/t

t.
Petfn S{naor tajXitt6s*
Petdfi Sf ndor p6[yak6pe:
Pet6fi 1823. janux 1-j6n sziiletett Kisk6rds<in 6s 1849. jrilius 3l-e utiin a segesv6ri vesztes
csatiit k<ivet6 menektil6s ktizben tflnt el.
Rctvid munkdssaga alatt hatalmas dletmflvet hozott l6tre, nagy karriert futott be. Kiz[r6lag
ir6sai jdvedelm6b6l 6t, tudatosan szewezte az irodakni 6letben va16 jelenl6t6t. Els6 verse
1842-ben jelent meg A boroz6 cimmel. Szem6lyes kapcsolatban volt Bajza J6zseffel 6s
Vordsmarty Mih6llyal. Dolgozott a Pesti Divatlapn6l. Megalapitotta a Tizek Tfursasdgirt, az
1848. mdrcius 15-ei esem6nyek egyik vezeregyetisdge volt. Munkrlssriga a n6piess6g
jegydben indult, de mar ekkor fontos szerepet tOltdttek be a tajversek.

A tdjleird kiiltem6ny mflfaja:

Az epika 6s a lira hrthrin 6116 miifaj. Egyr6szt egy filj lefr6s6t tafi,almazza, mfsrdszt a
kdlt6nek atirjhozfirzldS eruflseit, atajhatasarakeletkezett gondolatait mutatja be.
Pet6fi rijat hozott a tajkriltdszetben: a romantika trtjeszmdnye a vadreg6nyes, zordon, ember
nem lakta t{j volt. De Pet6fi nem ktivette ezt a vonalat, hanem felfedezte a hazu titi, a
sziil6ftild sz6ps6g6t. igy ,ij trijeszn6ny az alftild lett. T6jversei pl.: A csdrda romjai; il'ffiW
ApWmJilru Kiskunsdg; Az alfi)ld
Az alfiild

1844 jrilius6ban keletkezett Pesten, eml6kezetb1l iddzi fel a tajat. A kriltemdny vallomris a
sziil6firld sz6psdg6r6l 6s szeretet6r6l. Pet6fi nagyon szereti ezt a titjat. Verseiben nemcsak
pontos letasilt adja, hanem sokszor szemdlyes erzflseit is beleviszi a kdltemdnyekbe. Az
., jelkdpezi.
alfrld szeretete hazrrfrsfuSifi.is {Lrr ." .. ./,-
4, i;n' cim: utatrispzelg **ula1yVuit"|3ir.iyr5l sz6lnifog
=>{f1ry//fu*€Za/6
' ! Iverg.
t u.rrtiut t
Felki6ltassal indit. Kdtfdle titjat iilit szembe egymassal: a.zordon, vadreg6nyes tfijat 6s az
alftildet. Elismeri a vadreg6nyes t6j szeps6g6t,.de az alftildet, a sik vid6ket csod6lja 6s izereti
is.
Fontos a qas-metaforfuju ami a szabads6gof jelk6pezi. A ltran 6n a sas hely6-be k6pzeli bele
az6 szemsz-rig6S6l, fentrSl szeml6li ati$at.

A-eds_e*g*<ig6b6l, &EEgl keizdi az d&_ld lejnisrit. Vggtg.Zggljli_a_Drura-Tisza kozdt.

El6sziir b", &tozai-os-qs[e"pa-a lieelpe$-ftJe. Kdertil]doei foag
";![y*gp*9,1-g"j,eiinulatju
5-ak-a-lUe.f"ffi*i*ffi.* lgigL hAg="-+, a szeretet k<ilcsonos. Erre utal a .ry-qlgry-qgva ndz
uinr&&je_qe-s,
l4-5- versszak:' "
{refe16 k6zef6dik, majd 196r a-ftildre: a
grilyit" a m6neseke! a csik6sok vilfugfit litttatja. A
kSps_ke _a. ruozgalqa$s4g jellemzS. H4ngutanz6 szavak 6s kifejez6sek olvashat6k, p1.:

elTo.mTtri,
A 'csarda melletti, kdrnydki tljat festi le a jellegzetes alfiildi homokos tajat 6s annak
nAv6nyzet6 t, fullatvilfuget mutatj a be.
 a. A n6z6oont ism6t
Iti.

@FrEs-.nveddlyes vallomr{s-a-szfil6fiild szeretetWl.-Az l. 6s a 2.Jr.erggztr{ftur elkezdett

vallomri.clr.dtL-yissza megfogalmazza @1 e1
_lelenti
ar#ej
- --'
sz6mdn. Megielenik a b(ilcs6-€s+sz@bd6l kifeiez6s. Ez a zarLat {Qgsmarty Sz6zaffifi
"g$id"rif;i-
-
A puszta. t6len

w:ffi:T%.ru,.gymi,yen
:
ffi:1*1:ifT+=gggl,@W+s@d)
Qzerkezet A vers haromesysdereps z,lhat6.
- -
Leplgreg ff-l.verEszak): Az els6 hdrom versszakban a t mutatja
be. 4. -

ffi*u, ap ismegielenik:,,Hej,pry
(mell6kndv) i^ igggigg'Agigg-
(fbn6v) !"
Az 6)rszakok,mEszmr*esitve kertilnek bele az egysdgbe, pl.: az (lg; ro?sz gTJda u ?r---€ra kit"hf

Ertr$afigtem
tgY&bJ@ru**.ry
ffiffi"ffiffi '
6s ezzet

- Az emberi 6let helyszinei fel6 fordul. Egy ember 6s 6llat n6lkiili viligot mutat be. Uress6g,
csendess6g van mindeniitt: iires a haliszkunyh6 6s a cs6szlu{2, csendesek atauo.yitk- a csrirddk
is hallgatnak.
Az5. versszak a bdres pipr{ra gyrijtlisft r66r6s r6szletezrssel mutatja be.

ff.3
lslF.i&*$ mutatj a.
$ {t0J y-e_rsszek- nyusodt isrq6s.ze.Ii. -l.fp:i hely6be itt a
f6lehnetes 6s vad kaviifdsa l6p.

ijellegzetes ,n&u, aj@.6a @is,

irre utal a,,FljilLmdq-6tt fa4fus, feiqftlOtt holl6" sor, ami azt
ielenti, hogy a pandur k*@
a verset. lSm€t laspnlqftrl 6l: a
Hl ryli; +€9t qglszigdb6l
:#
kiiiztitt kinilvhoz hasonlitja, .ti Hffi
birodatm6ra--
nm.^-
 4.

Pet6fi Sindor tiiikiilt6szet

ilFtrz@wzr
ldej6mak szomsz6d redasokb6l 1
t A vadlridak esti sztirkrlletben, / ,
S k6pzetem hegyv6lgyedet nem jdrja.
Es ijedve kelnek resi;ir;]""' [, {, pS, .

,i1 Hogyha a n6d a szelt6l meglebben.J

ll i-. ,r*.)
t Lenn az alfold tengersik vid6kin A tgpy6kon tril-a puszta
,-l
m6ly6n-
Ott vagyok honn, ott az 6n vil6gom;
I Afl magEnyoq dSlt kem6nyti R
csdrda;/ ?\,
\r' t1-/ rb
\ Borton6b6l szabad0lt Fns lelkem,
\
\. a r6ndk v6gtelenj6t l5tom.
lglryElg[,
Latogatjak a szomjas
Kecskem6tre menv6n avAsirra,.
,

'fa
ekkor gondolatban
Tfl a fdldon felh6k k6zel6be,
A csarddndl t<irpe$tadaerctrl
Sdrgula kirdlvdinnyes homokban; I
1 --
a@ Odafeszkela visft6 LQIS- |
Gyermekekt6l nem tE6-rgatottan. i
6lib6bos 6o alatt kolomool
z--1-----=--=-
Ott teny6szir a UtrsffiraUUyrreU)
54ar*.
,- r, . - , l , ,ffi*?=
Ki+Kunsagnak sz6z krivdr qu,ly6ia S hek viresa a szanffiffii
Delel6skor hosszu g6mii kftn6l Hfis tov6hez d6li nqghev6ben
Sz6les v6lyu kett6s Agavirla. Megpihenni tarka@&E t6mek.
/*
h-h

tl ,,
[4$lesekrck nyargal6 futdsa Messze, hol az 69 a f<ildet 6ri,
u57 Zf,qa sz6lben. kormeik doboonak. A homSlyb6l k6k gyrimdlcsf6k orma
Fa-csik6sok k uriantdsa ffi'ffi**
-=- ostoroknak. N6z, s megettok, mint Elvl4ylgdoszlcp,
S pattosdsa
@
L-,";].*:
hanoos e€v:9€Ittgle!_t@
/? A tanydkn6lszellOk l6gy 6l6ben Sz6p vagy, alfOld, legaldbb nekem sz6p!
b. Ringat6lk a hal€szAs-bgza, Itt ringatt6k bolcs6m, itt sz[ilettem.
t_r)Z Ittboiiljon r@fo[ggt,
. S a smaragdnak eleven szin6vel
A kcirnyeket v (;an kaszoruza.
m
Domborodj6k a sir is foloftem. 42 /hL"
\Fsf"

: n7g&y r0 rH *# w.*-7*2.,r*
* 1rO")
 *&rF{@W-t8
De m6g a csdrddk is ugyancsak hallgatnak,
CsaplSr 6s csapl6rn6 nagyokat alhatnak,
Mert a pince kulcsdt
fi,w. Ez nagy kdnnyelmtien mind elfecs6reli,
Akdr elhajftsdk,
Senkisem fordftja fel6j<ik a rudat, ,62,
A sok kincsnek a t6lcsak hiilt hely6t leli. H6valsop6rt6k be a szelek azutat

Nincs ott k al,

*.sffist uralkodnak a rekftL-A-yih*Ak:
Sem a i;, . Egyik fbnn a lEgben magaEeii-Svarog""-

f,m Sa
Nem sz6l a harsoo6 haris a ffi kozfil.
Mdsik alant nyargal
Szikraz6 haraggal,
Szikrdlk alatta a h6, mint a tfizk6,
'r
a' o
I il'
/!'1

ffiWd tfi Bg-cGiadiriXieirvGnrir.sokg,

heoedfil.
ld%
A harmadik velok birkozniszemkdzt j6.

Alkonyat fel6 ha f6radtan elfilnek,

Mint befagygffi.tengqr, olyan a sik hat6r, A r6n6ra halv6ny kodok telepfilnek, (/aa
n Alant r6pllanap, mint a fdradt mad6r, S csak f6lig muta$6k ffi-.xr>z -
5-wz" wsffiirito A bslirclabiel,"
Mdr oregkor6t6l,
S le kellhajolnia, hogy valamit l5sson...
lgy sem igen sokat liit a pusztas6gon.
iioi'rn"qilr{,irffi i'irqoi'd"W
Mintffisz6l6r5l,ffi ' '
.Ures most a hal6szkunyh6 6s a cs6aztrdz; Y$szafullant a-nap a lslfdoerem6r6l
Csendesek a tanyfk, a josz6g benn Visszan6z m6g egyszer q
szbn{z M6rses tekindre[' -j" drffif.
Mikor v5ly0 el6 S mire el6r a szeme a tuls6 hatdrra,
Hajtj6k estefelE, Leesik fejdr6l v6res koronSja.

4 -,bul. Egy-egy bozontos b0s tin6 el-elb6dti!,

Jobb szeretne inni kinn a t6 vizebtil. Pest. 1848. ianudr

Leveles dohdnydt, ner*f;J" 3*

'Ve.h
A Nagyszalonti{n sziiletett Arany Jiinos a XlX. szinad egyik legnagyobb magyar k6lt6je
Pet6fi Sdndor mellett. irlipilyi$aviszonylag kds6n, harminc dves koraban indult.
Az elveszett alkotm6ny cimii miiv6ben benevezett a Kisfaludy Tr{rsasrig pilydzatira. A
pilyadijat elnyerte, de a korai miivei m6g nem tettdk hiress6 a nev6t. Azigazi 6s nagy sikert a
Toldi hozta meg szitmira. A kriltdszet mellett szerkeszt6je volt a Szdpirodalmi Figyel6 6s a
Koszoni cimti lapoknak. Tagia volt a Kisfaludy Trirsas6gnak 6s az Akad6mir{nak is.

2., A ballada meghat6rozasq;

Nenlo!!€;rg1i gs,mr!(Qh6szBli kisepika-i*mtifaj. dtal6ban lragrkus t6mrlt dolgozfel,de vannak
vigballadArk is. Jpllemzoi :

# t<irt6netet besz6l el
.fl cselekm6nye a szerepl6k parbesz6ddb6l monol6girib6l bontakozik ki
6s
,*:
elhagyja a mel16kes kdrulmdnyeket, igy az elbesz6l6s szaggatott, hom6lyos lesz
flm a kiils6 t<irtdndsek jelz6sszeriiek, a szerepl6kben zajl6 lelki folyamatok keriilnek
el5t6rbe
A S*&i-m ag{rbanhordja n.ri. ndhr{rom miinem saj 6tossiryait:[fuffiAfu**tt t l*//'At
ryi*/,^
.lira mert vers-ben ir6dott-6s-lir+i gronol6gokal tartdrlr*" " /4& *@'*{*4u'
o ppik6 mert tdrtdnetet mgs6l el
o dr6ma mivel prirbesz6dgket tartaknaz 6s spkszor tragikus.
A pagyar mriballadrit Arany Jiinos emelte vjligirodalmi rangta.,A ballada azegyikieJlegzete,s=
mrifaia,lett. Ballad6i.kiildnbdz6 miifajriak, m6s-miis t6m6t dolgoznak fel, 6s elte.rO €lmdnyek
alapjfn szuletteK.
alapJan sztilettek. SauadalnaK
Balladdinak leglontosabb
legfontosabb temar
tdm6i az erKolcs
erk<ilcs es 6s a leleKtan. lobb miiv6ben.a
16lektan. Tdbb muveben.,a iJ_ fi'
biin 6s a biinh6deqplqbr6a6jat-6llitja $iz6pporrt1La., t8O3 "rrilA Lb, lffi/tzzfu ,A
,4f7 g€4/- bcw<-
-:r r,,t,int n .r/"/"u%;&.
t -t tzt s" a"p#raz

A balladiik csoportositiisa: ryy

ILA
z{/ l"*k'
L Kel_ejkpzqs_qze_qqtj

Kdt nagy balladak6lt6i korszak:

1. nagvk6r<isi balladr{k:
pl. Awalesi bdrdoh V. Ldszlf

2. 6szik6k korszak:
pl,. Tetemre hivas, Vdrds Rdbdk
---'"'t
ILiLeus!*!s_6_s_m_ii&li js!tuz__e_kalapidn:'
.*' i_-''- :-*: -d--
- - -'-'=r G"#-fi&
- -.---

l.eqgt*_{:q"balladdk:pr.4g:.g:'_f.y:^*rengeri-hdntds
2. dr6mai balladr{k:
eb5M
pl.k*mel{
3. hisJ6rias 6nekel< hagyom6nyrihoz kapcsol6d6 balladak: pl. Zdch Kldra, Szondi kit
apr6djg
4. romiincos ballad6k pl. Rozgonyind.
5. kisdrtetes balladak pl. Hid-avatds, Tengeri-hdntds
6. gnekdotikus balladdk: pl. Pdzmdn lovag

III. Szerkezpt_ alepj aq I

 r. ler@k&egL
A crelekm6ny egyenes sz4lon fut, az elemdnyek id6randbqn k<irelik egymrist. pl.: Zich
Kdra, pa*-ruiaJplgg. Az ilyen balladdk rltalehan efl$@4!, mg{ e{yJre,re,pl6 ,.
---_------.-.-
n6z6oonti6b6l ismeriiik mes a t<irt6netet.

2'@l
A #fi kedetdn szerepl6 meghatr{rgfrlmotiynmJrissza.q. p1. asszony cimii
balladaban a leoel mosiisa.

3. p{g A
@parhuzamos esem6nyek alkotjr{k a greIpkngnXt.pl.Y@ ket ?p,fddja.
- tp!!.-.
t"Mt szolJ.il"g, -tiU"u fq
s.

e gddjgUgg$ ballad6k k6zn tartozik fgye"er kork&Os fel6pit6sti, vagyis m@!{

"o"utt,

A balladaGtgronti probHmdal,Agnes az isteni trrrv6nyekkel kertil tissze:iitkQaigb,e. mert

szeret6i6vel esviitt mesOlte a sai6t feri6t.
AB,lluf ryege_zgg3glrdsrqr.&sskdik:
I. idsz: (1-4. vZiisiakt: 2
mutatja be, &?jS az g-t bgygtg_ slr.o_fg j
Ez ardsz legfeljebb n3foFy 5ri4 tilel fel. Agnes asszony fe!1
kSjmyez*e_J6lemdny6t6l, 6s szerAe---ekrtkqhi tettet. Ezdrl.. Et6r6_:dlaszokat_ad
%
a
k[v6ncsiskod6lmak 6s az oda 6rkez6 hajdfnak.

rfisz: (5 -79. versszak):

Tov6bbi kdt ewsdsre tasol6dik:
s4\rersszak:lAsnes
-----'--'-"'---
btirtdnben
%
tdltdtt ideidt mutatia
e
be. A biirton
er-L-_--#
abezfurtsip.helvszine. ahol
-

Agnes asszony egyequl ryara4 bq+gy"et, yg*mbe kell u@e4gl. rg@er*t-turda}{sa

I %
egyre ink6bb gyOtri..

Ez aballada leehqsszab!_reszt* de egyben El:rjd d6f,{og 6t.

A biry4gr,tar-svplAst mutatja be,
asszotry lg4epzrkbn r- isgf!.Agnes *ffiFh
tsJisg
eW. A ktily!16ggal val6 kapcsolata reU-egp*n_qgszg&ad, nem 6rti azt, amit
ferje ha}i[{r6l mondanak neki a bir6k.
A bjir'.it{ qegsdryli!$.,a2 asszonyt, ezdrt hezIrgJlggS qe{.fgv_gon&,ljel**hosv nawobb
ugeteres.eaJoer-:r:egrrp.ruel*tov:pp:eil--
.z:1-
8.'rdsz: 00-26. versszak): )
Az asszony tovapbi 6letet prfiatjabe. Az id6 mu$s6t n6h.iny mntivum, jela, pl.: a lqqggy6
az arcanmegt

Wra, tdrvissza Yf M/qgva

hallgat6s6g reag6las6t foglalja magfba.

-

"'' Agnes asszony a patakban
Feh6r leped6j6t mossa;
@fut6
A hab elkapdossa.
#
un! troabm atvla. ne naovr el-
r%
I r. Odagyiil az utc-agyermek:
l Agnes asszony, mit mos kelmd?
fi "Csitt te, csitt te! csib6m v6re
Keverd ela gyolcs leplet."
/ [,, Oh! irgalom atyja, ne hagyjel.
f* -*
4!n'c- -,
j-Q
lgef u!ryEs-rem5zldn6[
Agnes asszony, hola f6rjed?
: .
"Sslttagom . hiszsfibeffLah4f !
Ne menjtink be, mert fo_!Eb[ed."
el'
4. Jon a lreidu: Agnes asszony,
A tomkicbe gyere mostan.
tr
Egy sug6r a borton napja,
Eje pedig r6mtiil n6pes.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
{ " Szeg$ny Agnes naphosszanta
N6z e kis vikiggal szembe,
N6zmer6en,-asugdrka
Mind belef6r egy f6l szembe.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
7 Mert, alighogy f6lre fordul,
R6mek t6nca van k6riile;
\aoa kisf6ny nem volna,
Ugy gondolja: meg6nilne.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
tjm azonban, iddtelve,
Bort6n6nek zArja ny flik:
Agnes a torv6ny el6tt
Megdll sz6pen, ahogy illik.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
di Oltozetj6t rendbe hoza,
Kend6j6re ford fr gondot,
Szdghaj6t is megsimftja
Nehogy azt higgyek: megbomlott.
1 Oh! irgalom atyja, ne hagyj
€--P---'}e'-
h
-:-lHogy bel6p, a zold asztaln6l I
"ft'isaes 6szek lilnek sorra; f
Sz6nalommal ndznek 6 16,
Egy se m6rges, vagy mogorva.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
;,,i "Fiam, Agnes, mit mivelt6l?
SzlrnyU a bfin, terhes a vfd;
Ki a tettet v6grehajtd
Szeret6d fm maga vallrdd."
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
,' "6 bit6n fog veszni holnap,
O, kif6rjedet megrilte; :
Holtig vizen As keny6ren
Raboskodva brinhod6l te."
Oh! irgalom atyja, ne hagyjel.
l
Kdrultekint Agnes
..+-'Meggy6z6dni
"rrrony,
6p esz6rril;
Hallja a hangot, 6rti a szdt,
S mrg azt 6rti: "meg nem 6riil."
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
/*De am it f6ri6r6l mondtak
- ---'----.
A- SZO OIV Wr,u\ft@
rfut --?
VtSSZaSan teISZrK:
AZ VilagOS CSaK, nogy Ot w&8wtrAd\
Haza t6bbe nem eresztik.
0h!irgalom atyja, ne hagyjel.
,..r5lrlosza slmi, kezd zokogni,
Sfi rii zdporkrinnye folyvdn :
Liliomr6l perg6 harmat,
Hull6 vizgyOngy hattyu tol!6n.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
"8 "M6lt6segos nagy uraim!
N6zen lstent kegyelmetek:
S0rgetSs munkdm van otthon,
Fogva 6n itt nem filhetek."
Oh! irgalom atyja, ne hagyj et.
,,1:' "Mocsok esett leped6mdn,
Ki kell a v6rfoltot vennem!
Jaj, ha e szenny ott maradna,
Hov6 k6ne akkor lennem!"
Oh! irgalom atyja ne hagyj el.
rh Osszen6z a btilcs t<irv6nyszek
Hallatdra ily panasznak.
Csendessdg van. Hallgat aszJri,
Csup6n a szemek szavaznak.
el. t
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
 ;3 Holdvil6gos 6jjetenkint,
Mikor a vL fdra csillog,
Maradoz6 csattan6ssal,
Feh6r sulyka messze villog.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

S Agnes asszony a parakbarl 7 . .,; Es ez gy megy 6vruil-6vre;

Leped6j6t tlrira moqea' iffi;*fl- "' T6len-ny6ron, sztinet nelkril;
Feh6r lepl6t. tiszta lepl6i ,rrbirfr__. Harmat-arca h6 napon 69,
Gy6nge t6rde fagyban k6kUl.
Oh! irgalom atyja, ne hagyjel Oh! irgalom agja, ne hagyjel.

fu{Mefthi6ban tiszta a gyotcs, '. 6*r"'4,,r" -rn rrai-_e ib/{a""{4ruO4x.*

Benne tobb6 semmi v6rjel:
Agnes azt mfu egyre t6ija
M6r nem holl6, nem is 6ben; {^
S 6pen 0gy, mint akkor ejjd.
@/t
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. @penJ-l
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
,,9 Vinadatt6l k6s6 estig ,:"'s asszony a patakban
'*Alla
-/^,r'/f'rrrhot
vkben, sz6ke iellett: '_q] a

Hab zilillla rezg6 6mydt, Feh6r m&"zrxa

U+@;;i;".;; hasyiet. I

S&**qa*"lJd;MM
kar;rra*s(*w$ -+ffi.
 3. ADy EI\IDRE szERELndr r6r,rrsznrr
Ady Endre a mai modern magyar lira megteremt6je. Eletform6ja 6s 6rt6krendje is elt6r az itlagostll. Versei gazdag,
osszefi.igg6 jelkdprendszert alkotnak, lehet sz6l6tomiisszerii t6jversekr6l, maryarsfg-versekr6l, h6boruellenes-
krjltdszetrol, l6tharc-versekrol 6s szerelmes kdltem6nyekr6l. A szimbolizmus cdlja, melyben Ady is alkotott, a mti
@mejfit6l, trirgyi vil6g6t6l ftiggetleniil, ill. ezeken keresztiil a szeps6g a magasrendii 6rt6kvil6g megkdzelit6se 6s
kifejezdse. A XX. szAzadi irodalmi megirjukisnak a hatr{rkdv6t a Nyugat cimii folyoirat jelentette, melynek els6 sz[mdt
1908. januar l-j6n publikriltrik. FdszerkesztSje Ignotus volt. Ady is az irj foly6irat egyik vez6regy6nis6g6v6 v6lt. A
Npgat szellemdben t6bb ir6 6s kdlt6tirsrival egyiitt irj l6tlsm6dot k6pviseltek. Ady is a Nyugat els6 nemzed6k6be
tartozott; ahogy Babits Mihily, Kosztol6nyi Dezs6, Juh6sz Gyula, T6th Arpid, Kaffka Margit 6s Karinthy Frigyes is.
Az irj stflus 6s [j szellemis6g adtr{k Ady rijszeriis6g6t verseiben.

1877. november 22-6n sziiletett Ermindszenten. Elete sor6n sok fut6 szerelmi kalandban volt r6sze. Egy Nincosn6vel
val6 viszonyahathsira'trtaAz in menyosszonyomcimi verset. Az embereket megboffr{nkortafia a viszonyuk, de a
koltot ez nem 6rdekelte. Csak a nbi irinta 6rzette szsrelme, nem pedig tr{rsadalmi hovatartozirsa volt fontos a szitmira:
,,Mit b6nom dn, ha utcasarkok rongya, / De elkisdrjen eg6sz a siromba". Ez amerdszs6g eddig szokatlan volt a magyar
k6lt6szetben, bar nem minden el6zm6ny n6lkiili: a perdita-kultlsz, azaz a romlott, erkdlcstelen, d6moni n6 ir6nti
v6gyak versbe szed6s6vel amagyff irodalomban elsSk6nt Vajda Jr{nosn6l tal6lkozhattunk.
Fordul6pont kdvetkezett
.b: td*#:r?W4 a nbla 6t 6wel id6sebb ferjes
asszonnyal, Di6sy Odonnd Briiil ZAdUal.'Ye v6gre r6tal6lt azigazi szerelem. Ez az esemdny
kdlt6i p6lyafut6s5ban is fordulatot jelenteff, hiszen a P6rizsban 616 asszony fog6kony volt az irodalom ir6nt, felfigyelt
Ady cikkeire 6s verseire. .4'g,6 magavnlSzerette volna vinni Adyt a francia frvrirosba, iW u addig gyrijt<igette ap6nrt,
mig dssze nem gyiilt az t#paizYfffizaAaaitotta kdlt6i tehets6g6t, az Adlllal itt elt<iitott id6 hat6s6ra sziileuek meg
a L6da-versek. L6da fErjes asszony volq de bAtran villalta a botrfi*ozhst kiv6lt6 kapcsolatot. Szerelm[ik egyszerre
volt 6nim 6s gydtrelem, elviili{sok 6s erymiisra taliil6sok sorozat4 izgalom 6s fesziiltsdg. Az ekkor szi.iletett versekbdl
hianyzik az egyiittl6t 6r<ime, bm ryakran helyt kap a megbiinils, a kdnydrgds, a fenyegetetts6g.
Szerelmiikbehifunyfirzet feszkelte be magSt 6s 6lland6 kis6roje lett a hi6baval6s6g 6s a halilhangulat.
A Lidival a bdlban c. versben is balj6s, szomorf hangulat uralkodik, az ifltfLsirg, a szerelem elmrilis6nak tragikuma.
K6t kiil6nb<iz6 szerelmi peri6dus jelenik meg: a vid6m, fiatal b6li forgatag, akik m6g csak most kezdik 6lni a
szerelmet, 6s boldogok, 6s a fekete pir, akiknek titrca a boldogtalans6got, a szerelem vfg6t mutatja
meg (r6zsakoszoruik is m6r r6gen elhervadtak). Bel6pttikkor a zone ,,elhal" , bris cs6nd kis6ri t6ncukat. A fiatalok sirva
sz6trebbennek, <irdmtket a t6li sz6l frni el. A vers szerint nincs megv6lt6st jelent6 szerelem, a boldogs6g mogdtt
mindig ott hfiz6dik a boldogtalansrig lehet6s6ge is. Az els6 versszakbar; fekete 6s r6zsaszin j"l"nik mdg meg,*.ufo4
a ro,sasz(n utal a mritkap6rokra, a fekete pedig termdszetesen a fekete, hAl{.tpr k6sziil6 "J&g5[ phrra vonatkozik. e4-
F*.*
"
,,Kik ezek? S mi bils csbndben Llhal a KIg sLqvtg-teremDen jl
Lddoval a bilbon beldpiink Tili szel zilg s elalusznaE ciTffngok.
H aldl-arcunk sotit fdtyollal oujuk Mi tdncba kezdiinh ds slrva,
Sikolt aft;bfr$ tornyosul, omlik
SltSru dl* ae g r 6 z s a - ko s z o ru i n k a r dideregve
P arlii n forr 6. ifi u p ar a
as, 166I ddg.
i f
;E rcr e m77ii n d m dn sz e rte-s z 6rjuk. Rebbennek szdt a boldgg mdtka-
'44,Lefauaa*;aa9raU;qjoUr*ot, parok.
S--stgzf g! 9 t, o!t!;-jrt! t, kliry* Sb%b ; an/Yl4:.a,ae,;ka,,t1,,,ft/o4n. 'iltqfi
:W:ry
".
A?C&2fi,{d- t ,f-{r!4" A rt,1,7/a4-4
c. kdltem6nyben a rmonikus szerelem motivumai i

0*a keliink Megti)nk ca 6szbe, Szdllunk a frme szdllunh ...'.i,;.]

4;r;4S."
Vtjj ogv a, sirva, kergetdzve, Yalahol az megdllunk,
Kit lankadt szdrnyi hdja-maddr Folborzolt tollal,

Oj rabl6i vqnnak a Nydrnak" Ez az utolsd ndszunk

Csattognak az ilj hdja-szdrnyaN Egmds husdba bel vLAL'dfp.tf2€ff ;
Dillnak a csrikos iltkiizetek S lehulluruk az 6szi

Nem boldogslgot, hanem nyugtalans6got, fi$dalmatSfugallnak a kitlt6i kd dril6, cs6kos iitkdzetek, erymis hris6ba
t6p6s. A legels6 szimb6lum a h6japir, amely 6s Adyt jelkEpezi. is kis6rik a verset (sir6s, csattog6s,
viiiog6s), amelyek szinte brlntj5k a fiilet. A 2. '6fa,fibizonyrtj4 hogy a kdlt6Qoltakeppen minden szerelem
krizos sorsir6l sz6l: minden szerelem a Ny azOszbe tart, ahory a boldogsrig a\ldogtalans6gba, afratalsilgaz
0regs6gbe. A mozg6st jelent6 ig6k (ftra k, iizve szallunk) jelk6pezik ennek az az egy re gyorsa bb6 v iiirsirt,
mintery a lejtdn val6 megindulist.Myjd ah5japir hirtelen megi{ll: irgy tiinik, hi6bavalo vo kor5bbi mozgits, az oszi
avaron v6rja 6ket az elkeriilhetet Diszharmonikus 6rz6st keltelenek m6g a ri rirvult sorok.
 A nagy szerelem bemutatas5t - amel1' a vegdn
verssel zirhatjuk. Ady ebben kimeletlentil lei{a"
asszonyt is letagadja. Tdbb rdgebbi vers6ben
kriltem6nyben nyiltan ki is mondja: ,.magamimfd6
csak a gy6tr6d6sr6l sz6lt - az -es Elbocstitd, szio iizenet c.
m6r 169 jerf igaz, sbt az eg6sz szerelmet 6s az
zerelme miir
szerelme
ejt arr6l, hog-minden n6ben magifi szerette. Ebben a
imhja) tols6 versszak:

Lezor ogsz- e, mint r d g- hen' adt v ir dg iinmagam imdidt?

Rig-pi hend im akimv b 5 I ki hullv a, a Sorsot, sorsod kirje meg,
Ya g,t fut Mr oz,- a r o n g'' i g- c ip e I e d nevdljenfonddni
Yett nimbuszod. e:sarnok, kts igdt S minde nyel el, dr avag,t salak:
S, mell,vdgre milto ndjddrt rebeg, tiltalsm meg 6n ldttalqk"

S rdgen nem vagy, mert m6r r6gen l6tlak. Igy zfurult le v6giil a hol boldog, boldogtalan, hol kedves, hol
egymils hris6ba tdp6, de m nagJ szenved6lyekkel teli L6da-korszak.
A kapcsolat vdge ut6n a ktilt6 6r6mmel vetette bele mag6t a szabad 6letbe. Nary szimmal kapott rajong6i leveleket,
felajrinlkoz6 szerelmi vallomfsokat. A Le_yjlifgkt<izgl"feltiint neki ery 16.eyes- l5py, aki UrA$ lAnggn,-kQfSledegl-o-*
IRj4l-e-tq-b-_b-i:lsy_eJi.3g: vtpeilf roko!9kz grg-{ Ady n6ha-n6ha m6g v1{lag19! js neki. A
3_I:Jj9-lgk, hogy 6k tsvoli "'ff6$ft*e#d -bdi6s6sei;E 'ietieiil-'1gja--Gi--y-es{q
titnyt Boncia neriffiatii*ei. Evelien 6t"' leveldnefi Ek-
_szemdlyg;9-[,'i3.^tA]altg"zfpk Csucs6n, a lfuny csal6djr{nak birtok6n, 6s 1.215-ben !n6l az e*.qfgt_ Ls-*lLqgF11otLAJL
S.zcrehntiknem.yo!!--b,-o-,1.("-qg, de-A-h.pb.-q.,r-up,gp_a !plk5,ne\ m-qrg{6ftetjelent6tt ez a k6sei, szenved6lyesnek m6r kevdsbd

e
fp\
Mdr vdniili kezemmel ,(4 Mdrvdnill6kezemmel ,i '*,." ..._rr *r:at a-"' '.- -.-:
Fogom meg a kezedet, al-':!' Fogommegakezedet, il'): ; "''r'; *'--"'""''
Mdr vdniilf szememmel MdrvdniilSszememmel i" I *;:+sJ'Fi
# '+" ' ':*'-.
5rizem a szemedet. ,rizem a szemedet. "': : ti:*
'

Yildgok pusztulasdn Nem tudom, midrt, meddig

Osi vsd, kit rettenet Maradok meg mdg neked,
02, drkeztem meg hozzdd De a kezedetfogam
S varok riadtsnveled. S Srizem o szemedet

Az iitemhangstlyos sorok n6pdalszerii egyszeriis6get mutatnak. Az egym6st fog6 k6z 6s azegymitsba n6z6
szemek binons{ry5rzetet jelentenek. Az idill mdgdtt ott lapul ahal{i kdzelsdge, amely mindenkinek sorsa. Az els6
versszak szerint szerelem 6s <iregs6g ellent6tben 6ll erymdssal. A2. versszak csupa nyugtalansfg. A h6borf 6lm6ny6t
csak a haza6rkez6s orrime cscikkenti, hiszen Csinszkdval nemileg biztonsiigban eni magitt,6m azotthoni hajl6k is
fpsziilts6ggel telik meg. A 3. versszak az kffiEisq.ell6se, i{m a hg-a,gq!a1-m6r me,g"vrilpzott: benne.v?! gZ. szakasz
riadalma" azegmilst fog6 k6z miir gdrcs0s erym6sb.a kapaszkod6s! a mdsikra val6 riszorulast jel.enti. *y' ".
;.. fe-l6rt6kel-64"r1._*fr_:S-gyf$rg_ta]6!69 Ir^I9-". A 4. szakaszban szorong6 k6rd6sek kapnak helyet: ,,mi6rt',,,meddig".
Eiekre sem AdfltEffi-riiiJne;m tudifrtja avhlaszt, hiszen az ember sorsa kiszimfthatatlan. A felelmekkel szemben ott
van a boldogs6g akar6sa- ert hangsrilyozza a harmadszor is visszat6r6, egym6sba kulcsol6d6 kezek szimb6luma. Az
utols6 yersszak mr{sodik szakasziban i6f6lrimek csendiilnek tissze, ez jelzi a (csak) viryott harm6ni6t. A ktilt6t eg6sz
61ete sorin ellens6ges firyelem vette kdfiil,hiszen nyelv, izl6s 6s lszjhrilster6n eg6szen mis volt, mint amit az
emberek megszoktak. igy volt ezakdtkorszakb6l 6116 szerelmilkbjihanis. lglgjanu646bantiid6gyulladistitmadta
 Babits Mih6ly: J6nrls krinyve

FELELETV AZLAT:
I. A Nyugat 6s kora
1. Babits 6lete
II. B a6iis kdlt6i munkiissdg u ff .2 3 { lrorszaka)
(Sron,auktinyve )' '-'
1. A tdrtenet
2. S9-regeE_e?.- gredeti sz<iveg16 I
l. 801[ijbfselmez6s
4. Stilus
"

I. A Nvusat 6s kora
A XfX. szinad mdsodik feldben az irodalmi {zl6s meg)tatarcz6ja Gyulai P6l ds az 6hala
k6pviselt konzervativ n€pnemzeti iskola volt. A k6lt6szeti iderllnak m6g mindig Pet6fi 6s
Arany szirnitott, holott az etx6pai irodalomban mdr rijit6sok mutatkoztak - Az itj krilt6szeti
iranyt jelkdpezb Romlds Virdgai kotet mfu 1854-ben megielent, de Magyarorszilgon sok6ig
nem volt hatasa.
Brir el6zm6nyei voltak, azigazinagy irodahni aitorest aNyugat jelentette. Ugyan m6g
fenykoriiban is csak 2000-es p6ldrinysz6imban jelent meg, sok t6mad6ja aka& akonzewativ
irodalom 6s az egyhinrdszirLl, de a fiatal kdlt6k 6s ir6k kdztil alig volt olyan, aki a hatasa
al61 ki tudta volna vonni r:r.agifi.

1908-ban indult, Ignotus, Hatvani Lajos, Osvit Ern6 6s Feny6 Miksa szerkesztett€k,1923-bart
Babits 6s M6ricz ve-tte 6t a vezetdsdt. M6ricz 1933-ban kiv6lt, s a lap mdg l94l-ig mtik<idritt.
1. Babits
,*.*
"'
6lete
1882-ben sziiletett Szeksziirdon katolikuspolgfri csaliidban.
A budapesti bdlcsdszkaron tanult, itt ismerkedett meg Kosztollnyival 6s T6th Ary6dda], majd
Fogarasonhelyezkedett el tanrirk6nt. A$"yugatban 1908-161, tehitaz indulast6l kezdve
rendsze{esen publikrilt.
1909-ben jelent meg Levelek irisz koszoriljdb1l cimii k6tete, majd 191l-bgn a Herceg, hdtha
megjdn a til is.
1915-bpn a Recitatfv qimtkdtetben megielent h,E!..gruellengs,yersei miattperbe fogi6k
(Fortissimo, I i$szotlan a kez6v el) -
A Tandcskdztfusasirybukasa utiln megfosztjik egyetemi katedrfijii6l, meghurcolj6k, h,tzaryilk
aztradalmi tarsasagokb6l, csak lassank6nt keriil vissza az irodalmi 61etbe. |S..[1$Se T<irok
Sorphie (&lvett ndv,Kazircry feles6g6l is fgy hivt6k).
rr'
.:
1_.f..!9-ben 6 Lgsz a N-yqgat fi6szerkeszt6je"M6riczcal egyiitt, de a Nyugat profrlja kiiriil foly6

vit6juk miatt M6rig 1933-ban kivrilt. qbiricl'*r",'iot'u

l3efom6nfos, nemzeti-ntpi irodalmi
iftinyt kell krrvetni, Babits pedig az.tlj, nyugati irodalmi rinyzatokmelleff foglalt 6l16st.)
 ${o;benaz45{es1gl1gpya"*l$_--T:I*
1941-ben halt meg g6gerr{kban.

rr" Babits kdltfi munldssisa [@l, egymast6l j6l e1kii16nithet6ry oszlik.

g, b8,

hogv
(gxkran egy 6szdvets6qi pr6f6ta) nev6ben. Ilyen kdltemdny a,,Holt pr6Jiita a
Ugun". Szintdn objektiv 1irfr61 beszdltinlq ha a Eolt6 egYes szAm harmadik szem{lyheq
teh6t kiils6 ndz6pontb6l ir valakir6l. de az olvas6 tudja" hoev ez a valaki mag6t a ktiltgll
tpstesiti mCej4lqbqtlkusan. Ilyen k6ltem6ny alpnis lninwe. Az objektiv lfra l6nyegP
egydbk€nt az,hogy a kritt6 eltivolodik sajrflt mag6to1. hogy kiviilrdl 6s kritihusan dja -
szeml6lnllisgoagiflt.
At@6ne1_alppjqggrb-i-bliai : k6peqt tribb elter6s mut4tkg-ik.

l. I -birn^i o : fuLtfu-*2, {t;{raea;e "%r*1-

to_4!ep$

I Isten elkiildi J6nas pr6fetat Ninivdbe, hogy a biinds v6rosnak pr6dikriljon.

! J6nds azellenkezb irrinyba indul haj6val, megsz6kik akiildetdse e161.
I UtkOzben vihar kerekedilq 6s J6n6st, mint brinbakot a tengerbe dobjrik.
I Egy cethal nyeli le, hiirom napot tdlt a cethal gyomri{ban, mikdzben imffiozik 6s
megbrfnja tett€t.
Isten fjra elktildi J6ftAst, az elmegy Niniv6be 6s prEdikrfl.
A ninivei emberek nem veszik komolyan 6s csrifot iizrrekbel6le.
Erre J6nris elhagyja a v6rost, 6s vrirja a pusztuLisbt, de 40 nap eltelt6vel a vi{ros m6g
6lt.
I Jdnas sz6monk6ri Istent, hogy cserbenhagyta 6s megcsrifolta a niniveiek el6tt.
I Isten a M eW nap alafi kikel6 6s elszarad6 tdk hasonlataval 6rteti meg J6n6ssal a
tdrtdn6sek 16nyegdt.
 l*,*e;t[u'*/J* ao,il.
V%ltn*1 tu;*
I
llEltdrdr-kazer-eieti-sz0vegt{k
Babits: J6nds
Biblia kiinyve Ertelmez6s:
sorsot vetnelq kit
dobjanak avizbe,
6'rpgii1gem- nem
4
akaria. hosv
_ellenkezik. s6t 6 is Biaohi4L,-eev.
azttanircsolia--how qgrgglre qkar ironikusan szemldli 6nmag6t, mint egy
@ menm torekvOemUert,@ !!!(b$p,

Kifejezi a rei:ilngilglkqllg.!ft k6p6t, Ninive

lakosai az 6t k<iriilvev6 trirsadaiffi, akik nem
geszik komolyan niai pr6fetrikat
- fl ?'azazuEfnk*"_
R6mutat a )O(. sz{zadi k lt6 nmbivaleis*uonikus
Ninive nerrrj6r . s3elepdre, at<i q$e_mindis az idealista ndpvezer
meg, kinevetik, szerepdt akarsabetdlteni. Ttikrrit tart a jelen kor el6,
Ninive Bg$dr kigunyoljr{k romlott6srigAt, erkdlcstelensdgdt szeml6lteti

s . *,r*r u,un"r^",ur, g@.%,#tMJ

A kciltemdny $s poetikufftdd6jri. Felfogh it6 t gy, nogv:-l@4
kj ffifui *,'W%
t a trirtdne
(-
pedig Babits k6lt8i szereppel kapcsolatos
&1foe6s6t tiikdzi.

prt-huzam rgtpn o@met mindketr6 feladataak}wetit*s an6p fet6,

-+4ggf6ELl(,ltti
de Pet6fin61 m6g magasztoTszilepUen mn[Ela titto. Babits iu megfosaja mag6t etr6l
a
magasztos k6pt6l, ironikusan szeml6ti mag6t:
{4@': kicsinyes, dflagos, jelentdktelen, nevetsdges karakter. Emiatt vSlik a mii
rinir6nikussi{r, ennek alapju hogy Bsbitlsgslg&biilo, uihor,hogy
s@ a
@is ftl az emberek reakci6j6t6l
J6nds tuldrtelrnezi szerepdt, ftdlkezik az emberek frl6tt, nemcsak k6zli
Isten akaratifi
Mivel Babits c61ja sajdt maga el6 tiikrtit 67litan1,6s saj6i hib6it megielenite r;., ez6rt
vilasztaltegy 6tlagon alu1i, nevetsdges altereg6t, ezdrttdr el az eddiei maiasztos
nr61
k6pt6l. A J6ft{s krinyve igy egy megvdltozotr tottoi magatafiris
:"t"."[MCiilifr,
a.$Jilns: d*,6*@aZ-@ffi stu
Keveri a
ttFxl"*rzalgelt, (yi. Futvdn az Urat,fi)lkele J6ruis)6s akriizuxplyi, ndhol
Ugn&&Q*
hsgg4*ik+ Emellett eg6szen naturllis kdpeket is talilhatunk a miiben (vdrt, epdt akddva
ldriildne).
b<ilcsess6sek ol.
--\.*/-"-</^(-r
.-.-*.-
{ mert nehdz a k5, ds nehdz az 67om,
 V% a "4*W'"" Mg"
t';-)
C-;,,L
5. Koszrot Aun: EDES ArmtA

I. Kosztolinyi 6lete
Sztil. Szabadk6n, j6m6dri polgriri csal6dban. Beteges volt, 6lland6 hal6lfdlelmei voltalg ideges
drzekenysdge mfu gyermekkordban feltiint.

1907-ben N6gy fal k6zdtt c. ktitet6vel l6pett a nyilvrlnoss6g el6. 1908-t6l a Nyugat rendszeres munkatr[rsa

1910-ben jelent meg A szeg6ny kisgyermek parnaszai c. k6tet, majd sorr4 szinte 6vente adott ki vagy
verseskdtetet, vagy reg6nyt, vzry novell6t. Emellett kivril6 esszefr6 6s publicista. Essz6it f6k6nt a magyar
nyelvr6l irta. Felsdge Harmos Ilona szin6szn6.

1933-ban megismerkedik Radrikovich iW{ri6val, utols6 szerelm6vel. 1936-ban hosszri betegs6g ut6n hal
meg.

Eletmiive rendkiv0l gazdag: k6ltemdnyeiben a szeps6g a legf6bb 6rt6k (homo aestheticus). A szeg6ny
kisgyermek panaszaiban az egzisztencializmus szeml6lete k6sz0n vissza, reg6nyeiben a freudizmus
tanuls6gait haszn6lta iel. Reg6nyei: Edes Anna; Az aronysdrkdny; Ndr6, a vdres kiilt6; Pacsirta.

'A reg6ny ritletdt feles6ge adta: egy trik6letes cselddliiny, aki megtili gazdiit.
' "ittt',,,*t*tn':'t
:. ... . t#*r*idd=
ldlektafri reg6ny.

Anna szem6lve: Az Annan6v kellemes, meleg hangzasamn fogva niglOn szimpritirit kelt,
r6ad6sul a vezet6kn6v is kellemes firzetetiddz. Arlna 1900-ban sziiletett, ez szimbolikus: tipikus
XX. sziaadi sorsot fejezk,r. A reg6ny kezdetekor 19 6ves.

M6r megjelendse is szokatlan: nem pirospozsgas parasztl{nynak Lirtszik,hanem finom, gyenge 6s

h"lg
w€xar&li$rdkeny, ,,aki egy csirkdt sem tudott meg6lni"
Anna szem6lyis6gdnek egyik legf6bb vonas4 hogy k6ptelen a kommunilclci6ra. Nagyon
keveset besz61, akkor is csak a legfontosabbakat (ez szemben ilI attibbi szerepl6 61land6
fecseg6s6vel). Nem gondolkodik, nincsenek belsS monol6gok csak nehezen kdriilhatrirolhat6
benyomfsok: pI: ,,irgy 6rezte, egy pillanatig sem tud tov6bb iu maradni". Mdgsem l6zad sorsa
ellen, sz6 n6lkiil engedelmeskedik gazddinak.

Reakci6i nem nyelviek, inkiibb dsztrinrisen fogadja be az 6t 6rt hatisokat: kiildnds hangsulyt kap
ebben az &z6kel5sben a szaglas- (Legels6 alkalommal egy szagot 6rez olyan kibirhatatlannak,
hogy tigy 6rzi, nem tud tov6bb marudfi).6,?*o/1ail't€^6
Vizvn6 Anna mellett a leggazdagabban bemutatott szem6lyis6g. Amikor el6szrir hall Ann6r6l,
teljesen izgalomba hozza. Egdsz 6letdben egyetlen dolog foglalkoztatta: a csel6dk6rdds. Amikor
meglitja Ailr#fi, alig ter magihoz. Kettejiik k6zdtt kdlcs6nds fiigg6s6gi viszony alakul ki:
nemcsak megalAzraAnnft, nemcsak parancsol neki, de retteg att6l, hogy elveszitheti.Ezdrt
korlifiozza szabadsfg6ban ds akadilyozzameg, hogy Anna f64hez menjen. Vdgiil sikertil Ann6t
olyannd idomitania, amilyenr6l addig mdg 6lmodni sem mert, de 6gy, hogy krizben megfosaja
emberi mivoltrft61. Ann4 amikor a csaliffioz keriil, lekileg €p, eg6szs6ges, de az itt eltdlttttt
nyolc h6nap alatt teljesen megryomoritjak embersdgdben es saabadsdgdban.

ffiErqgrlny egy treudi ehndletre dptil. Freud szerint az ember sqlkili

EEclmei Mek" rdaddsul ahnonrris
_ fuIu_naban (Anna eset6ben pdldaul
svilkossdsban).
"-, A resdnnvel kaocsolatb*
k6szitve
.,+ a syilkossris? A valasz nasvon nehdz. hiszen Anna szind6kara konkr6tan semmi nem
qlet eq"eJlerLgeryszffisiff&asr.s"?- mefly1145q?aq,a. Mdgis : vd;3W -

aho€slJidi s-orult: sqkik szerint-saiksEsszeriigrl-yezet hanem is gyilkossrlghoz,de valamilyen

deviiins tetthez ez a magatafiAs.
-
is magvarazhat6. hog_v - s brtr
- amit a Vizy-csaftid szinte teljesen ki6lt bel6le. A
freudizmus
nqiutiiir*
elfoitrls-,efun6lete azonban kev6s a val6di okok feltanisira.Haismern6nk
,r@.tl.16 Anna
g gait, ta76n @ a reg6nyt ebbe a pqe-i@.
,,ffi ,,, u olyan kdrnyezetbe keriil, ahol a @.&ru'6sav1e{
(cssk--Yg_y:$#r--dsKal"rzpss!y-6."bsg). e
TSelqy"omebep--*Lmelif,lhat0"rmg ffi4@-t#iq5*
apr6bat6tel, hogy lop-e, apisk6tr{s-jeleneto aJancsi rirfival val6 kapcsolat
"ffiS_*@,:
(amit Axna termlszetesnek vesz), Yizynl t6,rekvdse, hogy megakadiiyoz-zaAnna hazassigirt.

Jellemz6, hogy hogyan it6lik meg a szerepl6k az esetet: ak$j[Up-&.g[g*S]+f".eyikggak

gr**;-gs**uto*iszfes*dp"-sg:JsJen$-w*s*}gx"9gg4"9*g-+*":3*'*_
Jellegzetes korrajgg*ffigy.m$-qJl*1pjgp*fg;s, amelyben bemutatja a &iry_g-l46dot, affli_
d#E*w
t?g:g*ms.3g.s]-!es-v.*gp_lq!*&"Fs=i1.,stp-",1 a kle'ss ry*gv-"9k9-g_x4gg"y utei!1g,
logv
go-lgglp4k+pzz6k6ket.
T6nriszoEy.ok; aregdny nagy resz-e bels6 tirben, s ugyanabban a belsd tdrben jritsz6dik. Ezm6g
inkibb nOveli a nyomaszt6 6rzdst: Anna mintha 6riikk6 be lenne zfuva (fizikailag), ugyanilyen
korldtolt a lelki szabadsr{ga is. antaHban jellemz6 a modern irodalomra hogy azer6sen l6lektani
mtivekben szivesebben vitlasztanak bels6, ziirt tereket (p1. Ibsen).

Koszrolf nyiareg6nyeffigeq*zgrsplgjsyg]g{g'olg}$grMqyt#gl_

Sghorral. Ezt az azonosuliist kifejezi a regdny v6g6n figy, hogy

dk&_WjWgid". Sylq7ter az tgalmq!!ri_8,*l megbocsiltils 6s LszereleJ _egyellgn k6pvisel6je
a regdnyben: ig;.q, rglfrlgg ilJ*{"^g_e4y-_Ebbt*fS"gl6jenek kegyetlen, embertelen mivoltfval.

Narnici6

Az elbeszdl6i ndz6pont nem teljesen hagyom6nyos. Kosztokinyi lfitszi,lag kivtikill6 6s

mindentud6, mindenesetre az egyik fejezetben utctln egy,,k0p0nyegforgat6" ir6r6l beszdlnek
(aki 5 maga, Kosztol{nyi), amiivdg6n azirb megid6zi ahumanista Moviszter doktort, kisz6l a
reg6nyb6l, s a trirtdnethezval6 viszonya is <isszetett, leginlcibb ironikus (ffileg az l.Fejezetben).
 #6@J
r)
w,

Kevds olyan k61t6 van, akinek 6lete

egymfst, mint J6zsef Attil66' =

1 91 2 nevelSsziil6kh6z kertl
ffiwbw"*'w
6,*4{-L
1920-tbla gimn6ziumdi6kja ,*^h.l
i pilv4i6nak legterrrdkenyebb evei kdvetkeznek: 1922 es'25
tfi.l;:wti*g
ii:T,:
1926 - lssz*lkijdP6rixba, a Sorbonne hallgat6j
nyryLry*&a
1927-28 - kdt szemesder ap6ti egyet€meNl
f . OWfu,*tV6g6 Mtuta -szenelem es a csal6dis; Mirt+ Londonba utazik kapcsolduk megszakad
1 928 - el6lziir keriil szand6riumba idegbetegsdggel
1930 - az ilesili
a
.l o -.-mlitr Sz5nt6
ilq"4*^@1"s'*99:3j:Y"::ff
'@Qr# il*Hi; lrannsolfite
vismnzatlara. szer6lme mcgqyors(tja lelki szdtesesdt
Lis

't*lifr: tW a szo
irSnti szeretne elhatalmasodik rajta
- Koz-rnutzaFl&a
,&Ay*rre 3-rfu esvt€h€rvonat
-'tn;e{
1932 Kiilv6rosi 6i
.a-
1934 Medvetrinc
a,iti l929Nincsen ap6m sem anYim 1936Nagyon fflj
L931 Diintsd
at6keL ue sirankozz

fifu
Y W:d;ft*qtxnh.6qir,l$6srzpgdgsek$Sere irf
J6zsefAttila6let6nek@ ellentStes

szoritris6ban sziiletnek a
versei a vegsd dsszegz€st' a vet6st
magyan{zatot a k6lt6
aCu kap q
ft-enu"u*rik: J6zsef Aroru az a eltfi
i{entitiisrinak ek-mqk&d6iel e'6se I Attilz' istal,a
nevdn
Ez ut6bbiak
ffi attant Horger-iigy ..az egflsz 6let6t VigigUfsfu0t %

V Jbzsef Attila utols6 vershirmasa:

X@WL..,Taldnehfr ndkhirtelen-..,Imc,rnegleltemhazimat"'
 1.
a

, Az utols6 ver$ek ktipOs vonr{sai. iellemz6i

a A k6tt6 az utols6 verseiben m6g egrszer m6rlegre teszi 6let6t, magatartisit, eg6sz
emberi-k6lt6i sorsit, adottsdgait As lehet6s6geit, m6g egyszer rik6rdez l6te 6rtelm6re.
Ezek mrtr a vegs6 saflmad6s kiiltem6nyei.
A]-irai 6n sz{mira nem mutatkozik semmi lehet6seg a m5lt6 6letre, s6t m6r a k'tiltelzete
sem jelenthet szbmbravigaszt; nincs m6r olyan szerep, olyan magatartfs, amely kiutat kfn6lna
l*CSalddot mdr vegkip ruisoknak remil'/A,gemmi 6s a l6t ellent6te esrenesen vezeta
.[atil megoldisk6ut val6 elfogaddsfhoz.
KOr.lr a veresekben a kudarc6rz6s 6s az e-lrontottnak vdlt 61et fitlittti Witsz ,Mdr haldlom is
hasztalan" - ffJa.
A-megsz6lal6s jettemz6ie aversekben 6umegsz6lit6 attitfldje. A kdlt6 mintegy kiyti.lr6l 6s-
fgttilr6l szemldli szemdlyisdgdg felismeri eddigi szerep6nek tarthatatlanshgfut.Itt a feln6tt sz6l
a'gyermekh ez vigasztali uo oit^oo k6rve, korholva../v6. Kosztolfnyi gyermekk6p6veV
fOLOs az id1szembesit6 jefieg, a h6rom alapid6b6l a most, mdg, m6r hangsrilyozott.
A (tdsszdz6s 6ltal4ban a jiiv6vel indul, a jelennel zfurul, a mrilt hat a jelenre 6s a j6v6re is,
meghatirozza azt.
a A versek lpngneme el6gikus, lemond6, belettir6d6
a E versekben tehit a ry.ermeki feln6tti n6z6pont keveredik.
Ennekgl6kdpe kdlt6d;tiinkben fosztolfnyi Dezs6 kiilteszete, aki6ndl agyerme]<kor minden
drtdk hordo iAjU *drtatlansi4g, az Onfeledt boldogsdg birodalma, ahovii 6rett fdrfikora 6ta
usszavagyoorK.
*meglett ember". Mdgis, ez
J6zsef Attil1thlezforditott, u,6 eszmilnyk6pe a feln6tt a
a kett6ss6g, az $'fttiftdszetdtis 6thatotia: sokszor gyermeki 6szintesdggel6s egyszeriis6ggel
fogalmazzimeg legbels6bb drzdseit, szeretetv6gy6t; sokszor pedig feln6fi-6nje keriil el5t6rbe.
Ilyenkorktif s6szeml6l6k6ntkorholja'vagybiztatjagye--neki6nj6t.
A versek i neryret OgdtA kijelent6s beszedfajtfjira 6pft lnelc Mag6t6l 6rtet6d6
term6szetesi6ggel kiivetik egymilst a l6fe vonatkoz6 kijelent6sek. A versek szerkezete:a
k6ltem6nyek magiit egy-egy Osszefoglal6 megdllapitas adla" 6s ezaversmag gtimbszerii
t6gul6ssal n6 versegdsszd.

937. okt6ber _ww*s

harapt6l? Mag6hoz ki fiizdtt?
{ Tejfoggal k6be mdrt }saerettdl?
-
feleseltdl a mrisvil6ggal, f ru"rt siettdl, ha elmaradtril? Buldokoltril? Vajjon ki iizi,tt?
ararvat is6rt6l nasY zsdkkal Mi6rt nem 6jszak*ailmodtil? Gy6zd, ami volt, ha ugyan
ffisz,
#

,ffi#Jfiffimffi
mint f6k tdv6n a bolondgomba
tJigy van rdd, akinek van, gondja),
be vag5r zirrva a}JreI' Toronyba
6s m6r sohasem meneklilsz.
Ortilj, itt van egy puha pr[m4
le szdpen a
 . Motivikus kapcsolatz YdrAsmafiy Mihdly: Fogttdnvan napod...l
. Id6szembesit6, amely egr leir6 6s elemzf dletrajzot
tartalmaz. [ogy a lirai en 6lete remdnytelen volt, eleve hi6ba volt minden
prob6lkozls. E szenvedds sf\ia ftil€ pr6b6l emelkedni az 6nmegsz6[it6 mosollyal,
korholr[ssal: ,,Kar6val jbttdl, nem virdggal'A lirai 6n tudata kettdoszt6dik: a feln6tt-gZ0[-a

6lettelen )az
agressziviti{sra utal. MeBb-sor dllt szemben a lirai 6n a
ffilffiFet v6llalt magiru tdbbet akart, mint amire a vil6g lehet6seget adott.
Minden tette, egrEsz 6lete Grtelmetlennek tftnilt A;Hdt Torony" a menekfllGst
lehetetlennE tev6 vil6g, abezilrtssryszimb6luma Az emberi 16t alapvet6 szfiks6gletei
lkis,lrenydr,nizelfifalhiinyoznak az dlet6b6l, vdgyik a szeret6 gondoskodris utrfln.
A kdlt6 tragikus sorsinak okait kutatia, s felismeri, hogy tal6n 6 volt mirden
szomorrftsf,ginakokozillt.Ezfi*korholja mag{rtavers elemzd 6letrajztban: mi6rt akan
t6bbet, mint amit eldrhetett, mi6rt viselkedett mdsk6n! mint ahogy elvirtrik. De vajon
btn6s-e azirt,mert,,kardval jOtg nem viniggal?" -teszt. fel a k6rd6st, s fgy lassan az
dnmarcangolSs a viliggal szembeni keserti vidd|alakul ilt. Azirlatban visszat6r a bdrt6n-
kdp, a Hit torony, ami immir a v6glege*sflgviit bezirtsigot, a kit6r6s lehetetlens6g6t
jelenti. Az utols6 sorok azt sugalljr{l! hogy ehben a b6rt6n-l6tben le kell mondania az
6lmair6l, meg kell eldgednie a mindennapi vegetativ ldtezdssel. Ezazanbana szemdlyis6g 6s
az 6rtelmes 6let rem6ny6nek elveszt6s6t jelenti:a feln6tt tanircsa:"hajtsd le szdpen a feieP -
ezmir a vegs6 kizfir6drfls

rar,Al.r Blrtiu6x----.-K,..io
fuTrc,1px...
Tal6n eltfmdk hifielen,
akrir az erd6ben a vadnyom.
Elpazaroltam mindenem,
amir6l saimot k6ne adnom.
M6r bimb6s gyermek-testemet
sze,rr-mar6 ffist6n sziritouarn
B6nat szedi szet eszemet,
ha megtudom, mire jutottam.
vijta bel6m fogiit e z0ld vadont
\ avitgy,melyidegeubetdved. hittem es drtiknek
lMost rezge megb6.nris fog 6t most k6nnyezve hallgatom,
volna mdgtiz 6vet. a szAr az 5gak hogy z610 gnek
W"*
se fogtam frl soha
anyai sz6nak. 1937 novembere
Majd
s kird

A k0ltem6ny formdja tiszta, egyszerfi. egy versmondat, keresztrim, jambikus

lejtds/ A rendezett forma ajbzan, bel6t6 nyomat6kositja.
r Aversbesz6d nem dialogizil6, mu.
o Avers szerkezete spirflis,j6 xz A mrfiItat 6s a jelent
szembesiti tgy, hogr a jelen mindig magiba ai6v6! azElet
folytathatatlansiginak a mit A kdltem6ny indit, j6v6k6p t{vlati
megraj zolisival, mintegy el6re vetett . Aj6v6 idejii, felt6teles
j elent6startalm ri mondat a 6n megszfi nes6t helycrzi /a hasonlat term6szeti
k6peib6l fakaAilanez a viL{gmindens6gbe val6 jeldli /lsd. Remdnyteleniill
igy oldja a valS fdlelmet fesziiltsdget, ds vigaszt.
o A jdvf 6s a mrilt nt negativ, eg5rfittestk httflror,za jelent A vers bsz6ffie
6let6t kuda telinek it6li. A mrilt 6lettdnyeit vizsg6lva i, soha nemarttsffe,
amit akkor tennie kellett v olna." elp azlr oltam 1 A versben a
cselekv6s i fokozatosan csOkken. Kett6s metafora meg: ajdv6 6s
jelen idejii a az eril6 metafonf,ja, a mtltra az dletkor lernzb.lifins;itg
 - zttld realiti{st, a szerepdlmok beteljesitetlensdg6t az dlettelen
:igak ztirgese j
o A vers hangneme kus,6nv{dol6r 6nvallat6. A mrrilt 6s a jelen szembesitEse
a versbesz6dben lfncszerfi el6rehaladist eredm6aye4
verszirlatjelen ideje ekapcsol6dik a verskezdet j6v6 mintegr logikailag
kdrkdrds szerkezetet l6tre. Eletdt lezartnah befeiezett tekinti, mir nem remdl,
nem kiizd ahelyzsttel, nem wtilzik 6nmag6val -,,Tudad nincs bocsdnaf' csendes
beletdr6d6ssel veszi a sors6t.

MEGLELTEM HAT,AMAT
Ime, hiit megleltem haaimd, mdg
Mi6ta 6ltem, forgoszdlberr
a ftldet, ahol nevemet s szebbek az
pr6b6ltam 6llni helyemen.
hib6tlanul irjdk ftldbem,
NagynevetsCg, hogynem
haeltemet ki eltemet" Egediil
v6tefiem
Majd elj
E fiild befogad, mint a persely. tdbb€t, mint v6tettek nekem.
Magad
Mertnem kell (mily sqin6latos!) voltam
aMborub6l visszamara& Szlp atavasz 6s szip a nyir is,
htszfilll6res, a vashatos. de szebb *zbszs legszebb atel,
s voltam 6n
annak, ki tfuhelyet csal6dot,
lapithatom magam.
Sern a vasg5riir0, melybe vdsve j6tszottakvelem m6r v6gkepp mrfuoknak rem6l.
a szfi szb 6ll, hory uj vil6g;
s mSrhal{lom is hasztalm-
jog fbld. - Tdrv6nyiink hibonis
1937novembm.

/
t Az utols6 vers. A bricstizis, a vdgs6 megnyugyfs verse. MAr v6dolja tinmag6t
sorsSnak Inkibb a vilrigot okolj4 azt atArsadalma\ minden
megtdrte, vdgiil eljut a feleslegessdgfutdrresdig. ,jg s voltam 6n
hidbd' csupdn saj6t sorsiit Litja remdnyteleniil tragikusnak, 69 boldogs6got
Ahaza fogalma leszfikiil: "e ftld befogad, mint a persely" Az l6ttragildii$a
emelkedik a ktiltemdny.

k6pez tehdt: motirumok, verselemek hasonl6s{ga, kiiziis

gondolali
Attila teljess6gvdrya, t6rekv6sei a v1liry kegyetlen t0rvdnyeibe iitktiztek.
a szeretetdhses.- azixvasits 6rz6se 6s

tudott mozdithatatlannak tfin6 drtelem ds 6rzelrnek ndlHili

s azon es

a hogy ugyan
-$111versgk -fg$cs$reaeJ[-,
4

galassi B6lint kt lt6sz#

P6lyak6pe

Amagyar nyelv6reneszflnsz irodalom legnagyobb kdltde, afirelryar nyelvii kdlt6szet

megujrtda. Tudatosan alkott4 szerkesztette 6letrniivdt. A verseket nagyobb egysdgekbe,
ciklusokba rendezte. Az irodalmi hagyomriny az 6letmiivet tdma szerint csoportositja. Igy
vannak: szerehnes, istenes 6s vitdzi versek.
1. Szerelmi kiilt6szete:
Szerelmi krilt6szet6ben fontos n6hany reneszinsz szimb6lum, pl. a lovagi 1fu6b61vett tdmi{k,
motivumok virag- 6s madiirmotilrrmok. 6szintdn fejeaki 6rzelmeit, olykor konkrdt lletralzi
elemeket fogalmaz bele a miivekbe. Ttibb muzsija is volt, pl. Losonczy Anna Szirh{ndy
Anna. A legszebb szereLnes veresit Losoncry Annrihoz irta akit verseiben Juli6nak nevezett.
Ho&v Jriliara tal6la. igy kdsztine n6ki
a.lritlruversekfegs.mp"Sgbh"da{#i* A k6ltem6ny n}J€szolit-qItia egy--id-e-a-li-2611-eszminyited
J:s#J"sIe
glo"lsajssdssd-ukL*
,1. versszak:
Udvarlrlssal kezd6dik a kdltem6ny. A lirai 6n az els6 k6t sorban megvallja az €rz6seit, kifejti,
hogy a szeretett n6n kivtil semmire nincs szfiks6ge. A k<irtlm6nyekre utal a 3. sor: ,,Ki dllasz
most 6n mellettem, "
A qersszakot rilland6sult kdszdntdsformrival 6s rdvid megsz6litdssal zirla:,,Egdszs6ggel, 6des
lelkem!" pL minden egysdg v6g6n visszat6r, kiv6ve az utolsQt.

$edves6t
jellemzi, asaj6t 6rzehneit akarja ezekkel bebizonyitani. Ennek kifejez6s6re kdlt6i
k6peket haszn6l,
pl. ,,En bils sz{vemviddmsdga,
Lellrem ddes k{vdnsdga, "
A 4. versszakban fontos a f6nyszimbolika megielendse. Az utols6 sorban Jrili6t 6lete
rem6ny6nek nevezi.
Az 5. egysdgben Jtiliflt isteni szintre emeli: ,,Idvdzl5gy,6n fejedelmem!"
. 6.versszak:
A pagasztos hangulatbol visszatdr a hdtkiiznapokba. Ismdt rqegielenik a vershelyzet.
Azigazi csattan6 a k<iltemdny utols6 sor6ban jelenik meg: Jrilia csak mosolyog az elftte
tdrdel6 szerelmes lirai 6nen. igy 6 csal6djk, ami $69 ink6bb visszabillenti 6t a hdtkoznapok
vlliryilba.

2. YitSzi versei:

A XVI. szazadbanMagyarorszAgonfontossd vdlt akdzdpkori lovagi-vitdzi 6rt€,h,rend. Enne

oka, hogy a hilrom rlszre szakadt orszlgban fontos szerepe volt a vdgvrlraknak a t<irdk elleni
kiizdelemben. Balassi B6lint tObb vers6nek is a v6gv6ri-vkezi 61et a t6m5ja pl. Egy
katonadnek; Boriv6knak val6; O 6n 6des hazfum,te j6 Magyarorszirg.

Egy katonadnek

A vers 1589-ben keletkezett. Balassi leghiresebb vrt6a verse, mert azt az eszrn6nyk5pet fillitia
a ktizdppontba, amit a kdlt6 is fontosnak tartott.

------
(szerkezete: )
u-/
 Wa €s zaflatakeretet
az5-
versszak alkotja a
@
.Ldegielili a vers-cimzettidt 6s a t6mrii6t is: a kdltemdny a vdgvriri vitdzel<hez6s r6luk is s261.
*ffi"*jff.1*confi niorumft onfrniorum), jglent6se:,,Av6gekdics6rete".

e Vjtezet meesz5littufval 6s k61t6i k6 6ss

,,Yit*znk, mi lehet ez sz6les ftild felett
szebb dolog az v 6gekndL?"
A kdrdds m6r magiban rejti a vflas-+; a vdgvriri €letformfnril nincs szebb dolog a vil6gon.
Lelsgtqtja mindazokat, amit a kikelgt, a tavasz 6rtdkk6nt az embemek nyrijtani tu{: a mez6 j6
illatot, az 69 szfip harmatot.
Abrat 6nT/2 szenfll+ben sz6l avitdzefugz, a
aki

jelennek meg. A vitezi 6let mindemapjait mutatja be: a

harci 6s pihen6
Nem titkolia avi

IA vers Ferkezeti k0z6ppo@. Megfogalmazza a v.it6a dletffkeit: hir, ndv, tisztessdg,

embers6s. vit6zsdg
L 6 - 8)versszak:
Isnn6t aJit6-i 6ler jelenetei keriilnqk el6.Ez ar6sz
hangulatilag ellentete lesz anq4k A e@ij
.-komorabb. Els6sorban avit*ze 6let neh646ggit leqzfueit
4 sqfqlia:
s sebesiilds, 616s, 6letds,
hal6l.
5)ersszak:
Lz+
-A besz6l6 a vjlgzekbezford$l,9ics€ri 6ke! 6s rflddst k6r rdjlrk.
3. Istepesversei:
Szem6lyes, k0zvetlen hangvetelti alkotr{sok. Istenes verseire nagy hatrissal volt D6vid kirity
zsoltirainak kilt6is6ge, tdmr{i.
Adj mi6rcsendess6get
Kdsei istenes versei klzitartozitk OnrenO cime nincs, az els6f,6l sor 6ll a cim helydn.
A csendessdg kdt jelentdsettarlalmaua,a k6ltem6ny: a lelki nyugalom utrini v{gy 6s a
haldlvrlgy.
rs megsz6litottja Isten, a kriltemdny kiiny6rg6 im6naktekinthet6.
ersszak:
A lirai 6n megsz6litja az Jstenf k"dtqFgheesds6ben fordul homh.A lelki mg rist 6s bflnei
hq-qsapaqt vdrja t61e. e
uelkildzi a nvusalmat. v 6r arca.
@ffd arra, hogy a bpsz616 rqfoJasa@
meg-@.
Biinei bocsiinata mellettboz fel 6rveket.@ irgalmfnak nagysiryfuta saj6t
hiinei nelr cr'r'h.rnce 6 a4rrel
Az Arrakivancsi,hogy@
Bfzik abbarU hogy

6u"r.rrukt
@-szamara a felo ldozist.
Meerqlqggie_Lgftist, hosy

A t-sggdgbqn-A Aseod@. A lfrai 6n,kifejti, hogy tsten Uocsrenat4t

elnyerve, <it dics6rve akar meehalni..

nfa{rrarfrffi
btM*rS kivelember ugyan 6l;
maddr sz6l,
rvrezq lolllaroI, az eo szep armal
/*r-'A'lrA/,
E/e",.A,4rfu,
.hal&r' -
Ellenseg hir6re vit6zeknek szive
gyakorta ott felbuzdul,
S6t azon kf,yril is, csak j6 kedv6b0l is
vit6z probilni indul,
Holott sebesedik, ol, fog, vitdzkedik,
homlok6n v6r lecsordul.
b'ld:ffi. 3 7
ffi#, Veres zflszlok alatt lobog6s kopi6t
vit6zek oft viselik,
%
Roppant sereg el6tt tdvolaz sik mez6t
sz6llyel nyargaljdk, n6zik;
Az p6rduckdpdkkal, fEnyes sisakokkal,
forgokkal sz6p mindenik.
4
J6 szerecsen lovak alattok ugrdlnak,
hogyha trombita riadt,
KdAok ki strdzMt dll, ki lov6r6t lesz6tt,
nyugszik reggel, hol virradt,
Mid6n 6jten-6jiel csatavisel6,ssel
mindenik lankadt s f6radt.
{€-8
j6^hirert, leyC1t s az sz6p tisztesseodrt
:
NT€V
6T'ifrihdent hZtrahadnak,-
Fmbers6gr6l pehet, vit6zseqr6! formdt
' mindeneknek 6k adnak,
Mid6n, mint j6 r6r6k, mezdn sz6llyelj6r6k,
vagdalkomak, futtatnak.
44./"/d
Ellens6get ldtvdn ordmmel kidltvdn
6k kopidkot tornek,
,)&"za>
S ha s0lyosan vagyon az dolog harcokon,
sz6lftaflan megtdrnek,
Sok v6rben fertean6n arcul re6 t6rv6n
0z6t sokszor megvernek.
Az nagy sz6tes mez6, az*6p liget, erd6
setal6 palotdjok,
{lql$lrfif-
Az utaknak lese, kem6ny harcok helye
tanul6 oskolSjok,
Csatdn val6 6hsuS, szomjrisdg, nagy
h6vseg
s fdradts6g mUlats6gok.
I
Az 6les szably6kban drvendeznek m6tt6n, kieZAA
mert 6k fejeket szednek,
Madalhetyeken v6resen, sebesen,
nz4rAcNA
halva skan fekrisznek,
Sok vad s maddr gyomra gyakran
ltraft2l
kopors6ja
 W'kV"Va4r42#;'**q.-^
.\
ADJ MAR,'ENDESS trfu/e%
'J'-|
Adj mdr
5
csendes66get, Ielki b6kessf;et,
m enry b6li. U r! M €Gt$Zdz/faa
J6voltod vdltozdst, gazdagsagod fogydst
ereszthet-6? {
I
Bujdos6 elm6met'6dd b0t6l szfyemet,
kit sok kin f0r!
Engem, te szolg6dat, mint r€gen sokakat I
6breszthet-6?
aszMw
6
Nem kell k6telkednem, s6t j6t remdnlenem ll€Glli7a
?

,"r:nf*TST:="n,
hitem szerint,
m it (76rsz **,
"r^ fir%a
3
r Wol*trMisuq;T*@
Nyisdfelhdtkarodnak,szents6ges'o?c{a{c"dt4
Nem kicsiny munk6val, fiad haldldval markodnak

€;d
,fiirld
viltottdlmeg,
Kinek 6rdem66rt most is sztiksQ;emet
teljesfts meg!
Sldott rtrjAt,
Add meg 6letemnek, nyomorult fejemnek
letort szSmydt;

4 a ff{,&4*'t'MlL
lrgalmad nagys6ga, nem v6tkem rritsdga Reptilv6n Sldjalak, 6lv6n imddjalak .\ ,W;: -
feljebb val6, n6lkrll,
v6tek nqlZMrze-,
lrgalmad v6gtelen, de bfinom 6ktelen
)
Kit j6t gyakorotviin, haljak meg nyugod"u\o/A_
s romldst vall6. b0skin n6lkril! ,W / .

/0 ry^e&€f*6^ : /ryzryrr fi,,a-

 A,tt;a-v&Le€t( Lret1

az tdrdk "Gerelcmez bu dfinya sensiz" ndtdjdra

S4fiWt4"+ i"t*****Tq"T@07'
Szemiildek feketeBZeq

@<
v
?fli.
;ffi,uac€r&@
" " .Aurl*4ltdz
veledlsten 61dom6sa. ,r6ilr.;rf*.e.*L*4'
3
En OragaUtos palotiim, Juliimra hogSr ta1616k,
J6 illatu, piros rozs6m, 0riimemben ig, kdszen6k,
Gytinydrfr sz6p kis vis'16m,
Elj sokiig, sz6p Juli6m!
n/.
Cdn&{Us =

: lor,/-u?r-*d/r+rd
5l|

n eu1-9-g.-a,1akja, magilt sokkal ink6bb lpAvez@-gl

po litik usnal<-larlott a- mint krr ltOnek.
9& ry*qpqsz s\ifaJdt, erzel a Bggygr.*U*gt a kor
uf' %-:r!Yff'ff:Fft/et;*'$"r
o Szigetiveszedelem "ltotc>daw": Az t<ir<ik 6fium (m6reg) ellen val6
o T6bori kis tracta orvoss6g
. Yitez hadnagy
Sziseti veszedelem, :: r:il

Zinyi I l<ezdelt- ho7zit miv6hez, majd t"f{8*pmfuSghan1ejp-zte}e. Ene utal a

miiben a DL
B:lt"tt ftiggesztenie az gp.q_.q1 ir6s6t. Ez atimadres 1648-ilp"r4is4b-en volt. ,Jpfi,,* t*_ ;, .t _

o antik mint6k pl Hom6rosz miivei, Veryilius: Aeneis |. ':

,\ ..v,ry-f-; n,.-o-f _.,
^{^*,-
o humanista ttirtdnetir6k munkrii * **.!,

r horvSt 6s olasz kr6nikak

o trirdk hagyom6ny

. Tasso: Megszabaditott Jeruzsiilern

2. Mfifaia:
gpg# hosszabb teljedelmii, verses form6jf epika! m.iifaj. T6m6ja magasztos. H6sci
rendkivtili kdpess6gekkel rendelkeznek, 6s oly[ii,'tetteket hajtanak vdgre, amelyek
,meghal6rozzi*. egy nagyobb kdz<i,sseg sorsft, 6le16t. A t<irt6n6seket term6szetfeletti
16nyek is befolyrisoljak. ,, !,'. .r: . ,,-. - .,1 ,.1 l' :tt;f i - ' ,, . ,.:'. .1 ,-':1'.::i.,.
,...

3.ri Tgm{ia:.,Szerkezete:'-\i
T€mija:
ZaWi _d(,4ryjgn?\, q q4igetvdi, hgsne! ry 1566-os- vrirvfdglmdt dglgoz4q Q[ barokk
eposz{ban. Barokk jelleg benne a val6s6gos esemdnyek vallasi szintre emel6se.
Szerkezete:
15 6nekb61 611, melyek szitgrozottversszakokra oszlanak. Osszesen 1566 versszakb6l 6piil fel,
igy fontos szerepe van a sz6mmisztik6nak, mivel a versszakok sz6ma utal a szigetvhn ostrom
sv6re.
Azeposztaz olvas6nak szinteloszbvezetibe 6s egy berekesztds zarJ?. Az gl6sz6banaszerzo
kiemeli, hogy neki nem a kdlt6sze,t a f5 foglalkozisa, hanem a katondskodt{s. U$! a magyar
gyelv i nehezitette a munk6j6t.
4.
Zinyihaszndljaa eposzokra jellemz6 epgszi kell6keket.
a)pgpp.p*igp;-(t."-+qf"ggg]9lg9,:"\t#ffi *;','4i,ut5-
At6mamegieltildsbenaharqr*91,-$Ztr_1imin-h-ar.pgi,rfupl""6-snagy"s"agfurc/-.g.
b) rnysk4gi-a[ (segdlyk6r6s):
Az elbesz5lo Sdiz M6ri6t61 k6r segitsdget a miive megir6silhoz,, hogy Szigetv6r tdrtdnet6t
hitelesen tudja lejegyezni. t.
c) is-rqsdiq$-.-"-E tap[-ottsi;ep-q.-b€'-vteo-ke-zds,q): ;$''"i"if-i-'it'*i::" .;'5'i,
Ez az eposzi kel16k k1gr.Fr3dl, mert Z-riny!.-rigy.gondolta, hggy q}gpgsan_ 91-6-[91! !€-gzilgryg -e.s
uulokqlniajpgy midrtj,6a.Szu.li,m6n IVJaBI Vlor szdgra.
-trrsg-kell.

Elsorolja a t<inik csapat r6szeit. Kiikinbtiz6 prq_bJilqqk meriilnek fel, pl. latalmq! trilerdvel
rendelkeznek a ttir<ikiik a maroknyi magyarol<f<al szembel.
 e) -d_i57r_tqj glZgk
Ilyen pelddul a ,,jd Zrinyi". A sz,erzS mindig fgy emlegeti. Ez a j6sfg gyiijt6fogalom:
mindenkihez j6. Istennek tetszS 6lef.et dl.
0 _de_r4_e_4 p4c_fuiryr; (isteni beavatkoz6s):
Ktilcinbfele 6gi 6s pokolbeli er<ik avatkoznak be a cselekmdnybe, de Zinyi visszafogottan 6l a
csodas elemekkel.
5. A mfl alaphelvzete:
Az alaphelyzetbol megtudjuk, hogy a magyarsrig mriltbdli sikerei. pl. a honfoglalils, a
letelepedds, a katonai gy6zelmek, mind-mind Isten ajdnd6kai. Am a magyarok ennyi j6 utan
mdgis hrildtlanok voltak, eldrultik az Istent, brinris dletet 61tek. Ezdrt kipjek biintet6sk6nt a
sorscsapdsokat.
Isten Mihrily arkangyalt elktildi a pokolb4 hogy egy haragos fit/ret, Alect6t vegye 16, hogy
menjen el Szulimanhoz azzal a cdllal, hogy a magyarok ellen forditsa 6t. Ez6rt jrinnek a
tiirdk6k Magyarors zdgra, innen kezd6dik az eWSz cselekmdnye.
6. Actddts amaEydr seres bemutat6sa:
A_tqfQk_sereg.
Ellp.ptp-lS.,e gngy-ar csapatnak .,szerv-e2-el-1,e.p-e-h Nj-nps egy,pj6rtds a tdrdk<ik k6zotr, sa-6!,_\yVis
tapasztalhat6. Az ir--o-lelrl lagadja hogy v4gpak tehetsdges karqnak kjirdltiik. A sp,reg le_gic)bb
vitdz6nek Szulim6nt _tarfia u (t *!*jet
"Fg*ikbhq3*..lrasonlilja. A tdrdk vezernek csupan
je.ege a sokasilgiiban van mindeo r"rneny", biialma e1eje,
A-ryAsyar$ers&
Csak kis l6ts-z5mri aJrataJmas t0rdk triler6vel szemlen, de qrysdges, nincs szdthrizi{s a katoniik
.ft6zdtt- A -ryagyar sereg a barckk eszffi6slykdp.p.it,.aa.Athlete Christit (Kuszrus katon6ja)
tes.tssiti meg. Ez olyan szem6lyt jelent, aki a ,f,e-g*es7td;rly hiter-t, a hazfijaert, csalddjri6rt kdpes
S-"llldoznr az .€l-e!"et. Egyenes 9mber, Istennek tglszt--e.le...tsr 61.f11. '' ,,:'. . ..,
,

A magyar csapat kapcsolata a varkap-ili4nyal j6, a kdlesoneisen szeretik 6s megbecstilik

.ggymrist. A kis sereg v-egtil 9.lv6sz, de qf <ivek az erkdlcsi gyozelem, dics6s6g.
fi
,' Zr tnv i alakia: b#&erg,'" F$fl=*fary3egg':s- -'tF :; -'
kdziil ZfnyiMikl6s

{ptflqltezik, ami
fisf"]iffiesds. Nasy$ee {i. _\9!y e_zdr, mert a kis l6tsz6mri se_regdv*el sokriig "*-4t*-_ e_ l-o.-tQ&gF
gggm6t. ffiizeinek nemcsak v ez6rp, hanem tri.saTr, AG""Aii,kat;ffifl -"=-

4 tujlt. helyzetdnek bemulatiis6val kezd6dik. K0zli a sereggel, hogy Szulimiin meg akarja
tiiqadni a v6rukat. Elsorolja, hogy !!qrt, mi6rt kell harcolni"[. f.rgfootosabbnak a keiesztdny
hitet majd kiemcli ahaz66rt val6 kiizdelem fonJossr{g6t. Ezeken ki\.iil kiizdenitik keil
kir6ly6rt, a csal6d6rt, a sajdt tisztessdgiikdrt.
mdg a-tartja,
Zfnyi besz6d6nek a.,g6lja a sereg meggy6z6se. Azt aka4abizonfitani, hogy a td,r6k<iket is le
lehet g.v6zni. A katoni{k Znnyi szavdra megesktisznelc hoey kitartanah harcolni fognak,
k6szek teljesiteni kd,telessdgiiket.
9. Az eposz v6skifeilete:
A 13. 6nekben a tdr<ik t6mad6k egys6ge megbomlik, 6s a szigetvdriak gyilzelme bizosnak
l6tszik. Szulimdnnak is bele kell egyeznie az ostrom felad6s6ba.
Am egy sorsdantd lqrdulst megyanonatia az esem6nyeket: a t<inikrik ugyanis elfogjrik a
v6rv6d6k postagalambj6t, 6s a ndla l6v6 lev6lMl kideriil, hogy alig iitsziaan maradtak a
magyarok, t<ibbs6giik sebestilt, 6s az 69o vdrban tdbb rohamot mi{r nem birnak ki6llni-
Az utolsd nagl tdmaddsba mennybdli 6s pokolbdli er6k is beavatkoznak. Zinyi utat t6rve a
szultan csapatiin a menektilni kdsziil6 Szulimrint is megeili. Ezzel a legveszedelmesebb
ellens6gt6l szabaditottarneg az orszfugot 6s a keresztdnys6get.
Znrryi ktizel6be senki nem mer menni, tiivolr6l a janicsrirok vdgeznek vele. A szigetvilri
vdd6k fgy is gydztesek, mert h6si harcban vesztettdk 6letiiket. Mrlrtirhal6lt szenvedtek a
kereszt6nys6gdrt. Az eposz zdrlotdban Gibriel arkangyal vezetdsdvel angyalok kara viszi fel a
magyar vitdzeklelk6t a mennybe.
 T6tel: Krilcsev Ferenc hazafias k0lt6szete

TETEL VAZLATA
-t.
(ilomantikus ktilt6 mult fe16 fordukisa
@a*a au,ffajz
3. Hazafias versek (EIEEUSE, Zfnyi dala,& Zrlnyimi{sodik 6neke)
4*Osszegzes,

1, Romantikus kdlt6 mrilt fel6 fordulisa

mert

ahogyan higq_
haza ds
haladds".
ff,:ilAfletraiz
1790. augusztus 8-6n sziiletett Sz6demeteren. A abban, hogy

a felekezetft r6teg€b6l sz"fumazfak O maga a

hatris"ina. Eredeti kdlteszete iosi tanulmd'nvainak

bontakozofi ki. I8 l2-ben
volt, amikor I 832-ben a
k0vetekCnt d
Ktilcsey
6ppen a amikor 1838. augusztus 24-€ga
$zatrr8sgs&i..lQ$:ke kOzsdsben esv hirtelen jntt hetegsdgnekiildn-nr'.1 eqe.fi .
trvto%/an- lrr/t. f,Lal/iL
%g !f, da^1',t"'afu
P'
t {U-"gr..s,*L 1 fi:ii{"uarr*u,ir't*a, -) . Ho nihtahazabaru
y'"trffi#"1, uilr"e&"i* ,lwkodu. \rrykrtfuJ / nero" nee. 6s volgybe szall
ve4 Nyujls feleje vea-ota+4 Bir sketseg melleni. /^
Haktiad errensesser:'
BaI sorsaritree;tep, tf i;,fiffif{ i46ffiifl*H###
Horutlvigesztend6t, l
I
frrr, Wt^ Wdret'
Meebnnh#te m6r e nepi
a i',ittut, lou*d6t! iJ'r ffigfr:ffi ffiglffi*r.ffi,
t. oseinketrerhoaad 1 ##ffi
d**,*w-lii"-,1ff.flHT;** vxrsw
r*\ -^ ^lL'
ffi',T:i'':tr,"il^h llw E&vaxaiorravettiink
i*,ffiT'*'
' n*a"gri;uk re.". J ajkain ubsarffiye
.fH6,nysmr zengett Kinz6 hull
Smenizugnatr'abjai .-*."'Oili^vaanepenei
Smerrizupakhabjai .-*"'Orr*rvaanepenet< ffi-diO-szemeUplr
1ffiffi-zemeqfiff , il
--
ffipffi rd71Yx,Y'ffi*--u@ a6/oap/@t
)fl1*"** l;#ff;trfl'ffi',#9ffitri
:Sffiffi,ffi:' ff&#,h,"1--i^ffi"Tf;ffi#:l I.
rtUf${vwtr{l
r\ww{CI!i/
h;ai##,#ift=" 7
r*
r't v/
t '\ #3'
$yesszein '> Bal sors akit regm tep,
ffi;ffdi
pl6nt6l6d 1l- St4taziildozottsfeld Hozzrdvigesztendot,
Zhsdfnk gyakran pl6nt6l6d ts
t? Kard nyfl barlangj6ban,
nyul barlangi6ban, Megbfnh6dte mir
mdr e nd
nflp) 61 _
Vadt0r0ksdncrl,r:a" ld'riltutsjovend6t! 4't e/Ur,{
erEzett,snernlel6 "&^Q*Z'gl.'
Memoriter:
<f Himnusz t-3.
leon'f
versszak
 Megfelenik LE29-ben" az Atr6ra folyoi l.A
@gvan;$lt
a' ,Br
egygremzeLazory.os:6499g_"j ez6 ktiz0ssegi-tacl:ke?
1.) K6lcsey6flve eiFtt rct ttizdpkori eredetii egyhininepdnek tt ltdtte be a nemzeti 6nek
szercp1t:Boldogasszonn anydnk...; Ah, hol vagy tiind6kl6 csillaga... kezdetfi Szent
Istvdnhoz 6s a magyar szentekhez szot6 6nek. e szatadsagnarc iaeien mar nemzeti enemm
6neklik. A iltj{k, helydt a csas4tlhigggqf, a Gotterhalte vesziitt.l856. mdjus
13-5n Szahr{rcsekdn a avatiisakor ra.
I

> keletkezdse: 1823. ianuir22.

fultere: 1820as 6vek elejdn fokozSd6 uralkoddi 6nk6ny, rendkivfili ad6k kivet6se stb-
G-
A Himnusz a
az
A cim miifajjelOl6 - val6di ima fohasz.
A besz616 helyzete a
>- AJcim: ffielmezb, magyarinlj ellegii. A versben
a riltal kivilasztott esemdnyek, epiz6dok
sorakomak :fel. Ez a szubj ektiv amagyar a magyar

ffi:t" szenvetlEoTEie
/e,A
: {]trL
a szflzadikr6nikrisok, prddikritorok
stilus.it idez.. (eremi6dok hak{sa)
> A vers alapmotfvuma: a BI3N. ,,Biineink" : kollektiv vdtsdgrdl van sz6, amelynek
kdvetkezmdnyeit mindenkinek viselnie kell.
> A vers id6szerkezetdt is a biin hatironameg. Kdt idilsik killhnithetd el: a bfrn elfitti ds a
biin utdni dllapot. A vers kampoz{ciils ardnytalansdga ebb6l fakad. A ket keretversszak
.luizdtti 6 szakaszbdl: kit yersszak taglalja a dicsd milhat, ds ndgt a bfrnhddes korszalaiL
> A bflnh6d6s hosszirsiga alitSmasztja a k6r6s, a kdnydrgds jogossigit, mdsrdszt
fesztilts6gteremt6 szerepfi: mintha abiioh6d6snek sosem lenne v6ge.
> Keretversszakok a szdvegm6dosulds jelent6s vr{ltoa{st eredmdnyez a vers tizenet6nek
szempontj{b 61.. Azindit6 sz*aszhatfuoznttk6rds - rildfuk6rds. A z6r6str6fa k6ny6rg6,
k6tsegbeesett ki{ltris Istenhez. Eltfinik a hati{rozottsrig, szem6lyes fohr{sszrL k0nyiirgdssd
vSlik-A megszenvedetf 6telt bflnh6d6snek a kegyelem, a feloldris ad drtelemet.
Himnusq:
1 823. jannir 224n (a magyat kulttra napja) keletkezetl @

6nekiinkk6 v6lt. 1829-ben jelent meg el6sz6r nyomtatr{sban az Aurora cfmii foly6iratban.

cim: miifajmegiel0lO.
lOtezfr irodalmi . Istent vagy valamely eszm6t dics6it6 imaszer!"
't|T
6jta an .

keretetalko! mivel a E.e

A ffiffiiffi miiltra tekintvissfa. Ae.&eresi aydlaszl! hory

he$-Zel6 megsz6litja lstent 6s 6ld6st k6r a n€pre,.qgi_nozitiY d9l9

. oi e k:ii6cFr-, lihtrv'in i tirt Etfenil i mep a nin az Al d6st.
-
qlegin-do$i;iia-,a
"
i
".t.'li^i
r3it*#n
ffmutatjabe, hory Isten 6s a maryar*de kapcsolata t6gen hax{0ooihrs-yolt. A @fpslal6La-drcs6
mfilt k6pei jelerrek me@leveoiti a ry@ps h,ibq!$at. Megieleniti a teg*enyld*jt Kiil!l,nbii'26
E[i ;Ilelyeket emliLamelyek az egS:G o'szfleot szimboliaeljfl+ pl. Krfrrpdto( Tlisza' Duna, Kuns6g,
Tokaj. A kal6sz 6sEi6ktlr a b6s6gjelk6pe.
Az utolso k6t sor:
,,,5 rrya$e Mdtyds bfis ha&it
Bdcsnek biiszks vdra. "
 celia hosv
Ennek rrr-.r'
ro a ielenben.
versszalc ._3;
k6vetkezik, adiqs6 pflt - az tires. romlotr kds6bbi kor kdpei jelennek meg.
kdpeiutr{n
Esrdul6pont
Isten.6s a magrarsr{g viszony6uak qesgnLtsatirjale.Eztr,lWuvarisatotad, hosraqifu fordglt
@. A beszelO riry gondoljq hory
6"- ratour ri.
Az!. erys€gben kifejti alirai wrhory a

lf2fersszakban_1w{U}
fo&=a.ry"uk a s@ amelyet a m35e{$.{trg/&-fele
$i6ll ap_6sik6rt. \&Ai:lenne!_q h4bory k6pei.
Mindhr{rom str6fdban @ alkillrnay,pL ,,elsrtjtdd villdmidat", ,,vert hadu*
c-sonthqlmain ",,, magzatod lnmvvedre ",,,vrlfiizdfl ",,, lfutgtenger ".
ECzjkelteti, hog,, lleze Ahazilert
virltak"asgrbads ethuttasuaf-?ffi
;ffi
veT csgglpontla. Id6- 6s gfkszeg"besit6slOrtdnik: a romlot! siv6r jelent 6s a dics6 mriltat illitla
szembe eg5rmdssal.
lllent6tpargkat
alkalmaz: pl. vdr Q kdhalom
oriim # siralom
szabadsdg 6
rabsdg-
Ezek a kilftistalansSgot 6s a nusztul6st feiezik kt. Az ,,drvdfik" kifejezes az orsz{gra vonatkozik.
Aznrtfuvaazorsz4g,m"rt u [@iuk *"nnatak u"g.u
"mkiilt"k.
ismdt Istenhez"
z els0 verss@ -
bizontsalanabb, drzeltnesebb. A'lfrai 6n
rqEsoykedik hoilau"rma*10""*"rteu*p*.a"@r"t"rtr"?G
kesvelm6be.

",rlnyi dala
Hol van ahon, melynek,{rp6d Hol van a b6rg 6s a vfu frlette, tanrilq
vdrs Szondi melynek sfncait v6dlette, bar, s bajr6l bajra
Gy6zelemben csorga szent fdld6re, Tdkozolva htven 6let6t
Mely nevdvel h6v szereloet gnijq Honnao a htr felsaill, s arculatja volt szep ifusiga
S messze kdpdt brijdos6 nraezafju L6ngsugdrit trlvol r4gyogtalia lenben milt s j0v6 vir{rlt?
Mdg Kalypso kebldn b ri*tja akds6 szlzadokravdfl
S kart fel6je bnsan vdgrva nyujt?
Yindor dllj meg! korcs volt anyja
Itt van a hon, ah nem mint a rdgi
bsrc, s omlad€kfrlette, vere,
Pusztasr6gban nyilnak el vid6kr,
Melya es hirft eltsmettq Mis faj illott akihunyt hely6re,
T0bbd nem ry6zelmek honja m.ir;
hamv6n, sudma Gydage fbvel, romlott, sziWelen;
Elhamvadt a magzat h6 szerelme,
V0lryben kor s Adicso rgp, melytanflt inadnL
Nincs magrsra viv6 szenvedetng
Sz0k kor€b6l saslak6ra S iz:ad[sk67-h6si bdrt aratui,
J6gkebelben fdsult sziv d zAr.
Szedeleg ha Ndvben 6l csak, tObbd nincsjelen.

Es hol andp, mely Szobr6ng 1830.jrllius

S izzad6s kdzt

A vers eredeti cime: Szobn{nci dal. politikai 6da' kirlt6t lehangoljrik a Szatmu
megydben tapasztaltalL az ad6z6 nfip a paraszti Ezahangulat sziili a
pfubeszddre fel6pitett nagy alkotrist. i 6s akdlt6 f6i dial6gusrflbol kidertil, hogy mrir
nincs igaz magyarsiig, arremzr,t bsaknevdben 61. A i 6s a feleleteket ad6 kiilt6
pfrbesz6de m6gittt 6rezhet6 a Herder hatasA akinek az 6 kis nemzetek
halal|v al kapcsolatos j 6slata 6lt az erteLnisdgben.Ez a val6 szorongi{s
sokakahatofi.
A vers egy lirai a val6s dial6gus hely6re bels6 prirbeszed megiddzi: Znnyr
MiH6s alalqi6t. A 6s a k6ltdnek Zrlnylel, egybeolvad6 6nje A t6ma: a
h6si mult 6s a sivr{r i szembeflliti{sa Ennek aktualitist ad: a vrindor, aki frldiin jr{r 6s
keresi a r6giek di (p6ros str6fi6k), ayilaszzonban lever6, ki elutasit6
(pr{raflan str6fl6k),
"N6vben 6l csak, t6bb6 ninss jslga."
A k01t6 nemzet alattanemesi r6teget K6lcsey 5 saii* rdtegdb6l 6brindult ki.
Kdlcsey szeml61et6ben vi{ltozis eddigr pesszimimus itt" 6s a kiizdleti
tev6kenysdgben tal6lja meg 6letcdlj6t, 6g-gyiil6sek tj rem6nyt adnak). A
Szechenyi Istvrin eltal irt Hitel cimii kdnyv fel6 fordulas helyett a jelen feladatain
val6 munk6lkodast sugallja: " volt;-6n szeretn6m hinni: lesz!" Kdlcsey
k6lt6szetdb eL ez a szeml6letbeli korszaka. Ez a
legmegfelel6bb miifaj a cselekv6 hazafiasflg kifej ez6s6re.

Huszt
Bus dffleddkeiderL Husztnak romviira
Csend val4 felleg a16l szlllt fel az 6jjeli hold.
Szel kele most, mint sir szele kdl; s a csamok
Oszlopi k6zt lebeg6 rdmalak inte fel6rn.
Es mond: Honfi, mit 6r eped6 kebel e romok ormdn?
Rdgi kor 6rnya fel€ visszamerenpi mit 6r?
Messze jiivend6vel komolyan vess 6szve jelenkort;
Hass, alkoss, ryarapits: s a haza ftnyre derfil! Csekq 1831.

Kolcsey egyik optimistaverse. A nemzet szflmfua ert azutols6 sor irja le. A vers
ag,itativ, cselekv6sre sz6lit6 mii, mely szerint: a jeleq cselekedni ke1l, s el kell

vetni a mfltat.
Versform6j a epigramma (disznichonokb6l Az els6 verssor hexameter, a
mrisodik verssor pentameter. A a hexameter iitridik 6s
hatodik versliba k0telez6en daktilus R - R) 6s spondeus (H -

Zri^yrmisodik 6neke (1
Te 16sd meg 6 sors, szenved6 hazdmraL De sz6njad, 6 sors,
Y6rk0nnyel dzva nyOg fel6d! Te rendeldl r4ld6st neki:
Mert kfnya, 1dry6, f€reg egyre trimad, S avad csoport, mely 16 amad,
Es marja, r6gia kebel6t. Kiket nevelt,
A m6reg 69, 6s Omlik mdly sebdre, Taposd el a faj! rft nememnek;
S 6 v6dtelen hizd egyedfll, S mlg hamvokon 6tok iil,
Hatalmas, 6 ldtgy gyinia ltg;i vez€re, Ah tartsd meg 6t any6t teremnek
Vagy itt az 614 s v6gveszelybe dfll! Tnn jobb fialc s efljak kOrfil.

AfAast aOet, sok magzalot honodnak, eLl{azhdbrcstTlagzalia

Mellen kiket tiplit v alu lesz6ll;
S m6solcavarsa hory drte vlvni fognak? tdbb6 nem nyugtatja
Onndpe nem lesz v6dfala? slrhalmini6l.
Sziv, l6lsk el van vesztegetve ritoki hon 6ll a n€gy folyam partjfra
Szent harcra nyitva vtrt az{$- szbzal1s mas keblii nep;
S ti v6dfalat kdr0le nem voriitok; arcot olt e fbld kies hat,r4
6 ey6va fdt szilL s 6rte sirbajut snil ki bfjk0r6be rcP. 1838

Logikus folytat6sa ez a Zrkryi dal{nak, de m6g kdt fdl, kdt k61t6 vitazik a
nemzeti l6t sorsk6rd6sein. Itt aaofibafl a i 6rtelem megielenitett Sors dnhatalmri
16ny, akarata kikezdhetetlen" v6g6rvdn A vers rdvid i kategorikusak: nemzeti
6rtelemben vett jtiv6nk nincs, tj ndp. i birtokba mely n6p 6rdemes lesz a
tov6bb616sre. Himnuszhoz hasonld vers hangneme (Aldast a k6lt6 a sorshoz sz6l
(Isten). Vallasos, patetikus a emelkedett hangulat j ezt a k0ltemdnYt.
Formailag dial6gus, de egy bels6 dial6gus, nem 6 a lirai 6nre sem.
Pszichol6 giai folyamatok a vereben: az 1. vsz-bana kiindulls ("szenvedd,
ny6g, v6rkdnny), a 2. a krilt6 segits6$e vfr, s megjelenik a bels6 ellens6g
k6pe is, a kdlt6 f61 a nemzet e1tiin6s6t61 (1795. Herder nem lesznek
magyarok), a megold6s, nep Jon...
Remdnykedik ajobb j €s a v6g6n meg is nyugszik, hogy ez val6ra fog

4. OSSZEGZESI Kolcsey eszmeretrdszer€nek alapfogalma ahaza. Szdmos miivdnek rflla

k6zdppontj iban az dldozatvdll al6 hazasruEretet.
 IJ,

a"t',I

1. A mii helye az 6letmiiben

J6kai a pdlyqa csricsiin irta Az aruny ember cimii reg1nyet 1872-ben. Nem csak a kor nagy
politikai gondolatai tiinnek fel itt, hanem azk6 mag6ndlet6nek sziimos konfliktusa is:
o hiu.asslginak zavarai: felesdgdt 1869-ben m6ltatlanul nyugdijaztak, aki
igy
meggyiilolte az embereket, f1q6t pedig f6lt6kenys6ggel gytitdrte. Ezert elhidegiiltek
egym6st6l.
o drzelmi v61s6s: beleszereteff gy6mleanyilbU a 18 6ves Lukanics Oftili6ba, 6s m6r a
v616sra is gondolt. Vegiil a l6ny korai halila oldoua meg a konfliktust. Sokan fgy
gondoljiik, hogy az 6 alakjat ismerhetjtik fel a regdnyben megielen6 No6miben.
2. A cim
Az arany ember: igy nevezik a regdnyben Tilrrrar Mihalyt, a ftiszerepl6 nagylelkis6g6t fejezi
ki vele a ktilvil6g.
3. A miitsmqia. probldmaftilvetdse
- T6mija
A cselekm6ny koz6ppontj6ban egyetlen ember, Timar Mihdly sorsa -511. A f5h6s
meggazdagodrisanak ttj6t, 6s a k6t n6 ktizritti lelki 6r1e16d6s6t mutatja be.
- Probl6mafiilvet6se
A p6nz, a gazdagsitg eredmdnye a nem tiszta lelkiismeret, a boldogtalans6g. Az erk<ilcstelen
alapokra 6pitett 61et elviselhetetlenn6 vrilik a fbh6s sz{mlxa. A becsiiletes 6let es6lye
+ Kom6romban lehetetlen.

4. A mti ideje ,' '

'';
A cselekmdny tbZS 5sz6n indul. Id6rendben hatad el6refel6, a vdgkifejletig, Athalie
gyilkoss6gi kisdrleteig kb, 9-10 6v telik e]. A mii v6ggn ugrunk el5re 40 6vet.

5. Helvszinek
a) Komdrom
Az iro sziil6varosa, mely a tdrtdnet idej6n 61te f6nykorirt. Pezsgo, nyiizsg6 dunai keresked6-
ds kik0t6vriros, fejlett gazdasdggal rendelkezik. A viiros sokszinii, 6rdekes, sok minden
elSfordul. igy alkalmas a helyszin arra, hogy a gazdasfugdmyoldalait is bemutassa.
Timar helye Komilromban:
Eredeti foglalkoziisa: haj6biztos. Miutan megtalilta Timea kincs6t, rdvid id6 alatt 6ri6si itzleti
karriert futott be, a komaromi iizleti 6let kulcsfrryfuja lett. Ennek az alapia a lopott kincs,
valamint az,hogy a kapcsolatai alapjdn m6g sikeresebb lett aztdzleti 6letben. Viszont hirneve
6s vagyona ndvekedds6vel egyre nagyobb lett a boldogtalansdga 6s a lelkiismeret furdalisa is.
b). Senki-sziset6
Komrirom el1enl6te minden szempontb6l, bdkds, nyugodg idilli 6llapotok uralkodnak. A
vitrgt6l
.F5&',e elzdrt hely, mdgis Aland6 kapcsolatban van a kiilviliiggal. J.pllemzd a
cfurekereskedelem, igy a lak6k napjai nem t6tlens6gben, hanem iilland6, nyugodt
riiirUttoaasUan'telnek. $em fizetnek-ad6t, nem harcolnak senki ellen, nincs p6nz, nincs
611am. A tdrsadalomban fdntos szerepet jiitsz6 n6v itt ldnyegtelennd v6lik.

@
'A sziget a qSegmcnt6je t<ib-b szempgntb6l is. Kezdetben m6g csak ismerkqdik a szigettel,
ekkor m6g fuak vend6g. Kdsdbb a csal6df6 szerep6l iOtti Ue. A szeg6nys6g, am a
"*Ulult
boldogsrig helye lesz szimfira.
TimSr a kpgillg kriz<it ngfuzik6s ingadozik: amikor a szigeten van Timea es azitzleti tigyek
izgatjik,ffi*-,i.oilUanpedigNo6mihezv6gyik..
$heziti a ddntest a ketf6le szerelem:
* . Time6hoz kozi a biintudat, a ktiteless6g 6s a birtoklasi v6gy
I N.gdmihezpedig az igazszerelem
6. A mii alapmotivumai
a) a p6nz motivuma
 Alapvet6em negativ motivum, hiszen a legtribb probl6ma okoz6ja, emberi sorsokat tesz
trinkre. Pl.:
c Terlzamama 6let6be boldogtalans6got hoz. Csalidi 6let6t apdnz teszi tdnkre: auiilalt
kezess6g f6rj6t anyagilag ttinkre teszi, ezett ongyilkoss6got ktivet el.
. Timar Mih6ly szimdra erk<ilcsi romliist hoz.
. FraZgltqs Ath€ninis apdnz miatt qfgl*A4rfa1-@
b) aholdmotivuma
Szinte mitikus erSt jelent a miiben, mindig ott van Timil Mih6ly jelent6s esem6nyein6l. Egy
i{6 utan lelkiismeret-frrrdal6s6nak a jelk6pe lesz.
Tctbb alakban is megjelenik, pl.:
"' - vdri)s fdlhotd * a gabon6s zsdkon szerepel, ami a kincset rejti; a kincsre, a lopiisra utal.
- eZiistftlhold - a b6k6s otthon jelk6pe
- telihold -* mitikus, tulviligi jelkdp; a balatoni riandsnrll 4qik fel.
c) moti
AttdaUan magiinyt, elzirkbzAst, menekiil6st jelent az irodalomban. De jelentheti a boldogsrig
helyszindt is, ahov6 a vikigi hatalmak nem 6rnek el, igy ott bdke 6s harm6nia uralkodik.
A reg6nyben a boldogs6g helye lesz, ahol a term6szet tdrvdnyei uralkodnak 6s nem az emberi
tdrv6nyek. Nem tartozik semmilyen hatalom a16. Majd Tim6r Mituily b6rli ki No6minek 90
evre, igy trivol tudja tartani Krisztyan T6dort.

7. Jellemribrazolas
A szerepl6k vdgletesen pozitiv vagy negativ alakot<, kiv6vq Trpat Mih6lyt.
{:i'+. Effi"s-; ;;H d;;;;n ., :JJ" --6-;--";-',,.* l *;',;-l#e# ;ff,*o,,u o,*.**r i"**'
niCgeny elejdn iziirte m6g gyerek, 6s nehezen tanuija meig a'magyar sz<jkrf$okat. J6 sz6nd6ku
6s naiv leiiny, sok6ig nem 6rz6keli, hogy Athalie milyen kegyetleniil b6nik vele. Timar
Mih6lyt tiszteli, QfqL".lr.etg koti hozzir, ez€rt lesz a feles6ge. Hrlzass6gi eskiijdt minden
kdriilmdnyek kdzdtt megtartja, m6g ha nem is szerelmes ferjebe.
Nodmi
A leg6rtatlanabb, legkedvesebb szerepl6je a miinek. Oszinte szerelem ftuiTimitr Mihr{lyhoz.
Engedelmes gyerek, k6s6bb j5 anya.
Ter{zamama:'
Sokat szenvedett asszony, a j6sdg megtestesit6je. A Sp..qki-sziget6b6l val6s6gos Paradicsomot
yarygsgl Egyediili tlmaszalinyuk6s6bb Tim6r, akit oiyannak fogad el, amilyen val6j6ban.
(n;,raznvlCs friuctw
@liisdan t<irtetO tizletember. Ketszinu-glak, az emberekkel rigy banik, ahogy drdekei
kiv6njak. Ahaszonn6l, a a.Ksplhal6:16t1<ap.Zs"1"!ggaokozza.
Krisztydn T6dor .
A legerktilcstelenebb alak. Rossz sz{nd6kri, hazvdozl gazember. Nem rill t61e t6vol a lopas, a
csa16s 6s a besrig6s. A balatoni rianris vet vdget 61et6nek.
; Athalie\
ffiagy0,.b_U.q*g, beA.epzg[:.,F4pte d-emoni alak. fim-e-{val elgipte csel6dk6nt bAnik,
ffislb.b iusy Timea gazdagsag6ra. D"aeh6J m-arad.*m9l1plt"q csel6dk6nt, de mindent=megtesz
Uei,frogy a trg-r-gqrj1g.4|tonkr-e A*legfny,q;-6.n T1uea 6le-t1q-t<ir. {0-f.wvel k6s6bb sem
"t-egye.
b-iiqia mgg-hult-6j, . -, .

Tim5r Mih6ty
A lggtisszetdhebb egy6nis6g. Po4itiv 6s gegaJfy"..llajdons6gai is vannak.
A mri elej6n m6g j6raval6, b.,ec-stiletes'sziigeiiyeinber ftiAj6biztos). A lopott kincs az els6
jelent6s erkcilcsi botl6sa, amely megv6ltoztatja 6let6t. Gyors meggazdagod6sa ut6n a vi16g
szem6ben boldog 6s sikeres ember, 6m gazdags6grinak n<ivekeddsdvel egyre nagyobb a
le. lkii speret:fi rrdalasa.

A kett6s dletet egy id6 utiin nem bi4a, ez6rt menekiil a Senki sziget6re, ahol No6mi hti 6s
odaad6 tdrsa lesz.
 11. t6teL Miksafth tr(t{lmdn (1847-1910) novellisztikiia

Mikszith tr(f,Imin
@
Mikszdth Kdlm6n L847-beu sdleteftSzkl€bonya& A PsSd I_{irlap munkatiirsa volt. Tagiai
kdzn vilasztotta a P31ff@pg 6s a _Sigfahdy Tdrq4*[g. Og{ggt[qqi_kepyiqgl6 ,olt,
valamint az AE4Sq,rq levelez6 taga.

ir6v6ez ak6t novelblkotellette.A j6 pal6cok o-ryA99"[!llSy_e] !fW!

G
@
s

a. peg*zt-i[QI&,9!g[s: jellemz6 az egyszed_n{B 4br6uolgsa az eggzq&.ru{

ee.ber"-ek t@a Nem idealiz{It. f,€rudh
b. l6tekflbr{zokfis: oal6c h6sei lStszfilao.durvrinak nvssnektiinnek. val6iriban
ffi,
m6lven 6rz6 emberek-

1. Cim:
A b6gyi csoda rlEll*ssuruL.oirn, hiszen a cs@lelyegdlcs&sgfjl€*ifejleteben tqdjuE meg.
o B6gy: a @yggtt jelOli meg, .
o csoda: els$i.lpges €rtelmdben vd"Aoilyen termiszetfeletti dologra utal, de aglov-e{6b61
kitft nilqhogyahildnle.ges-eqe-qdsy-varyisaE5ry-Uq5-44fe-16folyrlry"-q4gyo1is
epbpu-tsv-€ke-aysggl6_v-elke46nye.

(21Alaphelvzet:
a q9ygUg.lgcgg0Jps?.ercodkirtrilriiyiditsszqseo.k&_lasn_dqt.@
tarialfraz.. a pataknak 6s a atqirisa-@

A
d3a"Bonvodalom:
A bonyodalmat ffi ad;ja, mst qiqqsiyiz.
nogy qmalop-b,As peqq tqdepk _6re.lgi.
{aesemdnrylkibont4kp:aisasot{nbilie-lent6smLzzslatgr:lkedik&:
ry Az egyikfalusiak vrirakozisa 6s beszdlgetdse, pletykiilkodiisa.
a
Az asszonyok beszdlget6sdnek tfuff&, hogy a s:gu_Wbjfgg, @e.
 A molnr{rn6t Tim{r
tu
Zs6fi veszi v6dekn6be azzal, hogy e&ggflelihgg4 bricsrizott
bricstizott V6r KL{n a
Vdr KL{ra
molnr86l, a reim
€ff*
rr. r. A hiaaspir Eggsr;a[fl*sr
ugyanisaz&rs@{!N-u!mgdla-fqiE-up,h-hogy: ab6svi oatak mintsem az
i+ sey-eq teled el&dul.ll
mellett a ezen rdsz6n: V6r
Jdnos kibontakoz6
Vdr Kl6ra a n6kre jellemz6 m6don vonakodik, de a cselpt ,

m: yl!l_k0zl6sei.
az ewnneqveLg!_?zonuan#$1rqrgitia, hosy ejkpzdiLG-r5]yt J4ttp-sgaD.qryjqlis-ffilni, isy
egyre kevesebb ideje mariil az udvarl6sra Ezert Wkmer{"k€resspl dll e16, hogy Sggdje bS q{l _
asszony ahiaba. Vdr Kl6ra eddigsdi.+prtak farkulugdt, mert a szomorrfi, panaszos hang
megfig,yit aaszivetds beengedi afdrfit. trl*Jbos, hogy 5ljl4ymgp m€fuailig*
mp.1q&: l"hggy etesq?9_-11 a zsiliPet.

7Q Tahoontz
EE[or 6rkezik amfl atet6pontjiihoz, amely egy jelroS gqat: agsrty"&Ang
elalszikrszobiibaq*{qi{ds,4-kflvel6*en-akulcsis-fordulazirban.Hogyts
Prr,.F.-.*-_
amozzanatail.a

5.
lVleeoldis:
A novella megoldds6ban Miksa{th visszatdr atenndszet rflbnfizolisr{hoz. Fontos szerepet kap a
megszemdlyesitds: avizmeggyulilq meggondoljamagtrt 6s visszafordul, ds a hold, a sz6l, a
n0v6nyek,,gtnyosan suttogir{k ftilfe16 folyik abagytpatak!"
Itt deriil teMt ki abfgyi csoda l6nyege, amelyre a cim el6re utal.

6. rvrixrretntrffiIEilil-*
t kihagvi{s: eszk6ze a 3 pont (...)*s
Esetenkdnt@P1.: -
$ mikor ae asszonyok pletykr{lkodnak 6s a molnrirnd el66let&61van sz6;
6 a mt legvdg6n a nyilvr{nval6 tanulsdgot fejezi ki.
 'rt!

ORKENY ISTVAN - TOTEK

ELETE:
- 19 12 z csalild
Pest, zsid6s zitrmazhsi gy6gyszer6s
- piarista gimn6zium
* vegydszm6rndki + gy6gyszerdiploma
- 1942: munkaszolgilat i szovjetfrontra keriil d hadifogs6g
- 1946: hazater
- 1942-46: ir6i munk6ss6g6nak legnagycbb 6lm6nye:
- hr{borri, hadifogsig
- legfontosabb fogalom O$dny szdmhra: a szolidarit4s, ez a legt<ibb, amit egy ember a m6sik6rt tehet
- 1946: kommunista pilrtf&iaUrandulfs, ellenz6kivd v6lik
- 1956 ut6n 6vekig nem publikilhat
- els6 novell6s kotetei: o Tengertinc o Budai bojt o EziistpisztrSng
* Kisregdny: o Macskajit6k o T6t6k
- Verses kotet: o Jerusziilem hercegn6je o N6szutasok a l6glpapfron
- i
1968: kivrilogatja az eryperces novell6kat Egyperces novell6k
- 6let6nek utols6 szakaszhban a drSmairi{s feld fordul
- 1979-ben halt meg

inor rAr.yArn:
- Mrir a hriszas dveiben abarirtaival kar<iltve foly6iratot adott ki.
- A p6lyakezdb ir6 els6 jelent6s fr6siin (Tengert6nc) J6zsef Attikival yitir,hatott.
- Tirldlte a II, vilSghiiborrit, a hadifogsrigot,haza5rtekor bontakozott ki irbi p6lyaia.
- A hatvanas 6vekt6l kezdve rijra kfsdrletezgetnikezdett a stilusokkal. Erdekkid6se a
groteszk fel6 ininyitja, mikor a Niiszutasok a ldgypapiron irasait papircavetette. Ebben a
ktitetben latott napvil6got a T6t6k cimii kisregdnye Az egyperces novell6i, ds a T6t6k cimii
mii hozta meg Orkdny szitmiraa szdles k<lni ismertsdget.

GROTE S ZKNBK nev ezziik azt a formht, arne ly sz6l s6 s6 ge sen el lentdtes elemek
egybefoniisadltal kelt egyszerre komikus 6s riaszt6 hatiist. Groteszk benyom6st kelt tehrit a
borzalom 6s a nevets6ges, a fens6ges €s az alamas motfvumok kevereddse vagy az apr6l6kos,
naturalisztikus 6br6zolas, valamint a fantasztikus, misztikus, liitomiisos elemek egys6ge is.

A TOTEK ban is ilyen groteszk szemldlet es'6brazokism6d tal6lhat6.

- El6sz<ir kisregdny form6ban jelent meg, majd megirta driwavbltozati/..
- Kdzdppontj6ban a hriboru 6ll, noha li$szatranem a hdborri afbtdma
- Lrit6sm6dja groteszk (groteszk: a komikum sz6ls6sdges tajtdja a komikum 6s a tragikum
egldftes nregjelenftese)
egy idilli kis falu, ahov6 az 6magy illetve T6t Gyula trivoll6te hozzabe a h6bonit
i-- Szinhely
l;:'., " i - Fesziiltsdg vafi az idilli ktimyezetben is ds a hi{borura utal6 jelek kiiz<itt

- A kdt vil6g k<izritt a postris kozvetrt,6s fontos az,hogy az (5 szemdlyisdge is sdriilt

Cselekmdnv riividen: ' !

A keleti fronton harcol6 katona sztilei igyekeznek mindenben kedv6ben j imi az 6magynak,
akinek a firi ajrinlotta venddglfttdril mfutraszentannai csakidj6t. A firi elesik, 6m a sziilSk nem
szereznek tudomast r61a, 6s a rigolyas tisztnek minden kivans6grit teljesitik. A tiszt egy
pszichopata, 6s idovel a b6k6s csal6d 6lete horrorr6 v6.lik, mig vdgiil az apav6g6g6ppel
fel daraboli a a tiszte,t.
 A cselekm6ny b6vebben:

-A t0rtdnef Egy idilli napon T6tdkhozmegdrkezika fiuk felettese, hory kipihenje ahdborfi sz0rnyiis6geit. A
csalrid pr6b6l az 6magy kedv6ben jdrni, de nem vfut 5rzelmeketkelt benniik. Az brnagy egy degenerflt,
ideges alak, aki parancsol6shoz szokott. Ez 6les ellentdtben 6ll a csal6df6 nyugodt szem6lyisdgdvel. T6t
Lajos, a csal6dffi mitraszentannai tfizoltopmancsnok a szolgalelkiisd g 6s alilzadAs groteszk k6pe. Az
fimagyhoz val6 alkalmazkodiis k6zben a csalitd, s ffikdnt a csal6dffi elvesziti egydnisdget.
-A mfi fontos szerepl6je a bolond postiis, aki csak a j6 hireket adjadt a cinrzetteknek.
-T6t Gyula, az egykori tanit6, a fronton harcold fiuk halilhirdt nem viszi el a csalddnak, s ezznlfokozeaaz olvas6
rzgalmat, hiszen lgy aTdt csal6d minden igyekezete a fiuk 6rdek6ben feleslegess6 v6lik. Az lrnagy eleinte
mdg aludni sem tud, majd ,,felfedezP' adobazol6st, s ezzel megvSltozik mindegyiktik 61ete. fliel-nappal csak
dobozolnak, s ez.znl T6t6k egyre jobban feladj6k 6njtiket. Az 6rnagy kiilonosk6pp Tfitatalirzr.rameg.
Dobozoliis kdzben megtiltja neki, hory gondolkozzon, de ugyanakkor 6 maga k6szteti gondolkod6sra. T6t
nem birja tovdbb idegileg elmenekiil, megszOkik, bolondnak tetteti mag6! hoglr kidlhesse termdszetes 6njdt.
El6sz0r a papn6l rejt6zik el, majd a WC-ben. A felesdg Mariska 6s a 16ny Agika akaratlanul is az 6magy
kezfue jbtsztk, hogy igy vddjdk a fronton szolgdl6 ftit. A feles6g iilandlanletori T6t ldzadasikisdrleteit.
Mikor az 6magy elmegy, T6tdk felldlegemek, s remdlil hogy minden rigy lesz, mint ,,rdgen" . Az 6magy
visszatdrdsdvel T6t mrir nem bir megbirk6zni, s feldarabolja n6ryfet6 a doboml6shozhaszndkmarg6vfg6val.
A mii groteszk m6don mutatja be akdt egr6nisdg egmishoz val6 viszonydt. Az brnagy egy lelkileg beteg
embel T6t csendes, visszafogott, m6gis k6ztiszeeletben 6116 szemdlyisdg. Kettejiik taldlkozdsa a
h6torsaigban, mdgis a h6boninak k0sz0nhet6en sorsszerii 6s sejteti abbarr vdgkifejletet. A postiis
megfordithatnii az ilrnagy 6s T6t6k sors6t de j6indulatu egyiigytisegb6l nem tesn. Az abszurditris 6s a
kiszolg6ltatottsig nem csak a f6szerepl6k 6letdben vanjelen. Val6ban groteszk 6s abszurd az ehnebeteg
nemzetk6zi hfrii elmeorvos 6s a 7 6ve sfu6 rdkkutat6. Az elmeorvos jelent6s6ge, hogr 6 mondja ki azt, hogy
mindenki megbolondult ebben a sz6rnyii korbm Es ez is a legmegfelel6bb magatartr{sforma azidb
iitvdszelds6re. A mfibdl Lithat6, hogy a zsarnok 6s az irldozat egnnast6l fiiggenek, hiszen az ifidozatmaga
fogadja el a zsarnoksigot. Ork€nyrejellemz6en nem mond it6letet, nem 6rt6keli a szereplbke! az
esemdnyeket ezt a feladatot az olvas6ra hagyja.

- A mu e16j6n kdt 6rnagy jelenik meg, egy magas val6ban 6magy atkafii ferfi illetve egy
"-l qlacsollr, osszeesett, lelkileg kdrosodott ember
l"Torz szem-d.1y.ig6g , :d,lddzlsi mbnralavan
' Eldeformiil6dott szemdlyis6ge keptelen alkalm odni acivi1.6Lethez
s{
- Kiszol az 6magy abnorm6lis viselked6s6t, amibe az 6 szemdlyisdgllk ip. bsl"e.to.qzul_

ne-m viselkedik zsamoki m6don, T6tdk csin6lnak bel6le zsamokot attilzisbavett

- A hatalo,m 6s.az"alCpzat bonyolult kapcso$trit mutatja be Qrkeny a a kett6 egymast

feltdtelezi

A mii drtelmez6si lehct6s6eej

- Ar g:tt*W abflhrlirL, a Tdt6k a kisember, 6s a kettdjtik kapcsolatat peldinza amii
- A kisemberek felel6ssdge a zsamoki form6ci6k l6trej<itt66rt
A dn&mili 6s **ffiitbw viltozat kiiziitti ett6r6s
- Mondanival6j6t tekinwe 6s a ldnyegi pontokat tekintve azonos
- El.trr3s.:.C.i;lg"pPtt;zgr alakjaaki a kisregdnyben nem jelentris,!egyetert
l * ': r' iiilp$.tlr.ql,
mely
!?gri"It ki liefl-stolg6lrii az Ornagydtt .d
1j
d az
azalkalmazkodast
alkalmazkod6st ifridtiii*+i1r
YKt;fffiban viszont "
'4..-!." -
oaz
aki kiman.l ie-heeill ;[a&ffiffirilis,-arnikar-,felli{pad. Kimondj a, hogy az
13. Tf,TEL:
+1t'lii**ii*;*.*'E+':*3i;*-"
FELELETV AZLNI:
.
1 :-A h*6nint61i magya?&offilomjultegzetsss6ge
2. Kriavridi S6ndor k61l6i helydnek meghaf'irozasa "-
3. thlrqk
+.5ii]rds@
5. NdhanY verse
6. A KOROMVERS (ggiej€, sEietoggAg3l, i"!p-q4i)
7. N6hanY kOrdmvers elemzdse
s.Qssze€zis*-
r..rffi .mGyABIRo"p..A+oMJp-Irr,EG"z&il"---Es,$c
- Tlgg-q! rII4-".a magyar irodatom jelent6s r-6sze hatriron ttili !rydal"om lett

a*ffi,lg&*gHp&eda..Vp-*J,Sgdsek (p1' beolvasztrisi politika'

- fldJd,Xq4,La:
uriilffi; r.ir$6leg-ffiior"r m*rc* -tgruoouo#teii'
- a brolvaszr6qgffigi 6s a me&g&hF€rt folytatgsffiglem f6.-e,.gffi6ilyen koriilmenvek
' - "s**Fb'{'E4e''
S[Tepette: az a*yanyetv,
a ffiomanyolq a kulturaffiz6se
: pl. Szilagyi Domokos k61t6, Siit6 An&6s tt6,K6Dy6di s6ndor k0lt6,
Z6vadaPAl

- bqtits_erd6lyi 6s az:gyeterles Tagrar

a lig:a kigmelkedo mestqr"e

- a II,. vildgh:ibEiutr{n felldp6srd6lvi ir6eener6ci6 t4gi?

alakja
- napjainkb an az egdszmagyar nyelvteriileten az egyiklegismertebb 6s legndpszerflbb
irodalmunknak
- munlciss6g6t szlmtalan dijjal ismert6k el (p1. 1993 Koss.uth;dilzQq9 MqgyT Eiiztir.sasaei

3. ELETUTJAROL
.3;LI;r U lJAt(lrl, Wy
- 'dLa- m6jus 10-6n t%-'*"-=:-tu.ff
1922. -----r grta mrgye)
t- /ts {-/bt
- szdkely frld4qve$Sq4d8od6-csalid!61 -sz6ruazik-{ ffi 6 ffim*>-
- 6desapj4 Krinyadi Mikl6s ire$ud6, kdnyvtisztel6 ember volt, $dpsggyffit,Llsd6 Juliannrflt
koriiq-e-lyesgP*eOg4}kar6csonyrinhaltmeg)
- 1950 6szet6l Kolozsviir a k0lt6 lakhely@
f6l6v ut'in
- rtivid ideig a Szentgytirgyi Istvdn Szinmiivdszeti F6iskolahallgat6javolt, majd
flfitatkozottabolyai TudomanyegyetemNyelv 6s kodalomtudomdnyi Kadra.
1954-ben
magyar irodalom szakos tan6xi oklevelet szntzstt'
- 1960-t6t 1990-ig aNapsugir gyermeklap bels6 munkatfrsa lett, ahol nyugdijaztatfisaig
doleozott.

emxdrffirw"gWry"6
n. rdr,rnszrrBxpK JELLEGEnOI,
- rniiveiben megsz6lal a nemzeti megqraradiis€rt v6llall kozvetlen felel6ssdg
- feltiqaa kisebbs6gi l6tben 619 erddlyi magyilsag_ t9.:1, a lassti {3mogr6fiai
Lndia
fogiuttor6ri , a sz6tsz6r6d6st, a magyar v6rosok kultunilis jelleg6nek radik6lis megvfitozisbt,
a falusi k6zossdgek megrendiil6s6t
- formai szempontb (rlfueitla hagyomiiny €s aziditfs kett6ss6ge
jellemzi: n6pkiilt6szeti
indittatast, a hagyom6nyost6l a modernig, a da1okt6l a szabadverses lirai form6kig, az
avantgilrd osztdnz6sig jut el
- Saj6tos mrifajai:
- A k6r<imversek, melyekben a klizl6s minimumara szoritkgzik a ktiltQ
- A portr6versek, melyek a kdlt6el6ddkhdz ill. p6ldaad6 6s<ikhdz, 6sdkrol ir, tdbbnyire
ars poetica jellegtiek (pi. Apirczai; Illyds Gyola; Arany J6nosra gondolva stb.)
- A hgsgzye_ne\e.k, melyekben az Eante"af(-"mg,I$i-zs:te.rs".:lkgv-9-p--g{1.y.#3.1-e"hlp"[ip,r-t-tptni
$1. ffililf4ig, Feketelpiros, Kr6nik6s 6nek stb')
- a modern versbesz6d jellegzetess6gei lir6j6ban: a ktizpontozas hiSnya, a versszdveg tagol6sa
nem a nyelvtani, hanem az firtelmi logikrlt kdveti, megielennek vend6gsztivegk6nt
(intertextualitas) azegykor 6ltNagyok mond6sai, ill. idegen nyelv0 mondatok stb.

5.I{EHAI\TY VERSERoL
- egyik legnagyobb visszhangot kivSlt6 alkotasa az 1989-benMagyarorsz6gon megielent
Caucescu-
S6r6ny 6s koponya cimti kotete. A nyolcvanas dvekben Rom6niilbantetozaff a
diktatura, amelynek kdvetkezt6ben a kiilt6nek csak gyerekversei jelenhettek meg Rom6ni6ban
- a k6tet versei dobbenetes k{tleletek egy elnyom6 hatalom kegyetlens6geirSl: a ktiltemdnyek
sz6lnak
a kisebbs6gi kultura, az arlyalyelv, azegy6n 16t6nek val6s6gos veszdLyeztetettsdgdr6l
pl.a Dilidal cimii:
' fe gt elmez ett e gt e mb er

vagtok dn kirem illem-

ndb sdt mig annal is
illemtud6bb
tudom mit lehet s mit nem
d.n kirem tiszteletben tartorn
ds bizonyos okaruil fogva
mdg kifeldiiivet is mindig
kopogtatok az aitdn" (1982)

A) KoRoNTVERSEK (HAISp"K)
SAJATOSSAGAI:
K<irdmvers:haiku
R6,vid, tom<ir
EAvetlen k$p.' gondola! kitOlt egy 9g€sz strgf6t
fijf.epi ejcmek meiyek bnmagulion tul mutatnak (szimbolikus) Pl. tgr fa,vkbg madhr,6llat
 Titkos tud6s b<ilcselet, jel, int6s kifejez6se
\[ai vSlsdghangulatu viligot irt6k le ezek a krir<imversek
Magyarra Kosztolanyi forditott haikukat

- a20. sziuad mrlsodik fel6ben honosodott meg az eur6pai kdlt6szetben a haikunak nevezett
saj.atosjap6nr"iiio*i'*
- a ktitet Kdr<imversek ciHusa vjrtu6z k<i1t6i jfitek, amelyben azonban benne van a kisebbs6gi
16t tragikuma ii

KdROMYERSEK

ElSzm6nyek (.p,.".q.4"o-tlnylj-epr{".y95"j de a sajiitos japan

"hi,ylg*!1*__fgJ_*.fi,gye}net "a-ba-*p1p
versforma a20. szinad mrisodik feldben honosodott megazeur6pai ktilt6izetbenhpfkfi,,olyan
vgT.$-.{o.trr*I3,. .qnglvqtne-k.,++uigrpliq"g*!plli*9f,sp*,^:*r+"ls*.1ry1'1'.'4.grg!Q59-k-szik; ryggtat
g-gv-e,1J--e,s,t-e-{m,-spz.qq
ry"Slveg*i!b-n-ylre hep*bS;_j*lg.y:"ffig=glo.z0!{-_m,9_ir,fffiif
tiz_,-.nhttsz6taggs,hrirom.seiros(5.1715)szrive,g
sz"u*{-
Kany6di honositja a haikut, 6s morflis iizenet hordoz6j6va alakitla-+ krircimversek"-nek
nevezi: korrimre khat6, a kdrmdn is elf6r6 versek; papfr hi6nyitbanazutols6 hely, ahov6 frhat
a ktilt6 a Ktir6mversek ciklus vr:tu6zk0lt6i jfu#k, amelyben azonban benne van a
kisebbs6gi l6t tragikumai s egyetlen pontszeriivd zsugorftott kdpben fogalmazzameg a k<iltd a
val6s6g tdnyeit trag€didit, intelmeit; pl. Tankdltemdny, Kr6nika

A versforma: k<itdft mora szirnok, 3 soros magyar viltazatban 5-7-5 sz6tag

t,,1/.
dfuy'r1*1*l
n*^ttu*a Mihrlv hava
"::*:#H:;szent
krizantdmok - iddn is
fe.@e_lg1von
^*;l A-ii*lna2,/rD'.'
kocogott veliink
a remdnytelensdgbe
szent rnihdly hava

n/ tlnr /.,
- Szent Mihrily hava a szeptember h6napot jelenti a ndpi hagyomdnyok szerint. Vid6m
6vfordul6, a nyfub61 az oszbe, a sztiret idej6nek kezdete. K. S. kiirdmvers6ben viszont olyan
motivumktirrel trirsitja ert az id6szakot, amely egy6rtelmflen a pusztul6sr4 elmtilisra utal (h6,
krizant6m - halottak napi viriig, fekete 16 - Szent Mihrily lova, a halil lova), s maga a ffin6v is
- remdnytelensdg - erre utal. A vers maga szabdlyos haiku formtijri, a termdszeti k6p ill. a
motfvumkdr segitsdg6vel a kisebbs6gi sorsban ellkrem6nytelen helyzetdt drzekeltetr.

- Krizant6m- a kerti 6v v6gdn, atelhezkrizeli, tipikus halottak napjai vir6g

- H6harmat-vertelkrizarttem: 6let 6s hakil tal6lkozisa
- Fekete 16- segit a tulvil6gra jutni
- Szent Mihr{ly, azsidd 6s kereszt6ny vallSs egyik arkangyala, a halottak v6d6szentje 6s
sz6sz6l6ja
- Rem6nytelens6g: az erdllyimagyarok sorsa
- Az 6szhoz, ahalilhoztartazl motivumkdrrel fejezi be
 ,f,jfa uft{ni nyelv - A Vannak viddkek ciklus legmegrenditdbb verse ez.
',,ijfdl
*dni nyetv iitilbl tdbordt
szrtkok j aj gatds r 6p kfrtl
es oauyds kivertfogi rdhagis "
I
A riaszt6 16tomrfu a ktizelgd fagediet sejteti (nyelvi ds etnikai felmorzsol6d6s) -+ nincs
remdnyazevang6liumimegvi&A$asem,hiszen ,,se p6ter, se mrlG csak jr{nos van jelen"
(Janos az apokaliptikus Lilonds leir6ja),,,4. dd,monokkal viaskod6 vers a maga ilhizi6tlan
b6tors6gival, morrflis 6rz6kenyseg6vel 6s eszm6ltet6 sz6kimondds6val viszont m6giscsak
a potenciflis fenyeget6s elhdrithat6sflg6Uelhdritand6sagi$tejezt ki." (K0d6bdcz Gribor)

Koszonfi
patetikus (iinnepelyes) hangvdtelii vallomris a kdltdszet 6s szabads6g, szabads{g 6s
aldozat szoros egyiivd tartozr{siir6l, iisszefon6d6s6r6l a kdlt6i szerep vdllakisa nemcsak
tehetsdg 6s egy6ni vilasztr{s eredm6nye, hanem elrendel6s is, adott sors is --+ pr6fttai
ktildetdstudat

,, v al aki engem ki s z emelt

valamire valakihirt
hullatni verejtikemet
s ha nincs hiilt hullatni vdrt"

a messi6si szenved6stOrtdnet tavlatosabb jelentest

kap itt" 6s a kdzdssdg6rt hozott iidozat
mintrij6v6 vrffi a cimben szerepl6 ,,koszor[" jelent6se: a gy6ztesnek jrir5 bab6rkoszorfi,
vagy akegyelet 6s emldkezes szimb6luma, vagy a megaliaottsdg jelkdpek6nt J6zus
tdviskoszoruja a vers lrai alanya els6sorban a pr6fttal6t keresztjdt 6rzi, dics6s6gre
(babdrkoszorura) viszont nem vigyik

,, protolallt
s megvetek minden
6s minden kincstdri babdrt "

A vers rArfusahana k01t6 a szabads6got a kdltdszet 6rtik eszm6ny6t dicsdit

6. Egy6b miivei: K. S. 6leffiflv6n beliil jelent6sek a mflforditi{sok 6s a gyermekolvas6knak

szdnt miivek is.

7. OSSZEG Zrt:Sz rbx*kengr-eq4 vjlllal az,.jradd$rilelb% Sokf,k" k0-a$4efak,

rq$pl6dg$ie,azekflland6 venddge Rpg{nipban, majd Magyarors4lggn 6s a L6myez6
r{llamok eleptilesein. A Maeyar Mtivdszeti Akad6mia gg[a. Zq0?,16:"q qeryt
ry
s;:;,-,-.%

Fontosabb dijak, elismerdsek: A Magyar K0ztirsas6g Erdemrend Kdz6p- 6s Nagykeresztje

2014 - Szell K{Im6n-dij, Nemzet Miivdsze-dij
iq

SZOPHOTLESZ: ANrtCOrc
L A gdr6g szinhrizjellemz6i
o A szinhhzak nyitott dptiletek voltak, felkOr vagy patk6 alalruak. Domb- vagy
hegyoldalba 6pitett6k.
o A g<lrrig szinhdzkdzep6n volt a trlnctdr (orkhdsztra), amit n6hr[ny 16pcs6
vilasztolt el a szinpadt6l. Ez volt a szindszekj6tdktere.
o A gdrdg szinpadon csak fdrfrak jir*mttak,6s a szereptiknek megfelel6
maszkokat viseltek.
o A besz6d felhangositdsara nem volt sziiks6g, mert a domboldalba v6jt
szitthlzakrrak j6 volt az akrsztikfuja.
o Termdszetes vil6goss6gn6l jritszottak, reggelt6l estig tartottak az el6adrisok.
o A darabok t6m6ja ilLtalitbana mitikus mri1tb6l szirmazott.
c Az el6ad6sokon a polisz minden teljes jogri polgrira r6szt vett.
o Bel6p6 volt, amit ,,nflzip6ru"-nek hivtak. A szegdnyeknek ezt nem kellett

1. Szophokldsz
Ath6ni szirmazisi tragediakdlt6. 28 6vesen szerepelt el6sztir dn{maversenyen, ahol elsS dijat
nyert.-T<ibb mint 120 mtivet frt. Elemiiv6bbl T tragddia 6s egy szat:r1it6k tdreddke maradt
fenn.
2. Az Antigond miifaja
Az Antigon6 mnfaJilt kdtf6lek6ppen hatarozhatj uk meg :
a) kon{liktuso; drima
Egy meghatriromtt ellent6tre 6ptil, aminek az egyrk oldal6t a fiiszerepl$ (pontl szem6ly), a
mrisik oldal6t az ellenf6l vagy ellenfelek (negativ szem6ly(ek)) alkotjak.
Az ellen&l olyan tettet hajtott v6gre, amely ggegbontotta a harmodrit 6s ebben ahelyzetben a
f6szereplS nem tud tovribb 6lni. A i6h6s arra trirekszik, hogy mggsztiptesse ezt.az dllapotot, az
-qllenfele pedig arra, hogyfenntartsa azt.
n) tgagffi*
e arasa-kg1g$s sor6n naeJ.sgy-igHg"ggk"qlep*_e*,-o.Sp_?S 6s jellemz6je, hogy dC*vgqULg-L

3. Az Antigond tere. ideie

Az esemdnyek szfnhelye egyetlen t6r: Th6br[ban a kirilyi palota elStt j6tsz6dik.
A trag6dia id6tartama ndhiiny 6ra.
4. A mii szerkezete 6s a kar szerepe
A dr6m6ban nincs felvonasokra tagol6s. A kardalok 6s a p6rbesz6des r6szek vdltakozrak
egymrissal.
4'&ry-er€pg{
. a pqei*.Lqggt9.kg9*b,&J-v..qryp..e*t.g*g megfelel6 rdszeket yidlap;zt-anak e[ egymastgl
.p.tsondj-.4a"f amat,e.,lelq@S3g!_ry.{eg!]9a0p_se-pgny..q5;q""
.a?sgle$dn:-el6relaladtrlvalpg1hgaapqf
=a.y6]9.*ry9_qy$_o_gg4:
5. A dnfunai alaphelvzet-"
Antigond 6s Iszm6n6 pilrbesz6ddb6l ismerjiik meg:
E{.e,okleqz ps PolilneikdsT meghaltak az egymis elleni harcban, amit Thdba tr64i66rt vfvtak.
A, yrjh,ttdly Krc6p lett. Mpgho*zta el{6 ttirv6ny6t: a viiros ellen trimad6 Po-liineikdszt tilos
eltemetni ds megsiratni. "

DE: Antigon6 meg akarja Ezegrli a kirdly parancs6t, hogy megfeleljen az isteneknek
{,
 A g(,r0g0k hi,Wilasa szerint ciak-ez-atratqtriulhat a- Alviliiebq**ij @
ki.
@X-aveg*ztpsseget. Ha nsm-tsE6L{geg, azral az is3ggqk !-qrigi6.LyiYEk-
6. Adnia*ikonfliktus "

{ lonflikrus ldnyege Antigond 6s Kre6n ellentdte.

ffitiEoilF.-\
\-_=__r
Taz isteni tiirvdnyshd&pviqeli 6s @ia_bc_
. u nO ds elterneltia----
tesreret, de ett6l sem riad vissza
f'!---Krerin: )
,

az e@ri tdn/elyqg oldaldn rill

r nazaanil lia PaHineikeszt, azfirtagadia meg trCIbatrosE{
- o a lsinily szfumirafontos a szrgoFi 6s kiivetkezete* unlkod.iis, mert haU]x0dtmeg&lt
.._...-
szil{rditania
7. Jellemek az Antigondban
Az trbKre6n 6s Antigond alakj6t sokszinflen ibriu:olsa" a t$bbi szerepltit elnagyolja. Azok

a)
A drtufie Azegdszdrim6ban ezek a
,oo4sai hangs@dfuuak egdszen addig, amfg a %iklAqqhoziglq-gr. Ott elbgcsuZik sai6t.
6l#t61 Si@ia, hogy sem fdrie. sem gveurlke npEL lgbet,
mivel
b
A drima

uo"6d megszegk-azl$letriliinirtny*pt, ebb6l ad6dik a mii nagihryJggkqgugels

Nemsejteflhogy 6PP@-Telkileg,
omlik iissze azsosnek @goneds@6ge S-

Fetin fiq Antigon6 kedvese.

Mikor tudom6st vesz apja sz6nddkrir6l, v6delm6be veszi Antigondt, Ebb6l is kitszik, hogy
mennyire footos neki a n5, A szerelme annyiranaqy, hogy banatriban kedvese utan megy a
ha}ilba.Nem szimit
d)
Oidiousz
--,ffi 6 6nyg Eteokl6sz. Pqliineik6sz 6s Antigqn6 testv6re. .
gffi-"-llat,e" nem olyan Uatq is na@ro.ett. mint aqtieoqi, b"tu4j.3! ,gb"- 19rv6nyeket.
@
Andgonet-Kredn-eld 6llt[i rfllq ci -&dntisond
visszaUEitia,
e) fTete-;i6;7
@szerint egyenrangu a kimllyal, tisztibban l6t. mint Kre6n.
Arra kdri, inti a kifttlyL hogy tqgejovdajr,vedesr*. Krc6n az Ojatas6ral4lia bq, hogy
torvday{vel tull6peu kir6lf hat6sk6ren, de a retsdget ekko. -,it ke.6 j6rated.

8.'A &Srhaivi6$frf,silEti*
Kre6n a mti v,.egB,gmegbiinhddik lelkileg 6s erk<ilcsileg is 6,sszeroppan- A kiraly,1p€g[iigs,*
tetteit, de a krivetkezmdnyek e16l nem menekiilhgt: ,Aattgm6 €s'flaimonsngyilkoirlett,
valamint Uririatqpan feles6g$e, Eurtidik@is. v6get vetett az lletenek
'w, '*
*J(re6n OIszeomlasa rem tragikus buk6s, hanem jogos biintetds.
 @ Keletkez6sikdrflIm6nyek:
Puskin t833 ruiiiu!4fup kezdett hozzt,mtve megfr6sdhoz, l&3Q-dszdnfgipztg be. El6sz0r;25,.
6neket teTe?gtt, majd 12 fejezetr6l besz6lt, amit el6bb 9-re csitkkentql id az
lett amti.

r 2"' Miifaii k6rd6sek: '.id i. ,,:"..,r ,

q
r*:Mr:,.,s',r1lqsife,.T-i.,;r.rlr4Fy*1:,",,:.-*,.
,

A mtifajt 6rtelnezhetjtik ugy, mint az eppsz.modernizaci6s kis6rlete. Ez azt jelenti,hogy 6rzi

a klasszikus eposz n6h6ny elem6! de sz{mos viltozis is megfigyelhet6.
Pl.: - az gpp-sz elej6.n talilhasi"see,elykffi 6"s trer$mp-gieldlds esak a7" feiez.s"I-yfe-6p_ jelenik
*"?

trneveziink
.d"'

. 3: Szerkezetisaif,tossdgok:
Puskin eredetileg 3x3 r6szre tervezte a miivdt, de ez nem val6sult meg, mert a 8. 6neket
kihagyta ami Anyegin utazrisr{r61 sz6lt volna.
A szerkezet iellemzdi:
r elvaratlan cselekm6nysailak,
o sa{nddkolt tdred6kess6g::a tdrtdnet lez4t?.1g4ql fejez6r{ik b.e, nem tudjuk meg,
hogy mi lesz Anyegin 6s Tatjana kapcsolat6val, mi lesz Anyegin sorsa
. a befejeze{ens$g a mti -egy6b r.fszleteiben is megmutatkoob p1., egyes
sz6vegr6szekn6l t6bb sor va€y aki{r egy*versszak is csak pontok
vannak a helytik6n.

,4" Elbesz6l6 szerepe:

e $srflgbqlep *^ tti.rti-pp!b-9, annak egyik alakja lesz, QffiSp6=gg..sz4l-a[.ffak a regdny

;p"f-ep$"&ea. pl.: Anyeginnek j6 bari$iu szeretettel 6s r6szv6ttel Ue#t Tatjrflnrfr6l, btg6t nem
kedveli, Lenszkijt fircsa csodabog6rnak tartlu

lSzerepl6k:

Anvesin:
-*-
-@ de miut{n nevel6jdt elkiildtek ktils6t vr{Itott 6s dlvezte az 6letet.
Felszines mtiveltsdg[! divatfi,/ €lete ba]ok, est6lyek, szfuihdzt el6ad6sok l6tosakls6val tett. A
n6i tdrsasite kedycoffilr
-Elutazik a - W birtokr{ra de ott unatkozik B6rmibe kezd is lelkesen
-..-f nap va

t sszautps+ a f* ana tozeled6s6t

o meggondolatlanul iban [6t, Lenszkijt.
-Minden szerepet elhrlrit t banit.
felesleses embe.rrd v6lik.

A )0L
szAzadi orosz irodalom egyik jellegzetes tipusa Jellemz6jd
hogy br{r birtolciban van a cselekv6shez sztiksdges szellemi 6s fizikai kdpessdgeknek, m6gsem
tesz semmit, de ett6l a semmittev6st6l szenved.
 fuens2kij:
44,ygglf-b@1jE-romantikus kolt6. Tiszta sziyfi" naiv, irtatlan, romantikus 6lmodoz6.
I

T9-hefsdge embero & Gnne valami kgzdpszerflsdg,"ez1rt lesz szitmhra iderflis n6 els6
sz.glelmc Olga, Larinek"*
l{nya. Meg akarja bosszulni, hogy Aays gn ruf kedvesdnek tettc a
s@t: ez{:rt, parbeJomihivjabardtjdt, amiben vdgtil alul -ared 6s Leghal.

9tgai
S reseny-legs.zi+p!$bb- -fisurili+ jellemzds6re az ir6 csak prir sort szentel. Alta}inos,
tulai rendelkezik, nincs benne semmi
L(s, szemti), de bels6re tartahnatlan.

sokiiig, Igaldq u.tri{r neln sol<kal f6rihez megy.

Tatiana:
* {F

a-$gtiql.n6saqie-kitilnik-a-Ifitfiiek kiiziil d6, sz6tlan"

reAUa*:ornUo. r&ti a
- teryrgsz*,,
o1,
lalaltqz+:rrklor,bEleszer?t A+v.egiqre, 6lesz a kapcsolai kezdemdnyez6jJ, rgrerue" rm*
erre c@i6-uuasa kap. A
5le erre_egglggJga5gr
es.-erzdseit,L {lc t@
&lesgg_lzqrepgben-Anyeffi
is elbtivdli.
*E*(rlcsil,eg A+veein felettjill mert dvekket rcsOUU 6i,
amikor Anyegin szerelmet vall neki.

,r"G) Levelek:
qk?'

1. lev6l:
ffi*tFro- ffiee##*6"fl-
M
remdnykedett
melyben uggtrdlie hogy Cerefrres a ferfiba. Kifejti, hogy mindig is
abban, hogy egyszer fi$alil, a szerelem. Arra kdri a ftrfit, nogy marad:oo 1r"1".
A lr{ny zavxit hol tesezi
vdlaszul, mert
k6zeled6s6t. _rJ5jltgr$ ratjana

hogy kor6bban mi6rt utasftoua

Att6l f6t, hogy ra:janGEfrE!-
an6 szerehndre vAgyik. ! igaz,hogy a s{/e_qqygn
mdg mindig szereti de nem lesz

f6rje. Itt az elbeszdl6 megszakitja a tOrtdnetmondr{s! nervarrja J u .r"l"Loeoyszalai,at.

Kisz6l az olvas6hoz, elbricsrizik t6le 6s a miiv6t6lis.
 t /\
/l lt'
ttu

1. A meqir6s kdrtilmdnyei:
Tolsztoj 1881-82-ben kezdte el irni a mrivet, 6s 1886-ban f€1ezte be. A megir6shoz egy
v6letlen adott okot: r4klan meghalt az egyik ismer6se, egy bir6s6gi hivatalnok.

2. Cim:
A reg6ny cime utaTilsszerii: megnguezi a fcih6st, is utal annak sors6ra, tehbt a tdrtinetre.

3. Szerkezet: . i ;, ':'.: , ;(i

Xi€ee"y \2 t"s"retbol 611. melyben lvqqlli-cs-gletgJrirufe!6nk. Tolsztoj, a realista reg6nyekre
jellemzden, megszakitja a hagyom6nyos id6rendet: in med.ias res kezdettel in{it, .Yagyis
,Ogton a foh6s fiat'itttiiet kOZl_r, Ezt kdvet6en v5s1a1-6r a multba, 6s rdszletesen elmes6li Ivan
Iljics elet6t. valamint ahaliiilhoz vezeto utat.
A reg6ny tdlb 6vt!4gdeJ 61e1 fel. A helyszin egyre ink6bb sziiktil, v6giil mar csak Ivan Iljics
betegszob6j 6baa ji*szodnak az gs-er-rr-elrylk. A szerepl6k is fogynak, igy a foszerepl6 magita
marad a szenved6s6vel.

4. A reg6nv ala.pk6rddse
Az elbesz6l6s kozponti k6rd6s6vel gyakran tal6lkozhatunk a korabeli orosz mrivekben. A
reg6ny ugyanis arra keresi avitlasz, hogy hogyan kell hitelesen dlni rigy, hogy az ember szem
el6tttartja hogy egyszerv6get er az6lete.

5. A m6sodik fejezet e1s6 mondata:

A m6sodik fejezet az alilbbi mondattal kezdodik ,,Ivan Iljics 61ete egyszerti, mindennapi 6s
iszonyu volt." -Ezzel a mondattal kezdldik a mtilt felid6zdse. Innentril kezdve az idbvezetds
linearis. Ellent6t tal5lhat6 ebben a kijelent6sben: hogyan lehet egy egyszeni 6s mindennapi
6let iszonyti. Viszont az elbeszdlds folyamatosan feloldja ert az ellentmond6st.
A t6rt6net el6rehaladtSval megismerkediink Ivan Iljics eg6sz 61ettort6net6ve1. Ebb6l kideriil,
hogy jog1udomrlnyi tanulm6nyokat folytatott, majd vid6ki viirosokban helyezkedett el 6s
foflmaiosan haladt el6re a iarsadalmi rangl6trrin. Elet6ben a legfontosabb a tarsadalmi
pozici6 volt. Saj6t 6rtdkrendjdt a tarsadalmi elv6r6soknak megfelel6en alakitotta ki.
A fordulatot az 1880-as 6v ho*a a f6h5s 6letdben, amikor Szentp6tervdrra ment, hogy 5000
rubeles flllast villaljon. A p6terv6ri lak6s berendez6se kdzben baleset erte (a fiiggonl
igazitotta,ds betit<itte az oldalfit az ablal<kilincsbe), 4s ez vezetett ahalfilahoz.

6j Ab"lrb atilukda" ebraroErru,

A +._fptezefLbl azlvan Iljics hd6lihoz:zezet6+tleinisa kezdodik meg. Az elbeSg6-les-menele
bfisr"ff".a-hangsuly-a-kiilso-6let}elyet-a bels6 lelki tdrt6u,6re-kte-levodiL6J. A f6szerepl6
GtrO ritalakul6sa fontos, mert sSqq@!ellagz-!te-gddlgl-o-!9tef,e-! 6s tryf.4gl-!9gr- a !-tkg{
L_+lgleg!.laglesfontolabb szdmitra. Qglggqggg tnglytEqpplgr4i E41y-i1,6go-1
7. A hazugs6g:
Ivan Iljics egdsz dletdt vdgigkrsdrte ahazugsag. Ennek az az oka, hogy nem a sajiit dletdt dlte,
hanem azt, amit elvdrtak tdle:
o a hivatalnoki p61y6t az apjat k6,vette
o mfsokkal val6 kapcsolataiban sz6mit6 volt, csak a felette 6l16kta1 bariitkozott,
p61d6ul az dccsdt is kertlte, aki csak vasutas volt
o rem szerelemb6l hazasodott, hanem azdri, mert rigy illett
 o dnmag:inak is hazudott a betegs6gdvel kapcsolatban: el6szdr nem vett r6la
tudomi{st, majd nem vette komoryan, tigy gondorta, hogy meg fog gy6gyurni,
ds az orvosokban kereste a hibrit
. az orvosai is hazudtak neki a betegs6g6vel kapcsolatban.

8. A felismerds:
Hosszas viv6diis utrin a f6szerepl6nek r5 kellett jonnie, hogy az 1let1telrontotta.
Minden, amit
drtdkesnek lttrt' az hamis, ds tul keveset foglalkozou a csarealilval. Innent6l
kezdve a lelki
szenveddse sokkal nagyobb afiziku mjdalmdnfl. Hal6la el6u egy lrival
kisfia l1togata"sa
6bresztette 16 arra, hogy m6g j6v6 teheti elhibrizott 6let6t. B,szrlveue
feltr{madt benne a szeretet, 6s r6j<iu, hogy meg kell szabaditani a csal6dj6t -*"r.
szenved6s6t,
saj6tmagit6l.
9. Az elbeszdl6:
Egy kiils6 elbesz6l6 szemsztig6b6l ismerjtik meg a tdrt6netet. Mindent tud h6s6r6l,
ismeri a
gondolatait, 6rz6seit. Viszont nem kommentrilja L esemdnyeket, nem mond
it6letet, kiv6ve a
mrisodik fejezet els6 mondatft.

10. Jellemek a miiben:

Ivan lliics.' Minden tekintetben krizdpszeni figura. J6 eredm6nnyel vdgezte el tanulmrlnyait.

Tehetsdges, vid6m, jd t{rsasrigi ember. Ttik6letes hivatalnok, *i"aIg
szigoruan teljesiti
feladatit. Ugyanakkor nem a sajit 61et6t 6li, hanem azt, atrtit elvrirnak t6le. A
baleset
krivetkezt6ben h6napokon 6t szenved.

Munkatdrsak: Csak az rijsrigb6l drtesiilnek Ivan Iljics ha1i1ir6l, de ez nem volt

varatlan
sz6mukr4 mert tudtrik, hogy a betegsdge gylgyithatatlan. Hal6lhire hidegen
hagyta 6ket,
egybdl a megtiresedett pozici6jrlra gondoltak. Nami kellemetlensdget okozoi,
trogy kellett
menni rdszv etet nyilvrinitani, mert megzav arta az esti krirtyapartit. "l
Csaldd:Magalqttp_s+h,bpS"eUtg,p SeqpkaffirsAk_e-hp4,.$v6ve a fitr, Volog5i6t.,.
o Praszkouia J-adorovna: Ivan Iljics felesege. A szomoru 6megy szercp1t j6tsa
illszenten sirdog6f de folyamatosankiesik a szerep6b6l.
-r -vvr' Nem
r lvru sufe{it,hanem
rvrJwt' tr' 6nmagrit
sajnillja, haszno-t akar hriari a irag6di6b6l.

o Ldnya is"annak vfilegdnye: csak m:gukra gondolnak, 6s diih<isek, amidrt el

halasztaniuk az eskiiv6t ' .. '
kell

. .Wiilogru: a f6szerepl6
fr?,6 az egyetlen, aki tiszta sziveb6l gyirszolja az apj6!r.,._

o Geraszim: Hiisdges inasa a flbszerepl6nek. 6szinte, tiszta ember, igy

szembe A11ithat1 a
ttibbi szerepl6vel- Nem hazudik Ivan Iljicsnek, ,ipoljq trir6dik rrJi", **gt"sz minden
t6le telhetrit.
,/t _-

Shakespeare: Romeo 6s Jtlia

Shakespeare egyik legjobb korai mtive. 1595-96 krizdtt irt4 nyomtatlsban 1597-ben jelent
meg.
T6bb sziilal kdt6dik az bodalmi hagyomrinyhoz, pl. a k6nyszerhiaassilg, 6lomital, ellent6tben
6116 csal6dok tdmtija

1. Mtifaja. t6m6ja:
Miifaja szerelmi trag6dia.
T6m6ja a gyiil<ilet 6s a szeretet tragikus szemben6ll6sa. A szenveddlyes szerelmet fullitja a
kdz6ppontba, amely nem ismer akad6lyokat.

2. Szerkezete:
-5 felvondsb0l 6ll, melyek szinekre tagol6dnak.
- A helyszine els6sorban Veron4 de Romeo szitmitze6se utiin az esemdnyek piirhuzamosan
futnak tov6bb Veron6ban ds Mantov6ban.
- A kiils6 6s a bels6 szinhelyek ism6tl6dnek, a dnlmai cselekmdny el6rehaladtrival a bels6,
intim tereknek egyre nagyobb jelent6s6ge lesz.
- A mii idb1'artatndttekintve a cselelan6ny 5 napot ttlel fel.

3. Prol6gus (el6hang):
Mfu az el6hang utal a tragikus v6gkifejletre. E szerint a k6t csalld ktiz<itti viszfuly lesz az oka
a fiatalok halilllnak:

4. Dr6mai alaphelyzet:
- A k6t csaliid 6si viszilyrib6l, illetve a szolg6k riltal gerjesztett csetepatgb6l bomlik ki. A
viszSlyrll annyit lehet tudni, hogy a kdt csaliid, a |4ontague 6s a Capulet m6s 6sid6k 6ta
ellent6tben 6llnak egym6ssal, de szinte mi{r senki nem tudja, hogy mi aharag val6di oka.
Tybalton kiWl szinte mar senki nem veszi komolyan a gyukilkiid6st.
- Megismerjtik Romeot, aki rem6nytelentil szerelemes R6ziba, de a l6ny tigyet sem vet 16.
Romeot viszont semmi miis nem 6rdekli, elSszdr Capulet6k bitllfura sem akar elmenni.
- A drdmar alaphelyzet akdt fiatal b61i talfulkozasdval, szerelmdnek fellobbandsdval €lezldik
k't" Ez okozza a bonyodalmat. A helyzet dnimaisigrit pedig M adjq hogy a szerelmesek
6rt6krendje elt6r a csal6dok, illetve a kor 6rt6krendj6tdl. Pl. a kor ahazassdgot nem k6t ember
szabad szerelmi kotel6k6nek tekintette.

5. Kulcsjelenetek:

.BqrLes_gs_Jslia_eJq6_Jal4_lkqzass(I-telyqqas-_l.iele[et)l
- A kdt fratal Capulet6k briljrin talilkozik el6szcir. Romeo Benvolioval6s Mercutioval6larcban
drkezik azestdlyrc.
- Tybalt felismeri Romeot 6s fenyeget6zik, de az 6reg Capulet megtiltja neki, hogy
megzavaryaaz iinnepseget. Itt m6g dicseri Romeot, elismenien sz61r6la.
- A k6t frataltalfulkozi'sfunak konkr6t jelenete bens6s6ges 6s b6jos. Romeo csoddlatos k61t6i
szavakat hasznil, Jrilia leinisra. Pl. ,,Til| szdp e foldre, nem val6 ide!" (sz6l16ig6vd valt) Az
ifiir ekkor dcibben 16, hogy az o szerelme most lettigazi.
- Ellentmond6sos lesz ajelenet, mert ekkor m6g nem ismerik egym6st. Egyik pillanatr6l a
mrisikra mrilik el a varizs, mikor nij<innek, hogy a k6t ellens6ges csal6d tagiai. El6sziir
megd6bbenn ek az akad6lyokt6l.
 . Ek€lyiel_e4st:_G!._fle_lyqaau2 jel_espfl
- A bdl utdn Romeo nem hazafell tart, hanem bet6r capulet6k kertjdbe.
- Kezdetben mindketten maguknak 6s az ejszakinak valljak meg gondolataikat, 6rz6seiket.
Els5nek Romeo sz6lal meg, szerelmdnek nagys6gir6l beszdl. Jrilia vallomiisriban el6sz6r
szerelmrik akaddly 6t p anaszolja el.
- Ezt kcivet6en egymiisnak is megvalljak szerekntiket. K6pesek feladni nevtiket, csakidjukat a
szerelemdrt. Nem hajland6ak a sziil6i veszekedds miatt feladni 6rz6seiket, nem akamak
be6llni a viszilykod6k k<rzd.
- Jrilia azt szeretn6, hogy ha Romeonak komolyak a szind6kai, miisnap tizenje meg, hogy hol
6s mikor hrizasodnak 6ssze.
- Ennek a jelenetnek is meg .ranaz abija ami azels6 talt{lkozdsra jellemz6 volt.

o [o;r_d1r_1,[p9gg
A drdma fordul6pontja Mercutio ds Tybalt hal6la. Romeo nem csak felesdge rokondt cilte
mag, hanem szembekeriil a szigoru hercegi paranccsal. Ennek 6rtelm6ben szirmizetesbe kell
vonulnia Mantov6b4 igy elszakad Jrili6t6l.

.Rqsrs_o_€s_Jtlialrrc_sriia:_(IU-&Lv_osis"l_ jel_errsJ).
A fiatalok utols6 tal6lkoziisa. Az el6re sejtett tragddia szomorts6ga nyomja rd abllyeget.
Romeo itt is vesz6lyben van, meneklilnie, sietnie kell. Ez a jelenet is nagyon bens6i6ges. A
szerelmesek att6l f6lnek, hogy nem lfutJaktdbbd egymiist.

A szerelmesek hajnali bricsrija utiin megkezdldik a felredrtdsek 6s a tdveddsek sorozata, ami

tragddii,JoLoz vezet.
Romeo Mantov6ba menektil6se utiin Jflia kertil a kriz6ppontba, egyedol
kell ddntenie a sorsa fel61. Kdtfajta hiisdg csap rissze benne: a csaTddja irrlnti 6s az, atielyik
Romeohoz kdti.
A kiny azt szinleli, hogy beleegyezik a Parissal k6tend6 h6zass{gg4 kdzben viszont L6rinc
bar6t olyan szert ad neki, amitdl42 6riigtetszhalott lesz.

6. TraeikUs v6gkifejlet: ,

- Romeo 6rtestil szerelme haLllSr6l. Mdrget vesz, 6s rigy d<int, hogy Julia kript6j6ban issza
meg, hogy ott halljon meg.
- A trag6di6k sor6t az inditja el, hogy J,iinos bariit nem 6r oda Romeohoz L6rinc bar6t
1evel6vel, mert pestisesnek hiszik, esvesrtegzitr ali keriil.
- Romeo igy ehnegy Jrilia kript6jahoz. Ott talflkozik Parissal, aki sinabl6nak hiszi, 6s
nekiront. Romeo 6nv6delemb6l megdli 6t, de teljesiti utols6 k(v6ns6g6t, hogy Jrilia mellett
fektidhessen.
- Romeo a kriptiban megissza a mdrget 6s meghal. Jrilia mag6hoz tdr, 6s szembesiilnie kell
azzal, hogy szerelme halott. Az oda lrkezb t6rinc bafiLttal sem akar elmenni. L6rinc viszont
elfut, mert l6pteket hall 6s menteni akarja mag{t. Jrilia mag{ba szrirja Romeo tor6t 6s meghal.

7. ,JragpdiAZarlata:*
- A esal6dpl<.1.6r9tti 6ligyulttlkiid6sJg szerelmesek Sggrdrlsa 6s t-1pg!!<u,p heli[laszuqlplj
14gg:,
- Kib.6tiilu-9.k, miutdn L6rinc laraf qfgdpqtslpqset_#t<ih e* u ne_fr,""e*r i*yi6u u ,ii-ufrt,
hgevea-v,9l"tpb3$"etpsrrk,a,gqk,€v-es:v"isziilykodris..uen".
- Igy a v6gs6
- jelenetben he1yre6ll.a rend, a harm6nia, de_borzalmas 6rat kell fizetnitik 6rte.
Ezzel visszat6r a szerzl althoz, amit a p#l-o_gg9b.an jg.gy_zqtt meg, h9.gyg jri1J6l elleniei iniau
Sl-*ai.4,ms"es""ksJ.f,#ql-,_
 /k.
-dirnurax6n- vn Acmonanou:,BB[{A,TETEL: A BTBLTA nfsz,ur rs nniin'gar
Bihlia rSszei 6s mfifajei
A g<irdg eredet& sz6jeleftfoe: kdnryvek (A tiibbes sz6m kfl6nb6z6 korokbfi keletkezett irrf,sok grfijtem6ny6re
utat Kr. e. )ilI.- Kr. u- 1. sz.). Nevezik inflmak, srentinisnak is- A viligirodalom legnagyobb natesri-mtve, miifajit sok
mfifaj eg5r0ttese alkog'a. Mindhiirom irodalrri mfinem megtaft{Ihatd benne- /epika: YizfrziSntdrtdnete, Lira: zsoltirok
kiinyve, Dnima: jflztrs h*litlal
Jelent6s6se:
{.
A vil6g legismertebbkrinyve
..!. Az
elsd nyomtatott ktinyv
* A legnaryobb p6ldrinyszr{mban terjesztett mii, melyet tobb mint 700 nyelvre forditottak te
* A zsid6sig 6s a keresztdnys6g sz.r{m{ra szent kdnyv: isteni kinyilatkoztatis, szildrd erkdlcsi 6tmutat6s
A biblia r6szei: Osztivetsdg 6s Ujszdvetsdg- A k6t r6szt Hieronimus lszent Jeromos /kapcsolta 6ssze, latin forditrisban
Vulgata n6ven /j elenGse: elterjedt/

A zsid6 valkfls szent k6nyve, n6p6nek t6rt6nelme. Eryedfrlill6 irodalmi alkotiis: Az 6h6ber irodalom foslalata:
miifajuk, keletkezesi koruk 6s eredeti nyelvfrktekintet6ben egm6*t6lelt6r$'*&dfilmf,rnffv.uk,,ffiiiem6nye.
--E;edeti nyelve: klasszitus h-,6"bsr,jqpJy.g.p"g,pen- ar-1igi, (Eiberek: a zsidbsdg elnevezese; ardmi: Az Eufrdtesz
partjdn 6ltn6p)
- Keletkez6sSnek ideje: 8.9.1_2. sz.-t61Kr. e- 2. szim$g.
Kanonizdcifl (kanornzitl6ts): a u0 v6gleges szdvegekkialakitfsa
(kandn: - gtirdg sz6 - mirti*, zsindrmirthk, erkdlcsi norma); (tudgs+apohvega{e$
Az iisszedllft6s szempontjai:
* Elsddlegesen vall{si - Isten riltal sugafunazott ,,szent'kiinyveknek tartottik ftinyilatkoztatils) Isten a maga
afuratdt az fin- kinyilatkozntas altal ki;zli azokkal az wrberekkel, akibe rdbizza ilzenetdn* tovdbbadisdt,
elterjcslisdt"
€' Eszt6tikailag 6rt6ks irodalmi emlEkek megment6s6nek szfind6ka - vitrf,gi tartalmf kSnyvek (Pr6dikftor
kiinyve, Eszter k6nyve); kdzmondrf,sok (sdt takil6s k6rd6sek), erk6lcsi 6s fiIoz6liai kiiftem6nyeket tartalmazd
griijtem6nyek(pl. P6ldabesz6dekkdnyve, J6b kiinyve) szerelmi 6s lakodalmi k6lt6szet gtzdagantoldgi{ja
--@ne.'kekeneke)
-.$@S$Japotuiiphan: grirdg sz6, reitgtt, {ltqfJeleftdssel): A Biblia azon kdnyvei, melyeket nqrg_tartlo"@r
isteni eredetflnet nem kertlhettek be a k'{nonba- Hamis iratoknak is nevezik Pl-: Tam.is evangEliuma, Salamon

-,@
Seotuaqinta (ielentise: ,,hetven") * a hagtomirryos legenda szerint hetven zsidd bdlcs kiildn celldkbs zdrva - isteni
sagallatra - egtmostol figgetlenfil teljesen ozonas, szd szerint mgegrczd forditast kiszltea a h6ber eredetibdl.
Az Osz6vets6g gQr6g nyelvfi forditflsa (Kr. e.3. szrflzadban k6szfiIt)
CVrtEgin Eiblig kft 6n6ll6 r6szenek (O- 6s Ujsz6vets6g 0sszekapcsolt, latin nyelvfi forditiflsa; Hieronymos - Szent
----*
iffit"*riifi"3eo4oil--
, ,
-,..,.,,,' i: , , ,ii Az6sz6vets6g'fi&itti,
-' Osszesen 39 kisebb k6nyvet tartalmrz.
't"jffiffiffiA&frye(l hagyomrflny Mdzrsnek tutajdonitjao de ellentmond{sok fedezhetdk fel benne: nem
szerepel Ell-ben; stilusbeli kiil6nbs6gek)
vallisi 6s tiirsadalmi tdrv6nyeket tartalmaz (Tira: 'trirvdny; tan') - T6ra - kb. Kr. e. 5. sz.
- Erkiilcsi,
R6szei: I.) M6zes 6t kdnyve Erkdlcsi, vallisi 6s tirsadahni t6rvenyeket tfrtzilfraz. lreidb elncvez6se: TORA,
jelent6se: t6rveny/
1) 1e:gutel&6-q) /e: /Genezis, jelentese: keletkezesl A teremtes k6nyve 2 teremtes tortdnetet ktiztil.
a.) Atfog6 kepet fest a viligmindens6g keletkez6ser6L Jslgq_lqrgpt{ lq,vqkqnysSel1_6-qApra qqz.$ a /2x31. A
teremt6s csricspqnlja 4z ernber-a 1 nap=pihe-q6mp IstrE ptteyf:3esg_e.q@_{q4gqtLen:-El-oc_HlM
t.f Nem tonqa napoha a teremt6s folyamatrit: isten lJahve Elochimla FbiAp"*Amf fo.oJffiig az-embert
ty'laf,tmotl ki16n tmemtette me1 azeden kertj6t /6den: a rend, a nyugalom szimb6lumal , hogy az ember
miivelje, maid. Adhm oldalbordajdbril megalko tta segttdjfit, rtvdt- Itt az ember els6dleges feladata , hogy
szolg6da a Fiildet.
l.teremt6stdrt6net:
+ Az qgy€en l6tezd lg[en @l6him: fI'isten'tSbben sz{ma; a maryffr fordft{sban 'Isten') a semmibdl, a
szavaival teiemtette meg
----,^l-.-i+^]II-j^*^ L-4
-^- hat*n4qel4tt
--- ^l^4 ^ vil6got.
I -:t!-^^
 * A teremt6s cqricspontja az ember, akit Isten a saj{t k6nrq{$6ra alkototL
t A hatnapos teremtfuben a ren4 a ham6niq a b6kds alkotds v{Iik
A sz6tvdlrstis FeldiMt{s
{ ,.-4.mp ; ?- nap-_ 3. nap 4. nap 5. nap 6. nap 7. nap
negrEn-- Legre.n: Leryen: Leryen: Leryen:
Me;as*-*,t'{';
,Fry*'
+ehf6zaq
Pihen6
sziraffiId, tenger 6gitestek{na halak, szflraffiIdi dllatok s,
$@i -als'6rlek6 Yizik letr j6 p, hold, madarak letr j6 megsze
lefi Jo tn 16-- Legyeru n6v6nyzet - lefi '
csillagok Legye,n: ember ntelds
left j6 len i6 i6 lefi j6
Az eg5res napokt6rt6n6seit 6trand6 6s ism6t1fi6 kif,ejezisekv{lasztjik el:
.N Isten ldxa, hosv ezi4. te Istcn szdlt:
r* E;!g lel1t_es-19gel. t Ugtis lett-
isftlfedezhajfrk: a
"7
nap 3 + 3 + I ttsolisrt; e 3-as es a

Itah1'szinfrleg az a*ber h&napos n**ko- ds dlatitnasdt kagrta j6'*i, amely mdr sokkal konrtbban kialalrult, s
ezt kivdnja Isten pdlddjdval is szentesiteni.

2.) Kivonulls k6nyve: Hogyan szabadultak fel a zsid6k a flira6 uralma a161, elmenekfrIve Egyiptomb6l.
3.) Papok kdnyve*
4.) Szdryokkdnyve*
5.) M6sodik ttirvenyktinyv*
* Itt gyiijttitt6k dssze a mindenuapok szabdiyut"kiiztiik a ti4arancsolatot JAzffibelrierkdlcs

u. ffi*,* ;L-ehmdl,;**"*
Pr6f6tik
inisban
*-'-,,-is,-:"--4". *.,"r-.,+ tirirri& &t
l5[no\ isten
ffi:.]"""*,,p*'-tr$#"1#F*y,,r*r**ffi ffi
---
Nagypr6fdtik lkdnyveik terjdelmesebbeV: - EaaiSs, J,rul*fu Ezf:lr;lel, Diniel
-Kispr6f6tr[k/aneviikkeljelzettsz5vegterjedelmilegr6videbb,abibliriban l2prbf6tavan.tPl.;J6nris:megpr6b6l
szembefordulni Isten akaratr{val de v6gii1 pr6fetai szerepv6llakisra

Itr.) Zsoltflrok kiinyve: -

Zsoltirl. istenhez sz6l6 6nekelhet6 vers-
A versekalapelemei:
- A gondolarimus: Eryes mondatok, mondatreszrl gondolatok szabrilyos ism6tl6ddse.
- fJg ?s,,flm-o=tgg.c*; Kdltdi kifejez6 es*frz,ugyanazon szotdnek kildnbdz6toldal6kkal val6 ell6t{sa.
PL :'Tlalilnak hallldval halsz"
"r rn Arujszivetseg
Ujszdvets6g: a Biblia 2. fi6 r6sze, nye-haesrirog, Kr- U. I.- n- s"dadban nyert& el .,a
keresztenysig sz*int IstmJdzus Krisztus dltal kdtdtt ,,fij szdvetsiget", aki Istmfi&int sajdt halatdval vdltotta meg az
emberisdget-
A kanonizdlt kdnyvek, val6szinfrleg Kn u I. sz, vdgefeli ny*hettik el maiformdjukat.
Ydgleges nyelvenek szdvege: gdrig
,i6 hin", 6rdnhiy" ielent (liztts oz rtdviissig hrdmhirhrdl beszilt;az apostolok - Jtzus tanitvdrryai -
@ - i*rr" Eler@ek: ry$etesinek, tania|ryuinflk, oz emberekirt vtdltalt kinhaldtdnah
W*"
keresztre feszittLsdnek elbeszilisekar ugtanazt a hagtofuiryanyagoi dalg<ntikfel, s *ziveg szerint is so[ mfrveil<ben
az azonossdg. (Mdt!. yrtrk, Lutrncs: Jtngi_
Az Ujsz6vets6g r6szei:
7) Ndw evnnsdliut,
/ evangdlium: gdrdg M6rlq Lukics, J6nos
44!agegf_q,et te I6Ztp-4@elbeszeldi magatart{s. 6k a szinoptikusot, egyii$Et6k l
r6nrq sziiletfsffil 6s qyermekkonirol L[6te es Luldcs tcsz emlitdst Jdzus szenvedes tiirteneterdl mind a negy_
evang6lista azonos m6don saimol be: a UtAos it6tetet a pupi *fta*e"s hoz%-megFs Pilftus6g5rta j6v6. JEiilst,
...--.--:
inint gonosztevdt kereszfe feszltve v6gezt6k ki.
 frf
Az evang6liumok irgy szilettel hogy tdbb dfajt
olvasztottak eggy6. Ezek kozfil az egyik legielent6sebb a
pflldAzart, mely egy-egy 6rdekes tdrtenettel igyekszik a befogad6t n{diibbenteni valamilyen - elvont form.'{ban
nehezebben A16st5 _ igazsigra.
I4ans idejbben az az erkiSTcsi 6s vallisi meggy6z6d6s volt szokrflsban, hogy az lstent6l elrugaszkodott biiniisiik
mind megvetenddh 6ket Isten sem szereti, enn6l fogva azigazr hiv6 ember sz6ba sem 611 a gonoszokkal, m6lyen
megveti, s m6g a legrragyobb bajban sem segiti 6ket.
Ezel szemben J6zus egSszen mrf,st hirdetett: szembesz'illt a keryetlen keg5ressdggel, 6s ahomi fordul6
biin_Opdket sem utasitotta
nsltotta eI, s[tSegf
eL sot 6ket.
sepitette oKet.
frt sesrtefie
qE=;:"- *ldelgsa*
'aF@ @f-
)nM-
e+{i,lsq*6-b4iqlkjp-e!
%
sq (a tanitris lenyeg6t erdekes
ttirt6nettel, annak 6rz6Hetes kepekkel vilfgftja meg.)
€.. az idSsebbfiri: mi
* fu eFet 6l: dolgos, szot fogad 6desapj6nak, azonban mgffi-teshr6t6re
f):4F-+.*-,,
IelteKeny: ofiz/J- Mjellemzi fr is t6kozl6:6pja szeretet6t. .p
* R@6h,.
.

s 6letet 6lliestilelki nyrqorba siillyed (mdlypont: a tisztdtalannsk tartoh,

dllatok
niegvetett l{rz{i u@- kap enni) g6g6s biiszkes6g6b6l a
legnagyobb megalizkodrisig jut et ny_iltan_ bevallja biinet, elismeri hibn4 ezel pg$va yllik arra, hogy
az.qberik<izdssegbefog@iq hogyqi€letq!kezdhesscn.Aeea: miryk4!,Sqls4gteti, de sz/Enij;ra lsazl orom
az erkdlcsiles
L-F
elveszettnekhitl- bfindssE vrilt cvemeke mest6r6se
.--

Az rijsziivetsdg tov6bbi r6szei:

2.1 Apostolok cselekedetei:
Sz.erz6je: Luldcs evang6lista

rszenvel(et-
nwet *"1 ) kezdetben t[dtizqg-Lkg.e.s4nyeket, es! elk{gIqql-.J4!qqq'&qti4g4
, ery
H upottot (eredeti ft __L_
,at6srira mest€rl /Innen szArmazk a kifejez6s;Pdlfon[$
".
ddnsf-'*"'
iezAs: Pdlfordul
lqt"!,slglt

-
/A gortig apokalipszis sz6b61 sairmazik-i#t j elent6se: [6tomr{s./
szerint Kdsztus euvhirafenn fos maradni. ellens6eei oedis
melv-_-

m- eEgrfsfuzefufoekra;.-
#

19.

Ir.Sdalmi adaptr{ci6nak nevezzfik" ha egy vagv novellSt a fikn ktizsE:ben kqttepek

$i 61etre.
e' '' Egi+yt

Ahogyan Balfus B6la a nagy hatasti filmteoretikus megfogalmazta,,,a nyelv megnevez, a

film megmutaf'.
j61 dokument6lt 6s kalandos.

ffff CIMSZAVAKBAN: A katona, aki megjirt kdt vit6gh6borut sdriil6sekkel 6s

kitiintetdsekkel, a kalandor, aki Kuba partjain6l n6met tengeralattj itrfilrra vadiiszott, aki
Spanyolorsz6gban bikaviadalokra jrirt, Afrika szavanni{in pedig nagyvadakat tild0ztitt.
I{AGYOMANYOS ELETRAJZ:

rriis4gfrdnekil[t.
e*-- OnkCnteskdnt rlsrt :r.ett azl. vllilghrdboniban (Olasz front), rijs6gffik6nt berfiazta az egflsz
vil6got, szenved6lyes vadiiszkdnt Afrik6t is bej6rta. R6szt vett a spanyol polg6rhdboruban fegyveresk6nt a
koztdrsas6giak oldal6n. A U. vilighfboruban hadi tud6stt6. Saj6t k0ltsdg6n egy hajdt is felszerelt, 6s

*
partiznnakci6kat sz-erver-ett (6llit6lag 6 volt az, aki pwuzin csapatai 616n el6sz$r bevonult PSrizsba). A
n{Sb9ldi4t_1954-ben kapta meg. Kubriban telepedefi le, a horg6szafrak 6s a vaddszatnak

1940-ben kiadta egyik legh{resebb regdnydt, az Akrdrt a harang sz6l cfm{it, mely
%6lt. 1969-!en a-o

mindossze 6 h6nap alatt f6lmilli6 pdldr{nyban kelt el, 6s a Pulitzer-dij diint6j6ig vitte. Nem
sokan tudt6k, pedig az ir6 bizonys6gdt adt4 hogy alapvet6en nem ezt a reg6nyt akarta
meginri.

az 6nfc ff.q.r,Asz Es a
TENGER IlpLEJIc,zEsE: akkoriban: ew egdszen mds
6tlet motoszftrilt a fej6ben, melyr6l mrf,r 1936-ban hirt adott egy az Esquire magazinban
kiizdlt cikk6ben: ,,Egy 6reg ember, aki Cabanasb6l haj6zik ki, 6s akit egy nagy hal k6t
napig hriz kelet feld, v6giil pedig rigy t6r haza" hogy zs{kmilnyfut megd6zsm6ltftk a cipi,ilr"

A szeruil vegul a mrflsodik vil6sb6boru fi6n, saj6t- bak6i6nek kere$he=h0zbegq vetette

wEirra I951-ben.
Ekkoriban mrir t6bb kritikus tillitotta.-hogy a szer: " kifgett- 6s Fflyifi'tfsa le^anrlt. Ebbsn
a hanqulatban k""d"ft ..Li }{" z.
Az Oreg hal{r;z 6s atengert, @
@,ertirta;,,Tudom,hoeyezaleqlobb. ftv ,
6s elhomdlvosit minden egyebet, aanit vllaha is irtem "
a@atottare,
Hemingway saj6t megfogalmazirsa szerint a k6tetet elhunyt haritainak. ir6k elnldkenek .
airinlotta.

Aaiireg halfrt6*6nete igazi nem-.tLii-i hiressdget csin6lt az ir5b.$1, 1953 m6jus6ban

Pulitzer-dijat kapott 6rte, majd egy 6wel kds6bb irodalmi NOBEL-DIJBAN r6szesitettdk.
Tdmav6lasztdsit a romantikus, k6,lt6i, de elbesz6l6 technikrijdt inklbb a naturalista
m6dszerek jellemzik. Nincs kdzvetlen ir6i vdlemdnynyilvr{nitris, tr{rgyilagosan, gyakran
 ilorft ua r l".1oz*,* : &t /rrW4*',t****

I
vagy cselekedetekkel jellemzi 6ket. Nincs hosszadalmas ldlekelemz6s 6s
v6lem6nynyilvdn[ti{s, ezeket az olvas6rabizza.InkSbb sziikszavrisdg jellemzi, szeml6letes,
de dfsztelen (naturalista). Az tires hal6sz 6s a teneer: 6rt6kel6. 6sszegz6 mtl a
%*rZ
"jrjj,*, rihp&
alapszavak ezek, meiyeknek rzUUrer
ertehtit tesz a m,mep. Szerkezet ds cselekndny: klasszikus novella, mert megfelel a miifaj
k<ivetelmdnyeinek. A f6szerepl6 6let6nek egy fontos noT.ranatet beszdli el. Az els6 r6sz,
bevezetds: rendkiviil tiimdr (10 sor), dsszefoglalj a az ellz;rrrenyeket. 84 napja nem fogott
semmit. 40 nap ut6n elvesdti tanifienyat, kis baritjdt Manolint. Manolin szgleinek 6s a
falu kOzdssdgdnek az avdlemfinye, hogy Santiago, ahataszmiir 6reg, tdle m6r nem lehet
v6rni semmit. A gyerek erzelmileg kotodik Santiagohoz, de sziileinek engedelmeskednie
kell' A bevezet6ben I€v6 zaszl1hasonlat jetlemzi Santiagot 6s lelki 6llapotrlt A cselekm6ny
kibontakoz6sa: Santiago kimegy a tengerre, 6s nagy kiizdelem utrin megfogia legnagyobl
halrit- K6t napig flrasrtofiL de vdgfll a harmadik napon
W6z6tt, es megindulhatott haza.
Nagy el6gtdtel, boldogsig, gylzelem*rzds. Kiizdelem a ciprikkal, amelyek felfalj6k ahalat.
A nagy zsrlkmrinynak csak a csontviiza marad meg. Befej ezis: ahaliltosan fliradt 6reget a
parton a kis{iri fogadja. Vele akar maradni, tanulni t6te. Santiago kettos gy6zelnoet
*utott,
a hal csontv6za fontos bizonyitdk, hogy 6 harcolt 6s gy6zdtt. A tanftvdnya visszat6r
hozz6.
Ha akarjuk, akkor mondhatjuk, hogy veres6get szenvedett, mert zsr{kmr{nya nem maradt
meg, 6 mdgis gy6zelemk6nt kezeli (
:Hffi[-;ff:;:ffi:;#
egyIzrri nem).

HANGOSKONW
m
. -nAuoJATEK,
- -KET NAGYFILM,

6reg halfsz 6s a ezt kdvet6en megielent hangoskdnyvben, r6di6j6t6k

fonrrfjdban, valamint k6t filmadaptitcilt is kapott, az els6t Spencer Tracy,l958 a
mrisodikat Anthony auinn ffiszerepldsdvel, de azegyk legfobb, 6s az eredeti reg6ny
hangulatdt leginkdbb megragad6 mii 1999-ben k6sziilt el, akkor egy orosz anim6tor,
Aleksandr Petrov stop-motion technikdval 6lme61a viiszonra 20 perces
r6vidfitnkdnt, mely vdgul az Oscar-dijat is elnyerte neki. J6l l6tszik, hogy az orcg
50 6yvel

ADAPTACIoK FILMEN:
E"-F**:r_"
I- AZ OREG HALASZ ES A TENGER (The Old Man and the Sea) 1958-as AMERIKAI

Erdekessdgek . Amikor :in$r-gssfihpsttg:e vdgetr, az i&

&gfgff*g*[]I6t, perer viertert egg*kuhai..fduesk*a cojimilba, ahpJ-alkellstr
ilru is 6lt. Ezvtan
kis tassa a
efttupqiOt' qr*lybell? tqrlen 6dik.t3l . Hemingway kezdetben r*- tut,alt Sp&"*,
Trucyt megfelel6nek az 6reg szerep6re.[ . Amikor Hemingway Peruba vtazott a filmes
I sk{bbal, hogy marlinra hal6ssznak, haza6we Hemingway igy nyilatkozofi:
elloptak 3-4 h6napot az dletembdl.
A fiknesek

TI. AZ 6NUC TTAT,ASZ fS I TENGER ThC OId MAN ANd thc

ANGOL TEVEFILM
SEA
a film regdnyben I szSlon a filmben ket szdlon
megielenik d fu6 -feles6ge 6s az alkotr{s folyamatais. igy
cselekm6nyesebb lett
" iW@ Ylltozatos kameraill6sok: als6 (nagyit): A halasz a
tengeren, mint Isten kivr{lasztottja fels6 (kicsinyit):A hatrisz a tengeren, mint parrinyi pont
oldals6: halixzat kdpei nagytokil: a tenger premier pkin : Ahalasz Santiigo arca,kezqt)
Filrnzene: latinamerikai Kub6t id649 A fesziilts6gkeltds eszk6ze: ism6tl6s: ''MbF
kifogom anasVhalat)(flVdgristechnikaptuhuzamos: falu-tengerhalasz-r(QA film szinei
visszafogottak

Itr. AZ onrc HALASZ fs n TENGER -oRosz arvrndcr6s flLM 1999. a 20

_
Derces fihnanim6ci6
\--_--_
Alekszandr p"t orosz animftor
o',,-. be6llitott 6s
filrnet Az 6reg halfusz ds a tengerb6t. rirflval- Dimitffiel
afi lqqtettek iiveglemezekre. Az
@490-ben nyerte el a q4gg{c!6s r6vidfilnrneb jdr6 Oscar-dfjal. Az Oreg
haterlzes
--___.
a6ger 1ffi lcrap-c
"
rop";,
A film 2000-ben elnyerte a legiobb anim6ci6s kisfilmnek jrf,r6 Oscar-drJX, euell€ejzamol-
@ koztiik az 6tudzsi Nobur6-dijjal. Megval6sitr{s 6s stilus A film
dtlete 1995-ig vezethetd visszq amikor Petrov el6sz6r tali{lkozott a kanadai Pascal Blais
Studi6val.

A munkdlatok 7997 mwciusriban kezd6dtek 6s t6bb mint kdt 6vig tartottak.[2] Alekszandr
Petrov 6s fia Dmitnj Petrov tobb mint 29000 k6pkockrit festettek meg. A fiftn technikeifut,
amely csak egy anim6tor
laj6tftotta- el. Petrov a ktil6nbdz6

ltettek ki, tal6n ez voll valaha rissze6llitott legprecfzebb szimitlg6ppel kisegitett

animdcEb-6llvriny.

rfllatok 6s vannak festve es anim6lva, de

biZonygs jelenetekben Petrov a bels6 6lmait i vizur{lisan-
Az egyik ilyen jelenet, amikor a

Az 6reg halasz 6s a tenger

az emberi kitartfs mibenl6t6t ol
€-:4

20. t6tel: Szab6 L6rinc T,€ffikzene-€rettsdgi tdtel

A filcsdkene egy rersciktul amely 1947 es 1957 kozott keletkezett, Szab6 Ldrinc,!fletenek uEls6
Artized€b€n.

1947 egyik k6s6 ny6ri estejen a kolt6 a nyitott ablaknSl Allt volkmann utcai szobSj6ban, €s meghallotta a
t0cskok ciripel6s6t. Ez a ciripelEs eryhang(, kitafi6 es boldog,,zene'volt" A kolt6 csoddlkozott azon, hogr a
term€szet k€pes vid$rn hangokra, mik6zben m€g alig 6rt v€get a h5bor0. az ostrom. ez igezoltat4sok
folyamata meg a t6bbi szdrnyfiseg.

tu 6 lelke megkinzott volq visszafojtott k€t;dgbees*sben 6k. Eles volt az ellentet a krilvilig vid6ms6ga 6s
saj6t szomorils6ga kdzotq ez€rt csodiilta, irigyelte a ticskdket. Ekkor gondolta v€gig addigi 6lerir, eS
hatSrszta el, hory a felmerriilfi emldkeket megorikiti. fry sziiletett meg a Tilcsdkzene cimri alkotSsa,
rnelynek els6 darabja €ppen ezt a pillanatot a ,,zeng6, boldog ny6ni 6jszaka" 6lm6ny6t orOkfti meg n
nyugadt*oda cimmel.

A jelenben a ktilt6 kti'tsdgbeesett, jtiv6j6t kilStistalannak 6rzi, ugyan*kkor k6pes fe[ilemelkedni a sorsin
ds azonosulni a term6szet drdk rendjdvel. Vigaszt .ielent szSmira az illatos r€t, a szdna szaga, a csillagok
szikr6zSsa.

A terndszet azt tizeni nek0nk, hogy a sorscsap6sok ellen6re mdgiscsak szdp a vitr6g" Ez az uzenet kesrteti
emlekezdsre a kdltdt, aki megprob$lja osszeryfijteni mindazt, ami 6r0mer okozott neki valaha. A
tt"icsokzene ragadja ki a jelenb6l, gondterhelts€g€bdl ds visszarepiti a mriltba, amelyet megsz€pftett az
azdta eltelt id6.

A. Tiicsdkzene r#a&,nedm'magl#6rea*$is*}nbsirjB nen is lehet. Valahol az epika 6s a l{ra h$z{5n gll,

esemenyeket. erzeseket mond el.

Hangullata az adott temftol ftigg, teh6t nern eglrsdges. v;ftozo, hull6rnz6.

A cfm az ablakon besz0rfd6 trticsdkciripeldsre utsl, melynek hallat*n a kolt6 felid6zi a kozelmdlrar €s
r€gehbi entl€keit is. Van egy alcim is: Rojzok egr dlet t$uirdl - arra utal, hog1r a Tiicsdkzene ondletrajzi
ihletdsfi, visszaemldkezd versek sora. Esfajta szdmvetds is, onigazolSs. mereng€s-mediteci6 az 6let
6rtelm6n.

+*.
A versek legtobbszor egy-ery e-tElrUrf dlmdny, anekdota rffi?setfl a medit6cion 5r az ;lralanosir5sig
haladnak. :
..
ATiicsiikzene tdmAi:. :

. ,,'l
r a kiilto v6giggondolja, szinte fi.lradli az 6#&
r feleleveniti a fontos helyszineket ,., '
. megemldkezik a szdm6ra fontos-Semelyekr6l
r a ryermekkor 0nfeledts€ge,gdv hite 6led fiii s$r€iban
. bemutaija a k[]zdelmet a 6s dnmag6val - ez jellemzi a krizelmriltat. a felndttkort, amely a hit,
A versek legtobbszor ery-egy 6letadat, 6lm6ny, anekdota rrigzft€sdtdl a medit6ci6n 5t az dltalSnosi'tdsig
haladnak.

ATtig;dkzenettf
a a kolt6
a
o megesu€kee&a szem6rBftffi&kiff
. a ffiivrtuite45hdriii€:soraiban
. bemutarja a
Xg#elffSt q,
k[]{Xilj[6girlfi*dftwffiXpl- ez jellemzi a kggeJgsl@s Eit.
az idilli hanEulat eltfrneset hozta
.' v€gi.rl mdgis ffi ielnie
A versek t
l-6rincffi
Az emlekezes zsongito, tfrn6d6.
csak f€lig tudatos Ellapotdban 6lte iljra m*ltbeli 6lm€nyeit. [gy a darabokra tdrt vilSg jelens6geit az
emldkez€s egys6ges tolyamSban id6zi fel, a jelennek a bels6 dlmdnyidejfben.

@,hirom iddr6te&sll,sd,ggybe a jelen {amelyben a I a verseket), a

tdyoli nnflt (az az id6szak, amelyb6l az emlEkek sz6rmaznak, azaz a,,cselekm€nV' taift6neti i esa
l53lzelurilt (a tivoli rnillt 6s a ielen k<jzott eltelt 6vek). Minden iddsik

A Tilcsdkzene T feiszetb6l All. zitette 18 verssel,

ma 370 darabb6l6116 van cfmUk €s sorszimuk is.

1. Nyitdny * A ferfi osszegez (7-10). Keletkezett 1945

2. Miskotc - A gyermekkor br3voleteben (8-29)" Keletkezett 1900 *s 1905 kozott
*
3. Balassastarmat ldillek az lpoly kdriil (30-73). Keletkezett 1 905 es 1908 kiizott
- Erlel6d6 diiik6vek {744?5}. Keletkezetl 1908 es 1918 kozbtt

6. Kd?j6tek - Az etrk*pzelt halel {349-352). Keletkezetl:1947

7. Ut6jSrek - Frelyzerek 6s pillanatok (353€70). Keletkezeft 1957
Ezek koz0l a szorosabb €rtelemben vett ajz a 2-4. talSlhatd: az idilli srerekkort6l
ie id€zi fel 5zab6 L6rinc az negy fejezetben a lfrai 6n m6g i
va16 volt A ryermeki Etben a szemdlyes
€let, a egdszet kdpez"

Az ontudatra €bred€ssel az iditt, a feln6tte v6l6ssal a viv6diisok, kiizdelmek korszaka

Az 5. fejezettdl

A 6. fejezet [6tom5sos halalversekbdl 5ll, ameiyek *jrateremtik az idillt. ltt az eletrajz m6r tetrjesen
megszrinik. Az elkdpzelt halSl egyszerre a lirai 6n kiterjeddse az crniverzuma €s az univer:um befogisa a
lfrai rln tudat6ba d,Mindenstg rb csak eg Kattd Agrtr). igy a kint 6s a bent egymdsba cs*szik, az id6 €s a t€r
irnmSr a v€gtelenbe ny*lik("szdz t€r s szda id6).

d ,SBE$$ikr,me 6ru rcrsbahekbol SII, aw.wt l}si*dor asorlg$ tdmiit dr{pz fiE*, A koltd ugyanis egy-egy
t€miit t6bb, egyrnast kfxetd versben borBott ki. Nehiiny versbokor a ciklusb6l:

r ae [pdy aradi*sa: 7I*7S. v,*,ts

r '#ie-fi&s i+aF6-€lnl€rryr, t7&r7G. Y€rs
. Babits Mihdllyal va[6 viszony: 2319-247.vers
 Nehiny konkr€t vers a ciklusb6l:

Az 1. vers cime: inyugodt csods. Az eg6sz Iricsdkzene ciklus keietkez€senek alaphelyzet6t beszeli el.
Szinesztezi6s k€pekben teszi drz€kletessd a k<iltd a rdt fgszeres iilat6t, a meleg sz*naszagot, a csillagos,
holdf6nyes 6g harm6ni6jBt. A vil6g sz€ps€ge, a hang, az frllat 6s a l5w5ny drz€kefdse egy bels6 emlEkez€si
folyamatot indit el a besz€l6ben.

A nyugodt csoda

Tudom, semmi, de semrni kozot$k

hozzSm, butuska trlcskok a ffi kazott,
mdgis jdlesik azt k€pzetni, hogy
mikor, iry este, ablakot nyitok,
nekem 0zentek, sok hfi kis bar6t.
lelkendezve, hog/ csak szep a vil6g -
€s hogy amik6nt szobdmba a r6t
vigasznak lengeti be f0szer€t,
a hrimpdlygd, meleg sz€naszagot
s benne az ezer szikra csillagot
s a par6z: holdat, ti is rigy kiildirek,
olyan 16lekkel, kciszontesetek,
0gy Epititek hangokbdt. puha
zenfbdl, ide, ae 5ryam kdr6,
az izgatott nap romjai fold,
azt. arni Oromtlnk volt valaha,
koz<is 6r<imiink: a nyugodt €sod6t,
a zeng6, boldog, ny6ri 6jszak5t.

A tticsokzene motivum a ciklus vi$szatdr6 eleme (pl. megjelenik 8, 29, 179, 342, 345 sziim0 versekben) 6s
szervezdereje, amely eglrs€gbe fogia a kCIlt6 toreddkes eml€kei1 melyek €lethelyzetekre, torten6sekre,
tudatv;iltoz6sokra dprilneX<.

A ?. vers c(me: Srppol, heged$vel. A tlcsokciripelds hangzdsbeli jellegzetessdgeit adja vissza az ,,ri" 6s ,i"
hangok halmozdsival. Az irad6, egyre s&riisod6, vidim zene mag*va{ ragadja a kCIft6! lelke kiszakad a
val6s6gb6l €s megrelik ihletrel.

0-vel, i-vel kezdddik a nyiteny,

sippal, heged0vel. Eg€sz d€lut6n
szdlt mir; de ahogy sziill az djt csend,
(rgy frissiil - hallod? - ami benne zeng:
13 zeng, icirpen, m*lyen, m;lgasan,
v6lasz villan rE s m6ris vfge van,
ri-r$-knl, kri-kri, minthogyha a f0 -
ezer hang egyiitt mindjdrt gydnyorii,
s mind sfirrlbben zen& 6s gy{irrizve, mint
sziget korfi| a hab ostrorna, mind
sfir0bb a zene,6rad, meglohil,
s r.itve-penditve kereszt0l-kas0l
a felszikriz6 ri-ket 6s kri-ket
s hang-nyilaikal feny-gyfi r{iker
[gy csapja 6gig e rund€rk0rtcsatdt,
idegeid. f0led kipr6zatit,
hogy mfsnap is csupa ivagy meg (,
csupa sip, csupa tricsokheged0.
A 9. vers c[me: 6Sl Volt a Vil6g. A ryermeki letezes harm6ni*j6nak, idillj€nek emlek€t hivja el6 a kdlt6,
amikor m€g egysegben ldtezett a viliiggal" a termeszettel ds a tribbi emberrel. A ldt eglrseges eg€sz voft ds
oromteli, ugyanakkor ez a ldt6llapot a gyerekkor lezirulisiival Orokre €s v6glegesen v*get €rt. Ezt
nyomatekosftjik a mdlt idejfi ldtige ismdilesei 6s a nagybetfis kiemel€sek"

Egy Volt a Vll6g

Sz€p volt, isten volt, Egy Volt a Viliig.

Tel, tavasz. nyir. 6sz: m*ghit tarkasig.
Egen €s fdldon masolygott a rend.
A nap hajnalban mindig megjelent,
mennyei munk6s, h6s, nagyrabecsult,
barit, aki velem kelt 6s fekudt,
esfiitott nekem 6s viti4gitott.
Fek kort a kert sz6z tdz-szerne nyitott;
ds es6 jott 4s elver{e a port,
s 6jjel szeliden cs6szkod0tt a hold.
5 mindezt nekem tett4k, szemelyesen,
ds drdekes volt l;itni, hogy milyen
rigyes az ember. En is az leszek?
M6ff ne? (Hacsak a farkas meg nem esz!)
Borzong6 percek s naphossz{ 6rom;
a tengertol mdg nem vSltam kulon,
nem voftam sziget... lmik 6s csodSk:
szdp volt, isten volt, Egy Volt a Vil*g.

A tenger 6s a sziget rnetafora a beszdlti visszatekintd, bolcselked6, ldtdrtelmezti magatartdsdra utal {Babits
Mihdty sz,ger ds renger eimii kotetdt iddzi fel). Mir lezirt teny, hogy a beszdki vil*g5b6l eltiint az a
,,m*solyg6 rend", arnely a regm*ltban mgg megvolt, de az ontudatra dbreddssel felbomlort. A 4. fejezet
versei miir jelzik ennek a rend€lm€nynek a megbornlaset.

A 171. vers cfme: ffstidk h*za. Ez kifejeeetten €letrajzi ihlet€sii kriltem€ny. A kdlt6 diSkeveib6l.
kamaszkorSb6f szirmazd eml€k a Dienes csal*drfl, akik szellemi tdjdkoz6dSsSt segitettEk. A vdg€n az
egykori osztityt6rs f4nny6. revillette, istennriv6 l€nyegiil it,

Kat6€k hdza --.:;..... j.ii",!.'i1,1g[ ,.7i1-::."+''iii;'+":.

'i - : ' '' 1

Ett6l kezdve Xatodkhaza len

a sug6rzo t<ozpontfa kepzelet
megta16lta misztikus o.tthondt, W,rffird*'*dr&,/a
ttwx4at
W;M&***,-w
s Debrecen elsullyedt,lHat napon 6t
csak azt vdrtam. csak a herediket.
-_
hogy megint ott, megint n6la tegyek,
megint 6des igezet€ben a
jov6nek, ott, ahol vers. muzsika,
modernsdg vdrt, asszhang €s ami csak
volt valaha szivdrvdny gondolat
s sz*ps€9, id6tlen es nemzetkozi.
oty t *u"r"t tudtam megr..fEs aki
f
mindezt adta, s kes6bb nair-nap utSn
venddgul letoft: lehetett a l6ny,
aki szfp volt, komoly, €s Pestre jirt
{s ismerte Adyt s tegezte ,,Mihgtyi",
Babitsot). 6" ki fdny volt s rdvuiet:
lehetett-e istenn€l kevesebb?
 A 243- r?is cime: 8obir. A kolt6nek mesterdveL Babits Mihdllyal val6 ellentrnondiisos kapcsolatSr6l sz6l6.
renOtl,rut romor alkot5s. Mdster-raniwiny visLony volt koarik: Babits kisdrte figyelee-nmel 5zab6 Lorinc
6s vdlaszokban ki kiilirnOs .A
k+csoiat id6beli is drzdkelteti.

dac. elkoteleaett
t e4O_lcsjS_Ontt)rvenyu etszemU
ett . Ezek a fel n;rn oldhatd ellentetekGlahol ki isG$EEiltik;
s6r. felt€telezik esmist. A zdrlatban megfogalmazott vallomis jelentosegfi noveli, hogy a
h0s6gnyilatkozat egy olyan k6lt6fejedelemnek sz6l, aki ekkor mir halott volt

Babits

Mit lanarn benned? xgr.szerc!.tr!{yt

mttaf
G.'....-.-it u**.ri a*ndetlen szabdlyt.
Mit lattam benned? Magam veSretet.
Mit l6ttdl bennem? Egy 0t kezdetit"
Mit benned 6n? Gy$szt, magSnyt titkokat.
Mit bennern te? Dacot 6s szitkokat-
Azt*n, rnit 6n?Jiivdm rdmSlmait
5 te? Egy toreonborz Sllat v*8yait.
lin? lstent, akit meg kell vdltani.
Te? Hogy.ionnek a pokol ziiszlai.
S k€s6bb? Hory az ellensEg dn vagyok?
3 €n?Azt, akit soha el nern hagyok.

!il3l!*lY"? - r8n m6gis riad?

-E
S 6n, hrlsz 6v mdlva? l-ass mir, egi Vak!
Sh0sz 6v m0lva, te? Nincs mit tenni, k6r.
H0sz 6v mrllva, 6n? Nincs mit tenni, f6j!
S a legYegen, te? lry rendeltetett.
5 dn, ma s mindig? Nincs senkim kivffled.

A lricsritcene verszendjrlt halk monot6nia jellemzi, amely ztimmtigdsre, tticsokriripel€sre eml€keztet. A

ciklus dsszes darabja azonosversform6jft 18 soros. j6r6szt p6ros rimti str6fikb6l 6ll. Vannakfdradtabb
darabok is,
r

tt. tetet - tvtad,icn Lnre f tS23

1. Keletkez6stdrtdnet:
Maddch az '50-es 6vekben vr{lsr{gkorszaket 6lte, ezen 6Ln6nyek alapjrfn sziiletett a Trag6dia.
1859 februdrja 6s 1860 mrirciusa kdzdtt ifia Az ember tagddi6j6t Arany Jrinos javaslatira a
Kisfaludy Tdrsasag adta ki 1862 januarjiban.

2. Mflfaji k6rd6sek:
K6t mtifajba is besorolhat6.
il. drdmai kdltem6ny:
Mindhr{rom mfnem saj ritossfgai megtal6lhat6ak benne :
. azepika az elbeszel6sm6dja miatt
o alira a nyelve, verseldse, sz6haszrullata miatt
r a drdma az6rt, mert a cselekmdnye el6adbat6, ds prirbeszddekkel, monol6gokkal halad
el6re
b. viligdrima vary emberis6gkdltem6ny:
Az emberis6g alapvet6 k6rd6seire keresi avilaszt.Pl.:
r Mi azember 6let6nek c6lja?
o Leteak-e szabad akarat?
r Hogyan 6rhetjiik el a boldogsigot?
o Mi dolgunk aviLigon?

3. Szerkezeti sajtossrigok:
Tdrszerkezet: kdL egym,issal hierarchikus viszonyban rill6 szintbll ill a Trag6dia vit6ga: a
tapasztalaton tuli szint 6s a tapasztalatt szint Ez-#. a mflvet kdtszintes dnimrinak is
neve*etjflk.

ldbszerkezrt:
A miiben t0bb id6sik is megjelenik:
. a meonyekhez a vdgtelen id6 tartozik
r a cselekmdny indul6s6nak konladt ideje a teremtds befejezdsdnek marzanata
r a Paradicsomhoz vdgtelen id6 kapcsol6dik, mig a ftildi sddrdhoz a vdges id6.
Madech szfnekre tagolja a Trag6di6! 15 szinb6l ill.Ezeket keret- 6s tdrtdneti szinekre lehet
osztani:

Keretszinek: : mitikus, bibliai szinek.

Az l. 6s 2. s?n helyszinei a tapasztalaton tuli szint. A 3. 6s a 15. szin a Paradicsomon kiviil
jiltszbdnak, Addm ilnlm;t fogir{k kdzre.
:
T6rt6neti szinek 6lomszinek.
Szinteriik a Fdld is kiterjed az frrbe is. Ezekben Aarem rilrna jelenik meg az emberis6g
t6rtdnelm6r6l. Addm Lucifer vezet6sevel v€grgdli az emberisdg t6rt€nehn6t.

A tdrtdneti szinek fel6pitdse riltal6ban h4sonl6:

A k6zdppontj6ban mindig egy AA,em iltal ez el6z6 szinben megfogalmazott eszrne rill. De ez
az eszmLe a magval6sul6s soriin toranl. Igy Ad6m sztiks6gszeriien csal6dik. A csal6dds6t a
konstantinSpolyi szinig rij eszme megfogalmaz{sa kdveti. Konstantinrlpolyig AeSm tev6keny
r6szese az 5lomnak, mindig valamilyen szerepben lep el6nt pl. fiira6, Miltir{d6sz, Tankrdd, de
a konstantindpolyi szfn vdg6n Aagm megfogalmazt4 hogy nem akar cselekv6kdnt r6szese
lenni a tdrtdnelemnek, ezatitncsak szeml6l6dik.
 4. Eeyiptomi szin:
. Adrlm:ffual
. Lucifer: miniszter
. Eva: rabszolgan6
o eszne : ,,Mil1j6k egy miatt!'
A rabszolgik arra hivatottak, hogy a fl{rao dicsdseget hfudet6 piramist dpitsdk nemzeddkr6l
nemzeddkre. A ffuxab azonban nem boldog,liiha tisztelik istenk6nL szeretetet senkit6l nem
kap. A rabszolgan6,Eva megielen6se rij 6rz6seket dbreszt a sziv6ben- I\{risok baja ir6nt is
fogdkony lesz, meehallja a n6p jaj6t. Kidertil, hogy a dics6s6g, ami sokat jelentett sz6tu6r, az
mriland6. A fira6 ezt k0vet6en nem tud drzdketlen lenni a nep baja irilnt, nem tudja elviselni,
hogy mindenki 6t szolgilju
\l
igy fogalmaz6dik meg benne az es4ne: Ne milli6k cselekedjenek egy miat! hanem egy
ember legyen an6pakarat szolgr{Iati{ban, egy szabad 6llamban.

5. Jellem6bnizol6s:

a) Ad{m:
-A mii k64ponti alakja.
-Az isteni tuddsdrt 6s a hatalomdrt feladja a Paradicsombeli nyugalmdt.
-Luciferrel val6 kapcsolatht saj6t maga vilas*otta.
-A szinek nagy rdsz6ben fontos, sorsot form6l6 szerepe van.
-A t0rtdnehni szinek sonln a nemes eszmdk6rt lelkestil6 ember, aki minden csal6dasb6l
kudarcb6l tanul 6s rijrakezd.

b) Eva:
-A fiatals6g€rt 6s a sz6ps6g6rt adta fel a Paradicsomot.
A legsokszfnflbb alak a miiben. Neki a legszels6segesebb a srerepe. Pl.:
Athdnban j6 anya, de Prdgr{ban Borb6lakent hfiflen asszony. P6rizsban k6t szerepe van:
forradalm6r 6s arisztokrata
-A paradicsomb6l egy sugarat fiiz,melyet 6tnent minden szinben.
-Nem reszese, csak szerepl6je Ad.im 6hn6nak. Hol segit6, hol visszahuz6 er6, de mindig trirsa
6skiegeszffie aftrfinak..
-Lucifer legnagyobb ellens6ge, mert nem tud vele mit kezdeni.

-Az lJrhoz val6 viszonyriban fuelmezlret6: ert a viszonyt a kdt szerepl6 eltdr6 m6don
fogalmazza.rlog -'+ azlh Lucifert is a teremtett vil{g r6szdnek tekfuili.
-> Luciferugyanakkor Milfiit1a,hogy egyenrang(r azUmt.6 is r6szese volt
a teremt6snek.
-Tudi{st iger az els6 embeurek.
-A t6rtdneti szinek soriin A*em kisdr6je marad al6rendelt szerepekben. AaAmnat< tudatosan
rossz oldalr6l mutatja be a tOrtetrehni esemdnyeket.
 x0lcsgv rEReuc: Hmnusz

Kiilcse Ferenc t1790-1 838) p6lyak6pg:

- A 19. szfuad '20-as, '3Gas 6veinek kiemelked6 kdlt6je, ir6, nemzeti himnuszunk
szez61e.

- A magyar sz6noki besz6d egyik legjelent6sebb mfivel5je.

- Szemere Pdllal szerkesztette az els6 magyar eszt6tikaifoly6iratot Ebt 6s Literatfra

cimmel.

- Bekapcsol6doft a politikai 6letbe: Szatmdr megye k6vetek6nt r6szt vett az 1832-36-os

orsz6ggyfil6sen.

Himnusz:

1823.janu6r 22-6n (a magyar kultura napja) keletkezett. Osszetartozdsunkat kifejezS els6

szSmf 6neklinkk6 vdlt. 1829-ben jelent meg el6sz6r nyomtatisban azAurora clmfi
foly6iratban. 1844-ben pdlydzatot irtak ki a megzen6si't6s6re, amit Erkel Ferenc nyert el.

- cim: mfifajmegjel6l6.

A himnusz eredetileg az 6kort6l lfltezd irodalmi mfifaj. lstent vagy valamely eszm6t dics6ft6
imaszerfi, magasztos hangfi koltem6ny. A 19, szitadlSl6rtitk rajta a nemzeti
6nazonossdgunkat kifejez6 6neket.

- alcime: a magyar n6p zivataros szilradaibfll. Eza){'ll- szdzadra utal.

- t6miiia: azorszdg roml5s6t, a nemzet biineit mondja el. A tort6nelemben a

honfoglal6st6l a kora (jkorig jut el. A lirai 6n a pr6dik6tor szerepdtvdllalja magdra, aki a
k6zdss6g nev6ben kdnyorog lstenhez kegyelem6rt a n6p szdm6ra.

Szerkezet:

Az 1. 6s 8. versszak keretet alkot, mivel a besz6l6 mindkeft6ben lstenhez fordul a n6p

nevdbe. Az utols6 versszak n6mi m6dosi't6ssal ism6fli meg az els6t.

A koz6ps6 szerkezeti egys6gben a beszdlO a nemzeti mtltra tekint vissza. Arra keresi a
v6laszt, hogy mi u.olla annak, hogy lsten megvontia kegyelm6t a magyars6gt6l.

A2- 6. versszakig a nemzeti mriltat, a 7. egysrEg a jelent tematizdlja.

A 2. 6s 3. versszak az isteni 6ld6sr6l, a 4-7. str6fdk az isteni bfintet6sr6l sz6lnak.

1. versszak:

A besz6l6 megsz6litja lstent 6s dlddst k6r a n6pre, ami pozitiv dolog. Fe.eA kdvet6
sorokban megindokolja a k6r6srit, hogy mi6rt 6rdemlimeg a n6p az 6lddst.

2- 3. versszak:

Azt mutatja be, hogy lsten 6s a magyarsdg kapcsolata r6gen harmonikus volt. A honfoglalSs,
a dics6 m0lt k6peijelennek meg. Felelevenlti a gy6ztes hdborukat. Megjeleniti a term6keny
talajt. Kiil6nb6z6 f6ldrajzi helyeket emlit, amelyek az eg6sz orsz6got szimboliz6tj6k, pl.
Kdrp6tok, Tisza, Duna, Kuns6g, Tokaj. A kalSsz 6s a nektdr a b6seg jelk6pe.

Az utols6 k6t sor:

,,5 nyttgte Mdtyds b*s haddt

Bdcsnek bilszke vdra."

Ennek c6lia, hogy 6rz6keltesse a magyarsig milyen nagy volt a m0ltban, 6s ehhez k6pest
mennyivel romlottiabb a jelenben.

4-6. versszak:

Fordul6pont k6vetkezik, a dics6 m0lt k6pei utirn az [res, romlott k6s6bbi kor k6peijelennek
meg. lsten 6s a magyars6g viszonydnak megroml6silifiale.Ezelmagyarilzatot ad, hogy
mi6rt fordult lsteni 6ld6sa b0ntet6sre. A besz6l6 0gy gondolja, hogy sorsunk v6ltoz6sa
bUneink kovetkezm6nye, lsten haragj6t a n6p v6ltotta ki.

Az 5. egys6gben kifejtia lfrai6n, hogy a n6pnek az a bOne, hogy mindig megakadfulyoza

azokat az embereket, akik j6t akartak tenni az orszdgnak. Egymdst akadillyozza a
magyarsdg abban, hogy fejl6djon, mert ahazii saj6t fiai t6madjSk meg.

A 6. versszakban tovdbb lokozza annak a szenved6snek a leirdsdt, amelyet a magyarsdg

egyik fele kiSll a m6sik6rt. Megjelennek a hibor0 k6pei.

Mindh6rom str6f6ban nagy erejU kdltdi k6peket alkalmaz, pl. ,elsrtfiild villilmidato, uvert
hadunk csonthalmain',,magzatod hamwedreo,,vdrdzdn',,lilngtengef .
t_

Erz6kelteti, hogy az lsten haragj6nak kdvetkezt6ben a virdgz6 haza pusztul6 f6ldd6 v5lt. A
haz66rt vivott gy6zelmek veres6gekk6 v6!tak, a szabads6g rabsdgba, a nemzeti egys6g
szethull6sba fordult.

7. versszak:

A vers csricspontja. ld6- 6s 6rt6kszembesit6s tort6nik a romlott, siv6r jelent 6s a dics6

mfltat Sllitja szembe egymdssal.

Ellentdtp6rokat alkalmaz: pl. vdr 6 k6halom

6rdm 6 siralom
szabadsitg 6 rabsdtg-

Ezeka kilStdstalans6got 6s a pusztul6st fejezik k!- Az ,6ru6nk" kifejez6s azorszdgra

vonatkozik. Az6rt 6rva az orszdg, mert a hazafiak meghaltak vagy elmenekriltek.

S.versszak:

A z6rlatban a besz6l6 a nemzet nev6ben fordul ism6t lstenhez, de itt mdr 6ld6st, hanem
szdnalmat k6r, ami negativ dolog. Az els6 versszak magabiztoss6ga helyett bizonytalanabb,
6rzelmesebb. A lirai 6n rem6nykedik abban, hogy a bfinh6d6s kovetkezt6ben bocsdnatot
nyer a n6p, 6s igy visszat6rhet lsten kegyelm6be.
 Feladat:

1. Olvasd el a tananyagot!

2. K6szits bel6le r6szletes vlzlatot, kuldd et. (Aki nem krjldi el, etdgtelent kap!)

3. Tanuld meg a t6telt!

65.6ra: Katona J6zsef: BSnk b6n (neved, dStum)

Katona l6zsef; B6nk b5n

A felvil6gosodds kor6t (xV[I. sz. utols6 harmadiit] megel6z6en hivatdsos szinjdtsziis nem volt haziinkban,
s ennek megfelel6en a magyar dr6mair6s is elmaradott volt.

Mindenekel6tt az a viirosi kOzdns€g hiiinyzo$, melynek ig6nye lett volna a szinh6zi kult(ra, a
szinhdzba j6r6s. A szini el6ad6sokat sem hivatdsos, hanem alkalmilag 6sszever6d6. mrikedvel6 emberek,
diSkok adt5k el6.

A- elsd magyar szintSrsulat l7oo-hen alakrrlt meg- AE L792-t61 rendszeress6 viil6 el6ad6sokon
Bessenyei Gy6rgy, Csokonai Mtdz Mih6ly, Dugonics Andr6s, Szentj6bi Szab6 Liiszl6, Verseghy Ferenc
szinmfiveit jelenitettdk meg. Nem volt Slland6 magyar szinhSz,6nikds gondot okoztak az anyagi
neh6zs6gek, a cenzrira is gyakran giitolta egyes darabok szinrevitel6t.

lEiUlaugusztus 22-6n nyilt meg a mely 1840-ben a Nemzeti Szinh1z

nevet vette fel.

L Katona X6zsef
1791-ben sziiletett Kecskem6ten, iparos csalSd sarjak6nt. Pesten 6s Kecskem6ten a piaristSkn5l tanult,
1810-13 kiizStt pedig jogot hallgatott Pcsten, de 6rdekl6d6se elsSsorban a t6rt6nelem 6s a szinh6z fel6
fordult: fordltdsokon kiv0l 6niitl6 dnimiikkal segltette a szin6szeket, s6t, 6 maga seg6dszin6sz is volt (B6kesi
J6zsef n6ven), illeWe hozz56rt6, 09yes rendez6k6nt tev6kenykedett. A szinhSzhozlfizta Sz6ppataki R6za
ir5nt 6nett viszonzatlan szetelme is.
1815-ben jogi diplomiit szerzett, majd iigyv€di ircdiikban dolgozott. 182(Fban visszat6rt Kecskem6tre.
Anyagi kdriilm6nyei rendezddtek. A v5ros al-, majd fti09y6sze volt. Felhagyott a szinhdzzal 6s a dr5mair6ssal.
Fiatalon halt meg, 183o-ban.
Ialentdsehb dr5m5i:
A borzasufr brony vagyls a giorroEE Elilt gyermek(egy nemet lovagreg6ny dramatizdlt fordit6sa, melynek
temiija a j6tev6je ellen timad6 taliilt gyermek cselsz6v6se, de szerepel benne n6rabl5s, piufuj,lovagv6r feld0l6sa, titkos
folyos6).

A B6nk b6n mellett legtdbbet j6tszott mfive A Lua *5kc karteony 6j*akijin, melyben k6t szdlon fut6
cselekm6nyfonalat mesterien kapcsol iirssze.

AzIMn, a mag@ok e[si6 kfd@ bir a hazai t6rt6nelemb6l vett t6miit dolgoz fel, egy pesti n6met szin6sz
dr'6m6j5nak feldolgoz6sa.

K6t r6szb6l 6ll a Ztsl<a c, dr6m6ja, melyben a huszitizmus keletkezds6rdl, Husz JSnos t6rtdnet6r6l ir

xL B6nk bin
a. A mfi keletkez6st6rt6nete
1814-hen a k6vetkez6 6vre sz6l6 b€adesi hatiirid6vel az Erd6lyi Mrizeum petylzatot hirdetett a leend6 kolozsv6ri szinh|z
sz6m6m. A feltetelek k6zott szerepelt, hogy a dnima eredeti 6s t6rt€neti tSrgy( legyen. A piity6z6k k€r€srire a hatarid6t
meghosszabbltottek, s 1818-ban hirdettek eredm€nyt.
 A magyar irodalomtdrtenet nagy tal6nyai k6z6 tartozik, vajon mi€rt nem tfint fel az 6rt6kel6knek a Bdnk bdn? Egyes
v6lem6nyek szerint lGtona mfive meg sem 6rkezett a gilyiizatra.

Tudnunk kell azonban, hogy az 1815-6s v6ltozatot maga a szez6 sem €rezte megfelel6nek. 1819-ben k6sztilt el a
vdgleges, klasszikus sz6veg, melyben tGtona figyelembe veszi a iogirsz- €s szfn6szt6rs, Bilr6ny Boldizsdr 6szrev6teleit, az
rigynevezett Rosf6f. Ennek nyomiin a drdma 1586 sonibril csup6n 3,14 maradt azonos az els6 kidolgoz6ssal.

a. T6mavilas*5s, forris

A Katona Sltal olvasott kinyvek jegyz6k6t 6ttanulmdnyozva arra lehet k6vetkeztetni, hogy a tdrt6nelemb6l
els6sorban az uralkod6 elleni mer6nyletek foglalkoztattiik. A Biink b5n megirdsahoz rendkivUl alaposan
tanulmSnyozta a k0l6nf6le forrdsokat.

A kr6nikdk t6bbs6ge szerint II. AndrSs kir6ly feles6g6nek, Gertnidnak az iiccse elcs5bitotta Bdnk n5dornak a
feles6g6t. A csiibltiishoz hathat6s segits6get kapott a n6nj6t6l. Bdnk megtudta a dolgot, s meg6lte a kirdlyn6t.
A t6mdt lejegyezte Bonfini, M6tyiis t6rt6netir6ja, ennek nyomdn Heltai G6spir, s Pray Gy6rgy is.

A cselekm6ny szerkeszt€s€ben €s a jellem5brSzol6sban Shakespeare, Schiller hat6sa 6szlelhet6

ugyan, de a dr6ma eredeti mfi.

i. Szerkezete: A mii elSversenq6sb6l 6s 6t szakaszb6l (felvonSsb6ll iill.

1. Az expozici6t az El6verseng6s 6s az Els6 szakasz tartalmaza. Katona szerkeszt6sbeli tudatoss5gdt
jelzi, hogy fOlvonultatja 6s bemutada a trag6dia legfontosabb szereplSit, 6s el6revetiti a
lehets6ges konfliktusokat (merSniak 6s magyarok ellent6te; a b6k6tlenek jelszava, mely
dsszekapcsolja a magdn6leti 6s a k6z6leti konfliKust; Tiborc szinrel6pdse 0jabb perspektivab6l
viliigitja meg a nemzet helyzet6t, s ez.iltal errdsiti a k6z6leti konfliktust). Erz6kelteti Ott6 6s Biberach
kapcsolat6nak term6szet6t, Ott6 lrlelinda iranti 6zelm€t, Izid6ra k6zeled6s6nek visszautasft6sSt.
Melinda visszautasitja Ott6t, majd a kirSlyn6 ambivalens kapcsolata mutatkozik meg 6ccs6vel
szemben.
1. A M6sodik szakaszban tovdbb bonyol6dnak az esem6nyek- A b6k6tlenek tanySj6n Petur felsorolja
mindazokat a s6relmeket, melyeket a magyar urak szenvednek a merdniak miatt: az orsz6got sajSt
tulajdondnak tekinti, s mindenben a mer6niakat helyezi el6t6rbe a magyarokkal szemben: birtokot,
hivatalt, tisztseget csak nekik adomSnyoz.

BSnk lecsillapitja 6ket, de Biberach iirmiinykod6sa miatt elvesziti csalddi boldogs6grit.

1. A cselekm6ny kibontakozSsa a Harmadik szakaszban Biink6s Melinda pdrbesz6d6vel indul:

Megtudjuk, Bdnk k6s6n 6rkezett, Ott6 v6grehajtotta buja terv6t. A nagytir 6szreveszi Melinda
magatartSsdn 6s besz6d6n a t6bolyodds jeleit. Sz5nja asszonySt, de hinni nem tud neki. Tiborc pedig
elmondja panaszdt Bdnknak a kinilyn6 ellen; a felkin6lt erszdnyt pedig visszautasitja. Ott6 - f6lve
Bdnk bosszfjiit6l s n6nje haragjdt6l - Biberach segits6g6t k6ri. Az visszautasiga, Ott6 meg6li 6t.

' 2. A tet6pontot Gertrudis k6t tette id6zi el6: elfogatja a hozz6 6rkez6 f6urakat, majd behozatja
Melindiit. Biinkot visszatafia, s 6t is felel6ss6gre vonja a p5rttt6s6rt (a magSneleti 6s a ktiz6leti sziil
dsszekapcsol6dik!) A szamonk6r,6s vissziijSra fordul: B6nk k€rd6re vonja a kir6lyn6t - egyesiWe
Petur6k 6sTiborc panasz6t. A kir6lyn6 t6rt emel a n6dorra, aki lesz0rja 6t. Az udvarban elszabadulnak
az indulatok.

3. Az Otddik szakasz a v6gkifejlet (megoldis): B6nk tett6nek m6rlegel6se a kirdly el6tt. Bdnk c6lja,
hogy bebizonyitsa tett6nek jogossiig6t. Az 6rvek 6s bizonyit6kok srilya alatt a kirfly meghajol: Bdnk
tett6t jogosnak 6s t<irv6nyesnek ismeri el.
-Magyarok! El6bb mintsem magyar hazdnk -
el6bb esett el mdlt5n a kinilyn6!"
B6nk azonban dsszeroppan.

d) A szerepl6k jellemz6s6ben lGtona Sltal6ban egy-egy h6s legfontosabb tulajdons6g6t hangsrilyozza: Petur
indulatos, Ott6 gyiiva, Biberach cinikus, Endre kirily igazsfgos, Tiborc becstiletes. Mikh5l f6l6nk 6s reszketeg,
Simon aggSlyoskod6.

Geftrudis drdma legnehezebben megitdlhet6 szerepl6je: vannak, akik 6ftatlannak v6lik, mSsok hirl,
g6g6s, romlott, zsarnok uralkod6nak tartj6k. A csal6di 6rdek megszSllogia, a hozz6 tartoz6k iriint
szenved6lyesen elfogult.
 Megit6l6s6ben k6t kulcsk6rd6s meriil feh I. V6tkes-e Melinda trag6didjiban? 2. Mennyire
felelfls az otszdg rcml6#6tt?

Az ut6bbi6rt egy6rtelmfien srilyos felel6ss6g terheli. Uralkod6i hajlama, parancsol6 szenved6lye,

g6giis, zsarnok term€szete alapj6n jogosak a nemzet s€relmei, hiszen nem a magyarsdg 6rdek6ben
uralkodik. A magyar urakat kiszoritja az orsz1g kormdnyz6sdb6l, a jobbiigyokat kim6letleniil megsarcolja.

MelindSval kapcsolatban pedig - miutSn 6rtes0l 6ccse h6ditisi kudaruir6l - hirisSga, kir6lyn6i
6n6rzete szenved csorb6t. S miutSn felfogta 6ccse vert helyzet6t, s tapasztalta Ott6 alkalmatlansiigdt az
6nerejfi h6ditSsra, mindink5bb bdtoritotta a herceget Melinda elcs5bit6s6ra. igy tehSt biztatist nyijtoft
6ccs6nek, s ennek kOvetkezm6nyei sflyos trag6diSkhoz vezettek.

A legtdbb 6rtelmez6i vit6t B6nk ielleme v6ltotta ki. Az egyik v6gletes 6ll6spont szerint Bink
kimagasl6an felerrt6s, eszm6nyi figura, aki k6tf6le,becs0let" k6z6tt 6rl6dve meghasonlott, de rendkivUli
h6ss6 viilik. A mdsik t6bor szerint a f6h6s viselked6se k6t6rtelmiinek, s6t n6hol 6rthetetlennek tfinik.
DrSmailag elhibSzott szerepl6nek tartjSk.

Katona igy mutatia be: .lVemes mdltdsdg, mindenben gyanakod6 tekdntet, fojtott tfrz, mely minden
pillanatban kitomi l6tbtik'. Tehdt a szerz6 rendelkez6se Bdnk onfegyelemmel f6ken tartott indulatoss6g5t jeloli
a jellem alaptulajdons5gSul.

A dr6ma folyam5n Slland6 bels6 fesziiltsGgek kdziitt 6rl6dik: felel6s az orszlg bels6 rendj66rt,
ugyanakkor tapasztalja az orszSgban jelentkez6 bajokat. Ldtja, hogy a kir6lyn6 a nemzeti s6relmek okoz6ja,
ugyanakkor - mint.". Endre helyettes6nek - v€delmeznie kell Gertrudis s6rtheteUens6g6t. Egyszerre
5lla mf6rfi k6nt 6s hitves6t szeret6 magd nemberk6nt j kell cselekedn ie.

a. A drSma nyelve

Egyes v6lem6nyek szerint a mfi befogaddsSnak legnagyobb neh6zs6ge a nyelv archaikus volta, mSsok szerint a
m6 egyik legnagyobb 6rt6k€nek tartjitk nyelvezetdt: az egyes szerepl6k lelki5llapotuknak, v6rm6rs6klet0knek
6s jellemUknek megfelel6 m6don sz6lalnak meg.

a. Hat5sa, ut66lete

A tragddia nyomtatdsban 1820-ban jelent meg, els6 szinhSzi el6adiis6t 1833-ban Kass5n tartottSk. Az 6t
megillet6 helyet a negyvenes 6vekben kezdte meg elfoglalni a szinpadon, hiszen a n6z6k a reformkor
legfontosabb k6rd6seinek felvet6s6t lSttiik a mriben.

1848. m6rcius 15-6n a pesti n6p k6vetel6s6re az esti diszel6adSson is a Biink bant jStszott6k.

1861-ben Erkel Ferenc megzen6sitette. Az operavdltozat szintdn nemzeti kultrir6nk fontos r6sze.