4.

tétel: Herczeg Ferenc: Az élet kapuja

Herczeg Ferenc (1863-1954)

 Német nyelvű polgár családban született, gimnáziumban tanult meg magyarul
 Két világháború közötti korszak legolvasottabb írója
 Publicista, regényíró, drámaíró, hírlapíró országgyűlési képviselő
 Revizionista – Magyar Revíziós Liga alelnöke
 Kisfaludy Társaság alelnöke, MTA tagja, Petőfi Társaság tagja
 1945 után ideológiai (kommunista rezsim) okokból kegyveszett szerző
 Irodalomszervezői, kultúraközvetítői tevékenysége jelentős – Új idők megalkotója,
főszerkesztője
o Családi szépirodalmi képes hetilap
 Konzervatív írói és gondolkodói attitűd:
o Íróként nem követi a modernség irányzatait
o Politikai-szellemi magatartása is konzervatív
o Regényeiben a keresztény úri középosztály életmód-ideálját közvetíti
 Tárcanovellák: rövid terjedelmű, publicisztikai műfaj (a nemzetközileg elterjedt francia
mintájára), rendszerint könnyed hangvételű, aktuális témájú kisesszé
 Regényeinek általános jellemzői:
o Könnyen befogadható prózanyelv
o Fordulatos cselekményvezetés
o Metonimikus (ok-okozati viszonyokra épülő) történetvezetés
o Olvasó számára rokonszenves és ellenszenves szereplők szembeállítása
 Írói mintái: Jókai Mór, Mikszáth Kálmán
 Fogházbüntetés alatt írta meg első regényét: Fenn és lenn
 Főbb művei:
o Regények: Fenn és lenn, Pogányok, Az élet kapuja
o Drámák: A Gyurkovics-lányok, Bizánc, Kék róka

Az élet kapuja:
 Történelmi háttér: A kisregény 1512–1513-ban játszódik, amikor a gyengélkedő uralkodó
(II. Ulászló) helyett Bakócz Tamás esztergomi érsek, konstantinápo- lyi pátriárka az
ország erős embere. Bakócz felismeri, hogy az országot és Euró- pa határait a
magyaroknak kell megvédeniük a török ellen, s látja azt is, hogy erre Magyarország
egyedül nem képes. Ezért a pápai trón várományosaként egy nemzetközi törökellenes
védelmi ligát akar létrehozni. A nagybeteg pápa, II. Gyula és kiszemeltje, a pápai trón
másik várományosa, Giovanni de’ Medici bíboros azonban nem kér a barbárnak tartott
magyar Bakócz Tamásból és törö- köktől fenyegetett keletiségéből. Ehelyett a
reformmozgalmak megfékezését és a Szent Péter-bazilika befejezését tekinti fő céljának.
1513-ban végül X. Leó né- ven Medici lesz a pápa.
 Tér, idő: a reneszánsz, épülőben lévő Róma, 1512-13
o (A szövegből a részletes környezetleírások hiányoznak, a regényíró nem építi meg
leírásokkal a regény világát, csak megnevezi a helyszínt, támaszkodik az olvasó
háttértudására)
 Cselekmény: A kisregény 1512 januárjától 1513 tavaszáig Rómában játszódik. Egy
történelmi és egy fiktív, szerelmi szál kapcsolódik egybe. Bakócz Tamásnak a magyarsá-
gért folytatott harca, illetve Fiametta és Vértesi Tamás szerelmi története. II. Julius
(Gyula) pápa haldoklik, és Bakócz pápa szeretne lenni, hogy létrehozza a keresztények
 ligáját a török ellen. Bakócz támogatókat keres Rómában. A haszonleső Cardulo követ
felajánlja segítségét és arra biztatja, hogy fizesse le a pápaválasztó kardinálisokat.
Csakhogy terve meghiúsul, amiben nagy része van annak is, hogy unokaöccse, Vértesi
Tamás beleszeret az ünnepelt kurtizánba, Fiamettába, aki Chigi Agistinónak, a Vatikán
bankárának kitartottja és aki sorra kicsalja belőle az érsek terveit. A hatalmas pompával és
nagy reményekkel érkező magyar küldöttség végül csalódottan távozik. Az érsek azonban
nem üres kézzel távozik: pápai felhatalmazást kapott arra, hogy egy keresztes háborút
indítson a törökök ellen. Hadvezérnek Dózsa Györgyöt szánja.
o Zárlat értelmezése: Dózsa György nevének említése az olvasó történelmi tudása
miatt világossá teszi: Bakócz érsek újabb vállalkozása is bukásra van ítélve.

 A mű felépítése: drámai

o Alaphelyzet: Bakócz Rómába vonul. Bonyodalom, ki- bontakozás: Bakócz és II.
Gyula, Vértesi és Fiametta kapcsolata. Tetőpont (vál- ság): Vértesi és Fiametta
utolsó párbeszéde. Megoldás (katasztrófa): Bakóczék kényszerű távozása.
 A regény központi motívuma: a kapu
o Határhelyzetet jelöl
o Metaforikus jelentésháló

o Minden szereplő- höz és minden fontos döntési helyzethez kapcsolódóan más-más
jelentéstartalommal telik meg
 Bakócz Tamás: (Vatikán kapuja) nemzeti megmaradás, törökellenes
liga  nemzethalál
 II. Julius pápa: kultúra  barbárság, élet  halál
 Vértesi Tamás: magyarság megmentése  szerelme Fiametta iránt
 Fiametta: magánéleti boldogság  női tisztátalanság (kurtizán)
 Műfaj:
o történelmi regény: múlt bemutatásán keresztül, példázatos, allegorikus módon
saját koruk főbb közéleti, társadalmi konfliktusairól szól
o drámai regény: a dráma műnemének, például szerkezeti felépítésének, tagolásának
rendjét követő, sűrített, jelenetező, közepes vagy hosszabb terjedelmű epikus
alkotás. Drámai jellegét adja a regényszerkezet gyakran párbeszédes jelenetekből
álló, epizodikus, gyors jelenetváltásokban gazdag felépítése
 Narráció: mindentudó narrátor
 Szereplők: (nincs átfogó jellemrajz, a szereplők egy-két jellemvonással megjelenített
karakterek)
o Bakócz Tamás: esztergomi érsek, akinek célja nemes (Magyarország és Európa
megmentése a töröktől), ám ezt főként megvesztegetéssel, gátlástalan
költekezéssel akarja elérni
o Vértesi Tamás: Bakócz unokaöccse, derék, művelt fiatalember, a Fiametta iránti
szerelme azonban kiszolgáltatottá teszi, naiv
o Fiametta: eleinte kitartójának, Chigi Agostinónak az eszköze, később őszintén
beleszeret Tamásba, ám amikor az visszautasítja, bosszút áll
o II. Gyula pápa, Cardulo kardinális, Chigi Agostino (Vatikán vagyonos bankára):
Bakócz római ellenlábasai, a Nyugat fényűzésének és önzésének mámorában
lenézik a Keletet, és nem képesek együttérezni a magyarsággal. Ők a keresztény
kultúrára hivatkoznak, de alárendelik önös céljaiknak a hitet
o Giovanni Medici, a későbbi X. Leó pápa: őt választják Bakócz helyett pápává,
célja Róma felvirágoztatása (művészetek, építészet)
 o Mellékszereplők: Michelangelo, Raffaello, Leonardo da Vinci

 A magyarság jövője a műben: Az alkotás azt hangsúlyozza, hogy a magyarok nem

feltétlenül számíthatnak a Nyugat segítségére. A nagypolitikát ugyanis sokszor az önös
érdekek irányítják, ezért, ha előre akar jutni, a magyarságnak a saját kezébe kell vennie a
sorsát.
 Allegorikus olvasat: Herczeg történelmi regénye olvasható az első világháború utáni
Magyarország helyzetével párhuzamba állítható parabolaként is; bár a regény 1919-ben,
egy évvel Trianon előtt keletkezett, a történelmi események alakulása miatt utólag Bakócz
hiábavaló nemzetféltő küzdelme Magyarország megmaradásáért a korabeli események
allegóriájaként is értelmezhető. (török kézre került Magyarország tragédiája =
szétdarabolt trianoni magyar állam)