Homérosz eposzai az antikvitás korából

Az antikvitás kora:
A Kr. e. 8. században Hellász területén a kultúra és szellemi élet fejlődni kezdett. Az irodalom
területén kiemelkedő alkotások születtek. A legkorábbi, és a legtöbb alkotást ránk hagyó
műnem: az epika. A legtöbb ókori költő, mint Homérosz, a nagyepika csoportjába tartozó
eposz műfajában alkotott.
Eposz:
 nagyepikai műfaj - általában hosszabb terjedelmű verses epikai mű

 témája: egész népre, emberiségre kiható jelentős esemény, melynek főhőse gyakran
természetfeletti erővel rendelkezik
 időmértékes versformában (hexameterben) írják

 a 8. századig a világirodalom egyik legkiemelkedőbb műfaja

 az ókori epika 2 eposzi alkotással indul: Iliász és az Odüsszeia

 vannak kellékei (Eposzi kellékek)

Eposzi kellékek
Invokáció: Múzsa segítségül hívása Kalliopé személyében
Propozíció: témamegjelölés
Expozíció: a cselekmény elindítása
Enumeráció: seregszemle
Deus ex machina: isteni gépezet, természetfeletti lények beavatkozása, csodás elemek
In medias res: a dolgok közepébe vágás
Állandó jelzők: pl.: gyors lábú Akhilleusz
Epikus hasonlatok
Anticipáció: előre sejtetés

Homérosz és a homéroszi eposzok:

A két eposz írójának Homéroszt említi az irodalomtörténet, de többen ezt máshogy
gondolják. Ez a homéroszi-kérdéskör. Csupán feltételezés, de egyesek szerint mivel a 2
alkotás formában és szemléletben is eltér, így 2 különböző írójuk van. De lehet, hogy az
ókorban talán azért nevezték Homérosznak az Odüsszeia költőjét is, mert a név „költőt”
jelent, és az első hatalmas lírai mű után a név fogalommá vált. Művei irányadók a későbbi
korok eposzíróinak. Alapjait a trójai mondakörből meríti.

Iliász
 műfaja: eposz
 24 énekből áll
 a mű fő értéke: humánum (emberség, emberiesség)
 verselése: időmértékes  hosszú és rövid szótagok szabályos
váltakozása  hexameter hat verslábból álló sor (verslábak: 1-4: spondeus vagy daktilus,
az 5. csak daktilus, a hatodik spondeus vagy trocheus)
 Kr. e. 8. században keletkezett
 összemosódik a történelem és a mitológia Homérosz formálta a görög isteneket ilyen
emberivé
 témája: a Trója elleni ostrom utolsó, 52 napos szakasza
 egy szereplőt állít a középpontba (Akhilleusz) az ő jellemfejlődése a legfontosabb
 Párisz elrabolja Menelaosz feleségét, Helénétebből alakul ki a háború
 előzménye: az aranyalma története: egy lakodalomba nem kap meghívást Erisz, a viszály
istennője bosszúja: aranyalmát gurít a násznép közé „A legszebbnek” felirattal, amelyen
összeveszik Pallasz Athéné, Aphrodité és Héra  Páriszt kérik fel bírának  ő
Aphroditénak ítéli az almát Aphrodité cserébe Helénét ígéri neki
 a költő az ostrom tizedik évét ragadja ki, és ezen belül Akhilleusz haragját teszi
középpontba a cselekmény Akhilleusz haragjából indul, minden ennek a
következménye ok: megharagszik fővezérére, mert elveszi tőle rabnőjét, Briszeiszt, ezért
nem vállalja a harcot
 Akhilleusz jó barátja Patroklosz, Akhilleusznak öltözve kiáll a trójaiak legjobb harcosa,
Hector ellenPatroklosz meghal, Akhilleusz pedig fájdalmában kihívja Hectort
párbajra megöli Hectort nem engedi, hogy emberhez méltóan eltemessék
 Hector apja elmegy a holttestért, könyörög,végül Akhilleusz megenyhül, és átadja neki
 Akhilleusz tipikus eposzi hős  kiemelkedő személy, rendkívüli tulajdonságokkal bír, előre
tudja sorsát  végzetszerű hős
 bátor, önfeláldozó, de egyben könyörületes is (Hector holtteste)
 Hector érzelmileg fogékonyabb szereplő, mint Akhilleusz
 Homérosz nem foglal állást  a görögök és a trójaiak egyformán szenvednek

Odüsszeia
 Trója ostroma után hazatérő görög hősök kalandjait mutatja be
 legfontosabb közülük Odüsszeusz személye, az ő hazatéréséről szól a mű
 Odüsszeusz kíváncsi természet, okos és leleményes, értelemmel küzdi le az előtte álló
akadályokat
 a cselekmény két szálon fut: Ithakában, Odüsszeusz otthonában, ahol felesége Pénelopé és
fia Telemakhosz küzd a kérők hadával + a másik szálon, ahol Odüsszeusz személyének
bemutatása történik
 1-4. ének: bemutatja Ithakát (Pénelopé és Telemakhosz)
 5-8. ének: Ogügié szigetén játszódik, ahol Odüsszeusz Kalüpszó nimfával él szerelmi
fogságban tartja, de végül úgy dönt, hogy hazatérhet ezek után a phaiákok szigetére
utazik, ahol Nauszika szerelmét is visszautasítja  megint a hazatérés mellett dönt
 9-12. ének: elmeséli a phaiákoknak kalandjait  10 kaland
 13-24. ének: a mű második része  összekapcsolódik a 2 cselekményszál  Odüsszeusz
hazatér, de eleinte nem fedi fel a kilétét és leszámol a kérőkkel
 végül egyesül a család  nincs tragikum
 az embereszmény teljesen más, mint az Iliászban
 a főhős az eszére hallgat és képes indulatait kontrollálni  nincsenek nagyszabású
hőstettei  a családja a legfontosabb számára
 Hasonlóságok és különbségek a két eposzban
 valószínűleg nem ugyanaz az ember írta, hiszen a 2 mű megírása között legalább egy
emberöltő telik el + más értékek jelennek meg
 mindkettő tudatosan szerkesztett egy mozzanatot emel ki egy hosszú történetből,
ugyanakkor részletesen leírja a körülményeket, előzményeket
 az Iliász a háborús állapotot mutatja be, Odüsszeia azonban egy nagyjából békés történet
 Iliászban több a történelmi elem, míg az Odüsszeia inkább fantáziavilágra épít
 az Iliász központi témája a harag és az indulat, Odüsszeiáé pedig az ész és emberi
találékonyság
 az Iliász lineáris szerkesztésű nagyjából, az Odüsszeia lazább, több szálon fut a cselekménye
 az Iliászban kevesebb, míg az Odüsszeiában több a tájkép
 eposzi kellékek nagy része mindkettőben megjelenik