A |égzés győgyítÓ ereje
Gond van általában:
a alégzésritmusával
a a be- és kilégzésarányával
a a légzéssztinetek hosszával, továbbá poziciojával a légzésiciklu-
son beltil
a alégzéshelyével a mellkason beltil
a a be- és kilélegzett levego mennyiségével
a a be- és kilégzéshelyével (orron vagy szájon át).
|oggal teheti fel a kérdéstaz olvasÓ: akkor mit nevezrink egyáltalán
egészséges légzésnek? Alapvetoen a kovetkezok jellemzcíek az ideális
Iégzésre nyugalmi helyzetben:
. a percenkénti légzésszám I0.I2 vagy kevesebb
. a|égzéskizáro|agolron kereszttil t rténik (nazális)
. abelégzéskicsit rtlvidebb a kilégzésnél
. akl|égzésizomfeszrilés nélktil torténik
o nem hallhatÓ
. a mellkas szinte mozdulatlan marad, a has mozgása sokkal na-
gyobb
. a kontrollsztinet (lásd b<ívebben a 28. oldalon) reggel mérve is
40 másodperc vagy tobb
a a percenként beszívott levegó mennyisége 5-6 liter vagy kevesebb
a a kilégzések után 3 vagy tobb másodperc légzésszrinetvan a be-
légzések elótt.
Az alapveto probléma leggyakrabban a beszívott leveg<í mennyisé-
gével' a belégzéshelyével (orr vagy száj) és a mellkason beli.ili hellyel
van. A legtobben t(rl sokat és rossz helyre' ftíleg a mellkasba |éIegez'
nek, ráadásul rengetegen szájon keresztril vesznek levegcít. Ily mő-
don általában kétszer vagy még tobbszor annyi leveg<ít használnak el,
10
Bevezetó
mint amennyi egészséges volna. Felmertilhet a kérdés: miért baj, ha
valaki kétszer vagy akár négyszer annyi levegót sziv be, mint ameny'
nyit az orvostudomány iidvosnek tart, és ha ezt a mellkas felso részé-
be lélegzi be? Azért, mert a t l sok levegó irgy terheli t l a szervezetet,
hogy kozben a sejtek oxigénellátottsága alacsony szinten marad.
Hogyan lehetséges az, hogy tobb levegó beszívása mellett és mi-
att a sejtek kevés oxigénhez jussanak? Ez abbÓl a torvényszertíségbcíl
adÓdik, hogy megfeleló koncentráciojű szén-dioxid és megfeleló pH-
értéksztikséges a vérben ahhoz,hogy az oxigént szál.|ito hemoglobin
le tudja adní a sejteken beltil az oxigént'. A szén.dioxid koncentrá-
ciÓja a tiid bol távozo leveg<íben egészségeslégzésesetén 6,50/o fe-
lett van, míg manapság az emberek nagy részéné|ez az értékcsak
4o/o-ot ér e|. Ez az alacsonyabb szint a vérben és a sejtekben is ala-
csonyabb szén- dioxid-koncentráciőt eredménye z. Igy a sejtekb en az
egészségesnélkisebb lesz a hemoglobin oxigénleadása, tehát az oxi-
génellátottság sem lesz kielégítcí.Ebben a helyzetben a test kénytelen
kiegyenlítésképpenktilonféle korrekciőkat végezni, amelyek ered-
ményétsokszor krÓnikus elváltozásként (asztma, ktilonféle allergiák,
cisztás fibrőzis, érszríki.ilet, rák, 2.es típusri cukorbetegség, elhízás,
magas vérnyomás stb.) észlelj{ik.
Átlagos esetben a tridoból távozo vérben a hemoglobin96-99o/o-os
oxigéntelítettség, csakhogy nem tudja leadni a sejtekben, ha ugyan-
ott kevés a szén-dioxid. Az artériás vér tobbnyire oxigéndrís,a sejtek
azonban sokszor majd megfulladnak, mert a hemoglobin nem képes
benniik kello mértékbenleadni az oxigént. A megfelelo oxigénellátás
pedig elengedhetetlenÍil szi'ikséges a sejtek kielégító mríkodéséhezés
így a hosszri, egészséges élethez. Amit tehát el kell érni, az a|égzés
' Ez a Bohr-effektus. Christian Bohr fedezte fel 1904-ben.
11