[FRANCIA CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ]

“II. A vizsga leírása

A KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

A középszintű tantárgyi érettségi szóbeli vizsga.

A vizsgán a jelölt tételt húz. A tételeket, illetve a tételsort központi útmutató alapján az
intézményben tanító szaktanár, illetve szakmai közösség állítja össze. A szóbeli feleletet az
útmutató segítségével a vizsgáztató szaktanár értékeli. Az elérhető maximális pontszám 50.
A vizsgán elért pontszámot a vizsgáztató tanár az értékelő lapon rögzíti

A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a jelölt a kihúzott tétel kérdéseire válaszol. A felelet időtartama 15 perc.
A felkészüléshez a középiskolai célnyelvi, illetve ennek hiányában magyar) földrajzi és
történelmi atlasz, valamint egynyelvű nyomtatott, nem enciklopédikus szótár használható.
Az egyes résztételekhez kapcsolódó esetleges mellékletekről, szemelvényekről a tételsort
összeállító szaktanár gondoskodik.

Tartalmi szerkezet
A szóbeli tétel két résztételből áll.
A tételsort úgy kell összeállítani, hogy
- a tételek első (a) kérdése a tartalmi követelmények témaköreihez kapcsolódó ismereteket
ellenőrizze, és a jelölt feladata a téma önálló kifejtése legyen;
- a második (b) feladat egy autentikus dokumentumhoz (szemelvény, ábra, táblázat, stb.)
kapcsolódó kérdés vagy kérdések megválaszolása legyen rövid, önálló elemzés formájában;
- amennyiben a második feladathoz kapcsolódó dokumentum egy összefüggő szöveg, az ne
haladja meg a 25 sort;
- a két részfeladat között tartalmi átfedés nem lehet;
- a tételek összeállításánál figyelembe kell venni, hogy a felelet teljes időtartamának
megoszlása az a) és b) tétel között 2/3-1/3 arányú lehet;
- a tételek száma tanulócsoportonként legalább 20 legyen;
- a tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi
témakörnek.

A jelöltek a tételek pontos megfogalmazását és a résztételek párosítását a vizsga ideje előtt

nem ismerhetik meg. A vizsgán a jelöltnek mindkét résztételt meg kell oldania, de tetszőleges
sorrendben válaszolhat az egyes résztételekre.
A vizsgázó a rendelkezésre álló felkészülési idő (a két résztételre összesen legalább 30
perc) alatt a tétellel kapcsolatban vázlatot készíthet. A szóbeli feleletnél a jelölt használhatja a
térképeket, a második tételhez tartozó dokumentumot és a felkészüléskor készített vázlatokat
is.
A jelöltnek folyamatosan, logikusan felépítve és a szaknyelv megfelelő használatával
önállóan kell felelnie. A szaktanár beletekinthet a jelölt vázlatába, de csak a legszükségesebb
esetben szakíthatja félbe a vizsgázót, tehet fel segítő, irányító kérdéseket.

Értékelés
 A szóbeli vizsgán a jelölt feleletét a szaktanár pontskála segítségével értékeli. A feleletre
adható maximális pontszám 50, amelyből az első résztétel megoldására maximum 30, a
másodikéra maximum 20 pont adható.
Ezen belül az első tétel esetében maximum 20 pontot kaphat a jelölt a felelet tartalmáért, 5
pontot a logikus felépítéséért, és 5 pontot a megfelelő (szak)szókincs használatáért.
A második tétel esetében maximum 15 pontot kaphat a jelölt a felelet tartalmáért, és 5
pontot a megfelelő (szak)szókincs használatáért.

Értékelőlap a középszintű érettségi vizsgához

A Szóbeli vizsga 1. résztétel Szóbeli vizsga 2. résztétel A szóbeli Érdem-

vizsgázó Tartalom Felépítés (Szak) A Tartalom (Szak) A jegy
neve (max: 5) szókincs résztétel szókincs résztétel vizsgán
(max.: (max.: 5) összpont- (max.: (max.: 5) összpont- elért
20) száma 15) száma pontszám
(max.: (max.:
30) 20) (max.:
50)

AZ EMELT SZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Az emelt szintű tantárgyi érettségi írásbeli és szóbeli vizsgából áll. Az írásbeli vizsga
során a vizsgázónak egy központilag meghatározott feladatot kell megoldania. Az írásbeli
vizsgán nyújtott teljesítmény értékelése központi javítási és pontozási útmutató alapján
történik. A szóbeli vizsgán a jelölt tételt húz. A tételeket, illetve a tételsort az útmutatónak
megfelelően a vizsgaközpont állítja össze. A szóbeli feleletet az útmutató segítségével a
vizsgaközpont által megbízott vizsgáztató szaktanár értékeli.
Az emelt szintű vizsgán nyújtott teljesítményt a két vizsgarészre kapott pontszámok
összege határozza meg. Az összpontszám érdemjegyre történő átváltása a központilag
meghatározott táblázat alapján történik. Az elérhető maximális pontszám 150, ami az írásbeli
és a szóbeli teljesítmény összege.
Az egyes részvizsgákon elért pontszámot a vizsgáztató tanár az értékelő lapon rögzíti
és összesíti.

Az írásbeli vizsga

A központilag összeállított írásbeli vizsga feladatának megoldására 180 perc áll a

jelölt rendelkezésére. Az írásbeli feladathoz bármilyen egynyelvű és kétnyelvű nyomtatott,
nem enciklopédikus szótár használható. Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb
információkra, pl. adatokra, szemelvényekre van szükség, azt a feladatnak tartalmaznia kell.
Tartalmi szerkezet
Az írásbeli vizsgán a jelöltnek 450-500 szó terjedelmű esszé jellegű fogalmazást kell
írnia. A vizsgán három megadott cím közül kell egyet választani, melyeknek a következő
témaköröket kell lefedniük:

1. célnyelvi irodalom vagy művészet

2. célnyelvi országok történelme, társadalmi, gazdasági vagy politikai élete
3. általános, összehasonlító jellegű civilizációs téma.

(Az egyes nyelvek esetében a célnyelvi országok körét a részletes vizsgaleírás tartalmazza)

Az írásbeli részre maximum 80 pont adható a következő megoszlásban:

- tartalom: 50 pont;
- logikus felépítés, forma, stílus, illetve a megfelelő szókincs használata: 30
pont. Ez utóbbi pontszámot kell csökkenteni a javítási útmutató alapján, ha
a dolgozatban súlyos, értelemzavaró nyelvi hibák találhatók.

Értékelés
A feladatok javítása központilag összeállított javítási útmutató alapján történik.
A vizsgadolgozatok értékelését a vizsgaközpont szervezésében, a jelölt iskolájától
független, külső értékelő végzi.

A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tételsorát a vizsgaleírásnak megfelelően a vizsgaközpont a szakirányú

felsőoktatási intézmények képviselőivel egyeztetve központilag állítja össze.
A szóbeli vizsgán a jelölt a kihúzott tétel kérdéseire válaszol. A felelet időtartama 20
perc.
A felkészüléshez a középiskolai célnyelvi, illetve ennek hiányában magyar) földrajzi
és történelmi atlasz, valamint egynyelvű nyelvi szótár használható.
Az egyes résztételekhez kapcsolódó esetleges mellékletekről, szemelvényekről a tételsort
összeállító vizsgaközpont gondoskodik.

Tartalmi szerkezet
A szóbeli tétel két résztételből áll.
A tételsort úgy kell összeállítani, hogy
- a tételek első (a) kérdése a tartalmi követelmények témaköreihez kapcsolódó ismereteket
ellenőrizze, és a jelölt feladata a téma önálló kifejtése legyen;
- a második (b) feladat egy autentikus dokumentumhoz (szemelvény, ábra, táblázat, stb.)
kapcsolódó kérdés vagy kérdések megválaszolása legyen rövid, önálló elemzés formájában;
- a két részfeladat között tartalmi átfedés nem lehet;
- a tételek összeállításánál figyelembe kell venni, hogy a felelet teljes időtartamának
megoszlása az a) és b) tétel között 2/3-1/3 arányú lehet;
- a tételek száma tanulócsoportonként legalább 20 legyen;
- a tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi
témakörnek.
 A jelöltek a tételek pontos megfogalmazását és a résztételek párosítását a vizsga ideje előtt
nem ismerhetik meg. A szóbeli tételek alapjául szolgáló témaköröket azonban az emelt szintű
vizsgát megelőző tanév végéig meg kell ismerniük a jelentkezőknek.

A vizsgán a jelöltnek mindkét résztételt meg kell oldania, de tetszőleges sorrendben

válaszolhat az egyes résztételekre.
A vizsgázó a rendelkezésre álló felkészülési idő (a két résztételre összesen legalább 30
perc) alatt a tétellel kapcsolatban vázlatot készíthet. A szóbeli feleletnél a jelölt használhatja a
rendelkezésre álló segédeszközöket, a második tételhez tartozó dokumentumot és a
felkészüléskor készített vázlatokat is.
A jelöltnek folyamatosan, logikusan felépítve gazdag (szak)szókincs megfelelő
használatával, választékos stílusban, önállóan kell felelnie. A szaktanár beletekinthet a jelölt
vázlatába, de csak a legszükségesebb esetben szakíthatja félbe a vizsgázót, tehet fel segítő,
irányító kérdéseket.
A második feladat egy autentikus dokumentum önálló elemzésére épülő beszélgetés a jelölt
és a vizsgáztató között.

Értékelés

A szóbeli vizsgán a jelölt feleletét a vizsgáztató tanár pontskála segítségével értékeli. A

feleletre adható maximális pontszám 70, amelyből az első résztétel megoldására maximum
45, a másodikéra maximum 25 pont adható.
Ezen belül az első tétel esetében maximum 30 pontot kaphat a jelölt a felelet tartalmáért, 5
pontot a logikus felépítéséért, és 10 pontot a megfelelő (szak)szókincsért és a választékos
nyelvhasználatért.
A második tétel esetében maximum 15 pontot kaphat a jelölt a felelet tartalmáért
(szempontjai: jártasság az adott témakörben és önálló véleményalkotás, elemzőkészség), és 10
pontot a megfelelő (szak)szókincsért és a választékos nyelvhasználatért.

Értékelőlap a emelt szintű érettségi vizsgához

Szóbeli vizsga 1. résztétel Szóbeli vizsga 2. résztétel A szóbeli Érdem-

pont-szám (maximális

vizsgán jegy
Írásbeli vizsgán elért

elért
jártasság(max.: 15)
véleményalkotás,

pontszám
Tartalom, önálló
A vizsgázó neve

összpontszáma

összpontszáma
(Szak)szókincs,
elemzőkészség,
(Szak)szókincs

nyelvhasználat

nyelvhasználat

(max.: 70)
választékos

választékos
A résztétel

A résztétel
(max.: 45)

(max.: 25)
(max.: 30)

(max.: 10)

(max.: 10)
pont: 80)

Tartalom

Felépítés
(max: 5)