17.

Szophoklész: Antigoné

1.A dráma sajátosságai:

 A ’drán’ cselekedni szóból ered. Olyan műnem, amely
cselekvést cselekedve ábrázol, de ezeket nem elmeséli,
hanem monológokban és dialógusokban fejezi ki. Színpadra
szánt alkotás. Nincs leírás, jellemábrázolás.
 Lényeges eleme a konfliktus, az összeütközés, és a főhős
önmagával való belső küzdelme. Minden dráma a drámai 3-
as egység elvére épül: cselekmény, tér, idő egysége
 A dráma műfajai: tragédia (nagy értékvesztés a műben, a
főhős meghal de erkölcsi értéke megmarad, halálának
következménye a katarzis=lelki megtisztulás) és a
komédia(valamilyen emberi tulajdonságot figuráz ki,
értékhiányt leplez le)
 Dráma szerkezete: alaphelyzet felismerése /expozíció/,
bonyodalom, tetőpont /krízis/, késleltetés, megoldás
/katasztrófa/
A görög dráma kialakulása:
 Bölcsője Görögország, a 6. Századi Athén.
 Az események színhelye egyetlen tér, amit látni lehet. Az egyre
feszültebb konfliktus szenvedélyes viták, szócsaták formájában
valósul meg. A valóságos tettek, a tettleges összeütközések a
színpadon kívül zajlanak le. Ezekről az őr, illetve a hírnökök
elbeszéléseiből értesülünk. A tragédia időtartama csupán
néhány óra. A kórus (kar), mely énekel (kardal), esetleg tánccal
kísérte és magyarázta a cselekményt, elválaszthatatlan a görög
drámától.
 Vallásos szertartásokhoz, elsősorban Dionüszosz ünnepeihez
kapcsolódott, kardalban adták elő Dionüszosz egész életét.
(Dionüszosz a bor és a szerelem Istene).
 Kardal: A kar állat alakú istenségeket megjelenítő szereplőkből
állt. A kar tagjait szatürosznak nevezik-›
 o Kecskebőrt vettek magukra. Tragosz= tragédia. Mitológiai
témákat adtak elő. A komédia pedig vidám jellegű, vidám,
falusi dal, gúnyos.
 A drámának a tárgya a trójai és a tébai mondakörből vette
témáját.
 Theszpisz: kar + 1 színész, magyarázó.
o Tájékoztassa a nézőket a cselekmény előzményeiről.
Előbeszéd -› prológus
o Ezenkívül közben is hozzászólt a történésekhez,
közbevetés -› epeiszodion
 Aiszkhülosz: kar + 2 színész
 Szophoklész: kar + 3 színész. A kar létszámát 12-ről 15-re
emelte, a kar a cselekmény értelmezőévé válik és a színészek
magyarázatai helyett kialakul a drámai párbeszéd- dialógus
2.A görög színház:
 Athénban évente ősszel és tavasszal adtak elő színdarabokat
Dionüszosz Isten tiszteletére. -›drámai versenyek voltak. (5
komédia író és 3 tragédia író versenyzett)
 A színházi előadások reggel kezdődtek és 4 napon át tartottak.
 3 tragédiát és egy vígjátékot adtak elő.
 Belépő díjat kellett fizetni érte, a szegény polgárok pedig
nézőpénzt kaptak.
 A közönség hangosan tetszést nyilvaníthatott.(taps) Nem volt
függöny és díszlet.
 A színészek maszkban játszottak, akik jellemvonásokat
tükröztek valamint több szerepet is játszhatott így egy színész, a
női szerepeket is férfiak játszották.
 A szereplők bőrből készült sarut, Kothornoszt viseltek.

3.A görög tragédia 3-as:

 Aiszkhülosz
 Szophoklész
 Euripidész, ők alkották a tragikus triászt.
 (Komédia= Arisztophanész)
4.A görög színház felépítése:
 Hegyoldalra, domboldalra építették. Félkör alakú lépcsőzetesen
emelkedő padsorokat képeztek ki a nézők számára. A színház
közepét egy kerek félkör alakú térség foglalta el. 40.000 ember
befogadására volt alkalmas. (nézőtér, színpad/theatrum/,
tánctér/orhésztra/ + a kar, hátsó színpad/szkéné/
 Híres színházak: Athén -› Dionüszosz, Epideuriszi színház,
Pompei színház, ezek kultuszhelyekből színházzá váltak.

5.Szophoklész élete:
 i.e. 496-406-ig élt (90 év) az Ethénhoz közeli Kolónszban, az apja
jómódú fegyvergyáros volt.
 130 színdarabot írt. Ennek 4/5-e első helyezést ért el a drámai
versenyeken, de csak 7 mű maradt fent.
o Az első 3 a thébai mondakörből vette a témáját.
 Oidipusz király
 Oidipusz Kolónoszban
 Antigoné (i.e.442) Műfaja konfliktusos dráma.
 Szophoklész léptetett fel először három színészt, ő vezette be a
díszletezést, s a kórus tagjainak számát 12-ről 15-re emelte.
Más tisztségei is voltak: állami tisztviselő volt, 2-szer volt
hadvezér, többször volt pap is. A halála utána Dexion néven
héroszként, hősként tisztelték.

6. Az Antigoné szereplői:
 Antigoné: egy fiatal királylány, pozitív személyiség,
családszerető, fontosak számára a hagyományok. Érzékeny,
érzelmekkel teli ember. Határozott, magabiztos lány, aki túl
makacs, megrendíthetetlen, de bátran vállalja tetteinek
következményeit. Ő az egyetlen, aki a lelkiismeret parancsát
életénél is drágábbnak tartja. A halált értelmetlennek tekinti.
Ragaszkodik az élethez. Utolsó kívánsága, hogy ítélői is
igazságosak legyenek vele.
 Iszméné: Antigoné testvére. Óvatos, törvénytisztelő lány. Nem
meri kimondani, amit gondol. Nem segít testvérének,
 Polüneikész eltemetésében, de mikor Antigonét vádolják, ő
bűnrészességet akar vállalni és ez valamelyest a
családszeretetére, becsületességére vall.
 Kreón: célja, hogy a város békéjét fenntartsa és helyre állítsa.
Zsarnokként viselkedik, nem hallgat senkire, nem
befolyásolható. Semmi nem tudja döntését befolyásolni,
tévedhetetlennek érzi magát. Ítélete nem igazságos, mégis túl
makacs, határozott. A tragédia végén saját bűnei miatt omlik
össze.
 Haimón: Kreón fia. Bölcs, okos érvekkel próbálja apját
meggyőzni, hogy lássa be hibáit, de ő szembeszáll a kor
értékrendjével. Nem tiszteli a kort, a tekintélyt. Inkább
Antigonét, a szerelmét választja, ő mindennél fontosabb neki.
 Teiresziász: vak jós. Kívülálló, bár vak, ő lát a legtisztábban, a
külsőségek, érzelmek nem befolyásolják. Biztos az érveiben,
semmi nem rendíti meg, a teljes tudás birtokában van.
 Eurüdikó: Kreón felesége
 Polüneikész: városra támadt
 Eteoklész: Polüneikész testvére
 Thébai vének kara: össszefoglalják a történet tanulságát
kardalokban. Ők a legváltozóbbak, kezdetben dicsőítik Kreónt,
majd megpróbálják befolyásolni, végül elmarasztalják.
7. Antigoné szerkezete:
1. Expozíció- alaphelyzet:
 El lehet-e temetni Polüneikészt, vagy nem? Miután
Kreón elmondta a döntését, hogy megtiltja a városra
támadó Polüneikész eltemetését. A parancs ellenére
Antogoné eltemeti, és ebben a tettében Iszméné
segítségét kéri, de ő gyáva. Ebből következik, hogy
konfliktusos dráma.
Antigoné ‹-› Kreón
Isteni törvény ‹-› Királyi törvény
Lelkiismeretes ‹-› zsarnoki
Temetés = végtisztesség ‹-› a város ellen tett
Testvéri szeretet életelve ‹-› gőgős
2. Bonyodalom:
 Kreón megerősíti a törvényt, Antigóoné nem tagadja
tettét. Iszméné bűnrészességet akart vállalni vele, de
nem engedi.
3.Krízis, válság:
 Haimón próbálta apját befolyásolni, de sikertelen volt.
Antigonét sziklabörtönbe záratta.
„Nem város az, ami egy embernek a tulajdona.” –Teiresziász
4. Késleltetés, retardáció:
 Megjelent a vak jós és kérte Kreónt, hogy tegye jóvá
tévedését, ne makacskodjon tovább. Elmondta baljós szavait,
miszerint Kreón házát férfiak és nők sírása foja betülteni és
fiával fog fizetni. Szavaira Kreón összeomlott és felülbírálta
parancsát, engedélyezte a temetést és visszavonta a halálos
ítéletet is.
5. Tetőpont:
 Kreón hiába ismerte fel hibáját, késő volt, Antigoné
menyasszonyi fátylával felkötötte magát.
6. Katasztrófa, megoldás:
 Antigoné halálán kívül, meghalt Haimón, leszúrta magát.
Eurüdiké is öngyilkos lett. Kreón teljesen összeomlott, ez
nem tragikus bukása volt, hanem a jogos büntetése.

Áprily Lajos:
„Mit is keresnek árvaketten, hol égig ér a gyűlölet.
Én gyűlöletre nem születtem , és itt szeretni nem lehet.
Az ősöm átka, haj suhogva, végisüvölt sorsomon, itt meg kell halni
Haimonom.”