ANATÓMIA, SZÖVET-ÉS FEJLŐDÉSTAN

I. ÉVFOLYAM

KOLLOKVIUMI TÉTELEK

Kidolgozott Anatómia tételsor 1. éves ÁOK hallgatók részére, 1. félév.

A jegyzet a 2015/2016 tanévre kiadott tételsor tételeit foglalja magában. A jegyzet
készítése során a 2006-os Réthelyi-Szentágothai - Funkcionális anatómiát, Mihály András -
Anatomia Essentialis I-et, illetve az előadások, szemináriumok anyagait vettem alapul. Az
„Alapszövetek” tételeihez Röhlich Pál- Szövettan c. tankönyve, Schulcz Domonkos -
Cytologia és Szövettan c. jegyzete, illetve az előadások, szemináriumok anyaga adott
alapot. A jegyzetben – mint minden munkában - előfordulhatnak hibák, mindenki saját
felelősségére használja!

Eredményes felkészülést kívánok! –

 Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016
I. ÁLTALÁNOS ANATÓMIA ÉS A FELSŐ
VÉGTAG ANATÓMIÁJA
1. A csontok általános jellemzői és csoportosításuk.
A csontosodás formái.
2. A csontok közötti összeköttetések típusai; az
ízületek típusai és általános jellemzői.
3. Az izmok típusai, a vázizmok és a fasciák
általános tulajdonságai. Az izmok beidegzése és
regenerációja.
4. A vállöv csontjai, ízületei és mozgásai. A vállöv
röntgenanatómiája.
5. Az articulatio humeri anatómiája,
röntgenanatómiája, mozgásai és a mozgásban
résztvevő izmok. A rotátorköpeny.
6. Articulatio cubiti anatómiája, röntgenanatómiája,
mozgásai és a mozgásban résztvevő izmok.
7. A pronatio és supinatio: kivitelezésében részt vevő
ízületek és izmok.
8. Az articulatio radiocarpalis anatómiája,
röntgenanatómiája, mozgásai, és a mozgásban
résztvevő izmok.
9. A kéz ízületei és mozgásai. A kéz
röntgenanatómiája.
10. A spinohumeralis és thoracohumeralis izmok
anatómiája, beidegzése és működése.
11. Az erek típusai, beidegzése, az anastomosisok
fajtái.
12. A nagy vérkör: az aorta szakaszai és nagy ágai,
a nagy vénák.
13. Az arteria axillaris ágrendszere és anastomosisai.
14. Az arteria brachialis ágrendszere, és a
könyökízület kollaterális keringése.
15. A tenyéri artériás ívek kialakulása, topográfiája és
ágrendszere.
16. A felső végtag felületes és mély vénái,
nyirokelvezetése.
17. A gerincvelői szelvény fogalma és a gerincvelői
idegek eredete. Agyidegek és funkcióik.
18. A plexus brachialis eredése, truncusai,
fasciculusainak topográfiája és ágai.
19. A plexus brachialis sérüléseinek következményei.
20. A nervus medianus és ágrendszere.
21. A nervus ulnaris és ágrendszere.
22. A nervus radialis és ágrendszere.
23. A felső végtag bőrének beidegzése.
24. Fossa axillaris, Hiatus axillaris medialis et
lateralis.
25. A felkar metszetanatómiája: osteofibrosus
rekeszek, izomkompartmentumok, ér-idegkötegek.
Fossa cubiti.
26. Az alkar metszetanatómiája: osteofibrosus
rekeszek, izomkompartmentumok, ér-idegkötegek.
27. A volaris és dorsalis csuklótájék topográfiája:
inak, ínhüvelyek, osteofibrosus rekeszek, érideg-
kötegek. Canalis carpi.
28. Dorsum manus. Foveola radialis.
29. Palma manus: izmok, fasciák, szövetterek, ér-
ideg-képletek.
II. AZ ALSÓ VÉGTAG ANATÓMIÁJA
1. Os coxae, sacrum, os coccygis.
2. A csontos medence szerkezete és a
medenceátmérők.
3. A medence ízületei és szalagjai. A medence
statikája és röntgenanatómiája.
4. Articulatio coxae: anatómia, röntgenanatómia,
mozgások és a mozgásban résztvevő izmok.
5. Femur, tibia, fibula. A tibia és a fibula
összeköttetései.
6. Articulatio genus: anatómia, röntgenanatómia,
mozgások és a mozgásban résztvevő izmok.
7. Articulatio talocruralis: anatómia,
röntgenanatómia, mozgások és a mozgásban
résztvevő izmok.
8. A láb ízületei és sebészi vonalai. A láb mozgásai
és a mozgásokban résztvevő izmok.
9. A lábboltozatok anatómiája. A láb
röntgenanatómiája.
10. Az alsó végtag artériás ellátása, és az arteria
femoralis ágainak anastomosisai.
11. Az alsó végtag vénái és nyirokelvezetése; a
perforáló vénák klinikai jelentősége.
12. A plexus lumbalis ágai az alsó végtagon.
13. Plexus sacralis ágrendszere. A nervus tibialis és
a nervus fibularis (peroneus) communis
topográfiája és ellátási területe.
14. Az alsó végtag bőrének beidegzése.
15. Külső és belső csípőizmok. Hiatus supra- et
infrapiriformis.
16. Hiatus subinguinalis, Canalis femoralis.
17. Trigonum femorale, Canalis adductorius, Fossa
poplitea.
18. A comb metszetanatómiája: osteofibrosus
rekeszek, izomkompartmentumok, ér-idegkötegek.
19. A lábszár metszetanatómiája: osteofibrosus
rekeszek, izomkompartmentumok, ér-idegkötegek.
20. A bel- és külboka körüli topográfia.
21. Dorsum pedis: izmok, fasciák, szövetterek, inak,
ínhüvelyek, ér-ideg-képletek.
22. Planta pedis: izmok, inak, fasciák, szövetterek,
ér-ideg-kötegek.
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

III. KOPONYA ÉS TÖRZS IV. ALAPSZÖVETEK

1. Basis cranii externa. 1. Sejtkapcsoló struktúrák és sejtfelszíni
2. Fossa cranii anterior. specializációk.
3. Fossa cranii media. 2. A fedőhámok típusai, előfordulásuk és jellemző
4. Fossa cranii posterior. tulajdonságaik.
5. Os temporale. 3. A mirigyhámok típusai és szövettani jellemzői.
6. Os frontale, os ethmoidale. Norma frontalis et 4. Az érzékhámok típusai és előfordulása.
lateralis. A koponya Rtg-anatómiája. 5. A kötőszövetek sejttípusai.
7. Os occipitale, os parietale. Varratok és kutacsok. 6. Kötőszöveti rostok és az alapállomány.
8. Os sphenoidale. 7. A porcszövet szerkezete és típusai.
9. A csontos orrüreg. Paranasalis sinusok. 8. A csontszövet szerkezete: a sejttípusok és az
10. Mandibula, maxilla. extracelluláris állomány.
11. Az orbita és a csontos szájpadlás. 9. A csontosodás szövettani formái.
12. Articulatio temporomandibularis funkcionális Csontgyógyulás.
anatómiája. 10. A harántcsíkolt vázizom fény- és
13. A csigolyák anatómiája, a gerinc összeköttetései elektronmikroszkópos szerkezete.
és röntgenanatómiája. 11. A simaizom fény- és elektronmikroszkópos
14. Az articulatio atlantooccipitalis és atlantoaxialis szerkezete és beidegzése.
funkcionális anatómiája. 12. A szívizom fény- és elektronmikroszkópos
15. A mellkas csontjai és ízületei. Légzőmozgások. szerkezete.
16. A diaphragma. 13. A neuron fény- és elektronmikroszkópos
17. A thorax izmai. A mellkasfal rétegei. Spatium szerkezete; az interneuronális szinapszisok
intercostale. elektronmikroszkópos szerkezete.
18. Az emlő anatómiája, vérellátása és 14. A gliasejtek fény- és elektronmikroszkópos
nyirokelvezetése. szerkezete.
19. A széles hasizmok, a musculus rectus abdominis
és a rectus hüvely.
20. A hátulsó hasfal izmai és a mély hátizmok.
21. Canalis inguinalis. Sérvcsatornák az elülső és a
hátsó hasfalon.
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016
I. ÁLTALÁNOS ANATÓMIA ÉS A FELSŐ VÉGTAG ANATÓMIÁJA

I. / 1. A csontok általános jellemzői és csoportosításuk. A csontosodás

formái.
Általános osteologia

 az emberi testben 206 különálló, de egymáshoz rögzített csont található, anatómiai, működési egységet
képeznek, azaz szervként kezelendőek
 alak szerint megkülönböztetünk négy különböző csonttípust:
o csöves csont: főleg a végtagokra jellemző, középső részük cső alakú üreges, két vége rendszerint
vaskosabb, a végekben soküregű szivacsos csontállomány található, pl.: femur, humerus
o lapos csont: két vékony tömör csontréteg közötti teret változatos vastagságú szivacsos
csontállomány tölti ki, az élet során mindig megmaradó vörös csontvelővel telt, pl.: agykoponya
csontjai, scapula, os coxae, costae
o köbös csont: szabálytalan, de különböző irányokban nem nagyon eltérő méretű csontok, vékony
compact kéregből és szivacsos csontrészből állnak, pl.: kéz- és lábtőcsontok (sárga csontvelő),
csigolyák vörös csontvelő)
o labyrinthusos csontok: vékony csontlemezekből álló, szabályszerű felépítésű csontok, jobbára az
orrmeléküregeket határoló csontokra jellemző az arckoponyában – rezonáló terekként
funkcionálnak, könnyítik a szerkezetet
A csontok általános felépítése (a csöves csontok példáján)
 diaphysis (középső, csőszerű darab),
epiphysis (végdarab), cavum
medullare (a diaphysis egységes
velőürege) benne medulla ossium
flava (sárga csontvelő/zsírvelő), az
epiphysisek szivacsos állományában,
fiatal korban medulla ossium rubra
(vörös csontvelő)
 foramen nutricium: a diaphysis közepe
tájékán található nagyobb nyílás a
csont fő tápláló erei és idegei számára
 periosteum/csonthártya: a csont egész
külső felszínét borítja (a porccal fedett
részeket nem), kívül stratum fibrosum
(rostos kötőszövet), belül stratum
osteogenicum (benne őssejtek,
osteoprogenitor sejtek, osteoblastok,
osteoclastok), dús ér-ideg ellátása van
 endosteum: a csont valamennyi belső üregét (havers-csatornákat is) borító hártya, kollagén
fibrillumokból és egyéb sejtekből (ugyanaz, mint a periosteum str.osteogenicumában) áll
 a csontok alakja, szerkezete a speciális statikai és mechanikai igénybevételi viszonyoknak megfelelő, ez
legfeltűnőbben a compact és spongiosus állomány eloszlásában és szerkezetében mutatkozik; a szivacsos
csontállomány csontgerendái a csont normális megterheléseinek megfelelő rendszerekben helyezkednek
el, a gerendázat a csont megterhelésekor keletkező statikai erővonalaknak megfelelő elrendeződésű és
jellegű, e megterhelési viszonyok változása a csontgerenda-szerkezet megváltozását is maga után vonja
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

(az erővonalakba nem eső helyeken a gerendák felszívódnak, az új erővonalaknak megfelelően újak
épülnek – ez pl. az egyik alsó végtag megrövidülése esetén, ízületi elégtelenség esetén történhet)
 vérellátás: A csontok igen dús érhálózattal rendelkeznek: hosszú csontok epiphysiseinek és
diaphysisének külön érellátásuk van. Ezeket az ereket az epiphysisporc teljesen elválasztja – később
azonban kialakulhatnak éranastomosisok. A diaphysisbe lépő artériák a velőüregben ágazódnak el és
kétféle funkciót látnak el: 1. a velőüreg (csontvelő) vérellátása; 2. a compacta vérellátása az endosteum
felől. Ily módon a csont vérellátása centrifugális. A compactát még a periosteum erei is ellátják. A
compacta erei, idegei a Volkmann- és Havers-csatornákban haladnak. Az epifízis vérellátása külön
erekből történik. A spongiosa ellátása a trabeculák felszínén (az endosteumban) futó erekből történik, itt
nincsenek Volkmann- és Havers-csatornák.

(A csontszövet mikroszkópi felépítését lásd:IV. / 8.)

A csontszövet sejtjei
 osteocyta: nyúlványos sejtek, a lacunákban találhatóak, feladatuk a mátrix fenntartásának, termelésének
elősegítése
 osteoblast: intercelluláris állományt termelik, feladatuk befejeztével osteocytákká alakulnak,
 nyugvó osteoblast: lapos sejtek a Havers-csatornák belsejében, trabeculák felszínén
 osteoprogenitor sejt: mesoblastból differenciálódik, csontfelszínen (periosteum, endosteum), erek
mentén található
 osteoclast: többmagvú fagocita óriássejtek (monocytákból képződnekvér útján kerülnek a csontba),
feladatuk az intercelluláris állomány lebontása (szerves, szervetlen egyaránt), a Howship-lacunákban
találhatóak (csontlebontás maradványaként megmaradó üregek)

A csontosodás formái

 primaer angiogen / Krompecher-féle csontosodás:

o Differenciálatlan mesenchymális sejtek (az erek tunica adventitiájából származnak)
közvetlenül alakulnak osteoblastokká, majd csontsejtekké, maguk körül csont
alapállományt termelve.
o Sem porc, sem kötőszövet nem előzi meg a csontot: az osteoblastok közvetlenül az erek
falán rakódnak le (ezért angiogen).
o Pl.: foghúzás után a fogmeder (alveolus) ilyen mechanizmussal töltődik ki a
csontállománnyal, a csontba fúrt lyuk így regenerálódik, a varratok összetalálkozása után a
koponyacsontok növekedése is ilyen módon történik
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Secundaer csontosodási formák

 csontszövet általában nem közvetlenül (elsődlegesen), hanem rendszerint másodlagosan, azaz már
meglévő más támasztószövet átépítése révén keletkezik, ilyen elsődlegesen meglévő és átépülő telep
lehet kötőszövet (desmalis csontosodás), vagy porcos telep (chondralis)
 desmogen: előzetesen kifejlődött kötőszövetes telep csonttá épül át
o legjelentősebb példája a koponyatető csontjainak fejlődése: az agyvelőt közvetlenül egy
kötőszövetes mesenchymalis telep borítja, melynek egyes kitüntetett pontjain (punctum
ossificationis – később tuber frontale/parietale) nyúlványos mesenchymasejtek tömörülnek, e
tömörülések helyén előzőleg már meglévő kötőszöveti rostok körül nagyobb mennyiségű
sejtközötti állomány rakódik le
o a sejtközötti állomány a sejteket szorosan körülzárja, a mesenchymasejtek osteoblastokká
differenciálódnak, megkezdődik a mészsók lerakódása a sejtközötti állományba a csontképzés
kezdeti gócpontjaiból sugárirányban terjedni kezdenek a hálózatos csontgerendák, a
csontgerendákra egyre újabb csontállományréteg rakódik, mindig újabb osteoblastokat bezárva
o a hálózatos csontgerendák egyre tömörülnek, a közöttük lévő távolság csökken, majd ereket
tartalmazó csontcsatornákká szűkülnek, az egy csontosodási magból fejlődött csontok így már
egységesként nőnek tovább, a csont széle a gerendák miatt csipkézett szélűvé válik
o a külön csontosodási magból fejlődő koponyacsontok
csipkézett szélei egyre jobban megközelítik egymást,
majd fogazatuk egymásba illeszkedik, ezek a varratok
(a továbbiakban az agy növekedése során a
koponyacsontoknak is tovább kell növekedniük,
azonban a varraton belül már nem adottak a feltételek a
desmalis csontosodásra, de primaer angiogen
csontképzésre van lehetőség – a koponya további
növekedése elsődlegesen történik)
o a csontkezdemények sarkainak összetalálkozása
jelentékenyen megkésik, ezek a koponya kutacsai (fonticulusok)

 chondrogen: előzetesen kifejlődött porcos telep csonttá épül át, nem csak a csontok képződésére, de a
csont hosszanti és vastagságbeli növekedésére (lásd: peri- és enchondralis csontosodás) is ilyen jellegű
csontosodás jellemző
o a csontok porcos előtelepe hyalinporcból áll, a későbbi csont alakját nagyjából utánozza
o a csontosodás mindig a diaphysist körülvevő porchártya felől kívülről indul meg perichondralis
módon, majd a porchártya felől erek nőnek a porcos telep belsejébe  az ereken keresztül érkező
differenciálatlan mesenhymasejtekből osteobladtok differenciálódnak, a porcsejtek
degeneralódnak, az osteoblastok csontmatrixot kezdenek termelni, csontos telep alakul a porcban
o a diaphysis porcmodellje teljesen elcsontosodik, majd később az epiphysisek porcos telepében is
megjelenik a csontos központ, melyből sugárirányú csontgerendákból felépül a csontos epiphysis
o a csontképzés befejeztével porcos marad az epiphysisek külső rétege (ízület!), valamint az
epiphysis-diaphysis határokon található ún. epiphysis-fuga porc (további hossznövekedés miatt)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

 perichondralis csontosodás: a perichondirum mesenchymalis sejteiből osteoprogenitor sejtek, majd

ezekből osteoblastok differenciálódnak, majd appositionalis (rárakódásos) módon nővekszik a csont
vastagsága; a hártya sejtdús rétegéből egy réteg mesenchymalis sejt rakódik le a külső porcos alapra,
ezek a sejtek osteoblasttá differenciálódnak, beágyazódnak az általuk termelt csontalapállományba, így
az egyre rárakódó rétegek a fa évgyűrűihez hasonlóan vastagságban növelik a csontot
 enchondralis csontosodás: a csont hosszanti növekedése az epiphysis-fuga porc segítségével valósul
meg, ez a növekedés lezárultáig (fiúknál 20-23 éves korig, lányoknál kicsit hamarabb lezárul)
megmarad, és bizotsítja a csont hosszanti növekedését, a porcsejtek folyamatosan osztódnak, a diaphysis
felé pedig elcsontosodnak, zónái:
o nyugalmi zóna: a chondrocyták nyugalmi állapotban vannak
o szaporodási zóna: a porcsejtek szaporodnak és hosszanti sorokba rendeződnek
o hypertrophiás zóna: a porcsejtek megnagyobbodnak és X kollagen-t termelnek és elindítják a
mineralizációt
o mesenchymalis invázió zóna:
bontó enzimeket szintetizálnak,
majd elpusztulnak, kialakul a
velőűr, ebbe kapillárisok nőnek
és vele osteoblastok érkeznek
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Csontregeneratio

 a csonttörés vérzéssel jár, az ebből keletkező vérömlenyben gyulladásos sejtek szaporodnak fel, melyek
aktiválják az osteoporgenitor sejteket osteoblastok és fibroblastok szerves mátrixot termelnek, létrejön
a lágyszövetes callus (benne osteo- és chondroblastok, fibroblastok, endothel sejtek)
 a lágyszövetes callusban chondrogen és desmogen csontosodás történik, kialakul a csontos callus (fonott
csontszövet képződik), ez összehegeszti a csontvégeket, kialakul a lemezes csont
 a csonttörés sebészeti kezelés (rögzítés, lemezelés, szegecselés) hatására gyorsabban gyógyul, illetve
ugyanilyen formában gyógyul a törés, ha nincs dislocatio (nincs elmozdulás, a törvégek nem mozdulnak
el egymáshoz képest + a periosteum sérülésmentes), illetve, ha mesterségesen (műtéti körülmények, pl.
csont orvosi újratörése szükséges) között törik a csont: tökéletesen egybe illesztett csontvégek, és
teljesen nyugalomba helyezett testrész esetén a csont primaer angiogen módon is tud gyógyulni - az
osteoclastok kiegyengedik az egyenletlen végeket, kitágítják a Havers-csatornákat és utat engednek az
osteoblastoknak, az osteoblastok áthidalják a törött területeket
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

I. / 2. A csontok közötti összeköttetések típusai; az ízületek típusai és

általános jellemzői.
Csontok közötti összeköttetések

 a csontokat aránylag rögzített, részben mozgékony összeköttetések fűzik egybe, ezek lehetnek egyszerű,
egységes szerkezetűek, de gyakran bonyolult felépítésűek
 ha az egymással összekötött csontok anyaga folyamatosan – más szövet közbeékelésével – megy át
egymásba, akkor folyamatos összeköttetésről (synarthroses) beszélünk, ha az összekötött csontok
állománya között nincs anyagfolytonosság, hanem helyette rés mutatkozik, akkor ízüleről
(diarthrosis/articulatio) beszélünk

egy tengelyű

(art.trochoidea +
gynglimus 
trochoginglymus,
2tengelyű!)

két tengelyű

több tengelyű /
szabad

8. Korlátolt szabad ízület: valamilyen gátló

tényező miatt nem teljesen szabadok a
mozgások, pl.: art.metacarpophalangea,
art.sternoclavicularis
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Az ízületek felépítése

 ízvégek: egymással
ízületi összeköttetésben
lévő csontrészek, sokféle
alakúak lehetnek,
leggyakrabban az egyik
domború, a másik
homorúízfej (caput
articulare) és ízvápa
(cavitas articularis)
 az ízületi felszínek ízületi
porccal (cartilago)
borítottak, a vékony
hyalinporc réteg az
epiphysis el nem
csontosodott maradványa,
felszíne sima (különleges esetekben az ízfelszínt boríthatja rostos porc is – főleg dudoros/szabálytalan
alakú ízvégek esetén, pl.: art.sternoclavicularis, art.temporomandibularis)
 ízületi tok (capsula articularis): a környezettől az ízületet elzáró, zsákszerű kötőszövetes tok, az ízületi
felszínek széléről ered és a másik ízvég szélén tapad, változatos feszességű (a mozgásoknak
megfelelően), íz ízületi rést zárt ízületi üreggé (cavitas articularis) zárja
o membrana fibrosa: tömött kollagénrostos kötőszövet, kevés rugalmas rosttal, rendkívül bő
érhálózatot és érzőidegfonatot tartalmaz
o membrana synovialis: sejtdús laza kötőszövet, A-típusú synoviocyta (makrofág), B-típusú
synoviocyta (fibroblast →hialuronsav, mátrix-fehérjék, kötőszöveti rostok szintézise és
szekréciója), a synoviális folyadék összetétele: hialuronsav, fehérjék (szérumfehérjék,
glikoproteinek, proteoglikánok), elektrolitok, glükóz, víz, kevés fehérvérsejt,mucin
 ízületi szalagok (ligamenta): kollagén / rugalmas rostos kötőszöveti kötegek, lehet extraarticularis
(ízületet áthidaló, kívülről erősítő, pl.: lig.collaterale ulnare), capsularis (ízületi tokot erősítő, pl.:
ligg.glenohumeralia), intraarticularis (ízületen belüli, pl.: lig.cruciatum anterius et posterius)
 járulékos alkotórészek: csak egyes ízületekben előforduló képződmények
o discus: a cavitas articularisban lévő rostporcos korong, tökéletesen elválasztja a két csontvéget,
olyan ízületben található ahol a két csontvég nem illeszkedik egymáshoz (pl.:
art.sternoclavicularis, radiocarpea)
o meniscus: a térdízületben lévő rosporcos betétek, az ízápát mélyítik, részlegesen osztják ketté az
ízületi üreget, nem rögzülnek teljesen, követik a mozgásokat (art.genus meniscusai)
o corpus adiposum articulare: ízületi tokon belül elhelyezkedő zsírtest, bélelő szerepe van (pl.:
corpus adiposum infrapatellare /Hoffa/)
o labrum articulare: rostporcos vápaajak, az ízületi felszínt nagyobbítja, mélyíti (pl.: art.humeri,
art.coxae)
o bursae et vaginae synoviales: kisméretű, synovialis folyadékot tartalmazó tömlőcskék, ízületek,
szalagok, inak, bőr és izmok közt is lehetnek, a súrlódást csökkentik, a capsulahoz hasonlóan
kívülről erős ktsz, belül pedig membrana synovialis található synoviával (pl.: biceps c.long. ina)
o musculus articularis: az ízületi tokon, vagy a tok közelében eredő és azon tapadó izmok, a tok
becsípődését gátolják (pl.: m.anconeus, m.articularis genus)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Az ízületek kitüntetett állásai, helyben tartó tényezők

 normál / alap helyzet: az ember egyenes, de nem feszes álló testtartása melett, a felső végtagok laza
lelógatása és a fej természetes előretekintő tartása mellett fellépő ízületi helyzetek, melyeket azok
maguktól felvesznek
 középhelyzet: az ízület tokja és szalagai minden irányban egyenesen ellazultak, az a helyzet, amit az
elasticus tényezői folytán az ízület magától felvenne  gyulladás, vérömleny esetén ez a helyzet a
tehermentesített állapot, csökken a fájdalom
 az ízületeket helyben tartó ténywzők: környező izmok tónusa (pl.: rotatorköpeny), fasciák, capsula
articularis feszessége, ligamenta capsularia, légnyomás (a csontvégek szétválása nyomán légüres térnek
kellene keletkeznie), adhéziós erők a porcfelszínek között, különleges esetben a nagyméretű ízvápa
(lásd: art.coxae – enarthrosis)

Az ízületek mozgásai

 ízületi gátlóberendezések: az ízületek mozgásai a teljes körmozgásnak csupán kis részére korlátozódnak,
a mozgások terjedelmét több tényező is befolyásolja, ezek az anatómiai gátlóberendezések
o csontos gátlóberendezés: a két ízvég valamely csontrészletének összeütközése (olecranon-fossa
olecrani), csontrész beleütközése kifeszülő szalagba (tuberculum majus-lig.acromioclaviculare)
o nem csontos gátlóberendezések: ízületi szalagok megfeszülése (art.coxae zona orbicularis),
ízületi tok egfeszülése, izmok megfeszülése, lágyrészek összetorlódása
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

I. / 3. Az izmok típusai, a vázizmok és a fasciák általános tulajdonságai. Az

izmok beidegzése és regenerációja.
Az izmok típusai

 szövettani csoportosítás szerint: simaizom, szívizom, harántcsíkolt izom (részletesebben lásd: IV./10-12)
 alak szerint: fusiformis / orsó (m.biceps brachii), planus / lapos (m.trapezius), sphincter / gyűrű
(m.sphincter ani externus, m.orbicularis oris)
 izomfejek (eredési ín) száma szerint: egy fejű (mm.lumbricales), biceps / két fejű (m.pronator teres,
m.biceps brachii), triceps / három fejű (triceps surae, m.triceps brachii), quadriceps / négy fejű
(m.quadriceps femoris)
 inas megszakítás szerint: nincs inas megszakítása (legtöbb izom), az ínnal megszakított izomhasak
iránya nem esik egybe (m.digastricus), az ínnal megszakított izomhasak iránya egybe esik (m.rectus abd)
 tollazottság szerint: tollazatlan / apennatus (mm.lumbricales), unipennatus (mm.interossei volares),
bipennatus (mm.interossei dorsales), multipennatus (m.triceps surae)
 oxidatív anyagcsere szerint: vörös izomrostban gazdag (lassú összehúzódású, lassan fáradó, lassú
oxidatív izmok, pl.: rágóizom, diaphragma), fehér izomrostban gazdag (gyors összehúzódású, nagy
erőkifejtő, gyorsan fáradó, gyors glikolitikus pl.: biceps, rectus abd.), intermedier izomrostban gazdag
(kevert, gyors oxidatív-glikolitikus, pl.: m.psoas major)
 együttműködés szerint: antagonista / ellentétes hatású (m.supinator-m.pronator teres), synergista /
azonos, egymást erősítő hatású (az ulnaris abductio izmai – m.flexor et extensor carpi ulnaris)

Általános myologia

 az aktív mozgásrendszert képező izomzat szerkezeti és működési egysége az izom, ezt egységes
kötőszöveti váz (epimysium) borítja kívülről, benne a meghatározott irányba rendezett izomrost
kötegeket (perismysium borítja a kötegeket) találunk, melyek egyes izomrostokból (endomysiummal
borítva) állnak
 izomrost syncytium: myoblastok fúziójából jön létre a fejlődés során. A myoblast fúzió eredménye egy
hosszú, sokmagvú sejt („myotube”). Ennek további differenciálódása során megjelennek a
citoplazmában a myofibrillumok. Végül idegrostok kapcsolódnak az izomrosthoz (innerváció). A
differenciálódott izomrost bazális laminája alatt differenciálatlan satellita sejtek vannak, amelyek
szükség esetén myoblasttá alakulva, regenerációt tesznek lehetővé.
 az izmok a csontváz egyik részéről erednek (origo / punctum fixum – általában a törzs középvonalához
közelebbi, vagy végtagon a proximalis vég) általában húsosan, és ín közvetítésével tapadnak (insertio /
punctum mobile – középvonaltól távolabbi, vagy distalisabb) annak más részén
 néhány izom tapadhat közvetlenül, húsosan is, de általánosabb, hogy az izomhas ínba megy át, az ín
tömött kollagénrostos kötőszövetből álló rugalmas, vékony képződmény, az izom erejét jelentős
távolságra közvetítik
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Az izmok segítő szervei

Fasciák
 fascia superficialis: vékony, laza, összefüggő, az egész testet a bőr alatt (subcutistól nehezen
elválasztható) borító izompólya, tartalmazhat nagy mennyiségű zsírt (az emlő állománya a felületes
fascia lemezei között helyezkedik el), bizonyos esetekben simaizmot (herezacskó) és harántcsíkolt izmot
is (platysma a nyakon), testtáj szerinti elnevezés – fascia cervicalis superficialis, fascia spfc thoracis
 fascia profunda: izmok közvetlen borítása + a végtagokon egységes lemezek képzése (septum
intermuscularekompartmentumok létrehozása), pl.: fascia brachii, lata, clavipectoralis
 fascia subserosa: testüregi izompólya, a testüregek savós hártyáit (pleura-mellhártya, peritoneum-
hashártya) rögzítik, kettő ilyen van: fascia endothoracica (mellüreg), fascia transversalis (hasüreg)

Súrlódáscsökkentő, nyomáscsökkentő berendezések

 ossa sesamoidea / lencscsontok: az ínba ágyazottan figyelhetőek meg, nyomással szemben ellenállóbbá
teszik az ínt, valamint alátámasztják, így forgatónyomatéka lesz az ínnak, pl.: kéz-láb flexorinakban
 bursák: szerkezetük hasonló az ínhüvelyéhez, kívül kötőszövetes fal, belülről synovialis membrán egy
cseppnyi folyadékkal, izmok alatt találhatók legtöbbször, feladatuk a súrlódáscsökkentés
 ínhüvelyek: a végtagok állandó/gyakori megtörési
helyein (boka, csukló, ujjak), rendszerint erős
leszorítószalagok (retinaculumok) alatt átfutó, az inakat
körülvevő elcsúszást biztosító hüvelyek, külső burkuk
(vagina fibrosa tendinis) cső alakú, ezt kettős falú
synovialis hüvely (vagina synovialis tendinis) béleli –
lamina visceralisa az ínhez tapad, lamina parietalisa a
vagina fibrosához tapad, közöttük synovia, a külső
lemez kettőzet útján áthajlik a belső rétegbe, ez a
mesotendineum – az ínnak a csont/ízület felőli oldalán -
, mely az ínhez viszi az inat ellátó idegeket, ereket
(vincula tendinum útján – kicsinyke szalag)
 Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Általános izommechanika

Az izmok beidegzése és regeneratioja

 Az izmokat beidegző idegek gerincvelőből

és agytörzsből származnak. A
motoneuronok motoros axonokká ágaznak,
amelyek motoros véglemezekkel
kapcsolódnak az izomrostokhoz. A motoros
véglemez kapcsolódása a syncytiumhoz a
myoneurális junkcióval történik.
Ingerületátvivőanyaga az acetilkolin, a
postsynapticus membránon pedig ach.-
receptorok vannak, illetve az ach-t bontó
enzim, az acetilkolin-észteráz is
megtalálható. Egy motoneuron rendszerint
több izomrosthoz küld axonágakat. A
motoneuron és az általa beidegzett rostok
összessége a motoros egység. A hozzá
tartozó syncytiumok egyszerre húzódnak
össze. Finom mozgású izmoknál több (részletesen lásd: IV. / 10.)
motoneuron kevesebb izomrostot idegez be.
Egy motoneuron pusztulása az összes általa
beidegzett izom bénulásást eredményezi.
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

 a vázizmok számos ok miatt szenvedhetnek fizikai sérülést az izomban kialakuló vérzés, az izom
elszakadása, roncsolódása az izomrostok necrosisát, teljes pusztulását okozza. A vázizom sérülése
meggyógyulhat ez főleg kis kiterjedés izomrost necrosis után figyelhet meg. Az izomrostok között
ugyanis differenciálatlan myoblast sejtek vannak (ld.: izomrost syncytium), amelyek a sérülés hatására
szaporodásnak indulnak, és új izomrostokat hoznak létre. Ez a regeneráció korlátozott mértékű , vagyis a
nagy izomsérülések többnyire hegesedéssel gyógyulnak, és az elpusztult izomrostok helyét kötőszövet
foglalja el.
 a teljes nyugalomba helyezett testrész izmai (tartós ágybanfekvés, csonttörés, ízületi megbetegedés
esetén) igen gyorsan sorvadnak, rostjaik elvékonyodnak, fehérje-összetételük, anyagcseréjük
megváltozik, erejük, erőkifejtő hosszúsági tartományuk csökken, ez az inaktivitási atrophia – ha ez nem
túl nagy mértékű, a myoblast-regeneratio segítségével, folyamatos használat során az izom a normális
mértékig regenerálódik (pl.: csonttörést követően a gipsz levétele után, használat hatására)
 az izom bénulása a beidegzés elvesztésének következtében (bénulásos / denervatios atrophia) is
bekövetkezhet, ennek oka lehet a motoros véglemez megbetegedése/sérülése (pl.: myastenia gravis nevű
betegség), periferiás motoros idegek roncsolódása esetén (pl. baleseti idegsérülésnél), gerincvelői, vagy
agytörzsi motoros idegsejtek pusztulása miatt – a motoneuronok pusztulása végleges bénulást okoz, mert
a motoros idegsejt újraképződésére nincs lehetőség, azonban a periferiás idegek akár teljesen
felépülhetnek, a sérült idegrostok újra összekapcsolódnak (ld.: IV. / 13), az izomrostokat újra beidegzik,
a beteg a gondos sebészeti és postoperatív kezelés következtében izommozgásait visszanyeri, a paralysis
megszűnik

ha nincs használatban,
nincs regeneratio sem
 az izmok teljesítménye azonban jelentős mértékben fejleszthető is, testedzéssel fejleszthető a motoros
idegmechanizmusok összehangoltsága, jobb időzítésben tudják bevetni egy-egy izom motoros egységeit,
jobb a koordinációs képesség, illetve a rendszeresen működtetett izom rostjai vastagságban megnőnek
(de számban nem szaporodnak!), fehérje-összetétele, anyagcseréje változik, ez az aktivitási hypertophia
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

I. / 4. A vállöv csontjai, ízületei és mozgásai. A vállöv röntgenanatómiája.

 vállöv / felső függesztőöv: a scapula és a clavicula képezte szerkezet, mely a szabad felső végtagot köti a
törzs vázához

Clavicula

 extremitas sternalis → facies articularis sternalis

 corpus claviculae: impressio ligamenti costoclavicularis, sulcus musculi subclavii, tuberculum
conoideum, linea trapezoidea,
 extremitas acromialis → facies articularis acromialis

Scapula

 3 szöglet: angulus superior, angulus inferior, angulus lateralis ( tuberculum supraglenoidale, collum
scapulae, cavitas glenoidalis, tuberculum infraglenoidale)
 3 él: margo superior ( incisura scapulae), margo medialis, margo lateralis
 facies dorsalis seu facies posterior: fossa supraspinata, trigonum spinae → spina scapulae → angulus
acromialis → acromion → facies articularis acromii, fossa infraspinata
 processus coracoideus
 facies costalis / fossa subscapularis (lineae musculares)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Articulatio sternoclavicularis

 az ízületi felszínek egymásnak nem megfelelő

alakúak, az egyenetlenséget rostporcos discus
articularis egyenlíti ki

 az ízület tokja erős, minden irányból szalagok

erősítik, az ízülettől lateralisan egy önállóbb
szalag, a lig.costoclaviculare rögzíti a claviculát
az 1.borda sternalis végéhezez a szalag az
ízület mozgásainak legfőbb korlátja

Articulatio acromioclavicularis

 a kulcscsont oldalsó vége ízesül az

acromionnal, az ízületi felszínek szintén
egyenetlenekrostporcos discus articularis
 Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

A vállöv mozgásai

 a két ízület együttes mozgásokat végez:

o elevatio (a clavicula acromialis vége
emelkedik); m.trapezius felső rostjai,
m.levator scapulae
o depressio (a clavicula acromialis vége
süllyed); m.trapezius alsó rostjai
o rotatio (saját tengelye körül forog
befelé, vagy kifelé); externa-
m.trapezius, m.serratus ant., interna-
mm.rhomboidei, m.pectoralis minor,
m.levator scapulae
o retractio (a vízszintes síkban
hátrahúzódik); mm.rhomboidei,
m.trapezius
o protractio (a vízszintes síkban el re
húzódik); m.serratus ant., m.pectoralis
minor
 e mozgások folyamatos összeadódása a
circumductio. Ez a kombinált mozgás a
humerus circumductióját kíséri, és jelent sen
növeli a váll mozgékonyságát.

A vállöv Rtg-anatómiája

1. Clavicula
2. Articulatio acromioclavicularis
3. Acromion
4. Tuberculum majus humeri
5. Caput humeri
6. Tuberculum minus humeri
7. Collum chirurgicum humeri
8. Processus coracoideus
9. Fossa glenoidalis
10. Articulatio humeri
11. Margo lateralis scapulae
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

I. / 5. Az articulatio humeri anatómiája, röntgenanatómiája, mozgásai és a

mozgásban résztvevő izmok. A rotátorköpeny.
A vállízület anatómiája (Rtg-anatómiát lásd előző tételnél!)
 a vállízület alkotásában a scapula cavitas glenoidalisa és a caput humeri vesz részt, a cavitas glenoidalist
a rostporcos labrum glenoidale mélyíti, nagyobbítja, azonban az ízvápa felszíne még így is kisebb az
ízfejhez képest, ez magyarázza az ízület nagy mozgásszabadságát

 megakadályozza a humerus
fejének felfelé történő kimozdulását

 az ízület tokja erős, de meglehetősen laza, a labrum glenoidalén ered, és az ízületi üregbe foglalja a
tuberculum supraglenoidalét (biceps caput longum ina az ízületben halad), a humerus collum
anatomicumán tapad, az ízület e lazasága és az erős összetartó szalagok hiánya miatt az ízületet az azt
körülvevő izmok (ld.:rotátorköpeny) tartják egyben

Az ízület mozgásai, a mozgásban résztvevő izmok

Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

A rotátorköpeny

 a m.supraspinatus, m.infraspinatus, m.teres minor, m.subscapularis (SITS) a rotátorköpeny izmai,

stabilizálják a humerus fejét a a cavitas glenoidalisban a mozgások közben (az ízület majdnem minden
mozgásában aktívak), az ízületet főleg az abductio teszi instabillá
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

I. / 6. Articulatio cubiti anatómiája, röntgenanatómiája, mozgásai és a

mozgásban résztvevő izmok.
A könyökízület anatómiája, Rtg-anatómiája

 a könyök a humerus, a radius és ulna által alkotott összetett, trochoginglymus típusú ízület, a csontvégek
mindegyike másik két csonttal ízesül, ezért három részízületre bontható: a könyök hajlításában-
nyújtásában a humerus-ulna ízület lényeges és a radius alárendelt, a pronatios-supinatios mozgásban
pedig a humerus az alárendelt
 az ízületi tok közös üregbe fogja a három ízületet, a porcfleszínek szélén ered és tapad a tok, de befogja
a fossa olecranit, radialist és coronoideátmegelőzve a tok becsípődését az ulna szélső helyzeteiben, a
radius nyaka körül a tok zsákszerűen kiöblösödik, ez biztosítja a radius forgását (pronatio-supinatio)
 az ízület szalagjai erős oldalszalagok: a lig.collaterale ulnare legyezőszerűen szétterjed, a lig.collaterale
radiale különlegessége, hogy nem a radiuson tapad (akadályozná a forgást), hanem T-alakban elágazva
lig.anulare radii-ba megy át, amely a radiust körülölelve tapad az ulnán, ezzel a forgást megengedi, de
minden más mozgást gátol, a radius és az ulna margo interosseusait az inas membrana interossea köti
össze (alkarizmok elválasztása, eredésére)

Rtg-anatómia

1. Crista supracondylaris 7. Olecranon 1. Crista supracondylaris

lateralis 8. Trochlea humeri 2. Trochlea humeri
2. Crista supracondylaris 9. Processus coronoideus 3. Olecranon
medialis 10. Articulatio radioulnaris 4. Incisura trochlearis
3. Fossa olecrani proximalis 5. Processus coronoideus ulnae
4. Epicondylus medialis 11. Caput radii 6. Caput radii
humeri 12. Collum radii 7. Collum radii
5. Epicondylus lateralis 13. Tuberositas radii 8. Tuberositas radii
humeri 14. Ulna 9. Ulna
6. Capitulum humeri
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Az ízület mozgásai, a mozgásokban résztvevő izmok

 flexio: m.biceps brachii,

m.coracobrachialis, m.brachialis

 extensio: m.triceps brachii, m.anconeus

 pronatio: m.pronator teres, m.pronator

quadratus

 supinatio: m.supinator, m.biceps brachii

 a m.brachioradialis szerepe a pronatios-

supinatios mozgás segítése, stabilizálása
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Az izom neve Eredése Tapadása Beidegzése Működése

m.coracobrachiali proc.coracoideus humerus n.musculocutaneus kar gyenge
s medialis adductora,
felszín flexora
m.biceps brachii caput long.- tuberculum tuberositas n.musculocutaneus flexio,
supraglenoidale radii supinatio
caput breve-
proc.coracoideus
m.brachialis humerus elülső felszín tuberositas n.musculocutaneus flexio
ulnae
m.triceps brachii caput long.-tuberculum olecranon n.radialis extensio
infraglenoidale
caput med, lat-humerus
hátsó felszín
m.anconeus epicondylus lateralis olecranon n.radialis extensio
m.pronator teres epicondylus medialis radius lateralis n.medianus pronatio
felszín
m.pronator ulna elülső felszín radius elülső n.medianus pronatio
quadratus (distalis végen) felszín
(distalis
végen)
m.supinator epicondylus lateralis corpus-collum n.radialis supinatio
radii
m.brachioradialis epicondylus lateralis proc.styloideu n.radialis pronatio-
s radii supinatio
segítése
 Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

I. / 7. A pronatio és supinatio: kivitelezésében részt vevő ízületek és izmok.

 az art.radioulnaris proximalis (a könyökízület része), a syndesmosis radioulnaris (membrana interossea a
radius és az ulna margo interosseusai között) és az art.radioulnaris distalis, valamint az art.radiocarpalis
(csak passzívan) vesznek részt a pronatios-supinatios mozgás létrehozásához
 az art.radioulnaris proximalisban a lig.anulare radii által megengedett mozgásforma szerint a
circumferentia articularis capitis radii fordul az ulna incisura radialisának ízfelszínén, e mozgás a
proximalis ízületben csupán a radius tengelye körül történik, azonban a distalis ízületben széles
mozgáshatár között (120-180 fok, az alkarcsontok párhuzamosak/keresztezik egymást) mozog
 az art.radiocarpalis miatt a tenyér passzívan követi az alkar pronatios-supinatios mozgásait (a
csuklóízület alkotásában az ulna nem vesz részt, a kéztőcsontok a radiussal ízesülnek, ezért a radius ulna
körüli forgása a kéz forgása is egyben)
 pronatio (borítás): a tenyér lefelé néz  supinatio (hanyítás): a tenyér felfelé néz
 a mozgás tengelye az alkar ún. konstrukciós tengelye: a collum radii tengelyeként kezdődik, a
tuberositas radii magasságában elhagyja a radiust, keresztezi a membrana inerosseát és a caput ulnae-t,
majd a proc.styloideus ulnae csúcsán hagyja el az alkart

1. Os scaphoideum 6. Ulna 1. Os scaphoideum 7. Ulna

2. Os lunatum 7. Radius 2. Os lunatum 8. Tuberositas radii
3. Epiphysis distalis 8. Olecranon 3. Processus 9. Collum radii
radii 9. Tuberositas radii styloideus radii 10. Caput radii
4. Processus styloideus 10. Collum radii 4. Processus 11. Articulatio
ulnae 11. Caput radii styloideus ulnae radioulnaris
5. Caput ulnae 12. Trochlea humeri 5. Caput ulnae proximalis
6. Radius
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Az izom neve Eredése Tapadása Beidegzése Működése

m.biceps brachii caput long.- tuberculum tuberositas n.musculocutaneus flexio,
supraglenoidale radii supinatio
caput breve-
proc.coracoideus
m.pronator teres epicondylus medialis radius lateralis n.medianus pronatio
felszín
m.pronator ulna elülső felszín radius elülső n.medianus pronatio
quadratus (distalis végen) felszín
(distalis
végen)
m.supinator epicondylus lateralis corpus-collum n.radialis supinatio
radii
m.brachioradialis epicondylus lateralis proc.styloideu n.radialis pronatio-
s radii supinatio
segítése

 a pronatio határát a két alkarcsont egymásra

fekvése és az izmok feszülése szabja meg

 ha a pronatiohoz vállízületi (art.humeri) rotatio

járul, a kéz akár 300 fokban is kitérhet

 ha a vállízületi rotatiohoz vállövi rotatio és

járul, a kéz gyakorlatilag 360 fokban is kitérhet
 Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

I. / 8. Az articulatio radiocarpalis anatómiája, röntgenanatómiája, mozgásai,

és a mozgásban résztvevő izmok.
A csukló anatómiája, Rtg-anatómiája

 a kéztőcsontok proximalis sora az os pisiforme

kivételével a radiusszal alkotja az
art.radiocarpalis tojásízületét, az ízülethez
tartozik egy discus articularis (az ulna és a
kéztőcsontok között)

 az ízület tokja oldalról lazább, volarisan-

dorsalisan erős, az ízületi szalagok erősítik
(ezek ízület felé tekintő felszínei porccal
borítottak)

I-V. Ossa 6. Ossa 11. Os trapezium

metacarpalia sesamoidea 12. Os trapezoideum
A: Pollex 7. Articulatio 13. Os capitatum
B: Index interphalangealis 14. Os hamatum
C: Digitus medius distalis 15. Os scaphoideum
D: Digitus 8. Articulatio 16. Os lunatum
anularis interphalangealis 17. Os triquetrum
E: Digitus proximalis 18. Os pisiforme
minimus 9. Articulatio 19. Radius
1. Phalanx distalis metacarpo- 20. Ulna
2. Phalanx media phalangea
3. Phalanx prox. 10. Articulationes
4. Phalanx distalis metacarpo-
5. Phalanx prox. phalangeae
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Az ízület mozgásai, a mozgásokban résztvevő izmok

 dorsalflexio: m.extensor carpi radialis

longus, m.extensor carpi radialis brevis,
m.extensor digitorum, m.extensor carpi
ulnaris

 palmarflexio: m.flexor carpi radialis,

m.flexor carpi ulnaris, m.flexor
digitorum superficialis (gyengén),
m.flecor digitorum profundus
(gyengén)

 ulnaris abductio: m.flexor carpi

ulnarius, m.extensor carpi ulnaris

 radialis abductio: m.flexor carpi

radialis, m.extensor carpi radialis
longus, m.extensor carpi radialis brevis

 circumductio

aponeurosis
palmaris
feszítése
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

I. / 9. A kéz ízületei és mozgásai. A kéz röntgenanatómiája.

A kéz anatómiája, Rtg-anatómiája (a kéz Rtg-anatómiáját lásd: előző tétel [I./8.])

 a kéztőcsontok közötti ízület jelentősen hozzájárul

a csukló mozgásaihoz, és a kéztő bizonyos fokú
képlékenységével hozzájárul a kéz erős plantarflexio
-jakor keletkező élesen megtört szöglet elsimításához

 a két kéztőcsontsor mind ulnar, mind radial felé

oszlopszerűen kiemelkedik, ezzel létrehozva a sulcus
carpi barázdáját, melyet a retinaculum flexorum hidal
át, így kialakítva a canalis carpit, melyen keresztül jut
a tenyérre a n.medianus, valamint a m.flexor pollicis
longus, a m.flexor digitorum superficialis és
profundus inai (ínhüvelyben)  ld.: I./27
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Az ízületek mozgásaiban résztvevő izmok

aponeurosis
palmaris
feszítése
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

I. / 10. A spinohumeralis és thoracohumeralis izmok anatómiája, beidegzése

és működése.
Spinohumeralis izmok

 a spinohumeralis izmok a felső végtag mozgatásában vesznek részt, elhelyezkedésük szerint viszont a
hátizmokhoz sorolhatóak, a fejlődés során az embryo ventralis oldalán fejlődnek ki, és másodlagosan
vándorolnak a hátra (beidegzésüket a m.trapezius kivételével a gerincvelői idegek ventralis ágai látják
el)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Thoracohumeralis izmok

 a thoracohumeralis izmok a mellkason erednek, és a vállöv különböző csontkain tapadnak, főleg rögzítik
a felső végtagot és a vállövet, de a felső végtag mozgásaiban is részt vesznek, egyesek rögzített felső
végtag mellett légzési segédizomként is működnek
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

I. / 11. Az erek típusai, beidegzése, az anastomosisok fajtái.

Az erek típusai, beidegzése

 az erek a keringés peripheriás tényezői, faluk tónusának változtatásával, egyes helyeken az

összekötettések elzárásával és megynitásával a vér keringését és elosztását befolyásolják, három
csoportjuk az arteriák, venák és a kapillárisok
 az erek általános szerkezete:
o tunica intima (endothel,lamina basalis, subendothel réteg: lazarostos ktsz., néhány simaizom-
elem)
o tunica media (simaizom, elasticus rostok)
o tunica adventitia (lazarostos kötőszövet, vasa vasorum, nervi vasculares)
Arteriák
 elasticus (szélkazán működés: nyomáshullám kiegyenlítése, folyamatos véráramlás biztosítása; aorta és
truncus pulmonalis + közvetlen ágaik)
o tunica intima: endothel, lamina basalis, sratum subendotheliale: laza rostok szövedék, kollagén
fibrillumok, rugalmas rostok
o tunica media: arteriákban a legvastagabb, 30-70 réteg koncentrikusan elhelyezkedő elasticus
membrán, simaizomelemek, kevés kollagénrost és fibrocyta
o tunica adventitia: vékony, hosszanti kollagénrostkötegek, rugalmas rostok laza hálózata, fibrocyták,
vasa vasorum (nagyobb erek adventitiájában kisebb erekérfal külső részének vérellátása), nervi
vasculares (a tunica media simaizmait beidegző rostokszűkítés/tágítás, specializálódott receptorok
– vérnyomásról, vér kémiai összetételéről érzékelnek, szállítanak információt)
 muscularis (vér eloszlatása, vérnyomás szabályozása, vérzéscsillapítás; artériás rendszer legnagyobb
része)
o tunica intima: endothel, lamina basalis, srt. subendotheliale: laza rostok szövedék, kollagén
fibrillumok, rugalmas rostok
o tunica media: körkörösen futó simaizomrétegek, köztük kevés rugalmas és kollagénrost, fibrocyták
o tunica adventitia: a t. mediánál vékonyabb réteg, kollagénrostok, fibrocyták, zsírsejtek, vasa
vasorum, nervi vasculares
o muscularis artériákra jellemző a membrana elastica interna (t. media és intima között) és a
membrana elastica extrena (t. media és adventitia között)→rugalmas hártyák

Capillarisok
 az érhálózat legvékonyabb falú és legkisebb keresztmetszetű részei a kapillarisok, sokszor elágazódnak
majd újra egyesülnek, bennük a vér sebessége jelentősen lelassul, ezáltal lehetőség van az anyagok
kicserélődésére
 folytonos capillarisok: folytonos endothel réteg jellemző rájuk , a szabad széleken jól zárnak a zonula
occludensek, fontos a lamina basalis, pl.:vázizmok, agy, retina, tüdő
 fenestralt capillarisok: fenestralt endothelsejtek jellemzőek, az endothel sejtekben kis pórusok vannak,
olyan helyeken fordulnak elő, ahol intenzív folyadékáramlásra van szükség
o egyes fenestralt endothel típusú kapillarisok rendelkeznek diaphragmával (makromolekuláris
szűrő)intenzív anyagcsere helyszínei: bél rezorpciós hámja, vesetubulusok hámja
o diaphragma nélküli fenestralt kapillarisok: vese glomerusai
 sinusok: nagyobb keresztmetszetűek és szabálytalan alakúak, gyakran hézagok vannak az endothel sejtek
között, pórusok is előfordulnak, pl.: máj és nyirokszervek (nyirokcsomók, lép)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Venák
 általában nagyobb lumenűek és vékonyabb falúak, mint a megfelelő artéria, sajátságuk a
billentyűk→tunica intima zseb alakú kettőzetei→vér egyirányú áramlása
 t. intima: endothel, lamina basalis, kevés subendothelialis kötőszövet
 t. media: vékony réteg, kevés és lazán elhelyezkedő simaizomsejt, kollagén fibrillumok és fibrocyták
 t. adventitia: vénák legvastagabb rétege, hosszanti kollagénrost-kötegekben és rugalmas rostokban
gazdag, egyes nagyvénákban hosszani simaizom is lehet, vasa vasorum, nervi vascular

Az erek beidegzése: a nervi vasorum az erek falában található simaizomzatát idegzik be – sympathicus
rostok a simaizomzat kontrakciója révén magát az eret is összehúzzák (vasocontrictio), parasympathicus és
más (szöveti mediátorok – histamin, serotonin) hatásokra az érfal simaizomzatának összehúzódása gátolt, az
érfal keresztmetszete nő (vasodilatatio)-, az erek falában ezen kívül speciális receptorokat is találunk: az
érfal feszülését (azaz a vérnyomást - baroreceptorok) és a vér kémiai összetételét (chemoreceptorok)
érzékelik

Az anastomosisok fajtái

 anastomosis: azonos nagyságú erek kapcsolódása lateralis oldalágaik révén

o end-to-end: két közepes nagyságú ér ívszerűen kapcsolódik össze, pl.: arcus palmaris spfc, prof
o konvergencia: párhuzamosan haladó erek egymás felé hajolva egy érben folytatódnak tovább, pl.:
aa.vertebralesa.basilaris
o collateralis: két, három arteria között több kis összekötő arteria, így jobban biztosított a terület
vérellátása, pl.: rete cubiti
o venás: venae perforantes (mély és felületes venák közötti összeköttetés), vagy venae
communicantes (azonos rétegben lévő venák közötti összeköttetés)
o arteriovenosus / shunt: kis arteriák és kis venák közötti összeköttető izmos falú ereka
simaizom segítségével szabályozható az ér lumene, így az átáramló vér mennyisége is - bőrben
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

I. / 12. A nagy vérkör: az aorta szakaszai és nagy ágai, a nagy vénák.

A test arteriás ellátása

 a nagy vérkör arteriás rendszere az aortával veszi kezdetét, mely a szív bal kamrájából nyílik, három
szakasza a felszálló aorta, amely rövid lefutás után átmegy az aortaívbe, amely aztán leszálló aortába
fordul
o aorta ascendens: ferdén felfelé és jobb felé, kissé előre tart,
nagy része (10-12 cm) a pericardiumon /szívburok/ belül
található, kezdeti kiöblösödése a bulbus aortae, melyet a három
semilunaris billentyű okoz rajta, innen veszi kezdetét a felszálló
aorta két ága: a.coronaria dextra et sinistra (bal és jobb koszorús
arteriák)

o arcus aortae: ferdén ível jobbról-elölről balra-hátrafelé, az

oesophagustól és tracheától balra halad el, mindkettővel enyhén
érintkezve (az oesophagust enyhén benyomja), leszálltában
megkerüli a bronchus pulmonalis sinistert, majd a T₄ testénél
eléri a gerincet a középvonaltól balra, innentől lefelé átmegy
aorta descendensbe
az aortaív ágai:

 truncus brachiocephalicus (BC): az aortaív legmagasabb pontján, a középvonaltól kissé balra

ered, a jobb szegy-kulcscsonti ízület felé halad, majd ezen ízület mögött elágazódik
a.subclavia dextrára (SCD) és a.carotis communis dextrára (CCD) (ezek ellátási területe
megegyezik az ellentétes oldali ugyanilyen arteriákkal)
 a.carotis communis sinistra (CCS): a tr.brachiocephalicus utén, kissé hátrább ered az
aortaívből, mélyebb eredése miatt a jobboldali azonos arteriánál 2cm-rel hosszabb, a nyakon
futva érintkezik a nyaki zsigerekkel (trachea, oesophagus, garat, pajzsmirigy), majd a gége
pajzsporcának felső szélénél a.carotis externára és internára válik  fej-nyak tájék, agy
ellátása
 a.subclavia sinistra (SCS): a carotis után, kissé lejjebb és hátrébb ered, lefutása ívszerű: a
sternoclavicularis ízülettől kissé felfelé fut, átlép a m.scalenus anterior és medius közötti
scalenus hasadékon, majd leszáll a kulcsont felé, a clavicula alatti kilépéstől már
a.axillarisként folytatódik, ágai: a.vertebralis (VD/VS, felfelé futva az öreglyukon át belép a
koponyábaa.basilaris), a.thoracica interna (a törzsön lefelé fut, ágrendszere:
a.pericardiacophrenica, aa.intercostales antt., a.musculophrenica, a.epigastrica sup.),
tr.thyrocervicalis (főleg a nyaktájékot látja el 4 ágával), tr.costocervicalis (első két bordaköz,
mély tarkóizmok ellátása), a.transversa colli (mm.rhomboidei ellátása)
o aorta descendens: gerinc bal oldalán fut lefelé, a rekesz fölött a neve aorta thoracica, ez L₁-nél átlép
a hiatus aorticuson, innen aorta abdominalis a neve
az aorta thoracica ágai:
 aa. intercostales posteriores (III-XI bordaközökben: anastomosis az anterioressel –
a.thoracica interna ágai) fali
 a.subcostalis (XII. bordaköz ellátása) ágak
 aa phrenicae superiores (rekesz mellüregi felszínének ellátása)
 zsigeri ágak: rr.bronchiales, rr.oesophagei, rr.mediastinales, rr.pericardaci
 Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

az aorta abdominalis ágai: (főleg második

féléves tananyag, alaposabb ismeretük nem
szükséges)
 a.phrenica inferior (rekesz hasi felszín
ellátása, ága: a.suprarenalis superior –
fali ágak
mellékvese), aa.lumbales, a.sacralis
mediana
 truncus coeliacus: szétválik a.hepatica
communisra, a.gastrica sinistrára és
a.lienalisra (máj, lép, gyomor,
páratlan hasnyálmirigy, patkóbél ellátása)
zsigeri  a.mesenterica superior: ágaival a vékony-és
ágak vastagbeleket látja el a harántvastagbélig
 a.mesenterica inferior: a vastagbelek
ellátása a leszálló vastagbéltől a végbél
felső 1/3-ig
 a.suprarenalis media, a.renalis (ága:
a.suprarenalis inferior)  vese mellékvese páris zsigeri
 a.testicularis/ovarica: férfiban a herék ágak
(testis), nőben a petefészkek (ovarium)
ellátása
 a leszálló aorta a gerinctől balra halad, egészen
a L4 csigolyáig, ahol eloszlik kétoldali a.iliaca
communisra, ezek az art.sacroiliacák vonalában tovább oszlanak a.iliaca internára és externára (ennek
közvetlen folytatása az a.femoralis), így ellátva az alsó végtagot részletesen ld.: II./10.

A test venás ellátása

 az alsó végtag és a gáttájék venás vérét a v.iliaca interna és externa gyűjti össze (részletesebben ld.:
II./11.), melyrk az arteriák mellett haladva az art.sacroiliacák vonalában v.iliaca communisokká
szedődnek össze, ezek az L4 csigolya magasságában a v.cava inferiorba szedődnek össze, ez
felszálltában az aortától jobbra, szintén a gerinccel érintkezve található, útja során felveszi közvetlenül a
páros zsigerek (pl. vesék, mellékvesék, herék/petefészkek) venás vérét, beágyazódva a máj állományába
beleömlenek a vv.hepaticae (ezek a páratlan zsigerek – máj által megszűrt – vérét vezetik a VCI-be),
majd a rekeszt a foramen venae cavae-n (Th8 magasságában) keresztül átlépve a mellüregbe jut, ahol a
szív jobb pitvarába ömlik
 a felső végtag venás vérének (részletesebben ld.: I./16.) nagy része a v.basilica és cephalica szállításával
a vv.brachialesekbe jut, melyek egyenes folytatása a v.axillaris, majd a
v.subclaviav.brachicephalicav.cava superoior
 a hátsó testfal venás vérét jobb oldalon a v.azygos, bal oldalon felső ½-ét a v.hemiazygos accessoria,
alsó ½-ét a v.hemiazygos szedi össze (a szegmentális bordaközti venákból), a hemiazygos és a
hemiazygos accessoria összedődve az azygosba ömlenek, azygos a Th3 magasságában a v.cava
superiorba ömlik
 a vena cava superior gyökerei / Pirogov szögletek: a VCS-t a vv.brachicephalicae hozzák létre, melyek a
clavicula sternalis vége mögött jönnek létre a v.subvlavia (felső végtag venás vére), a v.jugularis interna,
v.jugularis externa (fej-nyak tájék, agy venás vére), nevezetes pont a v.jugularis interna-v.subclavia
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

találkozása (angulus venosus/Pirogov-szöglet), ahová bal oldalon a ductus thoracicus szállította, jobb
oldalon a gyengébb truncus lymphaticus dexer szállította nyirok ömlik, ezen összeszedődés után a VCS
felveszi a v.azygos vérét, majd a szív jobb pitvarába ömlik
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

I. / 13. Az arteria axillaris ágrendszere és anastomosisai.

Az a.axillaris ágrendszere

 az a.axillaris az a.subclavia egyenes folytatása a kulcscsont alsó széltől a m.pectoralis major alsó széléig,
felső szakasza ráfekszik a mellkasfalra, azonban az alsó fele a fossa axillaris oldalsó falához fekve a kar
medialis felszínére húzódik
 tőle medialisan halad a v.axillaris, a plexus brachialis idegtörzsei eleinte a lateralis oldalát ölelik körül,
az alsó szakaszában azonban a plexus három fasciculusa közrefogja az arteriát
 elölről a m.pectoralis major és a fascia clavipectoralis takarja, középső szakasza előtt húzódik el a
m.pectoralis minor, a fossa axillaris oldalsó falán csak a fascia axillaris és a bőr takarjaabducált karon
a m.coracobrachialis kiemelkedése mögött tapintható

 az a.axillaris ágai:
o a.thoracalis suprema / thoracica superior: I.-II. bordaköz, m.pectoralis major ellátása
o a.thoracoacromialis: a fascia clavipectoralist átfúrva a sulcus deltoideopectoralisban ad
izomágakat, a rete acromiale anastomosis fő táplálója
o a.thoracalis lateralis: függőlegesen fut le a mellkas oldalán, ágak az emlő és a m.serratus anterior
számára
o a.subscapularis: két ág – a.thoracodorsalis (m.latissimus dorsi, m.teres major, m.subscapularis
hónaljárki részeinek ellátása), a.circumflexa scapulae (hiatus axillaris medialison belép a fossa
infraspinata mélyén alkot anastomosist)
o a.circumflexa humeri anterior et posterior: egymással szemben erednek az a.axillaris alsó
szakaszából, egymással anastomizálnak a humerus collum chirurgicuma körül, ágaikkal
hozzájárulnak a a m.deltoideus és a vállízület tokjának ellátásához
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Anastomosisok a váll körül

 a scapula és a vállízület körül kiterjedt anastomosis-rendszer található, mely összeköti az a.subclaviát az

a.axillarisszal
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

I. / 14. Az arteria brachialis ágrendszere, és a könyökízület kollaterális

keringése.
Az a.brachialis ágrendszere

 az a.brachialis az a.axillaris egyenes folytatása a

m.pectoralis major alsó szélétől, az arteria a
sulcus bicipitalis medialisban halad a páros
vv.brachialesszel a fossa cubiti közepe felé, a
könyökárokban a m. biceps brachii inától
medialisan halad ennek aponeurosisa alatt, majd
a fossa cubiti közepén a.ulnarisra és radialisra
ágazik el
 elágazása előtt a következő ágakat adja le:
o a.profunda brachii: a m.teres major-
m.latissimus dorsi inai alatt ered az
a.brachialisból, majd a triceps fejei között a
n.radialis kíséretében a sulcus nervi radialis
magasságában dorsalis oldalra kanyarodik, a
felkar közepe táján oszlik a. collateralis
radialisra és a.collateralis mediara
o a.collateralis ulnaris superior et inferior:
mindkét ér a sulcus bicipitalis medialisban
száll le a könyök körüli rete cubitit táplálva
(ld.: kollateralis keringés)

 a.ulnaris: a fossa cubitit a felületes flexorok eredése alatt, a m.flexor

digitorum profundus felett hagyja el ferdén, az alkar medialis szélét a
középső harmadban éri el, ahol a n.ulnarishoz csatlakozik, innen a m.flexor
carpi ulnaristól fedve fut az os pisiforméhoz, csuklótájékon felületessé válik,
a fascia antebrachii alá kerül, majd az ideggel együtt a Guyon-csatornán (os
pisiforme, hamulus ossis hamati által alkotott vályút az aponeurosis palmaris
és a m.palmaris brevis fedi be) át lép a tenyérre
o a tenyéren az a.radialis r.palmaris supeficialiszával kialakítja az arcus
palmaris superficialist
o a.recurrens ulnaris anterior et posterior: visszakanyarodó ágak a rete
cubitihoz
o a.nutriens ulnae, a.carpalis dorsalis et palmaris: az ulna és a
kéztőcsontok ellátó ágai
o a.interossea communis: rövid törzs, a könyökárokban a.interossea
anteriorra, posteriorra, a.comittans nervi medianira oszlik mély
alkarizmok, n.medianus ellátása, a posteriorból a.interossea recurrens
a rete cubitihoz
o r.palmaris profundus: a hypothenar izmait átfúrva nyomul a mélybe,
az a.radialisszal kialakítja az arcus palmaris profundust
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

 a.radialis: az a.brachialis egyenes folytatása, a fossa cubiti közepétől a radius proc.styloideusához fut a
m.brachioradialis takarásában, az alkar distalis végén csak a fascia antebrachii takarja (pulzus!), majd a
foveola radialison (m. extensor pollicis brevis - m.abductor pollicis longus és a m. extensor pollicis
longus inai által határolt árok) át a tenyérre jut, ahol a mélybe fordulva a mély tenyéri ívet hozza létre
o a.recurrens radialis: visszakanyarodó ág a rete cubitihez
o a.nutriens radii, r.carpalis palmaris et dorsalis: a radius és a kéztőcsontok ellátó ágai
o a.princeps pollicis: a hüvelykujj mutatóujj felé néző oldalát látja el
o a.radialis indicis: a mutatóujj hüvelyk felőli oldalát látja el
o r.palmaris superficialis: az a.ulnarisszal a felületes tenyéri ívet alakítja ki

Anastomosisok a könyökízület körül

 a lentebb felsorolt collateralis és recurrens ágak a könyökízület körül dús arteriás anastomosis-rendszert
hoznak létre, ez a rete articulare cubiti, mely az ízület és az azt körülvevő lágyrészek dús vérellátását
biztosítja
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

I. / 15. A tenyéri artériás ívek kialakulása, topográfiája és ágrendszere.

 az a.radialis és ulnaris a kézen end-to-end típusú anastomosis-rendszert hoznak létre, kialakítva a
felületes és mély tenyéri arteriás íveket

Arcus palmaris superficialis

 a felületes tenyéri ív distalisabban, a metacarpusok diaphysisének magasságában található, az

aponeurosis palmaris és az ujjhajlító inak között
 az a.ulnaris (Guyon-csatornán át lép a tenyérre) törzse és az a.radialis r.palmaris superficialisa (a foveola
radialison átlépés után az a.radialis mélybe bukik, de előtte leadja ezt az ágat) alakítják ki
 az ívből négy törzs ered:
o 3db aa.digitales palmares communes  az ujjak tövénél aa.digitales palmares propriae-ra
oszlanak, az ujjak szélein futnak (a pollex mindkét oldala, illetve az index radialis oldala nem
innen kapja az ellátást  ld.: a.radialis ágrendszer!)
o 1db a.digitalis propria a kisujj ulnaris oldalának ellátásához
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Arcus palmaris profundus

 a mély tenyéri ív proximalisabban, az artt.carpometacapales vonalában található, az ujjhajlító inak és a

mm.interossei volares között
 az a.radialis (foveola radialison a tenyérre lép, majd a mélybe fordul, itt leadja az a.princeps pollicist és
az a.radialis indicist, majd kialakítja az ívet) törzse és az a.ulnaris r.palmaris profundusa (a hypothenar
izmait átfúrva nyomul a mélybe) alakítják ki
 az ívből erednek:
o rr.perforantes: az interosseus izmokat átfúrva a kézhát vérellátásában vesznek részt
o aa.metacarpales palmares: a tenyér mély szövettereit látják el, anastomosist létesítenek a felületes
ív aa.digitales palmares communeseivel
 a mély tenyéri ív ágainak sokoldalú anastomosis-rendszere biztosítja, hogy a felületes tenyéri ív átmeneti
működési elégtelensége (összenyomás, erősen megragadott tárgy) esetén is biztosított legyen a tenyér és
az ujjak vérellátása
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

I. / 16. A felső végtag felületes és mély vénái, nyirokelvezetése.

A felső végtag venás elvezetése

Venae superficiales / epifasciales (felületes venák)

 a felületes venák a kéz rete venosum dorsale
nevű venás fonatával kezdődnek, majd az
alkaron már két elkülönült felületes venában
folytatódnak: v.basilica medialisan (belül),
v.cephalica lateralisan, e két venát számos
felületes anastomosis köti össze

 a tenyér venás fonata (arcus venosus palmaris

superficialis) az alkaron a v.mediana
antebrachiiban folytatódik, mely a fossa
cubitiban alkot jelentős anastomosis-hálózatot
a basilica-cephalica rendszerével (N, vagy M-
alakú variánsok, klinikum: intravenás injekció,
venapunctio szokásos helye a gazdag venás
hálózat miatt)

 a könyökárkot elhagyva a v.basilica a sulcus

bicipitalis medialisban halad, de csak a kar
alsó harmadában felületes; a fascia brachii
hiatus basilicusán (a n.cutaneus antebrachii
medialis itt lép ki a fascia alól) mélybe lépve a
v.brachialisba ömlik
 a v.cephalica a fossa cubiti felett a sulcus
bicipitalis lateralisban fut, majd a m.deltoideus
elülső szélét követve belép a trigonum/sulcus
deltopectorale-ba, ahol mélybe fordulva a
m.pectoralis major alatt, a fascia
clavipectorale-t átfúrva a v.axillarisba ömlik

Venae profundae (mély venák)

 a tenyéren található egy arcus venosus
palmaris profundus, mely a tenyér és az ujjak
mélyebb szövettereiből veszi fel a venás vért,
az alkar venáiba torkollik
 a mély venák az alkaron az arteriákat kísérik
(párosan): vv.interosseae anteriores,
vv.interosseae posteriores, vv.radiales,
vv.ulnares
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

 az a.brachialist rendszerint még párosan Vena axillaris

kísérik a vv.brachialesek (de lehet páratlan •V. subscapularis
variáns is), a páros v.brachialis és a v.basilica •V. circumflexa scapulae V. thoracodorsalis, V.
együtt alakítja ki a v.axillarist, mely az azonos circumflexa humeri anterior et posterior
arteriát követve halad •V. thoracica lateralis
•Vv. thoracoepigastricae
•Plexus venosus areolaris
Vena subclavia
•Vv. pectorales
•V. scapularis dorsalis
A felső végtag nyirokkeringése
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

 a felső végtag nyirka a fentebb leírt útvonalon a kétoldali tr.subclaviusokba kerül:

 a jobb oldali tr.subclavius a tr.jugularis dexterrel és a tr.bronchomediastinalis dexterrel kialakítják a
ductus lymphaticus dextert (ez a ¾ - ¼ szabály szerint a test ¼-ének nyirkát vezeti el: a jobb oldali fej-
nyak tájék, a jobb felső végtag és a mellkas/mellüreg jobb oldalának nyirkát), a d.lymphaticus dexter a
jobb oldali angulus venosusba/Pirogov-szögletbe ömlik
 a bal oldali tr.subclavius a ductus thoracicusba (a d.thoracicus a cysterna chyliből ered – a két alsó
végtag és a hasi zsigerek nyirkát is szállítja – felveszi a tr.bronchomediastinalis sinistert és a tr.jugularis
sinistert a tr.subclavius sinister benyílása előtt – a ¾ - ¼ szabály szerint a test ¾-ének nyirkát szállítja), a
d.thoracicus a bal oldali angulus venosusba/Pirogov-szögletbe ömlik

(A Pirogov-szögletek sémás ábrájának felrajzolása követelmény!)

Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

I. / 17. A gerincvelői szelvény fogalma és a gerincvelői idegek eredete.

Agyidegek és funkcióik.
 a központi idegrendszer a koponyában és a gerinccsatornában található mint agyvelő és gerincvelő, a
periferiás idegrendszer az agytörzsből és a gerincvelőből kilépő agyidegek (nn.craniales) és gerincvelői
idegek (nn.spinales) rendszere

A gerincvelői segmentum

(A gerincvelői szelvény sémás ábrájának

felrajzolása követelmény!)
paravertebralis
ganglion
 a gerincvelő belső szerkezete folyamatos, nem szegmentált, azonban a ki-és belépő gyökerek
szegmentáltan lépnek be/ki a gerincvelőbe/ből a foramen intervertebraleken keresztül, segmentum
spinale-nak (gerincvelői szelvénynek) nevezzük a gerincvelő valamely pontjának keresztmetszetét és az
erről a területről eredeztethető 1 pár gerincvelői ideget
 a gerincvelő substantia albából (fehérállomány) és substantia griseából (szürkeállomány) áll, a
szürkeállomány jellegzetes („pillangó alakú”) felépítést mutat: elülső, illetve hátsó szarvból (cornu ant.
et post.) áll, melyhez CSAK a thoracolumbalis szakaszon oldalsó szarv (cornu laterale) is tartozik
 cornu anterius: itt találhatóak az α- / Deiters-féle motoneuronok, melyek feladata a test harántcsíkolt
izmainak beidegzése
 cornu posterius: érző neuronok centrális nyúlványai végződnek itt a ganglion
spinale/sensorium/intervertebrale-ban történő átkapcsolódás után (részletesebbe ld.: IV. / 13.
pseudounipolaris neuronok)
 cornu laterale: csak a thoracolumbalis szakaszon található, itt helyezkednek el a sympathicus vegetatív
mozgatóneuronok (belőlük alakul ki a sympathicus/SY-idegrendszer – 2. féléves anyag)
 radix posterior/dorsalis: érző rostokat szállít (Bell-Magendie szabály szerint, a valóságban a rostok
99.9%-a érző, minimális mozgatórostot is tartalmazelhanyagolható)
 radix anterior/ventralis: mozgató rostokat szállít – vegetatív SY-rostokat a cornu lateraléből, illetve
szomatikus mozgatórostokat a cornu anteriusból (Bell-Magendie szabály szerint, a valóságban a rostok
99.9%-a mozgató, minimális érzőrostot is tartalmazelhanyagolható)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

 a radix posterior és anterior egyesüléséből jön létre a gerincvelői ideg (n.spinalis) – vegetatív mozgató,
illetve szomatikus érző és mozgató rostokat is tartalmaz, a n.spinalis oszlik:
o ramus anterior: a jól ismert plexusok (cervicalis, brachialis, lumbosacralis) erednek belőle,
kivétel a thoracalis szakasz, ahol nem jön létre plexus, hanem a szegmentális r.anteriorok
egyenes folytatásai a nn.intercostales  mind a plexusok, mind a nn.intercostales tartalmaznak
vegetatív, érző és mozgató rostokat is
o ramus posterior: jóval kisebb területet lát el: az axialis hátizmok térségét ide a r.posterior útján
szintén futnak vegetatív, érző és mozgató rostok is
 (a ramus meningeus az agyhártyák kapcsán – 3.féléves követelmény – szükséges, az 1. féléves vizsgán
nem követelmény!)
 paravertebralis ganglion: láncolata a truncus sympathicus ( 2. féléves követelmény), benne 2 lehetőség:
o a n.spinalisból érkező SY-rostok a ramus communicans albuson (myelinborítása
vanalbus/fehér) a paravertebralis ganglionban átkapcsolódnak, majd a ramus communicans
griseuson (nincs myelinborításagriseus/szürke) keresztül visszalépnek a n.spinalisba, és innen
lépnek ki a ramus anteriorra/posteriorra (tehát a ramusokon kilépő SY-rostok minden esetben
átkapcsolódnak a paravertebralis ganglionban), ahol együtt futnak a sensoros és motoros
rostokkal a test megfelő területeire, ahol symphaticus funkciót látnak el: sudomotor
(verejtékmirigyek beidegzése), vasoconstrictor (az erek falában lévő tunica media simaizmainak
kontrakciója által szűkíti az ereket), piloarrector (m.arrector pili beidegzése – szőrszálmerevítő
izom, „libabőr”)
VAGY
o a n.spinalisból érkező SY-rostok a ramus communicans albuson belépnek a paravertebralis
ganglionba, azonban átkapcsolódás nélkül, egy külön ágon kilépnek, majd a szegmentális
paravertebralis ganglionokból érkező ilyen át nem kapcsolódó rostokból alakul ki a
n.splanchnicus major /T6-9/, n.splanchnicus minor /T10-11/, n.splnachnicus imus /T12/ ezek
az idegek a v.azygos-hemiazygos kíséretében lépnek át a diaphragma pars lubalisán, a
hasüregben praevertebralis ganglionon történő átkapcsolódás után futnak a zsigeri
szervekhez, ezek SY-beidegzését végzik
 a gerincvelői idegek szegmentálisan lépnek ki egymás alatt a gerinccsatornából (összesen 31 pár
n.spinalis): 8 nervi cervicales (C1-8 segmentumokból), 12 nervi thoracici (T1-12), 5 nervi lumbales (L1-5),
5 nervi sacrales (S1-5), 1 nervus coccygeus  belőlük alakulnak ki (a fentebb leírt módon) a plexusok
 dermatoma: A bőr felszínét a gerincvelői idegek által beidegzett sávokra oszthatjuk, ezek a sávok
megfelelnek a gerincvelői szegmentumoknak és eloszlásuk, kiterjedésük craniocaudalis. Ezek a sávok a
dermatomák.
 Head-zóna: A Head-féle zónák a bőr felszínén található területek, amelyek nem követik a dermatomák
határait. A Head-zónák a belső szervekből eredő fájdalomérzeteket vetítik a bőrre. A jelenség oka, hogy
a gerincvelőbe érkező, zsigerekből eredő érzőidegrostok ingerülete szétterjed, és azokat a gerincvelői
neuronokat is ingerli, amelyek egyébként a bőrből kapnak afferenseket. A Head-zónák fontos szerepet
játszanak az orvosi diagnosztikában: a zónákra lokalizált fájdalom annyira jellegzetes, hogy a beteg
szerv ennek alapján is azonosítható.
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Agyidegek / nervi craniales

 az agyidegek az agytörzsből lépnek elő (kivétel a n.accessorius / N.XI. , aminek egyaránt vannak
gerincvelőből és agytörzsből jövő gyökerei – a gerincvelői rostok a foramen magnumon belépnek a
koponyába, ahol egyesülnek az agytörzsi rostokkal) és a koponyaalap nyílásain hagyják el a koponyát
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

I. / 18. A plexus brachialis eredése, truncusai, fasciculusainak topográfiája

és ágai.
 a karfonat az alsó négy nyaki és az első mellkasi n.spinalis ramus anteriorjainak összefonódásából jön
létre (C5-T1), a szelvényekből kilépő gerincvelői idegeket a plexus gyökereinek (radix) nevezzük
 a fonat a m.scalenus anterior-media közötti ún. hiatus scalenin jön elő (itt az a.subclavia felett található),
a kulcscsont feletti részében truncusokat alkotnak: tr.superior, medius et inferior
 minden truncus egy elülső és egy hátulsó ágra válik, ezek a divisiok  a divisiok újra összefonódva
kialakítják a fasciculusokat a clavicula alatt: a három posterior divisio a fasciculus posteriort, a felső és
középső truncus anterior divisioi a fasciculus lateralist, az alsó truncus anterior divisioja pedig a
fasciculus medialis
 a kulcscsont alatt átrendeződötta fasciculusok a clavicula alatt még az a.axillaris lateralis oldalán futnak,
majd a fossa axillarisban medialisan, lateralisan és hátulról fogják közre
 a plexus ellátja:
o a felső végtag és a vállöv bőrének, izmainak, ízületeinek, csontjainak érző beidegzését
o a felső végtag és a vállöv izmainak mozgató beidegzését
o a felső végtag és a vállöv területének SY-beidegzését (sudomotor, vasoconstrictor, piloarrector)

(a plexus brachialis sémás ábrájának felrajzolása

követelmény!)

 A radixok közvetlen ágai: Nervus dorsalis scapulae (C 5), Nervus thoracicus longus (C 5,6,7)
 A truncusok közvetlen ágai: Nervus subclavius (C 5,6), Nervus suprascapularis (C 5,6)
 A fasciculusok közvetlen ágai, amelyek nem mennek ki a végtagra: Nervi pectorales mediales et
laterales (C 5, 6, 7, 8, T1) , Nervi subscapulares (C 5, 6), Nervus thoracodorsalis (C 6, 7, 8)
 A fasciculus posterior ágai: Nervus axillaris (C 5, 6), Nervus radialis (C 5, 6, 7, 8, T1)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

 A fasciculus lateralis ágai: Nervus musculocutaneus (C 5, 6, 7), A nervus medianus lateralis része (C 6,
7) (C 5 hozzájárulhat)
 A fasciculus medialis ágai: A nervus medianus medialis része (C 8, T1), Nervus ulnaris (C 8, T1),
Nervus cutaneus brachii medialis (C 8, T1), Nervus cutaneus antibrachii medialis (C 8, T1)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

I. / 19. A plexus brachialis sérüléseinek következményei.

Erb-Duchenne paralysis

 a plexus brachialis felső sérülése, a C5-6 radixok,

vagy a truncus superior sérülése, akkor következik
be, amior a váll hirtelen, nagy erővel lefelé, a fej
pedig az ellentétes oldalra mozdul el (vállra
esésnél, vagy amikor az újszülöttet fejénél fogva
húzzák ki a szülőcsatornából)

 sérül a n.subclavius, suprascapularis,

musculocutaneus, axillaris  a bénuló izmok (felső
táblázatban) működése kiesik, emiatt subluxalodik
a vállízület, a kar kissé lejjebb kerül, lóg, kiesik az
abductio, kissé medialisan rotált helyzetbe kerül, a
biceps bénulása miatt a supinatio gyengül, az alkar
kissé pronalt állásba kerül, elvész a könyökízületi
flexio

 a n.cutaneus antebrachii lateralis (a

n.musculocutaneus ága) funkciójának kiesése miatt
az alkar lateralis oldala érzéketlenné válik
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Déjerine-Klumpke paralysis

 a plexus brachialis alsó sérülése: C8-T1 radixok

vagy a truncus inferior sérülése, akkor
következik be, mikor az újszülöttet a karjánál
fogva húzzák ki a szülőcsatornából, esés
közbeni megkapaszkodás, tartós kompresszió
(mankó, tüdőcsúcs tumora) hatására

 sérül a n.ulnaris, cutenus brachii medialis,

cutaneus antebbrachii medialis, medianus
(csak a rostok egyik része) a bénuló izmok
miatt zavarok keletkeznek az ujjak
mozgatásában, az alkar supinált állásba kerül

 az idegek sérülése miatt a tenyér, a kézhát, az

alkar és felkar medialis oldala érzéketlen

A plexus végágainak sérülései

 n.axillaris sérülések:
o törések, mankó használat miatt, vagy hiatus axillaris lateralis szindróma → az ideg
összenyomódhat m.teres minor és major, m. triceps caput longum duzzanat következtében
o tünetek: m. deltoideus atrophia, nehezített abductio, felkar felső oldalsó részén érzészavar
 n.radialis sérülhet:
o fossa axillarisban → bármely tárgy, amely alulról felnyomul a hónaljba ( pl. helytelenül
alkalmazott mankó, széktámla (valaki úgy alszik el, hogy a karja támlán átvetve marad)
o sulcus nervii radialis szintjén → humerus törés esetén 2 forma:
 humerus felső harmadának törése esetén kiesik könyökizületi, csukló, ujjak extensiója
 humerus középső, alsó harmadának törése esetén m. triceps beidegzése megtartott, csak a
csukló, ujjak extensiója esik ki
o supinator alagút szindróma → r.profundus compressio
 A nervus ulnaris léziója a könyök magasságában: az ideg a b r alatt fut az epicondylus medialis alatt,
ezért sérülékeny. Sérülésekor az alsó plexus lézióban említett izmok bénulása látható. A b r érzéskiesése
az alkar medialis részén és a tenyér kézhát ulnaris oldalán van.
 A nervus ulnaris és nervus medianus a csukló magasságában sérülhetnek. Ilyenkor a kéz izmai
megbénulnak és a tenyér valamint a kézhát ulnaris fele érzéstelenné válik.

n. ulnaris bénulás
n. medianus sérülések
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

II. / 20. A nervus medianus és ágrendszere.

 a nervus medianus a fasciculus medialisból és lateralisból ered egy-egy gyökérrel, melyek villa alakban
elölről közrefogják az a.axillarist, a karon a sulcus bicipitalis medialisban halad az a.brachialistól
lateralisan, majd azt elölről megkerülve a fossa cubiti térségében az arteria medialis oldalára kerül, innen
a m.pronator teres két eredése között kerül az alkarra – a m.flexor digitorum superficialis és profundus
közé, csuklótájékon a m.palmaris longus ina alatt lép be a canalis carpiba, ahonnan a tenyérre lép
 a felkaron nincsenek ágai, az alkaron motoros ágakat ad az alkar flexorokhoz (m.flexor carpi ulnaris,
m.flexor digitorum profundus kivételével)
 a tenyéren az arcus palmaris superficialis alatt, a felületes ujjhajlítók inai felett ágazik el nn.digitales
communesre, majd ezek ágaznak nn.digitales palmares proprii-ra, ezek a thenar izmait, valamint a tenyér
bőrének egy részét látják el
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

I. / 21. A nervus ulnaris és ágrendszere.

 a nervus ulnaris a fasciculus medialis ága, eleinte az a.brachialis medialis oldalán fut, mjad a septum
intermusculare mediale-ra fekszik, ezt a kar közepe táján átfúrva a dorsalis izomkompartmentbe kerül,
könyöktájékon humerus hátsó oldalán található sulcus nervi ulnarisba fekszik, majd a m.flexor carpi
ulnaris két eredése között az alkar volaris oldalára kerül, az alkaron az a.ulnaris medialis oldalán halad,
majd csuklótájékon a Guyon-csatornában (os pisiforme, hamulus ossis hamati által alkotott vályút az
aponeurosis palmaris és a m.palmaris brevis fedi be) lép a tenyérre
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

I. / 22. A nervus radialis és ágrendszere.

 a n.radialis a fasciculus posteriorból ered,
eleinte az a.axillaris és az a.brachialis
kezdeti szakasza mögött, a m.teres majorra
és m.latissimus dorsi inára ráfekve halad
oldalfelé, ezen izmok lateralis szélénél eltér
az a.brachialistól, az a.profunda brachii
kíséretében belép a sulcus nervi radialisba,
a kar középső-alsó harmad határán átfúrja a
septum intermusculare-t, majd a
m.brachioradialis és m.brachialis között a
könyökhajlat lateralis oldalán halad el, ahol
két fő ágra oszlik: ramus superficialis és
ramus profundus
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

I. / 23. A felső végtag bőrének beidegzése.

Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

I. / 24. Fossa axillaris, Hiatus axillaris medialis et lateralis.

Fossa axillaris

 a hónaljárok behorpadt csonka gúla alakú térség, melynek alapja a hónaljbemenet, csúcsa a fossa
deltoideopectoralis, a hónaljbemenetet a fascia axillaris fedi, ebbe felülről sugárzik a fascia
clavipectoralis
 a fossa axillarisban zsírsejtekben gazdag kötőszövetbe ágyazottan találjuk a térség képleteit:
o a. et v.axillaris és ágaik/gyökereik (a.thoracalis superior, a.thoracoacromialis, a.thoracica
lateralis, a.subscapularis, a.circumflexa humeri anterior, posterior, v.cephalica)
o a plexus brachialis fasciculusai, egyes ágaihónaljárok lateralis falára feküdve (fasciculus
lateralisn.musculocutaneus, n.medianus lateralis gyökere, fasciculus medialisn.medianus
medialis gyökere, n.ulnaris, n.cutaneus antebrachii medialis, n.cutaneus brachii medialis,
fasciculus posteriorn.radialis, n.axillaris, n.thoracodorsalis, n.subscapularis)
o nll.axillares laterales et centrales, nyirokerek

Hiatus axillaris medialis et lateralis

 Hiatus axillaris medialis:

o m. triceps brachii caput longum
o m. teres major et minor
o képletei: a. et vv. circumflexa scapulae

 Hiatus axillaris lateralis:

o m. triceps brachii caput longum
o m. teres major et minor
o humerus collum chirurgicum
o képletei: n.axillaris, a. et vv. circumflexa
humeri posterior
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

I. / 25. A felkar metszetanatómiája: osteofibrosus rekeszek,

izomkompartmentumok, ér-idegkötegek. Fossa cubiti.
Felkari metszetanatómia

E tételnél – vizsgáztatótól függően – követelmény a kar metszetanatómiája képleteinek

szemináriumi ábrán, vagy saját, rajzolt ábrán történő ismertetése (a rajz elsajátítása ajánlott)!
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

 A felkar középső és alsó harmada határán készített keresztmetszeten a bőr alatti kötőszövetben elöl és
medialisan találjuk a v. basilicát a n. cutaneus antebrachii medialis társaságában (9/27. ábra).Lateralisan
elöl a v. cephalica található.
 A fascia brachii a felkar hajlító és feszítő izomrekeszei közé két sövényt bocsát, a septum intermusculare
medialét és lateralét. A lateralis izomközti sövény valóban lemezszerű, a medialis azonban számos ér- és
idegképletet tartalmazó kötőszövetes térség.
 A hajlító rekeszben a felületes helyzetű m. biceps brachii és a humerusra fekvő m. brachialis között az
izomrekesz izmait be idegző n. musculocutaneus látható. A septum intermusculare laterale előtt a m.
brachioradialis eredő részének átmetszete tűnik fel, közte és a m. brachialis között a n. radialis fut és
kíséretében az a. collateralis radialis kereshető fel. A medialis izomsövény elülső térségében az a.
brachialis és kísérő venái, valamint az erektől medialisan és elöl a n. medianus átmetszete van.
 A feszítő izomrekeszt a m. triceps brachii fejei töltik ki. Közöttük a n. radialis helyi izomágai
társaságában az a. collateralis media látható, mely befúródik a triceps medialis fejének állományába. A
medialis izomközti sövényen a n. ulnaris és kíséretében az a. collateralis ulnaris superior van.
 Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Fossa cubiti

 a fossa cubiti területén találjuk a v.mediana cubiti

venás anastomosis-rendszert (N, vagy M-alakú
variánsok, klinikum: intravenás injekció,
venapunctio szokásos helye a gazdag venás
hálózat miatt)
 a régióban oszlik végágaira (a.ulnaris et radialis)
az a.brachialis, itt található a könyökízület körüli
arteriás anastomosis-rendszer, a rete cubiti
 a fossa cubiti felső rétegében találhatóak a
nll.cubitales superficiales, illetve a 3 alkari
nyirokér-köteg (radialis, ulnaris,
medianv.cephalica, basilica, mediana
antebrachii mentén futnak felfelé)
 a könyökárok alsóbb rétegében találjuk a mély
nyirokkötegeket, illetve a nll.cubitales profundit
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

I. / 26. Az alkar metszetanatómiája: osteofibrosus rekeszek,

izomkompartmentumok, ér-idegkötegek.
E tételnél – vizsgáztatótól függően – követelmény az alkar metszetanatómiája képleteinek
szemináriumi ábrán, vagy saját, rajzolt ábrán történő ismertetése (a rajz elsajátítása ajánlott)!
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

 Az alkar középső harmadában a bőr alatti kötőszöveti térben medialisan és elöl a v. basilica és
társaságában a n. cutaneus antebrachii medialis, lateralisan és elöl pedig a v. cephalica és kíséretében a n.
cutaneus antebrachii lateralis tűnik fel.
 Az ulna és radius, valamint a közöttük kifeszülő membrana interossea antebrachii két részre osztja a
fascia antebrachii által körülhatárolt térséget. Elöl és főleg az átmetszet ulnaris kétharmadában a hajlító
izomrekesz izmai helyezkednek el, a fascia antebrachii profunda által felületes és mély csoportra osztva.
Hátul és radialisan az extensor izomcsoport tagjai találhatók.
 Az elülső rekeszben a felületes hajlítók sorrendje mediolateralis irányban haladva a következő: m. flexor
carpi ulnaris, m. flexor digitorum superficialis, az utóbbira a középvonalban felületesebben rásimul a m.
palmaris longus ina és ettől lateralisan a m. flexor carpi radialis. A m. flexor digitorum superficialis alsó
felszínéhez tapadva a n. medianus található. A fascia antebrachii profunda a két mély flexort takarja; a
medialis helyzetű a m. flexor digitorum profundus, a radialis a m. flexor pollicis longus. A felületes és
mély ujjhajlító izom ulnaris szélei közötti árokban a m. flexor carpi ulnaris által takartan találjuk a n.
ulnarist, a kíséretében lévő a. ulnarist a kísérő venákkal. Az ujjhajlító izmok radialis széle közötti
árokban a m. brachioradialis által takartan az a. radialis tűnik fel kísérő venáival és a n. radialis ramus
superficialisával. A membrana interosseán az a. interossea anterior, kísérő venái, valamint a n.
interosseus anterior látható.
 A feszítő izomrekeszben is felületes és mély helyzetű izmokat ismerhetünk fel. A felületes izmok
sorrendje mediolateralis irányban haladva a következő: m. extensor carpi ulnaris, m. extensor digiti
minimi, m. extensor digitorum, m. extensor carpi radialis longus és kissé takarva a brevis, majd, már a
hajlító oldalra fordulva a m. brachioradialis. A mély csoport izmai ugyancsak mediolateralis irányban a
m. extensor pollicis longus és brevis majd m. abductor pollicis longus. A lejjebb legradialisabb helyzetű
m. extensor indicis ebben a harmadban még nem jelenik meg. A mély extensorok között az a. interossea
posterior, kísérő venái és a n. radialis r. profundusanak végága a n. interosseus posterior látható.
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

I. / 27. A volaris és dorsalis csuklótájék topográfiája: inak, ínhüvelyek,

osteofibrosus rekeszek, ér-ideg kötegek. Canalis carpi.
A volaris csuklótájék, canalis carpi, Guyon-csatorna

 Felső határa a caput ulnae szintje felett három harántujjnyira húzott vonal, alsó határa a canalis carpi
felső széle, oldalsó határai az alkar medialis és lateralis élei. E tájékon található a fascia antebrachii
megerősödése, a lig.carpi volare.
 E területen haladnak felfelé az alkaron a dorsalis oldalról volar felé forduló v.basilica (medialisan) és
v.cephalica (lateralisan), valamint középvonalban a v.mediana antebrachii.
 Lateralisan halad az a.radialis a két kísérő venájával - a radius distalis vége felett tapintható pulzus -,
középvonalban a felületes és mély ujjhajlítók között a n.medianus, medialisan pedig az a. et vv.ulnaris a
n.ulnaris kíséretében. Az a.radialis a foveola radialison, még az a.ulnaris a Guyon-csatornán keresztül jut
a tenyérre, a n.medianus a canalis carpi képlete.
 A tenyérre futó izmok inai a canalis carpi-n keresztül jutnak át a csuklótájékon, azonban a m.palmaris
longus ina e felett halad el, és az aponeurosis palmarisba sugárzik.
 Canalis carpi: a két kéztőcsontsor
mind ulnar, mind radial felé
oszlopszerűen kiemelkedik, ezzel
létrehozva a sulcus carpi barázdáját,
melyet a retinaculum flexorum hidal
át, így kialakítva a canalis carpit,
melyen keresztül jut a tenyérre a
n.medianus, valamint a m.flexor
pollicis longus, a m.flexor digitorum
superficialis és profundus inai
 Guyon-csatorna: az os pisiforme és
a hamulus ossis hamati által
létrehozott vájú, melyet a
retinaculum flexorum, m.palmaris
brevis fed, a csatornában lép a
tenyérre a n.ulnaris ramus
superficialisa és az a.ulnaris
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

A dorsalis csuklótájék

 Határai a capitulum ulnae és felette három harántujjnyira húzott harántvonalak, valamint az alkar ulnaris
és radialis szélei.
 A bőr alatti kötőszövetben kipreparálható a n. ulnaris r. dorsalis manusa és a n. radialis r. superficialisa,
valamint ulnarisan a plexus venosus dorsalis manusból kialakuló, majd volaris tájékra forduló v. basilica,
radialisan pedig a v. cephalica.
 Az a.radialis az első rekesz inai alatt, a második ínrekesz inainak letapadásától distalisan, a mély fascia
által takartan lép a regióba. Még a foveola radialis területén leadja a kéztőhöz futó r. carpalis dorsalist a
rete carpi dorsale kialakításához, melynek rendszeréből az aa. metacarpeae dorsales erednek, majd
elhalad a harmadik ínrekesz ina alatt is és belép az első spatium interosseumba. Átfúrja a m. interosseus
dorsalis primust és a tenyér mélyére lépve kialakítja az arcus palmaris profundust.
 A fascia antebrachii megerősödéseként megjelenő retinaculum extensorum alatt hat ínhüvelyben találjuk
a tájékon áthaladó izmok inait:
1. m.abductor pollicis longus,
m.extensor pollicis brevis
2. m.extensor carpi radialis
longus et brevis
3. m.extensor pollicis longus
4. m.extensor digitorum,
m.extensor indicis
5. m.extensor digiti minimi
6. m.extensor carpi ulnaris
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

I. / 28. Dorsum manus. Foveola radialis.

A kézhát / dorsum manus

 Határai proximalisan a kéztő proximalis síkja, distalisan a kézközépcsontok capitulumai, kétoldalt a kéz
szélei.
 A bőr érző idegeit a kézhát radialis oldalán a harmadik ujjsugár közepéig a n. radialis r. superficialisa,
ulnarisan a n. ulnaris r. dorsalis manusa adja a középperc közepéig. Ettől distalisan a tenyér felől áthajló
idegek látják el az ujjak érző beidegzését; a hét radialis ujjfél esetében a n. medianus, három ulnaris
ujjfélnek megfelelően a n. ulnaris.
 A bőr alatti kötőszövetben a rete venosum dorsale manus preparálható ki, melyből radialisan a v.
cephalica, ulnarisan a v. basilica szedődik össze. A bőridegek a venás fonat alatt ágazódnak el, radialisan
a n. radialis r. superficialisa, ulnarisan a n. ulnaris r. dorsalis manusa. A belőlük leágazó nn. digitales
dorsales egy-egy ujjszél mentén haladnak, az aa. metacarpeae dorsalesből leágazódé aa. digitales
dorsalesszel együtt.
 A fascia dorsalis manus igen vékony, alatta az ujjfeszítő izmok inai láthatók. A hüvelykujjhoz a foveola
radialist közrefogó inak futnak, radioulnaris sorrendben előbb a m. abductor pollicis longus és a m.
extensor pollicis brevis inai, majd a m. extensor pollicis longusé. Az utóbbi felülről keresztezi a m.
extensor carpi radialis longus és brevis második, illetve harmadik kézközépcsont bázisán letapadó inait.
A m. extensor digitorum inai a második ötödik ujjhoz futnak, de a megfelelő inakhoz a m. extensor
indicis ina, illetve a m. extensor digiti minimi ina is csatlakozik. Az ujjfeszítő inakat a
metacarpuscsontok capituluma közelében connexus intertendineus köti össze.
 A kézközépcsontok közeit kitöltő négy mm. interossei dorsalest a vékony fascia interossea fedi. A m.
interosseus dorsalis primus radialis szélénél abdukált hüvelykujj mellett feltűnik a m. adductor pollicis
széle is.
 Valamennyi interosseus izmot, valamint a m. adductor pollicist a n. ulnaris ramus profundusa látja el
motoros idegrostokkal.
 A m. interosseus dorsalis primust az a. radialis a tenyér felé átfúrja, ezt megelőzően azonban leadja az a.
metacarpea dorsalis prímát, mely a hüvelykujj ulnaris és a mutatóujj radialis széléhez ad egy-egy a.
digitalis dorsalist. A rete carpi dorsaléból a 2-4. m. interosseus dorsalis felszínén futó aa. metacarpeae
dorsales ered, ezek az ujjak tövénél aa. digitales dorsaleseket adnak az ujjak dorsalis széleihez. A
dorsalis és palmaris metacarpalis arteriák perforáló ágak révén egymással összeköttetést tartanak fenn.
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Foveola radialis / Fossa tabatiére

 A foveola radialist lateral felől a

m.extensor pollicis brevis és a
m.abductor pollicis longus, medial
felől a m.extensor pollicis longus inai
határolják
 Ezek az inak a hüvelyk abductiojakor,
extensiojakor a csukló radialis oldalén
ráncban kiemelik a bőrt, a két ránc
közötti gödör a fossa tabatiére (tubák
felszívásakor ide töltötték a port)
 A foveola radialis képletei a
v.cephalica, a. et vv.radialis, n.radialis
ramus superficialis
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

I. / 29. Palma manus: izmok, fasciák, szövetterek, ér-ideg-képletek.

 A regio határai felül a canalis carpi felső széle, alul az ujjak töve közötti bőrredők, kétoldalt a thenar
radialis széle és ennek folytatásában az 1. és 2. ujj között kifeszülő bőrredő széle, valamint a hypothenar
ulnaris széle.
 A tenyér területét három részre osztjuk, úgymint hüvelykpárna (thenar - m. abductor pollicis brevis (n.
medianus), m. flexor pollicis brevis (n. medianus, n. ulnaris), m. opponens pollicis (n. medianus), m.
adductor pollicis (n. ulnaris)), kisujjpárna (hypothenar - m. abductor digiti minimi (n. ulnaris), m. flexor
digiti minimi brevis (n. ulnaris), m. opponens digiti minimi (n. ulnaris), m. palmaris brevis (n. ulnaris))
és tenyérközép (mesothenar - mm. lumbricales (n. medianus, n. ulnaris), mm. interossei dorsales et
palmares(n. ulnaris)). Ezeket egymástól a mesothenart fedő aponeurosis palmaris széléről mélybe haladó
sövénypár, a septum intermusculare mediale és laterale választja el.
 A tenyér érző beidegzéséből a n. ulnaris a 3 legulnarisabb ujjfélnek, a n. medianus pedig a többi 7
ujjfélnek megfelelő területet látja el. A thenar legradialisabb területének beidegzésében a n. radialis r.
superficialisa jut szerephez.
 A thenar és hypothenar területén igen vékony a fascia, felette a hypothenarban gyenge harántirányú
rostozattal a m. palmaris brevis (alatta Guyon-csatorna) helyezkedik el. A mesothenar területét az inasan
megerősödött aponeurosis palmaris fedi, mely fenn a m. palmaris longus inával és a retinaculum
flexorummal szorosan összenőtt, alul pedig az ujjak tövénél induló ínhüvelyek rostos falán ívekkel
összekötött csipkékkel tapad meg.
 Az aponeurosis palmaris alatt a felületes tenyéri arteriás ív, az arcus palmaris superficialis található
(a.ulnaris + a.radialis ramus superficialis). Az arteriás ívből rendszerint három a.digitalis palmaris
communis indul ki, melyek a II–V. ujjközök tövénél aa.digitales palmares proprii nevű, az ujjak egymás
felé néző oldalának palmaris szélén futó arteriákra oszlanak. Az V. ujj ulnaris széléhez az ívből
közvetlenül indul egy a.digitalis palmaris proprii.
 Az arteriák alatt találhatók az ujjak volaris oldalához futó idegek. A tenyér területére a retinaculum
flexorum felett belépő n. ulnaris egy n. digitalis palmaris communist ad a IV–V. ujjközhöz, mely ott két
n. digitalis palmaris propriusra oszlik. Az V. ujj ulnaris széléhez egy közvetlen n. digitalis palmaris
proprius fut. A n. medianus a canalis carpin keresztül érkezik a tenyér területére, és a n. ulnaris
oszlásával elvileg megegyező módon a hét radialis ujjfelet látja el.
 A m. adductor pollicis alól lép elő az a.radialis végága, mely a kisujjpárna alól érkező a.ulnaris r.
profundusával anastomosálva az arcus palmaris profundust alakítja ki.
 Az a. ulnaris r. profundusával együtt fúródik a m. abductor digiti minimi és m. flexor digiti minimi
között a tenyér mélyére a n. ulnaris r. profundusa, mely az arcus palmaris profundust követve egészen a
thenar mély rétegéig halad.
 Az ujjak volaris felszínének két oldalán egy-egy a. digitalis palmaris proprius halad a megfelelő n.
digitalis palmaris proprius társaságában. Az ujjhajlító inak ínhüvelyét felmetszve megfigyelhető, hogy a
felületes ujjhajlító ina kettéhasadva szárai között átengedi a mély ujjhajlító inát (chiasma tendinum
digitorum), mely a körömpercen tapad meg, majd hasadt inai a második ujjperc basisán tapadnak le.
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016
II. AZ ALSÓ VÉGTAG ANATÓMIÁJA

II. / 1. Os coxae, sacrum, os coccygis.

Os coxae

 a medencecsont páros, 8-as idomú (felső hurka síkban elfordított és kitöltött, az alsó tényleges lyuk)
csont, a 8-as két hurkának találkozásánál található a csípőízület ízvápája, az acetabulum
 három különálló csont összecsontosodásából jön létre: os ilium,
os ischii, os pubis
 os ilium: a 8-as idom felső hurkát alkotja (ala ossis ilii),
kétoldalról kivájt, gyengén S-alakú csontlemez, felső kerete a
crista iliaca, melyen 3 érdesség (labium externum, internum,
linea intermedia) található a széles hasizmok
tapadására/eredésére, a crista iliaca elülső kiugrása a spina iliaca
anterior superior, alatta a ~ inferiorinnen a csont tompa
kiemelkedésbe (eminentia iliopubica) megy át, hátrafelé szintén
két csípőtövis (spina iliaca posterior inferior, superior) található,
hátsó részén mély kivágás az incisura ischiadica major (az os
ischii-vel alkotja), belső felszínén sekély kivágás, a fossa iliaca
található, mely lefelé linea arcuataba megy ét, a belső felszín
hátsó része igen dudoros felszín, a facies auricularis (ízesül a
sacrummal), külső felszíne a 3 line gluteától (farizmok eredései)
eltekintve sima
 os ischii: az acetabulum alkotásában résztvevő corpusból és egy leszálló, megtört ramusból áll, a ramus
megtörésénél található az ülőgumó/tuber ischiadicum, a test és a ramus határán hátul mély bevágás, az
incisura ischiadica minor található, melyet a spina ischiadica választ el a ~majortól
 os pubis: az acetabulum területét alkotó pecten ossis pubisból és ramusból áll, a ramus felső részénél
található a tuberculum pubicum, a ramus medialis alsó felszíne a facies symphysialis (a másik oldalival a
symphysist alkotja)
 a szeméremcsont és az ülőcsont ramusai a foramen obturatumot fogják közre
 a medencecsont három része együttesen alakítja ki a csípőízületi vápát, az acetabulumot (félgömb alakú
bemélyedés, kerete a limbus acetabulirajta incisura acetabuli, porc csak a felső félhold alakú részt, a
facies lunatát borítja
 linea terminalis: promontorium,
linea arcuata, eminentia iliopubica,
pecten ossis pubis, ramus superior
ossis pubis, symphysis pubica
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Sacrum

 a keresztcsont 5 keresztcsonti csigolya összecsontosodásából jön létre, görbült, ék alakú csont

 az eredeti csigolyák egyes képletei bizonyos formákban megmaradnak: lineae tansversae (az
összecsontosodások határát jelző vízszintes vonalak), foramina sacralia anteriora/posteriora (sacralis
idegek kilépésére), crista sacralis mediana (proc.spinosusokból), crista sacralis medialis
(proc.articularisokból), crista sacralis lateralis (proc.transversusokból), canalis sacralis
(csigolyalyukakból)
 a medence felé erősen beemelkedő domborulata a promontorium
 a medencecsontokkal kétoldalt a dudoros felszínű facies auricularisokkal ízesül, emögött a
szalagkészülék rögzülése számára tuberositas sacralis található

Os coccygis

 4-6 csökevényes csigolya alkotja, az első megőrzi a csigolyák tulajdonságainak nagy részét, azonban a
többi csökevényes kocka alakú, az utolsó három össze is csontosodhat
 Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

II. / 2. A csontos medence szerkezete és a medenceátmérők.

A csontos medence szerkezete

 csontos medence (pelvis): gyűrű alakú csontszerkezet, a sacrum és a két medencecsont alkotja
A medence csontos képleteinek (ld.: II/1) demonstrálása e tételnél is követelmény!
 a medence felső határa a linea terminalis (: promontorium, linea arcuata, eminentia iliopubica, pecten
ossis pubis, ramus superior ossis pubis, symphysis pubica) nevű, vízszintestől 60 fokkal eltérő vonal, ez
egyben a medence bemenete /apertura pelvis superior/ is
 a medence ürege hátrafelé kanyarodik, elől a symphysis,
hátul a promontorium határolja, oldalfala részben csontos,
részben szalagos (membrana obturatoria, lig.sacrospinale,
sacrotuberale)-izmos (belső csípőizmok), átmetszete nem
pontosan kör alakú, hanem bemeneténél ovális, középen
kör alakú, spina ischiadicáktól fokozatosan rombuszba
megy át
 a medence kimenete /apertura pelvis inferior/ közel
vízszintes, rombusz alakú:

A női medence átmérői

 A medence átmérői nőben (a nemi különbségeket lásd a következő szakaszban) szülészeti szempontból
fontosak. Általában háromféle átmérőt különböztetünk meg: sagittalis irányút, harántot és két ferde
átmérőt.
A női kismedence belső átmérői

(vastagon keretezett: a leghosszabb

átmérők)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

 A születés során a magzat feje úgy halad keresztül a medencén, hogy leghosszabb átmérője (a
táblázatban vastagabb keretben), rendszerint a frontosuboccipitalis átmérő, sorra illeszkedik a bemenet,
az üreg és a kimenet leghosszabb átmérőibe. Ezért az áthaladás közben a fej 90°-os forgást végez:
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

II. / 3. A medence ízületei és szalagjai. A medence statikája és

röntgenanatómiája.
A medence szalagos és ízületes összeköttetései

 a medence csontjait a kétoldali articulatio sacroilica, elől a smyphysis pubica tartja össze, ezen kívül
több fontos önálló szalagja is van, melyek a medence üregének körülzárásában is részt vesznek
 articulatio sacroiliaca:

 symphysis pubica:

(a discus belsejében sagittalis résízületi üregre emlékeztet)

(a discus belsejében
(a discusban lévősagittalis résízületi üregre emlékeztet)
rés miatt!)

 a medence saját szalagjai: (L4-5 proc.costarius-crista iliaca között)

(spina ischiadica-sacrum oldalsó része között)
*
(foramen obturatumot elzáró hártyás lemez)

*(legyezőszerű: a hátsó csípőtövisekről, sacrum oldaláról ered,

tuber ischiadicumon tapadincisura ischiadica major/minorból
forame ~-t csinál)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

A medence statikája

 a test medence feletti részének súlya a gerincen át a medencén keresztül közvetítődik az alsó végtagra, a
test súlyvonala a gerincet, a sacrumot (az articulatio sacroiliacákat összekötő vonalban) metszi

 a tökéletesen egyenes csontszerkezet egy

egyensúlyban lév szerkezet, ehhez az
szükséges, hogy a medence bemenete
(linea terminalis) 60-65 fokot előredőljön
/inclinatio pelvis/a spina iliaca anterior
superior és a tuberculum pubicum ezzel
azonos síkba esik

 a sacrum közel vízszintes fekvésű, ugyan a

test súlyvonala a sacrumot a medenceízület
területén metszi, a súlyt átvivő lumbalis
gerinc a beugró promontoriumon terheli a
sacrumot, így az kétkarú emelő szerepét
tölti be: a gerinc az elülső kart terheli, a
hátsó kart a lig.sacrotuberale, sacrospinale
rögzíti a medencéhez

 a sacrum a test súlyát mintegy boltív

közvetíti az alsó végtagokra: az
art.sacroiliacák ízületei vonalai lefelé
távolodnak egymástól, azonban a sacrum
nem csúszik be a két medencecsont közé,
mert a hatalmas dorsalis szalagkészülék
rugalmasan megtartja a sacrumot mintegy
boltív zárókövét, ezen kívül két egymáson
nyugvó boltozatos szerkezete is van (a
medence saját boltozata, és a combfejek-
nyakak által alkotott boltozat)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016
A medence röntgenanatómiája
A tétel ezen részénél – vizsgáztatótól függően – követelmény lehet a medence fontosabb képleteinek
valódi Rtg-felvételen történő demonstrálása!
1. Pars lateralis ossis sacri
2. Bélgáz a colonban
3. Os ilei
4. Articulatio sacroiliaca
5. Spina ischiadica
6. Ramus superior ossis pubis
7. Ramus inferior ossis pubis
8. Tuber ischiadicum
9. Foramen obturatum
10. Crista intertrochanterica
11. Symphysis pubica
12. Tuberculum pubicum
13. Trochanter minor femoris
14. Collum femoris
15. Trochanter major femoris
16. Caput femoris
17. Fossa acetabuli
18. Spina iliaca anterior inferior
19. Spina iliaca anterior superior
20. Spina iliaca posterior inferior
21. Spina iliaca posterior superior
22. Crista iliaca
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

II. / 4. Articulatio coxae: anatómia, röntgenanatómia, mozgások és a

mozgásban résztvevő izmok.
A csípőízület anatómiája, röntgenanatómiája (A Rtg-anatómiát lásd: II/3 Rtg-ábra!)
 az acetabulum porcos felszíne csak a facies lunatára
terjed ki, az incisura acetabulin a lig.transversum
acetabuli halad át, a labrum acetabuli rostporca
körkörösen mélyíti a vápátzsírtest tölti ki
 az ízvápa a labrum révén acaput femorist ekvatorán
túl fogja be, ezért az ízület speciális: enarthrosis (dió)
 az ízületi tok igen erős, szalagjai jelentősek:
o lig.iliofemorale: acetabulum-linea
intertrochanterica között
o lig.pubofemorale: ramus sup. ossis pubis-
trochanter minor között
o lig.ischiofemorale: os ischii ramusának töve-
fossa trochanterica között
 a három szalag mély rostjai a zona orbicularist alkotják: a rostok elölről lefelé, hátulról felfelé
csavarodnak rá spirálisan a collum femorisra, ennek a flexios-extensios mozgásnál van jelentősége:
flexioban kissé meglazulva lecsavarodnak, még extensioban megfeszülnek törzs és a comb egy síkba
érésekor teljesen feszítettek, retroflexio tehát ebben az ízületben nincs, a comb retroflectalása csak más
ízület segítségével történhet

Az ízület mozgásai, mozgásban részt vevő izmok

 Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Az izom neve Eredése Tapadása Beidegzése Funkciója

m.psoas major T12-L4 proc. costarius trochanter minor plexus lumbalis csípő flexio
m.iliacus fossa iliaca trochanter minor plexus lumbalis csípő flexio, rotatio
externa
m.tensor fasciae latae spina iliaca anterior tractus iliotibialis n.gluteus csípő flexio, rotatio
superior superior externa, abductio
m.gluteus maximus facies glutea, sacrum, tuberositas glutea, n.gluteus csípő extensio,
coccyx, lig.sacrotuberale tractus iliotibialis inferior rotatioe externa,
abductio
m.gluteus medius facies glutea trochanter major n.gluteus rotatio interna
superior
m.gluteus minimus facies glutea trochanter major n.gluteus rotatio interna
superior
m.piriformis sacrum elülső, oldalsó trochanter major plexus abductio, rotatio
része ischiadicus externa
m. obturator internus membrana obturatoria trochanter major plexus abductio, rotatio
belső felszíne ischiadicus externa
m.sartorius spina iliaca anterior pes anserinus n.femoralis flexio, rotatio externa
superior Halleri
m.pectineus ramus superior ossis linea pectinea n.femoralis flexio, abductio,
pubis rotatio interna
m.gracilis ramus inferior ossis pubis pes anserinus n.obturatorius adductio, rotatio
Halleri inzerna
m.biceps femoris caput long.-tuber capitulum fibulae n.ischiadicus csípő flexio (, térd
ischiadicum flexio, rotatio externa)
caput brev.-linea aspera
m.smitendinosus tuber ischiadicum pes anserinus n.ischiadicus csípő extensio (, térd
Halleri flexio, rotatio interna)
m.semimebranosus tuber ischiadicum tibia condylus med. n.ischiadicus csípő extensio (, térd
flexio, rotatio interna)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

II. / 5. Femur, tibia, fibula. A tibia és a fibula összeköttetései.

Femur

 a test leghosszabb csöves csontja, testből, proximalis és distalis epiphysisből áll

 proximalis vége a gömb alakú caput femoris, üvegporccal borított 2/3 gömbfelszín, rajta fovea ~
(lig.capitis femoris, a.capitis femoris), a testbe a collum femorison keresztül megy át
 a caput és a collum átmeneténél trochanter major et minor csontgumók, előbbi mellett bemélyedés (fossa
trochanterica), elől a kettő között linea intertrochanterica, hátul crista ~
 a linea intertrochanterica lefelé medial felé fordulva mint linea pectinea folytatódik, a test hátsó
felszínéről a linea aspera emelkedik el, mely kettéválva medial felől a linea pectineába fut, lateral felé a
trochanter minorhoz húzódik, lefelé medialis és lateralis ajakra válik

 a test lefelé fokozatosan szélesedve, porcos bütykökben (condylus medialis et lateralisa medialis
hosszabb, kissé megtört, a lateralis tömegesebb) végződik, előrefelé közös ízfelszínük a facies patellaris,
hátrafelé a combcsont tengelyén túlnyúlnak, a kettő között fossa intercondylaris
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Tibia

 hosszú csöves csont, szintén testet, proximalis és distalis végdarabból áll

 a proximalis epiphysis medialis és lateralis condylusszá szélesedik, közös porcfelszínnel, a kettő között
kiemelcedés (eminentia intercondylaris) szintén porccal borított, a lateralis condylus oldalán facies
articularis fibularis található, ettől lefelé futó vonal a linea musculi solei
 a test felső részén, a proximalis végdarab altt tuberositas tibiae található izmok tapadására
 a distalis végdarab négyszögletűen kiszélesedik, alulról kivájt ízfleszínnel (facies articularis inferior)
rendelkeik, medialis oldalán nyúlvány, a malleolus medialis emelkedik el

Fibula

 alárendelt jelentőségű pálcaszerű csont, a tibia lateralis condylusát támasztja alá, fontosabb szerepű a
distalis vége, mely a tibiánál lejjebb érve a bokavilla lateralis részét alkotja, izmok eredéséül szolgál
 proximalis végdarabja a caput fibulae, a tibia lateralis condylusával ízesül
 a test 4 éllel rendelkezik: margo interosseus, margo anterior, margo posterior, crista medialis
 distalis vége a mellaolus lateralist képezi, mely a tibiánál 1cm-rel lejjebb érve alkotja a bokavillát
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

A tibia és a fibula összeköttetései

 tényleges ízület a két csont között csak a proximalis végen található: articulatio tibiofibularis:

 distalisan nincs ízület, a két distalis végdarabot a syndesmosis tibiofibulrais tartja össze erős
szalagokkal, ezen kívül a két csont margo interosseusai között feszül a membrana interossea
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

II. / 6. Articulatio genus: anatómia, röntgenanatómia, mozgások és a

mozgásban résztvevő izmok.
Anatómia, Rtg-anatómia

 az ízfej és az ízvápa nagy területen nem

illeszkednek, két ék alakú terület szabadon
marad, amit a rostporcos meniscusok
töltenek ki, az ízület mozgásai során a két
meniscus egymáshoz viszonyított helyzetét
változtatva mozog
 az ízületi tok elől és hátul lazább, oldalról
erősebb, a meniscusok hátsó részeivel, oldalt
a medialis meniscussal összenő, hátul egy
darabon hiányzikm.popliteus helyettesíti
 a patella és az ízületi tok között található a
corpus adiposum infrapatellare /Hoffa/, mely
párnaszerűen körbeágyazza a patellát, legömbölyíti a térdet
 az ízület az emlősökben sagittalis sövénnyel két külön félre osztott, ez emberben csak csökevényes
formában (plica synovialis infrapatellaris) formában marad meg
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

1. Femur 7. Eminentia 1. Femur 7. Apex patellae

2. Patella intercondylaris 2. Condylus lateralis 8. Eminentia
3. Epicondylus medialis 8. Articulatio genus femoris intercondylaris
femoris 9. Condylus lateralis 3. Condylus medialis 9. Apex capitis fibulae
4. Epicondylus lateralis tibiae femoris 10. Fibula
femoris 10. Condylus medialis 4. Fabella 11. Tibia
5. Condylus medialis tibiae 5. Patella 12. Tuberositas tibiae
femoris 11. Tibia 6. Basis patellae
6. Condylus lateralis 12. Fibula
femoris

Mozgások és a mozgásban résztvevő izmok

Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Az izom neve Eredése Tapadása Beidegzése Funkciója

m.tensor fasciae spina iliaca anterior tractus iliotibialis n.gluteus superior (csípő flexio,) térd
latae superior extensio, rotatio
externa (végrotatio)
m.quadratus tuber ischiadicum crista plexus sacralis extensio, rotatio
femoris intertrochanterica externa
m.sartorius spina iliaca anterior pes anserinus n.femoralis flexio, rotatio
superior Halleri interna
m.gracilis ramus inferior ossis pes anserinus n.obturatorius flexio
pubis Halleri
m.biceps femoris c.long-tuber capitulum fibulae n.ischiadicus (csípő extensio,)
ischiadicum térd flexio, rotatio
c.brev-linea aspera externa
m.semitendinosus tuber ischiadicum pes anserinus n.ischiadicus (csípő extensio,)
Halleri térd flexio, rotatio
interna
m.semimebranosus tuber ischiadicum tibia condylus n.ischiadicus (csípő extensio,)
medialis térd flexio, rotatio
interna
m.gastrocnemius caput lat-condylus Achilles íntuber n.tibialis flexio, (láb flexio)
lat femoris calcanei
caput med-
condylus medialis
m.popliteus condylus lateralis tibia hátsó felszín n.tibialis flexio, rotatio
femoris interna
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

II. / 7. Articulatio talocruralis: anatómia, röntgenanatómia, mozgások és a

mozgásban résztvevő izmok.
Anatómia, Rtg-anatómia

 a tibia és a fibula distalis részei által alkotott

bokavilla és a trochlea tali alkotta ízület, típusa
szerint ginglymus (csuklóízület)

 az ízületi tok elől-hátul vékony, bő, még

kétoldalt vastag, feszes, az erős oldalszalagokkal
összenőtt

 a szalagok legyezőszerűen sugároznak szét a

bokáról a lábtőcsontokra, a medialis oldalszalag
egységes szalag, melynek rostjai szétsugároznak
a láb csontjairam még a lateralis oldalszalag nem
egységes, három különálló szalag alkotta egység
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

1. Fibula 8. Calcaneus 1. Fibula

2. Tibia 9. Sustentaculum tali 2. Tibia
3. Articulatio 10. Sinus tarsi 3. Incisura fibularis tibiae
talocruralis 11. Os naviculare 4. Fossa malleoli
4. Malleolus medialis 12. Ossa cuneiformia 5. Malleolus lateralis
5. Trochlea tali 13. Os cuboideum 6. Articulatio talocruralis
6. Talus 7. Malleolus medialis
7. Tuberculum 8. Talus
posterius tali

Mozgások és a mozgásban résztvevő izmok

Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

 a trochlea tali előrefelé szélesedik, ezért dorsalflexioban a szélesebb elülső rész szétfeszíti a bokavillát,
szilárdabbá teszi az ízületet
 rendes járásnál a talajt a dorsalflectált láb sarka éri el, ekkor az ízület stabilabb, a talaj elhagyásakor
plantarflectált, ekkor a megfelelő izmok segítségével biztosítjuk az ízület stabilitását

Az izom neve Eredése Tapadása Beidegzése Funkciója

m.tibialis anterior tibia facies I.metatarsus basis, n.peroneus boka dorsalflexio,
lateralis medialis os profundus (láb extensio,
cuneiformis inevrsio, abductio)
m.extensor hallucis fibula facies hallux phalanx n.peroneus boka dorsalflexio,
longus anterior, distalis basis profundus (nagyujj extensio)
membrana
interossea
m.extensor fibula facies I-IV. ujjak phalanx n.peroneus boka dorsalflexio,
digitorum longus anterior media, distalis profundus (ujjak extensioja)
m.peroneus longus fibula facies I.metatarsus basis, n.peroneus boka plantarflexio,
lateralis medialis os superficialis (láb eversio,
cuneiformis abductio)
m.peroneus brevis fibula facies V.metatarsus basis n.peroneus boka plantarflexio,
lateralis superficialis (láb eversio, abd.)
m.gastrocnemius caput laterale: Achilles íntuber n.tibialis boka plantarflexio,
femur condylus calcanei (láb, lábszár
lateralis, flexio)
caput mediale:
femur condylus
medialis felett
m.soleus linea musculi solei Achilles íntuber n.tibialis boka plantarflexio,
tibiae calcanei (láb flexio)
m.flexor digitorum tibia facies I-IV. ujjak percei n.tibialis boka plantarflexio,
longus posterior ujjak flexioja)
m.tibialis posterior tibia-fibula facies os naviculare, n.tibialis boka plantarflexio,
posterior medialis os (láb inversio,
cuneiformis abductio)
m.flexor hallucis fibula facies hallux phalanx n.tibialis boka plantarflexio,
longus posterior distalis basis (nagyujj flexio)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

II. / 8. A láb ízületei és sebészi vonalai. A láb mozgásai és a mozgásokban

résztvevő izmok.
A láb ízületei és sebészi vonalai

 a lábtő egészben feszes ízületek által összetartott szerkezet, melyek közül az alsó ugróízület (articulatio
talotarsalis) kiemelkedő jelentőségű, a lábközépcsontok és lábujjpercek ízületei pedig a kéz hasonló
ízüleivel teljesen analógok (ezért csak a szalagok és mozgások kapcsán kerülnek említésre)
 art. talotarsalis: a talus a többi lábtőcsonttal alkotott ízülete, voltaképpen a sinus tarsi által elválasztott
két különálló ízület: art.talocalcaneonavicularis + art.subtalaris

 art. calcaneocuboidea: feszes ízület, erős plantaris és dorsalis szalagokkal (lig.plantare longum mély
rostjai, lig.bifurcatum)
 art. tarsi transversa /Chopart/: nem önálló ízület! orvosgyakorlati szempontból fontos ízületi vonal:
proximalisan a talus,calcaneus, distalisan az os naviculare, cuboideum határolja, összetartója a
lig.bifurcatum
 art. cuneonavicularis
 artt. tarsometatarsales /Lisfranc/: nem önálló ízület! az ossa cuneiformia, os cuboideum –
metatarsusok közötti ízületi vonal, mely a középső os cuneiforme miatt szögletes beugrást mutat
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

 A láb ízületeinek szalagjai:

Ossa cruris → Tarsus
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Mozgások és a mozgásban résztvevő izmok

Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Az izom neve Eredése Tapadása Beidegzése Funkciója

m.tibialis anterior tibia facies I.metatarsus basis, n.peroneus boka dorsalflexio,
lateralis medialis os profundus (láb extensio,
cuneiformis inevrsio, abductio)
m.extensor hallucis fibula facies hallux phalanx n.peroneus boka dorsalflexio,
longus anterior, distalis basis profundus (nagyujj extensio)
membrana
interossea
m.extensor fibula facies I-IV. ujjak phalanx n.peroneus boka dorsalflexio,
digitorum longus anterior media, distalis profundus (ujjak extensioja)
m.peroneus longus fibula facies I.metatarsus basis, n.peroneus boka plantarflexio,
lateralis medialis os superficialis (láb eversio,
cuneiformis abductio)
m.peroneus brevis fibula facies V.metatarsus basis n.peroneus boka plantarflexio,
lateralis superficialis (láb eversio, abd.)
m.gastrocnemius caput laterale: Achilles íntuber n.tibialis boka plantarflexio,
femur condylus calcanei (láb, lábszár
lateralis, flexio)
caput mediale:
femur condylus
medialis felett
m.soleus linea musculi solei Achilles íntuber n.tibialis boka plantarflexio,
tibiae calcanei (láb flexio)
m.flexor digitorum tibia facies I-IV. ujjak percei n.tibialis boka plantarflexio,
longus posterior ujjak flexioja)
m.tibialis posterior tibia-fibula facies os naviculare, n.tibialis boka plantarflexio,
posterior medialis os (láb inversio,
cuneiformis abductio)
m.flexor hallucis fibula facies hallux phalanx n.tibialis boka plantarflexio,
longus posterior distalis basis (nagyujj flexio)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

II. / 9. A lábboltozatok anatómiája. A láb röntgenanatómiája.

A lábboltozatok anatómiája

 a klasszikus anatómiai vélekedés szerint a lábszár- és lábizmok fontos szerepet játszanak a lábboltozatok
megtartásában, melyhez az ízületi és szalagkészülék (legfőképpen az aponeurosis plantaris) csatlakozik
passzív tényezőként (izmok – aktív tényezők)
 a modern elektromiográfiás vizsgálatok azonban megmutatták, a lábra való teljes ránehezedéskor az
izmok tónusa minimumra süllyed, egyedül a test labilis egyensúlyának megborulásakor nő a tónusuk, a
lábszár- és talpizmok tónusa tartja fenn az egyensúlyt ilyen helyzetben
 a lábszár- és lábizmok fontosabb működése a járási funkciónál jelentkezik: a triceps surae a láb
platntarflectalásával a támasztó végtag előrehajtását indítja meg, majd mikor e végtag kellően hátra
kerül, a metatarsusfejek vonala a lágyrészekkel egy hengerfelszínt képez, mely „lehengeredik a talajról”,
e hengeredő mozgás végén a m.flexor hallucis longus gyors összehúzódása adja az erőt a láb talajtól
történő elválásához (a többi lábujj szerepe csak másodlagos ebben a mozdulatban)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

A láb Rtg-anatómiája

A: Hallux
B-E: Digiti pedis II-V.
I-V. Ossa metatarsalia
1. Phalanx distalis hallucis
2. Phalanx proximalis
hallucis
3. Phalanx distalis
4. Phalanx media
5. Phalanx proximalis
6. Articulationes
interphalangeae
7. Articulationes
metatarsophalangeae
8. Ossa sesamoidea
9. Caput ossis metatarsalis
10. Corpus ossis metatarsalis
11. Basis ossis metatarsalis
12. Ossa cuneiformia
13. Os naviculare
14. Os cuboideum
15. Talus
16. Calcaneus
17. Tibia
18. Fibula
19. Articulatio
metatarsophalangea
(Lisfranc)
20. Articulatio tarsi transversa
(Chopart)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

II. / 10. Az alsó végtag artériás ellátása, és az arteria femoralis ágainak

anastomosisai.
Az alsó végtag arteriás ellátása
 az aorta abdominalis L4 magasságában
oszlik a kétoldali a.iliaca communisra,
melyek széttérve szállnak lefelé-oldalra,
majd az art.sacroiliaca magasságában
a.iliaca internára és externára oszlanak
 a.iliaca interna:
o fali ágai: a.iliolumbalis, a.sacralis
lateralis, a.glutea sup. (hiatus
suprapiriformison kilépfartájék
ellátása), a.glutea inf. (hiatus
infrapirifoemison kilpfartájék
ellátása+ a.commitans nervi
ischiadici), a.obturatoria (canalis
obturatoriuson kilépcomb
adductorok ellátása+r.acetabulival a
femurfejet is)
o zsigeri ágai: a.umbilicalis,
a.vesicalis inf. a.uterina / a.ductus
deferentis, a.rectalis media,
a.pudenda interna (hiatus
infrapiriformison kilép, majd
foramen ischiadicum minuson
visszalép a canalis
pudendalisbagáttájék, külső nemi
szervek ellátása)
 a.iliaca externa: a.circumflexa ilium
profunda, a.cremasterica/a.ligamentis
teretis uteri, a.epigastrica inf. (a lefelé
haladó ramus pubicusa anastomisál az
a.obturatoriávalcorona mortis, a fő
törzs a hasfalon felfelé fut, mint plica
umbilicalis lateralis megemeli a
hashártyát, az a.epigastrica superiorral
anastomisálveleszületett aorta
rendellenesség esetén ez az anastomosis
képes az egész alsó testfél ellátására)
 a.femoralis: az a.iliaca externa
közvetlen folytatása, a lig.inguinale alatti
áthaladásától kezdődik mint a.femoralis,
lefutása: comb elülső izomvályúja,
canalis adductorius, hiatus adductoriuson
keresztültérdalji árok (innen
a.poplitea)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

(a lig.inguinale-
től 3cm-re válik
le az
a.femoralisról)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Pulzus tapintása az alsó végtagon

1. a.femoralis  trigonum femorale /Scarpa/

2. a.poplitea  fossa poplitea
3. a.tibialis posterior  medialis boka mögött
4. a.dorsalis pedis  a m.extensor hallucis longus ina és a m.extensor digitorum II.ujjhoz futó ina
között

Az a.femoralis ágainak anastomosisai

 femurfej, nyak ellátása:

o az a.circumflexa femoris lateralis 2
ága (r.ascendens, r.descendens)
anastomisál az a.glutea superior mély
ágaival ellátva a femur nyakát
o az a.circumflexa femoris medialis
ágai anastomisálnak az a.obturatoria
ágaival ellátva a femurfejet és az
acetabulum területét
o a két a.circumflexa femoris
r.transversusai anastomisálnak
egymással, melyhez az a.glutea
inferior egy leszálló ágával, és az
a.perforans prima is csatlakozik

 a térdízület ellátása:
o az a.femoralis a.descendens gennus
nevű ága hozzájárul a térdízület
körüli anastomosishoz
o az a.superior medialis-lateralis genus,
illetve az a.inferior medialis-lateralis
genus anastomisálnak a térdízület
felett és alatt
o az aa.surales kis ágai a condylusok
magasságában hálózzák be az ízületet
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

II. / 11. Az alsó végtag vénái és nyirokelvezetése; a perforáló vénák klinikai

jelentősége.
Venás rendszer
 a talp gazdag venás ellátású, ezek az ágak a lábháton egy venás ívbe
futnak az ujjak tövénél, melyből medialisan a v.saphena magna (a
medialis boka előtt halad a lábszárra, ennek medialis oldalán száll fel,
a térdízületet medial felől kikerüli, a combon előrefelé fut, majd a
fascia lata hiatus saphenusán a v.femoralisba fut), laterlaisan a
v.spahena parva (a lateralis boka mögött lép a lábszár hátsó oldalára,
középre futva a térdalji árokban a v.popliteába ömlik) indul

 v.poplitea: már egyedüli venás törzs (tőle distalisan az arteriákat két

vena kíséri), a fossa popliteában az arteriától felületesebben
helyezkedik el, majd együtt haladnak át a hiatus adductoriuson,
ahonnan mint a.et v.femoralis haladnak tovább
 v.femoralis: fokozatosan az arteria medialis oldalára kerül, felveszi a
belé futó venákat, majd az arteriától medialisan halad át a
lig.inguinale alatt, ahonnan már v.iliaca externaként halad tovább
 v.iliaca externa: a v.femoralis közvetlen folytatása a lig.inguinale
felett, emellett felveszi a v.epigastrica inferior és a v.circumflexa
ilium profunda által szállított vért is, a v.iliaca internával a v.iliaca
communist hozzák létre, ezek összeszedődéséből jön létre a vena cava
inferior
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

 v.iliaca interna: Vv. gluteae superiores, Vv. gluteae inferiores, Vv.

obturatoriae, Vv. sacrales laterales, V. pudenda interna

A perforáló venák jelentősége

 a perforáns vénák a vért a felületes venák felől a mély venák felé
vezetik, ezáltal összekötik a két rendszert, számuk nagyjából 50-70,
főleg a v.saphena magna területén, bennük venás billentyűk
találhatóak
 a perforáló venák a vér ilyen típusú vezetésével gátolhatják a venás
varicositások kialakulását, súlyosbodását

Az alsó végtag nyirokelvezetése

 lábszári dorsolateralis köteg (gyengébb, v. saphena parva

mentén, el ször epi-, majd intra-, majd subfascialis)
Nll.poplitei spfc.Nll. poplitei profundimély femoralis
nyirokerekNll. inguinales profundi
 lábszári és combi ventromedialis köteg (10-12 collector
nyirokér a v. saphena magna mentén, condylus medialis
tibiae-nél fiziológiás üvegnyak)Nll. inguinales spfc.
 combi dorsolateralis és dorsomedialis kötegNll. inguinales
spfc.
 mély kötegek (lábszár mély vénái menténNll.poplitei
profundi; comb mély vénái menténNll.inguinales profundi)
 fontosabb nyirokcsomók: Nll.poplitei spfc et prof,
Nll.inguinales spfc et prof, Nll.iliaci externi et interni,
Nll.iliaci communes, Nll.lumbales
 az alsó végtag nyirka a fentebb leírt útvonalon keresztül jut a
kétoldali truncus lumbalisba, melyek a diaphragma alatti
cysterna chylibe futnak (2 tr.lumbalis+tr.intestinaliszsigerek
nyirka), amelyből indul a ductus thoracicusa bal Pirogov
szögletbe fut (1/4-3/4 szabály: a test ¾-ének nyirka [mindkét
alsó végtag, a hasüreg, a mellüreg bal oldala, a bal felső
végtag, és a fej-nyak tájék bal fele] a ductus thoracicus ellátási
területéhez tartozika bal angulus venosusba ömlik, a jobb
Pitogov-szögletbe a fej-nyak tájék jobb felének, a mellüreg
jobb felének és a jobb felső végtagnak a nyirka ömlik)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

II. / 12. A plexus lumbalis ágai az alsó végtagon.

 Az ágyéki fonat a Th12-L4 szelvényekből alakul ki, a fonat maga a m.psoas major két eredése (lumbalis
csigolyák teste, harántnyúlványa) közötti hasadékban található.
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

II. / 13. Plexus sacralis ágrendszere. A nervus tibialis és a nervus fibularis

(peroneus) communis topográfiája és ellátási területe.
 a plexus sacralis két részből áll:
o a plexus ischiadicus a m.piriformis medencei oldalán foglal helyet, L4-S3 szegmentumokból ered,
erősen összenőtt a medence hashártya alatti kötőszövetes részével
o a plexus pudendohaemorrhoidalis az S1-S4 szegmentumokból ered, a m.coccygeus elülső
felszínén fekszik

N.peroneus communis topográfiája

 a n.peroneus communis a m.biceps femoris inának

medialis oldalán, a m.gastrocnemius lateralis feje
felett megkerüli a fibula nyakát, befurakodik a
m.peroneus longus eredésébe, ahol n.peroneu
superficialisra és profundusra oszlik, az oszlás előtt
azonban leadja a n.cutaneus surae lateralist, mely a
n. tibialis hasonnevű ágával egyesülve a n.suralist
adja
 Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

N.tibialis topográfiája

 a n.tibialis a fossa poplitea

középvonalában húzódik lefelé, a
v.popliteától felületesebben, itt leadja a
n.cutaneus surae medialist, mely a
n.peroneus hasonnevű ágával a n.suralist
alkotja, az ág leadása után az ideg a
lábszár felületes és mély hajlítóizmai
közé kerül, ahol az a. és v.tibialis
posteriorral együtt halad, a medialis
boka mögött lép a talpra, ahol két
végágára (n.plantaris medialis et
lateralis) oszlik
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

II. / 14. Az alsó végtag bőrének beidegzése.

Ábrát lásd: Sobotta – Általános anatómia és a mozgás szervrendszere 328.o.
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

II. / 15. Külső és belső csípőizmok. Hiatus supra- et infrapiriformis.

Külső csípőizmok

Az izom neve Eredése Tapadása Beidegzése Funkciója

m.gluteus ala ossis ilii tuberositas glutea n.gluteus inferior csípő extensor,
maximus facies glutea, femoris, tractus abductor, rotatio
sacrum, coccyx, iliotibialis externa, járáskor
lig.sacrotuberale a támaszkodó
lábra helyezi a
testsúlyt
m.gluteus medius ala ossis ilii trochanter major n.gluteus superior csípő abductio,
facies glutea rotatio interna
m.gluteus ala ossis ilii trochanter major n.gluteus superior csípő abductio,
minimus facies glutea rotatio interna
m.tensor fasciae spina iliaca tractus iliotibialis n.gluteus superior csípő flexio,
latae anterior superior abductio, rotatio
externa
m.gemellus spina ischiadica fossa plexus sacralis rotatio externa,
superior trochanterica ágai abductio
m.gemellus tuber ischiadicum fossa plexus sacralis rotatio externa,
inferior trochanterica ágai abductio
m.quadratus tuber ischiadicum crista plexus sacralis rotatio externa
femoris intertrochanterica ágai
m.obturator membrana fossa n.obturatorius rotatio externa
externus obturatoria külső trochanterica
felszín
 Trendelenburg-jel: a m.gluteus medius és minimus járás során a támaszkodó láb oldalán összehúzódva
nem engedi meg a medence lengő oldalra történő billenését, azonban veleszületett csípőficam (a
femurfej nem az acetabulumban, hanem e felett található, új ízvápát alakít ki magának) nem kezelése
esetén ezen izmok eredése és tapadása túl közel lesz egymáshoz, megfelelő működés megszűnése miatt
elsorvadnak, ezért járáskor a hibás oldal lefelé billen, ez a Trendelenburg-féle tünet
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Belső csípőizmok

Az izom neve Eredése Tapadása Beidegzése Funckiója

m.psoas major Th12-L4 corpus, trochanter minor plexus lumbalis csípő flexio
proc.costarius ágai
m.iliacus os coxae fossa trochanter minor plexus lumbalis csípő flexio,
iliaca ágai rotatio externa
m.piriformis sacrum elülső trochanter major n.ischiadicus abductio, rotatio
felszíne externa
m.obturator membrana trochanter major plexus abductio, rotatio
internus obturatoria belső ischiadicus externa
felszín

Hiatus supra- et infrapiriformis

 a lig.sacrotuberale, sacrospinale által kialakított foramen ischiadicum minor és major közül a majort a
m.piriformis két nyílásra ostja: hiatus supra et infrapiriformis, ezen keresztül erek-idegek jutnak a
medencéből a farjtájékra

a hiatus infrapiriformison átlépés után a

fartájékról visszalépnek a medencébe a foramen
ischiadicum minuson keresztül, majd a canalis
pudendalisba futnak
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

II. / 16. Hiatus subinguinalis, Canalis femoralis

Hiatus subinguinalis

 a hiatus subinguinalis a spina iliaca anterior superior és a tuberculum pubicum között kifeszülő
lig.inguinale és a csípőcsont között található topográfiai térség, melyen keresztül izmok, erek és idegek
lépnek a hasüregből a combra
 a térség medialis szögletét a lig.lacunare kerekíti le, alsó csontos keretén ered a m.pectineus (nem halad
át a térségen!), a lacuna musculonervosát a lacuna vasorumtól a m.iliopsosas fasciájának megerősödése,
az arcus iliopectineus választja el, a lacuna lymphatica-vasorum között éles határ nincs
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Canalis femoralis

 a combcsatorna a hasüregből a comb elülső

felszínére vezető, függőleges, 4-5 cm hosszú, a
fossa iliopectinea medialis részén elhelyezkedő,
zsírral kitöltött virtuális réscsak akkor
beszélhetünk canalis femoralisról, ha a belső
nyílásán keresztül a hasüreg képletei
kipréselődnek az egyébként összefekvő
fascialemezek közé!
 belső nyílása (anulus femoralis) a hiatus
subinguinalis lacuna lymphaticája, külső nyílása
a hiatus saphenus
 normálisan a fascia lata és a fascia pectinea
összefekszenek, közöttük laza kötőszövet,
nyirokerek, nyirokcsomók (Rosenmüller)
található, kóros esetben a hasüreg tartalma
(nagycseplesz/belek) a csatornába kerülhet
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

II. / 17. Trigonum femorale, Canalis adductorius, Fossa poplitea.

Trigonum femorale / Scarpa-féle háromszög

 a Scarpa-háromszög a comb tövének

topográfiai térsége, a lig.inguinale alatt
található háromszög alakú terület a
comb nagy erei, idege számára

 gyakorlati jelentősége: az a.femoralison

itt pulzus tapintható

 a trigonumot a fascia lata borítja,

melynek nyílása, a hiatus saphenus is
ezen a területen található – a v.saphena
magna itt ömlik a v.femoralisba,
nyirokerek itt buknak a mélybe

 a v.femoralistól medialisan e területen

találjuk a Nll.inguinales profundi 2-3
nyirokcsomóját

Canalis adductorius / Hunter-csatorna

 az adductor csatorna a comb közepén, medialis

oldalon indul, és a fossa popliteában ér véget,
rajta keresztül kerül a. és v.femoralis a comb
elülső felszínéről a hátsóra

 kijárata a m.adductor magnus femur medialis

epicondylusán tapadó ina és az izom, valamint a
femur diaphysise által közrefogott nyílás, a
hiatus adductorius

 a n.femoralis érző végága belép a csatornába,

azonban a lamina vastoadductoriát átfúrva mint
n.saphenus jön elő
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Fossa poplitea

 a térdalji árok izmok és inak által határolt, hosszanti irányban nyújtott négyszög (rombusz) alakú gödör,
ahová a hiatus adductoriuson keresztül érkezik az a. és v. poplitea (a.-v.femoralis folytatása), valamint a
flexorok közül előbújva a n.tibialis
 a v.saphena parva a fascia popliteát átfúrva ezen a területen ömlik a v.popliteába, nyirokerek szintén itt
buknak a mélybe
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

II. / 18. A comb metszetanatómiája: osteofibrosus rekeszek,

izomkompartmentumok, ér-idegkötegek.
E tételnél – vizsgáztatótól függően – követelmény a comb metszetanatómiája képleteinek
szemináriumi ábrán, vagy saját, rajzolt ábrán történő ismertetése (a rajz elsajátítása ajánlott)!
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

II. / 19. A lábszár metszetanatómiája: osteofibrosus rekeszek,

izomkompartmentumok, ér-idegkötegek.
E tételnél – vizsgáztatótól függően – követelmény a lábszár metszetanatómiája képleteinek
szemináriumi ábrán, vagy saját, rajzolt ábrán történő ismertetése (a rajz elsajátítása ajánlott)!
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

II. / 20. A bel- és külboka körüli topográfia.

A bokák körüli osteofibrosus rekeszek, ínhüvelyek

 az extensor izmok inai részére külön-külön ínhüvely van: a bokák felett kezdődik a m.tibialis anterior
ínhüvelye, közvetlenül a boka magasságában kezdődnek a m.extensor hallucis- és digitorm longus
ínhüvelyei, mindhárom ínhüvelyt a retinaculum mm.extensorum superius et inferius (a felső a bokák
felett van, az alsó Y, vagy X alakú) szalagrendszere szorítja le
 a peroneusizmok inai közös ínhüvelyben futnak (a brevis ina a longus elé kerül), a lateralis bokát
megkerülő lefutásban, az ínhüvelyt a retinaculum mm.perineum superius et inferius szorítja le, a
m.peroneus longus ina a tuberositas ossis cuboidei tájékán külön saját ínhüvelybe lép, melynek
leszorítását a lig.plantare longum végzi az ín tapadásáig
 a flexorizmok inai a belső boka mögött található ínhüvelyekben futnak, az inak kereszteződései miatt
bonyolultabb rendszerben – az ínhüvelyek a kereszteződéseknél közlekednek egymással, az
ínhüvelyeket a medialis boka és a tuber calcanei között a retinaculum mm.flexorum szorítja le, mely a
mélybe bocsátott rostsövényeivel az ínrekeszeket részben elválasztja egymástól
o chiasma crurale: a m.flexor digitorum longus ina felületesen keresztezi a m.tibialis posterior inát
a medialis boka felett
o chiasma plantare: a m.flexor digitorum longus felületesen keresztezi a m.hallucis longus inát a
talpon
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

II. / 21. Dorsum pedis: izmok, fasciák, szövetterek, inak, ínhüvelyek, ér-ideg-
képletek.
 a lábhát vékony bőre alatt a található a fascia dorsalis pedis superficialis (a fascia cruris folytatása) –
papírvékony mebránréteg, mely az izmok inait hüvelyezi be, a fascia cruris egyes rostjai megerősödve a
retinaculum mm.extensorum inferiust alkotják
 a m.extensor digitorum longus inai alatt található a talpszéleken rögzülő fascia dorsalis pedis profunda
 a lábhát három kötőszövetes terét a fent említett két fascia választja el egymástól:

 a m.extensor hallucis longus ina és a

m.extensor digitorum II.ujjhoz futó ina
között
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

II. / 22. Planta pedis: izmok, inak, fasciák, szövetterek, ér-ideg-kötegek.

 a talpon három izomcsoportot különítünk el: az öregujj, a kisujj párnája és a talpközép párnájának izmai:

 a talp fasciái felületes és mély lemezre osztahtóak, a felületes fascia a bőr alatt található, közöttük igen
sok zsírszövet található, melybe kötőszöveti septumok hatolnak a fasciából a zsír elmozdulásának
megakadályozására, a zsírpárnák a talp támaszkodó pontjain a legerősebbek (sarok, metatarsus fejek,
ujjak)
 a talp izmait az aponeurosis plantaris takarja, mely egy rendkívül erős, háromszög alakú lemez, hátul a
calcaneus medialis gumójához rögzül, innen medialis, lateralis és középső részre válva halad tovább – a
középső lemez az ujjak tövénél felületes és mély lemezt hoz létre, a felületes a fascia superficialisba, a
mély a lig.metatarsale transversum profundumba sugárzik, a medialis és lateralis rész egyaránt a fascia
dorsalis pedisben folytatódik (haránt rostok!), az aponeurosis az ínhüvelyek kialakításához is hozzájárul
– az ujjhajlítók inait egészen a tapadásukig beborítja az ínhüvely
 a talp izmai az aponeurosis alatt rétegesen helyezkednek el, az aponeurosistól a csontokig 4 rétegben:
I. m.abductor hallucis, m.flexor digitorum brevis, m.abductor digiti minimi
II. m.quadratus plantae, mm.lumbricales
III. m.flexor hallucis brevis, m.adductor hallucis, m.flexor digiti minimi brevis, m.opponens
digiti minimi
IV. mm.interossei dorsales et plantares
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016
III. KOPONYA ÉS TÖRZS

A koponya-tételeknél követelmény a tételhez tartozó csontos képletek modellen történő

demonstrálása! A 2015/2016-os tanév követelményei szerint a koponya nyílásain áthaladó képleteket
– kivéve agyidegek - NEM kell tudni. (A három féléves anatómia tantervre érvényes, más rendszer
szerint elképzelhető, hogy változik!)

III. / 1. Basis cranii externa.

 proc.pterygoideus tövénél a medialis lemez szétválva hozza létre a fossa scaphoideát, ennek folytatásába
esik az ékcsont nagy szárnyának hátsó széle mentén haladó sulcus tubae auditivae
 a proc.pterygoideus töve mögött található a foramen lacerum, melyet nem macerált koponyán a
synchondosis sphenopetrosa porca tökéletesen kitölt, erről a területről indul a canalis pterygoideus
(átfúrja a röpnyúlvány tövét és a fossa pterygopalatinába vezet)
 a röpnyúlvány lateralis lemezétől hátra, lateral felé található a foramen ovale (N.V/3 átlép) és a foramen
spinosum
 a foramen spinosumtól lateral felé található a fossa mandibularis, amelyre a tuberculum articulare-ről az
ízület porca ráhúzódik
 a fossa mandibularis hátsó részétől medial felé található a fissura petrotympanica Glaseri
 a proc.mastoideus-proc.styloideus között található a foramen stylomastoideum (N.VII kilép)
 a proc.styloideustól medial felé helyezkedik el a canalis caroticus külső nyílása, ettől kissé mediál felé
található a fossula petrosa, melyből tűszúrásnyi nyílással indul a canaliculus tympanicus
 a carotiscsatorna mögött található a foramen jugulare (N.IX,X,XI átlép)
 condylus occipitalis oldalsó felszínének elülső részén nyílik a canalis nervi hypoglossi (N.XII átlép)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

III. / 2. Fossa cranii anterior.

 a scala anterior a homlokcsont squamajának belső felszínétől az ala minor ossis sphenoidalis hátsó éléig,
középen a sulcus chiasmaticusig tart
 oldalsó részei a szemgödrök domborúsága miatt bedomborodnak
 középvonalban a koponyaalap a crista gallival középen elválasztott mély, nyílirányú árokká süpped,
alapját a lamina cribrosa (N.I. rostjai –fila olfactoria- áthaladnak) alkotja
 a hátsó határt képző ékcsont kis szárnyának a középvonaltól lateral felé 1.5-1.5 centiméterrel alkotott
kiemelkedése a processus clinoideus anterior
 innen a kis szárny élesen előrefut, és a canalis opticus (N.II áthalad) tetejét adja, a csatorna belső
nyílásait a sulcus chiasmaticus (a látóidegek e felett ~1mm-rel kereszteződnek) köti össze
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

III. / 3. Fossa cranii media.

 a scala media két különálló gödörből és az ezt hídszerűen közrefogó töröknyereg fossa
hypophysialisából áll, elülső határa az ékcsont kis szárnyának éle, hátsó határait az os temporale
pyramisának beugró élei alkotják
 az ékcsont kis-és nagy szárnyai között tátong a fissura orbitalis superior (N.III,IV,V/1,VI átlép)
 ettől a hasadéktól mediálisan található a foramen rotundum (N.V/2), ez a fossa pterygopalatinába vezet
 a foramen rotundumtól hátra, lateral felé található a foramen ovale (N.V/3), ettől lateralisan, az ékcsont
nagy szárnyának kiemelkedésén, a spina ossis sphenoidalison található a foramen spinosum
 a foramen spinosumtól oldalfelé-előrefelé halad a sulci arteriosi rendszere
 az ala major és a pyramis elülső széle között található, a szabálytalan alakú foramen lacerum, melyet
nem macerált koponyán rostos porc zár le
 az ékcsont teste és a pyramis csúcsa között helyezkedik el a canalis caroticus belső nyílása
 a pyramisnak e részletektől hátraeső részén található az impressio trigemini, a hiatus canalis nervi petrosi
majoris et minoris, illetve a pyramis élén látható barázda, a sulcus sinus petrosi superioris
 a töröknyereg/sella turcica határait elölről az ala minor sulcus chiasmaticusa, a tuberculum sellae, még
hátulról a dorsum sellae (ez hátrafelé átmegy a clivusba) alkotja, e struktúrát pedig a proc. clinoideus
anteriorok és posteriorok mintegy baldachinos ágy oszlopai szerűen közrefogják, a sella turcica vájulata
a fossa hypophysialis
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

III. / 4. Fossa cranii posterior.

 a scala posterior egy egységes, gömbcikkely alakú tér, melyet elölről a pyramisok, illetve ezek szögben
való találkozásánál a clivus, még hátul-oldalról az os occipitale squamaja határol
 a hátsó koponyagödör legfontosabb nyílása a foramen magnum, melyen keresztül a nyúltvelő összefügg
a gerincvelővel, valamint áthaladnak rajta a n.accessorius/N.XI gerincvelőből érkező rostjai
 a foramen magnum csontkeretének elülső részén található a két canalis nervi hypoglossi (N.XII) nyílása
 a nyakszirtcsont partes lateralesei és a pyramisok hátsó élei egy-egy bevágással (incisura jugularis)
hozzák létre a foramen jugularet, ezt a két csontról érkező egy-egy tövis (processus intrajugularis)
nyolcas idomúvá tesz, melynek hátsó részén lép át a N.IX,X,XI
 a foramen jugulare hátsó részétől jól követhető az S-alakú sulcus sinus sigmoidei, mely átmegy sulcus
sinus transversibe (ezek találkozásánál található középvonalban a protubernetia occipitalis interna)
 a pyramis csúcsi része és az os occipitale pars basilarisa között nem csontos összeköttetést találunk,
hanem synchondrosis petroocipitalissal függ össze (a hallószervet tartalmazó pyramis csúcsi része nem
varratokkal kapcsolódik a koponya többi csontjával, hanem synchondrosisok útján, ez csökkenti a hang
csontos vezetését)
 e synchondrosis mentén húzódik a sulcus sinus petrosi inferioris
 a pyramis hátsó felszínén található a porus et meatus accusticus internus és az apertura aqueductus
vestibuli
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

III. / 5. Os temporale.
 a halántékcsont több, eltérő fejlődésű részből (pars petrosa, squamosa, tympanica, hyoidea)
összecsontosodó, bonyolult felépítésű csont, részt vesz a koponyaalap, oldalfal, járomív kialakításában,
és a rágóízület ízvápáját alkotja

Pars squamosa

 enyhén domború, függőleges állású csontlemez, egy darabon a koponyaalap alkotásában is részt vesz, az
ékcsont nagy szárnyával és a falcsont alsó részével képez varratot
 lefelé tekintő részén a porccal borított ízületi felszín, a fossa mandibularis található, az ízületi felszín
előrefelé felkúszik a tuberculum articulare-ra is
 előrefelé fokozatosan elemelkedő csontlécbe, a proc.zygomaticusba megy át, mely a járomcsonttal az
arcus zygomtaicust hozza létre
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Pars petrosa

 karcsú, háromoldalú piramishoz hasonlító, compact csontállományból álló csont, basisa a koponya fül
mögötti oldalfalát alkotja
 lefelé csonkakúp alakú kiemelkedésbe, a proc.mastoideusba megy át (benne dobüreggel összefüggő
légtartalmú üregrendszer található), itt ízesül fogazott varrattal a halántékcsont a nyakszirtcsonttal
 a pars petrosa koponyaalapi része, a pyramis medial felé, előre halad, a koponya belfelszínébe
kiemelkedve (elválasztja a scala media-posteriort), apexénél található a synchondrosis sphenopetrosa
 a pyramis elülső, belső felszínén található képletek:
o impressio trigemini (N.V. érződúca okozta bemélyedés)
o középtájékon két nyílásból (hiatus canalis nervi petrosi majoris et minoris) két vájú (sulcus nervi
petrosi majoris et minoris) húzódik medial felé élőre a foramen lacerumhoz
o előbbi nyílásoktól oldalt található dombszerű kiemelkedés az eminencia arcuata, ettől előrefelé
áttetsző csontlemez (a dobüreg teteje) található, a tegmen tympani
 a pyramis hátulsó, belső felszínén található képletek:
o porus (nyílás) et meatus (járat) accusticus internus (N.VII, VIII átlépésére), ettől oldalt található
a belsőfül egy nyílása, az apertura aqueductus vestibuli
o pyramis két élén egy-egy barázdát találunk: sulcus sinus petrosi superioris et inf. (venák részére)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

 a pyramis alsó felszínén található képletek:

o tűszerű hegyes nyúlvány, a processus styloideus (fejlődésileg a pars hyoideát adja)
o ez és a proc.mastoideus között találjuk a foramen stylomastoideumot (N.VII kilépésére)
o ettől medialisan található a fossa jugularis gödre, mely bemetszéssel (incisura jugularis) ér
végetos occipitale hasonnevű bemetszésével foramen jugulare (N.IX,X,XI)
o fossa jugularis előtt, kissé mediálisan helyezkedik el a canalis caroticus külső nyílása, e mellett
találjuk a fossula petrosa kis gödrét, melyből tűszúrásnyi nyílással indul a canaliculus
tympanicus

Pars tympanica

 a dobhártya csontos keretét képezi: a pars squamosával közrefogja a porus et meatus accusticus externust

Az os temporale nevezetesebb csatornái

 canalis facialis: a n.facialis (N.VII) részére, belső nyílása a porus/meatus accusticus internus, a csatorna
kanyargós lefutás után a foramen stylomastoideumon nyílik, a pyramis belső felszínén nyílik (hiatus
canalis nervi petrosi majoris) egy ebből leágazó kisebb csatorna
 canalis musculotubarius: csontlemezzel tökéletlenül elválasztott kettős csatorna, melyben a fülkürt
(tuba auditiva/Eustach-kürt) és a dobüreg egyik izma halad
 canalis caroticus: a belső fejverőér számára
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

III. / 6. Os frontale, os ethmoidale. Norma frontalis et lateralis. A

koponya Rtg-anatómiája.
Os frontale

 a homlokcsont az agykoponya homloki részét alkotó kagylóhéj alakú homorú csont, 3 csontrész (pars
squamosa, pars nasalismindkettő bal és jobb oldali részből összecsontosodva páratlan csontrésszé +
partes orbitales) összecsontosodásából olvad össze
 a homlokcsontba változatos mértékben terjed be egy orrnyálkahártyával borított orrmelléküreg, a sinus
frontalis, mely csontlemezzel középvonalban aszimmetrikusan két félre van választva, az infundibulum
ethmoidale-n keresztül nyílik a meatus nasi mediusba (ld.: III./9 orrmelléküregek)
 pars squamosa: falcsontokkal sutura coronalis, ékcsonttal sutura sphenofrontalis
o változó domborúságú csontrész, rajta a szemüregek felett az eredeti csontosodási központoknak
megfelelően megmaradó páros tuber frontale
o a szemüregi résztől a margo supraorbitalis választja el (folytatásáva esik medial felől az orrgyöki
rész, lateral felől a proc.zygomaticus), alatta lateral felé foramen/incisura supraorbitale, ettől
medialisan incisura/foramen frontale erek, idegek átlépésére
o belső felszínén középvonalban csonttaréj (crista frontalis), mely barázdára válik (sulcus sinus
sagittalis superioris)
 partes orbitales: domború, háromszög alakú vékony csontlemezek, a szemüreg felső részét alkotják, az
ala minor ossis sphenoidalisszal alkotnak varratot
 pars nasalis: a szemüregperem között lefelé pillérszerűen kiugró csontrész, hozzá kapcsolódik a páros
os nasale, illetve alulról a maxilla processus frontalisa
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Os ethmoidale

 a rostacsont két szemüreg közét elfoglaló, kocka

alakú, papírvékony csontlemezekből felépített és
légtartalmú üregeket magában foglaló páratlan
csont, az orrüreg felső részét alkotja, és oldalsó
falaival a szemüreg medialis falának képzésében
vesz részt
 gerincét két keresztben álló csontlemez alkotja
(ld.: sémás ábra), a horizontális lamina cribrosa
(N.I rostjai/fila olfactoria/ átfúrják), illetve a sagittalis lamina perpendicularis (a lamina cribrosán
túlterjedve tarajszerűen benyomul a koponyaüregbe mint crista galli)
 a lamina cribrosa lemezén „függnek” a labyrinthus ethmoidales, benne légtartalmú, nyálkahártyával
bélelt üregek (cellulae ethmoidalesorrmelléküregek /ld.: III/9), medialis oldala az orrüreg lateralis falát
képezi, e falról emelkedik el kagylóhéjszerűen két orrkagyló (concha nasalis superior et media /az
inferior külön csont!/), a középső orrkagyló alatt egy előredomborodó nagyobb rostasejtet (bulla
ethmoidalis) találunk, melyet egy processus uncinatus nevű nyúlvány ívszerűen körüljár, a kettő közötti
rés a hiatus semilunaris
 a homlokcsontnál leírt sinus frontalis a rostacsont-labyrinthuson átvezető tölcsérszerű infundibulum
ethmoidale útján vezet a hiatus semilunaris területére
 a labyrinthust lateralisan a lamina orbitalis/papiracea papírvékony csontlemez választja el a szemüregtől
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Norma frontalis et lateralis

Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

A koponya röntgenanatómiája

A tétel ezen részénél – vizsgáztatótól függően – követelmény lehet a koponya fontosabb képleteinek
valódi Rtg-felvételen történő demonstrálása!
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

III. / 7. Os occipitale, os parietale.

Varratok és kutacsok.
Os occipitale

 a nyakszirtcsont az agykoponya alapját,

nyakszirti részét alkotja, rajta nagyméretű
nyílás, a foramen magnum (nyúltvelő-
gerincvelő ezen keresztül összefügg, átlépnek
rajta a N.XI gerincvelői rostjai) található
 részei: pars squamosa, partes laterales, pars
basilaris
 pars basilaris: az öreglyuk előtt, lefelé lejtő
rész
o az ékcsont felé dorsum sellaebe megy át,
a két csont synchoncdrosis
sphenoocipitalissal illeszkedik, e lejtő
együttesen a clivus
o oldalfelé a pyramis csúcsi részének hátsó széléhez synchondrosis petroocipitelval illeszkedik, itt
található a sulcus sinus petrosi inferioris
o külső felszínén gyenge gumó, a tuberculum pharyngeum található
 partes laterales: a pars basilarist kétoldalról közrefogó csontrész
o a foramen magnum belső peremén keresztül vezet a canalis nervi hypoglossi (N.XII)
o oldalsó szélénél található az incisura jugularis és a processus intrajugularis, melyek az os
temporale hasonnevű részeivel a foramen jugularet (N.IX,X,XI) alkotják
o az incisura jugularis mögött kezdődik a sulcus sinus sigmoidei S alakú vájulat
o külső felszínén helyezkedik el a páros, konvergáló cipőtalp alakú condylus occipitalis az atlassal
való ízesülésre, oldaluk első részén nyílik a canalis nervi hypoglossi
 pars squamosa: kagylóhéj alakú csontrész, a falcsontokkal a sutura lambdoideát hozza létre
o külső felszínén a linea nuchalis suprema, superior, inferior képleteket találjuk, a kétoldali l.n.
superior találkozásánál erős kiemelkedést találunk (protuberentia occipitalis externa)
o belső felszínén találjuk a crista occipitalis internát (a foramen magnum hátuljánál két ágból
szedődik össze), melynek folytatásába esik a protuberentia occipitalis internától fokozatosan a
sulcus sinus sagittalis superioris
o a sulcus sinus sigmoidei folytatásába eső sulcus sinus transversi mindkét oldalon két-két
bemélyedést határol: a fossa cerebralis (nagyagyféltekék nyakszirti része fekszik bele) és a fossa
cerebellaris (a kisagyféltekék belefekvésére)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Os parietale
 a falcsont az agykoponya oldalsó falát
alkotó négyszögletes csont, négy széle
és négy szöglete van (ld.: lenti ábra)
 felső széle a másik oldali falcsonttal a
sutura sagittalis képezi, koponyaüreg
felé tekintő oldalon a két csont együtt
barázdát fog közre (sulcus sinus
sagittalis superioris vénás öböl
belefekvésére, a barázda két szélét
szabálytalan bemélyedések kísérik
(foveolae granulares), amelyeket az
agy egyik lágyburkának, a
pókhálóhártyának sajátságos bolyhai
okoznak
 elülső széle a homlokcsont pikkelyével
a sutura coronalist hozza létre.
 hátsó széle a nyakszirtcsont pikkelyével a sutura lambdoideát, alsó, nem fogazott, lemetszett éle a halántékcsont
pikkelyével a sutura squamosát képezi.
 rövid darabon bemélyedést okoz rajta a
nyakszirtcsont lateralis részéről eredő
sulcus sinus sigmoidei
 belső felszínén faágszerűen elágazó
barázdarendszert képez (sulci arteriosi)
a keményagyhártyát ellátó arteria
meningea media
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Varratok és kutacsok

 az elsődleges csontosodási magvakból sugárirányban szétterjedő csontosodás ív alakú, csipkézett

frontban halad előrefelé, mikor a különböző csontok ezen ívszerű szélei egymással összetalálkoznak,
fogazatuk egymásba illeszkedik (varratok/suturae), azonban a sarkokon eleinte csontmentes szögletek
keletkeznek a koponya kötőszövetes burkán, melyek később elzáródnak, ezek a kutacsok (fonticuli)
Varratok (legfontosabbak):
 sutura coronalis: os frontale – os parietalék között
 sutura sagittalis: os parietalék között
 sutura lambdoidea: os occipitale – os parietalék között
 sutura squamosa: os temporale – os parietale között (mindkét oldalon)

Kutacsok:
 fonticulus anterior/major: a két falcsont és az ilyenkor
még két részes os frontale squamajának összetalálkozásánál,
rombusz alakú
 fonticulus posterior/minor: a két falcsont és az egységes
nyakszirtcsont squamaja között, háromszög alakú
 fonticulus sphenoidalis: a falcsont elülső alsó szöglete és
az ékcsont nagy szárnya között
 fonticulus mastoideus: a falcsont hátulsó alsó szöglete és a
halántékcsont között
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

III. / 8. Os sphenoidale.
 az ékcsont repülő denevérre, vagy
rovarra emlékeztető csont, az
agykoponya mellett elülső
felszíneivel és nyúlványaival az
arckoponya alkotásában is részt
vesz
 részei: corpus, ala minor (2), ala
major (2), proc.pterygoideus (2)
 corpus: kocka alakú szivacsos
csont, belső részének nagy részét a
sinus sphenoidalis (ld.: III/9)-
sagittalis csontlemezzel
aszimmetrikusan elválasztott orrmelléküreg, a recessus sphenoethmodialissalorrüregbe – foglalja el
o elülső felszíne az orrüreg hátsó falát alkotja
o alsó felszíne felülről határolja a choanakat (orrüreg páros nyílása a garatba), a vomerrel
illeszkedik, róla a kétoldali röpnyúlvány száll le
o hátsó felszíne az os occipitale pars basilarisával érintkezik (összenő)
o oldalsó felszínéről erednek a nagy szárnyak
o felső felszíne a lamina cribrosával alkot varratot, róla ered a kis szárny, illetve a sulcus
chiasdmaticus (szemidegek kereszteződése e fellett található), valamint a sella turcica
(tuberculum sellae, dorsum sellae, fossa hypophysialis, proc. clinoideus ant. et post. )
 ala minor: a corpus felső felszínéről ered, a homlokcsont orbitalis részének hátsó felszínével ízesül,
gyökerét átfúrja a canalis opticus (N.II.), a kis szárny határt képez az elülső-középső koponyaárok között
 ala major: a középső koponyaárok alkotásában vesz részt, a kis szárnnyal a fissura orbitalis superiort
(N.III,IV,V/1,VI.) fogja közre, határolja a foramen rotundumot (N.V/2), a foramen ovalet (N.V/3), és a
foramen spinosumot, külső felszíne a koponya oldalfalát, elülső felszíne az orbita hátulsó falát (a fissura
orbitalis superior és inferior között) alkotja
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

 processus pterygoideus: a test és a nagy szárny területéről függőlegesen leszálló páros nyúlvány
o a két nyúlvány két oldalról a choanákat fogja közre
o két lemeze (lamina medialis et lateralis) a fossa pterygoideát fogja közre
o a lamina medialis vége horogszerűen kifelé hajlik (hamulus pterygoideus)
o a medialis lemez hátsó széle a röpnyúlvány töve felé karcsú csónakszerű vájulatra oszlik szét
(fossa scaphoidea), melybe a fülkürt porcos része fekszik bele
o a nyúlvány tövét vékony csatorna (canalis pterygoideus) fúrja átnagy szárny maxillaris
felszínén nyílik
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

III. / 9. A csontos orrüreg. Paranasalis sinusok.

Cavum nasi osseum

 az orrüreg median sagittalis síkban elhelyezkedő, csontos orrsövénnyel szimmetrikusan elválasztott,

nyálkahártyával bélelt üreg, melynek melléküregei (sinus paranasales) a környező csontokba
benyomulnak
 előrefelé az apertura piriformissal (körte alakú, éles szélű rés) nyílik, melyet az orr porcos váza egészít ki
 hátrafelé a két choanán keresztül megy át a garatba
 alsó, felső, lateralis (orrkagylók emelkednek el róla), és medialis (orrsövény) falat különböztetünk meg:

 felső fal: az orrcsontok, az os frontale pars nasalisa, az os ethmoidale lamina cribrosája (likacsain
keresztül szaglóidegszálak /fila olfactoria/ futnak a koponyaüregbe), és az os sphenoidale teste alkotja, a
lamina cribrosa és az ékcsont teste egymással szöget zár be, itt található a recessus sphenoethmoidalis
 alsó fal: a kemény szájpad alkotja: a maxilla processus palatinusa (canalis incisivus átfúrja + a két oldali
csont között sutura palatina mediana), és az os palatinum lamina horizontalisa (maxilla-os palatinum
között sutura palatina transversa), a kemény szájpadról az orrüreg felé egy csontlemez, a crista nasalis
emelkedik el (ehhez támaszkodik a csontos orrsövny), mely elől és hátul spina nasalis anterior és
posterior-ként végződik
 medialis fal: a csontos orrsövény (septum nasi osseum) alkotja: os ethmoidale lamina perpendicularis +
vomercrista nasalisra támaszkodik, a két csont előrefelé derékszöget zár be porcos orrsövény tölt ki
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

 lateralis fal: bonyolult felépítésű, a lateralis falról emelkedik el az os ethmoidalishoz tartozó concha
nasalis superior és media, valamint a concha nasalis inferior külön csontként (a media alatt emelkedik el
egy nagyobb rosasejt, a bulla ethmoidalis, ez alatt található a rostacsont processus uncinatusa, a két
kiemelkedés közötti rés a hiatus semilunaris), alkotásában részt vesz a maxilla processus frontalisa, az os
ethmoidale, az os lacrimale (lezárja a canalis nasolacrimalistorbitát köti össze az orrüreggel), az os
palatinum lamina perpendicularisa és az os sphenoidale processus pterygoideus lamina medialisa
 az orrsövény mellett mindkét oldalon keskeny sagittalis rés marad szabadon, ez a közös orrjárat (meatus
nasi communis), az oldalfalról kagylóhéjszerűen beemelkedő orrkagylók mindegyike alatt pedig egy-egy
orrjárat (meatus nasi superior, media, inferior) található

Sinus paranasales

 az orrmelléküregek az orrüreggel nyílásokon keresztül közlekedő, nyálkahártyával borított, az orrüreget

határoló csontokba beterjedő terek
 szerepük vitás, feltehetőleg rezonátorüregekként funkcionálnak
 az orrmelléküregek közé tartoznak az os ethmoidale labyrinthusához tartozó cellulae ethmoidales (ant et
post), és a három páros orrmelléküreg: sinus frontalis, maxillaris, sphenoidalis
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

 sinus frontalis /
homloküreg: a
homlokcsont squamajában,
pars orbitalisában található
üreg, középen egy
sagittalis csontsövény
aszimmetrikus két félre
osztja, az infundibulum
ethmoidalén keresztül a
hiatus semilunarison át
nyílik a meatus nasi
mediusba
 sinus sphenoidalis /
ékcsonti üreg: az ékcsont
testének elülső részét teljesen kitölti, szintén aszimmetrikus két félre osztja egy sagittalis csontlemez, a
recesuss sphenoethmoidalissal nyílik az orrüregbe
 sinus maxillaris (Highmore) / arcüreg: a maxilla testét csaknem teljesen kitölti, hiatus semilunarison át
nyílik a meatus nasi mediusba
 cellulae ethmoidales / rostasejtek: egymással részben közlekedő, vékony csontlemezekből álló
csontfülkék, az elsők a hiatus semilunarison át a meatus nasi mediusba, még a hátsók a meatus nasi
superiorba nyílnak
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

III. / 10. Mandibula, maxilla.

Mandibula

 az állkapocs compact, abroncs alakú csont, eredetileg páros

csont varrattal a középvonalban, de emberben teljesen
összenő
 részei: corpus mandibulaeproc. alveolaris, ramus
mandibulaeproc. condylaris, proc. coronoideus
 a test alsó vaskosabb része a basis mandibulae, még a felső, keskenyebb része a pars albveolaris: a pars
alveolaris széle/limbus hordozza a fogmedreket (alveolis dentales), melyeket a septa interalveolaria nevű
csontlemezek választanak el egymástól, a többgyököreű fogak gyökereit a septa interradicularia határolja
 az állcsúcs külső oldalán található a háromszög alakú protuberentia menatlis, a kisörlők gyökerei által
okozott juga alveolaria, illetve a canalis mandibulae ér-ideg csatorna külső nyílása, a foramen mentale
 az állcsúcs belső oldalán az izmok eredésére szolgáló spina mentalis, illetve linea mylohyoidea található
 a mandibula teste és ága közötti szöglet az angulus mandibulae, rajta rágóizmok eredéséül szolgál a
tuberositas masseterica (kívül) és a tuberositas prerygoidea (belül)
 a ramus felfelé két nyúlványba megy át: processus condylaris (caput, collum mandibulae, fovea
pterygoidea) és processus coronoideus, közöttük található az incisura mandibulae
 a ramus belső felszínén indul a canalis mandibulae foramen mandibulae-val, ezt egy nyelvszerű
csontképlet (lingula mandibulae) védi, ettől lefelé húzódik a sulcus myohyoideus ideg belefekvésére
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Maxilla

 a felső állcsont az arckoponya szabálytalan alakú, páros csontja, a

szemüreg alsó falát, az orrüreg keretét, és a kemény szájpad
jelentős részét adja, hordozza a fogakat
 részei: corpus, proc. frontalis, proc. alveolaris, proc. palatinus,
proc. zygomaticus

 corpus: tetraéder idomú, négy háromszög alakú felszínnel

o facies anterior: felső széle a margo infraorbitalis, középen foramen infraorbitaléval nyílik a
canalis infraorbitalis, alatta a fossa canina gödre van
o facies orbitalis: a szemüreg feneke, a könnycsonttal és a rostacsont lamina orbitalisával varrattal
kapcsolódik, rajta előrefelé húzódik a sulcus infraorbitalis (canalisszá záródik)
o facies infratemporalis (hátsó felszín): hozzá az ékcsont proc. pterygoideusa szorosan
odanőttkettő között fissura pterygomaxillaris, ettől kissé oldalt található a tuber maxillae,
melyen ér-ideg csatornák sora (canales alveolares) nyílik foramina alveolariával
o facies nasalis:nagy részét a hiatus maxillaris foglalja el,ez a Highmore-üregbe/sinus maxillae/visz
 processus frontalis/homloknyúlvány: felfelé szálló pillér, mely az könnycsonttal, orrcsonttal és a
homlokcsonttal kapcsolódik varrattal, hátsó széléhez közel éles taraj, a crista lacrimalis anterior húzódik
előrefossa sacci lacrimalist határolja elölről
 processus alveolaris/fogmedri nyúlvány: patkó alakú nyúlvány, a másik oldali nyúlvánnyal létrehozza
a felső fogmedri ívet (arcus alveolaris), ennek mélyedései az alveoli dentales, melyeket a septa
interalveolaria választ el, a többgyökerű fogak gyökereit a septa interradicularia választja el, főleg az
első fogak gyökerei a maxilla külső felszínén is látható kiemelkedéseket (juga alveolaria) okoznak
 processus palatinus/szájpadnyúlvány: fogmedri nyúlványból a medial felé kiemelkedő, ellipszis
kvadráns alakú csontlemez, amely a szemben levő száj padnyúlvánnyal a sutura palatina medianában,a
szájpadcsont vízszintes részével pedig harántvarrattal (sutura palatina transversa) illeszkedik össze, elöl
foramen incisivummal nyílik az orrüregbe vezető canalis incisivus
 processus zygomtaicus/járomnyúlvány: az alsó szemgödri szélbe átnyúló felszín, az os
zygomaticummal képezi a járomívet
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

III. / 11. Az orbita és a csontos szájpadlás.

Orbita

 szemüreg: négyoldalú piramis alakú üreg, a látószervet, a látóideget, és a segédkészüléket (szemizmok)

magába foglaló üreg, mely az arckoponya elülső részén nyílik
 az orbiták tengelyei egymástól oldalfelé szögben térnek el 20-25°-ot
 nyílása az aditus orbitae, ez erős csontos kerettel bír: felül és medialisan a homlokcsont, oldalt és részben
alul a járomcsont, alul medialisan a felső állcsont teste és medialisan annak homloknyúlványa alkotja
 az orbita falainak alkotásában résztvevő csontokat lásd a lentebbi ábrán, ezen csontokon az orbita
szempontjából fontos képletek: fissura orbitalis superior, fissura orbitalis inferior, foramina ethmoidalia,
fossa sacci lacrimalis, canalis nasolacrimalis, sulcus infraorbitalis
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Palatum durum / kemény szájpad

 csontos szájpadlás: a szájüregnek (cavum oris) a felső fogmedri nyúlványok által közrefogott felső
határa
 a kemény szájpadot a maxilla processus palatinusa (a kétoldali proc. között sutura palatina mediana), az
os palatinum lamina horizontalisa (proc.palatinusok és ezek között sutura palatina transversa) és az ezt
beborító nyálkahártya alkotja
 a két középső metszőfog alveolusa mögött egy csatorna nyílik (canalis incisivus), amely elágazódva egy-
egy orrüregfélbe vezet
 a felső bölcsességfogtól medialisan nyílik a szájpadcsonton a canalis palatinus major a hasonnevű
foramennel, és mögötte több apró nyílással a canales palatini minores
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

III. / 12. Articulatio temporomandibularis funkcionális anatómiája.

 az állkapocsízület a koponya egyetlen ízülete; páros, korlátolt szabad ízület
 annak ellenére, hogy páros, egységesen mozog a két ízület, ugyanis az ízfejek egységes szilárd
konstrukcióhoz, a koponyához csatlakoznak, így nem tudnak egymástól függetlenül mozogni
 ízületi fej: kétoldali caput mandibulae, ezek az ízvápánál jóval kisebb méretűekaz egyenetlenségeket
rostporcos discus articularis egészíti ki, mely előrefelé a tuberculum articulraeval is érintkezik (ez
átmetszetben gyengén S alakú, középen vékonyabb, néha akár lyukas is lehet)
 ízületi vápa: fossa mandibularis, rostos porc borítja, mely előrefelé ráterjed a tuberculum articularera
 szalagkészüléke laza, ízületi tokja bő (magában foglalja a tuberculum articulare nagy részét, össze van
nőve a discus szélével, hátul a tok fissura petrotympanica előtt ered, és a mandibula nyakából egy
darabot bezár az ízületbe)
 mozgásai:
o ab-/adductio (száj nyitása-zárása): nyitáskor a mandibula feje előre, záráskor hátra mozdul, ezzel
együtt a discus is követi ezt a mozgást (állkapocsficam: a caput mandibulae a tuberculum
articulare elé csúszik), e mozgás tengelye nem a két caputot összekötő vonal, hanem a foramen
mandibulae-k síkja, ennek oka, hogy így a foramen mandibulae-n áthaladó ideg helyzete nem
változik, nem fordulhat elő az ideg elnyíródása/vonaglása
o pro-/retractio: előrefelé mozgásnál az ízfej a discussal együtt előrecsúszik, hátrafelé pedig
hátracsúszik, de indössze 1 mm-t képes mozdulni (hátrafelé beleütközik a külső hallónyílásba)
o örlőmozgás: a mandibula két feje nem azonos irányban, hanem ellentétesen mozog, a mandibulát
függőleges tengely körül forgatjuk, ezt a függőleges tengelyt szabadon helyezzük át a két
mandibulafejet összekötő vonal bármely pontjára, mégis, van a függőleges tengelynek két
kitüntetett helyzete, mégpedig az egyik, amikor az egyik mandibulafejen megy át, a másik,
amikor a másikon. Ilyenkor az egyik mandibulafej csak saját függőleges tengelye körül forog, a
másik ívben előre-hátra, váltakozva helyezzük a függőleges tengelyt hol az egyik, hol a másik
oldalra
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

III. / 13. A csigolyák anatómiája, a gerinc összeköttetései és

röntgenanatómiája.
 Gerinc (columna vertebralis): 33–35 csigolyából áll, a törzs és a nyak vázát, a test csontos tengelyét
képezi, a koponya, a bordák, a felső végtag csontos váza, az alsó végtag öve kapcsolódik hozzá

A csigolyák anatómiája

 vertebrae verae (valódi csigolyák, első 24) vertebrae spuriae (nagymértékben módosult csigolyák,
utolsó 9-11)
 a csigolyák általános leírása:
o test: szivacsos csontállományból álló, csigolyatípustól függően eltérő alakú rész
o csigolyaív: a test két oldaláról eredő csontnyúlvány, a foramen vertebrale-t
(összességükbencanalis vertebralis) fogják közre a testtel
o nyúlványok: proc.transversus, proc.spinosus, proc.articularis superior-inferior
o incisura vertebralis sup-inf: a haránt- és íznyúlvány eredése előtt felül és alul
bemetszésérintkező csigolyák között kialakítják a foramen intervertebrale-t

 nyakcsigolyák: 7 db, az első kettő (atlas, axis) különleges alakú, a 7. tövisnyúlványa gumóban
végződik, hátrafelé kiemelkedik (vertebra prominens-nek nevezik), harántnyúlványaik két gyökérrel
erednek foramen transversariumot fogják közre (a. vertebralis csatornája)
o atlas: nincs teste, az arcus anterior (rajta fovea dentis ízfelszín a dens axisnak) és posterior a
massa lateralisban találkozik, ebből oldalfelé nyúlnak a harántynúlványok doramen
transversariummal, felfelé két fovea articularis superiorral érintkezik a condylus occipitalekkal, a
massa lateralis alsó felszínén fovea articularis inferior az axissal való ízesülésre
o axis: a többi nyakcsigolyától csak a dens axis nyúlványával tér el, ennek elülső és hátulsó
felszínén porborítású felszíneket találunk elől az atlassal, hátul a lig.transversus atlantis
porcbetétével való érintkezésre
 hátcsigolyák: 12 db, az arcusok eredéséhez közel a test felső és alsó részén porccal borított fovea
costalisa bordák (az 1,11,12 kivételek e tekintetben!) a saját csigolya felső foveájával és az eggyel
fentebb lévő csigolya alsó foveájával ízesül, a proc.transversuson található fovea costalis transversalis
ízesül a borda gumójával
 ágyékcsigolyák: 5 db, nincs igazi processus transversusuk, ami harántnyúlványnak tűnhet, az a
proc.costarius bordacsökevény
 sacrum: 5 keresztcsonti csigolyából csontosodik össze, görbült ék alakú csont, rajta 2*4-4 foramina
sacralia (ventralia és dorsaliakeresztcsonti idegek ágainak kilépésére), hátsó felszínén az eredeti
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

csigolyák nyúlványaiból crista sacralis mediana (proc.spinosusok), ~ medialis (proc.articularisok),

~lateralis (proc.transversusok), basisával az L5 csigolyával, apexével a coccyx első csigolyájával
érintkezik, az eredeti csigolyák foramen vertebralei alkotják a canalis sacralist
 coccyx: 4-6 csökevényes csigolya, az utolsó 3 rendszerint összecsontosodik

A gerinc összeköttetései

 Syndesmosisok:

(C7-től kezdve lig.nuchae-vé önállósul)

 Synchondrosisok: csigolyatestek közötti rostporcos korongok (discus intervertebralis), gyengén ék
alakúak, két részük: gyűrűszerű rostporcos anulus fibrosus és ezen belüli mucosus nucleus pulposus
(ebben a chorda dorsalis sejtes elemei egy ideig megmaradnak, a nucleus pulposus kitüremkedése az
anulus fibrosus leggyengébb /locus minimus resistantiae/ pontján a discus hernia/”gerincsérv”)
 Synostosis: az 5 keresztcsonti csigolya 2-3 éves korban egységes sacrummá csontosodik össze, az utolsó
néhány farkcsigolya szintén összecsontosodhat
 Csigolyák közötti ízületek: a két szomszédos csigolya íznyúlványai között két-két feszes ízület
(articulationes zygapophysiales), tokjuk erős, említésre méltó szalagjuk nincs

A gerinc Rtg-anatómiája

A tétel ezen részénél – vizsgáztatótól függően – követelmény lehet a gerinc fontosabb képleteinek
valódi Rtg-felvételen történő demonstrálása!

 a gerinc görbületei: lordosis cervicalis (előre domborodás, a fej megemelésének következtében alakul
ki), kyphosis thoracica (hátra domborodás, veleszületett), lordosis lumbalis (előre domborodás, a
felegyenesedés következménye), kyphosis sacralis (hátra domborodás, veleszületett), scoliosis
physiologica (a gerinc oldalirányú görbülete, kis mértékben normális, azonban kóros is lehet)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

III. / 14. Az articulatio atlantooccipitalis és atlantoaxialis funkcionális

anatómiája.
 atlas: nincs teste, az arcus anterior (rajta fovea dentis ízfelszín a dens axisnak) és posterior a massa
lateralisban találkozik, ebből oldalfelé nyúlnak a harántynúlványok doramen transversariummal, felfelé
két fovea articularis superiorral érintkezik a condylus occipitalekkal, a massa lateralis alsó felszínén
fovea articularis inferior az axissal való ízesülésre
 axis: a többi nyakcsigolyától csak a dens axis nyúlványával tér el, ennek elülső és hátulsó felszínén
porborítású felszíneket találunk elől az atlassal, hátul a lig.transversus atlantis porcbetétével való
érintkezésre

 articulatio atlantooccipitalis: az atlas fovea articularis superiorjai ízesülnek az os occipitlae condylus

occipitalisaival (egymás felé konvergáló, cipőtalp alakú ízfelszínek), az ízület tojásízület (art.ellipsoidea)
sagittalis tengellyel, az ízületben kivitelezhető mozgások: flexio lateralis egyik válltól a másik felé
(„ejnye-ejnye gesztus”), flexio ventralis-dorsalis („igen gesztus”-hátradöntés)
 articulatio atlantoaxialis: három különálló ízület alkotja: a dens axis az atlas fovea dentisével, még az
atlas két alsó ízületi felszíne az axis két felső ízületi felszínével ízesül, az ízület típusa
art.trochoidea/forgóízület, a kivitelezhető mozgás a fej forgatása („helytelenítő gesztus”), a koponya az
atlassal való ízesülés következtében passzívan követi a két csigolya mozgásait
 szalagok: a két ízület szalagkészüléke közös
o lig.alare: a dens axis csúcsáról a két condylus belső oldalán tapad, megfeszülésük
korlátozza a fej forgatását, hajlítását
o lig.transversum atlantis: az atlas massa lateralisai között feszül, ezzel hozzászorítva a
dens axist az atlas foveájához, a szalag és a dens között kis ízület (szalagon porcos betét)
o membrana atlantoocipitalis anterior-posterior: az atlas elülső és hátulsó ívét összekötő
lemezek, az atlast kapcsolják a foramen magnum keretéhez, lezárják a gerinccsatornát
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

III. / 15. A mellkas csontjai és ízületei. Légzőmozgások.

 mellkas/thorax csontos váza: hátcsigolyák + 12 pár borda + sternum

Sternum

 három részből (manbrium, corpus, proc.xyphoideus) álló lapos csont, az 1-7 bordákkal közvetlenül, a 8-
10 bordákkal közvetve ízesül, hozzá kapcsolódik a clavicula
 manubrium sterni: trapéz alakú csontrész, felső bevágása az incisura jugularis, ettől oldalt található az
incisura clavicularis (kulcscsonttal való ízesülésre), bevágás az első borda és a második borda felső fele
számára
 corpus sterni: lapos csontrész, a második borda alsó fele és a3-7 bordák részére incisurae costales, a
manubriummal ízesülő részének elülső része előre mint angulus sterni/Ludovici/ kiugrik
 proc.xyphoideus: csökevényes, nyelv alakú csontrész, vége gyakran lyukas/fecskefarokszerű

Costae

 rugalmas, abroncs alakú lapos csontok, a mellkas csontos vázának építéséhez járulnak hozzá
 hátul a hátcsigolyákhoz kapcsolódnak (az 1,11,12 bordák kivételével minden borda a saját csigolya felső
foveájával és az eggyel fentebb lévő csigolya alsó foveájával ízesülart.trochoidea/forgóíület!, a
proc.transversuson található fovea costalis transversalis ízesül a borda gumójával, elől közvetlenül, vagy
közvetve a sternumhoz ízesülnek
 costae verae (1-7, a bordák porca közvetlenül eléri a sternumot), costae spuriae (8-12, a felettük lévő
bordák porcaihoz rögzül a porcuk, illetve a 11,12 bordák porca szabadon végződikcostae fluctuantes)
 az első borda speciális idomú: csak élére hajlított, porca 1cm hosszú, sulcus venae et arteriae subclaviae
barázdák, tuberculi musculi scaleni anterioris csonttaraj izom eredésére
 a bordák görbületei: borda lapjára hajlított (e görbület sugara hátul kisebb, mint elől), élére hajlított (a
borda középső része kissé lejjebb esik, mint a két vége), és megcsavart (a borda elülső része a hátsó
részhez képest befelé csavart)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Légzőmozgások

 a két oldali bordák ízületi tengelyei közel 90˙-os szögben, a csigolyatest elülső részén metszik egymást
 a bordák nem horizontális síkú lefutást, hanem előrefelé lefelé dőlő lefutást mutatnakrugalmas forgó
mozgásaik során belégzésnél a sternumot felfelé és kissé előre emelik, ezáltal a mellkas ürege
belégzésnél tágul, kilégzésnél pedig a normál térfogatig
csökken
 bordák tengelyének a tér mindhárom irányában való
ferdeségéből érthető meg, hogy a bordának a tengely körül
felfelé való forgásakor (folyamatos vonalak) a mellkas mind
sagittalis, mind frontalis irányban tágul (belégzés). Lefelé
való forgáskor (szaggatott vonalak) ugyanezen irányokban
szűkül (kilégzés)
 a bordák felemelkedésével a sternum passzívan emelkedik,
távolodik a gerinctől, függőleges helyzete kevésbé
kifejezetté válik, a belégzés ezen mechanikája a bordák
rugalmasságának és az ízület forgó voltának köszönhető
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

III. / 16. A diaphragma.

 a rekeszizom a mellüreget a hasüregtől elválasztó kettőzött (a jobb kupola alá a máj nyomul
bemagasabb) kupola alakú izmos lemez, középső, háromlevelű lóhere akajú inas lemezből (centrum
tendineum) és körkörösen eredő izmos peremből (pars lumbalis, costalis és sternalis) áll

 pars lumbalis: rostjai középvonalban jobb oldalon az L4, bal oldalon az L3 csigolyák testéről ered, ettől
lateralisan az L2 csigolya testéről ered, az L2 magasságában egy izomcsipke két-két rést választ el:
névtelen nyílások bal oldalon v.hemiazygos, bal n.splanchnicus major (truncus symphaticusból), jobb
oldalon a v.azygos, jobb n.splanchnicus major részére, a 2. ágyékcsigolya testétől kettős inas ív (arcus
lumbocostalis medialis-lateralis) fut a 12. bordáhozáthidalja a m.psoas majort, m.quadratus
lumborumot, a pars lumbalis medialis szárai (crusok) T12 előtt kereszteződnek és létrehozzák a hiatus
aorticust (aorta descendens, ductus thoracicus átlépésére), a két kereszteződött crus hurok alakban újabb
nyílást hagy szabadon T10 magasságában: hiatus oesophagus (oesophagus, bal-jobb n.vagus/N.X/részére)

 pars costalis: rostjai az utolsó 6 borda porcainak belső felszínéről erednek, függőlegesen szállnak
felfelé, majd befelé ívelve sugarasan tapadnak a centrum tendineum szélén
 pars sternalis: néhány gyenge rostnyaláb, a proc.xyphoideus hátsó felszínéről eredve belesugároznak a
centrum tendineumba
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

 Vérellátását az arteria thoracica interna, aorta thoracica, aorta abdominalis ágaiból kapja, mind érző,
mind mozgató beidegzését a n. phrenicusból (plexus cervicalisból) kapja.

Működése

 a rekesz a belégzés-kilégzés közötti normál helyzetében az 5. borda porcának felső szélében található
(üléskor alacsonyabb, még fekvéskor magasabb helyzetbe kerül)
 a centrum tendineum légzés során alig változtatja a helyzetét (mellüregi felszínén nyugszik a szív)
 az izmos perem rosjainak összehúzódásával a rekesz íve laposodik és csonka kúp alakú idomot vesz fel,
ezzel a mellüreg űrtartalma megnő
 a pars costalis a centrum tendineum rögzítettsége miatt a bordákat felfelé húzza, ezzel hozzájárulva a
légzőizmok mellüreg űrterének növelő hatásához
 a rekesz ilyen mértékű lelapulásával jár együtt a hasüreg űrterének csökkenése, ez nyugodt belégzés
esetén a hasfal előredomborodásával korrigálódik
 a légzés két alapvető mechanizmusa: mellkasi légzés (légzési izmok biztosítják) és hasi légzés (a rekesz
mozgása biztosítja) – a két nem eltérő arányban alkalmazza: nőkre inkább mellkasi (rugalmasabb
bordaporcok), még a férfiakra hasi légzés jellemző
 Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

III. / 17. A thorax izmai. A mellkasfal rétegei. Spatium intercostale.

Spinohumeralis és thoracohumeralis izmok
Spinohumeralis izmok: az embryo ventralis oldalán
fejlődnek ki, másodlagosan vándorolnak a hátra, ezért a
beidegzésüket (a trapezius kivételével) a gerincvelői idegek
ventralis ágai látják el
Thoracohumeralis izmok: a mellkason erednek, és a
vállöv különböző pontjain tapadnak, főleg a felső végtag
rögzítésében, mozgásaiban vesznek részt, légzési
segédizomként is működnek

A törzs mozgásában részt vevő izmok

(az izmok a thoracolumbalis gerincet mozgatják)
 Ventralis flexio: m. rectus abdominis; m. obliquus externus abdominis; m.obliquus internus abdominis
m. psoas major, m. psoas minor
 Dorsalis flexio (extensio): m. quadratus lumborum; m. erector spinae; m.multifidus; m. semispinalis;
mm.interspinales
 A törzs rotációja: m. obliquus externus abdominis; m. obliquus internus abdominis; m. semispinalis;
mm.rotatores; m. multifidus
 Oldalra hajlás: m. quadratus lumborum; m. rectus abdominis; m. obliquus externus abdominis; m.
obliquus internus abdominis; m. erector spinae; m. multifidus; mm. intertransversarii

Bordaközi és légzést segítő izmok

 bordaközti izomok (mm.intercostales): a bordaközöket kitöltő izomcsoport

o mm.intercostales externi: a rostok felülről lefelé, hátulról előre futnak a borda sternalis végeihez,
a tuberculum costae-nál kezdődve a bordaközt kitölti, elöl azonban nem terjed tovább a
bordaporcnál. Folytatása elöl egy aponeurosis, amelyet membranaintercostalis externaként
ismerünk
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

o mm.intercostales interni: a rostok alulról felfelé, hátulról előre futnak a borda sternalis végeihez,
az angulus costae táján kezdődik, elöl a szegycsontig tart. Hátul aponeurosisban folytatódik: ez a
membrana intercostalis interna
o működésük: a külsők a belégzés, még a belsők a kilégzés feladatát látják el a bordakosár
emelésével, illetve süllyesztésével

 légzési segédizmok: a bordaközti izmok mellett más izmok is részt vesznek a mellkas
lézgőmozgásainak kivitelezésében, a bordakosarat süllyesztő izmok a kilégzésben, még az azt emelők a
belégzésben segítenek
o belégzést segítik: mm.scaleni (nyakizmok), m.sternocleidomastoideus (nyakizom), mm.levatores
costarum (thoracalis csigolyák proc. transversusáról ered, eggyel lejjebi borda testén tapad),
m.serratus posterior superior (nyak, felső hátcsigolyák proc.spinosusáról ered, felső bordák testén
tapad), thoracohumeralis izmok
o kilégzést segítik: m. serratus posterior inferior (alsó thoracalis, felső lumbalis csigolyák
proc.spinosusáról ered, alsó bordák testén tapad), m.transversus thoracis (proc.xyphoideus2-5
bordák), hasizmok

Axialis hátizomzat (részletesebben lásd.: III/20)

 A gerinc két oldalán hátul, a processus spinosusok és az oldalfelé nyúló processus costariusok, ill.
transversusok által alkotott vályút (sulcus dorsi) több izomból álló vaskos izomcsoport tölti ki (mély
hátizmok), beidegzésük: gerincvelői idegek dorsalis ágai által
 m.erector spinae rendszer: a keresztcsont hátulsó felszínén ered, medialis (=m.longissimus) és lateralis
(=m.iliocostalis) nyalábra válik, mindkét nyalábról csigolyánként rostok válank le, és az egyes csigolyák
különböző nyúlványain, illetve a bordákon tapadnak
 m.spinalis: a felső ágyékcsigolyáktól az alsó nyakcsigolyákig a proc.spinosusokat kötik össze
 transversospinalis izmok: az erector spinae-től takartan találhatóak, egy csigolya harántnyúlványát
kötik össze egy feljebb lévő csigolya tövisnyúlványával
o m.semispinalis: 5-6 csigolyát hidalnak át
o m.multifidus: 3-4 csigolyát hidalnak át
o mm.rotatores: 2 csigolyát hidalnak át, rotáló hatásúak
 az axialis izmok mélyén: mm.interspinales, mm.intertransversarii (nevüknek megfelelő képletek szerint
az egymással érintkező csigolyákat kötik össze)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Spatium intercostale

 A m. inercostales internus és ennek kis rostjai, a m. intercostales

intimus rostjai közrefogják a sulcus intercostalist, így kialakítva
a canalis intercostalist. A canalis intercostalis képletei:
(sorrendben: V A N)
 Venae intercostales ant. et post. (a v. intercostales ant. a v.
thoracica internaba, még a post. jobb oldalon a v. azygosba,
baloldalon a v. hemiazygosba torkollik)
 Arteriae intercostales ant. et post. (az a. intercostales ant. az a.
thoracica interna ága, még a post. az aorta thoracica ága)
 Nervus intercostales (a truncus sympathicusból)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

III. / 18. Az emlő anatómiája, vérellátása és nyirokelvezetése.

 Az emlő (mamma) páros bőrmirigy, feladata az újszülött táplálása, váladéka a tej/lacfeminium/
 Az emlő a 3-6 bordák magasságában helyezkedik el, alakját legjobban a kúp-félgömb kombinációja adja
meg (a bimbó vonala alatt inkább félgömb, felette kúp), a mellkas domborúsága miatt a két emlő
tengelye széttartó
 Az emlő részei:
o glandula mamma (mirigyállomány): a terhesség második felében indul fejlődésnek, előtte a
serdülőkortól kezdve zsíros kötőszövet adja a fő állományát (corpus adiposum mammae),
végleges fejlettségét a szoptatás során éri el
o lobi mammae: 14-24 sugarasan elhelyezkedő mirigylebeny
o areola mammae (bimbóudvar): 2-5cm átmérőjű erősebben pigmentált terület
o papilla mammae (emlőbimbó): az areola közepén található csapszerű kiemelkedés, környezete
simaizomban gazdag, mechanikai ingerre a bimbót kiemeli, hogy a csecsemő meg tudja ragadni
o ductus lactiferi: 15-20 kivezetőnyílás a papilla tetején, ezek nyílása előtt orsó alakú tágulatok a
sinsu lactiferi-k
o glandulae areolares /Montgomery/: 5-15 tejmirigyhez hasonló szerkezetű csökevényes
képződmény a bimbóudvar szélén

Ér-ideg ellátás, nyirokelvezetés

 arteriák: a.thoracica interna rami mammarii, a.thoracica lateralis, aa.intercostales posteriores

 venák: v.thoracica interna (v.subclavia), v.thoracica lateralis (v.axillaris), vv.intercostales
posteriores (v.azygos/hemiazygos), v.jugularis externa, v.thoracoepigastrica, v.cephalica
 beidegzés: Nn. supraclaviculares, Nn. intercostales II-V.
 nyirokelvezetés:
o Nll. pectorales útján→Nll. axillares→Nll.infraclaviculares→Tr. subclaviusokba
o Nll. interpectorales újtán→Nll.infraclaviculares→Tr. subclaviusokba
o Nll. intercostales útján→Nll. parasternales→Nll. mediastinales antt.→Tr. subclaviusokba
 Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Az emlő szöveti szerkezete

 nem terhes, ivarérett nőben a mirigyállomány kivezetcső-rendszer jellegű,
zsírszövetben gazdag kötőszövette körülvéve
 a terhesség 3-6 hónapjára a mirigyek végei elágazó végkamrákat alakítanak
ki, és megindul a secretum termelése (ez a szülés utánig kevéssel is még
eltérő összetételűcolostrum/kora tej)
 a szülést követő néhány napban további gyors szaporodás, a lebeny
végkamrái tág lumenűekké válnak
 a secretum lipid komponensei apokrin, még a protein komponensei merokrin
secretioval távoznak a secretios sejtből
 a csecsemő elválasztása után a mirigy nagy mértékben visszafejlődik, de nem
áll vissza a terhesség előtti állapot

Az emlő fejlődési rendellenességei

 polymastia: a tejléc vonalában számfeletti emlő
 mamma aberrans: a tejléc vonalán kívüli számfeletti emlő
 amastia: az emlő hiánya (nem keverendő össze a férfi csökevényes
emlőjével-mamma virilis!)
 micro/macromastia: kóros mértékben kis/nagy méretű emlő
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

III. / 19. A széles hasizmok, a m. rectus abdominis és a rectus hüvely.

Hasizmok

 a hasizomzat a hasüreg elülső, oldalsó, részben hátsó falát alkotja, zömükben széles, lapos izomlemezek,
inaik aponeurosis jellegűek,az izmok több rétegben egymással kereszteződő rostokkal zárják a hasüreget
 hasizmok: széles hasizmok (külső-, belsp ferde hasizom, haránthasizom), egyenes hasizom, m.quadratus
lumborum (a hátsó hasfal alkotásában vesz részt), és a m.pyramidalis (kevésbé fontos apró izom)
 együttes feladatuk a hasprés (kilégzésnél, vizelet-székletürítésnél, szülésnél, köhögésnél, tüsszentésnél,
hányásnál fontos)

Izom neve Eredés Tapadás Beidegzés Működés

M. obliquus 5-12 borda külső linea alba, crista iliaca nn.intercostales, féloldali: mellkas rotációja
externus abdominis felszíne n. iliohypogastricus, ellenoldalra
n. ilioinguinalis kétoldali: mellkas medence
felé húzása, hasprés, hasi
légzés
M. obliquus fascia linea alba, alsó három nn.intercostales, féloldali: mellkas rotációja
internus abdominis thoracolumabalis, borda n. iliohypogastricus, azonos oldalra
crista iliaca, lig. n. ilioinguinalis kétoldali: mellkas medence
inguinale oldalsó felé húzása, hasprés, hasi
része légzés
M. transversus 7-12 borda belső linea alba nn.intercostales, hasprés, hasi légzés
abdominis felszíne, fascia (ffi: alsó rostok n. iliohypogastricus,
thoracolumbalis, m.cremaster alkotása) n. ilioinguinalis
crista iliaca
M. rectus 5-7 bordák porca, os pubis (symphisis nn. intercostales mellkas medence felé húzása,
abdominis sternum pubica) hasprés, hasi légzés
M. pyramidalis os pubis linea alba nn. subcostales linea alba feszítése

 m.obliqus externus abdominis: a nyolc alsó borda külső felszínén ered, hátsó széle a m. latissimus
dorsi elülső szélével a csípőtaraj felett kis háromszögletű területet (trigonum lumbale) hagy szabadon,
rostjai ferdén lefelé és előrefelé haladnak, hátsó-alsó rostjai húsosan tapadnak a crista iliaca külső
ajkának elülső felén egészen a spina iliaca anterior superiorig, a többi rost egy oldalfelé néző L alakú
vonal mentén ínba megy át (aponeurosis m. obliqui abdominis externiszabad alsó széle a ligamentum
inguinale), aponeurosisa medialis-alsó részén kis nyílás az anulus inguinalis superficialis (canalis
inguinalis belső nyílása)
 m.obliqus internus abdominis: a hasfal középső izomrétegét képezi, rostjai a crista iliaca érdességéről,
és a fascia thoracolumbalisról indulnak, leghátsó rostjai húsosan tapadnak az alső három borda alsó
szélén, többi része bőnyébe megy átkét lemezre válva közrefogják a m.rectus abdominist, végül a
linea albában tapadnak
 m.transversus abdominis: vízszintes irányban képezi a hasfal belső izomrétegét, felső rostjai a hat alsó
borda belső felszínén, középső rostjai a fascia thoracolumbalison, alsó rosjai a crista iliacán erednek,
tapadása együttesen a linea albában
 m.rectus abdominis: a hasfal elülső – előző izmok által csak bőnyésen fedett – részét hidalja át
függőleges lefutású pánt alakjában, az 5-7 bordák porcának elülső felszínéről ered, a köldöktől lefelé
fokozatosan keskenyedve tapad a symphisistől két oldalt az os pubison, rostjai a rectushüvelybe vannak
beágyazva, az izomhasat 4 harántirányú inas betét (intersectiones tendineae) szakítja megrögzítik az
izmot a rectushüvely elülső falához, megakadályozzák az izom túlnyújtását
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Rectushüvely, linea alba

 a széles hasizmok aponeurosisai

alkotják, mind lateralis, mind
medialis oldalon zárt tokot képez a
kétoldali m.rectus abd. számára,
melynek inas betétei a rectushüvely
hátsó falával összenőttek
 a m.obl.ext. aponeurosisa, illetve az
internus aponeurosisának elülső fele
(2 részre válik) a m.rectus abd.
előtt, még az internus
aponeurosisának fele, és a
transversus aponeurosisa e mögött
halad el, ezáltal 1.5-1.5
aponeurosissal közrefogva azt
 a linea arcuata mentén a rectushüvely hátulsó része megszűnik; mindhárom széles hasizom aponeurosisa
a m.rectus abdominis rostjai előtt, egy bőnyébe összeszedődve fut el
 linea alba: a széles hasizmok kétoldali rostjai x-alakú kereszteződésekkel, a proc.xyphoideustól a
symphysisig tartó inas varratot hoznak létre

Az elülső-oldalsó hasfal rétege

 bőr
 fascia abdominalis spfc.: lamina adiposa /Camper/ + lamina membranosa /Scarpa/
 musculo-aponeurotikus réteg (m.obliqus externus-internus abd, m.transversus abd.)
 fascia transversalis
 peritoneum parietale (hashártya fali lemeze) + subperitonealis zsír
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Plicák az elülső hasfalon

 plica (redő): savós hártya/nyálkahártya valamilyen képlete által beemelt területehasfalon: a

peritoneumot egy képlet felemeli
 plica /ligamentum umbilicalis mediana: az urachus (magzati húgycső) maradványa
 plica / ligamentum umbilicalis medialis: az a.umbilicalis elzáródott (pars occlusa) maradványa
 plica / ligamentum umbilicalis lateralis: az a. és v. epigastrica inferior fut benne
 Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

III. / 20. A hátulsó hasfal izmai és a

mély hátizmok.
A hátulsó hasfal izmai

 m.quadratus lumborum: a crista iliaca hátsó részét

köti össze a 12. bordával, egyes rosjai az 1-4 lumbalis
csigolyákon is rögzülnek, a hátsó hasfal alkotásában
vesz részt, felső részét a rekesz arcus lumbocostalisa
hidalja át

 m.iliopsoas: a m. iliacus és a m.psoas major-minor

ventralis csípőizmokként a hátsó hasfal izomzatának
mdeialis részét képezik

Izom neve Eredés Tapadás Beidegzés Működés

M. quadratus crista iliaca hátsó része 12. borda, L1-4 proc. plexus lumbalis rr. bordák süllyesztése,
lumborum costalis musculares thorax lateralis flexio
M. iliacus fossa iliaca trochanter minor n. femoralis csípő flexio
M. psoas major T12 – L4 corpus, proc. trochanter minor n. femoralis csípő flexio
costarius

Axialis hátizomzat

 A gerinc két oldalán hátul, a processus spinosusok és az oldalfelé nyúló processus costariusok, ill.
transversusok által alkotott vályút (sulcus dorsi) több izomból álló vaskos izomcsoport tölti ki (mély
hátizmok), beidegzésük: gerincvelői idegek dorsalis ágai által
 m.erector spinae rendszer: a keresztcsont hátulsó felszínén ered, medialis (=m.longissimus) és lateralis
(=m.iliocostalis) nyalábra válik, mindkét nyalábról csigolyánként rostok válank le, és az egyes csigolyák
különböző nyúlványain, illetve a bordákon tapadnak
 m.spinalis: a felső ágyékcsigolyáktól az alsó nyakcsigolyákig a proc.spinosusokat kötik össze
 transversospinalis izmok: az erector spinae-től takartan találhatóak, egy csigolya harántnyúlványát
kötik össze egy feljebb lévő csigolya tövisnyúlványával
o m.semispinalis: 5-6 csigolyát hidalnak át
o m.multifidus: 3-4 csigolyát hidalnak át
o mm.rotatores: 2 csigolyát hidalnak át,
rotáló hatásúak
 az axialis izmok mélyén: mm.interspinales,
mm.intertransversarii (nevüknek megfelelő
képletek szerint az egymással érintkező
csigolyákat kötik össze)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Fascia thoracolumbalis

Felszínes, mély és belső részből álló, vastag, aponeurosisszerű lemez. A felszínes lemez a keresztcsonton
és az ágyékcsigolyák tövisnyúlványain ered, és oldalfelé fordulva a m. erector spinae mögött halad el. A
mély lemez az ágyékcsigolyák processus costariusán ered, a két lemez a fenti izom lateralis szélénél
egyesül egymással. Így a gerinc oldalsó vájulatával együtt szoros osteofibrosus tokba zárja a fascia a mély
hátizomzatot. Felfelé a hát közepén a fascia fokozatosan elvékonyodik. Nevezetes, hogy róla ered több
hasizom (m. obliquus abdominis internus és m. abdominis transversus), hátizom (m. latissimus dorsi), sőt
az alsó végtag egyes izmai is (m.gluteus maximus egy része). A hasüreg tökéletes izmos körülzárásában is
fontos mechanikai szerepe van.
 Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

III. / 21. Canalis inguinalis. Sérvcsatornák az elülső és a hátsó hasfalon.

Canalis inguinalis

 a canalis inguinalis a lig.inguinale medialis része felett futó csatorna, rajta keresztül egy köteg
(nemekben eltérő képletekkel) jut ki a hasüregből a lágyéktájékra
 fejlődése során a lágyékcsatornában halad a here, hogy a herezacskóba kerüljön

A hasfal gyenge pontjai, sérvcsatornák

 Hesselbach-inguinalis háromszög:
o fossa inguinalis medialis (ld.: III/19) direkt
lágyéksérv
o fossa supravesicularis (ld.: III/19) hernia
supravesicalis
 linea alba: rectusdiastasis (a két m.rectus abdominis
eltávolodik egymástól, a linea alba ezért
elvékonyodik-széthúzódik, sérvkapu lehet)
 linea semilunaris /Spiegel/: a linea semilunaris-linea
arcuata metszéspontja alatt gyenge pontSpiegel-sérv
 anulus umbilicalisköldöksérv (hernia umbilicalis)
 canalis inguinalis: fossa inguinalis lateralis (ld.:
III/19)indirekt lágyéksérv
 hiatus subinguinalis (mindhárom lacunája)
 trigonum lumbale inferior /Petit/: csúcsával felfelé
néző háromszög; m.obliqus ext-m.latissimus dorsi-
crista iliaca
 trigonum lumbale superior /Grynfelt/: csúcsával lefelé
néző háromszög; m.obliqus int-m.quadratus
lumborum-12.borda
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

IV. ALAPSZÖVETEK

IV. / 1. Sejtkapcsoló struktúrák és sejtfelszíni specializációk.

Sejtkapcsoló struktúrák

 A soksejtű szervezeteket sokféle, eltérő struktúrájú, funkciójú differrenciált sejtek alkotják. Az

azonos típusú, funkciójú sejtek sokszor egymással érintkezve találhatóak.
 Sejtadhézió: a sejtek azon tulajdonsága, hogy más sejtekkel időlegesen/tartósan specifikusan
összekapcsolódnak
 A sejtek ezen kívül kapcsolatot hoznak létre az extracellularis matrix (ECM) elemeivel is, ez a sejt-
matrix adhézió.
Sejtadhéziós molekulák (CAM)
 Sejtek specifikus összeköttetéseiért felelősek, többnyire integráns fehérjék.
 típusai: homeotípiás: két sejt ugyanazon sejtadhéziós molekulái kapcsolódnak
heterotípiás: két sejt egymással kapcsolódó membránfehérjéi különbőzőek
ezen kívül: Ca-fűggő/Ca-t nem igénylő
1. Kadherinek: homeotípiás, Ca-függő, ECM-be nyíló, membránon 1x áthaladó integráns fehérjék,
végükön több, kötésért felelős Ca-érzékeny domén van
2. Immunglobulin szupercsalád: homeotípiás, Ca-t nem igénylő, immunglobulinokhoz hasonló
doméneket tartalmaznak
3. Szelektinek: heterotípiás, Ca-függő, sejthártyán többször áthaladó integráns fehérjék
4. Integrinek: csak egy részük sejtadhéziós molekula
Sejt-matrix adhéziós molekulák
 A sejtek szövetté való szerveződéséhez sejt-ECM közötti kötések jönnek létre.
 adhéziós molekulák (többféle kötőhely az ECM elemek számára+kötőhely a sejt számára)
o Fibronektin: két, diszulfid-híd által kötött polipeptidlánc, sokféle komponenst köt
o Laminin: három, kereszt alakba rendezett polipetidlánc, a lamina basalis alkotója (a
sejteket a kollagén-proteoglikán lemezhez rögzíti)
 receptorok (sejtfelszíni integráns fehérjék, adhéziós molekulákat kötnek)
o Integrinek

Sejtkapcsoló struktúrák

 A szöveti kötelékben a sejtek gyakran kapcsolódnak supramolekuláris struktúrákkal.

 Funkciójuk: mechanikai összekapcsolás, szabad diffuzió gátlása, kisméretű molekulák és ionok
cseréje
 három típus: mechanikai kapcsolóstruktúrák
diffúziós gát
kisméretű molekula és ion-cserélő
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

 Mechanikai kapcsolóstruktúrák: sejt-sejt/sejt-ECM között

o szerkezetük: adhéziós molekula (integráns membránfehérje) + adapterfehérje (az adhéziós
molekulák ezeken keresztül kapcsolódnak a sejtvázhoz) + cytoskeleton elemei
(aktin/intermedier filamentumok)
1. Zonula adhaerens: sejt-sejt kapcsolat, a hámsejtek lumen felőli részén övszerűen
kapcsolja a sejteket
2. Desmosoma: sejt-sejt, foltszerű kapcsolat két sejt membránja között
3. Focalis kontraktus: sejt-ECM, zonula adhaerenshez hasonló struktúra
4. Hemidesmosoma: sejt-ECM, erős mechanikai igénybevételnek kitett hámsejteket
horgonyoz a lamina basalishoz
 Diffúziós gát: sejt-sejt között, a hámsejtek felső részén övszerűen körbefutó kapcsolóstruktúra, a két
szomszédos membrán szorosan kapcsolódik
/tight junction/zonula occludens
 Kismolekulák, ionok cseréje: nexus/gap junction, sejt-sejt között, foltszerű kapcsolat a két szomszédos
sejt között, kis hézag a membránok között (~1.5nm)
o szerkezet: 6 db konnexin molekula  konnexon (átérnek a membránon, kapcsolódnak a
szomszédos membrán konnexonjával)
o funkció: tápanyagok diffúz átadása, elektromos synapsis
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

IV. / 2. A fedőhámok típusai, előfordulásuk és jellemző tulajdonságaik.

 hámszövet: szorosan egymás mellé illeszkedő sejtekből álló sejtkötelék, amelyben a sejtek között
sejtközötti állomány nem, vagy alig található.
 A fedőhámok elsődleges funkciója a szervezet külső és belső felületeit (testfelszín, testüregek, üreggel
rendelkező zsigeri szervek, vezetékek belső terei, keringési rendszer) egy vagy több rétegben beborítja,
lezárja.

Membrana basalis

 Alaphártya a hámsejt basalis felszíne alatt, funkciója a mechanikai támasztás (ld.: hemidesmosoma),
regeneráció biztosítása (a sejtek rajta tudnak vándorolni),barrier

Fedőhámok csoportosítása
Sejtrétegek száma szerint
 egyrétegű: sejtek egy szabályos sorban
helyezkednek el a membrana basalison,
fizikai-kémiai ellenállóság csekély, pl.:
petefészek, endothel
 többmagsoros: sejtmagok két, vagy több
sorban helyezkednek el, mindegyik sejt
kapcsolatban áll a membrana basalissal, de
különböző magasságuk miatt csak egyesek
érik el a szabad felszínt, pl.: légutak
 többrétegű: két, vagy több sejtsor található,
membrana basalissal csak a legalsó sor
érintkezik, fizikai-kémiai ellenállóképessége
nagy, pl.: bőr, húgycső
Sejtek alakja szerint
 laphám: sejtek sokkal szélesebbek, mint
amilyen magasak, sejtmagok lapítottak,
alappal párhuzamosan nyújtottak, pl.:
endothel, mesothel
 köbhám: sejtek szélessége és magassága közel
azonos, magok gömb alakúak, pl: vesében
 hengerhám: sejtek magassága nagyobb, mint a
szélességük, magok a sejtek basalis részén,
alapra merőlegesen megnyúltak, pl.: légutak,
vékonybél
 átmeneti hám (urothel): a felszíni réteg alakja
a funkció függvényében képes változni, pl.:
ureter, húgyhólyag
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Egyrétegű hámok:
 egyrétegű laphám: ellapult sejtek (cytoplasma vékony sáv, a sejtmag kiemelkedik), vékony sejtréteg,
sejtek széleiken kapcsolódnak egymáshoz, pl.: Bowmann-tok külső lemeze, Henle-kacs
o alaki sajátságokat tekintve szintén egyrétegű laphám, de biológiai sajátságokban, eredetben
különbözik a savós hártyákat borító mesothel, valamint a szív-érrendszert bélelő endothel
 egyrétegű köbhám: alacsony, csonkagúla alakú sejtek, magasságuk megegyezik a szélességükkel,
gömbölyű sejtmag a sejt közepén, pl.: petefészek külső borítása, vesetubulusok hámja
 egyrétegű hengerhám: hasáb alakú sejtek, magasságuk jóval nagyobb a szélességüknél, ovális
sejtmag kissé basalisan, pl.: vékony-, vastagbél, epehólyag
 többmagsoros hengerhám: a sejtek mindegyike érintkezik a lamina basalissal, de a magjuk
különböző magasságokban találhatóak, különböző szinteken helyezkednek el, pl.: légutakban (csillós),
fülkürt, dobüreg, könnytömlő

Többrétegű hámok
 Több rétegből felépülő, ellenálló hámok, legfelső sejtrétegek ellapulnak
 Nagy mechanikai ellenállóképesség jellemzi: egymásra épülő több sejtréteg, hám-kötőszövet határa
hullámos (kötőszövetes papillák  nagy felület)
 Erős intercellularis kapcsolat: desmosomák, hemidesmosomák
 Gazdag capillaris-hálózat táplálja a hámot diffúzióval
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Többrétegű el nem szarusodó laphám

A legalsó, membrana basalissal érintkező sejtsor

(stratum basale) kis sejtekből áll, osztódásukkal
pótolják a felszínről leváló sejteket. A str. basale
fölött több rétegben sokszögletű sejtek
helyezkednek el, melyek egymással fejlett
desmosomákkal állnak erős mechanikai
kapcsolatban (szövettani előkészítés során a
sejtek eltávolodnak, de a desmosomák
megmaradnak, sejtek ezeken a helyeken
nyúlvánszerűen kihúzódnak ->tüske). A réteg
neve stratum spinosum/polygonale. A legfelső
egy-két sejtsor ellapult sejtekből áll, stratum
planocellulare. Előfordul a szájüreg, garat,
nyelőcső, hüvely hámjában.

Többrétegű elszarusodó laphám

Állandóan újraképződő sejtjei fokozatoaan

szaruanyaggá alakulnak át, miközben a felszín
felé tolódnak és apoptosissal elhalnak. A hám
alsó két rétege (str. basale, str. spinosum) nagy
vonásokban megegyezik az el nem szarusodó
háméval. Ezen sejtek után 2-3 sejtsorban
ellaposodó sejtek következnek, melyek
cytoplasmájában basophil festődést mutató
keratohyalint tartalmazó rögök figyelhetőek
meg (str. granulosum). Az elszarusodás
következő szakaszát tükrözi az a keskeny,
sejtmagmentes, homogénnek tűnő eosinophil
réteg, mely az előbbi réteg után következik
(str. lucidum), ez a réteg azonban csak erősen
elszarusodó hámokban található. Legfelül
igénybevételtőé függően változó vastagságú, a
felszínén lemezesen hámló szaruréteg (str.
corneum) található.

 többrétegű köbhám: verejtékmirigyek kivezetőcsövében

 többrétegű hengerhám: basalis és felszíni rétegben vannak a sejtek, közöttük polygonalis sejtek, pl.:
férfi húgycső nagy része
 átmeneti hám/urothel: basalis henger alakú sejtek, polygonalis sejtek, felszínen nagy, gyakran
többmagvú esernyősejtek (nagy méretváltozást, ozmotikus nyomást is elviselnek), pl.: vesemedence,
húgyvezeték, húgyhólyag, húgycső kezdeti szakasza [hámátmenet==átmeneti hám ! ]

(metaplasia: átmenet a hámok között, a fedőhám megváltozik; a szomszédos hámok egymás helyét
foglalják el, metaplasia mint rák-megelőző állapot)
 Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

IV. / 3. A mirigyhámok típusai és szövettani jellemzői.

 Sok sejtnek alapvető képessége, hogy anyagokat szintetizál, és azokat a környezetébe üríti. Ezek
lehetnek a szervezet működéséhez fontos anyagok, ilyenkor a folyamatot szekréciónak nevezzük, de a
sejtből kibocsátott anyagok képviselhetnek a szervezet számára felesleges salakanyagot is, ez az
exkréció. A hámok egy jelentős csoportja szekrécióra szakosodott, ezek a mirigyhámok.

Endoepithelialis mirigyek

 előfordulnak olyan fedőhámok, amelyekben a hámsejtek mindegyike végez szekréciós tevékenységet,

ezek átmenetek a fedő-és mirigyhámok között, pl.: gyomor nyálkahártyájának szekréciós fedőhámja
 egyedi mirigyhámsejtek is előfordulhatnak valamilyen fedőhám sejtjei közé ékelve, ezek az egysejtű
mirigyek, pl.: kehelysejtek a bélhámban

Exoepithelialis mirigyek

Váladék kiürítésének iránya, elvezetés módja szerint:

 exokrin: külső elválasztású mirigyek, az általuk termelt anyagot (faggyú, verejték, tej, emésztőnedv, nyák)
külső/belső felszínrekre juttatják egy kivezető csőrendszer segítsaégével. A hám funkciója többnyire
kétirányú: elválasztó funkciójú végkamrarészhez váladék elvezetésére szolgáló kivezetőcső csatlakozik.
 endokrin: belső elválasztású mirigyek, nincs kivezető csőrendszerük, hormonokat termelnek, ezek a vér
útján jutnak el a célsejtekhez. Felépítésükben az erekkel való kapcsolat igen szoros, de a vér közvetítő
szerepe nélkül, diffúzióval is eljuthat a célsejthez, ha az közel van.

A termelt váladék összetétele, kémiai jellege szerint:

 mucinosus/nyákos: viszkózus váladékot termelnek, magas a szénhidráttartalma, a mucin HE festéssel alig
festődik, ezért a mucinosus sejtek világosak, habos plazmájúak, a sejthatárok jól kirajzolódnak. A mucin
erős vízkötő tulajdonsága miatt a fixálás alatt erősen megduzzadhat, az amúgy is basalis helyzetű
sejtmagot a basisra nyomja (ellapult sejtmag).
 serosus/savós: a termelt váladék híg, enzimekben gazdag, sejtek apicalis részén felhalmozott váladékot
látunk szekréciós granulumok formájában.

A kiürítés módja szerint:

 merokrin: nem jár cytoplasma-veszteséggel, pl.: pancreas, nyálmirigyek, gyomormirigyek
 apokrin: a termelt anyag úgy jut a lumenbe, hogy a sejt apicalis cytoplsamájának egy kis részével
lefűződik, pl.: laktáló emlőben a termelt zsírcseppek lumenbe juttatása
 holokrin: a mirigysejt egésze váladékká alakul pl.: faggyúmirigy

A végkamra alakja szerint

 tubularis: kivezetőcsőben végződik
 acinosus: bogyószerű
 alveolaris: hólyagszerű
 tubulo-acinosus: csöves-bogyós
 tubulo-alveolaris: csöves-hólyagos
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

IV. / 4. Az érzékhámok típusai és előfordulása.

 Módosult hengerhámsejtek, szabad felszínükön rendszerint specializációk figyelhetők meg
stereociliumok, kinociliumok és mikrobolyhok formájában. Előfordulásuk és arányuk az adott
érzékszervre jellemző. Általában fedőhám jellegű hengerhámsejtek (támasztósejtek) közé ékelten
fordulnak elő. Funkcionális vonatkozásban különleges módon differenciálódtak: meghatározott fizikai
vagy kémiai behatásokra ingerületi állapotba jutnak.
 Primaer érzékhámsejt: neuroeptihel sejt, a sejt alapjáról induló nyúlványon az ingerület közvetlenül a
központi idegrendszerbe jut, pl.: szaglóhám
 Secundaer érzékhámsejt: olyan érzékhámsejt, mely az ingerületét a sejten végződő érző idegrostnak
(annak periferiás nyúlványának) adja át, pl.: szőrsejtek (halló-és egyensúlyozó szerv), ízlelő bimbók
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

IV. / 5. A kötőszövetek sejttípusai.

 A kötőszövet sejtjei nagy mennyiségű intercelluláris anyagot szecerálnak, amelybe beleágyazódnak,
széttolódnak egymástól. A kötőszövet szervek és szervrendszerek rugalmas összetartására
differenciálódott szövet.
 A kötőszövetek részei: fix és mobilis kötőszöveti sejtek, illetve sejtközötti állomány (ECM+kötőszöveti
rostok)

Fix kötőszöveti sejtek

 fibrocyta: Megnyúlt sejtek, többnyire kollagénrost-kötegek felszínére tapadnak. A fibroblast a fibrocyta

ECM termelésre elkötelezett formája.
 adypocita: A citoplazma és a sejtmag kiszorul a sejt szélére, pecsétgyűrű-szerű formájú sejek. A sejt
egyre több zsírcseppet tart meg (sárga zsírszövet), vagy a zsírcseppek nem fúzionálnak egységgé (barna
zsírszövet ->hőtermelés)
 melanocyta: Melanin előállítására szakosodott sejt, védelem az UV-sugárzás ellen.
 mesoblast: Az embrionalis kötőszövet pluripotens sejtje, nemcsak kötőszöveti, hanem porc, csont, zsír
és simaizomsejtté is képes differenciálódni. Kisszámú pluripotens mesoblast felnőttben is fennmarad,
amelyekből kötő-és támasztószöveti sejtek pótlódhatnak, vagy daganatok is kiindulhatnak.
 reticularis sejt: Nagy, ovális, laza szerkezetű sejt, rácsrostokat termeli és azokat nyúlványaival
behüvelyezi.

Mobilis kötőszöveti sejtek:

 plasmasejt: B-limfociták végállapota (pontosabban memóriasejt-állapot előtti), antitestet termelő sejt,

aktív ER, Golgi-apparátussal rendelkezik.
 mastocyta/hízósejt: Hystamin, serotonin-tartalmú granulumok, feladatuk az exocitózis, az anyagok a
szövetben duzzanatot (oedema) okoznak,a gyulladási folyamatokban van szerepük.
 histiocyta/macrophag: A macrophagok a vér monocitáiból lesznek, melyek a csontvelőben
keletkeznek. Kivándorolva letelepszenek és specifikus fagocitákká differenciálódnak (Kupffer-sejt,
alveoláris makrophag, osteoclast, microglia stb…) Citoplazmájukban primér-, szekundér lizoszómák és
reziduális testek vannak. A histiocyták fúziójából szöveti óriássejtek keletkeznek, amelyek bizonyos
krónikus gyulladások jellemzői
 lymphocyta: Nagyméretű sejtmaggal rendelkező sejtek, immunrendszer központi sejtjei, a
vérkeringésből és a nyirokrendszerből a kötőszövetbe is bejutnak.
 granulocyta:
o neutrophil: gyulladásos folyamatokban vesznek részt, intenzív baktérium-fagocitózisra képesek
o eosinophil: basophil granulocyták, mastocyták reakcióinak közömbösítése
o basophil: allergiás és idegen testi betegségekben játszanak szerepet
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

IV. / 6. Kötőszöveti rostok és az alapállomány.

 A kötőszövet sejtjei nagy mennyiségű intercelluláris anyagot szecerálnak, amelybe beleágyazódnak,
széttolódnak egymástól. A kötőszövet szervek és szervrendszerek rugalmas összetartására
differenciálódott szövet.
 A kötőszövetek részei: fix és mobilis kötőszöveti sejtek, illetve sejtközötti állomány (ECM+kötőszöveti
rostok)

Kötőszöveti rostok

 kollagénrost: 2-20 μm vastagak, főzés hatására enyvet képeznek, húzásra igen ellenállóak,
szintézisükhöz C-vitamin szükséges (hiányában skorbut), szintézisük: fibroblastok tropokollagént
termelnek, ezek kollagén fibrillumokká polimerizálódnak (harántcsíkolatot mutatnak), majd a
fibrillumok kollagén rostokat hoznak létre, 19 féle kollagén tartozik a kollagénrostok családjába,
tipikus előfordulásuk a bőr alatti kötőszövetben, inakban
 retikuláris rost: 20-45 μm vastagak, reticulocyták termelik, jellemző előfordulási helye a csontvelő,
erek fala, immunszervek, máj kötőszövete (haemato-lymphopoieticus szervek)
 elasztikus rost: kollagénnél is vékonyabb rostok, nyújthatóak, fibroblastok termelik, elasztinból és
fibrillinből épülnek fel, előfordulási helyük az elasztikus arteriákban, fülkagylóban

Amorf alapállomány

 Glükózaminoglikánok (GAG): alapállomány fő komponense, diszacharid egységekből épülnek fel

hosszú láncokat alkotva, jó kenőanyagok (inak, ízületek), pl.: hyaluronsav, kondroitinszulfát,
keratánnszulfát, dermatánszulfát
 Proteoglikánok: fehérje-GAG komplexek, negatív töltéseik (GAG-molekulák  szulfátcsop.) miatt
sok vizet képesek megkötni, kötött vízmolekulák miatt nagy nyomásnak is ellenállnak
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

IV. / 7. A porcszövet szerkezete és típusai.

 A porcszövet a kötő- és támasztószövetek közé tartozó szövettípus. alapszerkezetét a sejtek és a
terjedelmes sejtközötti állomány adják. mechanikai tulajdonságait tekintve rugalmas, nagy
ellenállóképességű, kevéssé hajlítható.
 Rostok alapján megkülönböztetünk hyalinportcot/üvegporc/kollagénrostok (ízületi felszíneken, gége,
trachea, bronchusok, orr), rugalmas porcotelasztikus rostok (fülkagyló, epiglottis, tuba auditiva, gége
kisebb porcai), rostos porcotkollagénrostok (discusokban, meniscusokban)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

IV. / 8. A csontszövet szerkezete: sejttípusok, extracelluláris állomány.

 A csontszövet sejtekből és terjedelmes sejtközötti állományból épül fel, az ECM komponensei közül a
kollagénrostok dominálnak, de megjelenik egy új komponens, a főként kalciumsókból álló szervetlen
állomány. Mechanikai tulajdonságait tekintve kemény, ellenálló, ugyanakkor rugalmas és szilárdságához
viszonyítva könnyű vázszövet. Ennek köszönhetően kiválóan alkalmas a mozgékony belső váz
felépítésére, és a belső szervek védelmére.

 kétféle szerveződési formájuk van: a kollagenek nem mutatnak szabályos elrendeződést fonott (primer)
csontszövetembryonalis csontképzés kezdeti szakaszábán, csonttörések helyein fordul elő
 a kollagenek a csontfelszínnel párhuzamosan rendeződnek lemezes (másodlagos) csontszövet

A csontszövet sejtjei

 osteocyta: nyúlványos sejtek, a lacunákban találhatóak, feladatuk a mátrix fenntartásának, termelésének

elősegítése
 osteoblast: intercelluláris állományt termelik, feladatuk befejeztével osteocytákká alakulnak,
 nyugvó osteoblast: lapos sejtek a Havers-csatornák belsejében, trabeculák felszínén
 osteoprogenitor sejt: mesoblastból differenciálódik, csontfelszínen (periosteum, endosteum), erek
mentén található
 osteoclast: többmagvú fagocita óriássejtek (monocytákból képződnekvér útján kerülnek a csontba),
feladatuk az intercelluláris állomány lebontása (szerves, szervetlen egyaránt), a Howship-lacunákban
találhatóak (csontlebontás maradványaként megmaradó üregek)

Intercellularis állomány

 szerves állomány: 35%, nagy része keresztkötött kollagénrost, kevés proteoglikán (fehérje:
osteokalcin, osteopontin, fibronectin)
 szervetlen állomány: 65%, hidroxilapatit kristályok, a kollagénrostok közötti kis helyekre kötnek be,
Mg, Fe, Zn. Pb, Cu, Sr-ionok, víz
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

IV. / 9. A csontosodás szövettani formái. Csontgyógyulás.

Elsődleges csontosodás

Primaer angiogen/Krompecher-féle csontosodás

 Differenciálatlan mesenchymális sejtek (az erek tunica adventitiájából származnak) közvetlenül
alakulnak osteoblastokká, majd csontsejtekké, maguk körül csont alapállományt termelve.
 Sem porc, sem kötőszövet nem előzi meg a csontot: az osteoblastok közvetlenül az erek falán rakódnak
le (ezért angiogen).
 Pl.: foghúzás után a fogmeder (alveolus) ilyen mechanizmussal töltődik ki a csontállománnyal, a
csontba fúrt lyuk így regenerálódik, a varratok összetalálkozása után a koponyacsontok növekedése is
ilyen módon történik

Másodlagos csontosodás

 csontosodáskor előzetesen már meglévő más támasztószövet épül át csontszövetté

Desmalis csontosodás
 előzetesen kifejlődött kötőszövetes lemez csonttá épül át, pl.: koponyatető csontjainak fejlődése
 mesenchymalis telep egyes pontjain kezdetben nyúlványos mesenchymalis sejtek tömörülnek, e
tömörülések központjában az előzőleg már meglevő kötőszöveti rostok körül nagyobb mennyiségű sejt
közötti állomány rakódik le, mely a sejteket eleinte csak széttolja, majd a nyúlványaik révén
összefüggésben maradó sejteket szorosan körülzárja
 a sejtek osteoblasttá differenciálódnak, az ECM-ben mészsók rakódnak le, a kötőszövetben néhány
szabálytalan csontgerenda keletkezik, melyek a punctum ossificationis (csontosodási központ, később
tuber ~) felől sugárirányban terjednek, majd egyre sűrűbbé, egységessé válnak
 a koponyacsontok a csontgerendáknak megfelelően csipkézett szélűvé válnak, ezen szélek
megközelítik egymást, fogazatuk egymásba illeszkedik (varratok, kutacsok keletkeznekld.: III/7.)
(a varratok kialakulása után a növekvő agynak megfelelően a koponyacsontoknak is növekedniük kell,
azonban a varraton belül már a primaer angiogen csontosodás feltételei szerint növekednek!)
 az arckoponya csontjai ilyen módon alakulnak ki (bonyolultabb mechanizmus), illetve desmogénnek
tekinthető a porcos kaptafára kívülről kötőszöveti telepből történő csontosodás (mandibula)
Chondralis csontosodás
 a csontok többsége (pl csöves csontok) előbb porcos telepként fejlődik ki, és ebből alakul át csonttá
 Perichondralis csontosodás:
o a csont diaphysisének megfelelő perichondrium átalakul periosteummá
o ennek a legbelső sejtjei osteoblastokká alakulnak át
o a diaphysis felszínén az osteoblastok mandzsettaszerű hüvelyt hoznak létre (appositionalis
csontosodás)
 Enchondralis csontosodás:
o a porc belsejében zajlik le a további csontosodás
o a porcsejtek degenerálódnak a diaphysisben, az őket körülvevő porcmátrixot fokozatosan
elmeszesítik,
o a porcsejtek bontó enzimeket szabadítanak fel, majd elpusztulnak, így üregek alakulnak ki
o erek törnek be a periosteum felől, a létrejött üregekbe az erek betörnek és a magukkal hozott
differenciálatlan mesenchymalis sejtekből osteoblastok differenciálódnak
o a porc csont átépülés az epiphysis irányába halad
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

o a szomszédos porcszövetben degeneráció játszódik le, a porcsejtek hosszanti sorokba

rendeződnek majd elpusztulnak,
o az elpusztult sejtek közötti elmeszesedett gerendák szolgálnak irányítóként a csontosodásnak
o ezekre rakódnak az osteoblastok, melyek csontmátrixot szintetizálnak
o így létrejönnek elmeszesedett porcból és csontból álló gerendák (primer trabeculák)
o a primer trabeculák az osteoblastok tevékenységének köszönhetően eltűnnek és csak a
csontszövetből álló gerendák maradnak meg (secunder trabecula) így alakul ki a velőüreg
o primer csontosodási pont a csontok diaphysisében
o secunder csontosodási pont a csontok epiphysisében , itt az elcsontosodó porcgerendák iránya
sugárirányú, így alakul ki a gömbölyű caput
o a csontosodás befejeztével két helyen marad porc az epiphysiseken és a epiphysis porckoron
o a hosszanti növekedésben az epiphysis porckorongnak van jelentősége
o állandóan osztódik és a diaphysis felöli oldalon elcsontosodik a porc
o zónái:
 nyugalmi zóna: a chondrocyták nyugalmi állapotban vannak
 szaporodási zóna: a porcsejtek szaporodnak és hosszanti sorokba rendeződnek
 hypertrophiás zóna: a porcsejtek megnagyobbodnak és X kollagen-t termelnek és
elindítják a mineralizációt
 mesenchymalis invázió zóna: bontó enzimeket szintetizálnak majd elpusztulnak,
kialakul a velőűr, ebbe kapillárisok nőnek és vele osteoblastok érkeznek
o Vastagságbeli növekedés: a periosteum felől appositionalis növekedéssel

Csontregeneratio

 csonttörés során a tökéletesen egybeillesztett, teljes nyugalomba helyezett törvégek között elsődleges
csontosodási mechanizmussal regenerálódik a csont (ez azonban nagyon ritka, pl mesterséges törésnél)
 a legtöbb esetben hiányoznak az elsődleges csontosodás feltételei, másodlagosan regenerálódik: a
sérült erekből származó vérömlenyből és csontszilánkokból kötőszövetes sarjszövet alakul ki (callus),
melyből desmalis úton történik a csontképzés
 bizonyos esetekben (túlzott nyomás, húzás a törvégeken) a callusból üveg-/rostos porc alakul ki és
chondrogén csontosodásnak megfelelően regenerálódik
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

IV. / 10. A harántcsíkolt vázizom fény- és elektronmikroszkópos szerkezete.

 Az izomsejt rendszeres és jól szabályozott összehúzódásokra képes sejtféleség. A felhasznált
sejtvázkomponens az aktinfilamentum, a mozgató molekula pedig a miozin. A kétféle filamentum képes
egymáson elcsúszni, ezáltal a sejtet contractálni. Az izomszövetek különböző differenciálódással
biztosítják a szervezet helyváltoztató és belső szerveinek mozgását.

 izomrost syncytium: a syncytium myoblastok fúziójából jön létre, a myoblast fúzió eredménye egy
hosszú, sokmagvú sejt (myotube), ennek további differenciálódása során megjelennek a cytoplasmában a
myofibrillumok, majd idegrostok kapcsolódnak az izomrosthoz (kialakítva a myoneuralis junctiot). A
differenciált izomrost basalis laminája alatt differenciálatlan satellitasejtek találhatóak, amelyek szükség
esetén myoblasttá alakulva lehetővé teszik a regenerációt.
 Az izomrostból vékony, fonálszerű harántcsíkolatot mutató contractilis elemek, myofibrillumok
izolálhatóak. Az izomrost harántcsíkolatát az magyarázza, hogy a párhuzamosan rendezett
myofibrillumok azonos festődésű részei azonos magasságban találhatóak.

 A-csík: világosabb csík, kettőstörést mutatanizotrop, I-csík: sötétebb vonal, nem mutat
kettőstöréstizotrop, H-csík: az A-csík közepén húzódó világos (német: Hell=világos) vonal, M-csík a H-
csíkot osztja két részre (Mittelscheibe), Z-vonal: az I-csík közepén van (Zwischenscheibe)
 A myofibrillum két Z-vonala eső ismétlődő szakaszokat sacromernek nevezzük. A vastag filamentumok
(miozin) egymás mellé párhuzamosan rendeződve a sacromer közepén helyezkednek el és alkotják az A-
csíkot (csúcsi részükkel a két Z-vonal felé tekintenek). Az I-csíkot alkotó vékony aktin filamentumok
egyik végükkel a Z-vonalba, másikkal az A-csíkba ágyazódnak be, a contractio mértékétől függő
mélységben.
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

 az összehúzódás során a filamentumok

hossza nem változik meg
 a vékony filamentumok becsúsznak a
vastagok közé ezáltal a sarcomer rövidül
meg
 a miozin feji része hozzákapcsolódik az
aktin filamentumhoz és konformáció váltás
hatására meggörbül a feji része ezáltal
elcsúsznak
 majd leválik és visszatér eredeti helyzetébe

 A myofibrillumok contractiojának szabályozásában két strukturális elem különös jelentőséggel bír, ezek
a T-tubulosok és a sacroplasmás reticulum. Az idegi ingerület és a contractio összekapcsolásában
játszanak szerepet.
 T-tubulusok: az ingerületet az izomrost membránjától az izomrost mélyébe a sejtmembrán vékony,
csőszerű betüremkedései vezetik
 Sarcoplasmás reticulum (SR): sER izomfunkcióhoz adaptálódott formája, a myofibrillumok felszínén
csövekből és ciszternákból álló szorosan anastomizáló hálózatot képez (tágult terminálus ciszternába
futva), a T-tubulussal az ún. triádot alkotja: T-tubulus + 2 rá merőlegesen futó terminális ciszterna
 A T-tubuluson keresztül érkező ingerület hatására SR-ből Ca-ionok szabadulnak fel, melyek contractiot
indukálnak.
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

Harántcsíkolt izmok osztályozása, izom-kötőszövet kapcsolat

 vörös izomrost (lassú összehúzódású, lassan fáradó izmok, pl.: rágóizom, diaphragma), fehér izomrost
(gyors összehúzódású, nagy erőkifejtő, gyorsan fáradó, pl.: biceps, rectus abd.), intermedier izomrost
 epymysium (izmokat vesz kívülről körbe, benne erek, idegek), perymysium (izomrost-kötegeket választ
el), endomysium (izomrostokat határol)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

IV. / 11. A simaizom fény- és elektronmikroszkópos szerkezete és beidegzése.

 Az izomsejt rendszeres és jól szabályozott összehúzódásokra képes sejtféleség. A felhasznált
sejtvázkomponens az aktinfilamentum, a mozgató molekula pedig a miozin. A kétféle filamentum képes
egymáson elcsúszni, ezáltal a sejtet contractálni. Az izomszövetek különböző differenciálódással
biztosítják a szervezet helyváltoztató és belső szerveinek mozgását.

 A simaizom összehúzódása általában lassú, de hosszú ideig fenntartott lehet, összehúzódásának ereje
elérheti a harántcsíkolt izomét, de energiafelhasználása jóval kedvezőbb. Működése akaratunktól
független, a vegetatív idegrendszer irányítása alatt áll.
 A simaizmot egymagvú, orsó alakú sejtek alkotják

 a sejtmembrán alatt jellegzetes subsarcolemmalis plakkok vannak, melyek az aktin filamentumok

kihorgonyzására szolgálnak, más aktin filamentumok pedig ún. sötét csomókban rögzülnek
 contractio alkalmával az aktin filamentumok szinte teljes hosszukban el tudnak csúszni a miozin
filamentumok mellett, így közelítve egymáshoz a subsarcolemmális plakkokat és a sötét csomókat

 Simaizom funkcióval rendelkező egyéb sejtek:

 myofibrocyták: simaizom funkciójú fibrocyták, a here kanyarulatos csatornáiban (a
fibrocytákban van miozin és aktin filamentum)
 myoepithel sejtek: hámsejtekből kialakult kontrakcióra képes sejtek, mirigyek
végkamráira jellemző
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

IV. / 12. A szívizom fény- és elektronmikroszkópos szerkezete.

 Az izomsejt rendszeres és jól szabályozott összehúzódásokra képes sejtféleség. A felhasznált
sejtvázkomponens az aktinfilamentum, a mozgató molekula pedig a miozin. A kétféle filamentum képes
egymáson elcsúszni, ezáltal a sejtet contractálni. Az izomszövetek különböző differenciálódással
biztosítják a szervezet helyváltoztató és belső szerveinek mozgását.

 A szívizom számos strukturális, molekuláris és élettani tulajdonságban különbözik a váz-és

simaizomszövettől, az alaki és funkcionális hasonlóságok mellett. A szívizom legnagyobb része ritmikus
összehúzódásra specializálódott, és ez a funkció az élet során megszakítás nélkül fenntartott
(munkaizomzat). Az izomsejtek kisebb hányada pedig ingerület képzésére és vezetésére specializálódott.
 A vázizom harántcsíkolatának szerkezete a szívizomra is jellemző, ismertetése ennél a tételnél is
követelmény! (ld.: IV/10. tételt)
 Az egyes szívizomsejtek határán megtalálható a discus intercalarisnak, vagy Eberh-vonalnak nevezett
struktúra, amely fascia adhaerensből, desmosomából, nexusokból áll (ld.: IV./1. sejtkapcsoló struktúrák)
 jelen vannak T-tubulusok, de kevéssé fejlettek, transversalis-axialis tubulus rendszernek nevezzük
(TATS)
 megtalálhatóak a sarcoplasmás reticulumok, a TATS-szal diádot alkot (vö.: triád - vázizom)
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

IV. / 13. A neuron fény- és elektronmikroszkópos szerkezete; az

interneuronális szinapszisok elektronmikroszkópos szerkezete.
 Az idegsejtek inger felvételére, továbbvezetésére és más sejteknek való átadására specializálódott sejtek.
Fontos tulajdonságuk, hogy az ingerület átadására szolgáló kapcsolatokat (synapsis) képezik, és ezek
segítségével összekapcsolódva láncolatokat, hálózatokat alkotnak (contiguitas-elmélet - Cajal). Az
idegszövet két fő alkotóeleme a neuron és a glia.
 Az idegszövet szerkezeti egysége a neuron, ezek teljesen differenciálatlan sejtek, általában nem
osztódnak, a sejtciklus G0 fázisában maradnak elpusztulásukig, azonban képesek nyúlványaik
regenerálására.
A neuron részei:
 perikaryon: a neuron sejtteste, dendritek találhatóak rajta
az ingerület felvételére (felületnövelés – dendrittüskék),
itt találhatóak a Nissl-rögök/tigroid/mezőkbe
rendeződött dER-ek, sértés hatására újrarendeződnek
 axon eredési kúp: az axon iniciációs szegmentuma,
mindig velőshüvely nélküli
 neurit: az ingerületleadó, effektor axonnyúlványt és
gliaborítását (központban oligodendroglia, periferián
Schwann-sejt alkotja) jelöli
(Redlich-Obersteiner vonal: a KIR és a perifériás
idegrendszer határán az a vonal, ahol az oligodendroglia
behüvelyezést felváltja a Schwann-sejt által képzett hüvely)
 neurit végén többnyire végfácska/telodendron található
 Ranvier-befűződés: a szomszédos
oligodendroglia/Schwann-sejtek között nincs
myelinborításugrásszerű/saltatorikus ingerületvezetés

Idegsejtek csoportosítása:
 unipoláris (csak egy nyúlvány, mely több ágra bomlik)
 bipolaris (egyik pólusán receptor jellegű dendrit a másikon effektor axon) pl.: bipoláris neuronok a retinában
 speudounipolaris (dendrit és axon közös törzsből veszi kezdetét, bipolaris neuronból alakul ki) pl.: ganglion
spinale
 multipolaris (egyik pólusán ered az axon, a többi részen dendritek indulnak ki) pl.: piramissejtek

 afferens idegsejt (érző idegsejt): idegrostjai a perifériáról szállítja az információt a központi idegrendszerbe (KIR)
 interneuron: idegrostjai a KIR-ben és a ganglionokban maradnak
 effernes idegsejtek / motoneuronok: a KIR-ből szállítják az információt a perifériára

Synapsisok

 részei: praesynapticus és postsynapticus neuron, köztük synapticus rés, a praesynapticus neuronban

neurotransmittert tartalmazó synapticus vesiculák vannak, melyek exocytosissal ürülnek a synapticus
résbe
Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

 synapsisok csoportosítása:
o Axo-dendritikus, Axo-axonális, Axo-szomatikus, Dendro-dendritikus, Dendro-szomatikus,
Glomeruláris
o Gátló szinapszisok, vagy Ingerlő szinapszisok

Regeneratio

(ha nincs használatban)

Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan I.
Kidolgozott jegyzet
2016

IV. / 14. A gliasejtek fény- és elektronmikroszkópos szerkezete.

 Az idegsejtek inger felvételére, továbbvezetésére és más sejteknek való átadására specializálódott sejtek.
Fontos tulajdonságuk, hogy az ingerület átadására szolgáló kapcsolatokat (synapsis) képezik, és ezek
segítségével összekapcsolódva láncolatokat, hálózatokat alkotnak (contiguitas-elmélet - Cajal). Az
idegszövet két fő alkotóeleme a neuron és a glia.
 A gliasejteknek a hüvelyképző és bizonyos támasztó funkciók mellett – ami a gliasejtekben lévő
fibrillumoknak köszönhető – elsődleges feladata az idegsejtek speciális anyagcseréjének kiszolgálása. A
gliasejtek között megkülönböztetünk centrális és perifériás sejteket.

Perifériás gliák

 Schwann-sejt: dúcléc eredetű, axonokat hüvelyeznek be a perifériás idegrendszerben

 Satellitasejtek: dúcléc eredetű, perifériás dúcsejtek gliasejtjei, neuronok perikaryonját veszik körbe
 Teloglia: idegvégződéseket burkoló gliasejtek

Centrális gliák

 Oligodendroglia: velőcső eredetű, lapátszerűen kiszélesedő nyúlványaival a központi idegrendszer

myelinborítását hozza létre
 Hortega-féle microglia (=mesoglia): vér eredetű (differenciált monocyták) a központi idegrendszer
speciális macrophagjai
 Rostos astrocyta:velőcső eredetű, fehérállományban, támasztó-térkitöltő szerep, vér-agy-gát létrehozása
 Plasmás astrocyta: velőcső eredetű, szürkeállományban, támasztó-térkitöltő szerep, vér-agy-gát
létrehozása
 Ependymasejtek: velőcső eredetű, KIR üregeit hámszerűen béleli, liquor termelése, diffúziós barrier a
vér-liquor között