PAPP GERGELY

Ördög
(Szóéletrajz)

Összefoglalás: A tanulmány az „ördög” szó nyelvészeti, nyelvtörténeti és

szemantikai, jelentéstani vizsgálatát végzi el.

ÖSSZEGZÉS

Az ördög szó vizsgálatát több területen is elvégzem. A szó eredetével kezdem,

majd a jelentésével folytatom. Megvizsgálom, hogy a különböző
tájegységekben milyen előfordulásai, illetve milyen szinonimái vannak.
Kitekintünk az ördöggel kapcsolatos földrajzi nevekre és átnézzük a vallásos
értelmezést is. Megnézzük a szóhoz kapcsolódó szólásokat és közmondásokat,
kiegészítjük a népi hiedelmekkel. Végül megnézzük az irodalomban betöltött
szerepét.

1.) Az ördög szó eredete

A 'ördög' szó első említése a Garamszentbenedeki apátságból származik az

1075-1217-es időszakból: 'usquead caput laci,qui orduksara uocatur' (OklSz.). Ezt a
szót a magyar nyelvű írásos emlékek közül először a Halotti beszédben találjuk:
'Engedeurdung intetvinec. ef evec oz tiluvt gimilftwl' (TESz.). A beszédben a 'urdung'
(vagy ördöng) szó formájában fordul elő, melyből az 'ördöngös' alakult ki.
Hangzásban rokon az 'őrjöng' szóval, amely talán ebből származik. A csagataj
nyelven Vámbéry szerint 'örtüng' jelenti az 'elrejtettet' vagy 'rejtekezettet' (CzF). Az
első magyar nyelven írt említést 1560-1580 közé tehetjük: 'Egy szél [szántóföld] az
Ördögereszkedője [háttérrész] alatt' (OklSz). A szó egyéb változatai az idők során:
Vrdung (1288), Vrdug (1325), Vrdeg (1370), Wrdugkutha (1342), Ewrdewhg (1408),
Vrdeungh (1414), Erdegmarowelge (1446) (OklSz).
A szó eredete ismeretlen, de valószínűsíthető, hogy a három szótagú formák
lehetnek az eredetiek. Ezek a Jókai-kódexben is megtalálhatók, és későbbi
nyelvjárásokban is fennmaradtak. A kétszótagos formák kialakulása a második nyílt
szótag rövid magánhangzójának kiesésével magyarázható. A "vördöngős" változat
"v" betűje már nem tekinthető ősi elemnek, hasonlóan más szavakhoz, mint a
"vimád". Az "ördöng" és "ördöngös" változatokban az "n" betű másodlagos járulék
hang. A szóvégi képzőelemek (pl. -d, -k, -g) jelenléte a tő etimológiájának
bizonytalansága miatt nem bizonyítható. Az "ördöngös" származék jelentése a népi
babonák alapján alakult ki, mely szerint bizonyos emberek az ördöggel
szövetkeznek, akitől természetfeletti képességeket kapnak. A szó esetleges
kapcsolata a "forgást" jelentő szavakkal, mint az "őröl" vagy "örvény", további
kutatást igényel. Finnugor eredete valószínűtlen, néhány változata pedig orosz
jövevényszónak tekinthető. Az iráni és török eredeztetési teóriák tévesek. (TESz).
Az "ördög" szó gyakran szerepel összetett szavakban, ahol negatív jelzőként
szerepel. Ez a használat a szó eredeti jelentésére, azaz a gonoszságra,
rosszindulatra vagy ártó szellemre utal. Az "ördög" előtagként való használata olyan
kifejezéseket eredményez, amelyek valamilyen negatív, ijesztő vagy ártalmas jellegű
tulajdonságot vagy állapotot jeleznek. Példák az összetett szavakra: "ördögi",
"ördöglakat", "ördögszekér". Ezek a kifejezések a szó eredeti, negatív
mellékjelentését használják fel az összetett szó jelentésének megerősítésére vagy
hangsúlyozására.
Az Erdélyi magyar szótörténeti tárban is több változatott találunk erre:
ördögadta: I. mn alávaló, semmirekellő, ördögség bübájoskodás , ördöngösködő:
boszorkányságokat művelő személy, ördöngösködik: boszorkányként viselkedik,
ördögteremtette I. mn alávaló, semmirekellő. (SzT.),

2.) Az ördög szó jelentése

Legismertebb értelmezése szerint a gonosz, természetfeletti lényre utal, amely

bűnre csábít. Ez a megjelenés különböző szólásokban és kifejezésekben is előfordul,
mint például "ördöge van" vagy "az ördögnek adta el a lelkét", amelyek a véletlen
szerencsét vagy erkölcsi romlást fejeznek ki. Emellett az "ördög" szót gyakran
használják egyfajta belső, rosszra ösztönző erő megjelenítésére, mint amilyen a
nagyravágyás esetében. Ebben az összefüggésben az ördög a kísértés vagy a
rosszindulat szimbóluma. (ÉKSz.). Mint hitregei lényről a nyelvekben általán, és így a
magyarban is igen sok jellemző elnevezések és mondatok divatoznak, melyek
részint utálatos alakjára, részint gonosz természetére, erkölcstelenséget okozó
akaratára, cselekvéseire, részint tartózkodási helyeire stb. vonatkoznak. Fekete,
lólábú, kecskelábú, kalánfülü, sánta ördög.(CzF.)
A mindennapi beszédben az "ördög" gyakran kapcsolódik az emberi
természethez is, mint például egy gonosz ember vagy egy rendkívül csintalan
gyermek jellemzésére. A "szegény ördög" kifejezés például két alapvetően eltérő
jelentéssel is bír: egyrészt a szegény emberekre, másrészt a szánalomra méltó
személyekre utal.
Az "ördög" a történelemben és a sportban is megjelent, például a vörös
nadrágos magyar huszárok, a belga labdarúgó-válogatott, vagy a Manchester United
labdarúgócsapata kapcsán.
Az "ördög" különféle indulatos beszédformákban is előkerül, mint például a
"bánja az ördög" vagy "az ördögbe is" kifejezések, amelyek dühöt, csalódást vagy
tagadást fejeznek ki. A népi kultúrában számos szólás és közmondás is kapcsolódik
hozzá, melyek a mindennapi élet különböző aspektusait tükrözik. (ÉKSz.).

3.) Az ördögtáji és regionális nyelvi használata

Régebbi adatok szerint az ördögnek több elterjedt változata volt a különböző

erdélyi tájegységeken. Tázláron "erdeg, Köztárkányban "zärdä-gät", Csantavéren
Szegváron, Köztárkányban és Nagyenyedben is "erdeg" .Magyarbükkösön,
Domokoson, Küküllőpócsfalván és Mezőbándon "ördeg", Oltszakadáton pedig
"ürdög". (ÚMTsz)
Szinnyei József szótárában (MTSz.) számos változatátt megtaláljuk az ördög
szónak. Az „ördög-bordának” páfrányt nevezték a mai Borsod-Abaúj-Zemplén
megyében. A páfrány Szent György-nap éjszakáján virágzik. A népi hiedelem szerint
az „ördög füvét” csak tudós emberek láthatják, akik elszórják az utakon, réteken a
növényt és aki rálép az reggelig nem találhat haza. (Mn.) Szalóniai (kórógyi)
szótárban az ördög-borda nem csak a nővényre utal, hanem vásott gyermekre is:
„Te, kis ördögborda!”. (SzlavSz.).
De ezen kívül is számos esetben találunk ördögre utaló szavakat. Bars
vármegyében tréfásan az „ördög-kerekének” hívták a biciklit vagy Csongrád
megyében az olvasó embert ördög-korbácsnak.Az „ördög-bocskor” a Heves megyei
neve a mezei iringónak. Az „ördög-bőr” a Brassó megyei elnevezése az oxfordi
gyorcsnak. Az „ördög-edénnye” kifejezés Székelyföldön használatos egy csintalan
vagy hamis gyerek jelölésére. A „ödög-hinta” Szlavónia Nyugat részén egy körben
forgó hintát jelent, ami egy méter magas faoszlopon vízszintesen forog. Az „ördög-
jegy” Zemplén megyében a ló lábán található térdhajlás alatti varrásformát jelöli. A
„ördög-malom” Szeged vidékén egy korongjáték, ami szintén körben forog. Gömör és
Nógrád megyékben az „ördög-sár” kifejezés egy sárvulkánt, vagy feneketlen, esős
időben gyakran füstölgő sárt jelöl. Szatmár megyében az „ördög-cérnája” a líciumra
utal. Az „ördög-köröm" a Kaszárnyai szóban bakancsot jelent, míg „ördög-ló” és
„ördög-hinta” Érsekújvárban használt kifejezések. Az „ördög-motolla" vagy „ördög-
motóla” Abaúj megyében szintén a hintát, Rimaszombatban pedig a malomjátékot
jelöli. Az „ördög-szekér” több jelentéssel bír: Heves megyében malomjátékot, Tisza
vidékén a barlangót (salsola rosacea), Háromszék megyében pedig a szitakötőt
(libellula) jelenti. "Ördög-hinta" a Balaton mellékén is előfordul. Végül az „ördög-
szöm” három különböző növényre utal különböző megyékben: a coreopsis bicolorra,
a rézvirágra (zinnia) és a scabiosa atro-purpureára, míg az „ördög-zsír” Heves
megyében a tengelykenésre használt égetett, fekete repce-olajt jelöli. (MTSz.).
Megfigyelhető, hogy a szavak formái nemcsak fonetikai alkalmazkodást
mutatnak, hanem különféle népi hiedelmekkel és a helyi kultúrával kapcsolatos
jelentés béli árnyalatokat is hordoznak. Például az "ördög" számos helyen természeti
jelenségekhez, növényekhez vagy állatokhoz kapcsolódó metaforaként jelenik meg,
ami azt sugallja, hogy a szó különböző tájakon eltérő kulturális és társadalmi
jelentéssel bírt.

4.) Az ördög szinonimái

Az ördög és az ördöghöz kapcsoló szavak kapcsán több szinonimát is találunk.

Az egyik közismert szinonimája a sátán, a Bibliába szereplő Isten ellen lázadó bukott
angyal. A démon szintén egy közismert változat, ami többször feltűnik a mitológiában
is. A cigányok nyelvében a devla szó utal az ördögre. Az ördögi kifejezésnek
hasonlóan, mint az ördögnél használjuk a sátáni és démoni kifejezést az emberi
gonoszság kinyilatkoztatására. (SzinSz.)

5.) Az ördög előfordulása helységnevekben

Az „ördög” mint földrajzi név is előfordul:

Ördög-árok: Ezt a nevet földrajzi jelként is használják, jelölve egy völgyet és patakot
a Budai-hegységben. Első ismert említése 1859-ből származik ('Ördög árka' -
Hunfalvy J.: Budapest, 239. oldal). Hasonló német megfelelője a 'Teufelsgraben'. A
néphit szerint a nagy árkokat és völgyeket gyakran az ördög alkotta, például 1270-
ben 'wrdugbarazdaya' (egy árok), 1344-ben 'Vrdukzantasa' (egy völgy), és 1499-ben
'Ewrdegharkya' (egy földdarab) néven említik. Érdekes megjegyezni, hogy a
'Teufelsgraben' német nevet a Római Birodalom megerősített határára, a limesre is
alkalmazták. (FNESz.). Részint a természet alkotta árkok, vízmosások, szurdokok,
részint a honfoglalás előtt védelmi célból emberi erővel alkotott sáncok, utak, gátak
(MNL).

Ördög-sziget: Egy dél-amerikai sziget, amelyet a franciák büntetőtelepként

használtak. Első említése 1900-ból származik a Pallas Lexikonból. (FNESz.).
Ördög-torony: Egy dolomitsziklából álló képződmény, amely Pilisszentivántól
délnyugatra található. Első ismert említése 1920-ból származik. Ez a
mesterségesnek tűnő, oszlopszerű szikla a névadók szerint az ördög műve lehetett.
(FNESz.).
Ördögvölgye: Egy helyi elnevezés a Kórógyi határrészben, az Ördögvölgyi
helynévként ismert. .(SzlavSz.)

6.) Az ördög vallásos értelmezése

A vallásos kontextusban az ördög alakja a gonosz, a kísértés és a bűn

megtestesítőjeként jelenik meg. Ez a figura jelképezi az embert a bűnbe csábító
hatalmat, ami gyakran az emberi gyengeségeket és kísértéseket testesíti meg.
Vallásos hiedelmek szerint az ördög az, aki az embert rossz útra vezeti, és a
rosszindulatú cselekedetek mögött áll.
Az ördögöt gyakran emberi alakban ábrázolják, lólábbal és szarvakkal, amelyek
a gonoszság és az állati ösztönök jelképei. Ez a megjelenítési mód visszatükrözi azt
a nézetet, hogy az ördög egyfajta ellentéte és ellensége az isteni jóságnak, a
tisztaságnak és a szentségnek (angyalnak). A kifejezések, mint például "belebújik az
ördög", "hét ördög lakik benne", vagy "az ördög súgta neki", arra utalnak, hogy az
ördög befolyásolja az embereket, és arra ösztönzi őket, hogy rossz döntéseket
hozzanak vagy bűnös cselekedeteket kövessenek el. Ezek a szólások a vallásos
hitvilágban arra emlékeztetnek, hogy az embernek ellen kell állnia a kísértéseknek és
a gonosz befolyásoknak. Az "az ördögnek adta a lelkét" vagy "eladta a lelkét az
ördögnek" kifejezések a legvégső erkölcsi romlást és az isteni kegyelem elvesztését
jelképezik. Ezek a kifejezések arra utalnak, hogy az egyén teljes mértékben aláveti
magát a gonosz hatalmának, és ezzel elveszíti erkölcsi iránytűjét. (ÉrtSz.).
A Keresztény bibliai lexikonban az ördög emberfeletti lény, aki az embert Isten
színe előtt kíméletlenül vádolja (diabolosz, szatanasz). A diabolló ige alapjelentése:
rágalmaz, ellenséges szándékkal vádol, gyaláz, csúfol. Az Ószövetségben Isten
mennyei udvartartásában jelenik meg Jób és Jósua főpap vádlójaként. Istentől
meghatározott szerepe van, az ember érdekeit képviselje Istennel szemben.
A Krónikák első könyve is mennyei sátánról tud, aki arra indítja Dávidot, hogy a
népszámlálás bűnét kövesse el, azaz saját hatalmában bízzon Isten hűsége helyett.
Itt már nem csak vádló, hanem az emberi létveszélyesztetőjének megtestesítője.
Az Újszövegség gondolkodása szerint a mennyek országával szembenálló
valóság a démonok országa (baszileia). A démonok fejedelme az Ördög, a démonok
az ő angyalai. Ezek az Újszövetség szerint bukott angyalok.
A Jelentések könyvében is megjelenik, hogy az Ördög állandóan Isten előtt
vádolja az embert. Mihály arkangyal szüntelenül vitatkozik az ördöggel és seregével
állandó küzdelmet folytat az ördög ellen. Az Újszövetségben nincs egységes és
tematikus tanítás a démoni kezdetéről. Fókuszban inkább az ördög alattomban
végzet munkája van.
Az ördög szerepe a betegségek és a halál feletti uralomban is megmutatkozik,
valamint abban, hogy kísértésekkel próbálja az embert Isten iránti engedetlenségre
bírni. Mint a hazugság és a bűn szimbóluma, többek között Júdást is az árulásra
indítja. Aki az ördög kísértéseinek enged, az az ő gyermekei közé tartozik.
Az Ördög levettetése a mennyből annak a jele, hogy nincs hatalma Istennel
szemben. Isten beillesztette az ő jelenlétét a teremtett világ körforgásába.
Végeredményben az Ördög állandóan rosszat akar, de ezzel valójában az Istentől
akart jót munkálja. Az Újszövetség középponti üzenete az Ördögről, hogy Krisztus
munkája során megtört a hatalma.
A Biblia két túlzástól óvja a hívő embert: az egyik, hogy túlbecsüljük az Ördög
hatalmát Istennel szemben, a másik, hogy alábecsüljük az Ördög hatalmát saját
magunkkal szemben. (Kbl)
A Bibliában a fenevad (Ördög) száma a 666. „Itt van a bölcseség. Akinek
értelme van, számlálja meg a fenevad számát; mert emberi szám: és annak száma
hatszázhatvanhat.” (Jelenések könyve:13:18)

7.) Az ördög a népi hiedelem világban

Az Ortutay Gyula néprajzi lexikonjából kiderül, hogy a különböző ördöghöz való

viszonyt a parasztságban erősen befolyásolta a pap ördögben való hite és harca
ellene. Az egyházi tanítások szerint minden, ami rossz vagy természetfölötti az az
ördög műve volt. Idővel több régebben használt fogalmat, mint lidérc, boszorkány
vagy törpe lecserélt és állandósult, mint kifejezés. Általában ahol rosszat érzékeltek
az emberek az ördög keze nyomát sejtették.
A boszorkányhit ördögre utaló motívumai is kapcsolódtak az ördög alakjához,
de ezek főleg a boszorkányperekkel kerültek a történeti magyar anyagba, és nem
honosodtak meg a paraszti hitvilágban. Az ördöggel kapcsolatos elképzelések és
rontáselhárító eljárások az egyházi ördögűzés gyakorlatából származtak, és
általában megegyeztek a mindenfajta ártó lény elleni védekezés motívumaival.
(MNL.)
A Kiss Géza által szerkesztett Ormánysági szótárban található „Ördöge van”
bejegyzésnél rövid, az ördöggel kapcsolatos hiedelmekről. Ezek több különálló
eseményt és karaktert mutatnak be, akik különböző misztikus és varázslatos
képességekkel rendelkeznek.
Egy öregember, aki magányosan él a szőlőjében és képes tetszése szerint
nyulat lőni, anélkül hogy látható lenne, mire célzott. A történet itt a rejtélyes és
magyarázhatatlan erőkre utal.
Egy pap, aki varázslat segítségével hirtelen megjelenik a vásáron, és onnan
tizenkét kövér disznót ad el, amelyek később kukoricacsutkává változnak. Ez a rész
a csodás és varázslatos képességeket mutatja be.
Az ördög, aki nehezen tud meghalni, és az ördögök parancsolása. A szöveg itt
az ördöggel való paktumot és annak megszakítását, valamint a halál és a
természetfeletti erők összefüggését hangsúlyozza. A történet végén az ördögök
beparancsolása egy fába, majd azok lyukakkal való lezárása azt jelképezi, hogy a
boszorkány már nem tudja tovább gyakorolni hatalmát, és ezután hamarosan
meghal. (OrmSz.)
Ezek a hiedelmek gyakran megjelentek az ördöggel kapcsolatos mesékben,
mondákban és szóbeszédekben egyaránt. A híres, fiatalabb korában nyughatatlan
vérű, vándorló életet élő lírikusunk Csokonai Vitéz Mihályról sok monda kering a népi
körökben (1773–1805). Az egyik ilyen mondában Csokonai Bátorligetről a bátori
vásárba tartott, amikor találkozott egy emberrel, aki a társául szegődött. Csokonai
rávette az embert, hogy a szalmacsutakokat csináljanak, amiket miután átdobtak a
fejük fölött disznóvá változtak. Ezeket egy szerencsétlen kereskedőnek eladták, aki
később Csokonai óva intésének ellenére vízbe engedte a disznókat, akik
visszaváltoztak az eredeti szalmacsutakokra.

8.) Az ördöggel kapcsolatos szólások és közmondások

Az ördöggel kapcsolatos szólásokból és közmondásokból nincs hiány. Margalits Ede

1897-ben megjelent művében csak százhárom fordul elő. Az ördög képe az emberi
természetet, valamint a balszerencse és nehézségek különböző oldalait tükrözi. A
következő felsorolásban a jelentés alapján húsz kategóriát alakítottam ki.

1. Ördög mint csábítás vagy kísértés szimbóluma: Amit Istentől szánsz, azt
elviszi az ördög. A mit az ördög maga végbe nem vihet, vén asszonyra bizza. Az
ördög is megnyugodott, mikor leesett a fáról. Az ördög is neveti a szegény
kevélyt.
2. Ördög emberi természet vagy tulajdonságok kifejezője: Angyal a szava,
de ördög a szive. Az asszony vagy ördög, vagy angyal. Férfi, ha szebb az
ördögnél, már elég szép. Szép a szeme, de ördög a szive.
3. Ördög mint balszerencse vagy nehézség jelképe: Az ördög sem hazudik
maga gyalázatára. Az ördögnek is kell gyertyát gyujtani. Az ördögnek tartozott
evvel az útjával. Az ördögöt is be tudja meszelni.
4. Ördög és az élet nehézségei: A szegényt ha kevély, az ördög is neveti. Az
ördög oda megy szarni, a hol legmagasabb a hegy. Az ördög se szánt, se vet,
mégis elél. Az ördög is szép volt hatezer esztendő előtt.
5. Ördög mint a gonoszság vagy ravaszság megtestesítője: Az ördög mikor
hortyog sem alszik. Az ördög révin jött ez a tinó is. Ördög árka. Ördög veri a
feleségét.
6. Ördög mint nehézségek leküzdésének szimbóluma: A kendőzés ördög
zászlója és bélyege. A nyakassal az ördög se bir. Az Isten hatalmas, az ördög
nem alszik. Az ördög is megunja örökké egy honcsokon ülni.
7. Ördög a sors és a végzet kontextusában: Az ördög is igy tartotta volt fiát:
enni adott volt s innia nem. Az ördög mérte azt a mértföldet, akkor is kötele
elszakadt. Az ördög is szomjusággal ölte meg fiát. Az ördög sógora.
8. Ördög, mint az alattomosság és a ravaszság megjelenítője: Az ördög sem
lakodalmaz örömest fehérszemély nélkül. Az ördögöt is kihajtaná a lyukából.
Benne van, mint zsidóban az ördög. Beteg volt az ördög, barát akart lenni.
9. Ördög az emberi kapcsolatok és társadalmi interakciók tükrében: Add
elő ördög, nem a te portékád. Angyal képében is ördög. Árulja az ördögszart is.
Bánja az ördög.
10. Ördög mint az élet kihívásainak megtestesítője: Büdös mint az ördög.
Csak a tetejét szedi, mint az ördög az ezerjófűnek. Csapd pofon az ördögöt. Egy
ördögöt szolgálnak.
11. Ördög a végzet és elkerülhetetlenség kontextusában: Kerülgeti mint
ördög a kápolnát. Kerüli mint ördög a szentelt vizet. Ki ördögnek szolgál, kín a
fizetése. Kifog a sánta ördögön is.
12. Ördög mint a gonosz és a csalárd jelképe: Kihuzta az ördög a dugót. Kivel
senki nem bir, ördög sem próbálgatja. Könnyebb száz ördögöt a pokolba leverni,
mint egyet kiverni. Lelkével is adós, az is az ördögé.
 13. Ördög az emberi érzelmek és indulatok kifejezője: Megfogta az ördögöt.
Meghurcolta mint ördög a diákot. Meghuzza magát, mint ördög az oduban. Mi az
ördög?! (Magyar közmondások és közmondásszerü szólások)
14. Ördög az emberi viselkedés és döntések szimbólumaként: Mindegy
ördög. Mivel az ördög maga a pokolban lakik, mást is oda kiván. Nagyapja is
ördög volt. Ne féltsd az ördögöt a tóba halástól.
15. Ördög az élet kihívásai és próbatételei kapcsán: Negyven éves lánynyal
ördög se táncol már. Nehéz az ördögöt bemeszelni. Neki menne az eleven
ördögnek is. Nem alszik az ördög.
16. • Ördög mint a bölcsesség és tapasztalat szimbóluma: Nem adnám egy
süveg ördögért. Nemcsak egyféleképen kísért az ördög bennünket. Nem jó az
ördögöt falra festeni. Nem oly rettenetes az ördög, amint irják.
17. Ördög az emberi megkülönböztetés és ítélkezés kontextusában: Nem oly
rút az ördög, amint festik. Nem olyan az ördög, amint festik. Nem ördög az
ember. Nevet az ördög.
18. Ördög az emberi vágyak és kívánságok tükrében: Olyan az ördög: sokat
igér, keveset ád. Rossz az ördögnek sem kell. Olyan mint az ördög kötötte
rokka. Ördög árka.
19. Ördög az emberi kapcsolatok és interakciók kifejezőjeként: Ördögbaja
sincs. Ördög bujt beléje. Ördög cinkosa. Ördög ebédre, farkas vacsorára hiv.
20. Ördög a természetfeletti és a misztikus jelképeként: Ördög, ha fekete.
Ördög is a dombra szarik. Ördög is jobb volna, ha nyakas nem volna. Ördög is
könnyen ült egy ideig láncon.

Ezek az ördöggel kapcsolatos szólások és közmondások bőségesen

szemléltetik az ördög kultúránkban megjelenő sok rétesűgét. Ezeket a kifejezéseket
a mai napig használjuk, változnak is idővel. A közmondások és szólások mai napig
fontos nyelvi kifejezési eszköz amivel érzéseket, véleményeket, meglátásokat vagy
tapasztalatot fejezünk ki.

9.) Az ördög az irodalomban

A magyar irodalomban gyakran megjelenik az ördög vagy ördögre utalás.

Például Madách Imre: „Az ember tragédiájában“ Lucifer képében, vagy Cserna-
Szabó András „Sömmi“ című, Rózsa Sándorról szóló kisregényében.
Az ember tragédiájában Lucifer egy byroni jellegű, összetett és ellentmondásos
karakter, aki tudást ígér Ádámnak, és különböző történelmi korszakokon keresztül
kíséri őt. Ádám mellett maradva, többféle alárendelt szerepet tölt be, emlékeztetve a
Faust és Mephisto közötti viszonyra. Lucifer kritikusan és gúnyosan szemléli Ádám
magasztos eszméit, és gyakran mutatja meg ezeknek a fonák oldalát. Büntetése
pedig az, hogy hideg tudása és tagadása által éppen arra ösztönzi Ádámot, hogy
folyamatosan új és magasabb eszméket keressen. (Ial.)
A Sömmi első fejezetében megjelenik az ördög, aki az aznap született Rózsa
Sándor lelkét akarja megkaparintani. Az ördög végül porul jár, de állandóan lesben
áll és várja a megfelelő alkalmat, hogy övé legyen a hírhedt betyár lelke.
Jobban megvizsgálva Rózsa Sándor karakterére illik a már e dolgozatban is
tárgyalt, ördögre emlékeztető tulajdonságok. Egy gonosz lélek, aki ártatlan
embereket gyilkol zsákmány szerzés céljából. Karakterét átjárja a gonosz, nevét már
messzi földről is ismerik. Az ördög nem csak kivülről figyeli az eseményeket, hanem
maga az ördög cselekszik. A következőkben különböző művekből idézem az ördög
megjelenését:
A Bibliában számos ördöggel kapcsolatos szöveget találunk.:

„Ördögöknek áldoztak, nem Istennek; isteneknek, a kiket nem ismertek; újaknak, a

kik csak most támadtak, a kiket nem rettegtek a ti atyáitok.“ (5Móz 32,17)

" Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben
prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é
sok hatalmas dolgot a te nevedben?“ (Mt 7,22)

Mikszáth Kálmán műveiben gyakran előfordult az ördögre való utalás. Ezek többnyire
a népi hiedelmekre, babonákra épültek:

„Még azt hinné valaki, hogy üresedésben van ez az állás. Ha eddig mentünk a
restórálásban, hogy külön »magyarok istenét« választottunk, bizonyára akad egy
külön ördögünk is.

Akad bizony s az nem más, mint nagytiszteletű Hatvani uram, a híres debreceni
kollégium még híresebb professzora.

Sokan leírták már életét, mindennemű viselt dolgait, amiknek hallatára a hívő
keresztény ember keresztet vet, s lelkét az Istennek ajánlja, sőt még a hitetlennek is
fölborzálódik minden hajaszála.

Mert nem Istentől való cselekedetek azok!

De hát akkor mik? Éppen ez a nagy kérdés.

Igazi ördög volt-e Hatvani, vagy hogy csak nagyon tudományos ember?

Ezen nem bírtak sehogy eligazodni a mai debreceni cívisek apái és nagyapái.

Sok a hazudozás, sok a színezés és babona abban, amit Hatvaniról beszélnek, de

valami igaznak is kell benne lenni.

Válogassa ki mindenki a saját esze szerint, mi az igaz, mi a nem igaz.“

(Mikszáth Kálmán: A magyar ördög,)

A lirában is megjelenik.:

„Ördög farába, semmi husába

s harapván Isten fehér hasába,
hajnal-nyelvem a világra öltöm -
lelkem még jó e rossz étkü földön.

Teteje felhő, mocsok az alja,

az se kóstolja, aki kavarja.
S ha már csak bicska volna ebédem,
akkor is meggyfa volna cselédem.

Csak aki főzte, énvelem enne,

csak egy csipetnyit nyelvire venne,
fájdalom volna kóstoló nyála,
nálam is lakna sok vacsorára.

Fátyolból varrná törülgetőjét,

csontjából venné kevergetőjét,
elmosó tálja gyermeke lenne,
piros fedőnek ülne szivemre.“
(József Attila: ÖRDÖG FARÁBA...)

„Beszélgetnek sajkámmal
A fecsegő habok;
Feszítem a lapátot,
Hogy szinte izzadok.

Anyám, ha mostan látnál,

Tudom, hogy mondanád:
"Az istenért... ha feldőlsz...
Nem féled a halált?"

Apám, ha mostan látnál,

Tudom, hogy mondanád:
"Az ördög hurcol arra,
Szaggatni a ruhád."

(Petőfi Sándor: VIZEN)

10.) Befejezés

Összességében elmondhatjuk, hogy az ördög szó robbant sok rétegű jelentéssel bír.
Azt mondják “az ördög a részletekben rejlik”, azaz minél jobban beleássunk
magunkat valamiben annál jobban előjönnek a dolog buktatói. Az ördög szó kapcsán
is hasonlót tapasztalunk, hiszen minél több szempontból vizsgáljuk annál mélyebb
rétegei bukkannak elő a szó jelentésének. Dolgozatomban igyekeztem minél
mélyebbre ásni a szó történetében, jelentésében és használatával kapcsolatban.
Ugyanakkor így is valószínűleg csak a felszínt kapargattam és egyes pontok
önmagukban egy teljes tanulmányt kitöltenének.

IRODALOM

BÁRCZI GÉZA – ORSZÁGH LÁSZLÓ, 1978, A magyar nyelv értelmező szótára,

Akadémiai Kiadó = ÉrtSz.

BARTHA TIBOR, 1993, Keresztény bibliai lexikon, Kálvin Kiadó = Kbl.

BENKŐ LORÁND, 1967–1984, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, Akadémiai
Kiadó = TESz.
B. LŐRINCZY ÉVA, 1979–1992, Új magyar tájszótár, Akadémiai Kiadó = ÚMTsz.
JUHÁSZ JÓZSEF – SZŐKE ISTVÁN – O. NAGY GÁBOR – KOVALOVSZKY MIKLÓS, 1972,
Magyar értelmező kéziszótár, Akadémiai Kiadó = ÉKsz.
GÖRÖG LÍVIA szerk., 1966, Mikszáth Kálmán művei III., Magyar Helikon
KIS GÉZA – KERESZTES KÁLMÁN, Ormánysági szótár, Akadémiai Kiadó = OrmSz.
KISS LAJOS, 1988, Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó = FNESz.
MARGALITS EDE, 1993, Magyar közmondások és közmondásszerű szólások, Kókai
Lajos kiadása
O. NAGY GÁBOR – RUZSICZKY ÉVA, 1978, Magyar szinonimaszótár, Akadémiai Kiadó
= SzinSz.
PALÁDI-KOVÁCS ATTILA (Főszerk.), 2001, Magyar Néprajz II. Gazdálkodás. Akadémiai
Kiadó, 2001 = Mn.
PENAVIN OLGA, 1968–1978, Szlavóniai (kórógyi) szótár, Nap Kiadó = SzlavSz.
SZABÓ T. ATTILA, 1975–1999, Erdélyi magyar szótörténeti tár, Kriterion Könyvkiadó =
SzT.
SZINNYEI JÓZSEF, 1893–1901, Magyar tájszótár, Hornyánszky = MTsz.
SZAMOTA ISTVÁN – ZOLNAI GYULA, 1902-1906, Magyar oklevélszótár, Hornyánszky =
OklSz.
TÓTFALUSI ISTVÁN, 1992, Irodalmi alakok lexikona, Móra Ferenc Ifjúsági
Könyvkiadó=Ikl.

Internetes hivatkozások:

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-
verse-2/petofi-sandor-DFB2/1844-E2C7/vizen-E3DD/
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-
verse-2/jozsef-attila-1EE20/versek-1EE25/1928-1F66D/ordog-faraba-1F71D/
http://biblia.biblia.hu/