Íliász – 1.

Az Íliászt a trójai háború után kb. 500 évvel alkotta meg a

költője.

A trójai mondakörből tudatos költői leleménnyel egyetlen

történetet emel ki, de utalások, célzások formájában
felvillantja az előzményeket és sejteti a jövendőt is.
Huszonnégy énekre tagolódik, melyek összesen 15700
1. Íliász hexameterből állnak.

A mű a trójai háború utolsó évében indul, 52 nap eseményeit

mutatja be.

Akhilleusz haragjának okáról, következményeiről és

feloldásáról szól.
Az Íliász
cselekménye,
szerkezete
 A mű in medias res (a dolgok közepébe vágva) kezdődik

A Kalliopéhoz (= az eposz írás múzsája) intézett

2. Az Íliász segélykérés (invokáció) után tömören megjelöli a tárgyát
cselekménye (propozíció)

, szerkezete
A hétsoros bevezetés (expozíció) összekapcsolja az emberi
és isteni világot. (Akhilleusz haragját, mint a tragédia
sorozat közvetlen kiváltóját és Zeusz akaratát, mint az
események legfőbb irányítóját (deus ex machina = isteni
beavatkozás)
 Az eposz cselekménye Akhilleusz haragja köré rendeződik

10. éve tart Trója ostroma

A görög táborban dögvész pusztít, mert Agamemnón, a sereg fővezére

2. Az Íliász megsértette Apollónt

cselekménye Nem adta ki papjának, a trójai Khrüszésznek a lányát (Krüszeiszt), akit

, szerkezete hadizsákmányként ágyasává tett

A vezéri gyűlésen a jós, Kalkhász közli, hogy a dögvész mindaddig nem

csitul, amíg Apollónt ki nem engesztelik

Így Agamemnón Akhilleusz követelésére visszaszolgáltatja a rabnőt, de

kárpótlásul elveszi Akhilleusz zsákmányrészét, kedves rabnőjét,
Bríszéiszt
 A sértett, megalázott Akhilleusz visszavonul a harctól,
amíg elégtételt nem kap (Agamemnón ki nem
engeszteli őt) és arra kéri anyját, járjon közbe Zeusznál

Anyja, Thétisz istennő kieszközöli Zeusznál, hogy a

görög seregeket vereségek, kudarcok érjék, s így
2. Íliász rádöbbenjenek Akhilleusz nélkülözhetetlenségére
cselekménye Ezért hamarosan a trójaiak kerekednek felül, a görög
, szerkezete seregben pedig a válság jelei mutatkoznak

Bár Dioménész hősiessége átmenetileg ellensúlyozza

Akhilleusz hiányát, végül mégis beteljesedik Zeusz
akarata
 Hektor már a görög tábort ostromolja, s a hajók
felgyújtása a hazatérést is veszélyezteti

Agamemnón engesztelő követséget küld Akhilleuszhoz,

a sértett hős visszautasítja a kárpótlást
2. Az Íliász
cselekménye A válságos helyzet miatt csak ahhoz járul hozzá, hogy
, szerkezete legjobb barátja, Patroklosz az ő vértjében,
fegyverzetében szálljon harcba

Patroklosz ugyan visszaszorítja a Trójaiakat a városfalig,

Priamosz trójai király fia, Hektór azonban megöli
Patrokloszt, a fegyvereit elveszi, holttestét meggyalázza
 A barát halála miatt érzett fájdalom megfordítja az eseményeket. Akhilleusz
kibékül Agamemnónnal és újra bekapcsolódik a harcokba.

Anyja, Thetisz Héphaisztosz kovácsistennel készíttet számára új fegyverzetet

2. Az Íliász Akhilleusz harcba indul, szörnyű vérengzést visz véghez, pusztítja az

cselekménye ellenséget, és megöli Hektórt.

, szerkezete Hektór pusztulásával Trója sorsa is megpecsételődik, Akhilleusz is érzi a

végzetét, a halált ő sem kerülheti el.

A mű záró képeiben csillapul Akhilleusz vérszomja, legyőzi az

emberségessége. Megsajnálja az agg Priamosz királyt, kiadja neki fia
holttestét, s Hektór temetési ünnepségére 12 napos fegyverszünetet
hirdetnek.
 A 24 énekből álló mű címe Trójáról és az ott folyó ostromról
szóló elbeszélést ígér

Ezzel szemben az eposz nem a 10 esztendeig tartó háborút

meséli el, hanem annak csak egy epizódját

Akhilleusz kivonul a küzdelemből (hiszen Agamemnón

3. Az idő megsérti őt), majd személyes okból vonul vissza a
harcmezőre (Patrokloszt megöli a trójai Hektór)
Ez az epizód az ostrom 10. évében történik, és mintegy 52
nap alatt játszódik le

A történet a dolgok közepébe vágó kezdés után időben előre

halad = lineáris szerkezetű (a szereplők mondataiból fény
derül az előzményekre)
 Az eposz térkezelése viszonylag
egyszerűnek mondható

4. A tér
A főbb események a trójai
partokon lévő görög táborban, a
trójai várban, illetve a közöttük
elterülő harcmezőn játszódnak
Íliász 2.
5. Az eposz tárgya – Akhilleusz haragja
• Az alkotó az eposzi cselekményt egyetlen központi mozzanat,
Akhilleusz haragja köré rendezi (tudatos szerkesztőmunkára vall)
• A harag és a belőle született tettek sorozata már az első énekben
cselekményformáló elem, nem csak Akhilleuszra jellemző
• Mégis csak Akhilleusz haragja válik az eposz egészét meghatározó
eseménnyé
• Akhilleusz a legvitézebb görög, érzelmei és tettei meghatározzák a
cselekmény menetét
• Részvétele a harcban, visszavonulása a küzdelmektől az egész harc
sikerének alakulását, kimenetelét befolyásolja
5. Az eposz tárgya – Akhilleusz haragja
• Az elbeszélt események azzal kezdődnek, hogy Agamemnón megsérti
Akhilleuszt, amikor elveszi annak rabnőjét, Briszéiszt
• Ebből fakad a főhős első haragja: becsületét sértette meg a seregek
fővezére, hiszen elvette tőle azt, amit a közösség neki zsákmányként
juttatott
• Akhilleusz reakciója azonban túlzás, hiszen a harcból való sértődött
kivonulással nem Agamemnónon áll bosszút, hanem azon a
közösségen (az összes Trójánál harcoló görögön), amely egyébként
megbecsüli őt
• Vagyis személyes ügyét a közösség ügye fölé helyezi
5. Az eposz tárgya – Akhilleusz haragja
• Tetézi a bűnét azzal, hogy amikor Agamemnón engesztelő követséget küld
hozzá és Briszéiszt is visszaadná, azt durván visszautasítja
• Így vétlen harcostársait továbbra is veszélyezteti azzal, hogy ő maga nem vesz
részt a küzdelemben
• A dölyfös haragjából csak Patroklosz halála mozdítja ki
• Ekkor Agamemnónnal is képes lesz megbékélni, azonban újabb bosszúvágy
fűti elesett barátjának gyilkosa (Hektór) ellen
• Ez is személyes jellegű ügy: Akhilleuszt önvád gyötri, mert Patroklosz halálát
(is) ő okozta túlzott sértődöttségével
• Hektór elleni haragja a trójai királyfi megöléséig, sőt annál is tovább,
holttestének meggyalázásáig tart
5. Az eposz tárgya – Akhilleusz haragja
• A kor felfogása szerint harcban legyőzni az ellenségünket erény, de a
végtisztesség lehetőségét nem megadni bűn: a túlzás vétsége
• Ebből az engesztelhetetlen indulatból csak az öreg trójai király,
Priamosz szavai vezetik ki Akhilleuszt, amikor kikéri fiának holttestét
• A mű felépítését tehát a két indulat, illetve az azokat követő
kiengesztelődések jelölik ki (kapcsolatos szerkezet)
6. Az Íliász embereszménye
• A 21. századi olvasónak nem könnyű megérteni az eposzban
megjelenített embereszményt
• Furcsának tűnik, hogy az Íliászban a legfontosabb: a hírnév és a
becsület
• A két fogalom összekapcsolódik: aki megbecsülésben éli le az életét, a
közösség javát szolgálja, az számíthat arra, hogy tettei örökké
fennmaradnak, azaz hírnevet szerez
• Egy régi mondás szerint csak „az hal meg, akit elfelejtenek”
• A hírnév az örök élet, a halhatatlanság elérésének egyetlen lehetséges
útja
6. Az Íliász embereszménye
• Így válik érthetővé a név fennmaradásának kérdése
• A harcba induló felek a küzdelem kezdetekor mindig pontosan
elmondták egymásról, hogy kik ők, hiszen minél nagyobb nevet
győztek le, annál inkább megnőtt az ő érdemük
• Gyakran azzal is számoltak, hogy mi lesz, ha ők maradnak alul a
küzdelemben: ez esetben ők szolgáltatták a hírnevet az ellenfelüknek
• Ez a hősi ideál leginkább a főszereplőben, Akhilleuszban mutatkozik
meg
• Az ő haragjáról szól a mű, és ő az, aki isteni származású a harctéren
5. Az Íliász embereszménye
• A fegyvereit tekintve is kiemelkedik a többiek közül
• Vértjét és pajzsát maga a kovácsisten, Héphaisztosz készítette
• Zeusztól kapta harci beszélő lovait
• Nem véletlen tehát, hogy puszta látványától is félelem szállta meg az
ellenségét, a trójaiakat
• Hatalmas test ereje és sebezhetetlensége is oka annak, hogy amíg ő
nem vesz részt a küzdelemben, a görög seregeknek csak vereségben van
részük (hiába áll kiváló harcosokból a sereg)
• Ő a műben az egyetlen olyan szereplő, aki ismeri és tudatosan vállalja a
sorsát
5. Az Íliász embereszménye
• Akhilleusz vagy elesik a csatában, és hírnevet (halhatatlanságot)
szerez, vagy leéli rendes földi életét, de utána neve feledésbe merül
• A műből egyértelműen kiderül a döntése
• A hős = hérosz annak tudatában éli le az életét, hogy bármikor
elveszítheti azt
• Kevésnek érzi az istenek által neki szánt időt arra, hogy hírnevet
szerezzen, éppen ezért keresi minden esetben a küzdelmet
7. Arisztokratikus eszmény
• A műben megjelenő hősök (akár a görög, akár a trójai oldalt
szemléljük) nemesi származásúak
• A legkiválóbbak (Akhilleusz, Diomédész, Odüsszeusz, Meneláosz,
Hektór) még ennél is többek: királyok leszármazottai vagy maguk is
uralkodók
8. Emberek az embertelenségben?
• A harci jelenetek megdöbbentő durvasággal ábrázolják az erőszakos halált:
dárdával átdöfött koponyákból vér és agyvelő keveréke szivárog, a legyőzött
harcos mindkét kezét hasára szorítva tartja vissza a kiomló beleit, éles
kardok fejeket metszenek le egyetlen vágással stb.
• És ugyanezek a katonák, akik ezeket a rémtetteket végrehajtják a harc
hevében, tisztelik halottaikat, isteneiket, szüleiket, vendégeiket
• Akhilleusz annyi trójait megöl, hogy a holttestek tömege eltorlaszolja a
folyót, aztán Patrokloszt édesanyja térdén siratja, majd édesapjára
gondolva zokogásban tör ki
• Miért van ez a furcsa kettősség? Az akkori ember is tudta, hogy a háború
kegyetlen, de a katonáknak attól még nem kell annak lenniük
9. Istenek az Íliászban
• Az istenek állandóan jelen vannak az eseményekben (elindítják,
közbeavatkozásaikkal módosítják a történéseket, vagy akár véget is vethetnek egy-
egy nekik nem tetsző cselekedetnek)
• A trójai háború istennők viszálya miatt robbant ki és két pártra szakadva segítik a
nekik szimpatikus felet
• Néha még az is megesik, hogy egymással kerülnek szembe (pl. Árész és Pallasz
Athéné a 21. énekben)
• A legjellemzőbb az, hogy a harcoló felek egyikét segítik elmenekülni vagy győzelmet
aratni
• Kiszámíthatatlan, hogy mikor és meddig veszik kegyükbe a harcosokat, és mikor
hagyják, hogy ellenségeik győzedelmeskedjenek
• A mű szerint az ember teljességgel ki van szolgáltatva az égiek hatalmának
8. Istenek az Íliászban

A görögöket támogatók A trójaiakat segítők A két oldalt felváltva segítők

Pallasz Athéné Apollón Zeusz
Héra Aphrodité Hádész
Héphaisztosz Árész Hermész
Poszeidón
Thetisz
8. Istenek az Íliászban
• Kiszolgáltatottságát az ember halandóságának köszönheti
• A hősiességét is ennek köszönheti
• Ezzel magyarázható, hogy az Íliászban az istenek hatalmasok, de
sohasem hősök
• Ellenkezőleg: inkább gyávának, kicsinyesnek, sportszerűtlennek
tűnnek
• Az ember értékét életének egyszerisége, megismételhetetlensége
adja meg