Semmelweis Egyetem

Egészségtudományi Kar
Gácsi Erika-főiskolai docens
Obszervációs gyakorlat

Obszervációs gyakorlat beadandó

Oláh Liliána
N01ARL
Egészségügyi
gondozás és
prevenció,
védőnő szakirály I.
Dolgozatomban az obszervációs gyakorlati órán történteket szeretném összefoglalni emellett
pedig a Heim Pál Gyermekkórház magazinjának egy cikkét fogom ismertetni.
Az első obszervációs gyakorlat óra, a szakmával való ismerkedéssel telt. A tanárnő az első
óra alkalmával tájékoztatást adott a félév menetéről, a számonkérés formájáról, illetve már ez
alkalommal is saját szakmai élményekkel színesítette a tanórát, melyeket nagyon élveztünk.
A következő alkalommal már egy érdekes videót néztünk meg, Mesterember-A védőnő
címmel. A Mesterember című sorozat hetente egy-egy szakmát mutat be testközelből, ahol a
csatorna riportere, Rókusfalvy Lili vezet minket a különböző szakma rejtelmeibe, a
különböző mesterséget űző szakemberekkel karöltve. A sorozat ezen részében megnézhettük
egy védőnői tanácsadót, ahol Varga Dóra védőnő fogadta a videó nézőit. A védőnő kiemelte,
mik a legfontosabb tudnivalók a védőnői munkáról, mennyire fontos a bizalom, illetve a
megfelelő kommunikáció a gondozott családdal. Megtudhattuk a videóból, hogy a védőnői
hivatás elengedhetetlen része a dokumentáció is, amikor lejegyezzük a tanácsadáson,
látogatáson tapasztaltakat, illetve a fejlődést is dokumentáljuk. Egy védőnői tanácsadásba
csöppenünk, ahol egy várandós anyuka érkezik. Láthatjuk, ahogyan a leleteket közösen
átnézik, beszélgetnek a szülésről, illetve a szoptatásról is. A következő jelenetben láthatunk
egy státusz vizsgálatot, ahol 6 éves gyermekeket vizsgál a védőnő. Először átad egy szülői
kérdőívet az anyukának, melyet kitölt, majd ezt később átbeszélik. Itt Gácsi tanárnő említette,
hogy ezt célszerűbb előre odaadni a szülőnek, hogy a vizsgálatra már kitöltött kérdőívvel
érkezze, ezzel is felgyorsítva a folyamatot. Ezután láthatunk egy hallásvizsgálatot, majd egy
látásvizsgálat következik. Utolsó jelenetként, egy otthoni látogatásnak lehetünk szemtanúi.
Az otthoni látogatás, ahogy a neve is mutatja, a család otthonában történik. Itt a védőnő
megtudja figyelni a család körülményeit is, viszont a legfontosabb szempont, hogy a
csecsemő fejlődését sokkal jobban nyomon tudja követni, az alapján ahogyan a baba otthoni
környezetben viselkedik, játszik. Ez a videó nagyon tetszett, nagyon jól bemutatta nekünk
egy védőnő komplex feladatait.
A következő alkalommal egy másik, Mesterember videót néztünk meg. A következő rész a
Mesterember- A gyermekorvos volt. Ebben a részben a gyermekorvosi hivatás rejtelmeibe
vezetnek be minket. Egy egészen különleges gyógyító párossal találkozhatunk, Dr. Varga
Károly gyermekorvost ismerhetjük meg, és négylábú asszisztensét Rexet. A doktor úr mesél
arról, milyen okból választotta ezt a hivatást. Hamarosan meg is érkezik a páciens, s már
láthatjuk is a rendhagyó praxist. Nagyon jó érzés látni, mennyire kedvesen bánik a doktor úr
a gyermekekkel, mennyire nagy szeretettel végzi szakmáját. Később Varga doktor elmeséli
nekünk, hogyan is lehet asszisztense egy kutya. Ez a videó is hasznos volt, hiszen egy újabb
szakmába engedett bepillantást nyerni, mely számunkra is nagyon fontos lesz, hiszen a
védőnőnek munkája során, folyamatos kontaktban, állandó kapcsolatban kell lennie a
gyermekorvossal.
A következő alkalommal az órán ismerkedtünk, mindenki elmondhatta honnan érkezett,
milyen iskolába járt és miért szeretne védőnő lenni, emellett a Tanárnő ismét saját szakmai
tapasztalatokat osztott meg nekünk.
A 9. heti órát Kovács Andrea Tanárnő tartotta, akivel egy filmet néztünk, melynek címe
Babies. A filmben négy csecsemő első évét ismerhetjük meg, akik különböző kultúrák
szülötteiként cseperednek fel. Alapvetően négy különböző helyszint láthatunk; Namíbiát,
Mongóliát, Japánt és az Egyesült Államokat.
A film elején láthatjuk, hogyan várják a világ különböző pontjain a szülők az új élet
születését. A namíbiai kislány, akinek több testvére is van, feltehetőleg egy törzsben él
családjával. Rajta keresztül megismerhetjük az ottani kultúrát, hogyan várják az újszülöttet,
hogy mennyire sokáig szoptatnak az anyukák, mennyire természetközeli kapcsolatban
cseperednek fel a gyermekek. Láthatjuk ahogy testvéreivel folyamatosan játszanak, az állatok
körül nevelkednek. Rengeteg meglepő képsort láthatunk, ami nekünk nagyon furcsa egy
kevesebb mint egy éves gyermeknél, mint azt, ahogyan a kislány a földről felvett, a kutya
által lenyalogatott csontot rágcsálja. Ez a nagyon más kultúra bemutatás, nagy ellentétet
mutat be, a számunkra megszokott első évhez képest.
A második kisbaba, akit megismerünk, egy mongol kisfiú, aki szintén állatokkal nő fel a
sztyeppén. Az anyuka a szülés után pár nappal már motorra pattan, ez is teljesen más a
nálunk megszokott gyermekágyas anyukák tevékenységéhez képest. A kisfiút szorosan
bepólyázva tartották, odakötötték az ágyhoz, amikor a szülők dolgoztak, majd nagyobb
korában rengeteget láthattuk bátyjával játszani. Nagyon természetközeli első éve volt a
kisfiúnak, hiszen állatokkal folyamatos interakcióba került. Nekünk mondhatni hihetetlen,
hogy egy kisgyermek egyedül játsszon az állatok közt, ezzel is tapasztalhatjuk, mennyire
másként élik életüket. Hihetetlen volt látni, ahogyan a kisfiú vizéhez odasétál a kecske és
beleiszik. A technika mindkét kultúrában alig van jelen, láthatjuk, hogy nyoma sincs
elektronikus eszközöknek, a babák azzal játszanak, amit találnak, illetve a nevelésük is
teljesen hagyománykövető.
A harmadik baba, egy japán kislány, ahol már, az előzőekétől teljesen eltérő várandóságot,
első évet láthatunk. Láthatjuk, ahogyan az anyuka baba jógára megy szülés előtt, majd
ahogyan szülés után az újszülött talpára japánul írnak egy szöveget, valószínűleg ez náluk
hagyomány. Egy modern család életét láthatjuk, akik egy városi lakásban élnek, egy
macskával, tehát a kisgyermek itt is találkozik első éve során egy állattal. A kislányt később
láthatjuk a babáival játszani, illetve azt is, hogy a család cicájával is közeli kapcsolatot ápol.
Itt már egy bölcsőde szerű “baba-mama klubbal” is találkozhatunk, ahol egy lakásban az
anyukák és babáik játszanak együtt.
A negyedik kisbaba az amerikai kislány, aki már egy teljesen modern világba születik. Az
anyuka várandóssága, a kislány első éve is egészen más itt. A szülés egy teljesen felszerelt
kórházi osztályon történik. A későbbiekben is sokkal fejlettebb technikákat láthatunk, mint
például a mellszívó is. Véleményem szerint ezzel az oldallal tudtunk legjobban azonosulni,
hiszen itt majdnem úgy mennek a dolgok, mint nálunk. A filmet annyira megszerettem, hogy
azóta újra néztem, hiszen eddig sosem látott dolgoknak lehettem szemtanúja, mely magával
ragadott. A film ugyan szöveg és felirat mentes, mégis szavak nélkül is érthető. Ez is azt
bizonyítja, hogy hiába ennyire különböző tájak és kultúrák, a fejlődésük nagyban hasonlít.
Nem számit egy apró kunyhóban a szavannán, vagy egy kényelmes lakásban, a városban nő
fel a gyermek, a szeretet a legfontosabb.
A következő alkalommal szintén Gácsi Tanárnővel találkoztunk, ahol újra egy filmet néztünk
meg, Babák és Mamák címmel. Az óra utolsó felére, Kormos Tasi Judit tanárnő érkezett
hozzánk,akiről a védőnő szakmáról beszélgettünk, illetve külföldi lehetőségeket is említett.

Az ezt követő alkalom nagyon izgalmas volt. Királyné Obenausz Judit, fővárosi vezető
védőnő tartott előadást nekünk. Különböző jogszabályokat ismertetett, illetve bemutatta
nekünk a CSVSZ-es védőnők munkáját. A Család Védelmi Szolgálatnál dolgozó védőnők
foglalkoznak, az abortusz előtt álló nőkkel. Megismertük hogyan történik mindez. Van az
úgynevezett, a) beszélgetés, amikor a védőnők találkoznak a nővel, milyen lehetőségei
vannak, az abortusz helyett, mint például örökbeadás. Ezután, adnak pár nap gondolkodási
időt, hátha sikerült meggyőzni a várandóst, hogy ne az abortusz mellett döntsön. Ezután
esedékes a b) találkozó, ahol, ha nem gondolta meg magát, további beszélgetés után
megkapja az abortuszhoz szükséges papírokat. Nagyon érdekes volt többet hallani a
CSVSZ_es védőnők munkájáról, hiszen én egyébként is itt, az egyetemen hallottam róluk
először.
Az utolsó obszervációs gyakorlat óra számomra nagyon emlékezetes volt. Jaros Jázmin
végzős védőnőhallgató tartott előadást nekünk, melyben tippeket adott a vizsgákra való
felkészüléshez, mesélt a védőnői gyakorlatokról, illetve a demonstrátorságról. Engem nagyon
inspirált, hiszen nagy vágyam, hogy az egyetemen demonstrátor lehessek.
Szeretném bemutatni a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet magazinjából egy
cikket, amely nagyon felkeltette érdeklődésem. A cikk címe: “Amit a baba táplálásáról,
hozzátáplálásáról tudni kell!”
A cikk felvilágositást ad nekünk a szoptatás fontosságáról, hiszen az élet első 6 hónapjában, a
csecsemő táplálása ideális esetben, kizárólag anyatejjel történik. Az anyatej tartalmazza a
csecsemő tápanyag és folyadék igényének megfelelő mennyiséget. A szoptatás során, az
anyatej összetétele folyamatosan változik, a csecsemő igényeinek megfelelően. Szó van
benne az érett anyatejtermelődése előtti, (mely a 6.-10. héten történik) az úgynevezett
colostrumról, azaz előtejről termelődik, mely rengeteg tápanyagot, illetve ásványi anyagot
tartalmaz. A következőkben, hasznos tanácsokat kapunk a szoptatás módszeréről, az ideális
szoptatás hosszáról, a “büfiidőről” illetve mitévők legyünk ha nincs elég anyatejünk. A cikk
második fele a hozzátáplálásról szól, melyet 6 hónapos kortól szokás megkezdeni. Egy
nagyon jó összefoglalót találhatunk a cikkben, mely ételek mikor vezethetők be 6 hónapos
kortól, egészen 2 éves korig. Itt is egy nagyon hasznos tanácslistát találunk a hozzátáplálással
kapcsolatban.
Az első félév meghatározó tárgya volt az obszervációs gyakorlat, ahol több előadóval,
témával találkozhattunk. Nekem nagyon tetszett mindegyik óra, hiszen új ismeretekkel
bővíthettem tudásomat a védőnői hivatással kapcsolatban.