Homérosz: Íliász

Ílion: Trója másik neve

Íliász= Ílionról szóló ének
 Homérosz és kísérője kék ruhában
(Forrás: Wikimedia Commons / William-Adolphe Bouguereau (1825–
1905)
Trója Kis-Ázsiában volt, a mai Töro.
Tróját az Íliász adatai alapján
H. Schliemann találta meg
Rekonstruált kép Trójáról
A mai helyszín
Iliász = Trójáról szóló ének
– Keletkezés: Kr. e. VIII. sz.
– Téma: Akhilleusz haragja
– Idő: Trójai háború 10. éve, 52 nap eseménye
– Lineáris az időkezelés
– Istenek beavatkoznak az események menetébe,
saját szeszélyeik szerint
Előzmény: Párisz ítélete
Szép Heléna miatt tört ki a háború, aki Meneláosz spártai király felesége volt,
de beleszeretett a trójai Parisz hercegbe és elszökött vele. A görögök
bosszúból Tróját ostromolják.
Akhilleusz haragja
• Tróját már tíz éve hiába ostromolják a görögök és ekkor Apollón
még dögvészt is bocsát rájuk, mert megsértették egyik papját.
Akhilleusz követeli a hadi gyűlésen, hogy Agamemnón adja
vissza a papnak foglyul ejtett lányát, és fogadja el helyette a
bőséges váltságdíjat. Agamemnón azonban ellenszegül
Akhilleusz kérésének és erőszakkal elveszi tőle szeretett
papnőjét, Briszéiszt. Akhilleusz erre megtagadja további
részvételét a harcokban és rá akarja döbbenteni Agamemnónt,
hogy nélküle nem nyerhet. Méltó elégtételt követel a súlyos
sértés fejében. Akhilleusz félig isteni származású volt, ezért
megkérte anyját, Thetiszt, hogy eszközölje ki Zeusznál, a
főistennél, hogy sorozatos vereségek érjék a görögöket.
Patroklosz halála
• A görögök kezdetben még csak boldogulnak valahogy,
• De később Hektór, a trójai királyfi visszaveri a görög támadásokat és
ellencsapást mér az ellenségre. Még a tábor köré épített erődöt is sikerül
bevenniük a trójaiaknak és a görög hajóhadakat is elkezdték felgyújtani, hogy
ne tudjanak visszatérni a görögök hazájukba.
• Agamemnón belátja, hogy semmire nem megy Akhilleusz segítsége nélkül.
• Akhilleusz azonban nem hajlandó harcolni és kockáztatni az életét. Abba
azonban beleegyezik, hogy Patroklosz – legjobb barátja - az ő páncélját
viselve megküzdjön az ellenséggel. Vissza is verik a trójaiakat egészen a város
faláig, de Hektór legyőzi és Patrokloszt, és elveszi a fegyvereit.
• Patroklosz halála Akhilleuszt haragját felkorbácsolja és bosszút fogad.
Patroklosz ugyanis a legjobb barátja volt, gyermekkoruk óta ismerték
egymást. Thetisz kérésére maga Héphaisztosz, az istenek kovácsa készít
számára isteni fegyvereket. 
Akhilleusz haragja
• Akhilleusz olyan vérszomjas gyilkolásba kezd, mely
nem tetszik még az isteneknek sem. Hektórt is
megöli, aki a legnagyobb hősnek számított a
trójaiak között és holttestét meggyalázza. Kocsija
után köti és úgy vonszolja a porban. Akhilleusz
tudja, hogy tette nem marad következmények
nélkül... Az ő választása volt, hogy inkább fiatalon
meghal, de örök dicsőséggel társuljon a neve,
minthogy öregen, de ismeretlenül teljen az élete.
Az éj leple alatt Priamosz király Akhilleusz sátrába lép és fia testéért könyörög.
Hektór temetése miatt 12 napos fegyverszünetet rendelnek el.

• Tankönyvi szöveg
Az eseményekben végül a híres trójai faló hozza meg a fordulatot. A görögök építettek egy hatalmas falovat és 30
legjobb harcosuk mászott bele. A tengerpartra érkező trójaiak az istenek ajándékának tekintették, és a városba
vontatták, pedig Laokoón még figyelmeztette is őket, hogy féljenek a görögöktől, még ha ajándékot is hoznak.
 A trójaiak azonban ünnepséget rendeztek, mivel azt hitték, hogy győztek - a görög hajók
menekülést színleltek - és amikor mindenki elaludt a sok bortól, kimásztak a lóból, kinyitották a
többieknek a kaput és elfoglalták a várost. A faló egyébként Odüsszeusz ötlete volt, tehát az ő
leleményességének köszönhették, hogy ha erővel nem is, de csellel sikerült megnyerniük a
háborút.
Akhilleusz halála
Pompeo Girolamo Batoni (1708-1787): Aeneas menekülése Trójából (1753)