s0.

A HúS- ÉssaRoN4F,IFEt-oorcozó üzpvpr pörDRAIzI ElHEt-ypzruoEsp

Anagy vágóhidak és a húsfeldolgozó üzemek az állattenyésztés területi központjait kö-

vetik, így a déli országrészeken - Gyula, Békéscsaba, Szeged, Baja, Szekszátd, Ka-
posvár, Zalaegetszeg - vagy a Kisalföldön (Pápa, Sopron, Győr) és a nagy fogyasz-
tóközpontokban (Budapest, Miskolc, Debrecen) helyezkednek el.
A húsipar mellett a húsfeldolgozásban ahűtő- és a konzervipar is résztvesz.

A mezőgazdaság kiterjedt és nagy termelési értéketelőállító ága az állatte-

nyésztés.Az állattenyésztés hazai takarmánybázisát a takarmánygabonákon kí,-
vül a lucerna, a lóhere és más zöldtakarmányok alkotják. A gyepterületek több
gondoskodást és feljavítást kívánnak, Az állattenyésztés íőbb ágazatai: a szarvas-
marha-, a sertés- és a juhtenyésztés. Baromfitenyésztésünk nemzetközi viszony-
latban is jelentős. Az állattenyésztésre nagy kapacitású élelmiszeripar, tej-,vágó-
híd- és húsipar épült. A húsipari termékekből nagy a kivitel.

Magyaroíszá9 közlekedési helyzete és vasúti

közlekedése
A tO"l"k" dés - há|őzatával és eszközeivel - a gazdasági kapcsolatok lebo-
nyolítója.
Osszeköti a nyersanyagtermelő területeket a -feldolgozókkal, a termelést a fo-
gyasztássa|, a lakóhelyeket a munkahelyekkel, megteremti a lehetóségeket az emberi

153
kapcsolatok fenntartásához és a szabadidő jobb kihasznáIásához, kapcsolatot teremt
hazánk és a szomszédos, illetve a távolabbi országok között.
Az ország közlekedési háIózata a különböző közlekedési ágazatok - vasút, köz-
utak, csővezetékek és hajózható folyók - há|őzatainak együtteséből tevődik össze.
A közlekedésihálőzat az infrastruktúra egyik legfontosabb tésze. Az utak, vasutak,
töltések, csatornák, kikötők, repülőterek és egyéb mútárgyak (hidak, alagutak stb.) lé
tesítésévela környezet egyik átalakítőja, a mesterséges környezet része. A közlekedés
a környezet egyik számottevő szenny ezője (Ievegő-, viz-, zajszennyezés),
A közlekedés színvonala és egy ország gazdasági fejlettsége között szorosak a kap
csolatok. A jó elrendeződésűés az ország minden területére kiterjedő hálőzat a gazd,a-
ságos termelés egyik feltétele, elósegíti a íőIdrajzi munkamegosztás elmélyiilésétés az
országegy-egy területének fejlődését.Haztnkközlekedési hálózata az előbbi igényeknek
még nem tud minden téren eleget tenní, ezérttovábbfejlesztése szükséges. A közlekedési
hálózat kiépítéséne§megváltoztatásának nagy a tőkeigénye, a megépült hálőzathosszú
időre meghatározza az egyes területek közötti kapcsolatok |étrehozását és fenntartását.

Hazánk közleke dé s - íőldt aizi helyz ete ke dvező

Hazáik az európai nyugat-keleti és észak-déli közlekedési vonalak egyik
találkozási területe. Az ország alföldi jellegú elhelyezkedése és hegyvidékek közötii
fekvése miatt közlekedési hálőzatunk összegyűjti a környező államokból kiinduló -
vagy azokon áthaladó - nemzetközi vonalakat, és forgalmukat továbbítja. Közlekedési
hálózatunkon ezért számottevő az átmenő (tranzit) forgalom.

A magyar közlekedé si hálőzat centrális központú

és sugaras elrendeződésű
Közlekedési hálózatunkra - elsősorban az annak gerincét alkotó vasút- és főút-
hálőzatra- a túlzott Budapest-központúság jellemző. A fővonalak a fővárostól - mint
centrumból - indulnak ki, és sugárnyalábszerűen haladnak az országegyes területei és
a vidéki központok f,eté. Ez a hálőzati forma először a vasútvonalakkal jött létre,
amelyeket követett a főutak és később az autőpá|yák építéseis, Az ország egyes teni-
letei közötti közvetlen - a fővárost nem érintő - átlós vonalak kevésbéépültek, és elsG
sorban a közúthálózatban mutathatók ki.

A MAGYAR KÖZLEKEDÉTHArÓzAT FÓBB ADATAI (7992)

Közlekedési ágazat Vonalainakhossza Közlekedésiágazat vonalainak hossza
km-ben km-ben
vasúthálózat 7766 Csővezeték-hálózat 6998
ebből villamosított vonal 2247 Hal'ózható vízi utak l J/ 3

közutak hossza 29949 Légi útvonalakl 63500

ebből autópálya 269

1
A magyar légitársaságok belföldi és kúlföldi légi útvonalainak hossza

154
 Ezért az egyes oiszágrészek közö tti szállitás és utazás kerülőkkel, időveszteséggel
és magasabb költségekkel lehetséges.
A közlekedésihá|ózat alkalmazkodik a földrajzí adottságokhoz, a népsúrúségte-
rületi megoszlásához, a települések, elsősorban a városok elhelyezkedéséhez,Hazánk-
ban a há|őzat viszonyla g sűrű, kivéve a hegy- és dombvid ékítájakat, illetve az Alföld
ritka településhálőzatű részeit. A fóvonalak Budapest és a nagyvárosok, az ípariköz-
pontok közti kapcsolatot, valamint a nemzetközi összeköttetéseket teszik lehetővé.
Az egyes közlekedési ágazatok múszaki és gazdasági adottságai különböznek
egymástól, ezért a szállítóknak és az utazóknak lehetőségük van a számukra kedve-
zőbb, o|csőbb, gyorsabb, pontosabb, megbízhatóbb és biztonságosabb közlekedési
eszkőzkíválasztására. A rövid- és középtávolságú személyforgalomban és a darabáru-
forgalomban a gépkocsi a vasútnak erős versenytársa lett.
A vasút nagy tömegú fua szá||itásáta és a tömegközlekedésre legalkalmasabb
közlekedési ágazat.
A vasút energiafogyasztása kedvezőbb, környezetszennyezése kisebb, mint a
közúti közlekedésé. Mindezek különösen alkalmassá teszik a vasutat a városi és elő-
városi személyforgalom lebonyolitására (villamos, földalatti). Az átuszá|Iítás teljesít-
ményébena vasút elsó helyen á|l a szálIítási ágazatok között, a szeméIyszállításban
azonban a közúti közlekedés mögé került.
Az ország vasúthálóziib ew röüdebb hálőzat (az osztrák és magyar állami vegyes
tulajdonban lévő Győr-Sopron-Ebenfurti Vasutak Rt. - GYSEV) kivételével a Magyar Á1-
lamvasutak kezelésében van. A hálózat hossza a korábbi évtizedekben a kisebb forgalmú,
gazdaságfalan vonalak megsziintetése miatt csökkent, az áru- és szemé$forgalmat a
közűtra terelték, ami több teriileten a lakosság és a gazdaságszámára előnytelen volt.
A vasútvonalak építésénél a legjobban járható terepeket kellett kiválasztani.
A függőleges tagoltság a Dunántúlon és az É,szaki-középhegység területén a vasút-
vonalakat a folyóvölgyek és a törésvonalak irányába terelte. Az Alföldön a sugaras
elrendeződés miatt a nagyobb városokat kapcsolta be elsősorban a vasút, ezért nagy
területek kimaradtak a háIőzatból. Megszúnt az energiapazarlő gőzvontaiás, a na1y
forgalmú vonalakon villanymozdonyok, a kisebb forgalmúakon pedig a dízelelektro-
mos mozdonyok vagy motorvonatok teljesítenek szolgálatot. A villamos vontatás to-
vábbi kiterjesztése folyamatban van, Azukrán határon azún. európai szabvány nyom-
távú (1435 mm-es) hálőzat megszúnik, mert Ukrajnában és a PÁr országaiban széIe-
sebb nyomtávú a vasúti háIózat. A vasút további korszerúsítéstigényel, új vagonok be-
szerzése szükséges, a fővonalon a pályát nagyobb sebességúszerelvényekmozgására
kell atkalniassá tenni.
Az ország vasúti forgalmának tengelyét Budapesten keresztül a nyugat-keleti
irányban húződó legnagyobb forgalmú vasútvonalak alkotják:
A Budapest-Tatabánya-Győr-Hegyeshalom-vonal, amely egyúttal Bécsen ke-
resztiil a Nyugat-Eur őpáv aI lebonyolódó forgalom fővonala is.
A Budapest-Hatvan-Miskolc-Szerencs-Nyíregyháza közötti vonal nagy belső
ipari forgalom lebonyolítója. Ebből a vonalból indulnak ki a Hafi,an-Salgótarján-
Somoskőújfalu-, Miskolc-Hidasnémeti-vonalak, amelyek a szlovák vasúti háIőzattaI
bizto sítlák a kapcsolato

155
 §t
\q ,5i
nolül
Y"o vnl
Agfalva ! Kornáro

Wiener--
Neustadt

$b
a Villamosított fóvonal
Fóvonal
Mellékvonal

-
81. MAGYARoRSZÁG VASÚTI HÁLÓZATA

A Budapest-Cegléd-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záútony-vonal a főváros
és az A|íöld nagy terüIeteit köti össze, ugyanakkor Ukrajnával és Oroszországga|is
megteíemti a kapcsolatot.Záhonybanaz árut a normál nyomtávú vagonokból a §zéles
nyomtávú vagonokba vagy fordítva át kell rakni. Ebból a vonalból ágaz* ki a Püs_
pökladány-Biharkeresztes- (Naglruárad-Kolozsvár-) vasútvonal, amely a Románia fe.
lé irányuló forgalom egyik fő vonala.
Budapest-Új szász-Szolnok-Békéscsaba-Lökösháza (Arad-Bukarest) szintén az
Alföld egylk, a Romániával lebonyolódó forgalom másik fő vonala.
Az észak-délihazai és nemzetközi vasútvonalak köziil nagy szerepe van a Buda_
pest-Vác-Szob- (P ozsony-BerlinJ vonalnak a Szlovákia, Lengyelország, Németország
és a skandináv országok felé irányuló forgalomban. A Budapest-Cegléd-Szeged-
vonal Ölsósorban belföldi jelentóségű. A Budapest-Kunszenhniklós-Kelebia- (Belg-
rád-) vonal a balkáni államokkal (Szerbia, Macedónia, Bulgária, Görögország) kapcsol-
ja össze hazánkat.
A dunántúf vonalak közül nagy forgalmú a Budapest-Pusztaszabolcs-Dom_
bóvár-Pécs-vonal
A Budapest-Székesfehérvár-Siófok-Nagykanizsa-Murakeresztúr (%,gráE'LjuW
ljana-Róma) a balatoni forgalom fő vonala, egyben Horvátország, Szlovénia és Olasz-
országfelé létesít kapcsolatokat. A főváros és Nyugat-Dunántúl, illetve a közöttük lévó
területek vasúti kapcsolatát a Budapest=Székesfehénlár-Veszprém-Celldömölk-
Szombathely-Szentgotthátd- (Graz-) vonal bonyolítja le.

156
 Magyarország az európai közlekedési háLózatban kedvezó helyzetben van.
A közlekedési hálózata történelmi kialakulás miatt centrális és sugaras elrendezésú
központja: Budapest. A vasúthálózat fő vonalai az eurőpaihálózathoz több vonallal
is kapcsolódnak. A vasút nagy tömegű áru- és sleméIyszálütásra alkalmas. Fontos
szerepe van a nagyvárosi és a város környéki íngáző forgalomban. A vasúti
forgalmat díze|- és villamos vontatással bonyolítják le. A fő vasútvonalak
villamosítva vannak.

Közűti, vízi és légi közlekedés

közúti közlekedés
A gépkocsi a feladótól a rendeltetési helyig - átrakás nélkül, háztőt házig -
gyorsan szá|lít.
A tehergépkocsi a darabáruk és egyes tömegáruk (p|. az épitőanyagok) forgal-
mában kis- és középtávon a leggazdaságosabb szállítási eszkőz. A nagyobb értékú
árunak nagy befogadóképességú tehergépkocsikban (köznéven kamionok) vagy spe-
ciális jármúvekben (hútőautó, tartálykocsi stb.) történő hosszabb távolságű, gyakran
transzkontinentális szállitása is gazdaságos.
A városi tömegközlekedésbery az elővárosi forgalomban és - rugalmasabb me-
netrendje miatt - a kis- és közepes távolságú szemé|yszállításban az autőbusz-köz-
lekedésnek számos előnye van. A szémélygépkocsinincs menetrendhez kötve, s ez az
egyéni személy száLlításban nagy jelentóségú.
A vasúttal szemben hátránya, hogy a teljesítményegységre (egy árutonna-km-re,
vagy egy utas-km-re, jutó energiafelhasználás magasabb, mint a vasúti közlekedésben,
ugyanakkor a környezet veszéIyes szennyezőie is (nitrogén-oxid, szén-monoxid és
ólomszennyezés kibocsátója).
A gépkocsi-közlekedés előnyei csak akkor használhatók ki, ha megfelelő minő-
ségúúthálózat áll rendelkezésre.
A gépkocsik száma gyorsan növekszik (a személygépkocsik száma kb. kétmillió,
a tehergépkocsiké pedig negyedmillió, amihez még hozzá kell adni a közutakon is
gyakran közlekedő traktorokat és mezőgazdasági gépeket), ugyancsak gyors az orszá-
gon áthaladó külföldi gépkocsik forgalmának növekedése.
Az ország kőzútháIózata a folyamatos korszerúsítésellenére csak részben felel
meg a gépkocsi-közlekedés feltételeinek. A közutak egy része még mindig keskeny,
burkolata gyénge, kevésbébírják a nagy súlyútehergépkocsik forgalmát, sok a baleset-
veszélyes szakasz és kereszteződés, lassú ütemben épülnek meg a nagyvárosainkat el-
kerüló útvonalak.
Az ország összes településétkiépített,szílárd burkolatu utak kapcsoljákbe az
összekötő, az első- és másodrendű főútvonalakba. A közúthálózat gerincét a nyolc, ún.
elsőrendú fóútvonal és az autópályák alkotják, amelyek a fóváros és a vidéki nagyvá-
rosok közötti forgalmat és a nemzetközi kapcsolatokat biztosítják.

157
 els6rendú utak
másodrendú utak

82. MAGYARoRSZÁG FÓ KÓZÚTVoNALAI

A legnagyobb gondot az autőpálya-hálózat rövidsége okozza, e hiány különösen

az átmenő forgalomban jelent nehézséget.
Az autópá|yák építéserendkívül költséges, ezéttún,koncessziós pályák építésére
lesz csak lehetőség: azaz különbözőhazai és külföldi tőkeérdekeltségek építikmeg az
autőpályákat,amelyekhaszná|atáértf izetnikell.

Autópályáink:
Az M 1-es autópálya Budapestet Hegyeshalommal, illetve Béccsel kapcsolja
össze. Elkészültévelaz eutópai autópálya-hálőzaton keresztiil Budapestnek Nyugat-
Európa fővárosaival és nagy kikötőivel közvetlen kapcsolata lett.
Az M 3-as autópálya Budapestről kiindulva, Miskolcot érintve az ukrán határig
fog vezetni. (Eddig Budapest-Gyöngyös közötti szakasza készült el.)
Az M 5-ös autópálya BudapestrőI kiindulva (mé8 csak egy szakasza épült ki)
Kecskemét és Szeged érintésévela Balkán felé irányuló tranzitforgalom fóútvona-
Ia lesz.
AzM7-es autópálya Budapest-Siófok vonalon a balatoni forgalom lebonyolítója,
különösen a Elnstaszezonban nagy forgalmű pálya.
Az M 0-ás autópálya, a Budapestet elkerülő körgyúrú, építésefolyamatban van
(egyelőre az M 1 - M 5 autópályák közötti szakasza van készen).

158
 A csővezeték a folyékony és gáu halmazállapotú anyagok legolcsóbb száLlitási
eszköze.
A csővezetékek hossza megközelíti a vasútvonalak hosszát. Kőolaj, olajtermékek,
es Úagaz szálJiásátvégzik. ez7tai- és földgázm ezők, azimportolaj és gázf,orrások, az
olajfinomítók és a nagy fogyasztóközpontok összeköttetését biztosítják. Az elóbbieken
kívül etilénszállitő csővezetékek működnek a borsodi vegyipari üzemek között.

vízi közlekedés
A folyamhajózás a nagy tömegű áruk legolcsóbb szállitőja, hátránya a lassúság.
A Duna magyaíorsz ági szakaszateljes hosszában haiózható. A dunacsunyi szlo-
vák zárőgát a Duna vízhozamának nagy részételterelte - a hajőzást a bősi erőmú
üzemvízcsatornáján és hajóemelő zsilipjén kereszti.il vezeti át -, ezért a Duna íő ága (az
ún. Öreg-Duna) hajózhatatlanná vált. A közös határszakasz többi része továbbra is
hajóihatő. A Tisza haiózható: DombráÖ-Szeged,, magas v:zállás esetében Vásáros-
namény-Szeged országhatár között, a Körösök Köröstarcsa-Csongrád közöt! a Bod-
tog az országhatár és Tokai; a Sió-csatorna Siófok-Bogyiszló és a Duna-torkolat
közöt| a Dráva pedig közös magyar-horvátszakaszának egy részén,A gyakorlatban
a ténylegesen és rendszeresen hajózott folyók hossza azonban rövidebb, A hajózható
vizekhez tartozik a Balaton is.
Ahajózás előnyeitnehézkihasználni, mert a két legfontosabb folyam a magyar or-
szághatáronbelül észak-déli irányban, párhuzamosan folyik, a gazdasági kapcsolatok
viszont elsősorban nyugat-keleti irányúak. Ahajőzás kiterjesztéséi a Duna-Tisza-csa-
torna megépítéseelősegítené. A Duna kivételévela többi hajózhatővtziíttkihasználása
minimális. A hajózás folyamatoss ágának természetfö|drajzí akadályai is vannak, így
őssiel és télen az alacsony vizáIlás, télen a zajló jégva1y a folyók beíagyása.
_ A folyamhajózás a magyar közlekedés legkevésbé fejlődő ágazata. A Rajna-Duna
víziút(Majna-Duna-csatorna) megnyitása óta a magyar Duna-szakasz, igy Budapest
közvetlen hajózásikapcsolatba kerúlt Rotterdammal, azÍjszaki-tenger legnagyobb ki-
kötőiével. Az új lehetőségek kihasználása új hajók beszerzését és a kikötők fejlesztését
kívánja. A magyar hajőzás forgalmában a külkereskedelmi szállítások jelentősebbek,
mint a belíöldiek. A behozatali forgalomban a nyersanyagok - vasérc, szén-, a kivitel-
ben a kohászati termékek és a gabonafélék a legfontosabbak.
A legnagyobb forgalmú kikötők a Dunán: a Budapesti Szabadkikötő (Csepel), Du-
naúiváros, Győr, Mohács és Baia, aTiszán: Tokaj, Szolnok" Csongrád, Szeged kikötői.
' A dunai személyíorgalom a turistaforgalomra szorítkozík, a Budapest és a Duna-
kanyar közötti forgalom a legnagyobb. Hasonlóan szezonjellegú a balatoni személyha-
jó-forgaloni is.
A tengerpart nélküü Magyarország kisebb tengerjáró áruszáI|itő hajóparkkal is
rendelkezik, amelyek magyar árukat szállítanak ésbérszállításokatvégeznek.

Légi közlekedés
A légi közlekedés nagy távolságokat gyorsan áthidaló közlekedési ágazat,
A MALEV repülőjáratai Európa csaknem mind,en fővárosával és számos nagyvá-
rosával, valamint ezeken kívül a közel-kelet és Észak-Afrika több városával és New

759
 l.--

\-aKutvalt
\t
--
-:..
'a
' ürbái

83. BUDAPEST FONTOSABB LÉGIKAPCSOLATAI

Yorkkal teremtenek közvetlen kapcsolatot, Budapestet érintik számos európai, arab és

USAJégitársaság iáIatai.
Hosszú szünet után Budapest és több vidéki város között újra megindult a bel-
földi légi forgalom.
Legnagyobb forgalmú nemzetközi repülőtér Budapest-Ferihegy. Belföldi forga-
Iomban és a környező országok néhány városába a Budaörsi repülőtérről indulnak a
járatok. Ezenkívül Debrecen, Siófok és Sármellék repülőtereinek forgalma említhetó
meg. Az utóbbiak elsósorban anyáriszezonban fogadnak gépeket.

A közutak az ország egész területétbehálőzzák, A főútvonalak a fővárossal

összekapcsolják az ország legnagyobb városait. Az a1,1tőpálya-há|őzat kiépülőben
van. Az országközúthálőzata korszerűsítésre szorul, A gépkocsik száma gyorsan
nő,bár nagy a környezetszennyezésük és nagy az energiafogyasztásuk. A csőve-
zeték-há|őzat a folyékony és gáznernű anyagok olcsó szállítója. A vízi közleke-
désben a lehetóségek közül csak a Duna - amely nemzetközi útvonal - van ki-
használva. A légi közlekedés döntően nemzetközi forgalmat bonyolít le. Európa
fővárosaival, számos nagyvárosával, néhány közép-keleti országga| és New
yorkkal teremt összeköttetést.

160