Irodalom tételek

 1.  Epika: a középpontjában egy történet áll. Közlője az elbeszélő, aki leginkább kívül
áll a történeten, egyes szám harmadik személyben beszél. Epikai műfajok pl. az eposz,
a regény, a verses regény és az elbeszélő költemény. Két részre osztjuk: Kis epikai
műfajok: novella, mese, monda, legenda, anekdotaelbeszélőköltemény. Nagy epikai
műfajok: regény, eposz

 Líra: szubjektív, belső nézőpontú, érzelemközpontú. Lírai műfajok pl.: az elégia, az

óda, a dal, himnusz, episztola, epigramma. Görög szóból származik lüra= húros
hangszerek, minden vers lírai műfajú.

 Dráma: Színpadon előadható, párbeszédes. Drámai műfaj a tragédia, komédia vagy a

drámai költemény. Görög szóból származik drán= cselekedni. Párbeszéd+ monológ.

2. Biblia (Ószövetség)
 A biblia jelentése: könyvek, könyvecskék
 Az alapja: Isten kinyilatkoztatásai
 Évszázadokig a legolvasottabb könyv
 Műfajok: mese, példázat, himnusz, zsoltár, nemzetségtáblák, törvények
Ószövetség: zsidó nép története
teremtéstőlKrisztus születéséig Kr.e.2 század
nyelve: héber, arámi
fordításai: Septuaginta Kr.e 4 század (70tudós) Ószövetség görög nyelvre
39 könyvből áll: 1. Mózes 5 könyve= Tóra(törvény)
1. Genesis
2. Próféták írásai
3. Iratok
Káin és Ábel
Az első emberpár gyermekei
Káin földműves, Ábel juhpásztor
Áldozatot mutatnak be
Ábel szívből áldoz, Káin kötelességből

Isten Ábelére tekint

Káin irigységből megöli testvérét
Isten megátkozza Káint
Isten megjelöli Káint, hogy senki meg ne ölhesse, szereti őt de élete végéig hordoznia kell a
tetteinek súlyát.

3. Biblia (Újszövetség)
27 könyvből áll
Krisztus életét mutatja be
görög nyelven írodott
Vulgata Kr.u 4 század
teljes Biblia fordítása latinra
HieronymusSzent Jeromos
Jézus Krisztus köré épül:1. Evangélium 4 szerző: Máté, Márk, Lukács, János
 Együttlátok= szinoptikusok
2. Apostolok cselekedetei
3. Apostolok levelei (Pál 14)
4. 8 egyéb levél
5. Jelenések könyve

4. Iliász
Homéroszi kérdés:
Valóban Homérosz írta e az Iliászt és az Odüsszeiát, ugyanis bár vannak hasonló elemek,
alapvetően mind a két műnek más a világnézete. Mert ilyen egységes alkotást csak egy
szerző képes írni, viszont A két eposznak különbözik a világ képe kb. 50 év van a két mű
között. Talán egy tanítványa írta az Odüsszeiát.
Iliász:
-24 énekből áll
- trója ostromának utolsó 52 napját meséli el
- nem a háboruról szól
-Akhilleusz haragjáról és megbékéléséről szól
Az isteneknek fontos szerepe van az Iliászban, mert itt ebben a műben olyan mintha azz
emberek csak bábok lennének.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Iliász:
Keletkezett: 500 évvel a trójai háború után. Kr.e. 8.században
Szerkezete:
A két homéroszi kérdés közül az Iliász a korábbi a trójai háború után kb. 500 évvel, Kr.e. a 8
században alkotta meg a költője a szóban hagyományozott mondaanyag felhasználásával.
-Az Iliász – az ,,Ílionról szóló ének” - címével ellentétben nem a trójai háború egészének
történetét mondja el. Pontosabban a Trójai háború utolsó évének 52napjárol szól.
Adatok: 15700 hexameterből, 24 db énekből, azaz fejezetből áll. Akhilleusz haragjának
okáról, következményeiről és kiengeszteléséről szól.
Helyszín: - trójai vár -görög tábor
Műfaja: eposz, epika művébe tartozik. Az eposz főhőse rendkívüli képességekkel bír, aki az
egész nép nemzet életére nézve jelentős tettet hajt vére.
A cselekmény:
-A görögök élén: Agamemnón és Akhilleusz áll.
-A Trójaiak legfőbb vezére: Hektór
-Appolón papjának lányát Krűszeiszt elrabolják a görögök, ezért Appolón bosszút esküdig.
A Trója ostromának 10. évében a sértett Apollón ezért dögvészt bocsájt az emberekre.
- Akhilleusz a görögök hőse azonban követeli, hogy Agamemnón a fővezér adja vissza a
Khrűszéiszt. - Agamemnón erre visszaadja a lányt, de sértettségében elveszi Akhilleusz
rabnőjét Briszeiszt. –Akhilleusz ennek következményében haragra gerelyed
és kimarad a harcokból, nélküle azonban görögök vesztésre állnak, ezért Agamemnón
hajlana a bocsánat kérésre, de Akhilleusz makacs, ezért helyette jó barátja Patroklosz megy
a harcba, hogy elhitesse, hogy Akhilleusz is harcban van még. Hektór megöli Patrokloszt,
hisz ő nem volt fél isten mind Akhilleusz, ezért Akhilleusz újra harcba áll és nagy vérengzést
visz végbe, megöli Hektórt. Megaláztatja a holttestét és nem engedi eltemetni. Végül az öreg
Trójai király Priamosz kérésére kiadja fia, Hektór holtestét.

Akhilleusz:(Az Iliasz embereszménye)

Théthisz és Péleusznak a gyermeke.
-Eredeti neve Lígüron vot.
–Nevelője Kheirón volt.
Jellemzője: - hatalmas testi erővel rendelkezik
– szinte sebezhetetlen
– rendkívül bátor
-indulatos, heves természet haragja önzőséggé válik
– képes a fejlődésre és a változásra.
Akhilleusz két élet közül válaszhat a dicső élet, hősi halál és hírnév vagy a hosszú békés
családi élet. A dicső életet választja. -
Eposzi kellékek: Más néven eposzi konvenciók:

-in medias res -kérdés (nincs előzménye a történetnek, egyből a közepébe vágnak bele.
-segélykérés (INVOKÁCIÓ) Homérosz az eposzírás múzsájához Kalliopéhoz intézett fohász.
-Téma megjelölés (PROPOZÍCIÓ) tömören megjelöli a költemény tárgyát
- seregszemle: a szemben álló hősök és csapatok bemutatása, rendszerint a cselekmény
megindítása után
-csodás elemek (deres ex machina) : természetfeletti lények beavatkozása az emberek életébe
-állandó jelzők és ismétlések
-epikus hasonlatok
-időmérsékelt verselés (hexameter)

Istenek szerepe a műben

-Az istenek meghatározó szerepeket játszanak a műben, aktívan vesznek részt a
cselekményben. Végsoron mindent ők intéznek, befolyásos emberek. Konkrétan részt is
vesznek az ütközetekben.
-Az emberek az istenek játékszerei, a csatát is civakodásnak tekintik, mert ők halhatatlanok,
az emberek halandók, ami ugye azt jelenti, hogy egyetlen életüket veszíthetik el.
-A trójai háborúban az istenek két csoportba oszlanak, Pl. -Appolón Trója
egyesek a görögökkel, mások a Trójaiakkal harcolnak.
-Aphrodite Trója
(Mellesleg a filmben azonban nem jelennek meg az
-Pallasz Athéné görög -
istenek, csak utalnak rájuk.)
Héra görög

5. Odüsszeia
Homéroszi kérdés
homéroszi kérdés három kérdést foglal magába
1.Létezett-e Homérosz? 2. Ő írta-e a két eposzt?
3. Ha nem ő írta mindkettőt, melyiket írta ő?

-1.Nem tudjuk biztosan, hogy létezett-e Homérosz. Vak költőnek ábrázolják, hiszen a
görögök hite szerint a vak ember az istenekkel kapcsolatba kerülhet, ihletet, tudást kaphat az
istenektől. Hét polisz versengett azért, hogy magát Homérosz szülőhelyének mondhassa.
-2. Irodalom tudomány szerint nem írhatta ő mindkettő eposzt, mivel a kéz eposz ember- és
világképe legalább egy emberöltőnyi időbeli távolságról vall. És a hősök más-más
érdekrendet követnek. De mindkét eposzt Homéroszhoz kötik, mivel már az antikvitásban így
tartották őket.
Embereszménye:
Az Odüsszeia bevezetése egyetlen személyt állít előtérbe, s elsősorban a főhős
jellemzésére szolgál. A hírnévvel nyert halhatatlanság helyébe az élet lép legfőbb értéként.
Egy új történelmi korszak kezdetén született meg Odüsszeia. Odüsszeusz alakjában
jellennek meg első ízben azok a pozitív eszmények megtestesítő vonások, amelyek a görög
rabszolgatartó demokráciában teljesednek majd ki. Bár kiváló harcos lefőbb erénye az
okosság, az igazságosság. Az Odüsszeia embereszménye tehát a sokat tapasztalt bölcs,
leleményes, politikus ember, aki éppen eszét használva igyekszik megmenteni saját és
társai életét. Ez a másfajta emberideál is azt bizonyítja, hogy az Odüsszeiának később kellett
megszületnie.
Istenek szerepe:
Korlátozott szerepük van, ne csupán az istenek rendezik az emberek életét, azonban az
emberek is tehetnek az életükről. Az emberek pusztulása sokszor balgaságuknak,
kíváncsiságuknak, mohoságuknak köszönhető. Az emberek sorsát nem az istenek alakítják,
az emberek saját sorukat alakíthatják. Közvetlenül ne avatkoznak bele az istenek az
eseményekbe. A történetben Zeusz, Poszeidon, Pallasz Athéné, Hermész jelenik meg.
Műfaja: eposz
A mű:
in medias res  a dolgok közepén való kezdés
-már 10 éve vége a háborúnak és haza indult hajójával, de mindig történik valami
I-IV. ének: Megismerhetjük Odüsszeusz fiát Thélemakhoszt aki főszereplő a műben. Apja
keresésére indul, mert Trója elesése után 10 évvel még nem tért haza. Ebben a részben
ismerhetjük meg az ithakai állapotokat, továbbá a hűséges feleségét Pénelopé és fia,
Thélemakhlosz alakját. Pénelopé egyre vadabbul ostromolják a kérők, akik Odüsszeusz
helyébe akarnak lépni. Odüsszeuszt ekkor még nem ismerjük meg.
V-VII. ének: Egy időben játszódik az előző történettel. Az Ogügié és Szhéria szigeteken
játszódik. Hermész azzal az isteni paranccsal indult Kalüpszó nimfához, hogy engedje
szabadon az immár 7 éve tart szerelmes fogságban Ogügéi szigetén. Odüszeusz bárkát
ácsol és 20 nap után Szhéria szigetére érkezik, a phaiákok királya vendégül látja őt.
Odüsszeusz pedig megismerkedik a király lányával.
IX-XII: Odüsszeusz kalandjai
-A jelen idejű cselekményből átépülünk a múltba.
-Odüsszeusz elmeséli a phaiákoknak kalandjait.

6. Görög líra
Kr.e 7-6 században
nem a múlt fontos, hanem a jelen
az eposz, mint műfaj népszerűtlen lesz
kialakul az egyéniség versek születnek  kevés vers sok töredék maradt fent
Műfajok:
epigramma: jelentése: sírfelirat. Rövid, tömör
Szimonidész: A thermopülai hősök: „Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak:
megcselekedtünk amit megkövetelt a haza.”
iambosz: gúnyos, csipkelődős versike (Arkilohhosz) zenei kíséret nélkül
Szapphó:
-aiol dalköltészet
- női költő Leszbosz szigetén született
-egyetlen témája van: szerelem
- verseit lányoknak írta
-irodalmi zenei kör vezetője volt
-sok verset ít
Aphroditéhez:
-műfaja: himnusz
himnusz: vallásos jellegű istent vagy isteni hatalmat dicsérő, hozzájuk fohászkodó imaszerű
ének.
Szerkezete:
-híd-szerkezet (A B A)
Szapphó Aphroditéhez könyörög hogy viszont szeressék őt
Úgy szólítja meg mintha a barátnője lenne bizalmas, személyes hangvétel
Aphrodité veréb fogaton érkezik
A rábeszélés istennőjét kéri meg, hogy viszont szeresse az a valaki Szapphót
Az utolsó versszakban újra jön a kérés
időmértékes verselés
Anakreón
Két fő témája van: a szerelem és a bor
-az élet élvezője,
- az életet nem szabad komolyan venni mert az élet csak derűvel győzhető le
-zenei kíséret
- szinte csak töredékek
-később sokan utánozzák
-versei: Bordal, Gyűlölöm
Alkaiosz:
-politikai költő volt, de írt bordalokat is
-száműzték
-verse: Az állam hajója
7. Antigoné- Az ember amilyennek lennie kellene
-felfedezhetőek benne az antik dráma vonásaia tragikus hős értéket képvisel, harcol érte
de belebukik ezzel váltja ki a nézők együtt érzését katarzis
-konfliktusos dráma
-az események helyszíne egyetlen hely a királyi palota
- a valós tettek nem a színpadon zajlanak az őr és a hírnök meséli el
-Az életben maradt két lánytestvér, Antigoné és Iszméné eltérő elvi értékeket képviselve,
kétféle módon viszonyul az isteni és az emberi törvényhez: Antigoné az istenek szavára
hallgat és eltemeti Polüneikészt, Iszméné viszont a kreóni, emberi törvény tiltó parancsát
követi. Az Antigoné alapkonfonfliktusát a mű drámai alaphelyzete és a bonyodalom kezdete
tartalmazza.
-Szophoklész az Antigoné című drámában tökéletesen betartja az arisztotelészi hármas
egység szabályát: egy térben, egy nap alatt történő eseményeket beszél el az egyetlen
cselekményszál. A palotán kívüli történéseket a szereplői megnyilatkozásokból ismerhetjük
meg.
-A végkifejletben következik be a katasztrófa: Antigoné, Haimón és Euridiké, a királyné is
életével fizet a zsarnoki uralkodó miatt. Kreón, a király magára maradottságában összeomlik.

-A görög dráma világában a kórus, a kar szerepe kiemelten fontos. Énekével kettős
szerepet tölt be: nem csupán kíséri és tagolja, hanem magyarázza is a drámai
cselekményt. Sőt, sok esetben átveszi a történetbeszélés szerepét is: bizonyos
eseményeket csak a kar előadásából ismerhet meg a néző.

- az cselekmény csak néhány órát foglal magába

- Antigonénak eleinte csak többségében férfias jellem vonásai vannak, a nőies

vonásai csak akkor jellenek meg mikor a szikla börtönben realizálja hogy sho nem
lehet édesanya.

8. Római irodalom- Vergilius

A római irodalom:

-A római irodalom nyelve a latin.

-A görög mestereket tekintették példaképnek.
-A római irodalom aranykorának Kr.e.81-től Kr.u.14-ig tartó időszakot nevezzük.
-Neoterikusok: -Vergilius -Horatius új költők mozgalma.

Vergilius: (Kr.e.70-19)
-Az agusztusi kor legkiválóbb epikusa Publius Vergilius Maro (publisz vergiliusz máró) volt.
-Vergilius gyűlölte a háborút, a vérontást, a béke feltétlen híve volt.

Aeneis (éneisz):

-A költő több mint egy évtizeden át dolgozott rajta, mégis befejezetlennek érezte, és ezért
végrendeletében a szöveg elégetését kérte. A remekmű megsemmisítését maga Augustus
császár tiltotta meg.
-Vergilius fő műve az Aeneis. A tizenkét énekből álló eposz főhőse az Iliászból már
ismerős Aeneas, aki Trója pusztulását követően Itália földjén alapít új hazát. Az első hat
 -Kr. e. 30 körül adta ki a pásztori témájú (bukolikus) költeményeiből
-Tartalmazhatnak epikus, elbeszélő, de drámai elemeket is.
válogatott Eclogae (‚válogatott művek, szemelvények’) című kötetét.
Az eklogák olyan bukolikus és dialogikus (párbeszédes) formájú költemények,
amelyek szereplői valójában pásztorszerepbe bújtatott művelt költők, filozófusok. 
-. A műfaj eredetileg a görög irodalomból, Theokritosztól származik.
- szintén fontos elemek a természet, a párbeszédes forma, a hexameteres sorok.
-Vergilius eklogáinak jellegzetes témája a polgárháború (Róma uralásáért folytatott
harc) okozta veszteség és bizonytalanságérzés.
-Nála a fő téma a szerelem, az erotika volt. Szereplői pásztorok voltak.
Leggyakrabban párbeszédes formában mondta el a vidám történeteket.
-Radnóti Miklós költészetében a vergiliusi eklogák hatása mutatható ki.

Vergilius eklogái:

 IX. eclogájának hátterét a polgárháború adja.

-A mű szereplői: Lycidas és Moeris, két földműves. Moeris földjét Augustus császár
kisajátította, és veterán katonák között osztotta szét.
-A polgárháború borzalmairól és az igazságtalan földkisajátításról beszélgetve a két
földműves a költészet szépségeibe feledkezik.
-Mindketten maguk is írnak verseket, de párbeszédükben egy Menalcas nevű költő
érkezését várják, akinek verseiből az ekloga középrészében sokat idéznek. 
-Menalcas valószínűleg Vergilius hasonmása. A megidézett szövegek verset
alkotnak a versben, miközben a polgárháború előtti, boldog békés korszakot idézik
meg. -Így válik a IX. ecloga idő- és
értékszembesítő verssé, melyben az értéktelített múlt a maga idilljével, szerelmeivel
és költészetével a súlyosan értékhiányos jelen ellenpontját képviseli.
- A politikai háborúskodás közepette elhallgatnak ugyanis a múzsák.
-Az ekloga tehát az egyén és politika, a művészsors, és a művészi magatartásformák
kérdését járja körül.
A IV. ecloga 
-Érdekessége, hogy a benne megfogalmazott jóslat (az égi jelek) a békéről több
ponton is hasonlít az Ószövetség messiási jövendöléseire.
-Egyes értelmezők úgy vélik, ez a vers Jézus eljöveteléről szól. A középkorban
emiatt prófétaként tisztelték Vergiliust.
Quintus Horatius Flaccus (Kr. e. 65–8) 

-Költészetének legjelentősebb, legnagyobb hatású csoportját az ódái (carmenek – Horatius

így nevezte ódáit) alkotják, összesen százhárom ódájáról tudunk.
- Nem dicsőítő énekek, hanem elsősorban tanító célzatú versek. 
-Ezekben a költeményekben rajzolódik ki a két híres horatiusi alapelv. Az „arany középszer”
(aurea mediocritas) elve a szélsőségeket kerülő, mértékletes életet írja elő. 

A Thaliarchushoz (thaliárkhusz) című ódájában a szerző a másik alapelv az „Élj

a mának!” (más fordításban: „Ragadd meg a napot!”), azaz a „Carpe diem!” tanácsa
jelenik meg. „Ne bánd, a holnap mit hoz” – szólít fel.
-A mű szerkezete a nyitókép és az ebből a látványelemből, elvont, bölcséleti tartalom
viszonya határozza meg.
-Horatius -Arra buzdít, hogy ne a múlton rágódjunk, vagy a jövőről álmodozzunk,
hanem a jelent, a mában rejlő örömöket éljük meg minél teljesebben.

-A Leuconoéhoz (leukoné) címzett költeményében is a „Carpe diem!” tanácsa jelenik

meg. Ebben egy hölgyhöz intézi sorait.
-Horatius ódái nagy hatással voltak a későbbi korok költőire, köztük magyar
szerzőkre is.

9. Középkor
1, időszaka:
-történelmi szempontból 476-1492
-nem lehet egy korszakot dátumok közé zárni, mert a korszakot a szemlélet alakítja
- az irodalmi korábban kezdődik és tovább is tart
2, világszemlélet
-a világszemlélet középpontjában Isten áll.
-az emberi élet célja a túlvilági üdvösség elérése

-hierarchia: 1. Isten
2. ember
-statikus világszemlélet(állandó)
-beépítik a kultúrájukba a görög, római és az arab műveltséget
3. művészete
-zene: gregorián ének(egy szólam, ritmusa kötetlen)
-Dies Irae
-építészet: - vallásos nevelésnek a templom volt a helyszíne
-a templom az emberi élet és világmindenség szimbóluma
-2 stílus irányzat
1 román
2. gótikus
-román stílus: 10. század
-vastag falak, kicsi lőrés szerű ablakok
-biztonság érzet
-bélletes kapu
Nagybörzsönyi, Árpád-kori, Jáki templom
-gótikus stílus: 13. század
-eltűnnek a vastag falalak
-karcsú pillérek, égbe törő tornyok
-rózsaablak, díszes festett üveg ablakok
-csúcsívesablakok
-Mátyás-templom, firenzei dom
Jacopone de Todi
A Stabat Mater 13. századi katolikus himnusz, Jacopone da Todi szerzeménye, egyike a
legismertebb középkori énekeknek. Máriának a keresztfa mellett átélt fájdalmáról szól. A
címe az első sorából adódik: Stabat mater dolorosa (szó szerinti fordításban: „Állt a
fájdalommal terhes anya”).

Vershelyzet:
A lírai én a kereszt alatt szenvedő Szűz Máriát szemléli, és osztozni szeretne mély
fájdalmában.
Műfaja:
Planctus (siratóének) Szűz Máriának a kereszt alatt átélt fájdalmát megelevenítő lírai
költemény. Lehet a lírai alanya egy külső szemlélő, vagy maga a Szűzanya E/1.-ben.

10. Magyar nyelvű irodalom állomásai

Kereszténység bevezetése: Szent Istvánhoz köthető (1001-1038)
Az első magyar kolostort Pannonhalmán alapították 996-ban középkori kultúra
központja
Létezett magyar nyelvű ősköltészet, de nem maradt fenn, csak mondáink őrzik
emlékét.
Mondák:
-Fehér ló fia
-Csodaszarvas
-Lehel kürtje
-Botond
-Isten kardja
A lovagi kultúra ebben az időben nem gyökeresedett meg
Kezdetben rovásírás
Kereszténység felvétele után latin írásmód
Írni és olvasni csak a legelőkelőbbek tudtak (művelt főpapok)
Születtek a korban történeti művek: krónikák, gesták (AnonymusP.mester): Gesta
Hungarorum 1200 körül
Kézai Simon: IV. Kun László
Kálti Márk: Képes krónika 1358
Magyar nyelvű írásosság 1055
szórványemlék: egy idegen nyelvű szövegbe ágyazott szó, szókapcsolat vagy mondattömb.
1055 Tihanyi apátság alapító levele Pannonhalmán őrzik, tartalmazza az első ránk maradt
mondatot
szövegemlék: idegen nyelvű szövegkörnyezetben magyar nyelvű szöveg, Halotti beszéd és
könyörgés, Ómagyar Mária-siralom
ÓMS: műfaja planctus(siralom)
1300 körül
Első ránk maradt versünk
Leuveni- kódex
A kereszt alatt álló Máriát mutatja be
Szól a fiához, a halálhoz
A 9. versszakában a zsidókhoz könyörög
5 vsz. figura etimolocia, alliteráció
Tudatos versszerkezet
Nagy valószínűséggel a Veszprémvölgyi domonkos rendi apácák számára készült

12. Villon
Vágáns költészet: Vágánsköltészet a 12–13. századi világi líra egyik jelentős ága, amely
szembehelyezkedik a feudális kötöttségekkel és tekintélyelvűséggel. Más elnevezése goliárd-
költészet. Művelői az egyházi iskolákhoz, egyetemekhez tartozó, de az egyház kötelékébe nem
lépő, gyakran helyhez nem kötött, vándorló értelmiségiek, diákok voltak.

Villon élete: 100 éves háború utolsó szakaszában élt. Amikor Franciaország angol megszállás
alatt ált anarchia, járványok, éhínség és rablóbandák fosztogattak. A nagybátyja neveltette, a
Párizsi Sorbon Egyetemen tanult. Betörés és lopás miatt sokszor bebörtönözték. Embert ölt ezért
elmenekült Párizsból. Visszatért Párizsba egy ideig jó úton járt majd megint lezüllött. Csavargó
életet élt

Költészete: 1461-ben, a börtönből szabadulva írta híres művét, a Nagy

Testamentumot. A beteg és nincstelen költő gunyoros fricskával, parodikus éllel
végrendeletet ír – a semmiről, és köz beszővi csodálatos balladáit. A Nagy
Testamentum tehát afféle összefoglaló mű: belevette minden valamire való korábbi
versét is. 173 oktávból áll, ezek közé ékelődik 15 ballada, meg néhány más jellegű
költemény. a közbeszőtt balladákkal nem is annyira végrendelet, mint inkább annak
megokolása, hangulati előkészítése, züllött életének mentegetése. Diomedes 
meséjével  (17-21.) például azt próbálja igazolni, hogy a szegényeket csak sanyarú
helyzetük, a szükség kényszeríti bűnre, a kalóz és a császár között a különbség
pusztán annyi, hogy az egyik nagyobb csónakkal, a másik egész hajóhaddal rabol.A
költeményben jelentős szerepet játszik a halál, a mulandóság tudata. Ma már furcsa,
de a középkorban a temetők afféle sétakertként is szolgáltak, a temetők falait
haláltánc képek és versek díszítették. Villon is részletesen foglalkozott ezzel a
témakörrel.

Záróballada
a Testamentum utolsó balladája,
úgy beszél “szegény” Villonról mintha már meghalt volna, ez groteszk gesztus
búcsút vesz az élettől, az írástól
a gyászos, komor hangulatot oldja komikus részletekkel (szeretője kidobta)
az ajánlásban a borral búcsúzó Villon jelenik meg (“Jó burgundit szívott magába”)

Hatalmas ellentétek feszülnek Villon művében: a kicsapongó züllött élet szemben áll
a középkor vallásos áhítatával. Az életöröm állandóan ellentétbe kerül a gyötrő
haláltudattal. Villon hívő keresztény volt és elhibázott élete ellenére is hitt a
megváltásban, az isteni megbocsátás kegyelmében.

Utóélete
az első Villon-kötetet 1489-ben adták ki
a romantikában fedezik fel
magyarra először Szász Károly fordította, majd József Attila, Tóth Árpád, Szabó
Lőrinc, Weöres Sándor,
Legismertebb átköltése Faludy Györgytől való, aki Záróballada
a Testamentum utolsó balladája,
úgy beszél “szegény” Villonról mintha már meghalt volna, ez groteszk gesztus
búcsút vesz az élettől, az írástól
a gyászos, komor hangulatot oldja komikus részletekkel (szeretője kidobta)
az ajánlásban a borral búcsúzó Villon jelenik meg (“Jó burgundit szívott magába”)
Hatalmas ellentétek feszülnek Villon művében: a kicsapongó züllött élet szemben áll
a középkor vallásos áhítatával. Az életöröm állandóan ellentétbe kerül a gyötrő
haláltudattal. Villon hívő keresztény volt és elhibázott élete ellenére is hitt a
megváltásban, az isteni megbocsátás kegyelmében.

Utóélete
az első Villon-kötetet 1489-ben adták ki
a romantikában fedezik fel
magyarra először Szász Károly fordította, majd József Attila, Tóth Árpád, Szabó
Lőrinc, Weöres Sándor,
Legismertebb átköltése Faludy Györgytől való, aki villon szellemé ben írt verseket

11.Dante Isteni színjátét

Dante Alighieri (aligiéri) 1265-1321
-Élete:
-1300 körül élt.
-Az egész középkori európai irodalom legnagyobb költője, egyben tudósa, politikusa.
-Firenzében született régi nemes családba, de a politikai életbe is bekapcsolódott, és
ellenfelei Ravennába száműzték, ahol 1321-ben meghalt.
-Gyermekkorának legnagyobb élménye, hogy 9 éves korában megpillantotta
Beatrice(beatricse) Portinarit, s többé nem feledhette el, azonnal beleszeretett.
---------)Plátói szerelem.
Beatrice visszatérő szereplő a műben.

Dante vezetői: Vergilius (Pokol, Purgatórium), Beatrice (Paradicsom)

Beatrice dicsőségére írta meg.
Az előhang jelképei:
-út: a keresés az élet általános jelképe.

Pokol:
-Kapujának felirata: „Ki itt belépsz hagyj fel minden reménnyel.”
-Danténak szigorú erkölcsi értékrendszere volt.
-Találkozott: Odüsszeusszal, Bűne: Trója elfoglalása a faló segítségével.
-Az emberek büntetése: saját egyéniségükbe zárja őket.

Isteni színjáték:

Eredeti cím: La Comédia-mert rosszul kezdődik és jól ér véget az utókor

elnevezése: Divina Commedia
Keletkezett: 1307 és 1320 között
Műfaj: Epikus keretbe foglalt filozófiai költemény, drámai elemekkel. Egy túlvilági
látomás, vízió: egy képzeletbeli utazást ír le benne.
Beosztása:
A Pokol előcsarnoka:(Acheron(akheron)folyó): közönyösök
-1.kör: kereszteletlenek
-2.kör: a szerelem bűnösei
-3.kör: torkosok
-4.kör: uzsorások
-5.kör: haragosok
-6.kör: eretnekek

Flegeton, a vér folyója:

7.kör: -1.alkör:felebarátjaikkal szemben erőszakosak
-2.alkör: öngyilkosok
-3.alkör: istenkáromlók
Szakadék
8.kör: (A kör tíz bugyra):
-1.bugyor: kerítők és csalók
-2 bugyor: hízelgők
-3 bugyor: simóniákusok
-4 bugyor: varázslók és jósok
-5 bugyor: nyerészkedők
-6 bugyor: képmutatók
-7 bugyor: rablók, tolvajok
-8 bugyor: rossz tanácsadók
 -9 bugyor: viszályszítók
-10 bugyor: hamisítók
A Gigászok kutja
9.kör (Cocitus(kocitusz)):
-1.alkör: rokonuk elárulói
-2.alkör: hazaárulók
-3.alkör: vendégeik elárulói
-4.alkör: jótevőik elárulói
A Pokol legmélyebb pontján áll: LUCIFER
A legszebb angyal volt, most a legrútabb sátán, mert fellázadt Isten
ellen.