Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola

Szövegek, kérdések és feladatok Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt

című kötetének feldolgozásához

Tartalom
Szövegek, kérdések és feladatok Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című kötetének
feldolgozásához..........................................................................................................................1
A szerzőről és a kötet helyéről az életműben.........................................................................4
A Jól láthatóan lógok itt című kötetről..................................................................................6
Kérdések, feladatok a 48 versből 26-hoz...............................................................................7
A nyitóvers: Jól láthatóan lógok itt........................................................................................7
Az én helye a rendben – különbözőség, önazonosság............................................................8
Teremtés és Padlizsán.........................................................................................................8
Padlizsán.............................................................................................................................9
Teremtés............................................................................................................................10
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
Kilincs és Reggeli – az én a hétköznapi tárgyak között.......................................................10
A reggeli............................................................................................................................11
Kilincs, ágy, határállomás................................................................................................11
Adottságok, helyzetek, magatartásválaszok – Ki vagyok én?..............................................12
A bohócot nem bántják.....................................................................................................12
Önként és dalolva..............................................................................................................13
Szalmakalapban................................................................................................................14
Minden cafat az enyém.....................................................................................................15
Nem is magától érkezett....................................................................................................15
Beilleszkedési nehézségek.................................................................................................16
Se fehér, se fekete..............................................................................................................17
Megtorpant........................................................................................................................18
Édes gondok ölén..............................................................................................................19
Költőelődök és önértelmezés................................................................................................20
Ijedt zavarban felkapott lepel...........................................................................................20
Nagy előny a meztelenség.................................................................................................21
Adyhoz 2019......................................................................................................................22
Gallér és vízisí......................................................................................................................22
Gallér................................................................................................................................23
Vízisí..................................................................................................................................24
Az albatrosz.......................................................................................................................24
Építkezés, lábatlankodás...................................................................................................25
Isten, halál.............................................................................................................................26
Úgy sorakoznak a betűk....................................................................................................26
A testemet határozotton elveszi.........................................................................................27
Vegyen friss földet.............................................................................................................27
Egy fiókban.......................................................................................................................28
Szerelem...............................................................................................................................29
Meggyulladt a gyújtózsinór..............................................................................................29
Minden utca keskeny.........................................................................................................30
Az igazi Márk-változat......................................................................................................32
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
Esterházy Péter: Egy nő – részletek.................................................................................33
Konkrét tárgyak és helyzetek átvitt jelentésekkel – részleges összefoglalás.......................35
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
A szerző rő l és a kö tet helyérő l az életmű ben
Nádasdy Ádám költő, nyelvész és műfordító, ez a kilencedik verseskötete. Fordításai közül
kiemelkednek a Shakespeare-fordítások és Dante Isteni színjátékának fordítása, de 2019-ben
a Bánk bánt is mai magyar prózára ültette. Bő negyven évet tanított az ELTE angol
tanszékén. Legendás tanár, akiért több nemzedéknyi tanítványa rajong. Több angol és magyar
nyelvű tudományos, illetve tudományos ismeretterjesztő könyve jelent meg az évek során. A
magyar nyelvűekről, ahogy a pályaképről is némileg bővebb képet kaphattok segédanyaghoz
kapcsolódó Facebook-oldalon.: https://www.facebook.com/J%C3%B3l-l%C3%A1that
%C3%B3an-l%C3%B3gok-itt-N%C3%A1dasdy-k%C3%B6tet-135384677948815/?
modal=admin_todo_tour

Előző verseskötetéről és életrajzáról egy korábbi Aegon-óravázlatból is tájékozódhattok

(szerző Fábián Márton): http://aegondij.hu/iskolai-program/oravazlatok/nadasdy-adam-nyirj-
hajamba-oravazlat .

Nádasdy a Jól láthatóan lógok itt után sem vádolható tétlenséggel: 2020-ban három kötete
jelent meg. A Fortepan-gyűjtemény fényképeihez fűzött félperceseket tartalmazó 100 év, száz
kép, száz gondolat, legújabb nyelvészeti könyve, a Milyen nyelv a magyar? és A szakállas
Neptun című prózakötet, novelláskötet.

Két nagyobb, az életút és a pályakép sokféle kérdésével foglalkozó interjú linkjét

találhatjátok meg alább. Az egyiket Csáki Judit készítette:

https://www.youtube.com/watch?v=nph2kXYNXog

A másik interjút Veiszer Alinda készítette:

https://www.youtube.com/watch?v=aMyJh0-QS48

(A kép egy harmadik, Nádasdyval és Vilma lányával –

többek között közös nótaestjükről! – készült videóhoz
tartozik, alább annak a linkje is megtalálható.)
https://www.youtube.com/watch?
time_continue=1142&v=_0XUF2oTdx0&feature=emb_l
og
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola

A nyelvész Nádasdyról

Itt találhatjátok két átfogóbb ismeretterjesztő előadásának

linkjét: Milyen nyelv a magyar?
https://www.youtube.com/watch?v=GDs-GpLiO3Y

Illetve: Mit tud a nyelvész a nyelvről?

https://www.youtube.com/watch?v=6k6Unm6FFec

Ha kedvetek van módszeresen elmélyülni és Nádasdy

tanítványaivá válni, itt találhatjátok – színes és közérthető –
a nyelvészetbe bevezető egyetemi előadássorozatának
linkjét:
http://www.nytud.hu/archiv/nadasdy/bevnyelvtud.html

Nádasdy Ádám Kálmán Lászlóval Szószátyár címmel

nyelvi kérdésekkel foglalkozó rádióműsort is vezet:
https://www.youtube.com/watch?v=Yxdk1L-
J268&feature=emb_logo

A Shakespeare-fordító gondolataival itt ismerkedhettek:

https://www.youtube.com/watch?v=GmtxfcPIUgM

Érdemes megismerni Nádasdy gondolatait a melegek helyéről, érzéseiről is:

Meleg szemmel: https://www.youtube.com/watch?v=CIovBLQjThY
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
A Jól láthatóan lógok itt című kö tetrő l

Nézzétek meg az alábbi rövid beszélgetést a frissen díjazott

Nádasdy Ádámmal!

https://www.youtube.com/watch?v=1o0on9QVJ88

1. Mit mond Nádasdy az interjú elején kötet címéről és

keletkezési körülményeiről?
2. Később mit mesélnek a pokol témájának
indoklásáról, illetve, hogy önmaga szerint milyen
bűn miatt kerülne a költő a pokolba?

Akit érdekel, hallgassa meg ezt a hosszabb, de nagyon jó beszélgetést is a könyvről!

(Link a kép alatt!)

https://anchor.fm/margofeszt/episodes/Ndasdy-dm-Jl-lthatan-lgok-itt-echnvq

1. A kötet mely verseit mondja el Fodor Tamás? Keresd ki őket az alábbi anyagban,
illetve magában a könyvben!
2. Hol és mikor határozta el Nádasdy a kötet megírását és mire írta a versek jó részét?
3. Mit mond a költő szégyen, szemérem és őszinteség viszonyáról a beszélgetésben?
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
Kérdések, feladatok a 48 versbő l 26-hoz
A nyitó vers: Jól láthatóan lógok itt
Jól láthatóan lógok itt

Két felhő között ím lógva maradtam,

a lábam kalimpál a semmibe.
Nincs biztos föld, szilárd talaj alattam,
de legalább ellátok messzire.
Fiatalon mindig a múltba néztem,
hogy hol siklott ki az egész dolog.
Kerestem: kinek hajtsam meg a térdem,
most meg ha kell, ha nem kell, lerogyok.
A felhők közt hideg van és világos,
én is jól láthatóan lógok itt.
Kíváncsi gúnnyal vizsgálgat a város,
és hallom a kérdést, a szónokit:
nem kéne-e a jövő felé csúszni,
a nappal szemben siklani akár?
Kell-e a mások igazába bújni,
mint használt fészket használó madár?

(Az alábbi kérdésekből válogathattok, nem a külön-külön válaszok, hanem valamilyen egységes
elemzés-értelmezés kialakítása a feladat. Dolgozzatok négyes csoportokban, ezek néha osztódjanak
párokra!)
1. Nádasdy Ádám azt mondja, hogy verseit nem valamilyen koncepció szerint rendezi el
a kötetben, hanem azok keletkezési sorrendben, mintegy naplószerűen követik
egymást. Mi az, ami a kötet nyitóversében – akarva-akaratlanul is – ellentmondani
látszik ennek a spontán szerkezetnek? Mi minden teszi igazi kötetnyitó verssé a Jól
láthatóan lógok ittet?
2. Mi jellemzi a beszélő fizikai megszólalási helyzetét, illetve ezáltal megfogalmazott
léthelyzetét, lelki helyzetét?
3. Az első sorban mely szó emeli meg, teszi fennköltté, „kötőivé” a stílust, mely szavak
teszik köznapivá, groteszkké itt, illetve a szakasz későbbi soraiban?
4. Vizsgáljátok meg látás és látottság viszonyát a versben! Mit mond a lírai alany arról,
hogy miképpen néz, lát ő, és mit arról, hogy hogyan nézik, látják őt? Emeljétek ki a
látásra, nézésre vonatkozó igéket, illetve az azokhoz kapcsolódó mód- és
állapothatározói bővítményeket!
5. Melyik versszak lép ki a szóláshelyzet jelenéből és kap valamilyen számvető,
visszatekintő, „létösszegző-időszembesítő”, jelleget? Mely szavak jelölik, emelik ki
itt ezt az időszembesítést? Mi tér el a szokványostól, az elvárttól az életkorok
jellemzésében? Hol jelenik meg a versben a jelen és a múlt mellett a jövő idősíkja?
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
6. Értelmezd többféleképpen a 2. versszak „lerogyok” szavát? Mi előtt, miért rogy le a
beszélő, milyen magatartással, cselekvéssel áll szemben ez a lerogyás?
7. A zárószakasz milyen általános emberi dilemmát és milyen a kötetkezdésre,
versírásra, lírai megszólalásra vonatkozó dilemmát vet fel? Melyik esetben mit
jelenthet a mások igazába bújás, illetve a használt fészek használata? (Az utóbbi
értelmezéshez érdemes arra az életrajzi vonatkozásra is gondolni, hogy a költő mivel
töltötte megelőző évtizedének jó részét.)
8. A kalimpálás, a levegőben lógás milyen lírai hőst, alakot, szerepet, illetve ezekhez illő
helyszínt idézhet fel? A válaszadás után nézd meg a kötetben ez után vers címét!

Az én helye a rendben – kü lö nbö ző ség, ö nazonossá g

A kötet legtöbb verse – a lírában nem szokatlan módon – az én és a világ viszonya, az
önmeghatározás az önazonosság kérdése körül forog. Először két olyan – részben
összehasonlító – értelmezési feladat következik, melyet mindenkinek érdemes egyéni vagy
pármunkában elvégeznie, majd a megfigyeléseket, gondolatokat az osztály (csoport)
egészével megbeszélnie. Ezután négyes csoportok négy verset kaptok, ezek közül egyet-egyet
egy-egy csoporttag elemez és mutat be a másik három tagnak. Végül minden csoport egy
verset választ a négyből az osztály egésze előtti bemutatásra – ideális esetben térjetek ki
ennek az egynek a csoportban megismert, feldolgozott másik három vershez való
kapcsolódására is.

Teremtés és Padlizsá n
 Padlizsán
Miért is lenne érdekes? Ki ez?
Számít vajon, hogy kis, fehér, uborka
alakú sebhely van a koponyáján
(sőt pontosan: padlizsán-alakú)?
Ott nem nő haj. Gyerekkorában
beverte nyilván. Ez csak most derült ki
(nem mintha számítana), most, mikor
fölnyíratta egészen a haját,
ettől lett emberi, a padlizsán
formájú foltban megnyilvánuló
tökéletlenségtől, a kis kopasztól,
így már talán biztatni is lehet,
talán a jó szót is elfogadja
(nem mintha érdekelné). Csak kitartás,
lesz itt még, öcskös, eufória.
Teremtés
Hibás darab, mondtad, és kiemeltél
a futószalagról egyenletes
ütemben jövő darabok közül,
föltartottál a fény felé, szakértő,
keskenyre húzott szemmel nézegettél,
forgattál ujjaid finom begyével,
megnyomkodtál kicsit, aztán körömmel
kocogtattál, sőt valami savat
is cseppentettél rám (bár meg kell adni,
ez utóbbit igen figyelmesen,
üvegrudaddal épp csak birizgálva),
de minden stimmelt, textúrára, színre.
Még meg is szagoltál, de semmi, ott se.
Hibás darab, mondtad, és visszatettél
sok egyforma késztermék közé.

Összehasonlító feladatok
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
1. Hasonlítsd össze a Padlizsán és a korábbi, Elkezd a dolgok végére járni című kötetben
megjelent Teremtés című verset! Milyen motívum, gondolat közös a két
költeményben?
2. Milyen formai jegyek teszik hasonlóvá a két verset, melyik hagyományos formával
mutat rokonságot a választott, kialakított versforma? Miben különbözik attól?
3. Mi a legfeltűnőbb grammatikai-nézőpontbeli különbség a két vers között?

Padlizsán
1. Milyen kérdésre és milyen módon, mivel válaszol a vers? Miből adódik a kérdés és a
válasz közötti feszültség, váratlanság?
2. Milyen átvitt jelentés tulajdonítható a padlizsán alakú kopasz foltnak?
3. Milyen többletjelentés tulajdonítható annak, hogy a szöveg a folt történetét,
idődimenzióját is kibontja?
4. Milyen metaforikus jelentés tulajdonítható a haj felnyíratásának?
5. Milyen pozitív következményeket tulajdonít a beszélő a folt meglétének, illetve
fényre derülésének, láthatóvá tételének? Próbáljatok magyarázatot adni, hogy ha
metaforikusan értelmezzük ezt padlizsán alakú foltot, tökéletlenséget, ebből hogyan
következhetnek az említett pozitívumok!
6. Milyen nyelvtani váltás történik a vers utolsó másfél, csattanószerű sorában? Hogyan
következhet a korábbi leírásból a zárás bíztatása, ígérete? (Nézz utána a neten az
’eufória’ szó jelentésének!)
7. Milyen nyelvi eszközök (modalitás, módosítószavak, mondatfajta, írásjelek,
anaforikus indítású mondatszerkezeti párhuzamok) járulnak hozzá a vers
maradéktalanul pozitív kijelentéseinek elbizonytalanításához, eljelentéktelenítéséhez,
pátosz- és kevélységmentesítéséhez?

Kreatív feladat

Válassz egyet az alábbi feladatok közül!

A) Prózában vagy versben alkoss szöveget egy megkülönböztető – pontosan,

szemléletesen leírt – testi hibáról vagy tulajdonságról, ami hordozóját mássá teszi a
többiekhez képest, mely identitásának, különlegességének hordozója. Ezt a konkrét
„tökéletlenséget” elvontabb kifejezések, váratlan fordulatok segítségével emeld el a
pusztán elsődleges jelentésétől! Lehet ez a „tökéletlenség” egy anyajegy, sebhely, szeplő,
elálló fül, gyakori elpirulás, dadogás, bicegés vagy valami hasonló. A szöveg
megalkotása előtt döntsd el, hogy az adott tulajdonságról mint annak hordozója egyes
szám első személyben vagy (látszólagos?) kívülállóként egyes szám harmadik
személyben írsz-e!

B) Írj egy rövid – 8-10 mondatos – történetet, mininovellát arról, hogy valakinek valami
testi vagy lelki hibája, tökéletlensége, szabálytalansága, átlagtól, „normálistól” való
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
eltérése mások biztatását, kapcsolatteremtési kezdeményezését, jó tanácsát, esetleg
barátságát, eredményezi!

Teremtés
1. A vers megszólítottja, ha a címre kevésbé figyelünk, csupán egy gyári meós (termékminőség-
ellenőrző). Mi minden teszi tevékenységének leírását pontossá, érzékletessé-érzékivé – s
ezáltal a „terméket” is erősen testivé-érzékivé? Húzd alá ezeket az érzékletessé tévő szavakat!
2. A címből kiindulva ki lehet a második személyben megszólított valaki?
3. Mi az én megfelelője ebben a versben? Milyen a Te és az én viszonya?
4. A futószalag, a gyáripari allegória miképpen értelmezi a teremtést, a teremtett világot, a
termékeket és allegorikus azonosítottjukat? Hasonlítsd össze a termék és a teremtmény
szavak jelentését és hangulatát!
5. Mi a meós ismétléssel is kiemelt minősítése a megszemélyesített termékről, a tárgyként
megjelenített énről?
6. Mi utal arra, hogy a „termék” mégsem hibás, mégis olyan, mint a többiek?
7. Milyen ellentmondások feszülnek az utolsó két sorban, a meós magatartásában?
8. Milyen szónak az ellentéte a versben a ’hibás’ szó? Hogyan értelmezi, értékeli ez át a hibát?
9. A költő életrajzát ismerve mi lehet ez a hiba? Másfelől miért nem szűkíthető az értelmezés
erre a jelentésre
10. A meós teremtő teremtményeihez való viszonya inkább a gondviselést vagy inkább a
teremtmények iránti közönyt állítja előtérbe? Vitakérdés: nevezhetjük-e deistának a vers
világképét?

Kilincs és Reggeli – az én a hétkö znapi tá rgyak kö zö tt

A reggeli
A reggeli a legnagyobb különbség:
ott dől el, hányat fogunk reggelizni,
s hogy fogunk-e. Mert reggel nehezebb
a kompromisszum: céltudatosan
alkalmazkodni este még lehet,
reggel soha. Többféle müzli van,
de van szalonna is, sőt melegétel,
fényévnyi távolság van reggeli
és reggeli közt, csípős paprika,
vagy mézes-vajas kifli, ezeken
átvergődni szinte reménytelen.
És még a mennyiség meg az idő:
ülve gatyában (sőt meztelenül),
vagy cipőhúzás közben beszaladni
egy falatért és bevinni a kávét
vécébe, fürdőbe, tükör elé.
Ezeken csak a szerelem segít.
Kilncs, ágy, határállomás
A kilincshez nemcsak szimbólumok tapadnak,
hanem a kezem is. Az ágy igazságát
nemcsak a kopott, kockás pléd takarja,
hanem a testem is. A határállomás
értelmetlen, percegő csöndjében nemcsak az őr
oly bús és mozdulatlan, hanem a múltam is.
A virágládáim helyén, az üres rácsokon
nemcsak az eső ver, körben a balkonon,
hanem a szívem is. A kilincs volt az első,
rajta a kezem, nincs rajta a keze.

Összevetés
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
Miben hasonlít egymáshoz a két fent látható vers? Figyeljetek a megnevezett tárgyakra, a konkrét-
tárgyi és az fogalmi elemek viszonyára, a témára és a versindításnak, illetve verszárlatnak a
szövegegészhez való viszonyára!

A reggeli
1. Húzd alá a versben az általánosító állításokat, az elemelő, elvontabb, jelentéstágító szavakat és
sorold fel a konkrét, példa jellegű elemeket! Mekkora a távolság a két szókincs és versréteg
között? Milyen az olvasóra tett hatása az adott távolságnak?
2. Miben különbözik a vers szerint a reggel és az este? Milyen kimondott elvont fogalmak társulnak
az estéhez, s milyen kimondatlan fogalom a reggel(i)hez? Milyen következményeket tulajdonít a
beszélő a reggelinek?
3. Az „És” utáni második kompozíciós egység milyen dimenziókat ad hozzá a korábbi sorokhoz,
hogyan kapcsolódik a két rész egymáshoz, mi a közös nevezőjük?
4. Milyen elvontabb, filozófiai fogalomról szól a vers az ételfajták felsorolásával?
5. Hogyan kapcsolódik a váratlan csattanó, témaváltás a korábbi problematikához? Miben segít, mit
tesz lehetővé a szerelem? Nagyképűen szólva milyen lételméleti szerepet tulajdonít a szerelemnek
a vers?

Kilincs, ágy, határállomás

1. Kreatív feladat
a) A Kilincs, ágy, határállomás mintájára írj egy tízsoros verset. A versjelleget a sorokra tördelés mellett
lehetőleg próbáld meg a jambikus ritmus segítségével biztosítani. A sorokban lehetőleg csak jambusok (U —
[rövid-hosszú]) és spondeuszok (– – [hosszú-hosszú]) legyenek, az utolsó teljes szótag pedig feltétlenül
jambus legyen. Kerüld a trocheusokat (– U), a daktilusokat (–UU) és valamennyire az anapesztusokat (UU –)
is. (Ha ez túl nehéz, elég lesz a verssorokra való tördelés is.)
b) A mintakövetés a „nemcsak, … hanem” kötőszópárra építésben mutatkozzon meg. A kiegészítés elemeiben
lehetsz mechanikusabb is, mint a mintavers, de alkothatsz olyan változatos logikájú sorozatot is, amilyen
abban megfigyelhető.
c) A nemcsak-hanem tagmondatokra a vers befejezésében nálad is épüljön váratlan témaváltás, csattanó!
2. Milyen kötőszópár ismétlésére épül a vers? (Ha a kreatív feladatot megcsináltad, ez a kérdés már nem
kérdés.)
3. Az alábbi állítmányok mellé írd be a táblázatba a hozzájuk tartozó két-két alanyt – mégpedig
előfordulásuk sorrendjében!
4. Írd az alanyok mellé, hogy melyikük konkrét, melyikük metaforikus inkább! Van-e szabályos rend az
előfordulási sorrendben? Ha van, miért jó ez, ha nincs, akkor miért jó? Hogyan érvelhettünk amellett,
hogy szabályosság és szabálytalanság (rend és szabadság) is érzékelhető a versben?

állítmány az alanyok Inkább szó szerinti vagy inkább elvont-

metaforikus az alany, illetve általa az
állítmány?
tapadnak 1. alany: szimbólumok metaforikus

2. alany: kezem szó szerinti

takarja* 1. alany:
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
2. alany:

3. tárgy:

bús és mozdulatlan 1. alany:

2. alany:

ver 1. alany:

2. alany:

*Ez esetben a tárgy és annak birtokos jelzői bővítménye hozza be a metaforikus szintet, írd ki ezt is:

A verset szervező alakzatot – lehet, hogy már tanultátok – zeugmának, illetve szillepszisnek
hívják. Először a definíció megkeresése nélkül a fenti táblázat segítségével határozd meg a
fogalmat, utána a világhálón ellenőrizd meghatározásodat! (Nézz utána, hogy a szillepszis
fogalma mit tesz hozzá a zeugma jelentéséhez! Te inkább a zeugmát vagy inkább a
szillepszist jellemezted magadtól?)

1. Hogyan teszi szerelmes verssé az utolsó sor az addigi szöveget, visszamenőleg mely
fogalmak nyernek új többletjelentést a szerelmi vonatkozás miatt? A szerelemnek milyen
háromösszetevőjét, három dimenzióját fogja utólag megjeleníteni a három szillepszis?
2. Mi a kilincs és a határállomás szavak közös jelentésmozzanata ebben a versben, de talán
általánosabban is? Milyen szimbolikus-metaforikus jelentések tapadnak a két szóhoz?

Adottsá gok, helyzetek, magatartá svá laszok – Ki vagyok én?

A négyfős csoportok [ lehetőleg ugyannyi A) és B) csoport legyen] négy verset kapnak, ezek közül
egyet-egyet egy-egy csoporttag elemezzen és mutasson be a másik három tagnak. Végül minden
csoport válasszon ki egy verset a négyből, és azt mutassa be, olvassa fel, majd röviden értelmezze az
egész osztálynak! Ha lehet, térjetek ki ennek az egynek a csoportban megismert, feldolgozott másik
három vershez való esetleges kapcsolódására is. (A versek után ezúttal csak néhány az értelmezést
segítő kérdés szerepel.)

A) csoportok

A bohócot nem bántják

A bohócot nem bántják
 Voltak velem bajok, de azokat
egy mosollyal tudtam enyhíteni,
a bohó cot nem bá ntjá k, csak kicsit
elundorodnak.

Voltak velem bajok, de tá rsaim

ú gy fogtá k fö l, hogy velü k van a baj.
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
Má r szinte szégyelltem, hogy énvelem
kivételeznek.

A bajok végképp kibö kték a zsá kot,

mikor keserves gyaloglá s utá n
egy enyhén szittyó s, mocsaras helyen
letá boroztunk.

De aztá n mindez megenyhü lt, mikor

én minden ok nélkü l zokogni kezdtem.
A tá rsak néztek. Tudtá k: íme, végleg
bajba kerü ltem.

1. A versben, az adott életszakaszban és társaságban a felvett szerep a bohócé. Mi az

előnye és mi a hátránya egy ilyen szerepnek egy közösségben? Van-e bohócszereppel
védekező ismerősötök? (Nem kell néven nevezni.) Milyen okból és céllal vette fel ezt a
bohócszerepet?
2. Mik lehetnek az elvontan említett „bajok”? (Magadnak írd le, fogalmazd meg, benned
mik ezek a bajok! Ne mutasd meg, ne mondd el másoknak, mi jutott eszedbe!) A költő a
bajokra vonatkozóan miért nem fogalmaz konkrétabban?
3. Hogyan változik beszélő és emberi környezetének viszonya a vers menetében?
4. Milyen hagyományos toposz jelenik meg a vers negyedik szakaszában?
5. Szófaj-, illetve mondattanilag a rövidebb szakaszvégi sorokban mi ad erős lezártságot az
egyes strófáknak? Vajon milyen tartalmi elemnek felel meg a szakaszoknak ez a
lezártsága?
6. Mit jelenthet a szittyós, mocsaras hely, ha konkrét, leíró értelménél elvontabb jelentést
tulajdonítunk neki? Nézz utána a ’szittyó’ szó jelntésének! Vajon miért cserélte a költő a
folyóiratban megjelent korábbi változat „egy kellemetlen, mocsaras helyen”-jét „enyhén
szittyós, mocsaras helyen”-re?

Önként és dalolva
 Önként és dalolva
A félelemig nem merészkedett soha,
bár álmodott olyat, hogy nincs rajta ruha,
ez félelmetes volt, de szerencsére álom.
Kinézett messzire, túl az egész családon,
homályosan akarta, hogy érte jöjjenek,
hogy felnőtt legyen úgy, hogy maradjon gyerek,
jöjjön valaki kintről, föntről, messziről,
akinek ő majd önként és dalolva bedől,
és mindenből kilép. De közben ezer szállal
kötözte magát egybe a renddel, a családdal,
övvel jó szűkre húzta a mozgásterét,
a súlyos tartalmaknak csak a külsejét
akarta nézegetni, dörzsölni, rágni, fogni.
Rájött, hogy félni fél. És sírt. Meg tudta szokni.
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola

1. Emeld ki a versből az ellentétet jelölő kötőszavakat! Milyen ellentétes állapotok,

széttartó vágyak, magatartások sorára épül a vers? (Ezeknek nem mindegyikét jelöli
ellentétes kötőszó.) Külön térj ki a bent és a kint jelentésére és viszonyára!
2. A vers egyik kulcsszava a félelem. Milyen viszonyban van a nyitó- és a zárósor
félelemre vonatkozó állítása?
3. Adj a jelenlegi helyett egy-két tartalomkifejező, magatartáskifejező címet a versnek!
4. Mit jelenthet az a jellemzés, hogy Nádasdy költészetében a gondolat, a fogalom is
érzéki, testi? A mozgástér önkéntes szűkítését milyen metafora fejezi ki? Keress
példát még a fogalmi és a konkrét-érzéki ilyen ütköztetésére és ötvözésére!
5. Mi jellemzi a vers rímelését és mi a versmondatok és a sorok viszonyát? Milyen
magatartástörekvéssel függhet össze a forma?
6. Csupán két helyen találkozunk enjambement-nal, mondatáthajlással. Miért épp az
adott mondatok, gondolatok hajlanak át a következő verssorba?
Szalmakalapban
Szalmakalapban
Szívesen hallgatok másokra, megcsinálom,
ami tanácsolnak. Nem küszködök.
Vajon belső erő ez? Tudom vajon,
hogy lenn a mélység márványtömbjeiben
nekem van igazam, csobogjanak
tehát a felszínen az ő tanácsaik?
Vagy sodródó vagyok s bizonytalan,
nix márványtömb, csak felszín-közeli
(oké, nem felszínes) mozgás vezérel?
Vezéreljék hát ők, passzív vagyok?
A sebemnek édeskés szaga van,
pedig az élet keserű. Naivitás?
Nem naiv vagyok én, hanem buta.
Szalmakalapban Himalája-túra.
És hát a pénzt, azt most se szeretem.

1. Te inkább másokra hallgatsz, vagy inkább önfejűként határoznád meg magad?

Önállóság, függetlenség, belülről vezéreltség és másokra hallgatás eleve kizárják-e
szerinted egymást?
2. Milyen két (alternatív) magyarázatot vázol fel a beszélő mások tanácsaihoz,
véleményéhez való elfogadó viszonyáról? Milyen nyelvi eszközök jelzik álláspontja
eldöntetlenségét?
3. Milyen hangnem, szókincsréteg, stílus, képiséghez való viszony jellemzi az egyik,
milyen a másik magyarázatot? Gyűjtsd ki két oszlopban a két stílusréteg jellemző
szavait!
4. Az utolsó öt sor hogyan kapcsolódik a korábbi kompozíciós egységekhez? Hogyan
jellemzi az én és a világ, az én és a mások viszonyát? A két korábbi álláspont közül
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
melyikhez van közelebb, és miben különbözik attól is az utolsó sorokban
megfogalmazott?
5. Értelmezd az utolsó előtti két sort!

Nem naiv vagyok én, hanem buta.

Szalmakalapban Himalája-túra.

a) A ’naiv’ vagy a ’buta’ minősítés a negatívabb a köznapi nyelvhasználatban? Mi a

helyzet itt és miért? Mit jelent itt a buta szó? Mi állhatna helyette?
b) Hogyan szemlélteti, magyarázza a butaság mibenlétét a szalmakalapos sor? Milyen
felszerelésben kell Himalája-expedícióra indulni? Milyen élethez való viszonyulásnak
lehet a jelképe a szalmakalap? Hogyan függhet ez esetleg össze a seb szagával, illetve
a verset záró, a pénzhez való viszonyulásról szóló, furcsa, egyszerre hozzátoldás és
csattanó jellegű sor?
6. Vesd össze az alábbi verset a Szalmakalapban cíművel! Keress rokon és eltérő
gondolatokat!

Minden cafat az enyém

 Minden cafat az enyém
Még most is én vagyok a legfiatalabb,
fölnézek csodálkozva, tisztelettel
az idősebbekre, évre talán nem is
idősebbek nálam, úgy hallgatom
a véleményüket, durcás elismeréssel,
hogy francba, megint igazuk lehet,
de én akkor se bölcsen haladok,
én akkor is az árokba megyek,
én túlhúzom a bankhitelemet,
én reklámújságot is olvasok,
de minden, minden cafat az enyém
a világból, amit kiharaptam, letéptem,
vagy amit fölszedtem a kövezetről.
Amit az arcomba sodort a szél.

Nem is magától érkezett

Nem is magától érkezett
Befészkeli magát, ez az igazság,
akárhová. Tollászkodik, körülnéz,
majd alkalmazkodik. Vagy idomítja,
magához alkalmazza azt, ahol
úgy dönt, hogy célja van. Még ha nem is
akarta ezt a fészket, sőt nem is
magától érkezett, hanem kötélen,
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
bilincsbe verve vonszolták ide
az érzelmei. Szégyen. De ha már
ide jutott fölényesen körülnéz,
keres valami céljához valót.

1. Hogyan függhet össze a versmondatok rendszeres áthajlása a versben leírt

folyamattal, magatartással, a ’befészkeli’ és az ’alkalmazkodik’ szavakkal? Erre a
kérdésre válaszolhatsz az alábbiak megválaszolása után is.)
2. Mit mond a vers a körülményeknek és a beszélő magatartásának viszonyáról, illetve a
kiszolgáltatottság, az akaratlan történés és a szabad cselekvés, a szabad döntések
viszonyáról?
3. Mely szavak, képek utalnak a determinációra, melyek a viszonylagosan szabad
döntésekre, választásokra?
4. Külső vagy belső determinációról beszél a vers?
5. Írd át a verset egyes szám harmadik személyből egyes szám elsőbe! Mi változik
ezáltal a vers hangulatában? Miért választotta a költő inkább a harmadik személyt?

B) csoportok

Beilleszkedési nehézségek
Beilleszkedési nehézségek
Volt, hogy a természet fenyegette,
volt, hogy a kiálló bútorok.
Volt, hogy a páncélját rozsda ette,
vagy ráhörgött egy kitátott torok.
Egyedül volt mindig, mérhetetlen,
ha megpihent egy benzinkútnál, ott is.
Vezette a dalárdát, vasra verten,
hisz magának kívánta a tenort is.
Vízbe is próbált merítkezni, hátha,
Halak közt tölteni egy kis időt.
De prüsszögött és rátámadt a nátha,
és fütyült rá a vízszint, ha kijött.
A legjobb akkor volt, ha bamba volt,
Közben az automatája zihált,
mások is hallották, úgy zakatolt,
pörgött, de nem találta az irányt.

1. Az első sorban ’volt’ szó anaforikus ismétlése, majd a második és az utolsó

szakaszban való ismételt feltűnése milyen nézőpontot és milyen verstípust jelez?
Milyen tevékenységet végez a versben a beszélő?
2. Olvasd el Villon a Nagy Testamentumának Záróballadáját Szabó Lőrinc fordításában,
és keress minél több hasonlóságot közte és a fenti vers között!
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
https://nokedlira.blogspot.com/2012/08/zaroballada.html. Ugyanezt tedd meg József
Attila „Vidám és jó volt” kezdetű József Attila című versével!
https://www.babelmatrix.org/works/hu/J%C3%B3zsef_Attila-1905/J
%C3%B3zsef_Attila/en Figyeljetek a nyelvtani személyre és számra, illetve az
igeidőkre! Milyen szerepe, hatása van ezek választásának a fenti versekben?
3. Az első sor négyfajta veszélyforrást emleget. Hogyan egészítik ezek ki egymást? Ahol
lehet, a konkrét veszélyforrásnak adj elvontabb jelentést is! Fogd fel őket vagy
metaforának vagy rész helyett álló egésznek, egész helyett álló résznek
(szinekdochénak, metonímiának)! Például mit helyettesít a bútor vagy minek lehet a
metaforája a középkori vértet nem hordó 20-21. századi ember esetében a páncél?
4. Milyen toposzt hoz be kimondatlanul a benzinkútnál való megpihenés?
5. A második szakasz egyértelműen az én közösségbeli helyéről szól. Mi tette a vers
hősét magányossá a kórusban (a dalárdában) is, miért jelentett bilincset a közösség?
6. Ha a harmadik szakaszban a halak közé, a víz alá bújás a kitűnéstől való menekülést,
az elvegyülés vágyát fejezi ki, akkor ez miért van ellentétben a szakasz utolsó
sorával? Ott mi zavarja a versben jellemzett szereplőt?
7. Az utolsó sor ’bamba’ mellékneve és az ’automata’ szó hogyan függhet össze, a kettő
együtt milyen állapotra utal? Az emberi lény milyen alkotóeleme, része kerül
zárójelbe az utolsó szakaszban, mi lehet a ziháló automata?

Se fehér, se fekete
 Se fehér, se fekete
Volt szerelem, nem is panaszkodom,
volt munka, feleség és gyerekek,
de liliomok rabló illata
nem volt sosem, dúsan aranyozott
keretben sosem álltam egyedül,
hogy százak nézzenek, nem állt soha
előttem hosszú perspektíva-lépcső
mely megszámlálhatatlan fokait
ahogy lépek, úgy szaporítja egyre.
Volt félelem, nem is hiányolom,
piszkáló fájdalom, szúrt veszteség,
de gyönyörű gyász fekete szaga
nem volt sosem, az élet peremén
nem álldogáltam. Hullott a göröngy,
de csak a földszag jött, a félbevágott
giliszta bámulatos éledése.

1. E számvető, létösszegző vers szerint mi volt, mi nem volt a versalany életében?

2. Stilárisan, szókincsben, képiségben mi jellemző arra, ami volt s mi arra, ami nem
volt?
3. Mi lehet a „csak földszag” jelentése és ellentétefogalma, képi ellentéte a versben?
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
4. Milyen esztétikai és életminőségek nem jellemzik a beszélőt?
5. Milyen értéket, tulajdonságot, életesemény(eke)t jelölhet az utolsó másfél sor?
6. Ezúttal a kötetre nem jellemző módon a cím nem szerepel a vers szövegében, akkor
mégis hogy kapcsolódik az abban kibontott életmegéléshez, életattitűdhöz?

Megtorpant

Megtorpant
Azért csak megtorpant. Lejtett a föld,
a göröngy már megindult. Sötét volt,
nem figyelt semmire, csak a srácra,
a hangjára, ahogy valamit magyarázott:
tudálékos volt, és koraérett.
Hatalmasat zuhant volna, ha valaki
a társaságból rá nem kiabál.
Nem, nem a fiú, az mondta a magáét.
De megtorpant, még időben befékezett.
Így nem is a széle, nem a mély,
valós esést ígérő meredekség
volt előtte, csak föld, amelyen át
a mélység nedves szaga fölgomolygott.
Jézusom, majdnem leestél, mondogatták,
és erre félni kezdett. Nincs veszély.
Majd valaki, aki kiment oda,
aki lenézett előrehajolva,
aki tudja, hogy hova nem zuhant le,
vagy le is zuhant, majd az elmeséli.

1. Olvasd el a Sem fehér, sem fekete című verset, és keress ebben a versben hasonló képi
és gondolati, magatartási motívumokat!
2. A versben kettős színtér érzékelhető, egy hétköznapi-életképi és egy jelképesebb.
Nevezd meg, határozd meg a két színteret, a valódi jelenetkeretet és a jelképes teret!
Mi kapcsolja össze a kettőt?
3. A lejtő, a sötét, a zuhanás, a mélység meghatározó motívumok a versben. Mit
jelenthetnek ezek, hová lehet zuhanni?
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
4. Mit jelenthet a mélységgel, „a valós esést ígérő meredekség”-gel szemben
meghatározott „csak a föld”?
5. Mi a vers egyes szám harmadik személyben emlegetett főszereplőjének a viszonya
ehhez a mélységhez, zuhanáshoz?
6. Mi jellemzi a zárósorokban emlegetett valakit a főszereplőhöz képest? Milyen
viszonyban van vele a főszereplő?
7. Kire vonatkozik a grammatikailag némileg eldöntetlen vonatkozású „nem zuhant le, /
vagy le is zuhant”, a főszereplőre vagy a másik valakire? Hogy lehet feloldani az ige
kettős, ambivalens alanyra vonatkozását?
8. Írd át a verset egyes szám harmadik személyből egyes szám elsőbe! Mi változik
ezáltal a vers hangulatában? Miért választotta a költő inkább a harmadik személyt?

Édes gondok ölén

Édes gondok ölén
Én jól érzem magam a padló közelében,
mert törpe vagyok, meghúzom magam.
Átnézni szeretek bútorlábak között,
ahogy a szőnyegen szőröz a nap.
El szoktam heverni édes gondok ölén:
hogy fogok meghalni és mikor.
A törpe élete maga a jókedély,
zavartan pislognak a gyászolók.
Zajlik a szőnyegen saját temetésem –
de tápászkodni kell: ezen a címen
nem tölthető el így egy napos délelőtt,
a lustaság nem indokolható.
Ó, nem hevernék itt, ha óriás lennék,
szép szögletes ádámcsutkájú basszus,
akkor kiforgatnám az össze zsebemet,
nagylelkű volnék, mert nagytestű is.
De hát nem ez a helyzet. Ráadásul
a törpe érdekesebb, ha gonosz.

1. Mit jelent metaforikusan a padló közelében, illetve a szőnyegen levés?

2. A törpe mint felvett szerep hogyan értelmezi, értékeli át ezt a térbeli helyzetet, illetve
ennek jelképes jelentéseit? Milyen szépségek, örömök jelennek meg padlónézetből?
3. Milyen mozzanatok jelzik, hogy a padlóközeliség valóban negatív életállapot is?
4. Hogyan viszonyul a törpe saját halálához, temetéséhez?
5. Mire jó a törpe nézőpontja, pozíciója? Milyen magatartást, viszonyulást ölt magára a
lírai alany, ha ezt szerepet veszi fel?
6. Milyen kétszavas jellemzést kap a törpe élete a versben, s milyen viszonyban van ez
az éppen történő, illetve a várható eseménnyel?
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
7. A verssorok és a versmondatok viszonya milyen hangulatot ad a versnek – inkább
feszültet vagy inkább elfogadót, belenyugvót, felülemelkedőt? (Milyen is egy törpe
felülemelkedése?)
8. Miért mondható groteszknek a törpe figurája és a vers hangulata, milyen esztétikai
minőségek keverednek benne?
9. Emeld ki azt a szójátékot, ami a törpe ellentétének, az óriásnak a jellemzését is kicsit
komikussá teszi!
10. A vers csattanója kaján lényként jellemzi a törpeszerepet felvevő lírai hőst. Miben is
áll e törpe gonoszsága, mivel szemben viselkedik kaján módon?
11. A zárósor ritmikailag is lekerekíti a verset. Hogyan változik az addig meglehetősen
tiszta jambikus ritmus?

Kö ltő elő dö k és ö nértelmezés

Ijedt zavarban felkapott lepel
Ijedt zavarban felkapott lepel
Arany Jánoshoz
Mit tanultam tőled? Főleg a nyugalmat,
aki sokat ugrál, nekimegy a falnak,
nem a robbanás kell: fontosabb a kontroll,
ne a kabátról írj, inkább csak a gombról,
nem a teljesség kell, a lényeg: a részlet,
csatok, övek, kapcsok, rövidáru-készlet,
kis kincset keresni, sarat lepucolni,
jobb ízű a munka, ha régi a holmi,
sorok, szavak szintjén, ott van a megoldás,
megkötni csokorba, amit elgondol más,
csak ne a sajátot, csak ne izgalommal,
foltozni kopottat, bíbelődni rommal,
háttal állni mindig, diszkrét félhomályban,
ezt tanultam tőled, mégis fénybe álltam.
Most, árva énekem, mi vagy te? A szégyen,
önző önarcképem, szellőzés-igényem.
Ruhámat lehúztam, lenyúztam a bőröm.
Tarts vissza, szoríts le, nehezékem, őröm.

1. A versforma hogyan idézi fel Arany János költészetét? Például hol találkoztunk ezzel
az ütemhangsúlyos – és párrímes – felező tizenkettessel?
2. A „nekimegy a falnak” melyik általános iskolában tanult Arany-verset idézi?
3. Honnan való a „Most árva énekem, mi vagy te?” idézett mondata? Hogyan
értelmeződik át a klasszikus Arany-vershez képest itt az „árva” szó, az árvaság?
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
Miért, milyen értelemben árva ott a beszélő, milyen értelemben árva itt? (Az idézett
sor beírásával a neten is kereshetsz.)
4. Rendezd két oszlopba, T-táblázatba a vers ellentéteit! Mi a fontos, a követendő, mi az
elutasított emberi-költészeti törekvés Arany esetében?

Ami fontos – kimondott vagy Ami nem fontos, nem közvetlen törekvés –
kikövetkeztethető elvontabb fogalmak elvontabb fogalmak

Ami fontos, amire a figyelem irányul – Ami nem fontos, amire közvetlenül nem
konkrét példák irányul figyelem – konkrét példák

5. Keress a versben olyan példát, felsorolást, ahol már humoros-ironikus-túlzó a

hétköznapiság, a lefelé stilizálás!
6. A rímek hogyan járulnak hozzá a humoros leszállításhoz? Hozz példát az ilyen
lerántó, kippukasztó rímekre!
7. Arany költészetének, törekvésének jellemzése jórészt Nádasdy költészetének
önjellemzése is. Hol, miben fogalmazza meg a mai költő az elődje magatartásától,
törekvésétől való markáns eltérést? Idézd! Hogyan értékeli (pl. büszkeségként vagy
szégyenként vagy kényszerűségként) ezt a mesterhez való hűtlenséget?
8. A cím, ami ezúttal nem kiemelt részlet a versből, mely versbéli szavakhoz,
kifejezésekhez társítható? Értelmezd a cím és az utolsó sor kapcsolatát!
9. Olvasd el az alábbi verset és kapcsold össze az eddig elemzett Arany-idéző verssel!
Emeled ki a közös szavakat, motívumokat!

Nagy előny a meztelenség

Volt is meg nem is okom mérgelődni,
hogy bomoljak ki héjamból: minek?
Mégis muszáj volt, mert fölrobbanok,
ha a ruhámban benne maradok:
a ruha forró, a bőröm hideg.

A vetkőzés a kínos, nem a vége,

mikor már ott állok tök csupaszon.
Haragudtam a sok hülye ruhára,
az átmenet sok fájó fázisára,
a hideg cikázott a hasamon.
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
Mert igaz: nagy előny a meztelenség:
a zsebtolvaj csak néz és tehetetlen,
az ingedre nem csöppen rá a zsír,
és nem kapkodsz, hogy hol van a mobil,
és gyűlhetnek a könnyek az öledben.

A rám forrósodott gönceimet

tervszerűen volt szükséges levenni.
Kis lépésenként voltam meztelen,
féltem a robbanástól. Sose hittem,
hogy ennyit kell közszemlére kitenni.

a) Hogyan kapcsolódik ez a vers a kötetnyitó-címadó költeményhez?

b) A meztelenség nyilván elsősorban metaforikus értelemben érthető, mégis hogyan teszi a
szöveg az önmegmutatást, a lelki meztelenséget a lehető legtestibbé, legérzékibbé? Hol
érezzük, hogy a lélekmegmutatás, az őszinteség gesztusát groteszk humor ellensúlyozza?
10. Több értelmező (elsősorban László Ferenc) hangsúlyozza, hogy a kötet az őszinteség,
a szégyen és a szemérem három központi fogalma köré épül. A fenti két versben
hogyan érvényesülnek ezek a fogalmak?

Adyhoz 2019
Adyhoz 2019
Én félek tőled, Endre, túl sokat iszol.
Nem hagyod szóhoz jutni azt, aki kicsi.
Mindenre azt mondod, hogy vér meg én meg új.
Manapság már a régit, az ezüstöt szeretjük.
Amikor te kerengtél, törni-zúzni mentél,
még volt jövő. A nőket a jövőnek szeretted,
léptél tovább. A csúnya, a rossz szót is leírtad.
Nem venné be a gyomrod, hogy itt finomkodok.
Addig romlott a véred, megláttad az Istent:
arany volt, nem ezüst. Gőzzé változtatott.
Énrajtam csak nevet és kerget körbe-körbe,
hiába, száz év – száz év. Megöregedett.
De még mindig világít ott messze valami.

1. Ez az Ady-t megszólító vers egyszerre ellentéte az Arany-jellemzésének és ezen

keresztül Nádasdy önjellemzésének. Értelmezd, példákkal igazold ezt az állítást!
2. Mi minden tűnt el, változott, kopott meg Ady világához képest?
3. Mi minden (motívumok, értékhordozó szavak) fejezi ki az ellentétes költői
magatartás, szerep és látásmód ellenére a feltétlen tiszteletet? (Például mi kereng?)
4. Milyen mozgásirány jellemző Adyra, milyen a vers egyes szám első személyű
alanyára?
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
5. Milyen jelentések tulajdoníthatók a „Gőzzé változtatott” mondatnak?
6. Mire, melyik korábbi alanyra vonatkozik az utolsó sorban a „még mindig világít ott
messze valami”?

Gallér és vízisí
Olvassátok el közvetlenül egymás után a Gallér és a Vízisí című verseket! Mi a közös
témájukban, mi formai megoldásukban, képhasználatukban, szerkezetükben? (Négyes
csoportban ezt beszéljétek meg, majd a csoportból ketten az egyik, ketten a másik verset
elemezzék. Ha készen vagytok (7-8 perc után), kölcsönösen ismertessétek értelmezéseteket a
másik párral! Végül négyen együtt végezzétek el a Vízisihez kapcsolt összehasonlító
feladatot!)

Gallér
Mint a kutyán a tölcsérszerű gallér,
a fehér, ormótlan műanyag,
amit az állatorvos kényszerített rá,
hogy ne tudja sebeit nyalogatni:
olyan nekem a munka. Persze én
a magam állatorvosa vagyok,
én döntöm el, vannak-e sebeim,
és kell-e őket nyalogatni. Nem kell.
Dolgozni igen, bár kicsit ijesztő,
hogy testi szükség, nem tudok leállni,
mert akkor mind sajogni kezdenek,
ha nincs rajtam tölcsérszerű gallér,
amitől olyan röhejessé válnak
a legkomolyabb, férfias kutyák is.

1. Mi annak a szóképnek a neve, ami hagyományosnak, korszerűtlennek, túlzottan

érthetőnek mondható a versindításban, mi az, ami mégis meglepővé, eredetivé, frissé
teszi?
2. Mire jó a kutyának a tölcsérszerű műanyaggallér, mire kell a beszélőnek a munka?
3. Melyik az az itt használt halott metafora, köznapi szólásfordulat, ami kutya esetében
konkrét, ember esetében általában átvitt értelemben szerepel? (4. sor)
4. Nádasdy korábbi köteteiben is szívesen használja a sokak által korszerűtlennek vélt
allegóriát1. Csakhogy nála máskor is, itt is a kifejtett képsor meditációs alkalom,
amely új jelentésvonatkozások, gondolkodási irányok behozását teszi lehetővé. A
reflektált allegória, a reflektált hasonlat ebben az esetben önmaga sántaságát is elemzi,
hasonlító és hasonlított különbségére is kitér. Milyen különbségekre, sántaságokra tér

1
Allegó ria: egész versen, jeleneten, tö rténeten végigvitt, kifejtett, tö bbnyire elvont
fogalomnak megfeleltetett metafora.
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
ki a fejtegetés? (Versekkel kapcsolatban általában szerencsétlen fejtegetésről beszélni,
Nádasdy sok költeményének esetében mégis helyénvaló ez a szóhasználat.)
5. A versmondatok mentén hány tematikus egységre bomlik a vers? Melyik egységnek
mi a témája, milyen új mozzanatot hoz be?
6. Hol válik belső dialógussá a vers? Mi a hatása, a jelentősége a hosszú mondatok közé
ékelt kétszavas mondatnak.
7. Az allegória ebben az esetben a komikum lehetőségét is hordozza. Mi teszi ezt
lehetővé? Mely kijelentések hatnak komikusan? Idézd őket!
8. Milyen új jelentésszintet, értelmezési irányt nyithat az utolsó sorban a kutyák ’férfias’
jelzője?

Vízisí
 A vízisíre hasonlít a létem:
az is csak sebességben ű zhető ,
ha lassul, elkezd nevetségesen
merü lni, lá bá n má r csak akadá ly
a síléc, amely addig szá rnyakat
adott neki. Kapá ló dzik hü lyén,
mint á zott pó k. De amíg fö nn hasít,
á ll boldogan és bü szkén, á ll rohanva,
nem tudja, hogyan indult, még kevésbé,
hogy hogy lesz ennek vége? Ha lelassul,
majd á zott pó kként kapá ló dzik ő is?
Az albatrosz
Olykor matrózi nép, kit ily csiny kedvre hangol,
Albatroszt ejt rabúl, vizek nagy madarát,
Mely, egykedvű utas, hajók nyomán csatangol,
Míg sós örvényeken lomhán suhannak át.
Alig teszik le a fedélzet padlatára,
A kéklő lég ura esetlen, bús, beteg,
Leejti kétfelé fehér szárnyát az árva
S mint két nagy evezőt vonszolja csüggeteg.
Szárnyán kalandra szállt, - most sántit suta félsszel,
Még tegnap szép csoda, ma rút s röhejre készt,
Csőrébe egy legény pipát dugdosva élcel,
Egy másik sántikál: hé, így röpűlsz te, nézd!

A költő is ilyen, e légi princnek párja,

Kinek tréfa a nyíl s a vihar dühe szép,
De itt lenn bús rab ő, csak vad hahota várja
S megbotlik óriás két szárnyán, hogyha lép.
Tóth Árpád fordítása

Vízisí

1. Mi a közös mozzanat (tertium comparationis) a beszélő léte és a vízisí között?

2. Hol vonatkoznak az állítások a lírai én létére (hasonlított, azonosított), hol a vízisíre
(hasonló, azonosító)? Hozzatok példákat! Könnyű-e eldönteni?
3. A vízisí persze metonímiaként is felfogható, akkor a vízisízőre vonatkoznak a hozzá
tartozó jellemzők. Hol érezzük, hogy inkább a sílécpárról, hol azt, hogy inkább a vele
szinte egybenőtt síelőről van szó?
4. Kétszer is előfordul az ’ázott pók’ jellemzés. Mikor és miben hasonlít a vízi(síző) az
ázott pókra? Hol vonatkozik a hasonlat a vízisíre, hol a beszélőre, a beszélő létére?
Mire vonatkozik az utolsó sor ’ő”-je?
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
5. Mit jelenthet a versben megszólaló személy számára a sebesség, milyen szóval lenne
felváltható? Milyen tevékenység éltetheti, mozgathatja, adhatja tartását?
6. A repülés mozzanata kétszer is előfordul a versben. Emeld ki a két szöveghelyet! Az
egyik esetben inkább csupán köznapi szólásfordulat, a másikban inkább valóban
metafora. Melyik példát hová sorolnád?
7. Emeld ki azt az határozós oxymoront, paradoxont (látszólag kizáró ellentétet), ami
logikai képtelenség, de a vízisíelésre mégis szó szerint igaz!
8. Keress a versben komikus-groteszk, illetve fennkölt szavakat, kifejezéseket (igéket,
főneveket, jelzőket, határozókat)! Vagy emeld ki őket kétféle színnel, vagy írd ki
példáidat!

A Vízisi és Az albatrosz

1. Melyik az a szó, ami mindkét versben előfordul s mintegy exponálja a két vers közös
nevezőjét?
2. Miyen két állapotot szembesít mind a vízisí, mind Az albatrosz?
3. Nevezd meg az ellentétes térbeli helyzeteket, az ellentétes fizikailag jellemzett lélek-
és létállapotokat, illetve mozgásokat mindkét versben!
4. Hol és mikor fennkölt, hol és mikor komikus az albatrosz, illetve hol és mikor a
vízisí(elő)?
5. Mennyiben más a vízisí és az albatrosz komikus, megvert állapotának az oka?
6. Mennyiben tekinthető a két vers a költőlét allegóriájának?
7. Melyik vers asszociációs tere tágabb? Melyik fogható föl nem csupán a költőszerep
allegóriájának? Érvelj választásod mellett! Az általad tágabb jelentéskörűnek tartott
versben milyen jelentések társíthatók még az allegóriában kifejtett cselekvésekhez és
állapotokhoz?

Építkezés, lábatlankodás
Ha élni akar, egy sáros gödör
fölött ugrál az ember, át és vissza,
a nadrágszára egy ideig tiszta,
de aztán besározza a gyönyör,
mert élni jó, és kockáztatni kell,
és néha vödörrel kell ugrani,
cipelni kell, ha épül valami,
ha bűneink közt gőg is szerepel.
Ugrál az ember, hadd dolgozza le
a tartozását. Sárral lesz tele,
de nem baj. Nem kerüli meg a gödröt,
sőt közel megy és ugrik egy nagyot,
cuppog mögötte, amit elhagyott,
és lendíti a mésszel teli vödröt.

1. Mi rokonítja a fenti verset a Gallér és a Vízisí címűekkel?

 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
2. Mi a vers négyszeres ismétléssel (háromszor ige, egyszer főnévi igenév) kiemelt
kulcsszava? Milyen a versben előforduló igékkel, igenevekkel lehet metaforikusan
azonosítani ezt a kulcsszót?
3. Mit jelent a vödörrel való ugrás? Minek kell az ugráshoz a mésszel teli vödör?
4. Mely szavak teszik többértelművé az allegóriát, melyek nem engedik, hogy az
építkezésben csupán a munkát lássuk?
5. Mi indokolhatja, hogy a vödörrel való ugrást a gőg motiválja? A vödör hogyan hat az
ugrásra, milyen összefüggésbe helyezi azt az első említésekor s milyet a vers utolsó
sorában?

Isten, halá l
Úgy sorakoznak a betűk

1. A cím egy hasonlat fele, ami vers vége felé folytatódik. Mi lehet ennek a
késletetésnek az oka?2
2. A nyitóállítás, a vers első két és fél sora egy nyilvánvaló, természetes asszociációnak
mond ellent. Hogyan?
3. Hány hasonlatot tartalmaz a szöveg? Mi ezek között a kapcsolat, honnan valók a
képek? Milyen közös háttértoposz, hagyományos alapjelkép kapcsolja össze a
villamost és a cipőgyárat? Miért kenyérgyárról s nem konzerv- vagy gépgyárról van
szó?
4. Hogyan válnak a hasonlatokban megemlített dolgok egyszerre az élet és a halál
(kétértelmű) jelképeivé?

2
Az erre a versre vonatkozó kérdések, feladatok Schiller Marianntól származnak, illetve az ő kérdéseire
épülnek.
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
5. Mi a ’betűk, mint sírok’ hasonlat képi alapja, közös eleme? Íróember esetében a betűk
a halál helyett inkább mire utalhatnak?
6. A verssorok száma egy tradicionális versformára utal. Még milyen tekintetben felel itt
meg a költő ennek a formahagyománynak? Mivel mond ellent neki? Mi lehet a
hagyományidézés oka?
7. A vers utolsó előtti másfél sora hogyan függ össze az addigi versmenettel, és mivel
jelzi a végkifejlet, a lezárás közeledtét?
8. Ebben a versben több a sorok közötti mondatáthajlás, mint a kötet legtöbb versében.
Hogyan függhetnek össze ezek az áthajlások, le nem záruló sorok a vers
alapgondolatával?
9. Az utolsó sor hogyan kapcsol vissza az elsőhöz és gondolatilag hogyan folytatja vagy
ellenpontozza vagy árnyalja a nyitóállítást?
10. Hányféleképpen olvasható föl az utolsó sor? melyik szó (szavak) kaphat(nak) erősebb
hangsúlyt, nyomatékot? Mi változik ettől a szövegben?
11. Könnyű vagy nehéz lenne megtanulni az egész verset? Miért?

A testemet határozotton elveszi

A testemet határozotton elveszi

Én nem akarom Istent provokálni,

és kínos is, hogy erről kell beszélnem,
de szerintem a halálom után
Ő nem lesz már. Vagyis nem lesz nekem.
Vagyis én megszűnök, Ő él tovább.
Elenged, mint gyermek a PET-palackot,
vagy gondosan dob ki, mint tudatos
turista a szelektív szemetet,
a testemet határozottan elveszi,
mint gondos anya gyermeke kezéből
az elnyalt fagylalt tölcsérét, s berakja
egy dobozba, ahonnan nem csorog ki
a maradék. No mindegy is a módja:
én nem hiszem, hogy Isten s énközöttem
a kapcsolat aztán is fennmarad.

1. Mi a vers témája, alapkérdése, s ehhez hogy viszonyul, hogyan illeszkedik a

beszédmód és a szókincs?
2. Milyen szavak (főleg viszonyszavak), mondatszerkezetek, nyelvi fordulatok teremtik
meg a vers szabadkozó, magyarázkodó, bizonytalankodó, tépelődő hangnemét?
3. Miben hisz Nádasdy a vers alapján, miben nem?
4. Mi utal Isten létére, mi nemlétére? Melyik álláspont az erősebb, a véglegesebb?
5. Keress a szövegben álláspont-módósításokat, pontosításokat!
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
6. Emeld ki a szövegből a hasonlatokat! Milyen tárgyi világból, szókincsből származik
ezek zöme?
7. Mi a szerepe, hatása a téma és a beszédmód, kép- és szókincs közötti erős
kontrasztnak?

Vegyen friss földet

Vegyen friss földet
Voltak virágok, föld és hangyák,
a mindennapos locsolás felelőssége.
Voltak évszakok, mind kecsegtető,
hogy el kell majd végezni szép rendben,
az évszakoknak megfelelő munkálatokat.
Ültetni, locsolni, a hangyákat valahogy
kitessékelni abból a kicsi kertből.
De mindig visszajöttek. Nem voltam erős,
nem álltam soha a sarkamra, ahhoz
erősebb, rendes sarkak kellenének. Úgyhogy
otthagytam az egészet: locsolja Isten, vegyen
friss földet, huzakodjon a hangyákkal ő,
ha már megteremtette őket.

1. Ez a vers nem naplószerű szerkesztés esetében a kötet záróverse lehetne. Miért?

2. Milyen szóismétlés emeli ki itt is a visszatekintő, számvető, létösszegző jelleget?
3. Hogyan változik a vers beszélőjének világbéli pozíciója múltbéli pozíciójához,
vállalásához képest?
4. Mivel nem elégedett a vers alanya saját múltjában?
5. Milyen bevett szólásfordulatot, halott metaforát kelt életre a vers?
6. Mi emberiesíti, „háziasítja” a verszárlatban Istent?
7. Mi lehet a kertészkedéssel való felhagyás kimondott oka s mi lehet a kimondatlan?

Egy fiókban
Egy fiókban
Be kell költözni egy belső szobába,
ezentúl kisebb lesz a bútorom.
Át kell öltözni egy bővebb gatyába,
másféle lépték lesz most már soron.
Ezentúl ceruzát se hegyezek,
majd nézem, ahogy lassan elkopik,
nem kérdezem, mit akarnak ezek,
magamnak, rólam szólnak a sztorik.
Egy fiókban kell várni, hogy kihúznak,
sőt inkább azt kell várni, hogy nehogy.
Mert kihúzás nélkül is beletúrnak.
Kis bútor, bő gatya, és egyre fogy.
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
1. A vers fenti vers melyik sora, sorpárja áll legközelebb a Vegyen friss földetben
megjelenített attitűdhöz, hozzáálláshoz?
2. A vers számvető véglegességének milyen versmondattani sajátosság (sor és mondat
viszonya) felel meg?
3. Milyen két értelme lehet a fiók kihúzásának, illetve milyen két érzelmi viszonyulás
kapcsolódik hozzá?
4. Vajon kiket jelölhet az egyes szám harmadik személy és az ’ezek’ mutatónévmás?
Vajon miért ilyen rideg a megnevezésük, emlegetésük?
5. A halál felé közeledést mivel, milyen képekkel, történésekkel ábrázolja a vers első hat
sora, mivel az utolsó?

Pokol
Olvasd el Dante Isteni színjátékának fordítójától a kötet két, a poklot direkt módon is
emlegető versét, a Van orvosom és az Önismereti sanzon címűeket! Tégy fel olyan
kérdéseket, amelyek segítenek a két vers értelmezésében? Vagy önálló szempontok alapján
készíts tízmondatos értelmezést az egyik versről!

Szerelem
Ráhangolódás

Beszélgessetek padtársatokkal az alábbi kérdésekről!

a) Mitől függ, hogy egy költészetet őszintének érzünk-e, hiszen a költő életrajzát nem
ismerve nem tudhatjuk, mikor őszinte a vers alanya? Mikor gondolunk valakit
őszintének? Mennyiben függ ez a beszédmódtól, mennyire a témától? Milyen stílus,
beszédmód keltheti az olvasóban az őszinteség érzetét? Milyen témák érintése szokta az
őszinteség benyomását kelteni? Hogyan hathat a melegség megvallása egy költészet
őszintének ítélésére, ilyennek érzékelésére?
b) Az egyneműek közötti szerelem társadalmilag kockázatosabb, talán intenzívebb is, mint a
különböző neműek közötti. Ha ez az állítás igaz, mi lehet a magyarázata? Miért kell
nagyobb merészség egy homoszexuális szerelmi vallomáshoz, illetve egy ilyen kapcsolat
felvállalásához?
c) Milyen érzés, élmény lehet annak felfedezése, hogy az ember szexuális orientációja eltér
az átlagostól, a „normálistól”. Hogyan hathat ez a felismerő lélekállapotára, közérzetére,
társadalmi helyzetére?

Meggyulladt a gyújtózsinór
A buszon jö ttem rá : ez szerelem.
Meg is kapaszkodtam. Rossz vége lesz.
Sunshine-nak nevezett. Nem csó koló ztunk.
Lejjebb még annyit se. Tá n éjszaka.
Pofá ra estem. Szeretetre vá gyott.
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
Egy szelíd férfire. Há t, az vagyok.
Voltam szerelmes egyszer gimiben.
Csak sírtam rémü lten há rom napig.
Hogy mi van itt. Hogy el van ez baszó dva.
De tizennyolctó l huszonnyolcig semmi.
Szerettem nő ket, szépen, keveset.
Sosem gyulladt meg a gyú jtó zsinó r.
Viszont igaz: kapaszkodni se kellett.
De hova mentem én az 5-ö s busszal?

1. Mi jellemző versmondattani szempontból a vers 2.-tól 6.-ig terjedő soraira?

Milyen hatást, milyen hangulatot kelt a mondatok hossza, illetve a sorok és a
mondatok viszonya?
2. Hogyan függ össze a versben itt megragadott-felidézett meghatározó életfordulat
és az említett sorok mondattana?
3. A vers nyitómondatára és 6. sor utáni mondatainak zömére is jellemző, hogy a sor
és a ponttal lezárt mondat teljesen egybevág. Milyen hatást kelt ez?
4. A vers hangsúlyozottan hétköznapi, életképi-anekdotikus vázra épül. A buszon
való utazás melyik hétköznapi kelléke, cselekvése válik a szó versvégi, utolsó
előtti sorbeli ismétlődése révén metaforikus jelentésűvé?
5. A vers visszatekintő jellegű, egy hosszabb életszakasz későbbi nézőpontból való
összefoglalása. Milyen hagyományos toposzt idéz fel a szöveg, a buszozás? Ennek
jegyében hogyan tágul ki az utolsó sor jelentése?
6. Mutasd be a vers időszerkezetét, idősíkjait!
7. Mennyiben hasonlít ez a vers a szonettre, mennyiben különbözik tőle? Miért
tekinthetjük akár megfordított – jelöletlen szakaszolású – petrarcai szonettnek?
8. A gyújtózsinór begyulladásának milyen kamaszkori, később elfojtott előzményét
idézi fel a visszatekintés? Miből tudjuk, hogy ez a buszon történt drámai fordulat
és felismerés előzménye? Versmondattani szempontból, megformálási
hasonlósága révén melyik sor utal vissza a buszon történtekre?
9. Mi jellemzi a 18 és 28 év közötti életszakaszt?
10. Hogyan jelenik meg ebben a versben a kötet három kulcsfogalma az őszinteség, a
szemérem és szégyen? Rendelj mindhárom fogalomhoz szavakat, sorokat!

Minden utca keskeny

Karjába zár és én elájulok,
karjába zár és kijózanodok,
karjába zár, kősziklává leszek,
karjába zár, csúsznak a gleccserek.
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
Nézegetem, sokszor az is elég.
nézegetem, lehunyja a szemét,
nézegetem és megfeszül a nadrág,
nézegetem és kerülget a vakság.

Megyek utána, magamat töröm,

megyek, jó szárazra törülközöm.
Megyek utána, minden utca keskeny,
megyek és közben elkopik a testem.

1. Milyen retorikai eszközre épül a vers minden szakasza? Idézz fel egy-két hasonló
építkezésű verset!
2. Nádasdy költészetének jelentős része dalköltészet, ez a vers is (szerelmes) dal. Mi minden
teszi dalszerűvé? Jellemezd, hangulatvilágát, szakaszolását, rímelését, ritmusát!
Mennyiben más itt a versbeszéd, mint a kötet legtöbb költeményében?
3. Hogyan változik az ő és az én jelenléte, cselekvése, egymásra adott reakciója a három
versszakban? Vesd össze ezt két klasszikus Petőfi-dallal, a Fa leszek, ha fának vagy
virága és a Befordultam a konyhára címűekkel! Miben áll a hasonlóság? A két verse egy-
egy szakaszát itt láthatjátok:

Fa leszek, ha fának vagy virága Befordultam a konyhára

Fa leszek, ha fának vagy virága. Én beléptem, ő rám nézett,

Ha harmat vagy: én virág leszek. Aligha meg nem igézett!
Harmat leszek, ha te napsugár vagy... Égő pipám kialudott,
Csak hogy lényink egyesüljenek. Alvó szívem meggyúladott.

4. Az első versszak egy-egy sorpárja (az 1.-2. és 3.-4.) hogyan függ össze, miben
párhuzamosak, miben ellentétesek?
5. A második szakaszban mennyiben folytatódik párhuzamoknak és ellentéteknek az első
szakaszban oly szigorú rendje? Itt ne a közvetlenül egymásra következő sorokra
figyeljetek, más a szabályrend!

6. A harmadik szakasz miben hasonlít, mely szavakkal játszik rá József Attila hatalmas
szerelmes versének, az Ódának a Mellékdalára:

(Visz a vonat, megyek utánad,

talán ma még meg is talállak,
talán kihűl e lángoló arc,
talán csendesen meg is szólalsz:

Csobog a langyos víz, fürödj meg!

Ime a kendő, törülközz meg!
Sül a hús, enyhítse étvágyad!
Ahol én fekszem, az az ágyad.)
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
7. A vers első, folyóiratbeli közlésében a vers zárósora a „megyek és közben elkopik a
testem” helyett ez volt: „megyek és közben szétpotyog a testem”. Neked melyik változat
tetszik jobban és miért? A költő vajon miért cserélte le a ’szétpotyog’ igét az ’elkopik’
igére? Figyelj a címre és a megelőző sorokra!

Az igazi Márk-változat
Esterházy Péter emlékének

Van egy Márk. Szeretem. Autója volt, azért szerettem bele. Tél volt, vasárnap, és én
anyámhoz mentem ebédelni. Annyira magányos voltam, hogy anyámnál ebédeltem minden
vasárnap. Mechanikusan. Anyámnak ez terhes volt, de nem mondhatta a fiának, hogy fiam,
ne gyere olyan gyakran. Nagyon öreg volt már, egy idő után észrevettem, hogy hazudik: nem
ő főzte az ebédet, hanem valakivel főzette, nyilván a Fazekasnéval, a földszintről,
észrevettem, főleg a túrós palacsinta, ott iskolák vannak, egészen másképp volt lerakva, mint
azt hatvan év alatt anyámtól megszoktam.

Van egy Márk. Azóta is van. Mert odavitt a kocsijával, anyám háza előtt leparkolt, és én nem
bírtam kiszállni. Ő se szólt. Csak néztük egymást az álló kocsiban. Most mi lesz. Anyám
viszont egy valamit gyűlölt: a késést. Sajnálom. Jól elkéstem. Pedig nem csókolóztunk a
kocsiban akkor még. Hallgattunk, nagyon hosszan.

Van egy Márk. Szeret. És szerintem ez most már így is marad. Halálom pillanatában – ami,
lévén hogy öreg vagyok, nem lehet nagyon messze – szóval halálom pillanatában is tudni
fogom, hogy velem van. És minthogy utána már új információkhoz nem jutok, ez lesz róla az
utolsó információm. S minthogy ez azután már nem módosulhat, örökké úgy marad. Vagyis ő
örökké az enyém lesz.

Van egy Márk. Szeret. De akkor miért mobilozik állandóan, észre se veszi, ha beszélek
hozzá.

Van egy Márk. Megváltozott, mit mondjak. Előzékeny volt és jólnevelt. Anyámnak
bejelentettem, amikor aktuális lett, hogy új barátom van. „Jól van, fiam, csak hány éves?”,
kérdezte anyám és kicsit alulról nézett rám, „remélem, nem kettessel kezdődik.” Mert volt
egy előző, az tényleg kettessel kezdődött, aki miatt anyám eléggé hazudozott a Fazekaséknak,
hogy én egy fiatal doktorandusszal jövök ebédelni. Doktorandusz, na hiszen. Édesanyám,
légy erős, kettessel ez is, huszonkilenc, mondtam, de te maradj még életben, és mindjárt
harminc lesz, quelle différence. Szerettünk francia szavakat használni a családban. A
feltörekvő polgárság.

Van egy Márk. Erős férfi. Anyám azt mondta, hozd el kávéra, fiam, mutasd be. A kávé
annyira rossz volt, hogy elhittem: ő főzte, nem a Fazekasné. Ültünk, Márk nagy volt és
udvarias. Ahogy fogta a finom kis teáscsésze finom kis fülecskéjét. Anyám a legszebb
készletét vette elő, ezt díjaztam. Szépséges edényei voltak, ünnepekkor használta. „Szóval
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
maga sok nyelven beszél, kedves, öö, Márk.” Ez volt a trükkje, a név kimondása előtti
szünettel jelezte, mennyire kívánja az illetőt távol tartani magától. Ez például eléggé hosszú
szünet volt, bár közel sem olyan hosszú, mint az előzőnél, az mindig „kedves öööö Károly”
volt. Na ja, az mindössze huszonhárom éves volt, nem kívánhatta, hogy egy idős primadonna,
Liszt-díjas Érdemes Művész megjegyezze a nevét. A szünet rövidülése immár azt jelezte,
hogy anyám megfáradt, kilencven felé járt. Jól van, fiam, legyetek boldogok, én már nem
bánok semmit, ezt sugározta. Ez is valami egy kemény asszonytól.

Van egy Márk. Jól beszél nyelveket. Tud németül, franciául, angolul. „Szóval maga sok
nyelven beszél”, mondja anyám. „Az jó, az mindig jó. Amikor elváltam az első férjemtől,
1945-ben, a válás még kínos dolog volt. Takargatni való. Ma se könnyű, de akkor szinte
szégyen volt. Hozzá akartam menni a Kálmánhoz, aki aztán az Ádám apja lett. Oda kellett
állnom a szüleim elé, hogy én vasárnap elhoznám a vőlegényemet, miközben már
kétgyermekes anya voltam. De ki ez az ember, kérdezték gyanakodva. Az Operánál van ő is,
rendező, mondtam nekik, de ez nem hatotta meg őket. Én egy éve voltam az Operánál, ők az
egészet furcsállkodva nézték, miért akarok énekesnő lenni, miért hagytam ott a férjemet
(holott ő hagyott ott engem, de ezt nem taglaltuk). Végül kínomban azt mondtam: Er spricht
gut Sprachen. Jól tud nyelveket. Ez hatott; a szüleim nem tudtak jól magyarul, az első férjem
is perfekt német volt. Ha ez is az, akkor nincs baj.” Ezt mondta anyám, meg hogy töltsön még
magának, öö Márk, parancsoljon tejet is.

Van egy Márk. Szeretem. „Akkor nincs baj”, így mondta anyám. Még kétszer találkoztak.

Van egy Márk. Orvos. Szívem doktora. Csak mindig elmegy. Szeret messze élni. Én meg itt.
Sebez, ha elmegy, gyógyít, ha megjön. Nyitja-zárja a sebemet. Csiki-csuki. Bele fogok
dögleni.

1. Bár Nádasdy többször nyilatkozta, hogy versei keletkezési sorrendjükben követik

egymást a kötetben, Az igazi Márk-változat az itt közölt versek jó részénél korábban
keletkezett és jelent meg. Vajon mi indokolja mégis a szöveg kötetzáró elhelyezését?
2. A prózavers ajánlása Esterházy Péternek szól. Címe rájátszik Eszterházy egy kései
művének, az Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változatnak (2014) a címére,
szerkezete pedig az Egy nő című 1995-ös könyv szerkezetére.
a) Esterházy Márk-változata Márk evangéliumára játszik rá, Nádasdy szövege pedig
életbeli partnerének, házastársának keresztnevére utal. A záróvers rájátszásának,
intertextuális poénjának profán, frivol jellegét a kétféle Márkra, az apostol helyett az
élettársra vonatkozáson kívül egy Rejtő-figurára való utalás adja. Nézz utána az
interneten, hogy melyik Rejtő-regényben szerepel az igazi Terbitsch, másik nevén
Buzgó Mócsing! Mi a szerepe a humornak, illetve az irodalmi utánzásnak Nádasdy
szövegében, miért van rá szükség?
b) Olvasd el Esterházy Egy nő című könyvének alábbi részleteit, és állapítsd meg, hogy
Az igazi Márk-változat milyen eszközzel idézi fel Esterházy művét!

Esterházy Péter: Egy nő – részletek

Egy nő (11)
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
Van egy nő. Szeret. Természetbarát. Szakadatlan a kozmoszról povedál, a természet
csodájáról, az ott föllelhető rendről és szabályosságról és a magunkban – ez által – föllelhető
szépségről, vagyis a pillanat és örökkévalóság egybeölelkezéséről, ám elárulta, hogy ilyenkor
Istenre gondol, csak őt nem meri szóval illetni. Hogy könnyebb a tölgyfa által vagy egy
szitakötővel, e a legbonyolultabb gépeket is fölülmúló paránnyal, közel kerülni az Istenhez,
mint… mint a templomokban vagy a sok tudós írással. Mi köze, mondom, nem értem, a
tölgyfának a tudós írásokhoz? Vállat von. Pedig nagyon is okos, gyorseszű, de magyarázni
nem szeret. Neki valami vagy kézenfekvő, vagy nincsen is.

[…]

Egy nő (12)

Van egy nő. Gyűlöl. A szeme olyan szürke, mint az enyém. És minthogy az enyém olyan,
mint a mamámé, ezért úgy pillantok az ő tekintetébe, mintha megérkeztem volna. A teste
messziről, akár egy kislányé, közelről, mint egy agyagbánya. Széles a karja, málnás a szája.
Szünös-szüntelen fenyeget. Hogy én csak ne aggódjam. Ő nagyon is jól van, kiváló
állapotban. Hundert procent, és hátbavág, akár egy csínytevő kölyök. És úgy érzi, szerencsés
csillagzat alatt született, hisz annyi csodás dolog történik vele, egyik a másik után.
Nevezetesen? Nevezetesen éppen az én arcom. Ahogy az mizélni tud, ragyogni meg
csodálkozni…! És őneki férfi még nem mondta, vagy így nem mondta, hogy köszönöm. De
én csak ne aggódjam. Pusztán az ölét látom, se a széles karját, se a málnás száját, se a
kislányos agyagbányát. Kí-írlek, kí-írlek, így sípol a hangom, sivít és könyörög. Erre
gondolt? Ez a kírem volna a köszönöm? És ő azóta szédül, forog vele a világ, ez a
gyönyörűség és bőség, és ő újra érez mindent, akár gyerekkorában, énekel a teste, dalol,
danász, értsem meg, kinyílt, akár egy virág. Én csak ne aggódjam. […]

Egy nő (19)

Van egy nő. Szeret. Fölajánlottam, hogy kirúghat. Megijedtem, mesélte később, már a
legrosszabbtól tartottam. De hogy mi volna a legrosszabb, azt azóta sem tudom. Hogy
szélnek ereszthet, lemondhat rólam, mellőzhet, kiteheti a szűröm. Fölajánlottam, hogy
mehetek Isten hírivel. Indokaim fizikai természetűek voltak. Valami dögletes kiütés lepett el,
először a „szárnyaknál”, a lapocka csontoknál, vadul csapkodtam és vonogattam magam,
azután észrevettem a kézfejemen is a vonuló pörsenéseket, úgy másztak az ingem alá, mint a
hangyák vagy katonák. Majd az alkaromon. A farcsont fölött. Aztán a nyakamon. Két
tükörrel forgolódva próbáltam földeríteni a pusztítást. Van bennem valami undorító,
mondtam végül. Bólintott. Rajongva leste, ahogy a kiütések kisebesedtek vagy apróka,
gennyes, sárga közepű hólyagokká fejlődtek, amelyek a rothadás kénes szagát árasztották.
Bolondult értük, simogatta, csókolgatta őket, kenegette magát a nedveikkel. Szörnyű volt. Én
már nem is számítottam, csak ők. Így ment el a nyár. Az őszön kiszáradtak a sebek, tályogok,
leszáradtak a kiütések, pörsenések, hólyagok. Velem nem törődik, a testemet ajnározza,
üldögél mellette vagy követi, egyszóval nem tágít, és lesi, hogy amazok megint előjöjjenek.
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
[…]

3. A Nádasdy-szöveg harmadik mondata („Autója volt, azért szerettem bele.”) miben

különbözik a megelőző kettőtől, mivel kelti fel az olvasó érdeklődését.?
4. Milyen „durva” szóismétléssel teremti meg az első bekezdés első négy sora a szöveg
hangsúlyozottan köznapi, élőbeszédszerű, szinte slampos, „pongyola”, otthonos
hangnemét, hangulatát?
5. A szöveg novella is lehetne.
a) Mi közelíti a novellához, mi a prózavershez?
a) Milyen anekdotikus történetet mesél el, s ebbe párhuzamként milyen korábbi, kisebb
történetek épülnek be?
b) Milyen apró életmozzanatok teremtik meg az elbeszélés bensőséges, humoros
hangnemét?
c) Miért aggódik és mitől engesztelődik meg fiát és annak új barátját vendégül látó
anya?
6. Emeljétek ki a szövegből a legérzelmesebb, legpatetikusabb, legvallomásosabb
mondatokat, másfelől néhányat azok közül, amelyek ezt az emelkedettséget és
érzelmességet leginkább ellenpontozzák, „fogyaszthatóvá” teszik?
7. Miben különbözik a mondatok terjedelme tekintetében az utolsó bekezdés a korábbiaktól?
Mi a szerepe, hatása ennek a mondatformálásnak?

Konkrét tá rgyak és helyzetek á tvitt jelentésekkel – részleges ö sszefoglalá s

A kötet több verse indul ki hétköznapi apróságokból, életképből, anekdotából, használati
tárgyból, amelyekhez elvontabb – gyakran allegorikus – jelentés társul. Most részben
összefoglalásként töltsétek ki az alábbi táblázatot!

A vers címe hétköznapi, tárgy, elvont jelentés,

élethelyzet, történet létértelmezés
Gallér a kutyá kat sebeik a munka, ami az ö nsajná lattó l
elvakará sá tó l védő mű anyag óv
tö lcsérgallér
Vízisí vízisí

Padlizsán padlizsá n formá jú , hajhiá nyos

folt a koponyá n

Teremtés (egy korá bbi

kö tetbő l)

Reggeli
 Készítette: Arató László, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola

Kilincs, ágy, határállomás

Egy fiókban

Meggyulladt gyújtózsinór utazá s az ö tö s buszon