Homérosz: Iliász.

Az eposz cselekménye

Az Iliász cselekménye Akhilleusz haragja köré rendeződik.

A trójai háború 10 éve tart, egyik fél sem tudott eddig győzni. Az Iliász cselekménye az ostrom tizedik évéből 52 nap
eseményeit meséli el.

A görög táborban dögvész pusztít, mert a sereg fővezére, Agamemnon megsértette Apollónt. A trójai
Khrüszésznek (aki Apollón papja volt) a lányát, Khrüszeiszt hadizsákmányként rabszolganőjévé tette, és hiába jött el
érte apja, nem volt hajlandó szabadon engedni. Khrüszész Apollónhoz fordult segítségért, aki a papja elleni sérelmet
sajátjának tekintette, és ezért pestissel sújtotta a görögöket.
A görögök a helyzet miatt vezéri gyűlést hívtak össze. Ott Kalkhász, a jós csak Akhilleusz védelmét kérve
merte közölni Agamemnonnal, hogy Apollón csak akkor engesztelődik ki, ha elengedi a pap lányát, Khrüszeiszt.
Agamemnon vonakodik teljesíteni a kérést, emiatt összetűzésbe kerül Akhilleusszal. Végül elengedi a lányt, de
kárpótlásul, és hogy hatalmát fitogtassa, elveszi Akhilleusz kedvenc rabszolganőjét, Briszéiszt.
A sértett Ahilleusz emiatt nem hajlandó tovább harcolni, visszavonul, sőt megkéri anyját, Thetisz istennőt,
hogy járja ki Zeusznál: ne tudjanak addig győzni a görögök, amíg Agamemnon ki nem engeszteli őt. Zeusz
meghallgatja a kérést, és hamarosan a trójaiak kerekednek felül, a görög seregben a válság jelei mutatkoznak.
Bár Agamemnon engesztelő követséget küld Akhilleuszhoz, a sértett hős mindenféle kárpótlást visszautasít.
Nesztor, a legöregebb görög vezér kérésére végül ahhoz hozzájárul, hogy legjobb barátja, Patroklosz az ő
fegyverzetében szálljon harcba.
Priamosz trójai király fia, Hektór a harcban megöli Patrokloszt, a rajta lévő fegyverzetet elveszi, sőt a
holttestet meggyalázza. Akhilleuszt barátja elvesztése miatt mérhetetlen fájdalom és harag keríti hatalmába, bosszút
akar állni: ezért kibékül Agamemnonnal, és visszatér a harchoz. Elveszett fegyverei helyett anyja, Thetisz
Hephaisztosz kovácsistennel készíttet számára új fegyverzetet.
Akhilleusz harcba indul, mértéktelen pusztítást végez az ellenség soraiban, végül megöli a trójaiak vezérét,
Hektórt. Holttestét harci szekere után kötve körbehurcolja, ezzel meggyalázza – ezt már az istenek is megsokallják.
Zeusz parancsa kell ahhoz, hogy Akhilleusz Hektór holttestét kiadja apjának, az ősz Priamosznak.
Akhilleusz haragja Priamosszal való találkozása során megtörik, saját apjának sorsát ismeri fel Priamosz
gyászában. Ezért megbékél, a harc szünetel, s az eposz Hektór temetésével végződik.

Homérosz: Iliász. Az eposz cselekménye

Az Iliász cselekménye Akhilleusz haragja köré rendeződik.

A trójai háború 10 éve tart, egyik fél sem tudott eddig győzni. Az Iliász cselekménye az ostrom tizedik évéből 52 nap
eseményeit meséli el.

A görög táborban dögvész pusztít, mert a sereg fővezére, Agamemnon megsértette Apollónt. A trójai
Khrüszésznek (aki Apollón papja volt) a lányát, Khrüszeiszt hadizsákmányként rabszolganőjévé tette, és hiába jött el
érte apja, nem volt hajlandó szabadon engedni. Khrüszész Apollónhoz fordult segítségért, aki a papja elleni sérelmet
sajátjának tekintette, és ezért pestissel sújtotta a görögöket.
A görögök a helyzet miatt vezéri gyűlést hívtak össze. Ott Kalkhász, a jós csak Akhilleusz védelmét kérve
merte közölni Agamemnonnal, hogy Apollón csak akkor engesztelődik ki, ha elengedi a pap lányát, Khrüszeiszt.
Agamemnon vonakodik teljesíteni a kérést, emiatt összetűzésbe kerül Akhilleusszal. Végül elengedi a lányt, de
kárpótlásul, és hogy hatalmát fitogtassa, elveszi Akhilleusz kedvenc rabszolganőjét, Briszéiszt.
A sértett Ahilleusz emiatt nem hajlandó tovább harcolni, visszavonul, sőt megkéri anyját, Thetisz istennőt,
hogy járja ki Zeusznál: ne tudjanak addig győzni a görögök, amíg Agamemnon ki nem engeszteli őt. Zeusz
meghallgatja a kérést, és hamarosan a trójaiak kerekednek felül, a görög seregben a válság jelei mutatkoznak.
Bár Agamemnon engesztelő követséget küld Akhilleuszhoz, a sértett hős mindenféle kárpótlást visszautasít.
Nesztor, a legöregebb görög vezér kérésére végül ahhoz hozzájárul, hogy legjobb barátja, Patroklosz az ő
fegyverzetében szálljon harcba.
Priamosz trójai király fia, Hektór a harcban megöli Patrokloszt, a rajta lévő fegyverzetet elveszi, sőt a
holttestet meggyalázza. Akhilleuszt barátja elvesztése miatt mérhetetlen fájdalom és harag keríti hatalmába, bosszút
akar állni: ezért kibékül Agamemnonnal, és visszatér a harchoz. Elveszett fegyverei helyett anyja, Thetisz
Hephaisztosz kovácsistennel készíttet számára új fegyverzetet.
Akhilleusz harcba indul, mértéktelen pusztítást végez az ellenség soraiban, végül megöli a trójaiak vezérét,
Hektórt. Holttestét harci szekere után kötve körbehurcolja, ezzel meggyalázza – ezt már az istenek is megsokallják.
Zeusz parancsa kell ahhoz, hogy Akhilleusz Hektór holttestét kiadja apjának, az ősz Priamosznak.
Akhilleusz haragja Priamosszal való találkozása során megtörik, saját apjának sorsát ismeri fel Priamosz
gyászában. Ezért megbékél, a harc szünetel, s az eposz Hektór temetésével végződik.