Trójai Mondakör

- Zeusz hattyú alakban elcsábította Tündareosz spártai király feleségét Lédát.

- Léda 2 tojást szült – Heléné – szépségéről híres
- kiskorában Theszeusz elrabolja
- fivérei visszarabolták
- végül Menelaosz spártai király Agamemnón mükénéi király öccséhez
ment feleségül
- Thétisz jóslatot kapott – fia bákihez is megy hozzá dicsőbb lesz apjánál
- Zeusz Thétiszt hozzáadta Péleuszhoz
- A lakodalomra minden istent meghívtak kivéve Eriszt, a viszály istennőjét.
- Ezért bosszúból, a Heszperidák kertjéből szerzett egy almát, amire felírta, hogy „a legszebbnek”
- Begurította a tömegbe és Héra, Athéné és Aphrodité rögtön magának követelték a címet
- A döntésre Zeusz a legszebbik földi férfirw hadja, Páriszra trójai királyfi
- Mind a 3 istennő meg akarja vesztegetni – Héra - Európa és Ázsia feletti hatalmat
- Athéné – bölcsesség és hősiesség
- Aphrodité – legszebb földi nő szerelme
- Párisz Aphrodití javára dönt (neki adja az almát)
- Párisz diplomáciai okokból Spártába megy, ahol megismeri a legszebb földi nőt, Helénét
- Melanosz, Heléné férjének el kellet utaznia igy feleségére hagyta a vendéget
- Párisz megszöktette Helénét és Spártába vitte.
- Mikor melanosz megtudta Párisz tetét bátyjától kért segítséget, aki minden görög királyt háborúba
hívott
- De nem mindenki ment önszántából - Odüsszeusz Ithaka királya – őröltséget színlel
- Olyan jóslatot kap amiben megmonják hogy ha elmegy a
háboróba akkor 20 évig nem fog hazatérni
-Hadba vonul

- Akhilleuszt anja elbujtatja – jóslatot kap dicsőn, de fiatalon hal

meg vagy öregen, de senki nem fog rá emlékezni.
- belemártja a Sztüx folyó vizébe, hogy sérthetetlen legyen
(kivéve sarkát)
-Hadba vonul

Történelmi háttér (trójai ostrom)

- Kr. e. 12. sz.-ban valóban feldúlták a kereskedővárost

- mitológia és a valóság ötvözete
A 2 eposz keletkezési ideje
- Iliász – Kr. e. 8. század eleje
- Odüsszeia – Kr. e. 8.-7- sz. fordulója

Az Iliász cselekménye
- Agamenón elrabolja Apollón papjának lányát – dögvész a görögökre
- Akhilleusz és Agamemnón összevesznek Briszéiszen - Akhileusz nem hajlandó harcolni
- Párisz és Meneláosz harcol – Párisz megsérül – Aphroditá megmenti
- Isteni beavatkozás (deus ex machina)
- Hektór elbúcsúzik családjától
- Sokan meg küzdenek Hektórral, de mind elbuknak, még Akhileusz legjobb barátja is, aki Akhileusz
ruhályában jelenik meg – Hektór elveszi fegyverzetét
- Zeusz megtiltja, hogy az istenek beleavatkozzanak a harcba egészen addig amíg Akhileusz nem
harcol
- Miután Akhileusz megtudja h barátja meghalt új fegyverzetet készített magának- harcba indul
- Az az isten segít, aki akar
- Akhileusz és Hektór – Hektór meghal
- Hektór temetése miatt szünetel a harc

Az Odüsszeia cselekménye
- Mindeki hazatért a trójai ostrom után csak Odüsszeusz és legénysége nem
- A már felnőtt fiát Athéné elküldi megkeresni apját
- Télemakhosz Ithakai gyűlés – sok a kérő felemésztik a vagyont
- Antinoosz, a kérők vezére Pénelopét hibáztatja, aki nem választ
- Télemakhosz Püloszba megy, apja után tudakolózik – értesöl Agamenón haláláról
- Meneláosz meséli el hogy bették be Tróját és hogy Od. a Kalüpszó szigetén van
- Zeusz megüzeni Hermésszel, hogy a nimfa engedje el Od. ot
- Phaiákok szigetén köt, ki ahol elmeséli kalandjait
1. Kikónok földje
2. Lótuszevők szigete (aki eszik, a lótuszból elfelejti otthonát, és ott akar élni)
3. Küklopszok szigete (Polüphémosz megvakítása – Poszeidón megharagítása)
4. Szelek királyának szigete (Aiolosz úszó szigete – mohó társak kinyitják a széltömlőt)
5. Emberevő óriások szigete (Laisztrügónok)
6. Kirké istennő szigete (a házába lépve disznóvá változtat mindenkit)
7. Alvilág (Teiresziasz jóslata)
8. Szirének szigete
9. Szkülla, a tengeri szörny
10. Napisten, Héliosz szigete (teheneit levágják, magukra haragítva az isteneket)
- A Phajákok hazaviszik – nem fedi fel kilétét (koldusnak álcázza magát)
- A lakomán végez a kérőkkel
- A kérők hozzátartozóit Athéné csillapítja le - BÉKE
A 2 eposz összehasonlítása
Íliász Odüsszeusz
Műfaj Eposz Eposz
Klasszikus eposz Utazásos kalandsorozat

Terjedelem, Tagolás 24 ének 24 ének

Keletkezése Kr. e. 8. század legalább 100 évvel az Íliász

után Kr. e. 8.-7. század
fordulója

A cselekmény tényleges ideje 52 nap 40 nap

A cselekmény tere Trója és környéke A földközi tenger keleti

medencéje és mítikus terek

Cselekményvezetés rendezetten követik egymást az több szálon és több helyszínen

események fut a cselekmény

Embereszmény A harcos, a katona Az élni akaró, rendkívüli ember

Istenek szerepe Meghatárotó Kötött (az ember irányítja a

maga sorsát)

- Íliász világában arisztokratikus kor van – csak kiváló harcosokat mutat be

- legfőbb a hírnév
- indulat hőse
- eposzi kellék – segélykérés („Istennő haragot zengj…”)
- propozíció
- in medias res – a mondakör mindenki számára jól ismert
- enumeráció
- epitheton ornans – díszítő jelzők
- deus ex machina – Isteni beavatkozás

- verselésében, tematikájában, mitológiai hagyományaiban megegyeznek

- világszemléletében, szerkezetében, hőstípusában, embereszményében eltérőek

Istenek szerepe
- Homérosz istenei antropomorfak
- Íliasz - Zeusz parancsára vagy segítenek, vagy nem
- az eposz az istenek harca is nem csak az embereké
Görögök oldalán: Trójaiak oldalán:
Pallasz Athéné Apollón
Poszeidon Aphrodité
Héra Árész

- Odüsszeusz demokratikusabb és életrevalóbb kor – Az ember nem csupán az istenek játéka, saját sorsát
irányítja
„Nagyon, nagyon szeretlek kicsim és remélem jó lett, amit írtam. Nagyon szeretlek, és alig várok, hogy pénteken
találkozhassunk. Jó tanulást és bármikor itt vagyok, hogy segítsek!”
-Baba