokkal
onat visel, es viragokkal
tenek egy Kiralyt. Aranypapfrb61 keszitett kor
epl6k kisereteben, egy
diszitett par ipa n lovagol. Bfr6, h6her es mas szer
gol; itt majusfak alatt zold
csapat lovaskatonat61 kovetve a piacterre lova
k frissen vagott feny6k,
agakb61 kun yh6 t vag y lug ast emeltek. A majusfa
lyeket viragokkal meg
amelyeknek kerget vegig lehantottak, es ame
189
 l gokkal d1s , 'te tt ek M iut an a
z1
sza ~ , .to ve le m en yu. ke t, es
tettekles~J ko
egyenes ut on eg y
vo na lb an fe1a, 11n a k' a K ir al y ped1. g m en ek·u·1n1· 1g
. • d _ am
ad na k nek i, maJ
, .
ut an av eh m ag a · , t H a ne
,, , b . 's szamlaJ· at es
kezo ev en is, e
, f
•'k mogyorofavesszo,,ve
es m eg ogJa
, '
ken ys ze nT1k ho gy szallJon le a lo, ro, l. Ekkor a h , h ,
he te m ak ir al'yt ?" A va
, kkel a sz av ak ka l- ,,E
es eze
- l .. t· K"raly korona
eu 1 a 1
foldre roskad, majd
paraszthazba viszik.
A legtobb szinleg, sz
ne m is m er nu nk a hi ed
vegetaci6szellem meg
amelybe a szinjatsz6k
tatja, hogy ug ya na bb a
Kiraly, Zold Jank6 es
M in de n ketseget eloszl
kapcsolatban all a maj
mig a Majusi Kiraly,
A Pfin.gstl vizzel leon
vill a mar leirt esetek
D e ha •ezek az alakok
amint ezt biztosra ve
Mi celja lehet a vege
pe di g tavasszal, amik
A z egyeduli ·lehetseg
m eg ad tu k az isteni ki
sel. A haland6 anyagi
het, es romlasnak in du
miatt, amelyben egy id
gyengesegtol, amelyb
jevel eg yu tt sz uk se gs
elvalasztani, amikor
ezek eloszor jelentkezn
l~~:~se~ at vi ~ i. ~z ug
s1to1et, es az 1stem lelk
az az,~ ~b :r i megszem
sz er u l: pe s;_azert keru
va gy ~a~adJ?n fe:. Ez
cs up an hsztabb es er
190
fa lu as sz on ya ir 61 es
. b 'k , leanyairo' k·
le fe 1e zt ek 1
eg y e at, a lo va so k egy sz if~
ra bb an m eg ha ta ro zo tt el -r
he ly re lo va go ln ak .
ltt e~,
· k 'k
ye sz1 . N er ni el" ke t
ik or m ar . , 'b 1
tel1es va gt a an ov a 1
go - az eg es z cs°nyt
m tu dj ak el fogn1., a kk K' , 1
or ir a y m ar ad a koapat
d 'b
te a foga o an ta,rsa1. f' .k
,
1zeh . D e ha eleVe t-
' .k
f k dd 1 1
zsnakolJ.ak fl,
, . l va gy a ar a e la
o er m egker , ..
d1. ,,LefP1'ez es
· d l
la sz ez : ,,Fe1e: ~- A h 'h '
t" .
o _e rm egl'oba' l"Ja_fejs -J
gy, ke tto , ha ro m -f eJ zejet,
"k ne le gy en a k1 ra ly on!"
J· at. A ne zo h an go s k' , lt , k "' b
ia oz as a oz en
a Sz en t M ih al y lo va, .k , a Kiraly a
ra tesz1 , es a 1egko
zelebbi
. .. ,
inpad1a~an m eg ol t sz
e~ el yb :n le he te tle n
el em sz en nt ta va ss za fel
l megJeleno faszellem
testesuleset. A ke re vagy
g, a le ve le k es a viragok,
oltoznek, es az ev sz ak
, am e~ybe~ f~l~epnek, ~ u-
a csopo~t~~ ta rt oz ~a k,
ah ov ~ a Fuk1:aly: a ~f
a vegetac10 tavasz1 sz aJusi
el le m en ek m as kepv
at, ho gy ke t sz er ta rt as 1s el6i.
ba n is az al do za t kozv
usfakkal, am el ye k a fa etlen
sz el le m en ek szemelyt
a Fu ki ra ly st b. a m eg elen,
sz em el ye si te tt kepv
tese es de re ki g a pa ta iseloi.
kb a ga zo la sa ez er t ke
hez ha so nl 6 es ov ar az tsegki-
so la s.
a ta va sz i ve ge ta ci 6 sz
el le m et testesitik meg
hetjuk, felvetodik a ke ,
rd es : m ie rt ol ik m eg ok
taci6szellem m eg ol es et?
en ek eg ya lt al an , kulo
or pe di g le gn ag yo bb nosen
sz uk se g va n szolgala
es va la sz t er re a ke rd taira?
es re - ug y hi ss zu k
raly va gy pa p m eg ol - mar
es er e vo na tk oz 6 erte
te st be n in ka m al 6d ot lmezes-
t is te ni el et bes~enny
lh at an na k a ro m la nd ezod-
fr ko ze gn ek a gyenge
ei g ta rt 6z ko di k. H a m sege
eg ak ar ja k 6v ni a nove
en az ev ek el or eh al ad kvo
as av al em be ri megtest
ze ru en osztozkodik, esit6-
ug y ak ko r ke ll az em
m eg ne m m ut at ja a ha bertol
ny at la s jeleit, va gy am
ek, azert, ho gy ezt az ikor
is te ni el et et el et er os ut
y t?~tenik, ho gy m eg 6d ba
ol ik az is te n re gi meg
et UJ megszemelyesit6 teste-
be vi sz ik at. A z istenn
~ly~sitojenek megoles ek,
e ig y te ha t cs up an sz
~ ra s~r, ho gy az is te ukseg-
n jobb te st be n keljen
!avolrol se m az isteni el etre,
le le k m eg sz un te te se ,
osebb megjelenesene ha ne m
k ke zd et e. H a az iste
ni kira-
 I
, papok megolesenek szokasara vonatkoz6 e rnagya , t , ,
Iyok e5 , . k 'bb lk 1 , raza a1tala-
ban helyta.116, meg, ,,.1n, a k a. da rnazhato , a faszellern vagy vege t'ac10-
.,
1lem megtestes1to1ene nun en ev tavaszan vegbernen6 me .. 1, ,
sze , .h tl, 't . ., go esere.
ovenyi elet te11 anya asa a pnm1hv ember szivesen ertelme 21• ,
An ·· d e tt , e lf,ara d t, es
, azzal kell rnegu.J·itani hugy,
h0 gy a szellem
, ·
megorege
b 'l ,, bb lk · ,· , ' ogy
rnegolik, es fia:a~,~? , e eteros~ a .. a;b~n kelt~_k UJ eletr~. Ezert a faszel-
lem megtest~s1;01ene~, tavas~1 :11:go~eset eszkoznek tekintik a noveny-
zet novekedesenek elomozd1tasara es meggyorsftasara. A fa szelleme-
nek megoleset ugyanis hallgat6lagosan mindig (legalabbis feltetelez-
hetjiik ezt), olykor pedig kifejezetten is osszekapcsoljak a szellemnek
fiatalabb es elettelibb alakban t6rten6 ujjaeledesevel vagy feltarnadasa-
val. A szaszorszagi es tiiringiai szokasban a megolt Vadernbert azert
eleszti fel az orvos, es a wurmlingeni szertartasban ezert talalunk egy
Doktor Vasszakallt, aki val6szinuleg az orvos szerepetjatszotta valarni-
kor (egy masik tavaszi szertartasban a Doktor rnindenesetre ugy tesz,
mintha halottat hozna vissza isrnet az eletbe). Az isten ujjaeledesevel
vagy feltamadasaval a kovetkez6kben rneg behat6bban fogunk foglal-
kozni.
Elegge szembeszok6ek az erintkezesi pon tok az emlitett eszak-eur6-
pai alakok es vizsgalati targyunk - az Erd6 Kiralya vagy Nerni papja -
k6z6tt. Ezekben az eszaki maszkos alakokban kiralyokat lathatunk.
Kereg- es levelruhajuk es a zold gallyakb61 es feny6fakb61 emelt kuny-
h6, ahol udvarukat tartjak, felreerthetetleniil jelzi, hogy italiai alakma-
sukhoz hasonl6an 6k is az Erd6 Kiralyainak szamitanak. Mint alakrna-
suk, 6k is eroszakos halallal halnak, testi erejiikkel es iigyessegiikkel
azonban 6k is megmenthetik eletiiket egy id6re. Tobb ilyen eszaki
szokasban ugyanis a kiraly menekiilese es iildoztetese a szertartas
kiemelked6 resze, es legalabb egy esetben el6ford ul, hogy ha a kiralynak
sikeriil lehagynia iildoz6it, eletet es tisztseget tovabbi egy evre megtart-
hatja. Ebben az esetben a kiraly val6ban azzal a feltetellel kapja tisztse-
get, hogy evente egyszer eletre-halalra fut erte, ugyanugy, ahogyan
Calicut kiralya a kes6bbi id6kben akkor tarthatta meg melt6sagat, ha
eletet minden merenyl6vel szemben rninden tizenket evben egyszer
megvedte, es ugyanugy, ahogyan Nemi papja is azzal a feltetellel
maradhatott meg funkci6jaban, hogy barmely id6pontban, barrnilyen
tamad6val szemben rnegvedi magat. Mindezekben az esetekben az
istenember elete azzal a feltetellel hosszabbithat6 meg, hogy a hare vagy
a menekiiles nehez fizikai kiizdelmeben megmutatja: testi ereje meg
nem csokkent, es az er6szakos halal, amely el6bb vagy ut6bb majd eleri,
ezuttal meg elhalaszthat6. A menekiilesr61 erdemes megjegyezniink,
hogy ez mind az Erd6 Kiralyanak legendajaban, mind a hozza kapcso-
16d6 szokasban feltun6 szerepet jatszik. A fut6nak szokott rabszolganak
kellett lennie, emlekiil Oresztesznek, a kultusz alapit6janak menekiile-
sere; ezert irja le az Erd6 Kiralyat egy 6kori szerzo ugy, mint akinek

191
 /b ,, Talan ha teljes egesze ben ismernok a
/ yors a la a .
6s a keze, es g t 'tusoka t azt ta1/1 a
, k h
nan , ogy a k'iralynak
, z
,,er 'gbeme n n ' · t t ht ,
.ciai ligetben ve k" lessel mentse , am1n ez cse estveren el
ar~gengedtek: eletet me~e u romai papkira ly evenke nti meneki.ilese
~ttuk. Mar gyanitottam, ognly ~. ellegu meneki.iles volt; mas szavakkal
(regijugi.um )kez detbenh . aso OJ
lt oknak az isten1. kira . 'Iyo kn a k, k'k
a 1 et meg-'
hogy eredetileg egyi~e ~o az"ltek vagy akiknek megeng edtek, hogy
hatarozott id6 leteltev:b ~ego ors~sagaval bizony ftsak be eleter6s es
keziik er~jevel_ ~a~~; 1z ft~liai Erdo Kiralya es e~zaki megfeleloi
sertetlen 15temseg 'bb·. h nlosagra hivhatj uk fel a f1gyelmet. Szasz-
.. "tt eg egy tova I aso
kozo m , .. . . 'b _ faszellem megsze me'Iyes1'tOJe ,,..'t
mega··1,ese
orszagban es ~un~g~la tankaelti Ez pontosa n megfelel a Nerni elso Erdo
,
uK'taneg
yorvos1smete ere
, d' ak
.
amely szerint
.
H1ppol
..
utoszt vagy
v·irbmst.
' l ,
1~a yaro 'lsz6 1 omon an , ,
. ··it 'k z orvos Aszklepiosz ujb61 visszah ozta az elet-
mmtan lova1 mego e , a ,, I , ·, I h
•1 d ·01osszeegyeztetheto azza a teonav a, ogy az
bed.~gKy_ ~yle~ mkonm:g~lese volt az elofeltetele annak, hogy ut6daban
Er o ira yana
ujjaeledjen, vagy feltamadjon. -

2. §. A FARSANG TEMETESE - ~nnY!?en ad~am ma?~ar azatot arr61 a

szaba'lyro, 1, amely szerint Nem1 papJanak utoda kezetol 1, kellett
, ,, meghal-
· Arra torekedtem csak, hogy ertelmezesem va osz1nu 1egyen; a
ma.
szokasr6 1 es torteneter61 olyan keveset tudunk , hogy enne'I to""bbre nern
tehetiink kiserletet. De az interpretaci6 val6szinusege abban az arany-
ban novekedik, amennyire be lehet bizonyitani, ·h ogy a feltetelezett
indjtek .es gondolkodasm6d fellelhet6 a primiti v tarsada lomban is.
Eddig els6sorba1f a faisten halalaval es feltamadasaval foglalkoztunk.
De ha ki tudorn mutatni, hogy. az isten megolesenek szokasa es a
feltamadasba vetett hit a tarsadalom vadasz- es pasztorfokozatab61
szarmazik, vagy legalabbis elt ekkor, a megolt isten pedig .allat volt, es
hogy a szertartas fennmaradt a foldmuvelo-:fokozatban is, amikor a
megolt isten a gabona volt, vagy a gabonat megszemelyesit6 emberi
leny., akkor magyarazatom meg inkabb val6szinuve valik. A kovetke-
zokben erre teszek kiserletet, es remelem, hogy a targyal as folyaman el
tudorn majd oszlatni a meg terjeng6 homalyt, es valaszolni tudok
nehany olyan ellenvetesre, amely az olvas6bart akaratlanul is felvet6dhet.
Orman indulunk el, ahol abbaha gytuk- az eur6pa i paraszt sag tava-
szi ,szoka~aib61. A mar lei:~ szertartasokon kiviil megfigyelhetjiik meg
a n~s ket rok~n, csopo~tj~t: __Eze~et az jellemzi:, hogy egy isteni vagy
~:rmeszetfe:eth leny. halala t Jatsszak el benniik. A-rit-usok egyik csoport-
Jaban az a,, l~ny; ~~ely__nek halalat dramatikusan abrazolja.k, a Farsang
megs;emelyes1to1e, m1g a masikban maga a Halal. Az el6bbi szertartast
tern:i~szet:sen fa_rsang_·ut6jan vegzik; · vagy e vidam id6szak utols6
napJ~n~ hushagyo_kedden, vagy nagybojt elso napjan, hamvaz6szerdan.
A mas1k szertartasnak - ,,a Halal kihordasanak"
vagy ,, k.1uzesen
,,, ,, , k"
e ,
192
 an altalaban nevezik - nincsen ennyire egyont t,, .. ,
ahogy d . t b... e uen rogz1tett
·d "pontJ· a. Ren szenn nagy OJt negyedik vasarnapJ· ara .k
1 o
'rt Halott Vasarnapna
, k" (feketevasarnapnak)
, is hivn es1
k d, amelyet
, ,
eze ,, , 1 k , bb t . , k .. a , e nehany
helyen egy hette ora 'l
an artJa ezt az unnepseget m, tt .
h' 1 k' ,. , asu v1szont
'ldaul a csehekne , egy ette esobben, mfg egyes m , :
pe h , 't t, . 1 ,, , orvaorszag1
ne'rnetfalvakbana, usve d u. an1e . sovasarnapon.
, Talan, mint£elt'ete1ez-
1 1
t 'k az id6pont mar ere eh eg 1s va toz6 lehetett, az elso fecske k
e,tavasz mas'h'irno··k'enek megJe ·1eneseto
''"lt··uggott. Egyes szerzoknevagy
a d ,, k 'l'k G · e szo-
kast szlav ere etune ve 1. . nmm szerint -ujevi iinnep volt az oszla-
a:
voknal, a~i~nel ev, ~arc1usban kezdod~tt. Eloszor a Farsang drama-
tizalt halalanak pelda1val foglalkozunk, m1vel ennek az idopontJ· a me _
elozi a naptar ' "ka t.
, b an a mas1 g
A latiumi Frosinoneben, ebben a Roma es Na.poly kozott feluton
fekvo helysegben, a~ ?~aszorszagi videki_varo~ _almosa~ ~gyhangu ele-
tet kellemesen pezsd1h fel -farsang utolso napJan a Radicanak nevezett
osi iln~epseg._ ~elutan negy 6r_~ koriil a ~arosi zenekar nagy tomeg
kisereteben, v1dam dallamokat Jatszva a Piazza del Plebiscit6ra vonul.
Itt all ·az alprefektura ·epiilete, es a tobbi hivatale is. A ter kozepen a
kivancsi tomeg sokszinu fiizerekkel diszitett; negy 16t61 vont hatalmas
kocsit pillant meg. A kocsi tetejere ·oriasi szek van erositve, ezen -ill
koronas fovel Karnevalfenseges alakja, ·egy koriilbeliil kilenc lab magas,
tapasztott vessz6vazb61 keszitett,-pirospozsgas, mosolyg6s arcu ferfi-
kepmas. Az impo.zans figura megjelenesenek melt6sagat meg csak
novelik az 6riasi csizmak, a b4dogsisak - ez hasortlit ahhoz a Joveghez,
amilyen az olasz tengeresztisztek fejen diszeleg--:es a furcsajelvenyek-
kel -ekesitett- sokszinu ka:bat. Bal keze a szek ~ karfajan ny-ugszik, mig
jobbjaval kecsesen koszonti a tomeget. (Ennel az udvariassagi aktusnal
a kezet egy zsin6r mozgatja; ezt egy ferfi huzigalja, aki szerenyen
a
elrejtozik nyilvanossag elol.) Es most a-kocsi koriil izgatottan ide-oda
hullamz6 tomeg szabadjara engedi erzeseit, vad ·oromk-ialtasokat hallat,
elokeloek es kozrenduek -elvegyiilnek, es mindenki vadul .;tancolja a
saltarell6t. Az ·i.inriep · egyik jellemzo vonasa, hogy .mindenkinek egy
radicat (,,gyoker 11 ) 1 azaz nagy aloe- vagy agavelevelet kell tartania- a
kezeben. Azt, aki ilyen level nelkiil mereszkedik a tameg-l<'oze, minden
teket6ria nelkiil elkergetik, hacsak ·potlekkent nem tart a kezeoen
hosszu bot vegere tuzott nagy kaposztafejet vagy -sajafsagosan_fonott
fucsom6t. Miutan a sokasag rovid keringes utan elkiserte·:ac.Jassan
halad6 kocsit az alprefektura kapujaig~megall; az egyenetlenkovezeten
nagyokat docceno kocsi be<2sorornpol·a~ udvarba: A tomeg elcsendese-
dik, letompitott hangja olyan, mint a nyugtalan tenger mormolasa-frja
valaki,-,aki ·reszt vett a felvoriulason. Mindenki kivanesian nezi a kaput,
ott kell megjelennie az alprefektusnak es az allamhatalomegyeb' kepvi-
seloinek, hogy a nap hose elott ler6jak tiszteletiiket. ,Neh~y perc_es
varakozas utan viharos eljenzes es taps fogadja az egymas utan megJe-

193
 leno melt6sagok~~; ezek ~~mennek a, le~cson, es elfoglaljak hel ..
menetben. Most folcsendul a Karneval h1mnusza, majd fiilsik rY_:1ket a
a magasba hajftjak az aloeleveleket es a kaposztakat; ezek r'e ito~jjaI
nelkiil hullanak bunosre es artatlanra. A felvonulasnak frissetzre~a1Ias
ad az ezu~an ~ovet~ezo ..alt~_la~os dulako~a~. Amikor ez a::~~et:t
kozmegelegedesre veget er, u1bol megkezdod1k a felvonulas. A 1atek
boroshord6kkal es ~endorokkel megrakott_ tarszeker zarja le. A~:net~t
roknek ezuttal az a rokonszenves feladat Jut osztalyresziil, ho :do-
osszanak mindenkinek, aki csak inni akar. A kocsi mogott hu1f- or!
tomeg kialtozva, verekedve es karomkodva gyilkos harcba kezd a~zo
mindenki fel, hogy elmulasztja a nagyszeru alkalmat, hogy a ktj ~~el
segere ihassa le magat. Vegiil, miutan a felvonulas ezen a fe: _olt-
m6don vegigparadezott a fobb utcakon, Karneval kepmasat az ;eg~s
kozterre viszik, letepik diszeit, maglyara vetik, es elegetik a togyik
kialtozasai kozepette; a resztvevok meg egyszer elbombolik a Karnern;f
dalt, az ugynevezett ,,gyokereket" a maglyara vetik, es fekteleniil a; d-
jak magukat a tanc gyonyorenek. a
Az Abruzz6kban Karneval keregpapfr kepmasat negy sfras6 viszi
korbe, szajukban pipa, vallszfjukon borospalack fiigg. Elol Karneval
gyaszruhaba 6lt6z6tt, konnyezo felesege halad. Helyenkent mega.II.a
tarsasag, es mikozben a feleseg beszedetintez az egyiitterzo tomeghez
a sfras6k az iivegbol egy korty itallal frissitik fel a figuraban helyet
foglal6 ferfit. A piacteren az alholttestet-maglyara fektetik, es dobper-
ges, a_nok eles rikoltozasai s a ferfiak ,:rekedtesebb. kialtasai mellett
meggyujtjak. Mfg a: kepmas eg, gesztenyet dobalnak a tomeg koze.
Neha a :Karnevalt p6zna tetejere tuzott szalmababu jelkep_ezi; alarcos
alakok csoportja a delutan folyaman vegigh0rdozza ezt a varoson. Az
este kozeledtevel negy alarcos sarkainal megfog egy agyteritot vagy
lepedot, es ebben fel-feldobalja a Karneval kepmasat. Ezutan folytat6-
dik a felvonulas, a szereplok krokodilkonnyeket sfrnak, es serpenyok
es csengo_k zajaval adnak nyomatekot megrendito gyaszuknak. Ugyan-
csak az Abruzzokb an neha kopors6ban fekvo el6 ferfi szemely_esiti meg
a halott Karnevalt. A kopors6t egy masik ferfi kiseri,.aki a pap szerepet
jatssza, es bok~zuen osztogatja .a szenteltvizet egy fiird6kadb61.
Egy angol utaz6 a katal6niai · Leridaban 1877-ben figyelte meg a
Farsang temeteset. Farsang utols6 vasarnapjan gyalogsagb61, lovassag-
b61 .es lovon vagy kocsin iil6 alarcos alakokb61 all6 nag~ tomeg kiserte
vegig diadalm~netben a f6'bb utcakon az _,J)felsege PauPi" nevetvisel6
kepmas.hatalmas kocsijat. Harom napig aUt a mulatozas, majd fa~sang
utols6 napjan ejfelkor .ugyane? a menet ismet vegigvonult a,z utea~on,
de mar mas yiseletben es mas celb61. A diadalkocsit halottaskocsIV~~
cse..reltek fel, ebben nyugo~o_tt a hal?tt felseg,k!pmas~. ~gy alar~osok~~-
allo csoport, amelynek tagia1 az elso felvonulasban v1daman cs1p ke!o t
ve _es trefalkozva a ,,Balgasag tanitvanyainak" szerepet jatszottak, mos

194
 k , piispoknek oltozve, 6riasi ego gyertyakkal keziikben, halott-
p_aP1:a ,esekelve lassan lepdeltek. Minden alarcos alak gyaszszalagot
s1_ratot e~nden lovas langol6 faklyat tartott a kezeben. A szomoru rnenet
, selt,
v1 JIU
. foutcan vitt veg1g, o eme1e tes, erk,elyes hazak kozott·
, · magas, t"'bb

ut~a Jen ablakban, balkonon es hazteton suru tomegben szorongtak:

rruntasztikusan pampas , r uh'kb , "k . A szinter folott a
a an, az a' lareas nezo
,
fan zgo faklya, k va, 1tozo, f,enye-arnye ,
, tancolt;
'ka 1ob ogot t es fellangolt es
:i~ludt a benga!i t_~z piros, ~eg k~k sugara, s. a lovak dobogasa, a
enetelo sokasag utemes lepese kozben hallan1 lehetett a rekviernet
:eklo papok hangjat; a ~atonazenekarok a bevont dobok iinnepelyes
pergesevel jarultak hozza a hangzavarhoz. A foternel mega.Ht a rnenet,
trefas gyaszbeszedet mondottak az elhunyt Pau Pi folott, es kioltottak a
fenyeket. E~ben a pillanatba,11 az ordog es csatl6sai kitortek a tornegbol,
megragadtak a holttestet, es elrohantak vele. Az orditoz6, sivit6 es
eljenz6 sokasag azonnal iildozesiikre indult. Termeszetesen utolertek
az ordogoket, majd a karmaik koziil kimentett tetemet egy erre a celra
asott sirba tettek. Igy halt meg 1877-ben a Farsang Leridaban, es igy
temettek el.
Hasonl6 szertartas folyik le hamvaz6szerd an Provence-ban. Egy Ca-
ramantran nevu bizarrul feloltoztetett babut kocsiban vagy saroglyan
vegigvisznek a helysegen. A lakosok groteszk kosztiimokben kiserik a
jarmuvet. A resztvevok borral teli tokhej palackokat cipelnek magukkal,
es reszegen vagy ittassagot szinlelve nagyokat kortyolnak ezekbol.
A menet elen bir6nak es iigyvednek oltozott ferfiak haladnak, tovabba
egy magas, szikar, jelmezes szemely, aki a nagybojtot abrazolja. Utanuk
nyomorusagos gebeken gyaszruhas fiatalemberek kovetkeznek; ugy
tesznek, mintha sirnanak a Caramantranra var6 sors miatt. A foteren
megall a menet, megalakul a bir6sag, es Caramantrant a vadlottak
padjara illtetik. Szabalyos targyalas utan a tomeg s6hajtozasa mellett
halalra itelik, a vedoiigyved meg egyszer megoleli klienset, .majd a
torvenyszolgak teljesitik kotelessegiiket: az eliteltet hattal egy falhoz
allitjak, es kozaporral a tulvilagra kiildik, tepett maratlvanyait pedig a
tengerbe vagy a foly6ba vetik. Az Ardennekben csaknem mindeniitt
szokasban volt, ·vagy meg mindig szokasos, hogy hamvaz6szerda n
elegetik a Farsang kepq,.asat. Miga babu eg,.az alkalomh.oz illo dalokat
enekelnek. Gyakori, hogy a babut a falunak arr61 a lakosar61 mintazzak,
akit a leghutlenebb ferjnek tartanak. Mint varhat6, az a megtiszteltetes,
hogy valakit ilyen kinos koriilmenyek kozott valasztottak ki modellnek,
konnyen hazi perpatvart eredrnenyez, kiilonosen akkor, ha a kepmast
annak a konnyu erkolcsu ferjnek a haza elott egetik el, akft abrazol,
rnikozben nyavog6, s6hajtoz6 es mas dallamos hangokat ado.hat?l~ ~s
k6rus fejezi ki a nyilvanossag elott azt a velemenyt, amelye: b_arata1~s
szomszedai taplalnak az illet6 ferjnek a· maga~e~etb~n tanusi_tott ..er~
nyeirol. Az Ardennek nehany faluj aban egy szenaba es szalmaba olto-
195
 jatszotta Hushagy6kkedd I(M, ardi Gra s szere ,
)
zott hus-ver fiatalember 'd,
'I I k, . It 1 osza uto so napjanak, Pet.
(Franciaorszagban az a ta a epv1se
gszemelyesftojet.) Albi ~e?feie.
loen gyakran fgy nevezik a Farsang me
egy falhoz allitottak r~sag ele
vittek, es halalra fteltek. Ezutan hattal V t ez a
on ai kiv egz ese kn el szo kas os, s vak toltennyel lelottek. ~ne-a ux:-
kat 'k ·1 , taImatIan boh6cot n, ngn
, ) 1 1 yen ar
Bois-ban (Franciaorszag"laz egy fOJ , ,ameIy bennmaradtakiv'egev
. tas z"szer·1nt
Thierryt, veletleniilmego tea zt~g
egyik taoianak puskajaban. Am ikor szegeny Hushagy6kedd aoos
, · tapsoItak, h'1szen olya t tu_z
k,a1g sor
oJ
utan osszeesett, hangosan es so n er.me-
, A 'k azo n ban nem kelt fel, odaroh
szetesen alakftotta sze,repet. m1 or antak,
· cs t"b b la't-~~atk·_1v~g , zes, _az Ardennekben
es holtan talaltak. Azota m~ o
Normandiaban hamvazoszerd a este1en reg1 szokas szerint a "H,ush·a-
, ek" nevezett szertartas
,sen , t veg , ezte' k eI. Egy ron k
gy 6k edd tem ete , , os b'b gyo ba,
a u- mo csk os arcat be '
hianyosan feloltoztetett nyomorusag l kitomott nagy kerek assa ~rn ye-
6cs ka kal app al, sza lm ava
kol6 iito tt-k op ott
, ,, .. k or heIyt,ak.mek sok-sokkicsapo , I
-J·elenitettemegaross z hiruoreg t· · - aki ugynga
ko, va'IIam sa
· k 11 b,, . , t E gy .
1zm os 1c tett,
utan most Iakolma e une1er . It
, .
1g a Farsangnak e2
I vo nu veg
mintha tantorogna a teher a att -
n, de ugy, hogy ez semmikep a
nepszeru megszemelyesitoje az utcako
has on lito tt dia dal me net hez . El~ tte dobos haladt, mogotte pe~:n
sem
6d6 tom eg, am ely ben nag y sza mm al voltak kepviselve a varo!
csufol
lyk ei es ket es ele me i. Eb ben a tar sas agban vittek korbe a helyseg-
utcako
k, piszkavasak, fazekak, serpe-
ben a figurat faklyak lobog6 fenye, as6
elyet a jelenlevok fiittykoncertje,
nyok, kiirtok es iistok zaja mellett, am
nkent megallt a menet, es egy
nyogese es pisszegese szfnezett. Ido
oreg bunost mindazokkal a ki-
erkolcspredikator megvadolta a letort
es amelyekert most elve elegetik.
csapongasokkal, amelyeket elkovetett,
felhozni. Nagy rakas szalmara
A bunos semmit sem tudott vedelmere
arosan hatalmas langnyelv csa-
hajftottak, ebbe faklyat dugtak, es ham
riilugraltak a maglyat, es regi
pott fel a gyerekek oromere; ezek ko
. Elegetese elott neha leguritjak
nepdalokat karitaltak a Farsang halalar61
ban hushagy6kedd rongyos kep-
egy domboldalr61 a kepmast. Saint-Lo
yolos nonek oltozott, j61 megter-
masat ,,ozvegye" kovette, egy kreppfat
gon sirankozott, es jajveszekelt.
mett kover kamasz, aki stentori han
en saroglyan korbevittek az utca-
Alarcos alakok csoportjanak kfsereteb
ettek. Az utols6 jelenetet festoien
kon a kepmast, majd a Vire foly6ba vet
le Oc tav e Feu ille t fele seg e, aki kb. hatvan evvel ezel6tt, gyermekko-
irta
nez te veg ig e szi nja tek ot. ,,Sz iile im meghfvtak barataikat, hogy a
raban
Co uil lar d-t oro ny tete jer ol sze ml elje k az elvonul6 temetesi me-
Jeanne
et. Lim ona de isz oga tas a koz ben (ez volt az egyediili engedelyezett
net
sito boj t ide jen ), az est i szi irk ille tbe n olyan latvany tarult elenk,
fris
temben. Lent, a regi kohid alatt
amely mindig elenken el majd emlekeze
Vir ~. A ~d k?z epe n lev ele kke l bo rito tt saroglyan fekiidt Husha-
fol!t a
lyat vivo, alarcos alakok tomege
gyokedd figura1a; tancol6, eneklo, fak

196
 vette koriil. !'leha~yan tarkabark~. ol~ozekben ordogkent rohangaltak
ide-oda a hidkorlat mellett. A tobb1ek a mulatozast61 faradtan
oszlop~~on ~Iv~ b6b}_skoltak.1:am~rosan :eget ~;ta tanc, es nehao'y=~
meggyuJtottak faklyaJ~kkal_~ ~ep~ast, maJd kettozott ereju kialtozas es
larma ko:epette a ~olyoba rop1tette~. ~ gyantaval atitatott ego szalma-
babu ott uszott a Vire-e~, ?yasz?s fenyevel megvilagftva a part menten
az erdoket es annak a reg1 kastelynak az oromzatat, amelyben egykor
!:
XI. Lajos es F~re~c lakott. _Armkor, a :olgy vegen a Iangol6 fantom
utols6 szikraJa 1s kialudt, mint hullocs1llag, a tomeg es az alarcosok
hazamentek; vendegeinkkel egyiitt mi is tavoztunk a bastyar61."
Tiibinge~ (Nemetorszag) ko~nyek~n ~ushagy_?kedden egy ,,Farsangi
Medvenek nevezett szalmabab ut kesz1tenek. Oreg nadragot varrnak
ra es friss vereshurkat vagy ket, verrel toltott fecskendot erosftenek a
n;akara. Szaba.Ir,os i~elkezes utan lefejezik, kopors6ba fektetik, es ham-
vaz6szerdan elfoldebk a temetoben. Ezt a ,,Farsang temetesenek" neve-
zik. Erdelynehany szasz helysegeben a Farsangot felakasztjak. Az egyik
faluban peldaul hamvaz6sz erdan vagy hushagy6k edden ket feher es
ket gesztenyebarna 16 egy szant huz, ezen feher kendokbe burkolt
szalmababu fekszik, mellette kocsikerek, amelyet alland6an forgatnak.
A szant ket oregembem ek oltozott legeny koveti sirankozva. A tobbi,
szalagokkal feldfszftett falubeli lege~y 16haton csatlakozik a menethez,
az elen kocsiban vagy szanon ket orokzolddel koszoruzott lany halad.
Egy fa alatt targyaJasra keriiJ sor, ennek soran katonanak oltozott Iege-
nyek haJa.Jos fteJetet hoznak. A ket 6regember megkiserli, hogy meg-
mentse a szaJmababut, es eJmenekiiljon veJe, de hasztaJan; a figurat a
ket Jany megfogja, es atadja a h6hemak. Ez feJakasztja egy fara. Az
oregek feJ akarnak maszni a fara, hogy Jehozzak, de nem tudnak,
mindig visszaesnek, mfg vegiiJ ketsegbeesetten a f6Jdre ve.tik magukat,
sirnak, iivoltve zokognak a felakasztott miatt. Ekkor egy tisztsegviselo
beszedet mond, kijeJenti: a Farsangot azert itelik halalra, mert kart
okozott azzal, hogy az emberek cipojet viseltesse, oket magukat pedig
faradtta es almossa tette. A , ,,Farsang temetesene l" Lechrainban negy
embe.r saroglyan vagy a Szent Mihaly Jovan egy fekete noi ruhaba
oltozott ferfit cipel; ugyancsak fekete noi ruhaba oltozott ferfiak elsirat-
jak, majd a falu tragyadom bja elott a foldre dobjak, alaposan lelocsoljak,
eltemetik a tragyaba,:e s az egeszet szalmaval befodik. Hushagy6k edd
estejen az esztek egy metsikn.ek vagy ,,erdei szellem"-nek nevezett szal-
mababut keszftenek. Az egyik evben ferfikabatba burkoljak, es ferfika-
lapot nyomnak a fejebe, a kovetkezo ben noi sapkat es szoknyat adp.ak
ra. A figurat hos~zu p6znara akasztjak, majd hangos 6romujjongass31l a
f~Iu_hataran tulra viszik, es az erdoben egy fa csucsara erositik. Ugy
hiszik, hogy ez a szertartas megvedi 6ket mindenfel e baj ellen.
~ hushagy6keddi vagy nagybojti szertartaso kban neha a hal~ttn~k
tekintett szemely feltamada sat is megjatssza k. Svabfold egyes reszein

197
 hu sha gy ok edd en Do kto r Vasszakall
ug y tesz, mi nth a egy bet eg ferfin
eret vagna. Ez hal ott ken t ..a ~oldre rog
y, a Do~,tor, ~z on ban vegul is
eletre kelti azz al, ho gy cso vo n ker esz
tul lev ego t fuJ bel e. A Ha rzb
(Nemetorszag) far san g ut,an egy_ fe~
fit d~?a.~zt6tekn6'be fek tet ne t
gy asz dal ok at enekelv~ a _sirhoz v1sz1k
; ,a godorb_e azo nb ~n palinkas-
iiveget tem etn ek el a ~erfi he lye t\ Be
sze d han ?z1 k el,_ maJd visszater-
nek a falu f6terere; 1tt a tem ete sek
en szo ka s sze nn t szetosztasr
keriilo ho ssz u agy ~g pit ak~ 61 pof~k_
eln~k.: A ko ve: kez o e_~ hushagyo~
ked dje nek reg gel en kia ssa k a pa hn
ka suv eg et, es az un nep azzal
kez do dik , ho gy mi nd enk i me giz lel i
az ita lt, am ely - sz6 las mo nd asu k
sze rin t - ism et ele tre kelt.

3. §. ,,A HALAL KIHORDASA" - ,,A Ha lal

kih ord asa " ne vu szertartasnak
csaknem ug yan azo k a jellegzetessegei
, mi nt a ,,Farsang temetesenek"
azzal az elteressel, ho gy a Halal kivite
let a Ny ar, a Tavasz vagy az Elei
beh oza san ak szertartasa koveti, vag y
legalabbis bejelentik ezek erkeze-
set. Az egyik bajor tar tom any ban , Ko
zep-Fr ank fol do n nagybojt negye-
dik vas arn apj an a falusi gye rek ek elk
eszitettek szalmab61 a Halal kep-
masat, csufondaros po mp av al veg igh
ord ozt ak az utcakon, majd hangos
kialtozas kozben a falu hat ara n kiviil
elegettek. Ezt a fra ~ szokast egy
XVI. sza zad i szerzo ko vet kez ok epp en
frja le: ,,Nagyboj.t kozepen, abban
az idoszakban, am iko r az egy haz tilt
ja a vig sag ot, sziilofoldem fiataljai
szalmab61 elkeszitik a Halal kep ma sat
, p6 zna ho z kotozik, es kialtozva
elviszik · a szomszed falvakba. Ne me
lye k bar ats ago san fogadjak, es
tejjel, bors6val, aszalt kortevel - az evs
zak szo kas os eteleivel - kinaljak,
majd haz aki ild ik oket. Ma sak ma gat
art asa vis zon t minden, csak nem
vendegszereto. Ug y velik ugyanis,
ho gy a me net szerencsetlenseget,
azaz a halalt ho zza magaval, es eze
rt fegyveres erovel, gyalazkodva
eluzik." Az Erlangen (Nemetorszag)
koz ele ben fekvo falvakban; ami-
kor nagybojt neg yed ik vas arn apj a ele
rkezett, a par asz tla ny ok legjobb
ruh aik ba oltoztek, es vir ago t tuz tek a
hajukba. fgy felcicomazva,. keziik-
ben levelekkel ekesitett es feher ken do
vel let aka rt bab akk al a legkoze-
lebbi var osb a mentek. Pa ros ava l hazr61
haz ra jartak, megalltak minden
ajt6nal, aho l valami ajandekot remelt
ek, es neh any str6fat enekeltek
arr61, ho gy nagybojt ko zep en jarnak
, es az a sza nd eku k, hag y a Halalt
a vizbe dobjak. Amikor nem i apr 6
ado ma ny t ma r osszegyujtottek, a
Regnitz foly6hoz mentek, es az arb a
hajitottak. a-H ala lt jelkepezo baba-
kat. A hie del em szerint. ezzel ter me
ken y es gaz dag evet biztositottak
ma gu kn ak; ug y veltek, ho gy ez a sze
rtartas me gv ed a pestistol es a
hirtelen halalt61. Ni irn ber gb en het -tiz
enn yo lc eves lan yo k mennek ve-
gig .az utc ako n kis nyi tot t kopors6va
l, am ely ben a sze mf edo alatt egy
bab a rejtozik. Masok ny ito tt do bo zba
n biikkfaagat visznek, erre fejkent
almat erositenek. Enekelnek: ,,Vizbe dob
juk a Halalt, ez j6", vag y ,,Vizbe
vetjiik a Halalt, bedobjuk, es ismet kih
uzz uk ". Bajororszag egyes vide-
198
 k ein egeszen 1780-ig azt
k hittek,
k , hogy vegzetes jarvany kovetkezne b e
,
, , '
ha a Halal kihord asana szo asa t nern tartanak rneg.
Nehany tiiringiai faluban nagybojt negyedik vasarnapjan a gye k k
Yfrfaagakb61 keszitett babat vittek vegig a··falun, maJ· d egy tav acsrke a'be a
n ' kel ve:,, A reg1 ·
a t k"1v1sszu
' . H al'l k a pasztor regi haza mo e·
dobtak, ezt ene
meoiott a nyar, es Kroden (?) hatalma megtort." A Gera (Nemetorszag ? ),
v, ,, D b h . b ,, , _
Halal k1•uze
kozeleben fekvo, , e sc. w1tz d ,en vagy , . Dobschwitzben ,,a
senek"szertarta sara min en ev marc1us elsejen kerult vagy kerul s
A fiatalok szalmab61 vagy mas hasonl6 anyagb61 babut kesziten~~-
ocska ruhakba oltozte tik, ezeket a hazakban keregetik ossze. A bab ~
kiviszik a falub61 , es a foly6ba dobjak. Visszaterve kozlik a kedvezo hiut
az emberekkel, es j1:1ta!mul ,tojast, :alamint mas elelmiszereket kapna~ .
Ugy hittek, ~a~y h1sz1k ,meg ma 1s, ~o~y ~z a szertartas megtisztitja a
falu t, s megved1a lakossa g?t a b~tegseg:ol es a do~esz tol. Mas tilringiai
falvakban, amelyeknek nepessege szlav eredetu, a babuk kihordasat
enek kiseri; ez igy kezdod ik: ,,Most kivisszilk a falub61 a Halalt, es
behozzuk a Tavasz t." A XVII. szazad vegen es a XVIII. elejen a kovetkez6
formaban figyeltek meg Tilringiaban ezt a szokast: Fiuk es lanyok szalrna-
661 vagy mas hason16 anyagb61 ha.but keszitettek. A babu alakja evr61 evre
valtozott. Az egyik evben oregembert, a kovetkez6ben oregasszonyt, a
harmadikban fiatalem bert, a negyed ikben pedig fiatal lanyt abrazo lt.
A figura ruhaja az abrazo lt szemel ynek megfelel6en valtozott. Rend-
szerint heves vita alakult ki azon, hol csinaljak a ha.but; mivel ugy hittek,
hogy abban a hazban , ahonna n kivittek, nem hal meg senki abban az
evben. Az elkeszillt ha.but p6znar a kotottek; ha oregem bert abrazolt,
Jany, ha oregass zonyt, akkor fiu vitte. A felvonu las soran a fiatalok botot
tartottak a keziikb en, es arr6l enekel tek, hogy kiuzik a Halalt. Amiko r
a vizhez ertek, beledo btak a babut es elrohan tak, att61 felve, hogy a
figura vallukr a ugrik, es kiteker i a nyakuk at. 6vako dtak att61 is, hogy
megerintsek, nehogy kiszara djanak . Vissza terve, botjaik kal rneguto ttek
a marhat, azt gondol va, hogy az allatok ettol kovere k es szapor ak
lesznek. Ezutan felkere stek azt a hazat vagy hazaka t, ahonna n kihoztak
a Halal keprna sat, es itt felig fott bors6b 61 all6 ajande kot kaptak . ,,A
Halal kihord asanak " szokas at Szaszo rszagb an is isrnert ek. Lipcse ben
minden ev nagybo jtjeben a hazass agon kiviil sziilete tt gyerek ek es a
prostitualtak keszite ttek el szalma b61 a Halal keprna sat. Ezt enekel ve
vegigvittek az utcako n, es megm utattak a fiatal asszon yoknak . A babut
vegiil a Parthe foly6b a vetette k. Mint allitott ak, ezzel a szertar tassal
termekennye teszik az ifju menye cskeke t, megtis ztitjak a varost, es
lak6it abban az evben megol talmaz zak a pestist 61 es mas jarvany okt61.
Hasonl6 szertar tasoka t v egezne k nagyb ojt kozep en Szilezi ab an is.
~o~ helyen a felnott lanyok a fiatal ferfiak segitse gev el noi_ r_uh~b a
oltoztet nek egy szalma babut, es a lem eno nappa l szemb en kiviszi k a
falubol. A falu hatara ban letepik a ruhat a b abur61 , szetsz aggatjak, es a

199
 c
1osz , yokat szetsz6rJ· aka foldeken.
1an , , Ezt ,,a Halal temetesenek" nevez1k
.
,
M1·kozben a kepmast viszik, arrol enekelnek, hogy a Halalt tolgyfa ~
1
t metik hadd tavozzek el a nepto"l . N e'ha arro, 1 szo, 1 az enek,
, , hog a a
e
Halalt '
hegyen-volgyon ,
tulra sza'11'1~a
. 'k, hogy ne tu d'Jon visszatern·
ya
Strzelce (Gross-Strelitz) v~d~kene~ (L_en~yelorsz~?) leng~el lakossaga ~
babut Goiknak ne~ezi; Loh~to~ v1sz1k, es a legk?zeleb~1 foly6ba vagy
· t6ba haji'.tjak. A nep ugy hisz1, hogy a szertartas a kovetkezo evben
minden betegseg ellen vedelmet nyujt. Wolow (Wohlau) es Gora (Guh-
rau) korzetekben (Lengyelorszag) a Halal kepmasat a mezsgyen a
szomszed falu foldjere hajitottak at. Mivel azonban a szomszedok feltek
a balj6slatu babut61, vigyaztak, hogy odakeri.ileset megakadalyozzak,
i'.gy a ket fel kozott gyakran verekedesre is sor keri.ilt. Felso-Szilezia
egyes lengyel lakossagu reszein az oregasszonyt abrazol6, s Marzana-
nak, a halal istennojenek nevezett kepmast abban a hazban keszi'.tettek I
ahol utoljara ford ult elo halaleset, es p6znan a falu hatarahoz vittek; ott
egy tavacskaba dobtak vagy elegettek. Polkowiceban (Polkowitz, Len-
gyelorszag) ,,a Halal kihordasanak" szokasa eltunt, de a szertartas
megszuneset egy sulyos betegseg kitorese kovette nyomon, s ez arra
kesztette a nepet, hogy a szokast ismet feleleveni'.tse.
Csehorszagban a gyerekek a Halalt jelkepezo szalmababut a falu
vegere viszik, elegetik, s kozben ezt eneklik:

,,Kivissziik a Halalt a falub61,

Az uj Nyarat behozzuk a faluba,
Legy iidvozolve, draga Nyar,
Kis zold gabonaszem!"

A csehorszagi Taborban a Halal kepmasat kiviszik a varosb61, es magas

sziklar61 a vi'.zbe haji'.tjak, mikozben ezt eneklik: '

,,Halal uszik a vi'.zen,

Hamarosan itt a Nyar,
Elvitti.ik toletek a Halalt,
Behoztuk a Nyarat.
Es te szent Marketa,
Adj j6 evet
A buzanak es rozsnak."

Csehorszag mas videkein a Halalt eneksz6val a falu vegere viszik:

,,Kivisszilk a falub61 a Halalt

, I

Es behozzuk a faluba az Ujevet.

K~dv_~s ~avas~, koszontilnk teged.
Koszontunk teged is, zold fu!"

200
LA11t

£ Iun kivill maglyat raknak, s ezen szidalmak es gtinyol6das mellett

:ie;etik a szalmababut. Ezutan visszatemek a faluba, es ezt eneklik:
,,Elvittilk a Halalt,
Es visszahoztuk az eletet.
1]- faluban vett szallast maganak.
Enekeljetek vidam n6takat!"

morvaorszagi nemet falvakban a fiatalsag nagybo jt harmadik

Egyes .. Nl 'k / I b/b k / / /
vasarnapjan os~zegr:~ 1.. , es ~gy sz~ ma a/ ut esz1t. Altalaban kucsma-
ba es bornad: agb/a o!t~zt~hk, ha :lye~ e~pen akad. Ezutan p6znara
teszik a kepmas t, es k1v1sz1k a mezore. Utkozben arr61 enekelnek, hogy
elviszik a Halalt, vi~szahoz_z ak a kedves N~arat, s vele egyiltt a Majust
/ a viragok at. Armkor a k1szemelt helyre ernek, a kepmast hangosan
~:altozva koriiltancoljak, majd szetszaggatjak. Vegill a babu maradva-
nyait felhalmoz/zak, elt~rik _a J:6znat, /es az eges~~t-~eggyujtjak. Mfg a
maglya eg, a re:ztve vok _v1dam~n ta~coln ak kor~lotte, es orillnek a
Tavasz gyozelm enek. Am1kor a tuz mar csaknem kialudt, vegigjarjak a
haztulajdonosokat, es tojast kernek tolilk ajandekba, hogy lakomat
csapjanak. Kere;5u~et azzal ~~dokoljak, hogy ki~ittek a Halalt.
A felsorolt peldak mutatjak, hogy gyakra n felelemmel tekinten ek a
Halal kepmasara, s gyulolettel, iszonyattal bannak vele. A falu lak6inak
aggodalmas igyekezete, hogy a figurat sajat hataruk helyett a szomszed
helyseg foldjere vigyek, illetve a szomsz edok vonakodasa, hogy befo-
gadjak a balj6slatu vendeg et, elegge bizonyftja, milyen rettegest idez fel.
Luzicaban (Lausitzban) es Szileziaban neha ugy tesznek, mintha a babu
betekintene egy haz ablakan. Ilyenko r azt hiszik, hogy a haz lak6i kozill
valaki abban az evben meghal , hacsak penzfizetseggel meg nem valtja.
A kepmas elhajftasa utan hordoz 6i neha hazaroh annak, nehogy a Halal
kovesse oket. Ha egyikiik futas kozben elesik, ugy velik, hogy abban az
evben meghal. A csehors zagi Chrudi mban a Halal figuraja kereszt
alaku vaz, amelynek tetejere fejet es alarcot illesztenek, karjait pedig
ingbe bujtatjak. Nagybo jt otodik vasarna pjan a fiuk ezt a kepmas t a
legkozelebbi patakh oz vagy t6hoz viszik, es a parton felsorakozva a
vfzbe vetik. Ezutan mind utanau granak ; miutan azonba n kifogtak, mar
senki sem mehet a viz be. Az a fiu, aki nem ugrott a viz be, vagy utols6n ak
maradt, abban az evben meghal . Neki kell a Halal figurajat visszav innie
a faluba; ott ezutan elegetik a babut. De megtal aljuk azt a hiedelm et is,
h?~Y egy even beliil senki sem hal meg abban a hazban , amelyb61
kivittek a Halal kepmas at. Neha pedig ugy velik, hogy az a falu,
a1;1elyb6I kiuztek a Halalt, mentes iil a betegsegt61 es dogveszt61. Ne-
hany szileziai faluban feketev asarnap (a husvet elotti masodi k vasar-
~~P )/ elotti szomba ton 6cska ruhab61, szenab61 es szalmab61 babut
eszitenek, hogy kiuzzek a Halalt a falub61. Masna p a nep botokk al es

201
szijakkal felfegyverkezve osszegyiilekezik az elott a haz el "t
kepma s talalhat6, negy legeny orvend ezo kialtasokkal kote~ \ aho! a
;tl
htizza a figurat a falun, a tobbiek pedig botokkal es szijakkal veg~g,
Miuta n elertek a szomszed falu hataraba, lefektetik a babut al egehk.
elverik, es marad vanya it szetsz6rjak a szant6foldon. Ugy hi~zitP~san
az a falu, amelybol a Halalt ily m6don kihordtak, egesz evben ~entes
ogy
mara d a Jarvan , kto"'l .
· , , yos betegsege •

4. §. A NYAR BE~ozAsA-Az elozokben emlitett-szertartasok a Tavasz

Nyar vagy az Elet visszatereset mint a Halal eluzesenek kovetkezm' -~
nyet csak burkol tan foglalj ak maguk ba, vagy legfeljebb bejelenti~.
A kovetk ezo rituso kban mar meg is jatsszak. fgy Csehorszag egyes
videke in a Halalt napny ugtako r a vizbe fojtjak. A lanyok ezutan az
erdobe mennek, es kivagnak egy zold lombos fiatal fat; erre nonek
oltoztetett babat akasztanak. Az egeszet zold, piros es feher szalagokkal
diszitik, es Lit6jukkal (Nyar) kormenetben a faluba vonulnak. Itt ajan-
dekot gyujtenek, es enekelnek:

,, Vizben tiszik a Halal,

Latogatasunkra jon a Tavasz
Piros tojasokkal,
Sarga palacsintaval.
Kivittiik a falub61 a Halalt.
Behozzuk a Tavaszt a faluba."

Szamos szileziai -faluban a Halal kepmasat, miutan tisztelettel bantak

vele, megfosztjak ruhait61, es atkoz6dva a vi'.zbe dobjak, vagy a mezon
darabokra szaggatjak. Ezutan a fiatalsag az erd6oe megy, fenyofat vag
ki,,..kerget lehantja, es orokzoldbol, papfrr6zsab61, fest~tt tojashejb61,
tarka rongyokb61 aI.16 fiizerekkel disziti. Az igy felel<esitett fat Nyam ak
vagy -Majusna_k nevezik. A fitik hazr61 hazra viszik; az alkalomhoz illo
enekeket kantalnak, es ajandekot keregetnek. Az enekek kozott talaljuk
a kovetkezot:

,,Kihordtuk a Halalt,
Visszahoztuk a kedve s Nyarat,
A Nyara t es a Majust es
Mind a tarka viragokat."

Neha az erd6o61 szepen diszitett figurat hozna k vissza maguk kal, ezt
Nyar, Majus vagy Menyasszony neven emlegetik; a lengyelek lakta
koz~egekben Dziewannanak, a tavasz istennojenek nevezik.
Eisena~h?an ,(Ne1:1etorszag) nagybojt negye dik vasarn apjan a fiata-
lok a Halalt Jelkepezo szalmababut kerekre kotik, es felgorgetik a domb-
202
 ,, Ezutan meggyujtjak az alakot, es a kereket Iegurif-iak a 1e1.t,,on.
tetore. f "f ' t I k 'J
Majd kivagnak egy mag~s enyo ~ , sza ago kal diszitik, es felallitjak a
.. ben. A ferfiak felmasznak a fara, hogy lehozzak a szalagokat F 1 ,,
vo1gy , kb "I ,
. 'ban a Hala'I sza Ima'b o' l es rongyo o keszitett keprnasat 1 _
. e so
Luzica I' f ' t 1' b "It" t 'k , , a eg
' bb ferJ'hez ment any a y a a o oz eh , es raadnak egy inget· e2 t
uto, dJ·a ahol uto1·, '
f ord u It eI"o h aIa' Ieset. Az igy felekesitett fi'g az
't
1ara
,, 'k E ura
a haz a , 1
up6zna vegere. tuz1, . ztt"bb' a egrnagasabb es legerosebb lany siet ,,
k b kk os
hossz .
, t kkel korbev1sz1, nug a o 1e oto al es kovekkel dobjak a
lep :ast. Aki eltalalja, abban az evben biztosan nern hal rneg. A Halalt
tepmodon kivi~~i~ ~ falub61, es ~agy v~~~e dobj_ak, vagy athajitjak a
Y szed falu fold1ere. A hazafele vezeto uton rnindenki zold agat tor
szom d . . , 1 , . f
anak, es bol ogan VISZI, am1g e nem en a alut; ott azutan eldob1'a.
rnag , 'kfa1u,b o' l'. arne1yn~,kf"ld o tre ,
', athajitottak a figurat,
Elofordul, hogy a mas1
a fiatalok utan~ rohannak, e~ v1~sz~d?.bJa~ a keprnast, mivel nern kivan-
.' k a Halalt a hatarukban. A ket fel kozott neha verekedesre is sor keriil.
P Ezekben az esetekben a Halalt az eldobott bab jelkepezi, a Nyarat
vagy az Eletet p~dig ~ magukkal h?zo~t gal!y~k va~y fak. Neha azonban
, . eleterot tula1don1tan ak a Halal keprnasanak 1s, arnely valarnifele
~ltamadas reven az egyetemes ujjaeledes eszkozeve valik. Luzica egyes
- 'dekein peldaul csak a nok torodnek a Halal kihordasaval, es nern
;~gedik, hogy a szertartasb an ferfiak is szerepet jatsszanak. Gyaszru-
haban - igy jarnak egyebkent egesz nap - szalrnababut keszitenek, ezt
feher ingbe oltoztetik, egyik kezebe seprut, a masikba pedig sarl6t
adnak. A babut enekelve a falu hatarahoz viszik. Koveket hajigal6
gyerekek ii~dozik a men~tet: s a ~atarb~~ a ba?ut da:a~okra s~aggatjak.
Ezutan kivagnak egy szep fat, raakasztjak az 1nget, es enekszoval haza-
viszik. Aldoz6csiit6rt6k6n az erdelyi Sibim (Nagyszeben) kozeleben
fekv6 egyik falulfci.n lak6 szaszok a kovetkezok eppen vegzik el ,,a Halal
kihordasanak" szertartasat: A reggeli istentisztelet utan az iskolasla-
nyok egyik tarsnojiik hazahoz mennek, es ott feloltoztetik a Halalt. Ez
ugy tortenik, hogy kicsepelt rozsszalmab61 emberi fejhez es testhez
hasonl6t formalnak; a karokat vizszintese n felk6t6z6tt seprunyel jelzi.
A figurat a fiatal parasztassz onyok iinnepi viseletebe 6lt6ztetik, piros
sapkat adnak ra, mellet es karjat eziist melltukkel es sok-sok szalaggal
ekesitik. A lanyok sietnek a munkaval, mivel a harangok nemsokara
vecsernyere hivjak az embereket, es a Halalnak idoben keszen kell
lennie, hogy a nyitott ablakba tehessek, ahol templomba vezeto utjan
rninden arra rneno lathatja. Amikor veget er a vecsernye, elerkezett a
reg6ta vart pillanat, hogy a Halallal az elso felvonulast megkezdjek. Ez
a: isk~laslanyok kivaltsaga. Ket idosebb lany megfogja karjainal a
babut, es az elen halad, mfg a tobbiek parosaval kovetik oket. Fiuk nem
ves~~ek reszt a menetben, ·hanem hatrabb baktatva nyitott szajjal ba-
m~lJak a ,,szep Halalt". fgy vonul vegig a menet a falu minden utcajan;
alanyokkozben egy regi egyhazi eneket kantalnak, amely fgy kezdodik:

203
 ~
I
a te sz er et et ed
I
,,A ty an k, Isteni.ink,
."
E ge sz en az eg ek ig er

as os t6 l. A m ik or a rn en et m ar n-i ; .... d en
az on ba n el te r a sz ok
AA. UJ. [
, .k h ' h oz rn en ne k; becsukJ'ak
A d a11 am eg y m 1 as az .d a
, eo-ighaladt, a Ia ny ok , ki , s1. se re ge e o , rna1 levetk
I "t t oztet'k
ut ca ntav ny vanc
om uk ba n ja r6 fi uk
o-
k t a~ ab la ~o n a~ ki ~o ~j a~ a fiuknat.
sz al m an ya la bo le s ne1kku1, es a ronc csa
,
a i~ la lt . A pu sz ta ve le a fa lu bo l, de en ek
ar on ta na k, ki fu tn ak h ., . , k . Ezut an
a
,
rn eg ez do di k a k·is
Eze r k li pa ta kb a aJ itJ , ki v1sz1 a H alalt a faluboI
. 'k
' It ke pm as t eg y ko ze b a fi-~1
va a m as od ik fe lv on as a . M ik oz en
U1 '

d , ki ik et fe lo lt oz te ti k ab ba a pom p 8/
ad na k, es eg yi · lt E bb "Jt·· ' kb
rl~m ok a ha zb an m ar , pm as , vi se . en az o ozke en korm
e-
a an' ba y am el ye t e16z61eg a ke , , 'd ez , t t e, ne et ka ntaljak.
uh n, es a m ar 1 e
r a 've gi gv ezet ik az ut ca ko o1 a fosz er ep et jatszo
tben zb a m en ne k, ah
eve1 ab ba a ha ne p ugy
~ ef el vo nu la s vegezt a fi uk at _e bb o! is ki re k esztik. A
a va r ra ju k; nelk ul
la ny lakik. It t la ko m an ak na pJ a ut a~ a gy er ek ek baj
ki hord as g
hiszi, ho gy a H alal ~~ , m er t a I: al ~l t, arn<_:1Y <_:geszen addi
as gyii m o ks to va bb a ez ut an mar
eh et nek eg re st es m t ra 3u k, m eg ol te k;
se lk ed et n1 6 az a sz er ta rtas,
fole g az eg re sb en le ba n. N ag yo n ha so
tn ek a sz ab ad sz ag i ne m et falu-
biintetlenill fi ir od he ne ha ny m or va or
gut6bbi ev ek ig
m ap de lu ta nj an fi uk
es
am el ye t eg es ze n a 1e ut an i el so va sa
A hu sv et te a
ba n figyeltek m eg . al m ab ab ut ke sz it et te k; ez je lk ep ez
es eg y sz
lanyok osszejottek, ke nd 6k ke l di sz it et t, ho ss zu p6 zn ar a
agokkal es 6z el eb bi m ag as la tr a
H alalt. A ta rk a szal za jo ng va a 1e gk
eksz6va1 es gorget-
er6sitett ke pm as t en ol to ze ke to l, es le do bt ak , va gy 1e
tt ak vi da m evett
vittek, ot t m eg fo sz to ny t fe 1o 1t 6z te tte k a H al al figurajar611
eg yi k la gyes
tek a Iejt6n. E zu ta n az el en a m en et vi ss za te rt a fa lu ba . E
nn ya l az en-fe m et ik el, akinek
diszekbe. Ezzel a la as t an na k a te lk
, ho gy a ke pm bjak.
falvakban az a szokas z vi de ke n; m as ut t fo ly 6v iz be do
n az eg es sz ti ta sa
a Iegrosszabb hi re va rt as ba n a H al al ke pm as an ak el pu
i sz er ta gy
A fentebb le ir t luzica eg ye ne rt ek u az ok ka l a fa kk al va
il va nv al 6a n a
ut an ha za vi tt fa ny em li te tt sz ok as ok na l a H al al elhajitas
a ko ra bb an nt vittek
agakkal, am el ye ke t ya r va gy az E le t je lk ep ei ke
e ut an a N fara
v~gy m eg se m m is it es ke pm as at be bo ri t6 in g at te ve se a
a H al al _
v~s~za a ~alu?a. De ti to tt fi gu ra uj fo rr na ba n va l6 u1·1·aele-
a fa az el pu sz
v~ a? os an 3e~z1, ho gyE ~-/:-~k ki er de ly i es rn or va or sz ag i szokasokb61:
k th t" az , k o·· rb ev ez etes, ea
de se ne, k te ~ .. e 0. , z Ll UU al al al ta l v1·selt ru ha 'k b a es
eg y Ja ny feloltoztetese a H al ki ho rd as ak or is enekel-
tI b za l az en ek ke l, am . el ye t a H al
aku an u~ an azgy y t k' tik ny ne k bi zo ny os fa jt
a
te , m ut at ja ho ug ~ m , ', ~ t an na k a le l-
feltarnadasa~ at ep pe n sz et ro m bo lt ak . Ezekb61 a pe
~ te r. m as ne k pu sz tu la sa t e
dakb61 ar ra k ~ :; ~ ;e _a H al al , ar ne ly
1a g an na k ~ -~~~bo
., t e_~ , hogy
szertartasokban rne n_ th et 6 ki za r6
:
: ~ ~ :r , .: m te ki
I~_te~yez6nek, ar ni n~ a a f~ t, am el ye t a ta va ss za l UJJaeledo
si to je k, [ h · H ep p en m eg se rn m is
it et t
no ve ny ze tr ne gt es te en oz na k vi ss za , az

204
 Ll Jal viselte ingbe oltoztetik, a eel ezzel semmikepp sem I h
r.1a ,. h "t "It "k
c It rt6ztassak, vagy a ra assa a vegetac10 feleledeset· 11 k ,.,.
,. .,. e etaz,hogy
ie a .. k d k h ,. "k es ,. ,. , e en ezoleg
,. en arra tore e ne,. , ogy seg1tse
epp ,. ,. tamogassak • ,. t fe kell'
Ezer
"telezniiik, hogy az eppen e1puszhtott leny - az ugyneve tt H 1 ,.
te ,.,. ,. "l t "b d ,. t ,. ,. ze da1al -
e,.1etre kelto es,.az e de red e . re es .. ,.meggyors1to ,.,. tulajdonsaggal ren elke-
21 '
.k amelyet at tu a n1 a noveny-, sot az allatvilagnak is. A H ,.
·1 e"Iet e t a d o,. k,.epessegero,. ,. ,.,.I sz616 hiedelem ket e k"a1..a1
ke,.pmasanak-"l1 yen -"h,. 1
k1·tunik abbo a bne any h eIyen megfi gyeIt szokasb61, hogy s gh ivu 1,. 1
"b resze1
,. ·t k. . .k f··1 a aa t
a"b r azol6 szalma ,. b a u.. kk ,. 1v1sz1 a o. ,. dekre, hogy ezzel kesz tesse"k
abonat szar a szo enesre; vagy a Jaszolba teszik, hogy a . ,. ,.
a-"zzek.
g Egy SZI ezia1
"I" . . f a Iu b an pe"Id ,. I Joszag
h1 au a Halal szalmab61 rozseb ,.,.1 ,.
ngyokb61 osszeeszk a"ba"I taI ak.,. Jat va d enekek mellett a falun ' kfviil0 es
ro · · ,. I"
nyflt terre v1sz1k, es e eget!.k. M"1~ a,,b,.ab~ e?, ,.
mindenki tiilekedik a
egy
darabjaiert; ezeket _pus;ta ,,kezzel huzza~ k1 a langokb6l. Akinek sikeriil
a kepmas v~laII:~l_r1k reszet meg~zere;n1:, -~ k~;tjeben nov6 legnagyobb
fa egyik ag~r-~ kotI, vagy eltemeh a sz~~tofoldJen,_~ogy a gabona jobban
nojon. Szileziaban Op,.ava (T:o.f:pa u) kor~etben a ~uk nagybojt negyedik
vasarnapjan szalmababut kesz1tenek, a lanyok n61 ruhaba oltoztetik ezt,
szalagokkal, nyaklancokkal s fiizerekkel aggatjak tele. Majd hosszu
p6znara erositi~, s kivi~zi~ a falu~6;; mindket,,n~mbeli fiatalok csapata
kiseri, ezek felvaltva mokaznak, s1rankoznak es enekelnek. Elerkezve a
rendeltetesi helyre, a falun kiviil eso mezore, a figurar61 leszedik ruhait
es ekszereit, majd a tomeg raront, es a darabokert dulakodva szettepi.
Mindenki megkiserli, hogy legalabb egy maroknyit megkaparintson
abb61 a szalmab6l, amelybol a kepmast keszitettek, mivel az ilyen
csom6k a jaszolba helyezve hizlaljak a j6szagot. Vagy a tyuk feszkebe
teszik a szalmat; azt hiszik, hogy a tyukok ennek hatasara ott rakjak
le tojasaikat, es jobban fognak kotlani. A Halal kepmasanak ugyan-
ugy termekenyito er6t tulajdonit a k6vetkez6 hiedelem. Ha a figura-
hordoz6k a babu eldobasa utan megverik botjukkal a marhat, a
j6szag kover es szapora lesz. Talan el6z6leg a botokat a Halal i.i.tle-
gelesere hasznaltak, es igy ezek atvettek a kepmasnak tulajdonitott
megtermekenyit6 er6t. Azt is lattuk, hogy Lipcseben a Halalt jelkepezo
szalmababut megmutattak a fiatal asszonyoknak, hadd legyenek terme-
kenyek.
Alig Iatszik Iehetsegesnek, hogy elki.i.lonitsiik a majusfakt61 azokat a
fakatvagy agakat, amelyeket a Halal elpusztftasa utan visznek a faluba.
~ agak hordoz6i azt mondjak: a Nyarat hozzak, igy a fak nyilvanva-
loan a Nyarat kepviselik. Sot Szileziaban altalaban Nyar vagy Majus a
nev~ ezeknek az agaknak, es a baba, amelyet neha a nyarfara kotnek,
~ ~~ar masodik kepviseloje, ugyanugy, ahogyan a Majust olykor egy-
;~JCileg egy majusfa es egy majusi holgy jelkepezi. Tovabba: a majus-
a_ hoz hasonl6an a nyar-fakat is szalagokkal es mas diszekkel ekesitik;
lllint a nagy majusfakat, ezeket is a foldbe asva allitjak fel, es felmasznak

205