Professional Documents
Culture Documents
(Szophoklész: Antigoné)
Történelmi háttere:
Dráma kialakulása:
Dráma fogalma:
Dráma fajtái:
tragédia: (ókorra jellemző)
uralkodó esztétikai minősége a tragikum
nagy értékvesztés következik be a műben, ami a hős lelki összeomlásában
nyilvánul meg
a főhős meghal, de az általa képviselt erkölcsi érték mindig fennmarad és
győzedelmeskedik
halálának következménye: katarzis = lelki megtisztulás
komédia: (ókorra jellemző)
uralkodó esztétikai minősége a komikum
értékhiány lepleződik le a műben
„hősei” átlagos, vagy még kisszerűbb alakok, akik szellemi, erkölcsi és
jellembeli fogyatékosságuknak nincsenek a tudatában, negatív
tulajdonságaikat értékesként tüntetik fel
így természetesen értelmetlen értékekről, értékveszteségről és katarzisról
beszélni…
Görög színház:
Tragédia:
MŰFAJ
kialakulása: első tragédiaíró: Theszpisz (i.e.534. első tragédiája):
a kar mellett már egy magyarázót is alkalmazott (1. színész= hüpokritész)
feladata: tájékoztat az eseményekről
előzmények magyarázata
szigorúan kötött szabályai i.e.5.sz-ban állandósultak, szerkezet 5 egységből áll:
prologosz: előbeszéd: 1. színész
paradosz: kórus belépődala, sípkísérettel a karfő (kórusvezető szólója)
epeiszodion: felvonások, közbevetések, betétek
sztaszima: közöttük a kar karéneket adott elő (szünet)
exodosz: kivonulás (+exodikon: a kar kivonulás közben énekelte, összefoglalta
a tanulságot, életbölcsességet mond el)
nem rögzítették, de már ekkor megtartották a tér, idő, cselekmény hármas egységét:
általában 1 helyen (palota előcsarnoka, templom előtt…)
minimális idő alatt (1-3 nap)
1 szálon fut a cselekmény
Dráma műnem jellemzői:
Drámaszerkezet: ma is használatos
Tragikus triász:
Antigoné:
Szereplők
jelleme: a 2 főszereplőben megtestesül a konfliktus, 2 világrend
szembenállása:
Antigoné Kreón
Törvények, amik irányítják - Isteni törvények (a halottakat - Hatalom az élők fölött, saját
őket: el kell temetni) törvényei (emberi törvények)
- bátorság - érdekek
Eszmék, amik éltetik őket, Harmónia Egyeduralom
amiket képviselnek:
Istenek és emberek Saját érdekeinek korlátlan
tiszteletben tartása érvényesítése
Antigoné: egyoldalú ábrázolás
külsőleg: fiatal, szűzies, vonzó…
makacs, bátor, kötelességtudó higgadt, józan
tisztában van az emberi jogokkal és minden körülmények között ragaszkodik ehhez
az erkölcsi elv, igazság még az életnél is fontosabb
nagyságát bizonyítja, emeli:
egyedül vállalja tettét, egyedül ő áll ki a halottért, az igazságért
felmenti Iszménét
meggyőződéssel áll ki tettéért
vállalja a halált
Kreón:
Jó király akar lenni
A város polgárságának üdvét akarja szolgálni
Jó szándékú, hazaszerető
De megrészegül a hatalomtól
Gőgös, zsarnokias, önző, saját érdekei vezérlik
Forrófejű, düh vezérli, nem józanész és belátás
Félti hatalmát, ezért bünteti meg Antigonét
A jóslat hatására rádöbben bűnére, de ettől nem megtisztul, hanem ez fejezi ki
bukását, aminek hatására összeroppan
Iszméné:
Családszerető, félti Antigonét
Gyáva, nem mer kiállni testvéréért
Később mégis vértanúságot vállal
Belenyugszik erőtlenségébe
Haimón:
Tisztelettudó apjával szemben
De bátor, szembeszáll vele
Érzelmileg azonosul Antigonéval (mivel a szerelme), nem erkölcsileg
Kórus:
Bölcs, előrelátó
Érveit a régi korok példájával támasztja alá
Együtt érző: minden szereplővel
Nép véleményét közvetíti, ismerteti az előzményeket
Általánosságokat mond ki, jellemzéseket ad
Leszűri a tanulságot
Oidipusz király:
Mondanivaló: „Jobb vakon élni, mint jóslatok között szomorú sorsot várni!”
Jóslatokszerepe: (míg az eposzban az istenek az irányítók, itt:) cselekmény
kibontakozása, katasztrófa
Oidipusz jelleme:
Sorsával szembenéző ember
Hazaszerető, kötelességtudó, ezért fog a nyomozásba, amit saját katasztrófáját
látva sem hagy abba
Felelősségteljes, önfeláldozó
Meggondolatlanul ítélkezik, indulatos, hirtelenharagú
Laiosz király és felesége, Iszméné önmegtartóztató életet élnek, mert egy jóslat szerint, ha
gyermekük születik, meg fogja ölni apját, anyját pedig feleségül veszi. Egy éjszaka mégis
megszegték ezt…, megszületett fiúk, Oidipusz, akit a király kirakat a Khitarión hegyére, hogy
elpusztuljon, de a szolga megsajnálja, elviszi Korinthoszba Polübosz királyhoz, aki felneveli.
Később Oidipusz elmegy egy jóshoz, aki ugyanazt a jóslatot adja neki, mint amit Laiosz is
megtudott. Mivel Oidipusz még mindig Polüboszt tartja apjának, nem megy vissza
Korinthoszba. Útja közben találkozik néhány idegennel, akik veszekednek, majd
önvédelemből Oidipusz tudtán kívül megöli apját, Laioszt. Megérkezik Thébába, ahol az
emberevő Szphinx sanyargatja a várost, de Oidipusz megfejti kérdését, így felmenti a város,
jutalmul pedig feleségül veszi anyját és megkapja a trónt, így beteljesedett a jóslat. Gyermekei
születnek: Polüneikész, Eteoklész, Antigoné és Iszméné…
Később dögvész pusztít a városban és szintén egy jóslat szerint addig nem ér véget, amíg
Laiosz gyilkosa nem nyeri el büntetését. Oidipusz nyomozásba kezd, lelepleződik az igazság,
Iokaszté öngyilkos lesz, Oidipusz megvakítja önmagát, fiai ellene fordultak, ezért ő a
testvérviszály átkát mondja rájuk, majd Antigoné kíséretében útra kel Kolónoszba, ahol
meghal (Oidipusz Kolónoszban).
Oidipusz két fia megállapodik, hogy felváltva fognak uralkodni, de Eteoklész megszegte ezt,
testvérét száműzeti, aki apósával Thébára támad, a testvérek megölik egymást. A király
Iokaszté testvére, Kreón lett, aki nem engedte eltemetni Polüneiklészt, mivel elárulta hazáját.
Antigoné mégis eltemeti.
Bejegyezte: Szylu dátum: 8:32