A Milyen nyomófolyadékokat

alkalmazhatunk a hidraulikus
szerkezetekben?
Az ideális folyadék

• Tudjuk, hogy a szilárd halmazállapotú testeknek meghatározott alakja van, amely csak
munkavégzés árán változtatható meg. A folyékony halmazállapotú anyagok felveszik az
edény alakját, de részleges kitöltés esetén szabad felszínnel rendelkeznek, a légnemű vagy
gáz halmazállapotú anyagok pedig a rendelkezésükre álló teret teljes egészében kitöltik.
• Elsőként definiáljuk azt a két legfontosabb anyagjellemzőt, amelyre a folyadékokkal
kapcsolatos jelenségek leírásához feltétlenül szükségünk lesz.
• Az első ilyen jellemző az anyag sűrűsége, amelyet természetesen bármely más
halmazállapotú testre is értelmezhetünk, a
• hányadossal, ahol a figyelembe vett  térfogatelem elegendően kicsi. Homogén
tömegeloszlású test esetén természetesen a sűrűség az általánosan használt
• összefüggéssel számítható.
A nyugvó ideális folyadék egyensúlya: hidrosztatika

• A nyugvó folyadék szabad felülete

• Az ideális folyadék egyik alapvető tulajdonságaként említettük, hogy
belső súrlódása nincs, vagyis a nyugvó folyadék határfelületén és
belsejében az alakváltoztató hatással szemben nyírófeszültségek nem
ébredhetnek. A nyugvó folyadék szabad felszínének egyensúlya tehát
csak úgy állhat fenn, ha a szabad felszín mindenkor merőleges a
helybeli nehézségi gyorsulás irányára, köznapi szóhasználattal élve
vízszintes.
A folyadék nyomása

• A folyadékokra egyaránt hathatnak térfogati és felületi erők. A térfogati erők

között legfontosabb példaként említhetjük a nehézségi erőtér által kifejtett
erőt, míg a felületi erők közül a folyadék nyomásából származó erőt
tekinthetjük mértékadónak.
• A nyomás a felületre merőlegesen ható erőnek és a felület nagyságának
hányadosa:
• Ha az erő, és ezáltal a nyomás a felület különböző pontjaiban nem egyenlő, a
fenti hányados természetesen csak átlagos nyomásértéket definiál, ebben az
esetben a lokális vagy helyi nyomás értékét a
• hányados adja meg, ahol a választott  felületelem már elegendően kicsi
ahhoz, hogy a rá ható  erő állandónak legyen tekinthető.
A hidrosztatikai nyomás

• A következőkben vegyük figyelembe, hogy a folyadékra mindenkor hat a nehézségi erő, tehát
vizsgáljuk meg a súlyos folyadék egyensúlyának feltételeit.
• Ha a folyadék felszínén nem hat külső felületi erő, akkor a folyadék felszínétől mért h
mélységben a nyomás értéke:
•.
• Amennyiben a szabad felszínre ható, általában -lal jelölt külső légköri nyomást is figyelembe
vesszük, akkor az előbbi nyomás értéke:
•.
• Ezt az összefüggést a hidrosztatika alapegyenletének nevezik. A benne szereplő nyomások közül
tehát -t külső légköri nyomásnak, a  mennyiséget túlnyomásnak, és a kettő összegeként
értelmezett  nyomást abszolút nyomásnak nevezzük, ezekkel az elnevezésekkel tehát az előbbi
egyenlet a
• alakban írható fel.
Súlyos folyadék és szilárd test egyensúlya: Arkhimédesz törvénye

• Tapasztalatból tudjuk, hogy a folyadékba helyezett szilárd test egyes

esetekben elmerül, más esetekben a folyadékba teljesen bemerülve a
folyadék belsejében bárhol egyensúlyi helyzetben marad, vagyis
lebeg, míg olyan esetek is előfordulnak, amelyekben a test a
folyadékba részlegesen bemerülve annak felszínén úszik.