A nyelvek eredete

I. A nyelv és gondolkodás
1. A zene nyelve, a művészetek nyelve, a vallási rítusok nyelve – Derrida szerint minden
szöveg, aminek van nyelve (szemiotika – Platón, Arisztotelész, Locke, Saussure, Jakobson)
2. Lehetséges-e nyelv nélkül gondolkodni? A nyelv határozza meg, hogyan gondolkodunk?
a. kisgyermek nyelv nélkül gondolkodik; a nyelvhasználat befolyásolja a
gondolkodást
3. A nyelv és a gondolkodás kölcsönösen feltételezik egymást.
4. Lecsupaszított váz
a. Filológia – szent szövegek // a nyelv egy szerzőhöz vagy szöveghez tartozik
b. Történeti nyelvészet – egy nemzet története // a nyelv nemzethez tartozik
c. Strukturalista – emberi jelek elemzése // a nyelv a társadalomhoz tartozik
d. Generative linguistics – emberi agy // az agyhoz tartozik a nyelv (a nyelvekben
van egy veleszületett rendszer)
5. A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól
elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer. A nyelv minden társas tevékenység
nélkülözhetetlen feltétele, s meghatározó szerepet játszik az egyének gondolkodásában is.
Az egyéni nyelvi stílus a nyelvezet.

II. A nyelvek eredete

1. Gesztusnyelv, a nyelvek őse (a jelnyelv őse)

a. Az ember két labra állt –> kézzel való komm.
b. Talán: az eszközhasználat és a beszéd fejlődése között van összefüggés
2. Zipf egyik törvénye
a. A legkisebb erőkifejtés törvénye
b. A gesztusokból lett az első “nyelv”, mert a hangszalagok kevesebb energiát vesznek
igénybe
3. Egy másik törvénye: egy nagy adag szókupacban egy szó gyakorisága fordítottan arányos a
táblázatban elfoglalt helyéhez képest
a. n gyakorisága 1/n
b. the – a szavak 7 %-a, of – a szavak 3,5 %-a
4. mono – genesis –> Biblia, Bábel
5. poly – genesis –> párhuzamosan több helyen alakultak ki nyelvek

III. A nyelv vizsgálata

1. A nyelv nékülözhetetlen része a társadalomnak

a. Mint a társadalmat, a nyelvet is folyamatos változás jellemzi
b. DE a nyelv története nem egyezik meg a nép történelmével
2. A nyelv kétféle vizsgálata συν χρονος és δια χρονος
a. Szün – chronosz
i. A nyelvek törtéenete is egy folyamat, az egyidejű állapot sem statikus
ii. A nyelv állapota egy adfott időpontban
iii. Családfa: tipológia, csoportosítás a hasonlóság mértéke alapján
b. Dia – chronosz
i. Családfa: a nyelvek fokozatos differenciálódása, az ágak szétválása egy
hipotetikus közös ősből indulva

IV. A világ nyelvei

 1. Nehéz meghatárzoni a pontos számot, mert 1. Elzárt helyek 2. Nyelv vagy nyelvjárás (mi a
nyelv és mi a nyelvjárás? Dialektus vagy idiolektus) –
2.
DIALEKTUS: A nyelvészetben a dialektus vagy nyelvjárás terminus egy
adott nyelv azon változatát nevezi meg, amely csak a nyelvterület egy részén
használatos.[1][2][3][4][5] Megjegyzendő, hogy az angol dialect ’dialektus’ terminust főleg az amerikai
nyelvészetben mindegyik nyelvváltozat-típusra értik, megkülönböztetve területi és társadalmi
dialektusokat.

NYELV ÉS DIALEKTUS: Történeti szempontból a dialektus és a nyelv viszonya a nyelvek egymástól

való elkülönüléséhez kötött. Általában úgy tekintik, hogy egy nyelvcsalád egy alapnyelvből származik
úgy, hogy idővel dialektusokra oszlik. Főleg a földrajzi távolságok miatt ezek vonásai egyre
különbözőkké válnak, és belőlük külön nyelvek keletkeznek, majd ez a ciklus többször megismétlődik
– A NYELVNÉL FONTOS FELTÉTEL LEHET, HOGY MEGÉRTIK EGYMÁST A
BESZÉLŐI? De akkor mi van a portugál vs spanyol; vagy a kantoni vs mandarin nyelvekkel???

IDIOLEKTUS: Az idiolektus az egyének sajátos nyelvváltozata, az általánosnak

tételezett köznyelvi formától eltérő egyedi nyelvhasználat. Több megjelenési szintje lehetséges,
idiolektusok lehetnek a szókincs, a nyelvtani szerkesztés vagy a kiejtés egyéni sajátosságai. A fogalom
nem könnyen definiálható, hiszen bizonyos mértékben minden egyén nyelvhasználata egyedi, s már
maga a nyelv is az azt beszélő egyének nyelvhasználati sajátosságait összegző elvonatkoztatott fogalom.

3. Veszélyeztetettség : An endangered language or moribund language is a language that is

at risk of disappearing as its speakers die out or shift to speaking other languages. Language
loss occurs when the language has no more native speakers and becomes a "dead language".
If no one can speak the language at all, it becomes an "extinct language". A dead language may
still be studied through recordings or writings, but it is still dead or extinct unless there
are fluent speakers.[1] Although languages have always become extinct throughout human
history, they are currently dying at an accelerated rate because
of globalization, imperialism, neocolonialism[2] and linguicide(language killing)

V. A nyelvek osztályozása

Nyelvcsaládnak nevezzük azon nyelvek összességét, amelyek nyelvtörténetileg bizonyítottan avagy

feltételezhetően egyetlen közös ősből származnak. A nyelvcsaládokon belül ezen kívül meg lehet
különböztetni kisebb csoportokat is, amelyekbe az egymáshoz leginkább közel álló nyelveket sorolják
a nyelvcsalád más tagjaihoz/csoportjaihoz képest. A nyelvcsaládokba nem sorolható nyelveket izolált
(elszigetelt) nyelveknek nevezzük (ilyen például a baszk nyelv is).

1. nyelvcsalád szerint (=genetikai)

a. Genetikus: Az egyes nyelvek közös őseinek, majd ezek őseinek stb. kikövetkeztetése
összehasonlító módszerek segítségével – Schleicher - 1853
b. Családfa, az egyes nyelvcsaládok alapnyelve már csak kikövetkeztetett lehet. – Proto-
Sapiens, kb. Közép paleolítikum

2. nyelvek tipológiai (típustan) sajátosságai szerint, (nyelvtipológiai osztályozás)

a. izoláló vagy elkülönítő:nincsenek ragok, jelek, néha képzők sem
morfémák (A morféma a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy
strukturális szerepet hordoz; a szó legkisebb értelmezhető része) száma = szavakkal
nyelvtani viszonyok: szórend, hangsúly vagy önálló szavak
 (előljáró szó, módosító szó)
vietnámi, kínai, indonéz

b. agglutináló (azaz ragasztó):szóképzés, szóösszetétel, toldalékok

szóelemek (morfémák) határai ált. jól elkülöníthetők : házasokról
magyar

c. flektáló (azaz hajlító) vagy szintetikus:

a nyelvtani viszonyokat a szó hangalakjának megváltoztatásával fejezik ki (német, latin,
ógörög).

d. inkorporáló (azaz bekebelező) vagy poliszintetikus: e nyelvekben egyetlen, bonyolult

morfémasorral (más nyelvekben szószerkezetek felelnek meg).

YUPIK – tuntussuqatarniksaitengqiggtuq – Még nem mondta el újból, hogy rénszarvasra fog

vadászni.

egyes nyelvi áreák szerint, mikor nagyobb területi egységek szerint csoportosítunk.
o
Areális: egy nagyobb térségben egymás szomszédságában élő népek gyakran nem rokon nyelveinek
kölcsönhatását vizsgálja.
o
Ezen kölcsönhatás során hasonló vagy azonos alakok, rendszerbeli sajátosságok keletkeznek, s a
hatás lehet olyan szoros is, hogy a genetikus kapcsolatokon is túlmenő egyezéseket mutat föl. tipikus
példa a balkáni nyelvek

VI. NYELVI UNIVERZÁLÉK

Chomsky – univerzális grammatika, a kisgyerekekben megtaláltható egy velük született képesség

a nyelvtanulásra

A világszerte beszélt több ezer nyelv azonban igen sok közös vonást is mutat:
1.
(írásban) a közlés minden nyelven főleg mondatok formájában történik;
2.
az elemek legnagyobb része önkényes, a jelölő és a jelölt között nincs logikai megfelelés;
3.
az elemekkel szemben a mondatok nem adottak a beszélő számára, hanem ő alkotja meg azokat
valamilyen kötött szabályok szerint;
4.
minden nyelv kettős tagoltságú: az elemek és a mondatok hangtani és nyelvtani szinten szerkesztődnek;
5.
a hangok száma kötött (általában ötven alatt van, de maximum száz lehet), az elemek száma viszont
százezres nagyságrendű lehet, a szókészlet pedig korlátlanul bővíthető;
6.
minden nyelvben megvannak a szófaji kategóriák, bár nem mindegyikben ugyanúgy.