Epika

Az epika, elbeszélő irodalom, a dráma és a líra mellett a három irodalmi műnem

egyike. Az epikus/elbeszélő művek összefoglaló elnevezése. Alapvetően
cselekményt ábrázol, az író a cselekményeket elbeszélés formájában mutatja be.
A lírától az különbözteti meg, hogy nem az érzelmeken van a hangsúly, a
drámától pedig az, hogy nem párbeszédes formában íródott.
Központi része a cselekmény, esemény, eseménysorozat.
A műnem sajátossága, hogy nem a lélek ábrázolása, hanem a külvilág ábrázolása
van a középpontban.
Eposz: Az eposz az epika műnemébe tartozó, nagy terjedelmű elbeszélő
költemény. Rendkívüli képességekkel rendelkező hőse istenektől kapott erővel
nagy tetteket visz véghez.

Homéroszi eposzok
Az európai irodalom kezdetét két hatalmas elbeszélő költemény jelzi, az Iliász
és az Odüsszeia. Az ókori hagyomány mindkét eposz költőjének Homéroszt
tartotta. Magáról Homéroszról semmi biztosat nem tudunk, sőt már az antik
görögök is a mítoszok meselégkörével vették körül személyét. Rengeteg
fantasztikuselbeszélés szólt róla. Ha létező személy volt Homérosz, akkor a
legvalószínűbb, hogy kr. e. a VIII-VII. században élt.
Görög Istenek:
Zeusz: Az Istenek királya, egek ura, villámok Istene.
Hádész: Az alvilág ura
Poszeidón: A tengerek ura
Héra: Zeusz felesége és a családok védelmezője
Pallasz Aténé: A bölcsesség, a tudomány Istennője.
Hermész: Az Istenek hírnöke
Aphrodité: A szerelem és a szépség Istennője.
Árész: A háború Istene
Apollón: A vadászat Istene
Szellemi háttér: Görögország, kr. e. I. évezred
 Fejlett társadalom alakul ki a poliszokban (városállamokban) a
művészetek, a kultúra is fejlődik.
 „Minden dolog mértéke az ember.” Kialakul a humanizmus, mint szellemi
áramlat. Jelentése: emberközpontúság. A test, a lélek és a szellem (tudás)
pallérozása egyaránt fontos.
 Istenhitük politeista – több Istenben hisznek – isteneik antropomorfok,
azaz az emberhez hasonlóan viselkednek: Zeusz, a főisten, Héra a
felesége, Poszeidón a tenger istene stb.
 Görögország az európai irodalom és kultúra bölcsője – A későbbi
korok művészei is gyakran tekintenek vissza a görögökhöz, pl. a
reneszánsz vagy a klasszicizmus alapja is ez.
 Gyakran utalunk erre a korra az antikvitás kifejezéssel, mely az ókori
görög és római kort, annak művészetét jelöli.
A görög irodalom kialakulása
 Az irodalom három műneme közül először az epika alakult ki, majd a
dráma, végül pedig a líra.
 Az epika műnemén belül az eposz műfaja kr. e. a VIII. század körül jött
létre a szájhagyomány útján terjedő mítoszokból.
 Mi az eposz? – hősköltemény, egy kezdetleges fejlődési fokon álló nép
jelentős történelmi eseményeit, harcait, hőseit mutatja be. Főhőse
kivételes képességekkel bír, természetfeletti erők (istenek) segítik.
Hangneme magasztos, fenséges. Verselése időmértékes.
Kötelező eposzi kellékek: (egy eposz szerzője mindig alkalmazza ezeket)
1. in medias res: A dolgok közepébe vágó kezdés
2. Propozíció: A téma megjelölése
3. Invokáció: Fohász a múzsához
4. Enumeráció: Seregszemle
5. Heroikus hősök
6. Állandó jelzők, toposzok pl: leleményes Odüsszeusz
7. Deus ex machina: isteni beavatkozások
A homéroszi kérdés
 Ki volt Homérosz? – A legenda szerint egy vak énekes, aki i. e. VIII.
században élt
 Őt tekintjük az Iliász és az Odüsszeia eposzok szerzőjének
 De: lehetséges, hogy nem ő írta mind a két eposzt, vagy egyiket sem,
hiszen az Iliász 10 évvel régebbi és a két eposz világnézete nagyban
különbözik.
 Vannak érvek arra is, hogy ő írta mindkét eposzt: Szerkezeti
megformálásuk tudatos költői tevékenységre utal, csakúgy, mint az
újszerű versforma, a közös nyelvezet. Az Odüsszeia szerzője ismeri az
Iliászt, hivatkozik is rá, van kapcsolat a két mű között: Odüsszeusz az
Alvilágban találkozik az Iliász hőseivel.

Iliász
 Cím jelentése: Ilionról (Trójáról) szóló ének
 Műfaja: Eposz; alapja a Trójai mondakör
 Tárgya: Akhilleusz haragja és bosszúja
A háború a szép Heléna miatt tört ki, aki Meneláosz spártai király felesége
volt, de beleszeretett a trójai Parisz hercegbe és elszökött vele. A trójai
háború utolsó esztendejében járunk. Agamemnón, a görög seregek
fővezére nyilvánosan megsérti Akhilleuszt, aki ezért, dacból nem akar
harcolni. Pedig ő az egyik legkiválóbb harcos, Thetisz Istennő fiaként
csak a sarkán sebezhető. A trójaiak fővezére, Hektór ellen így barátja,
Patroklosz áll ki. Hektór legyőzi Patrokloszt, (akinek páncélját egy isten
leoldja), ez váltja ki Akhilleusz szörnyű haragját. Bosszúvágytól hajtva
mégis harcba száll, megöli Hektórt, testét harci szekérre kötve végig
hurcolja a táboron, megszégyenítve azt, s megakadályozva a holttest
eltemetését. Végül Hektór apja, az agg Priamosz felkeresi őt sátrában,
könyörög neki, hadd temesse el fiát, aki a görögök hite szerint csak úgy
juthat be Hádész birodalmába. Akhilleusz megenyhül, kiadja a testet, így
helyreállhat a rend, a nyugalom.
Akhilleusz, az eposz embereszménye:
 A főhős a nemesség ideálját testesíti meg
