Professional Documents
Culture Documents
mitológia
mítosz: egy-egy életigazság jelképes ábrázolása
az ókori görög/római vallás politeista
az istenek lehetnek
állatarcúak (thériomorf); pl. bika, sas
átmenetiek: félig ember, félig állat; pl. kentaur, szphinx
ember alakúak (antropomorf)
a világ keletkezése
Khaosz -> Gaia, Uranosz, Tartarosz és Erósz (föld, ég, alvilág, szeretet)
Gaia )( Uranosz -> Titánok, Küklópszok, kentaurok, Kronosz és Rhea, hekatonkheirek
Uranosz az alvilágba veti torzszülött gyermekeit, azonba Gaia megmenti
Kronoszt és Rheát
Kronosz a titánok segítségével legyőzi az apját -> aranykor
Kronosz )( Rhea -> Zeusz és további gyermekek
Kronosz fél, hogy ő is hasonló sorsra jut, mint az apja, ezért megeszi a
gyerekeit, kivéve Zeuszt, akinek a helyére édesanyja egy követ rakott
Zeusz legyőzi az apját, és véglegesen átveszi az uralmat
titánok
Gaia és Uranosz első tizenkét gyermeke, hat titán és hat titanisz
Kronosz – Rhea
Ókeánosz
Iapetosz -> Atlasz, Prométheusz, Epimétheusz
Atlasz
részt vett a titánok lázadásában, ezért ő tartja a vállán a világot
Héraklésznak megszerzi a Heszperidák aranyalmáit. Héraklész tudja, hogy
nem fogja visszavenni a terhet, ezért cselhez folyamodik, mondván: csak egy
percre vegye át az égboltot, mert meg kell igazítania a vállpárnát, hogy
könnyebb legyen tartani azt. Atlasz átveszi terhét, de akkor már Héraklész el
is megy az aranyalmákkal.
A Gorgót legyőzött Perszeusszal is találkozott, azonban nem hitt Perszeusz
sikereiben, aki – hogy bizonyítsa igazát – megmutatta a levágott Gorgó fejét.
Atlasz feje így kővé dermedt, és ez a mai Atlasz-hegység.
Olümposz
Hébé (az örök ifjúság istennője) és Ganümédész nyújtja a nektárt, ambriózát
Ganümédész Trósz király fia, az Ida hegyen legeltette nyáját, amikor Zeusz
szerelmes lett belé
Aquarius csillagkép
a Múzsák és a Gratiák (Charisok) táncolnak
Zeusz )( Héra -> Arész, Héphaisztosz, Hébé, Eileithüia (a gyermekek óvója, a szülési
fájdalom istennője)
Prométheusz (a neve jelentése: előrelátás)
ellopta a tüzet az Olümposzról az embereknek, ezért Zeusz a Kaukázushoz láncolta, ahol egy
sas minden nap megette a máját
Héraklész menti meg a 11. feladata közben, ekkor lőtte le Ethont, a sast
Epimétheusz a testvére, a neve „későn gondolkodó”-t jelent
Pandora lesz a felesége, aki az istenektől egy szelencét kap ajándékba
Epimétheusz kinyitotta a szelencét, és így minden rossz az emberiségre szállt,
csak a remény maradt benne
Deukalión Prométheusz fia, Pürrha pedig Epimétheusz lánya
ők a görög özönvíz-történet szereplői
a csónakjuk a Parnasszosz hegyén feneklik meg
feladat és jóslat: népesítsék be újra a világot anyjuk csontjait hátuk mögé
dobva
a Terra Mater csontjait, a köveket dobják maguk mögé, amiből emberek
lesznek
Deukalión és Pürrha fia: Hellén – a hellének mitikus ősatyja, Hellász
névadója, fiai és unokái a fő görög törzsek névadói
Perszeusz
Medusza legyőzője
Orpheusz és Eüridiké
Orpheusz, egy kiváló dalnok, aki elveszíti kedvesét
leszáll az alvilágba, és kikönyörgi, hogy visszaengedjék Eüridikét
azonban csak akkor lehetnek újra együtt, ha a felfelé vezető úton nem néznek
egymásra
a feltételt sajnos nem sikerül betartani, így Eüridikének vissza kell térnie az alvilágba
Minótaurusz (jelentése: Minósz bikája)
Minósz Europé és Zeusz gyermeke
Zeusz egy fehér bika alakjában tőnik fel a tengerparton játszó lányok közt
szépsége, szelídsége miatt Europé közelebb megy, hátára ül
a bika elragadja, tengerbe veti magát
Kréta szigetére jutnak
Minósz nem áldozta fel a Poszeidón által küldött fehér bikát, így ő haragjában Pasziphaéra
őrületet küldött, aki végülis egyesült a bikával
a knósszoszi palotában Daidalosz labirünthoszt készített
a sport sikereire féltékeny athéniak megölték Androgeuszt, Minósz fiát
ezért kilenc évente hét ifjút és hét lányt küldtek Athénból
Thészeusz önként jelentkezett, hogy megölje a szörnyet
segítséget kapott Ariadnétól – bűvös kard, fonal gombolyag
Daidalosz és Ikarosz
az athéni ezermester megöli unokaöccsét, Talószt, ezért halálra ítélik
Kréta szigetére menekül -> „műbikát” épít Pasziphaénak
tanácsot adott Ariadnénak, ezért Minósz az útvesztőbe záratta
az őrök megvesztegetésével jutnak csak ki
Ikarosz madártollakból készített, viasszal és mézzel összeragasztott szárnyait a Nap
megolvasztja
a holttestét Héraklész találta meg, és temette el -> szobrot emelt neki
Daidalosz
Héraklész
az édesanyja Alkméné, akit Zeusz Amphitrüon képében termékenyített meg
ahhoz, hogy Héraklész halhatatlan legyen, Héra tejéből kellene innia.
Hermész álmában oda is csempészi, azonban Héra felébred, és a teje
kifröccsen -> Tejút
Héra ki nem állhatja az égbeszállásáig -> gyerekkorában kígyókat küld rá és
testvérére, és egész halandó élete folyamán hátráltatja
lobbanékony természetű, gyerekkorában egy lanttal fejbe csapta, majd megölte tanítóját,
Orpheusz testvérét, Linoszt
Théba királyának a lányát veszi feleségül. Héra őrültséget bocsát rá, és így megöli a saját fiait
Delphoi jósdájában azt a parancsot kapja, hogy menjen unokatestvéréhez,
Mükéné királyához, Eurüsztheuszhoz, és szolgáljon neki
Eurüsztheusz 12 munkát jelöl ki neki
1. Elpusztítani a kilencfejű nemeai oroszlánt.
2. Elpusztítani a kilencfejű víziszörnyet, Hüdrát.
3. Élve elfogni a kerüneiai szarvast.
4. Elfogni az erümanthoszi vadkan.
5. Kitakarítani Augeiasz istállóját egy nap alatt.
6. Megölni a sztümphaloszi húsevő maradakat.
7. Elfogni és megszelidíteni Minósz vad bikáját.
8. Megszerezni Diomédész emberevő lovait.
9. Megszerezni Hippolüté övét.
10. Megszerezni Gérüón szörnyeteg marháit.
11. Megszerezni heszperiszek aranyalmáit.
12. Elfogni és visszahozni Kerberoszt.
végül is Nesszosz kentaur mérgezett vérével átitatott inge ölte meg. A halotti máglyáról
egyenesen az égbe száll, és Héra is a bizalmába fogadja
Az Argonauták
az Argosz mester által épített hajón ötven harcos Iaszón vezetésével Kolkhiszba indultak,
hogy megszerezzék a sárkány által őrzött aranygyapjút
Iaszón segítségére szegődik a király varázsló lánya, Médeia
Euripidész szerint gyermekgyilkos
Philémon és Baukisz
Zeusz és Hermész emberi alakot öltve vándorolnak a Földön
hiába kopogtatnak számos ajtón, senki nem ad nekik menedéket
végül a szegény, öreg házaspár fogadja be őket
a szívélyes vendéglátást megköszönve a vidék többi lakóját vízáradattal megbüntetik
csak az ő házuk marad meg, templommá változik
pár kívánsága: ne kelljen egymás halálát megérniük
hosszú életet élve egyszerre „halnak meg”: Philémón tölgyfává, Baukisz hársfává változik
Léda
spártai királyné, Tündareósz király felesége
Zeusznak megtetszik, hattyú alakjában elcsábítja a királynét
Léda, hogy saját lelkiismeretét rendbe hozza aznap együtt hál férjével is
Léda két hattyútojást szül, amiből négy gyermek születik: közülük kettő Zeusztól, kettő pedig
Tündareósztól; így Helené (Menelaosz felesége utóbb) és Polüdeukész halhatatlanok, míg
Klütaimnésztra (Agamemnón felesége utóbb) és Kasztór halandók
Castor és Pollux = dioszkuroszok
kiváló atléták és például az argonauták útján is részt vettek
Unokafivéreikkel együtt raboltak marhákat, de mivel azok az osztozáskor
becsapták őket, bosszúból elragadták a jegyeseiket. Az ezt követő
összecsapásban Kasztór életét vesztette. Polüdeukész nem tudta elviselni,
hogy elszakították testvérétől, le akart mondani a halhatatlanságról, amely
örökre elválasztotta volna szeretett fivérétől. Zeusz e szeretet láttán
megengedte Polüdeukésznek, hogy megossza testvérével a halhatatlanságot.
Így a testvérek idejük felét az alvilágban, a másik felét pedig az Olümposzon,
az istenek társaságában.
Gemini csillagkép
Pügmalión
ciprusi szobrászmővész
beleszeret egyik alkotásába
Aphrodité Pügmalión imáját meghallgatva életre kelti a szobrot
Ékhó és Narkisszosz
Ékhó nimfa csacsogásával próbálta Héra figyelmét elterelni Zeusz hűtlenségéről
büntetése: csak mások mondatait ismételheti, s azoknak is csak a végét
Narkisszosz egy szépséges, de félénk ifjú. Sok nimfa beleszeret, köztük Ékhó is
Narkisszosz észre sem veszi, Ékhó bánatában elemészti magát. Ezért társai Aphroditétől
kérnek büntetést Narkisszosz számára
önmagába (víztükörben megpillantott képmásába) szeret bele. Arcképét
csodálva túl mélyre hajol, beleesik a vízbe és belefullad. Másnap a nimfák
teste helyett már csak apró sárgásfehér virágot találtak
Arakhné
tehetséges szövő
fejébe szállt a hübrisz, versenyre hívta Pallasz Athénét
a szőttesek témája:
Pallasz Athéné -Athénért való küzdelme Poszeidónnal
Arakhné - Zeusz kalandjai
nem a munka minősége, hanem a téma szemtelensége miatt Pallasz Athéné széttépte Arakhné
szőttesét
a lány szégyenében felakasztotta magát
Pallasz Athéné visszaadta életét, de nem ember alakjában, hanem éjjel-nappal fonó pók lett
belőle
arachnophobia