TERMÉSZETI NÉPEK VILÁGKÉPE

1.
tekintve misztikus. Ez az alapvetQ jellem-
A természeti népek gondolkodásmódja lényegét
vonás hatja át egész gondolkodás-, érzés-
és cselekvésmódjukat. Innen származik e szelle
követésének rendkívüli nehézsége. Erzéki benyomásai
miség megértésének és nyomon hirtelen más, tQlünk
hasonlítanak a mieinkhez, azonban ezek gondolati feldolgozásában
tévedhetünk, amikor meg
idegen irányba tér el. Könnyen tévútra kerülünk. Nagyon könnyen
esetben miért éreznek vagy cselekednek így vagy
akarjuk fejteni, hogy a primitív népek adott
azok az okok, amelyek bizo-
úgy, milyen törekvéseknek engedelmeskednek, vagy melyek
tartására késztetik Qket. Találunk valami, többé-kevésbé helytálló
nyos szokások tiszteletben
magyarázatot, de ez kilencven százalékban hamis lesz.
Az afrikai ordáliák szolgáltatnak erre példát. Ha úgy interpretáljuk ezeket, mint amelyek
inkább a hozzájuk közelebb
céljaegy bqnös leleplezés, vagy a középkori istenítéletekkel, még
álló antik görög ordáliákkal analóg jogi eljárásoknak tekintjük Qket, akkor arra ítéljük
mint ahogy azt a
magunkat, hogy semmit se értsünk meg belQlük, és eksztázisba essünk,
nyugat-afrikai vagy ausztráliai misszionáriusok tették évszázadok óta a szegény négerek
megmagyarázhatatlan abszurditásaitól. De ha belehelyezkedünk a bennszülöttek gondolat-
és érzésvilágába, ha visszanyúlunk egészen azokig a közösségi reprezentációkig és érzésekig
melyekbQl cselekedeteik származnak, semmi abszurdot nem találunk a magatartásukban.
Eppen ellenkezQleg, magatartásuk szemléletmódjuk törvényszerq következménye. Számuk-
ra az ordália egyfajta
reagens,mely egyedül képes kimutatni,
Egyedül
hogy a
csoport egy
vagy tooo
próba rendelkezik e
tagjában valamely rosszindulatú hatalom öltött testet. ez a

hatalom lerombolásához vagy legalábbis ártalmatlanná tételéhez szikséges misztikus erQvel.

A primitívek nem mondhatnak le róla, különben a baj és a halottak száma megsokszorozodik:
a fehérek heves ellenkezése éppolyan érthetetlen számukra, mint az Ñ viselkedésük a feher
emberek számára.
Kevésbé tragikus, de nem kevésbé jellemzQ az a félreértés, melyet az európaiak által
primitíveknek nyújtott orvosi ellátás kapcsán elemeztünk. E félkeériés eloszlatása érdekeben
fel kell fedni azt az elképzelést, melyet a bennszülöuek alkotnak a betegségrQl és a gyo8y
ulásról, a fchér doktor" által elQírt gyógyszerekrol és az élemódról, az ebbol adódó kö
vetkezményekrQl stb.; a mieinktQl olyannyira eliütó reprezentációk mögöu a primitív szelle-
miség mélyén rejlQ okság és participáció miszikus koncepcióját kell megtalálni.
Ha az ilyen jellegq, bizonyára gyakran felmerülQ félreétésecket gondosan tisztázták volna
azok az elsQ fehér emberek, akik a bennszülölekkel együt éltek, akkor az it felvázolt
tanulmányunk számára értékes adatokkal szolgáltak volna. Ez azonban nem történt meg, es
 LUCIEN LÉVY-BRUHL 649

elveszett. Azoknak az európaiaknak, akik elsQkként kerültek

alkalom jóvátehetetlenül
az
a
1zamosabb ba
kapcsolatba a primitív közösségekkel, más gondjuk volt, mint a primitívek
közreadása.
Még ha vállalkoztak volna is erre
oeofigvelése és az összegyújtött adatok precíz tudta volna betölteni. Az ilyen
hosSzadalmas, kényes és bonyolult feladatra, legtöbbjük
nem

siker feltétele a nyelvének pontos

bennsziilöttek ismerete. Nem elegendQ
iellegd munkáknál a megértetjük magunkat a folyó ügyek lebonyolí-
annvi nyelvismeretet szerezni, amennyivel
közlésében vagy a mindennapi életet érintQ hasznos
tásában, a kívánságok és a parancsok is
információk átvételében. Sok egyébre szükség van: a primitív nyelvek gyakran meglepQ
szókincesel rendelkeznek és jellegükben erQsen eltérnek
nvelvtani bonyolultsággal gazdag
és
érzékelhessük a
megszokott indoeurópai és sémi nyelvektQl. Ahhoz, hogy
a számunkra
hogy megértsük
bennszülöttek reprezentációinak számunkra olykor meglep finomságait, tökéletesen
való kapcsolódásait a mítoszokban, mesékben és rítusokban,
ezek egymáshoz adott.
ismernikell a nyelv szellemét és apró finomságait. Ez a feltétel szinte alig volt
gyarmati intézQ az
való érintkezéseinkben -

mondjaegy angol
A bennszülöttekkel legnehezebb,
sohasem láttak európait az a
-

akik még
új-guineai pápuákkal kapcsolatban,
mondanivalónk megértsük azt, amit
jelentését, és hogy mi
velük pontos
hogy megértessük eszkö-
6k mondanak." A két gondolkodás annyira
idegen egymástól, szokásaik, kifejezési
absztrakció;
alkalmazza az
ember csaknem gondolkodás nélkül
zeik oly eltéróek! Az európai kerülnek
megkönnyíti számára a nyelve, hogy nem
egyszerk iogikai mqveleteket annyira konkrét.
különösebb erQfeszítésébe. A primitívek
gondolkodása és nyelve csaknem kizárólag
felszínesnek tqnik, mivel
Azeszkimók érvelési módja- mondjaegy jó megfigyelQ-nagyon
mértékben is végigkövessenek egy
nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy a legcsekélyebb
láncolatának nevezünk, és hogy
meghatározott
gondolatsort, melyet mi a gondolatmenet jut el az absztrakciók és
nem
Más szóval gondolkodásuk
egyetlen tárgyhoz ragaszkodjanak. és helyzetekhez, melyek
a megfigyelt képekhez
a logikai formulák szintjéig, ragaszkodik mindenek
váltakoznak."2 Egyszóval a mi gondolkodásunk
számunkra nehezen követhetQen akkor is, ha jól
számára, még
másikról ez alig állítható. Egy európai
elQtt ,fogalmi", míg a
gondolkodni és
bennszülöttek nyelvét, nagyon nehéz, szinte lehetetlen teljesen úgy
bírja a
beszélni, mint Qk. szokásokat és hitrendszereket, olyan
az intézményeket,
Amikor a kutatók feljegyezték
lehetett volna másképp? melyek csak látszólag feleltek meg a
fogalmakat használtak mivel ezek az európai gondolkodásra
amit ki akartak fejezni. De éppen azért,
valóságnak, deformálták
azt, amit vissza
atmoszférával körülvett fogalmak voltak,
jellemzQ logikai Az élQlény
csalással. Tömegével vannak példák
erre.

akartak adni. A fordítás egyenl6 volt a akik az

inkább azoknak a láthatatlan lényeknek a megjelölésére,
megjelölésére, vagy még
alkoják, csaknem minden megfigyelQ
a
testén keresztül a primitív személyiséget
él6lény a tévedések és fogalomzavarok,
melyeket az idézett elo,
lélek" szót alkalmazta. Ismertek használtak. Egy egykor igen közkedvelt elmélet,
nem létezQ fogalmakat
hogy a primitíveknél posztulátumon nyugszik, hogy a
a hívei, azon az implicit
melynek még ma is megvannak
hasonló ,lélek"- vagy ,Szellem"-fogalom. Hasonlóképpen
miénkhez
primitíveknél van egy, a

1911)
Annual Report, 128. (Papua, and Antropology ofthe Polar Eskimos. (Adalékok a sarki
2H.P. Steensby: Contributions to the Ethnology om Groenland, XXXIV (1910), 374-375.
eszkimók etnológiájához és
antropológiájához.) Meddelelser
650 A KLASSZIKUSOK

is. A megfigyelQk kényte-

megvolnának ,,család", ,tulajdon", ,házasság" stb. kifejezések
a
mutató intézmények leírásá-
lenek voltak ezeket felhasználni a mieinkkel meglepQ analógiát
kollektív reprezen-
figyelmes kutatómunka ki fogja mutatni, hogy primitívek
a
nál. De egy
mihelyt a mi fogalmaink körébe kerülnek.
tációi hamissá válnak,
hosszas elemzést. A megfigyelQk
Maradjunk egy egyszení példánál, mely nem igényel bennszülöttek bizonyos vidé-
általában pénz"-nek nevezik azokat a kagylókat, melyeket a
Richard Thurnwald kimu-
keken, Melanéziában és másutt, cseréikben használnak. Legutóbb
tatta, hogy ez a Muschelgeld (kagylópénz) nem felel meg pontosan annak, amit mi .pénz"-nek
nevezünk. Számunkra valamilyen közvetítørQl van szó (hogy fém vagy papír, azlényegtelen),

mely hogy
lehetóvé teszi, valamit cseréljenek valamiért. Ez a pénz univerzális csereeszköz.
De a melanéziaiaknak nemigen vannak ilyen általános jellegq fogalmaik. Reprezentációik
konkrétabbak. Szomszédjaik, a Salamon-szigeti bennszülöttek vásárlásaikhoz kagylókat
használnak, de mindig meghatározott jelöléssel. ,Ez a pénz - írja Thurnwald - lényegében

két célt szolgál: 1. egy asszony megvásálását (házasság); 2. szövetségesek szerzését hábo-
rúság esetén és a meggyilkolt vagy a harcokban megölt halottakért járó a kárpótlás kifize-
tését."
Ezáltal érthetQ lesz, hogy a »pénz« nem kimondottan gazdasági célokat szolgál, hanem
bizonyos társadalmi funkciót tölt be. A pénznek tulajdonított rendeltetése azt is megérteti
velünk, hogy miért a vezérnek kell elsQsorban egy kagylópénzbQl álló kincstár gyüjtésével
és megórzésével foglalkoznia. »Alaptkéjét« külön erre szánt kunyhóban tartja.. és aa
használja például, hogy kölcsönadja embereinek, ha azok asszonyt akamak vásárolni... A
kagylópénz »ékszer gyanánt« is szolgálhat... Buinban a pénz mellett a karkötQk is fontos
szerepetjátszanak, mint értékjelek. ChoiseulbQl hozatják oket... Az érték egy másik képvi-
selQje a sertés, mely különbözQ fizetésekre szolgál, különösen a sokféle, különbözQ alkal-
makkor kötelezQ ünnepi étkezések esetében.
Ami a kimondott kereskedelmi ügyleteket illeti, itt nem a kagylópénzt használják. Csere
útján járnak el, de ezek a cserék specializáltak és ezáltal szabályozottak. A közvetlen ter-
mékcserében - mondja Thurnwald - meghatározott tárgyak csak más meghatározou tárgya-
kért cserélhet6k el. például egy lándzsa egy karkötQért. gyümölcs dohányér, disznókésekért.
Szívesen cserélnek
fogyasztási cikket: mint például kókuszdiót vagy tárót dohányért, fegy-
vereket díszekért (lándzsákat karkötQkért vagy üveggyöngyökért) stb.""
Vegyünk búcsút Thurnwaldnak a Salamon-szigeti bennszülötek gazdasági életérQl szóló
érdekes leírásáiól. Amit idéztünk, elegendQ annak érzékeltetésére, hogy a mi
.pénz"-fogal-
munk nem felel megegészenazot használt ,kagylópénznek". Ha tehát ragaszkodunk ahhoz.
hogy a bennszülöuek ,pénzzel'" rendelkeznek, akkor azt bizonyitjuk, hogy csak valamilyen
általános, pontatlan elképzelésük van róla. A kagylópénz speciális rendelietésénekfigyelmes,
mindenre kiterjedQ vizsgálata eredményeképpen azonban bizonyos intézményeket alaposan
megismerünk, és egyúual az is lehetQvé válik, hogy jobban uegértsük a bennszülöttek
gondolkodásál, akik nem általános, abszurakt fogalmakat alkalmaznak, és akik .pénz" hiá-
nyában meghatározotlt tárgyaknak meghatározoll largyakkal tórlènQ cseréjét szervezik meg.
Hasonló kritikai módszert lehetne alkalmazni a lobbI absztrakt fogalmat illetóen
is,

R.T. Thurnwald: Forschungen auf dem Bismarck Archipel und den Salomon luseln.
(Kutatások a Bis-
marck szigetcsoporton és a Salamon-szigeteken.) Ill. 38-40.
 LUCIEN LÉVY-BRUHL 651

és
a primitív közÖSségek
kutatói a primitív népek reprezentációinak magyarázatára
melyeket
intézményeik leirására felhasználtak.
következQ
gondolkodásmódból
módon dolgok
a tulajdonságából, a nyelvbQl és a
Ily kutatóinak rendelkezésére álló
következtében a primitív gondolkodás
szükségszerqségek körültekintéssel és elmélyült kritikai
munkával
része csak nagy
dokumentumok legnagyobb jóindulattal, de csaknem
Az elsÑ megfigyelók, egyháziak és világiak, teljes
használható fel. és hitéletet, mivel gyanútlanul
deformálták és meghamisították a lesrt intézményeket
mindig
felhasználták a számukra megszokott
fogalmakat. Az utánuk következQk hasonlóképpen és
körülmények között, mert a primitívek intézményeit
még bonyolultabb
jártak el, de összekuszálta a fehérekkel való kapcsolat,
és így szellemiségüket és nyelvüket
hitéletét már vitathatatlan
Ugyanakkor hol lehetne ennek szellemiségnek akik részesei
a
a gyors
szétesés fenyegeti.
akik mellettük, velük éltek,
keresni, ha nem azoknak az írásaiban,
nyomait mint kultikus szertartásaik
(ha van szervezett
minden olyan szokásának,
voltak életük dokumentumok. E dokumentu-
állnak rendelkezésére más
kultuszuk)? A tudománynak
nem
csaknem teljes
túl bÑ vagy túl kevés információtartalma
mok elkerülhetetlen tökéletlensége, miértilyen
miért ilyen lassú, és eredményei
ad arra, hogy az etnológia fejlQdése
magyarázatot
kétesek. minden
orvosolhatatlan. Súlyosabb vagy súlyos formában, de
kevésbé
Am a baj mégsem adatokra épül, és a
megtalálhatók ezek a problémák, melynek anyaga
olyan tudományban felállított szabályai az etnográfiai
dokumentumokra
külsQ és belsQ kritika ma már helyesen népek
mint bármi másra. Ezen túl, ahogy a primitiv
alkalmazhatók,
éppoly hatékonyan eredményeket ér el, amelyek vitathatatlan
szemiéletének vizsgálata elQre halad,
és olyan
kritérium áll rendeikezé-
tarthatók számon, a kutatónak egyre több biztosabb
ismeretekként
ítélni, mi felesleges,
adatok értékének ellenórzéséhez: jobban meg tudja
sére a régi és az újabb szemlélete lényeges jegyeinek kielégítQ
Végül is a primitív népek
és mit kell megtartani. tanulmányozását segíti elQ. Túljutva
az eisQ
és elmélyültebb
ismerete intézményeik szigorúbb legalábbis megköze-
talán már könnyebb lesz végigjárni, vagy
szakaszon, a következQket
líteni.
II.
De ezeket
a miénkhez
hasonlóan események okai izgatják.
az
A primitív gondolkodást - keresi. A primitív gondolkodás világában
sokféle,
az irányban
okokat nem ugyanabban a cselekvésre.
Minden
vagy állnak készen
az
okkult halalmak müködnek,
mindenüt jelenlevQ e hatalmak manifesztációjának
is s z á m i t . Az esQ abban
egyben
tény, legyen bármilyen egyedi,
a földek legjobban
szomjaznak? Ez azt jelenti, hogy
az ósök és a
amikor le
apercben érkezik, lanúsitják jóakaratukat.
Ha kitartó szárazság perzseli
és így
hely szellemei elégedettek, állatokat, lalàn cgy
labul sértetiek meg, vagy talán egy
ós akarja
a termést pusztíja el az
és egyetlen vállalkozás s e m
és az Q haragjat kell enyhileni. Ugyanúgy
megbosszulni magát, nélkül. Nem indulnak el vadászni vagy
hatalmak k ö z r e m ü k ó d é s e
láthatatlan kedvezQ
iárhat sikerrel a muvelni, ha ncm jelentek meg a
halászni, nem utaznak
el, nem
Kezuenek TOldet
miszluk us nem tetlek tOrmalis igéretet a segiségre,
csoport parltogoi
el6jelek, ha a társadalmiállatok nem egyeznek bele, ha az eszközöket
nem szentelték
meg és

ha maguk az elejtendQ láthatatlan világ egységet alkot, a

eróvel. Egyszóval a latható és
nem ruházták fel mágikusállandoan a nasik hatalmaitol függnek.
Ez a magyarázata annak,
látható világ eseményei
 álmok, a jóslatok, az ezer
652 A KLASSZIKUSOK

foglalnak el
az
helyet rituális szertartások,
olyan jelentQs
a
életében varázslatok, a
hogy a primitívek az
áldozatok, a nevezett okokat, és
jövendölések, fizikainak
megjelenQ az általuk
formában
az, hogy
clhanyagolják
okra ðsszpontosul.
Ha egy
Ezzel magyarázható a misztikus
mágia. hatóokra, teljes egészében ledQlQ fa,
figyelmük, mint egyetlen következtében meghal, ha agyonüti egy
vagy kígyómarás
gondolkodás szerint
nem a betegség, a fa, a
ember szervi betegség primitív
krokodil, a ,,halálra ítélte"
tigris vagy egy mert egy boszorkány
széttépi egy Csakis azért halt meg,
krokodil ölte meg. akkor a másik
tigris vagy a eszközök voltak. Ha nem az egyik,
fa és állat csak
kiszolgáltatta". A gyilkos felcserélhetQk, az Qket felhasználó
feladatot. Azt mondják,
egymás közt
tölti be ezt a
kedve szerint. Számukra
láthatatlan hatalom
számára nem létezik kizárólag fizikai tény.
elmék
Az ily módon orientálódó vetódik fel, mint számunk-
jelenséggel kapcsolatos kérdés sem úgy
tehát egyetlen természeti természeti jelenséget, akkor maguknak jelenségek-
a
Ha mi meg akarunk magyarázni egy feltételeket.
szükséges és elegendQ
ra.
magyarázathoz
sorában keressük meg a
nek a ismeretével.
nincs több kérdeznivalónk. Megleszünk a törvény
Ha ezeket meghatároztuk, konstans
el. Talán észreveszi az Ñt érdeklQ dolog
A primitív ember egészen másképP jár
cselekvésben messzemenQkig számol
ezekkel. A valóságos okot azonban
elQzményeit, és a
az általunk természetnek nevezett világon
tül, a szó
mindig a láthatatlan hatalmak világában, eltérnek
szoros értelmében vett ,metafizikában"
keresi. Röviden szólva, a mi problémáink
az Qproblémáitól, és azövéi idegenek
tQlünk. Ezért, ha azt kérdezzük, hogy milyen megoldást
tartunk igényt, hogy az
ad a gondolkodás a mi problémáinkra, ha azt hisszük és arra
primitív
ebbol levont konzekvenciák esetleg megmagyaráznák ezt vagy azt a primitív intézményt,
akkor elkerülhetetlenül zsákutcába jutunk.
Ekként hitte Sir James Frazer, hogy egy totem-elméletet alapozhat arra, hogy a primitívek
talán nem ismerik a fogamzás fiziológiai folyamatát. Hosszú vitákat folytattak arról, hogy a
primitívek hogyan képzelikel az ember szaporodási funkcióját, és milyen nézetek uralkodnak
a terhességrQl a legalacsonyabb rendq társadalmakban. De talán nem lenne haszontalan elQbb
felvetni azt a kérdést, hogy vajon a fogamzás problémája a primitív gondolkodás számára
olyan módon vetQdik-e fel, hogy állala egyáltalán lehetséges az ilyen jellegq viták eldöntése?
Ismerve a primitív gondolkodásmódot, tévedés nélkül megállapíthatjuk,
hogy amennyiben
fheyeime afogamzásra irányul, nem ennek fiziológiai feltételein fog fennakadni. Akár ismeri
ezeket, akár nem, lényegtelenek, mivel minden esetben figyelmen kívül hagyja óket, és az
okokat másutt, a misztikus erQk világában keresi. Ha
minden más természeti ténytQl eltérQ módon kellene
másképpen volna, akkor ezt a tényt
megítélnie. Ebben az esetben kivételesen
katlan módon kellene viselkednie, és hirtelen a fizikai okok iránt
kellene érdeklQdnie. Ezt
viszont semmi sem indokolja. Ha a primitív ember számára a halál
sohasem természetes,
akkor ugyanazon okoknál fogva, magától értetQdQen, a sziületés sem
az.
Valóban, egyes természeti népek például az
érintkezés elQu helyesen figyelték meg a fogamzas nehány auszuráliaiak
- már a fehérekkel való
tekintettel a nemi aktus szerepére. De ebben az eselben mint fiziológiai feltételét, különös
számunkra szükséges és elégséges egyébkor is, a fizikai okok a -

elQzmenyek elounk teljesen

-

a valódi ok másodlagosak maradnak:

lényegében véve misziikus. Meg ha neg is Tigyelek volna,
akkor jön a világra, ha megtörtént a hogy a gyermek csak
meglermekenyiles,
természees következtetést. Kitartanak amelletu, hogy ha nem vonják le belQle a számunkra
egy asszony
,szellem"- általában egy most megszületni akaró, reinkarnalódásra terhes, akkor egy
váró ös szelleme-szállt
 LUCIEN LÉVY-BRUHL 653

belé, amivel természetesen az jár együtt, hogy az asszonynak a szellem klánjához, alklánjához
és toteméhez kell tartoznia. Az aruntáknál a terhességtQl félQ asszonyok, mivel kötelesek
odamenni, ahol ezek a földi életre kijelölt szellemek élnek, igyekeznek megtenni minden
óvintézkedést amely megakadályozhatja, hogy e szellemek valamelyike is beléjüik szálljon
Spencer és Gillen nem mondják, hogy ezek az. asszonyok tartózkodnak minden
nemi

kapcsolattól.Ezt. úgy vélik, nem is követi fogamzás, csak ha a szellem" beleszállt az asz-
szonyba.
Ismeretes-ea fogamzás fizikai oka San Cristovalban, a Salamon-szigeteken teszi fel a
kérdést Fox. Jelenleg- válaszolja minden bizonnyal. Ha megkérdezik bennsziülötteket,
-
a

miért szokták házasság elsQ szülöttét élve elégetni, csaknem mindig azt felelik, azért, mert
a
nem a férjtQl, hanem egy másik férfitól van. Bizonyára számos
ez a gyermek valószínúleg
Azt mondják, hogy az embriót egy Hau-di-
tény van, mely a másik hipotézist támasztja alá. Kauraha nevq kígyószellem
Ewavi nevq adaro, aki Guadalcanarban él egy hegyen, vagy egy
nem zárja ki egymást. A San
Cristoval-i
helyezi az asszonyok méhébe."" A két hipotézis
-

szigetlakók valószínqleg megtudták a fehérektQl, vagy saját maguk figyelték meg a nemi
aktus összefüggését a fogamzással; de azért
szoros
nem kevésbé hogy az igazi ok
állítják,
beleszáll egy asszonyba.
csak misztikus lehet, egy szellem, aki elhatározta, hogy
különösen a bantuknál, a feleség meddQsége
A primitív társadalmak nagy részében,
felbontásához. Egy jól ismert participáció
valóságos sorscsapás, és elegendQ ok a házasság
veszélyezteti a férj ültetvényét; tehát el
kell
alapjánaz asszony meddósége terméketlenséggel
A bennszülöttek persze nem
válniuk. A terméketlenség okát mindig az asszonyban keresik.
kívül a fiziológiai szerepét.
nemi aktus De, mint ahogy valójában nem

hagyják figyelmen a fogamzás

elmaradásának a
terhességet, arra sem gondolnak, hogy
ettól teszik függQvé a
sem
valami misztikus ok van; azaz egyetlen gyermekszellem
férfi is oka lehet. Bizonyára miatt.
reinkarnálódni az adott asszonyban. Az asszony pedig, elkeseredve meddQsége
akar
az Qsökhöz és a
láthatatlan hatalmakhoz könyörög, legyenek
nem remél másképp gyógyulást,
az áldozatokat.
az adományokat és
hozzá kegyesek, megsokszorozza annak megismerését, hogy
a megnyilvánulása megnehezíti
A primitív gondolkodásnak ez feltételenek
pontosan arról, amit mi a fogamzás fiziológiai
is
vajon egy adott törzs mit képzel sem szükséges, hogy világos
elképzelései
ez lényegtelen, az
nevezünk. Minthogy számára erre irányítja. Egyes
tudja, mit gondol, mivel figyelmét nem
legyenek róla, hogy pontosan vannak, mint szomsz daik-
kialakultabb hagyományaik
társadalmi csoportoknak bizonyára A megtigyelók
lehetne ebbQl a különbségböl.
bármire is következtetni
nak, anélkül hogy lehetnek. Ugyancsak ebbol eredoen,
ez a
és mégis igazak
adatai eltérhetnek egymástól, közömbösnek mutatko-
az ellentmondással szemben gyakran
ismert,
szellemiség, mely mint rendes fellétele a nenmi aktus,
és hogy van
elfogadni, hogy a fogamzás
zik, egyszerre hajlandó A Lucina sine concubito talán
kivételes; önmagában semmi
nélkül.
fogamzás nemi aktus azi álmodja, hogy egy
szellem belészáll, akkor meg
Ha egy asszony
rendkívüli sincs benne. a mítoszok teli
vannak ilyen
születik. A mesék, a legendák,
kell fogamzania: gyermek ebben bánni meglepot is találna.
Ebbol
anélkül hogy a prnmiuiv gondolkodás
jelenségekkel,

125.
Australia. (A közép-ausztraáliai óslakó.)
Spencer-Gillen: The native of CentralCristoval. (Társadalmi szervezet San Cristovalban.) J. A. I., XLIX
in San
C.E. Fox: Social Organization
(1919), 119.
654 A KLASSZIKUSOK

nem kell arra következtetni, hogy figyelmen kívül hagyja a nemi aktus szerepét, de még ha
nem is hagyja figyelmen kívül, még ha esetleg van is több-kevesebb fogalma róla," nem hiszi
azt, hogy ez a fogamzás feltétele.

A természet jelenségeivel szemben tehát a primitív gondolkodás nem ugyanazokat a kérdé-

seket veti fel, mint mi, vagy egyáltalán nem veti fel ezeket a kérdéseket. Ezeknek a vad
törzseknek - mondja egy felfedez a Szumátrán élQ sakaikról beszélve - egészen csekély az

okságszükségletiük.."-Az,okságsziükséglete"itt a körülöttünk történQdolgok. jelenségek

által .felébresztett érdeklödést" jelenti. A legalacsonyabb rendq társadalmakban, különösen
bizonyos dél-amerikai törzseknél. gyakran megfigyelték ezt a látszólagos apátiát és szellemi
eltompultságot. Ez könnyen vezethet ara, hogy a primitív szellemiségrQl általában pontatlan
következtetésre jussunk. Ha ezt a tévedést el akarjuk kerülni, akkor mindenekelQt nem
szabad ezekben akár alacsony, akár némileg magasabb rendq - társadalmakban ugyanazt
a típusú.oksági szükségletet" keresnünk, mint a miénkben. Mint ahogy az elemzett tényekbQl
és intézményekbQl is kitqnik, nekik megvan a saját, rájuk jellemzQ ,okságszükségletük"
melyet a sietó és elfogult kutatók könnyen szem elQl tévesztenek. Ez a lényegében misztikus
és prelogikus gondolkodás a miénktQl eltérQ irányban, más úton halad. ElegendQ csak arra
felfigvelni. hogy milyen jelentQségq számára a jóslat és a mágia. Ahhoz, hogy nyomon
követhessük ezt a gondolkodásmódot, hogy feltárhassuk elemeit, úgyszólván erQszakot kell
tennünk saját gondolkodásunkon, és a természeti népek szellemiségéhez kell alkalmazkod-
nunk. Csaknem lehetetlen erQfeszítés; de ha kísérletet sem teszünk, valószínúleg megismer-
hetetien marad számunkra ez a szellemiség.
Túl azon a csaknem leküzdhetetlen tendencián, mely akaratunk ellenére arra késztet, hogy
a saját gondolkodásmódunk szerint fogjunk fel minden gondolkodást, egy másik tényezQ is
elfedi elQlünk a
szemléletmód
primitív sajátos tulajdonságait. A gyakorlatban a primitiv
emberek könnyen elérhetó eiképzelések szerint élnek és célokat követnek, e célok eiérese
érdekében köriülbelül úgy cselekszenek, mint ahogy mi tennénk az Q helyükben. Abbol a
LénybQl, hogy bizonyos körülmények közöt hozzánk hasonlóan cselekszenek, hajlamosak
vagyunk azonnal, alaposabb vizsgálat nélkül, arra a következietésre jutni, hogy szellemi
múveleieik általában a mieinkhez hasonlóak. Kizárólag egy alaposabb kutató-és elemzQ
munka hozza napfényre a különbségeket.
A szellemi mkkodések az alacsonyubb rend társadulmukban cimu munkánk próbálta
kimutatni, hogy az ellenmondással gyakran nem töródo priuitiv gondolkodás hogyan képes
az

A Fels6-Kongóban éló aznadéknál ,a fogamzással kapcsolatos elképzelések legalábbis az európaiak

számára - nagyon furcsák. Ugy képzclik, hogy a magat nen cgyszcine., hanem a pete tobb, egymást követó
megtermékenyítésével kerül a méhbe, bizonyos szainu nap alatt. iarold Keynolds: Note on the Aznade tribe
of
the Congo. (A kongói aznade törzs ismertetése ) Journal of the African Sociery, XL. 1904, 239,- Ugvanez
az elképzelés megalálható a Landtunan által vizsgált pápuáknális ,Ha gyereket akanak, a férjaek szabalyo-
san közösülnie kell a feleségével, mindaddig, anig a gyeruek tejlodese leljesen beiejezódik." The folk tales
of the Kivai Papuans. (Kivai pápuák népmeséi.) Acta socieaiis scieniiarium fennicae, XLVI., 460, iegvzet
Moszkowszki: Auf neuen Wegen durch Sumaira. (Uj utakon Szumátrán kereszuül.) 90.
 LUCIEN LÉVY-BRUHL 655

lkerülni mégis az ellentmondást, mihelyt a cselekvés sziükségletei ezt megkiövetelik. Éppígy

a Drimitív emberek, akiket látszólag kézenfekvQbb kauzális kapcsolatok sem érdekel-
a $zámukra nélkülözhetetlen dolgokban nagyon jól tudják alkalmazni a kauzalitást,
például atáplálek megszerzésében vagy valamilyen eszkiöz készítésében. Valójában alig
olvan alacsonyabb rendú társadalom, ahol ne lenne valamilyen csodálatra méltó ipari vagy
mavészeti megmunkálási mód, eljárás: pirogok, fazekasmunkák, kosárfonás, szövés, ékszer
készítés stb. Ugyanazok az emberek, akik csaknem minden kultúra híján, a társadalmi
fejlodés alsó fokán élnck, bizonyos tárgyak elá1lftásában meglepQ tigyességrQl és por
ságról tanúskodó eredményeket émek el. Az ausztráliai ember bumerángot készít, a bus-
manok és a pápuák mqvészi rajzokat. A melanéziai különösen találékony a halfogásban sth.
A primitív emberek mindennapi munkáinak technológiájára vonatkozó munkák kétségte-
lenüleredményes segítséget nyújtanak szellemi fejlQdésik szakaszainak megállapításában.
Mármost, bár a feltalalás mechanizmusai a mi társadalmainkban is kevéssé
ismeretesek és a
primitíveknél még inkább ismeretlenek, néhány általános észrevételt meg tudunk fogalmazni.
A primitívek bizonyos munkáinak és eljárásainak kivételes értéke, mely annyira ellentétes
nem reflexió vagy érvelés
kultúrájuk egyébként kezdetleges jellegével és nyerseségével,
óriási eltéréseket, és ez az
eredménye. Ha igy lenne, akkor nem állapítanánk meg ilyen
nekik. Kezüket egyfajta intuíció
általános módszer többször ugyanazt a szolgálatot megtenné
éles megfigyelése. De tül
vezeti, ezi az intuíciót pedig bizonyos, számukra fontos dolgok
eszközök ügyes elrendezése még nem feltétlenül
messzire megyünk. A cél elérésére alkalmas
az elemzQ, általánosító és a
váratlan
magába az értelem gondolkodó tevékenységét,
foglalja Ebben az esetben valószínúleg nem
fordulatokhoz jól alkalmazkodó kézség birtoklását.
által kialakított és kifejlesztett ügyességrQl, mely igen
egyébrQl van szó, mint a gyakorlat aki minden geometriai és mechanikai
hasonló annak a biliárdjátékosnak az ügyességéhez,
adott pozícióba való juttatásának gyors
1Smeret és gondolkodás nélkül elsajátította a golyó
és biztos intuícióját. észlelésre és éleselméjqségre, melyrQl szá
hivatkozhatunk a kifinomult
Hasonlóképpen szerint Brazília legalacsonyabd
Például von Martius állítása
mos primitív nép tanúságot tett. változatait is meg tudják
minden fajtáját, sÑt még azok
rendú indián törzsei a pálmák ausztráliak csoportjuk
és mindegyikre külön elnevezésük van. Az
különböztetni egymástól,
stb. Gyakran dicsérik jó néhány közösség
felismerik
minden egyes tagjának lábnyomát beszélgetések alkalmá-
bennszülötteinek vele született jó
beszédkészségét, a velük folytatott
a vitákban
tanúsitott támadó és védekezó ugyessegü-
val bebizonyosodó érvelQkészségüket, mítoszaik termekeny,
közmondásaik gyakran finom maliciózus megfigyelésrQl,
ket. Meséik, ízben leljegyeziek olyan
kutatok,
tanúskodnak. Mindezt több
olykor költQi képzelQerQrQl
voltak elfogultak a ,,vadak" javára.
akik természetesen nem emberismeronek,
lélekelemzónek és
hasonlónak, olykor még jobb
Amikor magunkhoz
értelmeben) ileljük oket, alig
clkepzelhetó számukra, hogy
pszichológusnak (a szÓ gyakorlatu
jelentenek, és hogy szellemiségüket
csaknem megfejtheletlen rejiély1
más szempontból szabad szem elol téveszieni, hogy
válasziják el az övékéiQl. Azt sem
mekkora különbségek érlelmi levékenységmódokra
vonatkoznak, melyeknél a
a hasonlósági pontok
mindig olyan az észlelt tárgy
közvetlen intuícióva, megértéssel,
hozzánk hasonlóan, mint
természeti népek, el: gondolunk iu olyan esetekre,
interprelálásával jának
pillanat alatt történQ,
gyors másik
érzelmeit, meg kell találni a
arcáról le kell olvasni be nem vallot
amikor egy ember cselekvésben meg
szükséges szavakat, egy szituációban vagy egy
ember megszólaltatásához
656 AKLASSZIKUSOK

kell ragadni a nevetségest stb. Itt egyfajta szimat vagy érzék vezeti a primitív embereket. A
gyakorlat révén ez az érzék finomulhat és továbbfejlQdhet, sQt tévedhetetlenné válhat anélkül,
hogy bármi köze lenne a kimondottan intellektuális mqveletekhez. Mihelyt ezekre a mqve
letekre keril sor, egészen nyilvánvalóvá válnak a két gondolkodásmód közöti különbségek.
A zavarba került megfigyel6, aki tegnap még virtuálisan azonosra becsülte a természeti ember
intelligenciáját a többi emberével, most, mivel úgy látja, hogy a primitívek, a legegyszerqbb
gondolkodásra is képtelenek, egyszeriben hihetetlen ostobának tartja 6ket.
A rejtélyesség benne van a primitfv gondolkodás prelogikus és misztikus jellegében. A
kollektív reprezentációk elQtt, melyekben ez a gondolkodás kifejezésre jut, az Qket összekötQ
elQzetes kapcsolatok elóit, valamint az intézmények elQtt, melyekben objektiválódnak, a mi
logikus és fogalmi gondolkodásunk kényelmetlenül érzi magát, minthogy számára ez a
struktúra idegen, sQt ellenséges. A primitív gondolkodás világa
voltaképpen csak részben
esik egybe a miénkkel. A fizikai okok rendszere,
mely számunkra végtelen, itt szinte
észrevétlen marad, míg az okkult hatalmak, misztikus cselekedetek, különféle
participációk
egybevegyülnek az észlelés közvetlen adataival, hogy egy olyan egységet alkossanak.
melyben ösSzekeveredett avalóság és a túlvilág. Ebben az értelemben eza világ összetettebb
a miénknél.
Ugyanakkor véges és zárt. A legtöbb primitív ábrázolásban az égbolt harangként
borítja be a lapos földet vagy óceánt. Eszerint a világ véget ér a horizonton. A teret sokkal
inkább érzik, mint értik;
tájékozódásuk jó, és minden tájon otthon érzik magukat. Az id6
mennyiségi ábrázolása homályos és bizonytalan: csaknem valamennyi primitív nyelv olyan
szegény az idóviszonyok kifejezésében, mint amilyen gazdag a térbeli kapcsolatok ábrázo-
lásában. A jövQt, mivel biztosnak tqnik és erós érzelmeket vált
ki, jelennek érzik.
Ebben a zárt világban, melynek megvan a miénktQl eltérQ
a társadalmak szolidárisak a
saját tere, oksága, idQszemlélete,
velük élQ más (látható vagy láthatatlan)
élQlénycsoportokkal. Minden társadalmi csoport, aszerint hogy vándorló vagy élQlényekkel vagy
helyhez kötöu,
kisebb-nagyobb területet foglal el, melynek határait általában világosan rögzítik maguk és
szomszédjaik számára. Itt csak a fQnöknek van kizárólagos joga a vadászathoz és a
szedéshez. Hozzá,tartozik" a föld, a szó misztikus értelmében: gyümölcs
él6 és holt lakóit különbözQ okkult
misztikus kapcsolat füzi össze
hatalmakkal, melyek benépesítik ezt a földet és lehetQvé
Leszik számára, hogy itt éljen; és természetesen senki
más jelenlétét nem viselik el.
gy intim participáció alapján, ami közvetlen és állandó Ugyanígy
kapcsolatban
ruházata,ékszerei, fegyverei, állata-, az maga az ember; ezért,
van egy emberrel-
amikor meghal, ezek a tárgyak
gyakran senki máshoz nem tartozhatnak, és elkísérik új
földdarab, ahol egy embercsoport él, körülményei közé. Ugyanígy a
maga a csoport: nem élhetnek máshol; ha
csoport meg akarná szerezni a Lerületüket és meg akama egy másik
veszélynek tenné ki magál. telepedni rajta, a legnagyobb
A szomszédos törzsek közöl vannak
összeüiközések, betörésekbQl,
rajtaütésekbQl, terü-
letsértésekbQl származó háborúságok, de ezek nem kimondou
hódítások. Kiirtanak egy
ellenséges csoportot, de nem veszik el a földjét. Miért is tennék, hiszen itt
,szellem" félelmetes ellenségeskedéseivel találnák szembe magukat, mindenféle
melyek minden bi-
zonnyal megbosszulnák a legyQzölteket. Iu élniük nem lehet, itl a biztos halál
Talán a
csoportok vagy alcsoportok és valamely éló laj közötu tennálló lényegivárja Qket.
és lokális
participációs viszonyokban lalálhatjuk meg a legtóbb gyökereit annak, amit totemisztikus
rokonságnak nevezünk.
Azok a reprezentációk, melyeket a participációk és misztikus kizárások keveredésében az
 LUCIEN LÉvY-BRUHL 657

egyén önmagáról (akár aktuális, akár a halál utáni életérQl) vagy csoportjáról alkot, csak
távolról hasonlítanak eszmékhez vagy koncepciókhoz. A primitív emberek inkább érzik és
átélik, mint gondolják ezeket a reprezentációkat. Sem tartalmuk, sem összefüggéseik nincse
nek szigorúan alávetve az ellentmondás törvényének. Ennek következtében az. individuális
és a társadalmi csoport, a látható és láthatatlan környezQ világ még ezekben a kollektív
reprezentációkban sem meghatározottak", amilyennek látszanak, mihelyt a mi fogalmi
gondolkodásunk próbálja megragadni Qket. A fogalmi gondolkodást semmiképpen sem lehet
közönséges ,tárgyaival" azonosítani. Ily módon a fogalmi gondolkodás megfosztja ezeket a
tárgyakat elemi konkrétságuktól, érzelmi telítettségüktQ1, erejüktQi. Ez teszi olyan nehézzé
és csaknem mindig bizonytalanná azoknak az intézményeknek a megértését, melyekben a
primitív társadalmak inkább miszikus, mint logikus gondolkodásmódja kifejezésre jut.

Lakatos Mária fordíitása

Forrás: L Lévy-Bruhl, La mentalité primitive. Paris, PUF, 1960, 503-522.