7

/. k ha ped ig kicsik, akk or-m int a maj usfa kat- ezek et

raJU ' ,,. " fi / k is hazr61 haz
.
v1sz1 •k enek lo es penz gyu 1to 1/ k "" · th
u.. vag y any o . t',S min a csak dem onstra-
/
,lni aka mak a ket szok aseg yutt es azon ossa, gat, , ,
a nya rfa hord oz6 i neh
:-elentik, hog y a Nya rat es a Ma.just hoz zak mag ukk
al. A Majus es :
Nta r beh ozas anak szoka~~i l~ny egeb en egye~~k; __a
__nya~-fa csup an
egyi k form aval toza ta a ma1usfanak. Az; e~y edul ~ kulo nb~ g (a neve n
kivi.il) az az idop ont, ame lybe n beh ozz ak oket ; rmg ugy
an1s a majusfat
rend szer int maj us elsejen vag y pi.in kosd kor hoz zak be,
a nyar -fa beho-
zasa ra nagy bojt neg yed ik vasa rnap jan keri.il sor. Eze rt,
ha a majusfat a
faszellem vag y a vege taci 6sze llem meg teste sito jene k tekin
tji.ik, a nyar-
fana k ugy ancs ak a faszellem vag y veg elac i6sz elle m meg
testesi.ilesenek
kell lennie. Latt uk azon ban, hog y a nya r-fa egy es eset ekb
en nem mas,
min t a Hala l kep mas anak ujjaeledese. Ebb ol ped ig az kov
etke zik, hogy
ezek ben az eset ekbe n a Hal alna k nev ezet t kep mas is a
faszellem vagy
a vegetaci6szellem megtestesillese. Ezt a kov etke ztet est
meg eros iti elo-
szor is az az elet re kelt o es term eken yito hata s, ame
lyet a hied elem
szer int a Hala l kep mas anak resz ei min d a nov eny i, min
d az allati eletre
gyakorolnak; ez a kepe sseg ugy anis , min t kora bba n lattu
k, a nep sze-
meb en a faszellem ki.ilonleges tula jdon saga . Meg eros
iti tova bba az a
megfigyeles, hog y a Hal al kep mas at neh a leve lekk el bori
tjak be, vagy
agakb61, kend erbo l, eset leg kics epel t rozs szal mab 61
keszitik, olykor
ped ig kis fara akasztjak, igy visz ik korb e a lany ok pen
zt keregetve,
ami nt ez a maj usfa es a maj usi holg y, vala min t·a nya r-fa
es a raerositett
bab a eset eben is tortenik. Roviden: a Hal al kiuz ese es a
Nya r behozasa,
legalabbis neh any eset ben, csup an mas ik form aja a vege
taci6 szel lem
tava szi hala lana k es ujjaeledesenek,.a mel yet :-mi nt latt
uk- a Vad emb er
megoleseben. es felta mad asab an jats zana k el. A Fars ang
elte met ese es
feltamasztasa val6 szin uleg ugy anen nek a gon dola tnak
a kifejezese mas
formaban. A Fars ango t meg teste sito bab u elte met ese a.
trag yad omb ba
term esze tese n kov etke zo elgo ndo las; ha a hied elem szer
int enn ek is
olya n serk ento es term eken yito hata sa van , min t ami
lyen t a Hala l
kep mas anak tula jdon itan ak. Az eszt ek, akik _a szal mab
abu t a szok asos
m6don-h usha gy6 kedc ien hord jak ki, nem Fars ang nak ,
han em egyene-
sen Erdo szel lem nek (Metsik) neve zik. Sze mbe tuno en mut
atja a kep mas
azon ossa gat az erdo szel lem mel az, hog y a bab ut az
erdo ben egy fa
te_tejere erositik, es eges z evh en ott mar ad. Csa kne m min
den nap ima k-
kal es aldo zato kkal ford ulna k hoz za, hog y olta lma zza any
ajat - ugy anis
az igaz i erd osz elle ~ez haso nl6a n a Metsik is ved elm ezoj
e a j6szagnak.
Neh a gabonacsom6kb61 kesz itik a Metsiket.--' -
Joggal tetelezhetji.ik fel teha t,-ho gy a Fars ang , Hal al es
Nya r elneve-
zese k visz ony lag keso i es eleg tele n meg jelo lese i a targ yalt
szok asok ban
meg szem elye sitet t vag y ..meg teste sitet t lenyekn..ek. A
nev ekb en meg -
nyil van ul6 mag as foku absz trak ci6 keso i kial aku lasr a
mut at; idos za-
kok nak vag y evsz a~o knak , min t ami lyen a Far~ ang vag
y a Nya r, vag y
206
 az ~lyan absztrak~ f~~alomnak, mi~t a Halal, a megszemelyesitese
korantsem vall pnrmh v gondolkodasra. A szertartasok azonban az
idotlen regisegek jeleit hordozzak magukon, fgy fel kell teteleznii.nk,
hogy a benniik kifejezesre jut6 eszmek eredetileg sokkal egyszerubbek
es konkretabbak voltak. A fanak, talan egy bizonyos fafelesegnek
(ugyanis sok primitiv nepnek altalaban nincsen kifejezese a fara), vagy
eppenseggel egy meghatarozott fanak a fogalma elegge konkret ahhoz,
hogy olyan alapot nyujtson, amelyrol az altalanositassal fokozatosan el
lehet jutni a vegetaci6szellem tagabb fogalmahoz. A vegetaci6nak ez az

I altalanos ideaja azonban konnyen osszetevesztheto azzal az evszakkal,

amelyben megnyilvanul; ezert a faszellem vagy vegetaci6szellem he-
lyettesitese a Tavasszal, Nyarral, vagy Majussal konnyen es terme-
I szetesen megtortenhetik. A hal6d6 fa vagy halott vegetaci6 konkret
fogalma az altalanosftas hasonl6 folyamata saran valhatott a halal
altalanos kepzeteve, ugyhogy a hal6d6 vagy halott vegetaci6 tavaszi
kivitelenek gyakorlata, amely a vegetaci6 -ujjaeledesenek is elofeltetele,
idovel oly.an kiserlette boviilhetett, hogy altalaban a Halalt uzzek ki a
falub61 vagy a korzetbol. Azt a felfogast, hogy ezekben a tavaszi szer-
tartasokban a Halal eredetileg a Tel hal6d6 vagy halott vegetaci6jat
jelentette, W. Mann hardt is alatamasztja, es megerositi azzal az anal6-
giaval, hogy a Halal elneve zest az. erett gabon a szellemenek megje-
lolesere haszn altak. Az .erett gabon a szellemet ugyanis ,rends zerint
nem halottnak, hanem oregn ek tekintik - innen szarm azik az Oreg
Ember vagy Oreg Asszo ny megnevezes.- Egyes h~lyeken azop.ban az
aratas kor utoljara levago tt csom6t, ame-Iyet aHalaban a gabon aszel:-
lem lakhel yenek hisznek, Halott nak nevezik,,s intik a gy.erekeket~ ne
menjenek a gabon afolde kre, mivel a Halal a gabon aban iii. Egy
jatekban, amely et az erdely i szasz gyerekek kukoricatoreskor jatsza-
nak, a Halalt egy kukoricalevelekk~l teljesen beboritott gyerm ek
abrazolja. .

5~_§. A NYAR ES A TEL HARCA -A .parasztsag szokasaiban a vegetaci6

eroinek teli alvasa es tavaszi felebredese kozotti ellentet.neha dramati-
kus kiizdelem formaj.at veszi fel; ilyenkor egy ember a Trel, egy masik a
Nyar szerepeben lep f~l. fgy a sved·varosokban majus .elsejen .a fiatal
legenyek 16haton ket csoportra oszolva megjatsszak, mintha eletre-ha-
lalra sz616 harcot vivnanak. Az egyik csoportot a Tel szormekbe oltozott
meg~zemelyesitoje vezeti; ezek h6lab dates4eget hajigalnak, hogy meg-
hosszabbitsak a hideg idot A masik csoportot a-Nyar friss levele.kkel es
viragokkal borftott kepviseloje vezeti. A latszatkiizdelembof a Nyar
yezette csopo rt keriil ki gyozt esen;A szerta rtas lakom aval vegzodik.
t Rajna kozepse folyasa.videken a Nyar repkenybe oltozott kepviseloje
a Tel szalmaba meg _mohab a oltozott-. kep_vis.elojevel harcol, s vegiil
gyozelmet arat folotte. Foldre donti a legyozott ellenfelet, letepi r6la a
207
 urkola tot darabokra szaggatja, es szetsz6rja; kozben a k 't b .
sza1mab ' , k I N ,, k ,, .. .. arat e a1-
,, ,, •fju tarsai egy dalt enekelne , ,,ame ya yarna a Tel folott
VIVO 1 . . ,, f. , t ,, Ott
gyozelmet unnepli. Ezutan egy nran Vl~~gd~zkert va§Y agat hordoznak
korbe a faluban, es hazr61 hazra Jarva a1an e o gyuJtenek: tojast me
szalonnat. Neha azt a bajviv6t, aki a Nyar szerepet jatssza, levelekb!
meg viragokba oltoztetik, es viragok?~l fo~t koszorut tesz.~ek a fejere.
Pfalzban (Nemetorszag) ez a dramahzalt kuzdelem nagyboJt negyedik
vasarnapjan jatsz6dik le. Bajororszagban ugyanezt a dramat ugyan-
ezen a napon szoktak bemutatni. A szokast nehany helysegben a
XIX: szazad kozepen vagy meg kes6bb is megtartottak. A Nyar
teljesen zoldbe oltozve, lebeg6 szalagokkal jelent meg, s kezeben
viragz6 agat vagy egy almaval es kortevel teleaggatott kis fat tartott.
A Tel fejen kucsmat viselt, testet szormek fedtek; keze h6lapat vagy
csephadar6. Hasonl6 viseletbe oltozott kiseretiikkel vegigmentek a
falu minden utcajan, megalltak a hazak elott, regi dalokat enekeltek;
ezert ajandekot kaptak: kenyeret, tojast meg gyiimolcsot. Vegi.il a Tel
rovid ki.izdelem utan vereseget szenvedett a- Nyart61, megmartottak
a falu kutjaban, vagy nagy kialtozas es nevetes kozben kikergettek a
falub61 az erdobe.
Az als6-ausztriai Gopfritzben -ket- ember, aki a Nyarat es a Telet
kepviselte, hushagy6kedden jart hazr61 hazra. A ·gyerekek mindeni.itt
nagy orommel fogadtak oket. A Nyar megszemelyesitoje feherbe olto-
zott, es sar16t tartott a kezeben; tarsa,. aki a Tel szerepet jatszotta,
prernsapkat viselt a fejen, karja~es laba_szalmaval-volt befekerve, keze-
ben csephadar6t forgatott. A hazaknal felvaltva enekeltek. -A braun-
schweigi Dromlingben (Nemetorszag) a Nyar es a Tel kozott{kuzael-
met minden ev piinkosdjen egy csoport fiu es egy csoport lanyjatssza
el. A fiuk enekelve, kialtozva es csengoket razva rohannak hazr61 hazra
hogy eluzzek a telet; ~tanuk _halka~. eneklo lanyok haladnak a Majusi
~e~yasszony vezetesevel, m1ndnyaJan vilagos szinu ruhaba oltozve es
virago~kal meg k?szoruk~al ekesitve, hogy a tavasz vig jottet mutassak
be. Korabban,, 1 ,, attTel szerepet szalmababuJ·atszotta, ezt a fiuk h ord oz t'k
c, f' , c a ,
ma egy a cazo 1er 11ep 1el helyette. _
,, Az ~sz~k-~merikaban elo ugyneveze-tt kozepso eszkim 'kn 'I N ,,
es a Tel kepv1seloi kozotti harcot amely Eur6pab ,, ~ ,, a a yar
dramatikusja-tekkadegeneral6d~tt,.ma ·kus an :r_na~ reg?t~__puszta
azzal a_kifejezett cellal, hogy az idojaraft befi~e~ta~~~tk6entv1VJak~eg,
a szomyu sarki tel kozeledtetJ· el21.k 'h k yaso Ja . - sszel, armkor
a vr · aro , az eszkim6kk,, t csoportra
osz1anak. Az egyik csoportot h,, f .d k ,, . . e
h6fajdok a telen, a kacsak an .a~oclJ n~. ; a mas1kat kacsanak nevezik, a
feszitenek ki, a ket csoport my c ~ szi.ilk:t:ttek.
otelk 't
Hosszu f6kab6r kotelet
,, ,, ,
hogy a masik csoportot nu'nde egiogJa a
,,, ,, e veget, es arr-a torekszik
h0"faJ·aok veszftenek a nya"r n erove t
1 athuz
.. za a maga
:.
terfelere.
,
Ha a
'd" , nyer e mega~Ja"tszmat, ,, es egesz telen szep
I ore lehet szamitani.

208
6. §. _KoSZTR~B-ONK~ ~LALA ~s F~LTAM_A~ASA-Oroszorszagban a ,,Kar-
neval temetesehe z es ,,a Halal k1hordasahoz" hasonl6 temetesi szertar-
ta~ok nem a Halal vagy a Karneval, hanem bizonyos mitikus Ienyek,
mint Koszt rubon ko, Kosztroma, Kupalo, Lada es Jarilo nevevel mentek
vegbe. Ilyen szerta rtasokat tavasszal is, nyaro n is rendeztek. fgy ,,Uk-
rajnaban az a szoka s jarta, hogy husve tkor megiinnepeltek a Kosztru-
bonko nevu lenynek, a tavasz istenenek temeteset. Egy foldon fekvo es
maga t halott nak tetteto lanyt korbejartak a resztvevok, es ad dig enekel-
tek:

»Halo tt, halott a mi Kosztrubonk6nk I

Halott, halott a mi kedvesi.ink!«

- mig a lany hirtele n fel nem ugrott . Ekkor a k6rus orven dezve felkial-
tott:

»Eletre kelt, eletre kelt a mi Kosztrubonk6nk

,
I

Eletre kelt, eletre kelt a mi kedvesi.ink! «"

Szent Ivan napja nak eloestejen egy Kupal6nak nevezett babut keszftet-
tek szalm ab61, ezt ,,noi ruhab a oltoztettek, nyaklancot akasztottak a
nyakaba, es viragokb61 font koszo rut illesztettek a fejere. Ezutan kidon -
tottek egy fat, szalagokkal feldfszftettek, es megfelelo helyen felallftot-
tak. Ennek a Maren a (Tel vagy Halal) nevu fanak a kozeleben helyeztek
el a szalmababut, melle egy asztalt allftottak, ra palink at es ennival6t.
Kesobb oromt iizet gyujtottak, es a fiatal fiuk meg lanyok a babut koz-
refogva paros aval atugra ltak folotte. Ma.snap leszedtek a far61 mega
babur61 a dfszeket, es minde nt a foly6ba dobtak." Szent Peter napjan,
junius 29-en, vagy az ezt koveto vasarn apon iinnepeltek Oroszorszag-
ban Kosztroma (Lada, Jarilo) temeteset. Penza es Szimbirszk (Ulja-
novszk) korma nyz6s agokb an a temetes a kovetkezokeppen ment veg-
be. Junius 28-an oromt iizet gyujtottak. Ma.snap a lanyok valasztottak
valakit magu k koziil, hogy eljatssza Kosztroma szerepet. Ezt tarsnoi
mely meghajlassal koszontottek, deszkara fektettek, es a foly6 partja ra
vittek. Itt megfi irdette k a vfzben, mfg a legidosebb lany harsfakeregbol
kosarat keszftett, es ezt dobke nt iitogette. Ezutan visszamentek a faluba,
es a napot felvonulassal, jatekkal es tanccal fejeztek be. Muro m korze-
teben Kosztromat noi ruhab a oltoztetett es viragokkal ekesftett szalma-
babu jelkepezte. A babut teknoben t6- vagy foly6partra vittek. A tomeg
itt ket reszre oszlott, az egyik tamadta, a masik pedig vedte a babut.
V egiil a tamad 6k gyoztek, letept ek a babur61 a ruhat es a dfszeket;
minde nt szetszaggattak, labbal tapostak, es a foly6ba dobtak a sza~m ~t,
amelybol a babu kesziilt. Ezalatt a vedok arcukat keziikbe temettek, es
ugy tettek, minth a megsi ratnak Kosztroma halalat. Kosztroma korzet-
209
ben Jarilo temeteset junius 29-en vagy 30-an iinnepeltek. Val
egy oreg embert, es kis kopors6t adtak a kezebe, amelybe e;sztot~~k
abrazol6 Priapus-szeru figurat fektettek. Az oreg a koporsot J~nlot f
varosb61; asszonyok kovettek; ezek sirat6kat enekeltek, es moz~vi:te a
ikkal gyaszukat meg ketsegbeesesiiket fejeztek ki. A nyHt mezct at_a-
' JaJga
, , es
, k , siras , Majd jatek esnt,sirt
. . t,as me11e tt eltemette, k a f'1gurat.
asta
kovetkezett, amely ,,a regi idok pogany szlavjainal szokasos tem :~~
1
jatekoknak az emleket idezte". Ukrajnaban a Jarilo-figurat kopore-~
fektettek, es napnyugta utan vegigvittek az utcakon. A kopors6t :~t a
asszonyok vettek kori.il, es szomoruan ismetelgettek: ,,Meghalt! Mea~
halt!" A ferfiak felemeltek, es megraztak a figura t, mintha eletre akamfk
kelteni a h~l?ttat. Ezutan,igy _s~6l~ak a ~okhoz: ,,Asszo~yok, ne sfrjatok!
Tudom, rm edesebb a meznel 1s. A nok azonban tovabbra is jajgattak
es enekeltek, mint temeteskor szokas. ,,Miben vetkezett? Olyan j6 volt.
Nern kel fel tobbe. 6, hogyan is valhatnank el toled? Miter az elet
nelkiiled? Kelj fel, ha csak egy rovid 6rara is! De nem kel fel, nem
emelkedik fel." Vegiil sirba teszik Jaril6t.

7. §. A NOVENYZET HALALA ES UJJAELEDESE - Ezek az orosz szokasok

nyilvanval6an ugyanolyan termeszetuek, mint azok, amelyeket Auszt-
riaban es Nemetorszagba n ,,a Halal kihordasa" neven ismernek. Az
orosz Kosztrubonko, Jarilo es a tobbiek eredetileg tehat a vegetaci6szel-
lem megtestesitoi lehettek, es halalukat ujjaeledesiik sziikseges feltete-
lenek tartottak. Az ujjaeledest mint a halal kovetkezmenyet a fentebb
elsonek leirt szertartasban, Kosztrubonko halalaban·es feltamadasaban
jatszottak el. De miert nyar kezdeten iinneplik nehany orosz szertartas-
ban a vegetaci6szellem halalat? Ennek az okat abban kereshetjiik, hogy
a nyar ,,fogyasa" Szent Ivan napjan kezdodik, ezutan mar rovidiilnek a
napok, es a nap is megkezdi lefele hajl6 utjat -

,,a sotet iiregekbe,

ahol a teli fagy pihen."

Az evnek ezt a fordul6pontjat, amikor feltetelezheto, hogy a vegetaci6

osztozik a nyar kezdodo, bar csaknem eszrevetlen hanyatlasaban, tala-
16an valaszthatta a primitiv ember alkalmas idopontul azoknak a ma-
gikus ritusoknak elvegzesere, amelyek elgondolasa szerint kepesek a
hanyatlast feltartani, vagy legalabbis biztositani a novenyi elet ujjaele-
deset.
Mig azonban e tavaszi es nyarkezdeti szertartasok mindegyikeben a
vegetaci6 halala, nehanyban.ped ig ujjaeledese is kifejezesre jut, egyes
szokasokban olyan mozzanatokat is talalunk, amelyeket nem lehet
megmagyarazni kizar6lag ezzel a hipotezissel. Az iinnepelyes temetes,
a jajveszekeles es a gyaszruha, amelyek gyakran jellemzik ezeket a

210
 'tusokat, illenek a j6tev6 vegetaci6szellemhez. Dem it mon
djunk arr61
n yakran megfigyelhet6 vidamsagr61, amellyel a kepmast
kiviszik, a
~!okr61 es a kovekr61, amelyekkel ratamadnak, s azokr61
a gunyos
zavakr61 meg atkokr61, amelyekkel illetik? Hogyan mag yara
zzuk meg
: kepmast61 val6 felelmet, azt a.sietseget, amellyel hordoz6i
hazaternek,
mihelyt eldobtak a babut, es azt a hiedelmet, hogy valakine
k meg kell
halnia abban a hazban, ahova benezett? Ez a felelem talan
egy olyan
felfogassal magyarazhat6 meg, hogy a halott vegetaci6szel
lem valami
ragalyosat rejt magaban, amely veszelyesse teszi a hozza koze
ledest. De
ezt az elegge eroltetett ertelmezest nem alkalmazhatjuk arra
az oromre,
amely a Halal kivitelet kfseri. fgy e szertartasokban ket
kiilonall6 es
latsz6lag ellentetes vonast kell felismemiink: egyreszt szom
orus agot a
halal miatt, szeretetet es vonzalma ta halott irant, masreszt
felelmet meg
gyuloletet a halottal szemben es orom et halala folott. Mar
megkfserel-
tem megmagyarazni e ket vonas koziil az elsot, arra a kerd
esre pedig,
hogy az ut6bbi miert keriilt olyan szoros kapcsolatba az
el6'bbivel, a
kovetkez6kben igyekszem valaszt adni ...
-
9. §. A MJ\GIKUS TAV ASZ -Az ilyen es hasonl6 szertartasoka
t altalaban
magikus rftuskent ertelmeztiik. E szertartasoknak az a celju
k, hog y a
termeszet tavaszi ujjaeledeset biztosftsak. Az eszkozok
, amelyekr61
felteteleztek, hogy segftsegiikkel ezt a celt elerik: az utan zas
es a szim-
patia. Mivel a dolgok igazi okait nem ismerte, a felreveze
tett prim itiv
ember ugy velte, hog y a termeszet letfontossagu jelensege
inek el6'ide--
zesehez elegend6, ha pusz tan utan ozza ezeket, es hog y titko
s szim pati a
vagy misztikus hata s reve n az erde i tisztason, szuk volgyben
, elha gyo tt
lapalyon vagy szelsoporte part on eljatszott kis dram at
hata lma sapb
szerepl6k egy mer hete tlen nagy sagu szin pado n megisme
tlik. Elkepze-
lese szerint: ha levelekkel es vira gok kal alcazza mag at, segf
thet a csu-
pasz foldnek, hog y zold be oltozzek, es ha a tel hala lat meg
temeteset
eljatssza, eluzheti ezt a kom or evszakot, es egyengeti
az osve nyt a
visszater6 tavasz leptei elott. Ha nehe ziin kre esik is, hog y
belekepzeljiik
magunkat abba a lelkiallapotba, ame lybe n az ilyen dolg
ok lehetsege-
seknek latszanak, meg is kon nye n elkepzelhetjiik, mily en
aggo dalm at
erezhetett a prim itiv emb er, mik or elos zor eme lte gon dola
tait a pusz tan
allati kfvansagok kielegitese fole, elos zor kezd ett elm elke
dni a dolg ok
okair61, s amikor latta azok nak az erok nek a folyamatos
muk odes et,
amelyeket ma a term esze t torv enye nek nevezii.nk. Mi isme
rjiik anna k
az_ egyontetusegnek es szab alyo ssag nak ai elvet, amellye
l a nag y koz-
nukus jelensegek egy mas t kovetik, igy keve s oku nk -lehe
t att61 felni,
h?gy azoknak az oko kna k ame lyek ezek et a kov etel men yeke
t letrehoz-
z~k,_ nu1kodese bela that 6 idon beliil meg szun ik. De a term
esze t allan-
dosagab~ vetett biza lom csak ann ak a tapa szta la~a k lehe
t a gyiimolc~e,
amely szeles koru meg figy eles en es regi hag yom any on
alapszik; mar-

211
 kore es rovid hagyornan
ped ig a primitfv emb e:bo l szu k me_g~igyelesi
a tapa szta latn ak a Ya
miatt hianyzanak meg az elem/Ite1 1s/ /ann akk ' erneiy
s az .. "kk e/ va ozo es gya ran fenyegeto terrn
oro
egyedii l alka lma
ra. Nern csoda tehat hszet
lattan felizgatott kedelyenek meg nyu gtat asa
azt hiszi, hog y a na~ v~gy
nap- es holdfogyatkozaskor pan ikb a esik, es
nem lovi vekony nyilaify
a hold biztosan elpusztul, ha nem iit zajt, es
a sz/or~ytol, a_mely elnye~
leveg6be, hogy_~/egvedje az /egitesteket att61
remul, am1kor a sotet
Iessel fenyegeti oket. Termeszetes, hog y meg
faklyaja vilagitja rne
ejszakaban az eg egy savjat var atla nul met eor
az egbolt. Meg a meghf~
vagy amikor a szeszelyes eszaki fenytol izzik
jelensegeket is aggoda-
tarozott es szabalyos idokozokben elofordul6
dszeresseget felismerte.
lommal szemlelhette, mielott visszateresiik ren
ciklikus valtozasok felis-
A termeszetben vegbemeno per iod iku s vag y
rtek ben a sz6ban forgo
meresenek gyorsasaga vag y lassusaga nag yme
aul - eltekintve a sarki
ciklus hosszat61 fiigg. A nap es az ej ciklusa peld
olyan gyakori, hogy az
reg i6k t61 -mi nde niit t olyan rovid es ennelfogva
Iva nem nyugtalankodott
ember val6szinuleg mar egeszen rovid ido mu.
a nap; bar a regi egyipto-
komolyan amiatt, hog y esetleg nem ter vissza
st, hog y visszahozzak
miak - min t lattuk - nap ont a vegeztek varazsla
izz6 nyugaton. Egeszen
keletrol a tiizes goly6t, amely este elsiillyedt az
s ciklusaval. Egy ev min-
mas volt azonban a helyzet az evszakok eve
sza ma is elegge csekely.
denki szamara jelent6s id6, hiszen eleteveinek
ropiilo id6 meresere szol-
A primitfv embernek, rovid emlekezete es a
szu lehetett, hogy egyal-
gal6 tokeletlen eszkozei miatt, egy ev olyan hos
an csodalkozva figyel-
talan nem tud ta ciklusjelleget felismerni; alla nd6
e, hol nyugtalanul, hol
te a fold meg az eg valtoz6 kepet, hol orvendezv
gya n a feny es a h6mer-
j6kedvuen, hol ped ig lehangoltan, aszerint, aho
kozerzetehe_z hozzajarul-
seklet, a novenyi es az allati elet valtozasai j6
a a szaraz levelek orveny-
tak, vag y letet fenyegettek. 6ss zel, amikor latt
felnezett a tar gallyakra,
leset a metsz6 szelben az erd 6 fai kozott, es
k valaha is kizoldiilnek?
vajon bizonyos lehetett-e abban, hog y eze
yabban r6tta utjat az egen,
Amikor a nap egyre alacsonyabban es alacson
egyszer vissza fog terni
bizonyos lehetett-e abban, hog y ez az egitest
alva ny sarl6ja minden
nyari palyajara? Meg a fogy6 hol d is, ame lyn ekh
hor izo nt per eme folott,
ejjel egyre vek ony abb nak lats zott a keleti
eltu nik , es tobbe nem
eliiltethette ben ne azt a felelmet, hog y teljesen
jelenik meg.
zeletet, es zavarhatta
Ezer hasonl6 ketseg izgathatta az emb er kep
evo vilag rejtelyein, es
bekejet, mikor eloszor elmelkedett az 6t koriilv
jov6re gondolni. Terme-
mikor el6szor kezdett a holnapnal tavolabbi
felelmekkel eltelve meg
szetes volt tehat, hog y ilyen gondolatokkal es
ozza az agnak a virag-
kellett tennie min den tole telhet6t, hog y visszah
feljuttassa a nyari egen
zast, a telen alacsonyan sza.116 nap ot ismet
hol d eziist lampasanak
elfoglalt regi helyere, es visszaallitsa a fogy6

212
 kerekseget. Mos?l yo~ha tunk- h~ t~tszi~ - hiu erofeszitesein de csupan
kiserletek hosszu soraval (ezek kozul szamos elkeriilhetetleniil kudarc-
cal vegzodott) ismerh~tte meg az ember a tapasztalat utjan, hogy egyes
megkiserelt m6dsze:e1 haszon talanok, mig masok termekenyek. Vegiil
is a magikus szertartasok nem egyebek, mint csodot mondo tt kiserletek,
amelyeket csak azert ismeteltek meg, mivel -a mar jelzett okok miatt-
vegzoik nem ebredt ek tudata ra annak, hogy kudarcot vallottak. Az
ismeretek novekedesevel osszefiiggoen ezeket a szertartasokat vagy
egyaltalan nem vegeztek mar el, vagy pedig a szokas ereje folytan
tovabb eltek ezek meg akkor is, amikor mar elfelejtettek a celt, amelyert
Ietrehoztak 6ket. Magas rangjukt61 megfosztva tobbe nem iinnepelyes
ritusok ezek, amelyeknek pontos vegrehajtasat61 a kozosseg j6lete, sot
elete is fiigg. Fokozatosan az egyszeru latvanyossag, nemajatek es
sz6rakozas szintjere siillyedtek, mig vegiil a degeneral6das vegso sta-
diumaban a felnottek egeszen felhagytak veliik, es ami egykor a bolcsek
Iegfontosabb tevekenysege volt, gyerm ekek haszontalan idotolteseve
valt. A hanya tlasna k ebben a vegs6 szakaszaban talaljuk ma eur6pai
oseink legtobb regi magik us ritusat. Meg utols6 menedekiikbol is gyor-
san kiuzi ezeket annak a sokfele - moralis, intellektualis es tarsadalmi
- er6nek novek v6 arja, amely az emberiseget egy uj es ismeretlen eel
fele sodorja. Ertheto m6don sajnalkozunk e kiilonos szokas ok es festoi
szertartasok eltune se miatt, hiszen ezek megoriztek valamit a regi korok
izeibol es iidesegeb61, a vilag tavaszi napjainak frissessegebo l egy gyak-
ran unalmas es pr6zai nak tartott kor szama ra. De csokken sajnalatunk,
ha esziinkbe jut, hogy e latvan yos felvonulasok, ezek a most mar
artatlan idotol tesek a tudatl ansagb an es a babon aban gyokereznek;
hogy az ember vallalkoz6 szellemer61 tanusk odnak ugyan, de egyszer-
smind a medd6 talalekonysag, az elfecserelt munka es a meghiusult
remeny emlek ei is; es hogy tarka kellekeik, viraga ik, szalagjaik es
zenejiik ellene re sokka l tobb tragik us, mint komik us vonas rejlik
benniik.
Azt az ertelmezest, amely et - W. Mann hardt nyoman - ezekrol a
szertartasokr61 adtam , nem kis mertek ben megerosfti az a felfedezes,
amely e konyv elso valtoz atanak megfr asa utan sziiletett. Az6ta meg-
tudtuk, hogy az ,,auszt raliai tavasz nak" nevez heto evszak kozeledtekor
a kozep-a usztra liai benns ziilott ek rendsz eresen vegezn ek magik us
szertartasokat a termes zet szunn yad6 energi ainak felebresztesere. Se-
hol sem valtoz nak olyan hirtele niil az evszakok, es a kozottii~ _lev?
ellentetek sehol sem annyir a szemb etunok , mint Kozep-Au~ztraha s1-
v.atagja iban; itt a h osszu szaraz idosza k vegen a homok os, koves pusz-
tasag, amely fol-c:itt a halal ,c sendje es elhagy atottsa ga lebeg, neh~ny napi
8
felhoszakada s utan hirtele n zoldel lo, mosol yg6 tajja valtoz ik, ezt
rovarok, gyikok, bekak meg madar ak nyiizs go sokasag~ nepesft! be. ~zt
ebben az evszak ban a terme szetbe n vegbe meno csodal atos valtozaS
213
me g az eur 6pa i me gfi gye lok is ma gik us
h t, ,
•
y a pri mit iv embervaaalo~buan nak nevezik-, nen,_
dal koz hat unk teh at, hog , , , rn , .
, kor sz kt k a~_ikusnakt k~so.
Nos, epp en a ked vez o evs zak koz ele dte
ezn~1 a a kozep-auszet ~~ti.
ben nsz iilo ttek ma gik us sze rtar tas oka t veg azzal a k'f · ett ceu raha·1
,, I 'l ,,k k a lk a 1ma s nov eny eke t es' all 1 e1ez
h ogy a tap a e na ato kat sz ritsaalk'
I'. ,
E sze rt art aso ,, kteh't a k"oze1·1 ana og1at mu tatn ak az euro,pa1. apo .
. szok asa , .ivaI, nem csak eIveg , zes iik idopontjat h Parasztsa
tavasz1 , ' .ane m , , ille-g
ce'I·Jat f
I h t k , t as , .. ,
,,, · Al·
toe n IS. Ig a e e e
h
segitsegere sza nt ritu sok
·
seg
kia
es:
lak
a nov
itas
eny
aba n
i ele
prim
t tav
itfv
,, y vez et te, h ogy a tavaszi ibolyak ill t'
ot 1

em
. UkJJaeledesenek
et nem, az a
I
f
· t,, 1 IS vag
sze nhm en a
gyonyorkodjen:kat elve~zek,
leszakitsak a kor an nyi l6 kan kal int, vag y
abb az az igen a szetlo'be~
haj lad oz6 sar ga narciszokban. Sokkal ink I

termeszetesen ne; ~~ trlati I

megfontolas iran yito tta oke t - am ely et I

te elvalaszthatatlanu~~ otte_k
abs ztra kt for mu lak ba -, hog y az em ber ele I
unne, ha ezek elpuszt~~z~:
kapcsol6dik a nov eny ek eletehez, es m~gsz I
us ritusainak hat aso ssa g:
nak. Az ausztraliai ben nsz iilo ttne k ma gik
hog y a szertartasok elvegze~
vet ett hite t megerositette az a megfigyeles, I
min dig nyomon kovette a
set el6bb vag y ut6bb, de szii kse gsz eru en
orekedtek. Feltetelezhetjuk,
novenyi es allati elet novekedese, am ely re-t
ido kbe n az eur6pai primiti-
hog y pon tos an fgy ala kul t a hel yze t az osi
sur u boz6t friss zold szinet
veknel is. Orommel iidvozoltek a csalit es I

fecskek megerkezeset delrol,

a mohos domboldalak tavaszi viragait, a
ot, megannyi lathat6 jelet
es az egen mindig magasabbra em elk edo nap
Mi nde z der us bizalommal
varazsl6 eljarasaik val6ban hata.sos voltanak.
dbe n van egy olyan vilag-
tolthette el oket, ugy erezhettek: min den ren
gfeleloen tud nak alakftani.
ban, amelyet ily m6 don kfvansagaiknak nie
en valtozhatott bizakodasuk
Csak az 6szi napokon, a lassu her vad asi dej
an, his zen ezek azt mutat-
ketsegre es aggodalomra a hanyatlas jelei latt
hog y sza mu zze k a telet es a
tak: hiabaval6 volt min den erofeszftesiik,
halalt.

214
 HUSZONK ILENCEDI K FEJEZET

ADONI SZ MITOSZA

A Fold szinen evenkent vegbemeno nagy valtozasok Iatvanya minde

id6ben mely benyomast gyakorolt az ember ertelmere, es arra inditott~
hogy elgondolkozzek e hatalmas es csodalatos atalakulasok okai;
.Kivancs~saga ne~_volt_teljesen ~rdek nelk~i, hiszen mega vadember
figyelmet sem kerulheh el az a teny, mennyue bensosegesen osszefiigg
a maga elete a termeszet eletevel, es hogy a foly6t befagyaszt6, a Foldet
novenyzetetol megfoszt6 valtozasok ot is pusztulassal fenyegetik. Ogy
Iatszik, a fejlodes bizonyos sz~,kasza~ az e1;1~e,re~ ugy kepzeltek, hogy
keziikben vannak a fenyegeto csapas elhantasanak eszkozei, hogy a
magia muveszetevel gyorsithatjak, vagy lassithatjak az evszakok mene-
tet. E hitiik alapjan szertartasokat vegeztek, es varazsigeket mondtak el
azert, hogy essek az es6, siisson a nap, sokasodjanak az allatok, es
novekedjenek a fold gyiimolcsei. Id6vel a tudas lassu haladasa, amely
annyi dedelgetett illuzi6t tepett szet, legalabb az emberiseg gondolkoz6
reszet meggy6zte arr61, hogy a tel es nyar, tavasz es osz valtozasa nem
csupan az 6 magikus szertartasa inak eredmenye, hanem a termeszet
tovatun6 szinfalai mogott valamilyen melyebb ok, valamely nagyobb
hatalom mukodik. Most mar ugy kepzelte el a novenyzet fejlodeset es
pusztulasat, az elolenyek sziileteset es halalat, hogy azok olyan isteni
lenyek, istenek es istennok n6vekv6 vagy csokken6 erejenek a kovet-
kezmenyei, akik az emberi elet mintajara szillettek, es haltak meg,
hazasodtak, es nemzettek gyermekeket.
fgy az evszakok regi magikus elmeletet vallasi elmelet helyettesitette,
vagy inkabb egeszitette ki. Mert bar az emberek most mar elsosorban
istensegeik megfelel6 valtozasai nak tulajdonito ttak az evszakok korfor-
gasat, meg mindig hittek abban, hogy bizonyos magikus szertartasok
elvegzesevel segiteni tudnak az istennek, az elet prindpium anak, a
halal ellentetes prindpium aval vivott kiizdelmeben. Ugy kepzeltek,
hogy meg tudjak ujitani hanyat16 erejet, sot meg halottaib61 is fel tudjak
tamasztani. Ebbol a celb61 vegzett szertartasa ik lenyegeben azokat a
termeszeti folyamato kat jelenitettek meg dramailag, amelyeket meg
akartak konnyiteni , hiszen a magia ismeretes tetele szerint barmely
~~gkivant hatast elo lehet idezni egyszeru utanzassal., Mi~el, p_edig ,a
1
no~ekedes es hanyatlas, a szaporoda s es felbomlas hulla~~~ at 1_111_11ar
az istenek hazassagav al, halalaval, ujjasziilete sevel vagy UJJaele~esevel
magyaraztak, vallasi vagy inkabb magikus dramaik nagymerte kben e

215
,
, ' k k .. .. opo rtos ulta k. Bem utat tak a term eke nys
tem 1 eg er6i nek gyi.i-
.. a .. oru
,, cs ··1eset 5 lega labb az egy1.k 1s . ten1.
molcsozo egy esu , , 11' .
szer e1mes szom oru
, , , b ld g feltamadasat. Igy a va as1 e me'le t mag 1 , "k
hala1at es o o .. t , i us gya korl at-
1
tt Ez a kom bina ci6 ism eret es a tor ene emb en. Keves ,
talk ever e e ·d vallas
·
ha is telJ·esen kisz aba du1n1 a mag ia , · reg1' · k o""tel ' k "b"l
tu d O tt va 1 e e1 o. Bar-
• a gtalanitJ· a a filoz6fus lel ket ' az, h a k e' t e11
ente , tes 1v alap jan
men e
. , nyir eny u . , .
k 1 a koz onse ges emb ert ez ahg enn h, so va OJa. "t l '' 'b . k' .
Jarn, •a hog
e , y tudo mas ul an nt an Jut el
N k'
vegye. e 1 az a d o 1ga, h ogy cse1e k e d'Je' k, nem
0 d aig,
edig az, hog y cselekvesenek moh,vu~ a1·t e1eme zze. H
a az emb ens · eg
~indig logi kus es boles lett voln a, a tort ene lem nem
lenn e az eszt elen seg
es a bun hos szu kr6nikaja.
Az evsz ako k hoz ta valt oza sok koz iil a mer seke lt ego
vbe n a nov eny -
zete t erin tok a legs zem betu n6b bek . Az evs zak ok
hata sa az alla tokr a,
barm ilye n nag y is, tavolr61, sem ugy an? lyan ny~lv_an
~a}6. Ez~rt ~er_me-
szetes, hog y a tel eluz eser e es a tava sz v1ss zaho zasa
ra iran yulo mag1kus
drama.khan a nov eny zet all a koz pon tban , es hog y
a fak es a nov eny ek
sokkal inka bb elot erbe keri ilne k ben niik , min t az
alla tok es mad arak .
Az elet ket olda la, a nov eny i es az allati, meg sem
valt kill on a szer tar-
taso k veg zoin ek tuda taba n. Sot alta laba n azt hitt ek,
hog y az a.Hat- es a
nov eny vila g koz ott fenn all6 kap csol at a val6 sago
snal meg szor osab b;
ezer t gya kran koto ttek ossz e az ujja eled o nov eny zet
dra mai megjeleni-
teset a nem ek val6 sago s vag y elja tszo tt egy esii lese
vel abb61 a celb61,
hog y egy id6b en es ugy ana zzal az aktu ssal segi tsek
elo a term eny ek,
alla tok es emb erek sok asod asat . Sza muk ra az alla
ti es nov eny i elet es
term eke nys eg p.ri ndp ium a egy es osz that atla n volt
. Elni es elet et adn i,
tapl alko zni es_gye rme kek et nem zen i: eze k volt ak
az emb er elso dleg es
szilksegletei a mul tban , s eze k lesz nek a jov6 ben
is, mig a vila g vilag.
Meg sok mas jaru lhat hoz za az emb eri elet gaz dag
itas aho z es szeb be
tetelehez, de ha ezek et a szii kseg lete ket nem eleg itik
ki, akk or az emb e-
rise g lete szu nik meg . Eze rt az emb erek elso sorb
an ezt a kettot: a
tapl alek ot es a gye rme kald ast igye kez tek bizt osit
ani az evs zak ok sza-
baly oza sara iran yul6 mag ikus szer tart aso k elve gze
seve l.
Lath at6l ag seho l sem veg ezte k eze ket a ritu sok at szel
~seb b kor ben es
nag yob b fenn yel, min t a Fold koz i-te nge r kele ti part
jan fekv o orsz ago k-
ban . Egy ipto m es Nyu gat-Azs ia nep ei Ozi risz ,
Tam muz , Ado nisz es
Atti sz nev e alat t jele nite ttek meg az elet - kiil ono
sen a nov eny i elet -
eve nke nti elm ulas at es ujja eled eset ; ezt olya n iste
nbe n szem elye site ttek
meg , aki eve nte meg halt , es ujra felt ama dott halo
ttaib 61. A ritu sok
nev ekb en es resz lete kbe n orsz ago nke nt elte rtek
egy mas t61, de leny e-
giik ben azo nos ak volt ak. Mo st enn ek a sok nev u,
de leny ege ben egy ter-
mes zetu kele ti iste nse gne k elke pze lt hala lat es felt
vizs galn unk . Kez djii k el Tam muz zal vag y Ado niss
Ado nisz tisz tele te Bab ilon ia es Szfr ia sem i nep eine
ama das at-k ell meg -
zal.
I
I

mar az i. e. VII. sza zad ban atve ttek tolii k. Az

l elt. A gor ogo k
iste nse g igaz i nev e
I
216
Tammu z, az Adonis znevcs upan a semiadon, ,,ur", tehat ahivei reszer61
hasznal t tiszteleti dmzes. De a gorogok felreertes folytan a tiszteleti
dmzest szemelynevve valtoztattak. Babilonia vallasi irodalm aban Tam-
muz mint Isztarnak, a termeszet megujit6 eroit megtestesit6 nagy Anya-
istennonek ifju jegyese vagy szeretoje jelenik meg. Mitosz es szertart as
csak toredekes es homalyos utalaso kat tartalm az kettojiik kapcsolatara,
de annyit megtud unk beloliik, hogy a nep hite szerint Tammu z evr61
evre meghalt, leszallott a vidam f6ldr61 a sotet alvilagba, isteni szeretoje
meg evr61 evre keresesere indult ,,abba az orszagba, amelyb61 nines
visszateres, a sotetseg hazaba, hol kaput es zarat por takar". Isztar
tavolleteben a szerelem szenvedelye nem lobogott, embere k es allatok
egyaran t felhagytak fajuk fenntartasaval, az elet teljes megszu nesenek
veszelye remlett fel. Az egesz allatvilag nemi funkci6i olyan bensose ges
kapcsolatban allottak az istennovel, hogy az 6 tavolleteben nem voltak
vegrehajthat6k. Ezert a nagy Ea is ten elkiildte kovetet, hogy megmentse
az istennot, akit61 annyi minden fiiggott. Az alvilagi tajak zord istenn6-
je, Allatu vagy Ereskigal vonako dva jarult csak hozza, hogy Isztart
meghintsek az elet vizevel, es hogy - alkalmasint szerelm esenek, Tam-
muznak tarsasagaban - eltavoz zek, es igy ketten egyiitt terhess enek
vissza a fels6 vilagra, megjelenesiikkel uj eletet adva az egesz terme--
szetnek.
A halott Tammuz siratasa szamos babil6niai himnus zban olvasha t6;
ezek gyorsan hervad6 novenyekhez hasonlitjak. Olyan 6, mint a

,,Tamariszkusz, amely nem kapott vizet a kertben,

Amelyn ek koronaja nem hozott viragot a mezon.
Fuzfa, amely nem oriilhet a foly6nak,
Fuzfa, amelynek gyokereit kiszaggattak.
Fu, amely nem kapott vizet a kertben."

Ugy latszik, a ferfiak es asszony ok evente, nyar kozepe tajan, a r6la

elnevezett Tammu z h6napb an, a fuvolak eles-hangjai mellett gyaszol tak
meg halalat. A jelek szerint a sirat6ka t a halott isten kepmas a folott
enekeltek el; ezt a szobrot tiszta vfzzel megmo stak, olajjal megken tek,
es voros ruhaba oltoztettek, mig tomjenfiist szallt fel, mintha csak fel
akarna eleszteni szunny ad6 erzekeit athat6 illataval, es fel akarna kol-
teni halalos almab61. Az egyik ilyen gyaszdalban, amelyn ek dme ,,A
fuvolak siratjak Tammu zt", szinte meg ma is halljuk az enekeseket,
amint a szomor u refrent recitaljak, es mint tavoli muzsik a fiiliinkb e
cseng a fuvolak sirat6 dallama:

,,Mikor (Tammuz) eltunik, (az istenn6) panaszb an tor ki,

»6, gyermekem!« , mikor eltunik, panaszb an tor ki,
»En Damum!«, mikor eltunik, panaszb an tor ki,

217
r =·

»En varazsl6m es pap om !«, mikor eltunik, pan

asz ban tor ki,
A tagas teren gyokeret ver t sug arz6 c~?r~sn
al pan asz ban tor ki,
Eannaban, fent es lent, pan asz ban tor k1.
Mint a haz, amely pan asz osa n siratja gazdaja
t, pan asz ban tor ki,
Mint a varos, amely pan asz osa n siratja urat,
pan asz ban tor ki,
Panasza, min t a f(i siratasa, amely nem no meg
a gyepagyban,
Panasza, mint a gabona siratasa, amely nem
nov esz t szemet.
Kamraja olyan birtok, amelybol nem sza rma
zik birtok,
Mint faradt asszony, faradt gyermek, elhagyo
tt.
Panasza, mint a nag y fol yam siratasa, amelyne
l nem non ek fuzfak,
Panasza, min t a mezo siratasa, amelyen nem
tere m gabona, noveny.
Panasza, mint halast6 siratasa, amelyben nem
tere m hal.
Panasza, mint a nad as siratasa, amelyben nem
no nad .
Panasza, mint az erd o siratasa, amelyben nem
no tamariszkfa.
Panasza, mint a vad on siratasa, amelyben nem
no ciprus (?).
Panasza, mint a sur u kert siratasa, amelyben
nem terem bor es mez.
Panasza, mint a ret siratasa, amelyen nem no
fu.
Panasza, mint a palota siratasa, amelyben nine
s hos szu elet."
Adonisz tragikus tortenetet es szo mo ru szertar
tasait jobban ismerjiik a
gorog szerzok lefrasaib61, min t a babil6niai irod
alom toredekeibol vagy
Ezekiel pr6feta rovid utalasab61 (ez ut6bbi latt
a Jeruzsalem asszonyait,
amint a tem plo m eszaki kapujanal sira ttak Tam
muzt). A gorog mitol6-
gia tiikreben a keleti istenseg ugy jelenik meg
, min t csinos ifju, Aphro-
dite szerelmese. Az istenno meg csecsemoko
raban lada ba rejtette, s ezt
Perszephonenak, az alvilag kiralynojenek gon
djaira bfzta. De amikor
Perszephone kinyitotta a ladat, es meglatta
a kisgyermek szepseget,
nem akarta visszaadni Aph rod iten ak, bar a
szerelem istennoje maga
ment le erte a pok olb a, hog y a sir hat alm ab6
1 kiv alts a ked ves et.
A sze rele m es a halal istennoje kozott du.16 vita
t Zeu sz ugy dontotte el,
hogy Adonisz az ev egyik reszeben Per sze pho
nen al lakjek az alvilag-
ban, az ev masik reszeben ped ig Aph rod iten
al a felso vilagban. Vegi.il
is a szep ifjut vad asz at koz ben megolte egy
vad kan , vag y a feltekeny
Aresz, aki vad kan alakjat oltotte £el, hog y elpu
szti tsa vetelytarsat. Aph-
rodite keservesen siratta szeretett es elvesztett
Adoniszat. A mitosznak
. ebben az alakjaban az Aph rod ite es Per sze
pho ne kozott Adoniszert
folytatott vita vilagosan tiikrozi Isztar es All
atu kiizdelmet a holtak
orszagaban; Zeusz dontese ped ig, ame ly sze
rint Ado nisz nak az ev
egyik reszet a fold alatt, masik reszet a fold szin
en kell toltenie, csu pan
Tammuz evenkenti eltunesenek es visszaterese
nek gor og valtozata ...

218
 HARMINCKETTEDIK FEJEZET

AZ ADONISZ-SZERTARTAS

Nyugat-Az siaban es a gorog foldon az Adonisz-iin nepeken az isten

halalat evenkent keserves jajgatassal gyaszoltak meg, fokent az asszo-
nyok; a holttestekh ez hasonl6 m6don feloltoztetett szobrait temetesi
menetben vittek ki, majd a tengerbe vagy forrasba dobtak; egyes helye-
ken a kovetkezo napon megiinnepe ltek feltamadasat. De a kiilonfele
helyeken a szertartaso k nemileg kiilonboztek egymast61 lefolyasukban
es lathat6an az evszakban is, amelyben megiiltek oket. Alexandria.ban
ket heveron mutattak be Aphrodite es Adonisz kepmasat; mindenfele
erett gyiimolcsot, siitemenyeket, viragvazakb61 kiemelkedo novenye-
ket, anizzsal dfszitett zold lombsatrak at helyeztek mellejiik. Az egyik
napon a szerelmese k hazassagat iinnepeltek meg. Ma.snap kibontott
haju es meztelen keblu nok gyaszruhab an vittek ki a halott Adonisz
kepmasat a tengerpartr a, s itt a hullamokb a vetettek. Gyaszukba azon-
ban remeny is vegyiilt; arr6l~ nekeltek, hogy az elvesztett isten vissza
fog terni. Forrasaink nem mondjak meg, milyen idopontban iiltek meg
ezt az iinnepet Alexandriabari, de az erett gyiimokso k emlitesebm arra
kovetkezte ttek, hogy ez nyar vegere esett. Asztarte nagy fonfciai szen-
telyeben, Biibloszban evente meggyaszoltak Adonisz halalat; a fuvola
eles sirat6 hangjai mellett sfrtak, jajgattak, es.vertek a melliiket; de hitiik
szerint Adonisz ma.snap ismet eletre kelt, es hfveinek sieme.1 lattara
felmenfa mennyekbe . A megszomo rodott hfvok, akik a Foldon marad-
tak, megborotv altak fejiiket, ugy, mint az egyiptomia k a:z isteni Apisz-
bika halalakor; azok a nok, akik nem tudtak raszanni magukat gyonyo-
ru fiirtjeik felaldozasara, kenytelenek voltak az iinnepseg egy bizonyos
napjan odaadni magukat az idegeneknek, es szegyeniik beret Asztarte-
nak felajanlani.
Ugy latszik, ez a fonfciai iinnepseg tavaszra esett, mert idopontjat az
Adonisz-fo ly6 elszfnezodese hatarozta meg; ez pedig az utaz6k megfi-
gyelese szerint tavasszal kovetkezik be. Ebben az evszakban a voros
fold, amelyet az eso lemos a hegyekrol, verszf~u~e ~esti a _fo~y6, sot meg
a tenger vizet is·egy j6 dar~bon; ezt a bfbors~mu ~1~et -hittek a vad~~n
altal a Libanon hegyen halalra -sebzett Adon1sz verenek. Azt mondJak
tovabba, hogy a skarlatszfn anem6na Ad_?nisz ~er~bol_-~~~jad~, ;7a~y
az festette meg; mivel pedig az anemona husve~ k~rul v1!'agz1k
Szfriaban, ez - ugy veljiik - arra ~all, hogy ~~on1sz unn~pe!, ~eg-
alabbis egyik iinnE!pet, tavasszal iiltek meg. A virag neve valosz1nuleg

219
 a ,,kedves" jelentesu Naaman sz6b61 ered, amely lathat6lag Adonisz
egyik jelzoje volt.
Az araboknal az anem6na neve ma is: ,,a Naaman sebei". Ugy tartot-
tak, hogy a voros r6zsa is ugyanennek a szomoru alkalomnak koszon-
heti szmet, mert Aphrodite, amikor megsebzett szerelmesehez sietett,
ralepett egy feher r6zsabokorra; a durva tiiskek felsertettek gyenge
husat, szent vere mindorokre vorosre festette a feher r6zsakat. Talan
felszfnes dolog tul sokat adni a viragfakadas idejere alapozott bizo-
nyftekra, s killonosen olyan torekeny ervet eroltetni, mint a r6zsa virag-
zasanak ideje. De amennyiben ez egyaltalan szamft valamit, a damasz-
kuszi r6zsat Adonisz halalaval osszekoto mese arra mutat, hogy szen-
vedesenek ilnnepet inkabb nyaron illtek meg, mint tavasszal. Bizonyos,
hogy Attikaban az ilnnepseg nyar derekara esett. Az a haj6had ugyanis,
amelyet Athen Sziirakuszai ellen allftott ki, s amelynek pusztulasa
orokre megtorte hatalmat, nyar kozepen szallt tengerre, s a balj6s
veletlen folytan eppen akkor vegeztek Adonisz komor szertartasat.
Mikor a csapatok a kikoto fele meneteltek, hogy haj6ra szalljanak,
utvonalukat kopors6k es holttestet idezo szobrok szegelyeztek, s a
levegot a halott Adoniszert jajgat6 asszonyok larmaja reszkettette meg.
E korillmenyek arnyat vetettek a legpompasabb haderore, amelyet
Athen valaha is a tengerre kiildott. Sok-sok evvel azutan, amikor Julia-
nus Csaszar eloszor vonult be Antiochiaba, a Kelet vidam es feny(izo
fovarosat ugyancsak szfnpadi gyaszba borulva talalta Adonisz halala-
nak evfordul6ja miatt; ha volt valami sejtelme az eljovendo balsorsr61,
a siratasnak fiilebe csendiilo hangjaiban halalharangjat kellett hallania.
Szembetuno ezeknek a szertartasoknak hasonl6saga a mas helyiitt
leirt indiai es eur6pai ritusokhoz. Megillesenek nemileg ketes id6pont-
jat61 eltekintve, kiilonosen az alexandriai szertartas majdnem azonos az
indiaival. Mindketto szobrokban iinnepli meg ket isteni leny hazassa-
gat, akiknek a novenyzettel val6 rokonsagat lathat6an jelzik az oket
koriilvevo friss novenyek; ut6bb elsiratjak, es a vizbe vetik a kepmaso-
kat. Ezeknek a szokasoknak hasonl6saga egymashoz, valamint az ujko-
ri Europa tavaszi es nyarkozepi nepszokasaihoz termeszetesen arra a
I
J~ gondolatra vezet benniinket, hogy valamennyinek kozos a magyaraza-
...
~
ta. Ezert, ha helyes az indiai ritusra ajanlott ertelmezesem, Adonisz
....
;;.:,
halalanak es feltamadasanak szertartasa semmi mas, mint a novenyi
elet elmulasanak es ujjaeledesenek dramai megjelenitese. Ezt a szoka-
sok hason16sagara alapitott kovetkeztetest megerositik Adonisz legen-
dajanak es ritusanak kovetkezo vonasai: A novenyzettel val6 roko~sa-
gat mar szilletesenek altalanosan ismert tortenete kidomboritja. Ugy
tartottak, hogy egy miirrhafat61 (mirha) szilletett, amelynek kerge -
miutan tiz h6napig hordozta - felrepedt, es vilagra hozta a szeretetre
melt6 csecsemot. Egyesek szerint egy vadkan hasftotta fel a kerget
agyaraval, s igy nyitott utat a kisdednek. A legendanak halvany racio-

220
nalis s~~n~~etet adtak azzal az allitassal, hogy Adonisz anyja egy Miirr-
ha nevu no volt, ezt nem sokkal a gyermek fogantatasa utan miirrhafava
valtoztattak. A mese alkalmasint abb61 keletkezett, hogy a miirrhat
fiistolonek hasznaltak Adonisz iinnepen. Lattuk, hogy a hasonl6 babi-
16niai szertar!asokon tomjent egettek; illatszert egettek a balvanyimad6
zsid6k is az Eg Kiralynojenek tiszteletere, aki azonos volt Asztarteval.
Tovabba az a tortenet, hogy Adonisz az ev felet - masok szerint egyhar-
madat - az alvilagban toltotte, tobbi reszet a fels6ben, legegyszen1bben
es legtermeszetesebben azzal a feltevessel magyarazhat6, hogy a no-
venyzetet, kiilonosen a gabonat kepviselte, az pedig fel evig eltemetve
fekszik a foldben, a masik fel evben pedig megjelenik a felszinen.
Val6ban, a termeszet evenkenti jelensegei koziil egyik sem sugallja
olyan szembetun6en a halal es a feltamadas gondolatat, mint a noveny-
zet eltunese es ujb61 megjelenese 6sszel es tavasszal. Adoniszt azonosi-
tottak ugyan a Nappal is, de a mersekelt es tr6pusi egovekben a Nap
evi palyajanak egyetlen vonasa sem utal arra, hogy fel vagy egyharmad
evig halott, es a masik fel evben vagy az ev ketharmadaban el. Teien
val6ban azt gondolhattak, hogy meggyongiilt, de halottnak azert nem
tarthattak; ennek a feltevesnek ellentmond naponkenti felkelte. A sark-
videken a Nap evente eltunik egy osszefiigg6 id6szak tartamara, amely
a foldrajzi szelesseg szerint 24 6rat61 hat h6napig valtozik, ott tehat a
Nap evenkenti halala es feltamadasa kezenfekv6 gondolat lenne; am a
szerencsetlen csillagaszon, Baillyn kiviil senki sem allitotta, hogy az
Adonisz-kultusz innen ered. Masreszt a novenyzet evenkenti elmulasa
es feleledese olyan elkepzeles, amely a vadsag es a civilizaci6 minden
szakaszan konnyen felotlik az emberek agyaban; azok a hatalmas me-
retek pedig, amelyekben ez az egyre visszater6 elmulas es ujjaeledes
lezajlik, valamint az, hogy az ember letfenntartasa szorosan fiigg tole,
egyiittesen a termeszet legmelyebb benyomast kelt6 evi esemenyeve
teszik, legalabbis a mersekelt egoveken. Nern csoda, ha egy ilyen fontos,
ilyen szembeszok6 es ilyen egyetemes jelenseg szamos orszagban ha-
sonl6 ritusoknak adott eletet azaltal, hogy hasonl6 eszmeket sugallt.
Ezert val6szinunek fogadhatjuk el az Adonisz-kultusznak ezt a magya-
razatat, amely olyan j61 megegyezik a termeszet tenyeivel es mas orsza-
gokbeli hasonl6 szertartasok anal6giajaval. Ezenkiviil alatamasztja ezt
a magyarazatot jelent6s szamu 6kori szerz6 kifejezett velemenye is,
amely szerint a meghal6 es feltamad6 isten a learatott gabonat es a
kisarjad6 magot jelenti.
Tammuznak vagy Adonisznak gabonaszellem volta vilagosan kitu-
nik iinnepsegenek abb61 a lefrasab61, amelyet egy X. szazadi arab fr6
hagyott rank. fgy adja el6 Harra~ p~~any szfr la~osainak az ev_~~lon-
boz6 szakaiban megiilt szertartasa1t es aldozata1t: ,,Tammuz Guhus).
E h6nap kozepere esik az el-Bugat, vagyis a sfr6 asszonyok iinnepe, ez
pedig a Ta-uz iinnep, amelyet Ta-uz isten tiszteletere iilnek meg. Az

221
 egsiratiak, mert ura kegyetleniil rnegolte, egy mal0 b
asszonyo k m ·J , ti · (E rn an
H"It es azutan a szelekbe szorta cson.Ja1t. nnek az iinnep k
megoro e, . k . ne az
idejen) az asszonyok s:mm.1 o1yat nem eszne ~ arn1t mal~mban oroltek
, tatott buzat edes magvakat, datolyat, rnazsolat es eff'l 'k ,
csa k az , , . T . , e e et
fogyasztanak." Tauz, aki nem mas, mint ammuz, 1tt Burns Arpa]anko-
jara hasonlit:
,,Bosz lang aszalta, perzselo,
a csontja velejet;
s ket ko kozt porra zuzta egy
molnar, a fo-pribek."
(Szabo Ufn'nc ford.)

Adonisz termeszetenek - hogy ugy mondjuk - ilyen osszesurftese a

gabonatermesben jellemzo a kulttiranak arra a fokara, amelyre Adonisz
tisztel6i a torteneti idokben felemelkedtek. A vandorl6 vadasz es pasz-
tor nomad eletet messze elhagytak mar; sok-sok eve megtelepedtek
foldjeiken, letfenntartasuk pedig els6sorban a foldmuveles terrnekeitol
fiiggott. A vadon bogy6i es gyokerei, a legelok fiive, amelyek letfontos-
saguak voltak nyersebb 6sapaik szamara, most mar kevesbe erdekeltek
oket; gondolataik es er6ik egyre inkabb eletiik legfobb j6szagara, a
gabonara osszpontosultak; ennek megfeleloen vallasuk kozponti vona-
sava egyre inkabb altalaban a termekenyseg isteneinek megnyerese
valt, es killonosen a gabonaszellem kegyenek biztositasa. A eel, arnelyet
a szertartasok elvegzeseben maguk ele tuztek, teljesen gyakorlati volt.
Nern valami kodos koltoi erzelem inditotta oket arra, hogy oromrnel
iidvozoljek a novenyzet tijjasziileteset, es meggyaszoljak hanyatlasat.
Adonisz kultuszahoz fo rug6ul az ehseg szolgalt, az ehseg, amelyet
ereztek, vagy amelytol rettegtek.
Lagrange atya rnagyarazata szerint Adonisz siratasa lenyegeben ara-
tasi szertartas, s a gabonaisten kiengesztelesere iranyult, hiszen 6 eppen
akkor pusztult el az arat6k sar16it61, vagy akkor tapostak halalra az
okrok patai a szerun. Mfg a ferfiak megoltek ot, az asszonyok krokodil-
konnyeket sfrtak otthon, hogy a halalaert mutatott szinleges gyasszal
lecsillapitsak terrneszetes meltatlankodasat. Ez az elmelet j61 megfelel a
tavasszal vagy nyaron tartott iinnepsegek idopontjanak, mert azokban
az orszagokban, arnelyek Adoniszt tiszteltek, a tavasz es a nyar, neµ1
pedig az 6sz a btiza es az arpa aratasanak evszaka. A feltevest megerosfti
tovabba az egyiptorni arat6k gyakorlata: ezek fziszhez kialtozva siran-
~?ztak, arnikor levagtak az elso gabonat; tamogatja szamos vadasz-
torzsnek ehhez hasonl6 szokasa is; e torzsek nagy tiszteletet tantisftanak
azokkal az allatokkal szemben, amelyeket rnegolnek, es megesznek.
Ebben az ertelrnezesben Adonisz halala nem a novenyzet termeszetes
elsorvadasa a nyar rnelegetol vagy a tel hidegetol altalaban, hanem a
222
gabona ero sz ak os elp us zti tas
a az em be r altal, aki lev agja
szet_tapossa a sz eru n:, es po rra a me z6 n
_orli a ma lom ba n. Elfogadh atj
va lob an ez vo lt az a fo pe rsp ek uk, ho ~
hv a, am ely en Ad on isz t a kes6
Levante fo ldm uv elo ne pe i lat ob i id6 oe n
tak, de az ketseges, ho gy ma
fogva az on os vo lt- ea ga bo na va r ke zd ett61
l es csakis a gabonaval. A regeb
a pa sz tor sz am ar a mi nd en ek fo bi korb an
lot t a gyonge fuvet jelenthette
eso ut an kisarjad, es ga zd ag leg , amely az
elot kinal a sovany, ehes ma rh
ko rab ba n az ok na k a ma gv ak na an ak . Meg
k es bo gy 6k na k a szellemet tes
meg, am ely ek et az oszi er do ny tesithette
ujt a primitiv va da sz na k es assz
Am int a fo ldm uv es ne k ki ke onyanak.
ll engesztelnie a megevett ga
met, ug y a pa sz to rn ak is me g bona szelle-
kell bekitenie an na k a funek es
a szellemet, amelyet allatai lel levelnek
egeltek, a va da sz na k pedig le
pit an ia an na k a gy ok em ek a kell csilla-
lel ke t, amelyet kiasott, es an na
mo lcs ne k a szellemet, am ely k a gy u-
et az ag r61 leszakitott. A me
fel du hit ett lel ek kie ngeszteles gsertett es
e ter meszetese n mindegyik es
letes me nte getod zest es bo cs etben resz-
an atkerest foglal magaba n, s
sir an ko za s kiseri ha lal a miatt, ezt ha ng os
amiatt, ho gy valamilyen sajna
len va gy szuk se gesseg folytan latos velet-
arr a kerul sor, hogy megoljek,
is rab oljak. Ne rn sz ab ad az on es meg ki
ba n elfelejtenunk, ho gy ab ba
ko rb an a pr imitiv va da sz va gy n az 6si
pa sz tor meg ne m jutott el a no
alt ala no s fogalmahoz; ezert, veny ze t
ha egyaltalan letezett szamar
en ne k ink ab b mi nd en egyes a Ad onisz ,
fa va gy no ve ny ur an ak (A
len nie, mi nt az egesz no ve ny don) kellett
i elet megtestesitojenek. i gy ug
Ad onisz lehetett, ah an y fa es bo ya na nnyi
kor, es valamennyien elegtetel
tak a sz em ely iik be n va gy tul t va rh at-
ajd on uk ba n esett ba rm ely ka
evre, am iko r a fak lehullattak rer t. Ev rol
leveleiket, ug y latszott, ho gy mi
Ad on isz elverzik a pir os oszi nd egyik
levelekkel, es majd ujra eletre
friss zoldjevel. ke l a tav as z
Ok un k va n arr a a feltevesre,
hogy az osidokben Adoniszt
em be r jelenitette meg, aki az is ne ha elo
ten ke pe be n eroszakos halalt ha
ba biz on yit ek va n arra, ho gy a lt. Tovab-
Foldkozi-tenger keleti reszene
ve lo ne pe ine l a gabonaszellem k foldmu-
et, akarhogyan hivtak is, gy ak ran
ald oz at kepviselte, akit evrol emberi
evre megoltek a tarl6n. Ha ez
va l6s zin un ek latszik az, ho gy igy volt,
a gabonaszellem kiengesztelese
me rte kb en os sz eo lva dh ato tt a bizonyos
holtak tiszteletevel. Azt hih ett ek
ho gy ez ek ne k az aldozatokn ugyanis,
ak a lelke visszater az eletbe
hiz lal t gabonaszemekben, es a veruk~el
ismet meghal a gabona learatas
a me gg yil ko lta k szellemei r~ akor. Am
sszin~ulatua~, hajlam~sa~ az
alk alo mm al bo ssz ut allni gy1lk ~lso ad ott
osa1kon. Ezert a lemeszarolt ald
lelkenek kiengesztelesere tet ozatok
t kiserlet termeszetes~1: ~s~zeo
alabbis a ne ph itb en , a megolt lv~d~ _leg-
gabonaszel~em,megbe~1teser~
vessel. S am int a ho lta k visszate val~ tor~~-
rtek a sa11ado gabonaban, ug y
he tte k e hi t szerint a tavaszi v1ssza30-
viragokban is, amikor a langy
szello felebresztette ezeket ho os tav aszi
sszu almukb61. A gyep alatt he
lyeztek a

223
 7

holtakat nyugalomra. Mi ~:~ termesz~

tes~bb, tehat, ~in ! az az elkep-
zeles, hogy az ibolyak es 1a,ci~to~, a
ro~ sak es an em on ak az elterne-
tettek porab61 sar jad tak , ver ~k t~l ~a
pta k bib or- ,va gy karmazsinszi-
niiket, s az 6 lelkiiknek eg y res zet 1s
tar tal ma zza k.

,,Neha azt hiszem, egy Ca esa r szive

veret61 eg igy a R6zsak szine;
s mi nd en Jacintot, mely Kertiink disze,
egy egykor-draga Kez ejtett ide.

S ez az ujzold Fu, mely itt a Pa tak

Ajkanak oly gyonged Cs6kokat ad,
s amelyre doliink - pu ha n d6lj rea:
ki tudja, mily szep Ajkakb61 fakad!"
(Omar Khajjam: Rubaijat,
Szabo Lorine ford.)
A landeni csata, a XVII. szazadi Eu rop
a legveresebb csataja uta ni nya-
ron a fold, amelyet megaztatott a hu
sze zer aldozat vere, milli6szarn
termette a pipacsot; a van do r, aki elh
aladt e hat alm as skarlattenger
mellett, konnyen azt kepzelhette, hogy
a fold visszaadta halottait: Athen-
ban a halottakr61 a nagy megemlekeze
st tavasszal, koriilbeliil marcius
kozepen tartottak, amikor az els6 vir
ago k nyilnak. -Ogy hittek, hogy
ekkor a halottak folkelnek sirjukb61, es
koriiljamak az utcakon, pr6bal-
nak belepni a templomokba es hazakb
a, de hiaba; ezeket ugyanis kote-
lekkel, tiiskekkel es szurokkal elzartak
a felzaklatott lelkek el61. A legnyil-
vanva16bb es legtermeszetesebb ma
gy ara zat szerint az iin nep neve
annyit jelent: ,,a viragok iinnepe",
s ez a nev j61 illik a szertartas
lenyegere, ha val6ban azt gondoltak,
ho gy abban az evszakban a sze-
geny kisertetek a nyil6 viragokkal egy
i.i.tt el6bujnak szu k lakasukb61.
Ezert lehet valami igazsag Renan elmele
teben, aki az Adonisz-tisztelet-
ben almodoz6, erzeki halalkultuszt lato
tt; azet a halalet, amelyet ne m a
remiilet kiralyanak kepzeltek el, han em
aldozatait ma gah oz csalogat6
es orok alomba ringat6 ravasz csabit6na
k. A libanoni termeszet vegtelen
baja Renan felfogasa szerint el6segiti
az ilyen erzeki, vizi6s vallasi
erzelmek keletkezeset, amelyek bizon
ytalanul lebegnek fajdalom es
gyonyor, szu nn yad as es konnyezes koz
ott. Ketsegteleniil teves lenne,
ha a szir parasztoknak egy olyan tisz
tan elvont fogalom ku ltu sza t
tulajdonitanank, mint a halale altalaban.
Megis igaz lehet, ho gy egysze-
ru agyukban a novenyzet ujjaeled6
szellemenek gondolata osszeve-
gyi.i.lt a holtak kiserteteinek igen konk
ret eszmejevel; 6k keltek ismet
eletre a tavaszi napokban, a korai vir
agokkal, a gabona gyenged zold-
jevel es a fak sokszinu viragaival egy
i.i.tt. Igy a termeszet halalanak es
feltamadasanak kepzeteit atsz6tte fel
fogasuk az em ber halalar61 es
224
feltamadasar61, valamint egyeni banatuk, remenyi.ik es felelmi.ik.
Ugyanfgy nem ketelkedheti.ink benne, hogy Renan Adonisz-elmeletet
magat is erosen szineztek a melyen atelt emlekek: annak a halallal rokon
alomnak az emleke, amely az 6 szemet zarta le Libanon hegyenek
lejt6in, s annak a novernek emleke, aki Adonisz orszagaban nyugszik,
hogy sohase ebredjen fel tobbe az anem6nakkal es a r6zsakkal. ..