Csokonai Vitéz Mihály

I. A magyar felvilágosodás
 Nyugat-Európa után Kelet-Európában is elkezdődött a felvilágosodás
 Magyarországi kezdete: - 1763-tól a főurak könyvtárában felbukkannak a francia felvi.
kori művek – elterjed
- 1760-ban Mária Terézia testőrséget állított fel Bécsben,
ahova a gazdagabb köznemesek fiait válogatták be – az
udvarnál ismerik meg a francia felvi. műveit – utána ők
terjesztették
- leghíresebb testőrírónk: Bessenyei György (nem költő) az ő
műve (Ágis) után számítjuk a Magyar felvi.-t
II. Csokonai életrajza
 1773. november 17-én született Debrecenben.
 Apja borbélysebész, anyja szabómester lánya.
 Elméletben a családja a nemesek közé tartozott , de ő sem döntötte el hogy nemes-e
nevét vagy i-vel vagy y-al írta
 1780 Debreceni református kollégium – nagy műveltségre tett szert (költői tehetség)
 megtanult 7 különböző nyelven (olaszul, görögül, németül, franciául, angolul, perzsául
és héberül)
 1794-ben poétikai osztály vezetése (főiskolás)
 1795-ban a kollégium adománygyűjtőkörútján vesz részt, de hazatérve nem tud
elszámolni a pénzzel, így el kell hagynia a kollégiumok
 Sárospatakra ment jogot tanulni, de hamar abbahagyta
 1795-ben állás szerzési célból Kollégiumba ment – megismerkedett Vajda Juliannával
– gazda kereskedő lánya – Lilla apja feltételhez kötötte a házasságot – rövid románc
 mecénást keres verseinek – a keszthelyi akadémia filozófiai professzora szeretett
volna lenni, de nm jött össze neki
 1799-ben segédtanár csurgói gimiben
 1800-ban hazatér Debrecenbe
 1804-ben megfázik és rá 1 évre meg is hal 1805

III. Munkássága
 a magyar felvi. legmeghatározóbb alakja
 első költeményei latinul és magyarul az iskolába írta
 sententia (latinul mondás/bölcseleti mondás) és pictura (kép) műfajban is írt
 bölcsességeket részleteznek vagy tájat, évszakot, embert írnak le
 társai cimbalomnak nevezik, mert sokoldalú és nyitott
 költészetének első csoportja a diákirodalom, ami humoros (pl: Béka-egér harc)
 korán kiépül egységes költői programja – életeszménye a boldogság filózófiája – ez
Lilla elvesztéséig tart
 utána költészete elégikus – csalódottság, magány, a társadalomból való kirekesztettség
 Lilla-dalok ciklus – ebben másokról is írt, de mindegyiket átköltötte Lillára (59 vers)
- 2 résre osztható – boldog szerelem és a kesergő költő
 - záró darabja a Reményhez című verse
 srílusszintézis – a korábbi stílusirányzatok összegzője
 sokszínű, formailag változatos életművet hoz létre
 költészetében megjelenik
 Rokokó – tárgya az epekedő szerelem és egy kiserotika
- szereplők mitológiai alakok
- jellegzetes motívum – virágos kert, csillagos ég
- emberközpontú
- érzékelés benyomásai: illatok, naplemente színe
 Klasszicizmus – nagyon hasonlít az antik példaképre
- alapkövetelmény – elérhetőség, világos áttekinthető kompozíció
- kifejezésmód – nyugodt, fegyelmezettség, világosság, egyszerűség
 Szentimentalizmus – empirizmusra épül
- érzelmeket, lelki folyamatokat vizsgálja, elemzi
- pl: A Magánossághoz
 Népiesség – népköltészeti, szépirodalmi alkotás

IV. Verselemzés
I. Az este
 műfaja: pictura
 1789-ben írta még iskoláskorában – rá 5 évre átírta
 szerkezete: első 30 sor – rokokó képek – nyugodni készülő természetet írja le, ahogy
eljön az este
 perspektíva szűkítés – az ég látványát a lomkoronákon keresztül közelíti meg és igy
halad ameddig a barlangjában szunyjadó medvéhez nem jut
 első részlet – az ember és a természet hatmóniája
 eljön az este – Rousseau (költői én) a magántulajdont okolja az emberi gonoszság
forrásáért
 lezárásként