IRODALOM 9.

(NAT 2020) (Szent Imre Könyvek)

11.

Homérosz: Iliász/1. (→ Az eposzi hős)

A történet

Előzmény 1.

• Trója egy hajdani királya (Laomedón) megsértette az isteneket, s azok elhatározzák

megtorlásként Trója pusztulását… )

• Laomedón, Ilosz és Eurüdiké fia.

• Poszeidónnak és Apollónnak, a Zeusz elleni sikertelen lázadás támasztóinak, büntetésül
szolgálatában kellett töltenie két esztendőt: segítettek felépíteni Trója falait, ám a király
megtagadta tőlük a kialkudott fizetséget, sőt csúfosan elkergette segítőit.
• A két isten ekkor bosszúból pestisjárványt, illetve egy tengeri szörnyet küldött Trója ellen, s
egy jóslat értelmében Laomedón kénytelen volt lányát, Hészionét feláldozni neki. Héraklész
azonban, aki az amazonok elleni háborúból visszatérőben épp arra vetődött, megölte a
szörnyet, s megmentette a lányt, de a megígért jutalmat ő sem kapta meg a királytól, így a
hős sereggel tért vissza, feldúlta a várost, megölte Laomedónt és a fiait is, Podarkész
kivételével (aki később Priamosz néven lett ismert), Hészionét pedig harcostársának,
Telamónnak adta.

Előzmény 2.

• Thetisz istennő jóslatot kap jövendő gyermekéről: „A fiú felül fogja múlni apját!”, s emiatt
Zeusz őt egy földi emberhez, Péleusz királyhoz adja feleségül, ám menyegzőjükre nem hívják
meg Eriszt, a viszály istennőjét, ezért ő bosszúból viszályt szít a heszperidák egyik
aranyalmájával…
• (→ Párisz ítélete) (Héra/Athéné/Aphrodité) (→ Aphrodité ajándéka) (→ Párisz Spártába
hajózik, és magával viszi Helenét, Menelaosz király feleségét Trójába) (→ Kasszandra)
• Menelaosz sorra járja Helené korábbi kérőit, és az akkor kötött szerződésre hivatkozva,
hadba hívja őket…(Odüsszeusz kivételével mindenki hadba indul, de őt Palamédész csellel
ráveszi, amiért O. később bosszút is áll rajta…)
• Thetisz fia, Akhilleusz, a legnagyobb harcos lesz, és egyedül a világon: megválaszthatja
sorsát…(Nevelője: Kheirón, a kentaur lesz)
• Odüsszeusz az elrejtett, és lányruhában élő Akhilleusz nyomára lel csellel, aki, mielőtt a
háborúba indulna, feleségül veszi ott megismert szerelmét, a király leányát: Pürrhát.
• A görög sereg tagjai együtt várakoznak Akhilleuszra, ám Agamemnon unalmában vadászgatás
közben megöli Artemisz istennő szent szarvasát, ezzel magára haragítva őt, aki nem bocsát
szelet emiatt a hajókra. A jóslat értelmébe emiatt indulás előtt fel kell áldoznia
Agamemnónnak legidősebb leányát: Iphigeneiát. Csellel a táborba csaja, fel is áldozná, de
végül az istennő titokban megkönyörül a leányon (Agamemnon azonban feleségét,
Klüthaimnésztrát örök ellenségévé tette ezzel…)
• A sereg végre elindulnak, de 10 évig mégis hiába küzdenek Trója falai alatt…
IRODALOM 9. (NAT 2020) (Szent Imre Könyvek)

1. ének:

• Agamemnon vétke (megtagadja Khrűszéisz kiadását)

• Apollón bosszúja papja sérelméért (dögvész 9 napig)
• a vezérek gyűlése
• Akhilleusz hívja össze
• Kalkhász, a madárjós véleménye szerint ki kell engesztelni az istent
• Khrűszéisz visszaadása
• Agamemnon bosszúja (Bríszéisz elvétele) (Akhilleusz haragja: abbahagyja a harcot)
(Thetisz segíti őt Zeusz révén)
2. ének:

• Agamemnon hamis álma (győzelem)

• Az akháj sereg próbára tevése (kudarc)
• Pallasz Athéné Odüsszeusz révén rábírja a sereget a maradásra és harcra (készülődés)
3. ének:

• Helené a várfalon állva megmutatja sorra a görög hősöket Priamosznak (seregszemle)

• a csata (Menelaosz és Párisz párbaja) (1.)
• Párisz megfutamodása (Hektor szidalma)
• második párviadal (tét: Helené) (először P.elvéti a dárdavetést, majd Aphrodité menti
meg) (→ M. győz)
4. ének:

• trósz esküszegés (egyikük nyílvesszőt röpít M. felé, hogy megölje)

• az istenek elhatározzák Trója pusztulását (folytatódik a harc)
•
5. ének:

• (a harcba beavatkoznak az istenek is)

• Aphrodité védi fiát: Aineiast, de Diomédész megsebesíti,sőt még magát Árészt is…
6. ének:

• (Trójában) Hektor harcba indul miután búcsút vett feleségétől, Andromakhétól és kisfiától,
Asztüanaxtól (epizód)
• Az asszonyok, ezalatt Pallasz Athéné templomában imádkoznak a győzelemért.
7. ének:

• Hektor és Aiasz (őt kisorsolták) döntetlen párviadala (3.)

8. ének:

• Zeusz mérlegre teszi az ellenséges népek jelenleg várható sorsát, s az eredmény: Trója sikere
(az Akhilleusz nélküli háborúban)

9. ének:

• trójai előretörés (akháj félelem)

• Nesztór tanácsára Agamemnon követsége engesztelné Akhilleuszt, de ő hajthatatlan marad
10. ének:

• kémek kölcsönös indulása

• az érkező Dolónt az induló Odüsszeusz és Diomédész fogja el, vallatja ki és öli meg…,
majd betörnek a trák táborba is.
IRODALOM 9. (NAT 2020) (Szent Imre Könyvek)

11. ének:

• Agamemnon is beáll a csatába (minden akháj hős megsebesül)

12. ének:

• A trójaiak az akháj hajókig törnek előre (majdnem győznek)

13. ének:

• Tombol a rettentő harc a hajóknál

14. ének:

• Héra, becsapva az alvó Zeuszt, ráveszi Poszeidónt, hogy segítse meg az akhájokat

15. ének:

• A harcoló Hektort Apollón védelmezi

• Patroklosz Akhilleuszt szeretné visszatérésre bírni

16. ének:

• Akhilleusz csak a fegyverzetét adja kölcsön, s Patroklosz ebben indul csatába

• A trójaiak megrémülnek, de Apollón leleplezi P. – t, akit Hektor megöl.

17. ének:

• Hektor, felöltve Akhilleusz pajzsát (végzetszerű), így harcol tovább.

• Menelaosz kimenti P. tetemét a csatából
• Antilokhosz megviszi a gyászhírt Akhilleusznak

18. ének:

• Akhilleusz a lelkiismeret - furdalás és a bosszúállás kedvéért tér vissza a harcba

• Édesanyja Hephaisztosszal készíttet új fegyverzetet a számára. (a pajzs)

19. ének:

• Akhilleusz kibékül Agamemnonnal, és a csatába indul.

20. ének:

• Dühöng a harc
• Zeusz engedélyével minden isten, kedve szerint segítheti hősét…
• Akhilleusz és Aeneiász párviadala (A. – t megmenti Posszeidón) (4.)
• ezért A. megöli Polüdórosz királyfit. (5.)
• Ekkor A. és H. végre szembekerül a csatában
IRODALOM 9. (NAT 2020) (Szent Imre Könyvek)

21. ének:

• Harc a Szkamandrosz folyónál, ami, elsodorva Akhilleuszt, védelmezi a trójaiakat

22. ének:

• Akhilleusz és Hektór párviadala (H. halála) (6.)

• Akhilleusz bosszúja (Hektor tetemének meggyalázása)

23. ének:

• Patroklosz díszes temetése

• Hektor teteme (a ravatal előtt) a kutyáknak vetve (Aphrodité és Apollón védi)
24. ének:

• Az istenek megelégelik A. dühöngését

• Priamosz (Hermész kíséretében) felkeresi, és szánalomra indítja A. – t
• Kiadja Hektor tetemét
• A temetés ideje alatt (9 napig) szünetel a harc

Következmény:

• Akhilleusz halála (→ Sarkán sebesül meg), melyet a többi görög és trójai hős halála követ
• Odüsszeusz csele révén (→ a trójai faló) a görögök beveszik, és porig rombolják Tróját
• A trójai nép megsemmisül, egyetlen kivétellel: ő Aeneas, aki új hazát keresve a rómaiak őse lesz
• A görög sereg hazaindul:
o Nesztór, a püloszi agg sikeresen hazatér
o Menelaosz és Helené, bár bolyongás után, de szintén, és békében élnek tovább…
o Agamemnón szintén hazatér, de őt bosszúból megöli felesége
o Odüsszeusz pedig 10 évet hányódik a tengeren, míg végre az istenek megkönyörülnek
rajta, és ő is visszatérhet végre Ithakába, ám hamarosan ismét útnak indul…
IRODALOM 9. (NAT 2020) (Szent Imre Könyvek)

• Szerzője: Homérosz→ „A homéroszi kérdés”

o Jelkép/élő személy
▪ Több/ egy költő
• Szerkesztő/alkotó
o Iliász és/vagy Odüsszeia

• A mű alapja: szóbeli hagyomány

o mítoszok, mondák és hősénekek részletei (→ a trójai mondakör)

• Műfaja: eposz
▪ Nagy terjedelmű, cselekményes, meghatározott időrendben haladó, eposzi műnyelven
íródott, verses történet (~ hősköltemény)
▪ Formai vonásait a szerkezeti egységek és az eposzi kellékek biztosítják

• Invocatio (→ A Múzsa segítségül hívása)

• Propositio (→ Témamagjelölés)
• Enumeratio (→ Seregszemle)
• „In medias res” - kezdés (→ „A dolgok közepébe vágva” indít) (ÓM → TÖRT.)

• epikus hasonlat (→ „mint ahogyan…”) (→ bővítő technika)

• előre – és visszautalások (→ Trója pusztulása/
• állandó jelzők (→ „gyorslábú Akhilleusz”)
• toposzok (→ sémák) (→ „görbén fölfelé nézve”: mérgesen)
• deus ex machina (→ az Istenek beavatkozása/”váratlan fordulat”)
• koncentrikus ábrázolásmód (→ Akhilleusz pajzsa)

▪ Tartalmi vonásait a szereplők jelleme, tettei és a mű mitikus világképe hordozza

o Főhőse (eposzi hős) (→ a korszak emberi ideálja)
▪ isteni származású/ istenek által kegyelt és támogatott, rendkívüli
képességekkel bíró személy, aki népéért rendkívüli tetteket hajt végre
▪ összetett jellemképű hős
• (gyermek, barát, bosszúálló harcos, együttérző ember)

• Iliász
o Műeposz, hősi eposz, az eposz főhőse (→ Akhilleusz) (Akhilleusz ↔ Odüsszeusz)
▪ háborús ideál (→ örök hírnév/hősi halál) (+)
▪ (-) (könyörtelenség, indulatosság, bosszúszomj
▪ , közöny az átlagember iránt…)
▪ Egyetlen, de lényeges változás: a mulandóság átérzése
o 24 énekre tagolt, időmértékes verselésű (→ hexameteres) mű
o Témája: a trójai háború (→ annak 52 napja/→ Akhilleusz haragja és annak
következményei)

o Eszmei mondanivaló: „Emberré válás”

o (Trója feltárása: Heinrich Schliemann)