AZ IMMUNRENDSZER

AZ IMMUNRENDSZER FŐ FELADATA

- A szervezetbe került idegen anyagokat, parazitákat és a képződött tumorsejteket felismeri és

szükség esetén eltávolítja, megsemmisíti
- Sokféle típusú sejt bonyolult együttműködése révén valósul meg!

A MŰKÖDÉS FELTÉTELE – „FELISMERÉS”

- A szervezet ismerje fel a saját anyagait, sejtjeit 🡪 tudjon különbséget tenni saját és idegen
között!
- Az azonosítás embrionális korban történik
o A kialakuló immunrendszer mindent sajátnak tekint, amivel ebben az időszakban
találkozik
- Sejtek felismerése: jelölőfehérjék, markerek a sejthártyán
o Az adott szervezetre specifikusak, genetikailag meghatározottak
o MHC-struktúrák: saját-nem saját komplex

FELISMERÉS UTÁN

- A felismert anyagokat, sejteket az immunrendszer eltűri, tolerálja

- Az ismeretlen anyagokkal, sejtekkel szemben megindul az immunválasz!
- Immunválaszt kiváltó anyagok: ANTIGÉNEK
o Ha másik szervezetből származik: heteroantigén
o Ha saját szervezetből származik: autoantigén

AUTOANTIGÉNEKKEL SZEMBEN

- Autoantigénekkel szemben autoimmun folyamat indul be:

o kedvező, ha rendellenesen létrejött anyagokról, rendellenesen működő sejtekről van
szó (pl. daganatos sejtek)
o Ha az immunreakció normális anyagokkal szemben indul meg  kóros 
autoimmun betegségeket eredményez: pl. I.-es típusú cukorbetegség, sclerozis
multiplex, sokízületi gyulladás, izomsorvadás, gluténérzékenység stb.

HETEROANTIGÉNEK

- Lehetnek:
o Vírusok burokfehérjéi
o Baktériumok, egysejtű kórokozók sejtfelszíni molekulái
o Szervezetidegen makromolekulák (pl. fehérjék, szénhidrátok)
o Szervátültetésnél a bekerült idegen sejtek sejtfelszíni molekulák (transzplantációs
antigének)  a beültetett szerv kilökődhet  a befogadó szervezet
immunrendszerének gyógyszeres elnyomása
o Vérátömlesztésnél: vörösvértestek felszínén vércsoport-antigének a csoportazonos
vér
AZ IMMUNVÁLASZ FAJTÁI

- Lehet:
I. Nem specifikus: veleszületett vagy természetes: az antigén fajtájától függetlenül
hasonlóan játszódik le
II. Specifikus: adaptív vagy szerzett
- Mindkét esetben lehet:
o Különböző vegyületekhez kötött HUMORÁLIS
o Immunsejtekkel kapcsolatos CELLULÁRIS

A NEM SPECIFIKUS / VELESZÜLETETT / TERMÉSZETES IMMUNVÁLASZ

- A nem specifikus, sejtes védekezésben részt vesznek:

o mikrofágok, makrofágok, természetes ölősejtek
o A falósejtek bekebelezik az antigéneket, lizoszómáikban lebontják
o Az NK sejtek a sejthártyán lyukakat fúrnak 🡪 sejthalál
- A veleszületett immunrendszer sejtjeinek antigén felismerése:
o A saját sejtekre nem jellemző mintázatokat ismernek fel
o Az antigénekhez kapcsolódott antitesteket azonosítják 🡪 az antitestek által megjelölt
kórokozókat bekebelezik
o A saját sejteken található MHC-I molekulákat keresik  ha nincs/kevés
immunválasz

A SPECIFIKUS / ADAPTÍV / SZERZETT IMMUNVÁLASZ

- Kialakításáért felel:
o B- és T-limfociták
- A B-limfociták:
o Antitesteket termelnek
o A vörös csontvelőben érnek be
o Érése során kiválaszt egy antitestet 🡪 ezt fogja később nagy mennyiségben termelni
o Az érett limfociták elszállítódnak a másodlagos nyirokszervekbe 🡪 antigénekkel
találkoznak  aktiválódnak
o Az aktiválódott sejtek osztódnak, kétféle sejteket hoznak létre:
I. plazmasejtek: ellenanyagot termelnek
II. Memóriasejtek: immunmemória 🡪 gyors immunválasz későbbi fertőzés során

AZ ANTITESTEK

- A B-limfociták termelik, Y-alakúak

- Az emberi szervezet kb. 109 különböző antitest előállítására képes
- Vagy: a testnedvekben szabadon keringve hozzákötődnek a megfelelő antigénhez 
kicsapódás
- Vagy: az antigénhez kötődve bekebelezésre készteti a falósejteket
T – LIMFOCITÁK

- A csecsemőmirigyben (tímuszban) érnek be

- Mielőtt a keringésbe kerülnek, „megismerkednek” a szervezet saját anyagaival (MHC-
molekulák felismerése)
- Önállóan nem képesek felismerni az antigéneket, az antigénbemutató sejtek segítenek
(makrofágok): felismerik és bekebelezik a kórokozókat  részben lebontják  majd az
antigének jellemző részletét kijuttatják a sejtfelszínükre az MHC-struktúrákkal együtt 
T-limfociták aktiválása
- Az aktiválódás a másodlagos nyirokszervekben történik  osztódás  többféle sejt jön létre:
o Segítő (helper): szabályozóanyagok (citokinek) segítségével osztódásra késztetik a B-
limfocitákat, makrofágokat, T-sejteket (citokinek  gyulladás, láz)
o Memória T-sejtek: hosszú életidő, tartós védettség
o Citotoxikus T-sejtek: megtámadott sejt elpusztítása
o Szupresszor T-sejtek: fertőzés előtti állapot visszaállítása

IMMUNIZÁLÁS

- ~ a fertőző betegségek megelőzésére, leküzdésére alkalmazott eljárás

- Több formája ismert, lehet:
o Aktív vagy passzív
o Természetes vagy mesterséges

AKTÍV IMMUNIZÁLÁS

- Hátterében az immunmemória áll – specifikus immunválasz során létrejött T- és B

memóriasejtek
- Memóriasejtek: hosszú életű limfociták – elsődleges és másodlagos nyirokszervekben,
szövetekben, keringési rendszerben
- Korábban már megismert antigén újbóli megjelenésekor intenzív osztódásba kezdenek 
létrehozzák a végrehajtó T- és B-sejteket –y gyors immunválasz
- Mesterséges aktív: a kórokozó egy jellemző darabját juttatják be a szervezetbe  az
immunrendszer megjegyzi, ellenanyagot, termel 🡪 következő találkozáskor elpusztítja a
kórokozót -> hosszútávú védettség
o Ilyen védőoltás például: influenza, hepatitis elleni oltás
o Kísérheti: enyhe betegség, láz – immunrendszer működése!
- Természetes aktív: termé
- szetes úton történő fertőzés, amit a szervezet immunrendszere leküzd  immunmemória,
hosszútávú védettség

PASSZÍV IMMUNIZÁLÁS

- Passzív mesterséges:
o Más állatból kivont ellenanyagot juttatnak a szervezetbe
o Pl. tetanus elleni védőoltás
o Hatása időleges, addig tart, amíg az antitestek le nem bomlanak
- Passzív természetes:
o Magzati korban a méhlepényen keresztül ellenanyagok jutnak a magzatba
o Csecsemőkorban anyatejjel kapott ellenanyag
A GYULLADÁS

- ~ a szervezet különböző okok által kiváltott helyi szövetkárosodásra adott válaszreakciója

- Célja: szövetkárosodás okainak és következményeinek megszüntetése
- Kiváltó oka lehet:
o Kórokozó
o Mechanikai, hő vagy vegyi hatás
o Sugárzás
- Tünetei: duzzanat, pirosság, meleg, fájdalom, fehérvérsejtszám emelkedése, ellenanyag-
termelés, láz
- Formái:
o Valódi gyulladás: kórokozóktól
o Steril gyulladás: szövetszéteséstől

A GYULLADÁS MECHANIZMUSA

- Sejtek, szövetek szétesése

- Gyulladásos tüneteket kiváltó vegyületek keletkezése 🡪 erek áteresztőképessége nő,
szövetnedv felszaporodik; erek tágulnak 🡪 gyulladt terület hőmérséklete nő
- Helper T-sejtekből szabályozóanyag 🡪 osztódásra késztetés
- Falósejtek vándorolnak a fertőzött területek felé
- A szétesett szövetekből felszabaduló vegyületek ingerlik a szabad idegvégződéseket 
fájdalom
- Kialakulhat láz: magasabb hőmérséklet kedvez az immunreakcióknak, lassítja a kórokozók
szaporodását

ALLERGIA

- ~ a szervezet immunrendszere kórosan reagál általában ártalmatlan anyagokra (allergénekre)

- Leggyakoribb allergének:
o Poratka
o Pollenek
o Élelmiszerek, összetevőik (tojás, tej, glutén, földimogyoró stb.)
o Rovarcsípések
o Gyógyszerek
- Tünetek: attól függően alakulnak ki, hogy az allergén a szervezet melyik részével érintkezett
o Pollen  szénanátha: szem- és orrtünetek: orrfolyás, szemviszketés, könnyezés,
torokirritáció, orrdugulás
o Élelmiszerek összetevőivel szemben  emésztőrendszeri tünetek
- Anafilaxiás sokk: nagyon súlyos allergiás reakció
o Kiterjedt bőrvörösödés
o Légzési nehézség
o Jelentős vérnyomásesés
o Végső stádiumban: eszméletvesztés, halál
- Népbetegség! – környezeti, genetikai tényezők
- Növekvő környezetszennyezés  egyre több allergén anyag