Professional Documents
Culture Documents
2020
Matematika
7
tankönyv
műveletek sorrendje
logika
alakzatok kerület
tizedes tört
szög prímszám
rület
gráf
liter sokszög kg betu
� s kifejezés
óra
ymeghatározás L + O + V + E = 42
egyenes
koordináta
százalék (%) arányos osztás
m2 térfogat
szakasz
számrendszer
hozzárendelések
trapéz
hatványozás
deltoid
hasáb
középpontos
tükrözés oszthatóság
egybevágóság rombusz
MATEMATIKA 7.
TANKÖNYV
OKTATÁSI HIVATAL
Előszó
Ne vágd el azt, amit kibogozhatsz!
Joubert (19. századi filozófus)
Kedves gyerekek!
Ezt a könyvet és a hozzá tartozó feladatgyűjteményt nektek írtuk. Szeretnénk, ha gondolkodva használná-
tok, és magatok fedeznétek fel a matematika újabb és újabb rejtelmeit a kitűzött feladatok megoldásán ke-
resztül. Természetesen egy felfedezőnek is el kell sajátítania bizonyos ismereteket, ezeket így jelöltük:
TUDNI KELL!
A tankönyvben a következő jelölésekkel fogtok még találkozni:
Emlékeztető a korábban tanult ismeretekről.
Minden tananyagot egy-egy feladatsor követ. A feladatok sorszámát megkülönböztető jellel láttuk el:
1. Az új ismeretek elsajátítását, megértését igénylő alapfeladat, ezt meg kell tudnotok oldani ahhoz, hogy
továbbhaladhass.
Felhívjuk a figyelmeteket arra, hogy a „pótold!” típusú feladatoknál mindig a füzetetekbe dolgozzatok!
A feladatok szövegéből az is kiderül, hogy melyeket ajánljuk páros vagy csoportmunkára.
A tankönyvben szereplő megoldott bevezető példák segítséget nyújtanak a tananyag megértéséhez, és a tan-
könyvi feladatok megoldásához is ötleteket adnak.
Időnként találkoztok projektfeladatokkal is, amelyek megoldására több nap áll rendelkezésetekre.
Ezeket vagy egyénileg, vagy kisebb csoportokban kell elkészíteni. A kész munkátokat az osztály előtt fogjátok
majd bemutatni.
Javasoljuk, hogy az interneten található matematikai oldalakat is keressétek fel szabadidőtökben, ahol gyakorló-
és versenyfeladatokat találtok, matematikatörténeti érdekességek után kutakodhattok.
Törd a fejed!
Skatulyaelv
Példa
A 7.a osztály haladó angolcsoportjába 20 tanuló került. Az osztályteremben, ahol az angolórák lesz-
nek, mindössze 19 pad van.
Igaz-e, hogy akárhogyan ültetjük le a 20 tanulót, biztosan lesz legalább egy olyan pad, amelyikben
legalább ketten ülnek? Lehetséges-e, hogy dolgozatírásnál minden tanuló külön padban ül?
Megoldás
A tanulók ülhetnek kettesével, hármasával,
négyesével… (ahányat a padméret megen-
ged). Ezek teljesítik a feladat „legalább ket-
ten ülnek” követelményét.
Ha minden padban csak egy gyerek ül, ak-
kor a 19 padba összesen 19 tanulót tudunk
leültetni. Így a kimaradt egy tanuló csak
olyan padba kerülhet, ahol már egyvalaki
ül. Tehát lesz egy pad, amelyben ketten ül-
nek.
Ebben a feladatban a tanulók száma eggyel
több, mint a padok száma, ezért legalább
egy padban biztosan legalább ketten ülnek,
így a dolgozatírásnál nem jut mindenkinek
külön pad.
Megjegyzés: Ha egy feladatban n + 1 elemet kell n „rekeszbe” vagy „skatulyába” elhelyezni, ak-
kor legalább egy rekeszbe legalább két elem kerül. Ezt a matematikában skatulyaelvnek nevezzük.
(n pozitív egész számot jelöl)
Feladatok
1. Egy zöldségbolt ládájában 20 fürt fehér, 8 fürt vörös és 12 fürt kék szőlő van. Az eladó nem néz
oda, miközben szedi a zacskóba a szőlőt. Hány fürt szőlőt kell kivennie a ládából, hogy a zacs-
kóban biztosan legyen
a) 1 fürt fehér, b) 1 fürt vörös, c) 1 fürt kék szőlő?
2. Legalább hány embernek kell lennie abban a társaságban, amelyben biztosan találunk két olyan
embert, akinek a születésnapja
a) ugyanabban a hónapban van, b) ugyanarra a betűre végződő hónapban van,
c) ugyanazzal a betűvel kezdődő hónapban van?
Halmazok
Alapfogalmak
A halmazokat Venn-diagrammal szemléltetjük.
a) Két halmaz közös része Például
2 A: 20-nál kisebb 3-mal osztható pozitív számok: 3, 6, 9, 12,
3
A 6 4 B 15, 18
9 12 8 10 B: 20-nál kisebb 2-vel osztható pozitív számok: 2, 4, 6, 8,
18
10, 12, 14, 16, 18
15 14 16
Közös rész: 20-nál kisebb 3-mal és 2-vel, azaz 6-tal osztha-
tó pozitív számok: 6, 12, 18
b) Két halmaz egyesítése Például
2 A: 20-nál kisebb 3-mal osztható pozitív számok: 3, 6, 9, 12,
3
A 6 4 B 15, 18
9 12 8 10 B: 20-nál kisebb 2-vel osztható pozitív számok: 2, 4, 6, 8,
18
10, 12, 14, 16, 18
15 14 16
Egyesítés: 20-nál kisebb 3-mal vagy 2-vel osztható pozitív
számok: 2, 3, 4, 6, 8, 9, 10, 12, 14, 15, 16, 18
c) Részhalmazok Például
A A: 10-nél kisebb pozitív egész számok: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9
1 2
3 B 5
B: 10-nél kisebb 4-gyel osztható pozitív számok: 4, 8
4 8
7
6 9 B részhalmaza A-nak.
1. példa
a) Helyezzük el a halmazábrába a címkéknek megfelelő gyerekeket!
b) Hány eleme van a fiúk halmazának?
c) Hány eleme van a zöld pólós gyerekek halmazának?
d) Hány eleme van a képen megadott két halmaz közös részének, illetve egyesítésének?
e) Hány eleme van az egyesítés kiegészítő halmazának?
Megoldás
a) gyerekek b) A fiúk halmazában 6 elem van.
c) A zöld pólós gyerekek halmazában 5
fiúk zöld pólós g elem van.
yer
D C ek
e d) A két halmaz közös részének 3 eleme
E
van.
k
B G J
F H
A két halmaz egyesítésének 8 eleme
van.
e) Az egyesítés kiegészítő halmazának 2
I A eleme van.
2. példa
Készítsünk halmazábrát a három megnevezés alapján!
A: Háromszögek B: Egyenlő szárú háromszögek C: Szabályos háromszögek
Megoldás
B
C
3. példa
Egy iskolai játékdélutánon részt vevő gyerekek kétféle számítógépes játék közül választhattak.
1. Kijutás a labirintusból (L); 2. Területfoglalás (T).
A labirintust 11-en, a területfoglalást 4-en választották. Hányan vehettek részt ezen a játékdélutánon,
ha mindenki választott legalább egy játékot?
Megoldás
A Venn-diagramokon a halmazok egyes részeibe a megfelelő tanulók számát írjuk.
A
Lehetőségek Halmazábra résztvevők
száma
L
T
1. Mindenki pontosan egyféle játékot választott. 11 4 15
L
T
Egy gyerek kétféle játékot, a többiek csak egyfélét
2. 10 1 3 14
választottak.
L
T
Két gyerek kétféle játékot, a többiek csak egyfélét
3. 9 2 2 13
választottak.
L
T
Három gyerek kétféle játékot, a többiek csak egyfé-
4. 8 3 1 12
lét választottak.
L
Négy gyerek kétféle játékot, a többiek csak egyfélét T
5. 7 11
választottak. 4
4. példa
A 28 fős 7.b osztály őszi kirándulásán háromfogásos ebédet kaptak a gyerekek. Borsóleves, csirke
pörkölt és almás pite volt a menü. Mivel ebéd előtt mindenféle finomsággal kínálgatták egymást, sokan
nem tudtak enni mind a háromféle ételből.
Borsólevest és csirkepörköltet négy tanuló, csirkepörköltet és almás pitét öt tanuló, borsólevest és
almás pitét hét tanuló evett. Mindhárom ételből csak hárman ettek. Csak egyféle ételt összesen 16-an
fogyasztottak: hárman borsólevest, hatan csirkepörköltet, heten almás pitét. Hányan nem ettek egyál-
talán ebédet?
Megoldás
A feladatot halmazábra (Venn-diagram) se- kirándulók
gítségével oldjuk meg. A halmazábra egyes
részeibe az egy, kettő, illetve három fogást
fogyasztó tanulók száma kerül. Azok, akik sztók száma pörköltet vá
vála las z
t ók
mindháromból ettek, nyilván ettek kétfélét is es
t 1
lev
3
(levest és sütit vagy levest és pörköltet vagy 6
száma
pörköltet és sütit). 3
Az ábra kitöltését a három halmaz közös ré- 4 2
szével, középen kezdjük, ide beírjuk a 3-at.
A csak kétfélét evők számát akkor kapjuk 7
meg, ha a két fogást evők megadott számából sütit vála
sztók száma
2
levonjuk a három fogást evők számát. Példá-
ul: levest és sütit 7-en ettek, de közülük 3-an
háromfélét is, így 7 − 3 = 4 olyan gyerek volt, aki csak levest és sütit evett. Hasonló gondolatmenettel
töltjük ki a halmazábra többi részét. A „kirándulók” feliratú téglalapba rajzolt három halmazba az
ebédelők száma, azon kívül a nem ebédelők száma kerül. A legalább egyféle ételt evők száma tehát:
3 + 1 + 2 + 4 + 3 + 6 + 7 = 26. Összesen 28-an voltak, ha ebből kivonjuk az ebédelők számát, akkor
megkapjuk a nem ebédelők számát: 28 − 26 = 2. A kiránduláson tehát két tanuló nem ebédelt.
Feladatok
1. A 48-nál nem nagyobb pozitív egész számok közül hány osztható
a) 3-mal; b) 4-gyel; c) 3-mal is és 4-gyel is;
d) 3-mal vagy 4-gyel; e) 4-gyel, de 3-mal nem? Készíts halmazábrát!
2. A nyári táborozás egyik napján 22-en fagylaltoztak. A gyerekek egy- vagy kétgombócos fagyit
vettek, 18-an csokoládét, 16-an epret. Hányan vettek kétgombócos fagylaltot, ha tudjuk, hogy
senki nem evett két egyforma gombócot, és mindenki csokoládé- és eperfagylalt közül választott.
3. Készítsd el a megnevezett két halmaz Venn-diagramját!
A: Téglalapok B: Négyzetek
4. Egy erdei iskola 30 tanulója számára kétféle sportversenyt rendeztek: kötélmászást és futást.
16‑an a kötélmászást, 15-en a futást választották. 5 olyan gyerek volt, aki mindkettőben részt
vett. Hányan nem sportoltak ezen a versenyen?
5. A nyári szünetben a gyerekek a nagymamájuknál (N), vagy valamilyen közösségi táborban (T),
vagy a családdal nyaraltak (C). A halmazábrába a számok az él- N
ménybeszámolók alapján kerültek. T
3
Másold le a füzetedbe a halmazábrát, és töltsd ki a hiányzó ada- 5
1
tokat, ha azt is megtudtuk, hogy a nagymamánál 2-vel keve- 3 2
sebben, a családdal pedig 4-gyel kevesebben voltak nyaralni,
mint ahányan táborban! Hány tanuló volt a nagyinál, és hány C
a családdal? Hányan nyaraltak összesen?
6. Egy 40 fős évfolyam 75%-a sportol, a futball- vagy a kosárlabdaedzések valamelyikére jár.
A sportolók 70%-a futballozik, 60%-a pedig kosárlabdázik. Hányan látogatják mindkét edzést,
és hányan járnak csak az egyik, illetve csak a másik sportfoglalkozásra?
Gráfok
A gráf pontokat vonallal összekötő síkbeli vagy térbeli alakzat.
Az összekötő vonal lehet szakasz vagy görbe.
A pontok a gráf csúcsai, a vonalak pedig az élei.
Most olyan gráfokkal ismerkedünk, amelyekben két pontot legfeljebb egy vonal köt össze.
Például a képen A és B játszanak, C nézi a játékot. Ilyenkor A és B között van él, de C-hez egyik sem
kapcsolódik.
C
B
A
C
A B
Két gráf azonos, ha bennük pontosan ugyanazok a pontok vannak vonallal összekötve.
Példáuls:
1. példa
A hetedikesek sakkversenyére 4 játékos jelentkezett. A versenyen mindenki mindenkivel pontosan
egyszer játszik.
a) Összesen hány játszma lesz? Rajzoljuk le a szemléltető gráfot! (A játékosokat pontokkal, a leját-
szott mérkőzéseket vonalakkal jelöljük.)
10
×
b) A lezajlott játszmákat egy táblázatban -szel jelölték a szervezők. Készítsük el a táblázatban kö-
zölt adatoknak megfelelő gráfot! (A játékosokat pontokkal, a lejátszott mérkőzéseket vonalakkal
jelöljük.) Hány játszmát kell még lejátszani?
Anna Bea Csaba Dániel
Anna × ×
Bea × ×
Csaba × × ×
Dániel ×
Megoldás
a) 1. megoldás
Mind a 4 pontból 3 vonal indul, ez összesen 4 · 3 = 12 lenne, de így minden A B
játszmát kétszer számoltunk, ezért összesen 6 játszma lesz.
2. megoldás A gráf
A játszik B-, C-, D-vel → 3 játszma D C
B játszik még C-, D-vel → 2 játszma A B
C játszik még D-vel → 1 játszma
Összesen 3 + 2 + 1 = 6 játszma. vagy
D C
b) Eddig négy mérkőzést játszottak le, még két játszma van hátra.
A B
D C
2. példa
Erdei iskolába indulnak a gyerekek. Minden gye-
reket kikísér az anyukája az autóbuszhoz. Három
gyerek 2 testvérével, nyolc gyerek 3 testvérével,
hat gyerek 1 testvérével együtt indul a táborba, és
van köztük két olyan gyerek is, akinek nincs tá-
borozó testvére.
Hány kísérő anyuka áll az autóbusznál? Készít-
sük el a táborba indulók családok szerinti gráfját!
11
Megoldás
4. család
7. család
5. család
8. család
1. család 2. család 3. család 6. család
Feladatok
2. A tanév elején a hetedikes lányok közül néhányan beiratkoznak a helyi könyvtárba. Egy napon
három lány jelentkezését tudják regisztrálni, ekkor a közöttük lévő ismeretséget is megjelölik
az adatlapjukon. Rajzold le az ismeretségek gráfját az a), b), c), d) esetekben! A lányok a gráf
pontjai (A, B, C), az ismeretségek a pontokat összekötő élek legyenek. Bármely két lány között
kölcsönös az ismeretség.
Az egyes napokon beiratkozó három lány között
a) nincs ismeretség, b) egy, c) kettő, d) három ismeretség van.
3. Egy iskolai rendezvényre az együtt érkező baráti társaságok egy-egy belépőjegyet kaptak. (A ba-
rátságok kölcsönösek.) Négy gyerek 3, három gyerek 2, nyolc gyerek pedig 1 barátjával érkezett.
Hány belépőjegyet adtak ki ezeknek a baráti csoportoknak?
4. A hetedikes tanulóknak meghirdetett asztalite-
nisz bajnokságra 5 tanuló nevezett be.
a) Összesen hány mérkőzés lesz a bajnokság
végéig, ha mindenki mindenkivel pontosan
egyszer játszik? Rajzolj olyan ábrát, ame-
lyen a játékosokat ponttal, a bajnokságon
lejátszott mérkőzéseket pedig a két érintett
játékost összekötő vonallal szemlélteted!
b) A bajnokság ideje alatt az egyik nap reggelén 6 mérkőzés eredménye szerepelt a táblázatban.
Lehetséges-e, hogy addig minden játékos csak két meccset játszott le?
c) A bajnokság alatt a lejátszott mérkőzések eredményét a szervezők beírják egy táblázatba, és
felteszik a faliújságra. Igaz-e, hogy bármikor nézzük meg a táblázatot, biztosan találunk két
olyan versenyzőt, aki addig ugyanannyi mérkőzést játszott? Állításodat indokold!
12
3.ábra
1. ábra 2. ábra
b)
Logika
Példa
a) Fogalmazzuk meg az állítások megfordítását!
1. Ha nyár van , akkor nincs tanítás
2. Ha egy gyerek 13 éves , akkor iskolába jár.
b) Fogalmazzuk meg az állítások tagadását!
1. Ez az úszómedence mély.
2. Minden gyerek szereti a kalandparkot.
Vagy, ami ezzel egyenértékű:
Nincs olyan gyerek, aki nem szereti a kalandparkot.
Megoldás
a) Az állítás Az állítás megfordítása
1. Ha nyár van, akkor nincs tanítás. Ha nincs tanítás, akkor nyár van.
2. Ha egy gyerek 13 éves, akkor iskolába jár. Ha egy gyerek iskolába jár, akkor 13 éves,
13
Feladatok
1. Fogalmazd meg az állítások megfordítását!
1. Ha esik az eső, akkor megázom.
2. Ha éhes vagyok, akkor eszem.
3. Ha megtanultam a leckét, akkor jól felelek.
4. Ha beteg vagyok, akkor lázam van.
5. Ha korán keltem, akkor álmos vagyok.
2. Fogalmazd meg az állítások tagadását!
1. A zenehallgatástól jó kedvem lesz.
2. A testnevelés órán mindenki elfárad.
3. Minden ember szereti a 3D-s filmeket.
4. Van olyan lány, aki okos is és szép is.
5. Nincs olyan gyerek, aki nem szereti a szünidőt.
3. Jellemezd az állítások tartalmát a három lehetőség valamelyikével!
A) Mindig igaz. B) Mindig hamis. C) Lehet, hogy igaz, lehet, hogy hamis.
1. A derékszögű háromszögnek két derékszöge van.
2. A téglalap tengelyesen szimmetrikus négyszög.
3. Minden háromszögnek három átlója van.
4. A szabályos ötszögnek öt szimmetriatengelye van.
5. Két tengelyesen tükrös háromszögből összeállított négyszög is tengelyesen tükrös.
6. Az olyan téglalapban, ami nem négyzet, két szemközti szög szögfelezője a téglalap egyik átlója.
4. Döntsd el, hogy igazak-e vagy hamisak az állítások! Válaszaidat indokold!
1. Négy egymást követő természetes szám összege osztható 4-gyel.
2. Ha egy szám osztható 3-mal és 6-tal, akkor osztható 18-cal.
3. Ha egy szám osztható 3-mal vagy 6-tal, akkor osztható 18-cal.
4. Ha két egyenes egy síkban van és nincs közös pontjuk, akkor a két egyenes párhuzamos.
5. Ha két egyenes egy síkban van vagy nincs közös pontjuk, akkor a két egyenes párhuzamos.
6. Minden derékszögű háromszög tengelyesen szimmetrikus.
7. Van olyan háromszög, amelyben az oldalak hossza 2 cm, 4 cm, 6 cm.
8. Ha egy téglalap területének mérőszáma négyzetszám, akkor a téglalap négyzet.
9. Van olyan téglalap, amelynek pontosan három derékszöge van.
10. Három síkbeli egyenes legfeljebb 7 részre osztja a síkot.
14
Vegyes feladatok
1. A nyári táborban a gyerekek körjátékot játszanak. Egy
nagy kört alkotnak úgy, hogy egymástól egyenlő távol áll-
va, mindenkinek van átellenes párja. (Az átellenes párok
a kör egy átmérőjének két végpontjában állnak.) Valame-
lyik gyerektől 1-es számmal kezdve sorban mindenki kap
egy sorszámot.
Hányan állnak a körben, ha a 7-es számú gyerekkel átellen-
ben a 19-es sorszámú áll?
ˇ“ ˇ “( ˇ “)
5. Szerezzünk zenét! Készítsünk különböző ritmusokat!
15
Számok és műveletek
Milyen számokat ismerünk?
A legrégebben ismert számok a pozitív egész számok.
Európában csak a 12. században kezdték el használni a negatív számokat, elsősorban arra, hogy a
vagyoni helyzetet lejegyezzék. Később a negatív számok használata segített újfajta mennyisé-
gek bevezetésében is: meg lehetett alkotni a negatív hőmérséklet, a negatív idő fogalmát.
A törtekkel és a negatív számokkal kibővített számkörben már mind a négy alapművelet elvégezhető
bármely két számmal, természetesen a 0-val való osztás kivételével.
Ennek a kibővített számkörnek a matematikusok nevet is adtak, az egészeket és a törtszámokat együt-
tesen racionális számoknak nevezték el.
Racion
ális számok Számok
nulla
Egy szám abszolút értéke a 0-tól való távolsága a számegyenesen. A 0-nak az abszolút értéke önmaga.
Az abszolút érték mindig nemnegatív szám.
Például: | 0 | = 0 ; | 1 | 1; | 2 | 2
16
Feladatok
1. ionális számok Helyezd el a számokat a halmazábrában!
Rac
1 -n é l k i s e b b 7 3 9 8 13
; ; ; − 5; ; ; 1; 0,3; −1; 1,1; 0
atív egész 8 5 3 4 12
N eg
17
A törtek
Tört alak, hányados alak
Ha két egész számot összeszorzunk, akkor a szorzat is egész szám lesz, míg ha egyiket elosztjuk a
másikkal (az osztó nem 0), akkor a hányados nem feltétlenül egész szám.
Az 1 egészet egyenlő részekre osztva kapjuk az egységtörteket. A rajzok néhány egységtörtet szem-
léltetnek.
1l
| | | | | | | | | |
1
=1:6
6
| | | | | | | | | | |
1 1 1
0 =1:5 1 =1:3 1 liter : 10 = liter
5 3 10
Ha egész számot osztunk egész számmal, akkor a hányados mindig előállítható egyenlő egységtörtek
összegeként, azaz egy egységtört és egy egész szám szorzataként.
Például, ha 7 csokit 3-felé osztunk, akkor mindenki 7-nek a harmadát kapja, ami nem más, mint 7
darab egyharmad.
7 1 1 1 1 1 1 1 1
7 : 3 = = + + + + + + = ⋅7
3 3 3 3 3 3 3 3 3
7 1
7 : 3 = = ⋅7
3 3
18
A törteknek nagyon sokféle alakját használjuk, hogy mikor melyiket, az az adott problémától függ.
Végtelen sokféle alakot kaphatunk egyszerűsítéssel, bővítéssel.
Az egyszerűsítés és a bővítés segít nekünk például a műveletek
2 4 6
elvégzésében vagy a törtek összehasonlításában. Törteket ak- = = =
kor könnyű összehasonlítani, ha egyenlő a nevezőjük vagy ha 7 14 21
egyenlő a számlálójuk. Ezt pedig bővítéssel könnyen elérhetjük.
1
Az egy századrésznek külön nevet is adtak. Százaléknak nevezzük, és így jelöljük: 0, 01 1%
100
A százalékalak
Az egy százalék segítségével minden számot fel tudunk írni százalékalakban. A százalékalakot kön�-
nyen ki lehet olvasni a tizedes tört alakból.
18
Például: 18% 3,16 = 316 · 0,01 = 316% 0,012 = 1,2 · 0,01 = 1,2%
100
Megoldás
I. Ha a nevező 10, 100, 1000, 10 000 stb., akkor könnyű a tizedes tört alakba való átírás, hiszen csak
a számlálóban kell kijelölni annyi tizedesjegyet, ahány nulla van a nevezőben. A számláló adja
meg a tizedes tört értékes jegyeit, a nevezőben lévő 10, 100, 1000, 10 000 stb. 0-inak száma pedig
a tizedesjegyek számát mutatja meg.
13 3 13
Például: =1+ =1, 3 vagy 13 : 10 1, 3
10 10 10
1385 80 5 8 5
=13 + + =13 + + =13, 85 vagy 1385 : 100 = 13,85
100 100 100 10 100
19
II. Ha a nevező osztója 10-nek, 100-nak, 1000-nek stb., akkor bővítéssel elérhetjük, hogy a nevező
10, 100, 1000 stb. legyen.
39 39⋅2 78 7 7⋅8 56
= = = 0, 78 = = = 0, 056
50 50⋅2 100 125 125⋅8 1000
Az is lehet, hogy a nevező nem osztója 10-nek, 100-nak, de a tört egyszerűsítése után azzá válik.
111 111 3⋅37 37 37⋅5 185
Ilyen a tört is: = = = = =1, 85 .
60 60 3⋅20 20 20⋅5 100
III. Ha a tört nevezőjét nem tudjuk 10-re, 100-ra, 1000-re stb. bővíteni, akkor elvégezzük a kijelölt
5
osztást: 5 : 3 1, 666
3
5
A hányadosban egy számjegy ismétlődik, amit így jelölünk: = 1, 6
3
122
122 : 99 1, 232323
99
122
A hányadosban két számjegy ismétlődik, amit így jelölünk: = 1, 23
99
3
3 : 7 0, 428571428571
7
A hányadosban hat számjegy ismétlődik.
Ezt úgy jelöljük, hogy az ismétlődő hat számjegy első és utolsó tagja fölé egy-egy pontot teszünk:
3
= 0, 428571
7 3
3 : 7 = 0 ,4 2 8 5 7 1 4 2 … = 0,4̇ 28571̇
7 30
20
60
40
50
Innen kezdve ismétlődnek a maradékok 10
30
és a hányadosban szereplő számjegyek is. 20
20
A végtelen nem szakaszos tizedes törteket sohasem kaphatjuk meg két egész szám hányadosaként.
Ezek nem racionális számok.
Végtelen nem szakaszos tizedes törteket nem nehéz gyártani. Például képzeld el a végtelenségig
folytatva a következő számot: 0,1010010001…, amelyet úgy kapunk, hogy mindig eggyel több
nulla áll két egyes között! Ebben a számban nem lesz ismétlődő szakasz.
Végtelen nem szakaszos tizedes törtet kapunk akkor is, ha a tizedesvessző után folytatólagosan
leírjuk a természetes számokat: 0,12345678910111213….
Feladatok
1. Készítsd el az összes olyan törtet, amelynek számlálóját az S, nevezőjét az N halmazból veszed!
a) Összesen hány tört készíthető? S N
b) A törtek közül hány lesz 1-nél nagyobb, illetve 3 4
1-nél kisebb? 2 3
6
c) Melyik az 1-nél kisebb törtszámok közül a legna- 5 8
gyobb?
d) Melyik az 1-nél nagyobb törtek közül a legkisebb?
2. Mi lehet értéke, ha tudjuk, hogy
||
a) < 1 , b) < 0 , c) > 2 , d) = 4 , e) 0 , f ) ≤ 0?
3 5 7 8 3 5
12
3. Írj a -del egyenlő törtet, amelynek
7
a) a nevezője 84,
b) a számlálója nagyobb 100-nál, és a nevezője kisebb 70-nél,
c) számlálójának és nevezőjének különbsége 30,
d) a számlálója osztható 5-tel, és a nevezője osztható 9-cel,
e) a számlálója 50-nél kisebb, a nevezője pedig 35-nek többszöröse!
4. Írd fel a megadott számokat tört alakban!
38,6 0,25 0,142 0,125 500,3 125,125 6004,75
5. Írd át a törteket tizedes tört alakba!
3 5 12 33 35 6
125 64 75 15 28 375
21
Összeadás és kivonás
Törteket összeadni vagy kivonni könnyű akkor, ha egyenlő a nevezőjük. Ezt bővítéssel mindig elér-
hetjük.
7 13 14 65 51
15 6 30 30 30
Az összeadást és kivonást a tizedes törtek körében pontosan úgy végezzük, mint az egészeknél, csak
arra kell ügyelnünk, hogy egyenlő helyi értékeket adjunk össze. Ezért írásbeli összeadáskor és kivo-
náskor nem az utolsó jegyeket illesztjük össze, hanem a tizedesvesszőket.
1 2 3 ,0 0 4 3
+ 0 ,1 2
1 2 3 ,1 2 4 3
Ha egy műveletsorban keverve vannak a tört és tizedes tört alakú számok, akkor először átírjuk őket
egyféle alakba, és azután elvégezzük a műveleteket.
17 3 34 75
0, 3 1, 29 0, 3 1, 29 0, 3 3, 4 1, 29 0, 75 1, 06
5 4 10 100
17 3 3 17 129 3 30 340 129 75 106
0, 3 1, 29
5 4 10 5 100 4 100 100 100 100 100
A fenti példában egyszerűbb volt tizedes tört alakban számolni.
Van, amikor a tört alakban való számolás ad csak pontos eredményt.
5 3 5 21 50 71
Például: 0, 3 .
7 10 7 70 70 70
22
1 13 3 18
=0 + + + − +112,85 −2,85 +17 =
7 7 5 5
14 15
= − + 127 = 2 − 3 + 127 = 126
7 5
2. példa
Helyezzünk el egy zárójelpárt az alábbi műveletsorban minden lehetséges módon. Válasszuk ki azokat
az eseteket, amelyekben az eredmény nem változik az eredeti, zárójel nélküli változathoz képest, és
azokat, amelyekben megváltozik a végeredmény!
8 − 15 + 72 − 5 + 100
Megoldás
Nem változik az eredmény Megváltozik az eredmény
(8 − 15) + 72 − 5 + 100 = 160 8 − (15 + 72) − 5 + 100 = 16
(8 − 15 + 72) − 5 + 100 = 160 8 − (15 + 72 − 5) + 100 = 26
(8 − 15 + 72 − 5) + 100 = 160 8 − (15 + 72 − 5 + 100) = − 174
(8 − 15 + 72 − 5 + 100) = 160 8 − 15 + 72 − (5 + 100) = − 40
8 − 15 + (72 − 5) + 100 = 160
8 − 15 + (72 − 5 + 100) = 160
Ha csak összeadások és kivonások állnak a műveletsorban, akkor
a műveletsor elején vagy egy + jel mögött a − jel után betett vagy elhagyott zárójel az
mindig nyithatunk zárójelet és tetszőleges he- eredményt megváltoztathatja.
lyen bezárhatjuk azt. Nem változik az ered-
mény akkor sem, ha egy + jel után álló záróje-
let a párjával együtt elhagyunk.
Csak összeadásokat és kivonásokat tartalmazó műveletsorok esetén, ha a zárójel előtt + jel áll, ak-
kor a zárójel elhagyható. Ha a zárójel előtt − jel áll, akkor a zárójel elhagyása után a zárójelben levő
művelet megváltozik, összeadásból kivonás lesz, kivonásból pedig összeadás.
23
Feladatok
1. Végezd el a műveleteket!
1 4 5
a) 3,3 − (− 5,4) b) 46,8 − (− 103,5) c) 5, 7 d) −1
2 3 7
3
e) 523 − 4238 f ) − 505 + (− 3,04) g) 5, 2 h) 4,6 + (− 31,7)
4
2. Melyik különbség pozitív?
3
a) 12 − 7,5 b) − 0, 75 c) 8,3 − 12
4
3 10 25
d) − e) 1, 3 − f ) 0 − 1
3 4 20
3. Két-két összeg, illetve különbség közé tedd ki a megfelelő (<, =, >) jelet! A füzetedben dolgozz!
a) (− 6) + (− 4,9) (− 4) + (− 6,9) b) 53 − 17,53 53 − 17
3 1 3 1 205
c) d) − 41 − 2,05 −41 −
4 2 4 4 1000
4. Végezd el a kivonásokat, majd a két-két különbséget hasonlítsd össze! Hogyan változik meg a
különbség, ha a kisebbítendőt és a kivonandót felcseréljük?
1 1 4 4
5 − 3 3 − 5 2 − − 2 − 0,1 0,1 − 18 − 19 19 − 18
3 3 5 5
5. Végezd el a műveleteket minél ,,észszerűbben’’!
9 7 5
a) − 5,2 − (− 0,3) − 1,37 + (− 0,8) + 0,07 b) 0, 5
2 6 6
1 15 3 30 4 2
c) 0, 75 d) 6, 4 0, 8 0, 4
2 4 4 8 5 5
6. Helyezd el a ( és ) zárójelkártyákat az alábbi műveletsorban minden lehetséges módon! Vá-
laszd szét a kapott műveletsorokat aszerint, hogy az eredményük 103 maradt-e, vagy nem!
9 − 11 + 27 − 5 + 83 = 103
7. Válaszd ki az egyenlőket!
a) 5 − (11 + 22) b) 5 + 11 + 22 c) 5 + 11 − 22
d) (5 + 11) − 22 e) 5 − 11 − 22 f ) 5 − (22 − 11)
g) 5 + (11 − 22) h) 5 − (11 − 22) i) 5 − 22 − 11
8. Vásárolni indultam Ft-tal. 815 Ft-ért zöldséget, 530 Ft-ért szörpöt vettem, az üres üvegekért
pedig kaptam 60 Ft-ot. Mennyi pénzem maradt? Melyik megoldásterv illik a szöveghez?
− 815 − 530 + 60 − (815 − 530 + 60) − (815 + 530 − 60)
− (815 − 530 − 60) − (815 + 530 + 60) − 815 − (530 + 60)
9. Melyik több, mennyivel?
a) 525 − (38 − 3) vagy 525 − 38 b) 1017 + (54 − 26) vagy 1017 + 54 + 26
c) 381 − 39 + 7 vagy 381 − (39 − 7) d) (542 − 28) − (36 − 7) vagy 542 − 28 − 36 − 7
24
10. Kik mennek a szerpentinen? Honnan ismered őket? Számold végig a műveletsorokat! Minden
eredménynek megfelel egy betű.
18 : (6) 4
11) −
13
4 − ( −
2
1)
(
7)
:3
(
8
25
9 16
1
5) )−
9
1 4 : (−6)
( (−8
17
0 7) −
4,8
3 1 20
2
5
) (
14
4 ( − 48
3
−
88 13
3)
− (−3
28
5 − 7 − (−11,5) )−
(−7
−25 − (−
7 37) 3 6
7 8
) 20
4,6 4 5
(2
30
2
E R = 12 H = 5,4 O=1 A=3 N=2 M = 31 I = 27 Y = − 2
3
25
2
A törttel való szorzás a megfelelő törtrész kiszámítását jelenti. Például 3 ⋅ a 3-nak a kétötöd részét
5
jelenti.
5 3
A törtrész kiszámítása különböző módokon történhet. Például: az -nek a részét kiszámíthatjuk
7 4
5 1 5 5
a) következtetéssel: -nek az -része : 4 = ,
7 4 7 28
5 3 5 5 15
-nek a -része pedig ennek 3-szorosa, : 4 3 3 .
7 4 7 28 28
5 3 5 3 15
b) a törtek szorzási szabálya alapján: .
7 4 7 4 28
Törtet törttel úgy szorzunk, hogy a számlálóban levő számok szorzata adja az eredmény számláló-
ját, a nevezőben levő számok szorzata pedig az eredmény nevezőjét.
1. példa
Hogyan végezzük el a szorzást, ha a tényezők tizedes törtek? Mennyi 5,23 · 0,327?
Megoldás
A kijelölt szorzás helyett az 523 · 327 szorzást végezzük el az egész számok 5 2 3 · 3 2 7
körében jól ismert módon. 1 5 6 9
Ez az eredmény azonban a keresett szorzatnak 100 000-szerese, hiszen az 1 0 4 6
első tényező helyett annak 100-szorosával, a második helyett pedig annak 3 6 6 1
1000-szeresével számoltunk. 1 7 1 0 2 1
Az 5,23 · 0,327 szorzat tehát a 171 021 százezredrésze: 1,71021.
Tizedes törteket úgy szorozhatunk, mintha egész számokat szoroznánk. Így kapjuk a szorzat szám-
jegyeit. A szorzatban annyi tizedesjegyet jelölünk ki, amennyi a tényezőkben összesen van.
26
Osztás
Minden számhoz, a 0-t kivéve, van olyan szorzó, amivel a számot megszorozva eredményül 1-et ka-
punk.
1 3 5 1 4 9
Például: 4 1 1 (2) 1 1
4 5 3 2 9 4
Azt a számot, amellyel egy A számot megszorozva 1-et kapunk, az A szám reciprokának nevezzük.
Egy szám értékén nem változtatunk, ha megszorozzuk egy számmal, majd a szorzatot
el is osztjuk ugyanazzal a számmal megszorozzuk a szám reciprokával
7 5 5 7 7 5 3
Például: ⋅ : = = ⋅ ⋅
2 3 3 2 2 3 5
A két műveletsor egyformán kezdődik. Egyenlőségük azt jelenti, hogy
5 3
az -dal való osztás nem más, mint a -del való szorzás
3 5
7 5 5 7 5 3
⋅ : = ⋅ ⋅
2 3 3 2 3 5
2. példa
Mennyi 85,132 : 0,12?
Megoldás
Ha az osztandót és az osztót is ugyanazzal a nem nulla szám- 85,132 : 0,12 = 8 5 1 3 ,2 : 12 = 709,43̇
mal szorozzuk, akkor a hányados értéke nem változik. 11
Két véges tizedes tört osztása bővítéssel mindig visszavezet- 113
hető tizedes tört egész számmal való osztására. Tizedes törtek 52
40
egész számmal való osztásakor pedig ugyanazt az eljárást kö-
4
vetjük, mint a természetes számok osztásakor, csak arra kell
ügyelnünk, hogy amikor az osztandóban elfogynak az egészek, akkor a hányadosban ki kell tennünk
a tizedesvesszőt. Az osztásnál a 4-es maradék ismétlődik, ezért a hányadosnál a 3-as számjegy ismét-
lődni fog. Az eredményt így jelöljük: 709,43̇ .
27
5 3 3 19 7 6 1 5
=1 · · 23 · : · : 19 · · = 5·1· ·1 =
23 2 2 99 6 7 99 99
4. példa
Helyezzünk el egy zárójelpárt az alábbi műveletsorban minden lehetséges módon! Válasszuk ki azokat
az eseteket, amelyekben az eredmény nem változik az eredeti, zárójel nélküli változathoz képest, és
azokat, amelyekben megváltozik a végeredmény!
200 : 5 · 2 : 20 · 100 = 400
Megoldás
Nem változik az eredmény Megváltozik az eredmény
(200 : 5) · 2 : 20 · 100 = 400 200 : (5 · 2) : 20 · 100 = 100
(200 : 5 · 2) : 20 · 100 = 400 200 : (5 · 2 : 20) · 100 = 40 000
(200 : 5 · 2 : 20) · 100 = 400 200 : (5 · 2 : 20 · 100) = 4
(200 : 5 · 2 : 20 · 100) = 400 80 1
200 : 5 2 : (20 100)
200 : 5 · (2 : 20) · 100 = 400 2000 25
200 : 5 · ( 2 : 20 · 100) = 400
Ha csak szorzások és osztások állnak a műveletsorban, akkor
a műveletsor elején vagy egy szorzásjel mögött mindig az osztásjel után betett vagy elha-
nyithatunk zárójelet és tetszőleges helyen bezárhatjuk gyott zárójel az eredményt meg-
azt. Nem változik az eredmény akkor sem, ha egy szor- változtatja.
zásjel után álló zárójelet a párjával együtt elhagyunk.
Csak osztásokat és szorzásokat tartalmazó műveletsorok esetén, ha a zárójel előtt szorzásjel áll, ak-
kor a zárójel elhagyható. Ha a zárójel előtt osztásjel áll, akkor a zárójel elhagyása után a zárójelben
levő művelet megváltozik, szorzásból osztás lesz, osztásból pedig szorzás.
Feladatok
1. Hasonlítsd össze! Tedd ki a megfelelő (<, =, >) jelet! A füzetedben dolgozz!
3 5 7 2 2 7 2 21
a) ⋅ 3 : 7 b) ⋅ ⋅ ⋅ :
5 7 20 3 21 2 30 2
3 7 21 3 7
c) 7-nek a -része 3-nak a -része d) :
5 5 46 2 23
2. A szorzatok közül melyik kisebb 1-nél, melyik nagyobb 1-nél?
4 4 4
a) ⋅ ⋅ b) 0,97 · 0,97 c) 0,75 · 0,36
5 5 5
3 7
d) 1,25 · 1,25 · 1,25 e) 1, 25 ⋅ f ) 0, 872 ⋅ ⋅ 0, 46
5 9
28
29
13. Mennyi a szorzat értéke, ha az azonos betűk azonos számjegyeket, a különbözők pedig külön-
böző számjegyeket jelentenek? ö · c · s · i · h · u · g · i · t · e · s · ó
14. A betűk számjegyeket helyettesítenek. Azonos betűk azonos számjegye- ANYA
ket, különböző betűk különböző számjegyeket jelentenek. Határozzuk meg + A P A
a számjegyeket, ha L = 6! S ZÜLŐ
(Forrás: Imrecze Zoltánné: Aki mer, az nyer!)
30
Hatványozás
A sakkjáték feltalálójáról mesélik a következő történetet:
A legenda szerint az uralkodó felajánlotta neki, hogy bármit kérjen is, azt megkapja érdekes játéka
jutalmául. A szerény ember annyi búzaszemet kért, amennyi a sakktábla utolsó mezőjére kerül,
ha az első mezőre 1 szem búzát, a másodikra 2-t, a harmadikra 4-et, és így tovább, mindegyikre
kétszer annyit teszünk, mint az előzőre. Figyelembe véve, hogy 16 szem búza tömege kb. 1 g, az
uralkodó tudósai kiszámították a kért búza mennyiségét. Mit gondoltok, kb. mennyi búzát kért
a feltaláló? Szerény volt a kérése?
A sakktábla
1. mezőjére 1 szem
2. mezőjére 2 szem
3. mezőjére 2 · 2 = 4 szem
4. mezőjére 2 · 2 · 2 = 8 szem
5. mezőjére 2 · 2 · 2 · 2 = 16 szem
6. mezőjére 2 · 2 · 2 · 2 · 2 = 32 szem
7. mezőjére 2 · 2 · 2 · 2 · 2 · 2 = 64 szem
8. mezőjére 2 · 2 · 2 · 2 · 2 · 2 · 2 = 128 szem
9. mezőjére 2 · 2 · 2 · 2 · 2 · 2 · 2 · 2 = 256 szem
10. mezőjére 2 · 2 · 2 · 2 · 2 · 2 · 2 · 2 · 2 = 512 szem
⁝
64. mezőjére 2 · 2 · 2 · · 2 szem
Ebben a szorzatban 63 db 2-es tényező áll.
A kért búza tömege ≈ 600 000 000 000 t.
Ez az egész Föld több évi búzatermésének felel meg. Így a ,,szerény’’ kívánságot az uralkodó nem
tudta teljesíteni.
Ennyi kettest már leírni sincs türelmünk, pedig olyan szorzásokra, amelyekben ugyanaz a szorzóté-
nyező áll sokszor egymás után, gyakran szükség van.
Az ismételt szorzás rövidítésére vezették be a hatványozás műveletét.
Például a 2 · 2 · 2 · 2 · 2 ismételt szorzást így írjuk le röviden: 25,
és így olvassuk: kettő az ötödiken.
A 2 a hatvány alapja, ez az ismétlődő szorzótényező.
Az 5 a hatvány kitevője, ez a szorzótényezők darabszáma.
5
A 2 = 32 a hatványérték.
hatványkitevő
25 = 32
hatványalap hatványérték
Bármely szám első hatványa megegyezik magával a számmal. Például 61 = 6.
A hatványozás ismétlődő szorzásként való értelmezése nem használható, ha a kitevőben nem 1-nél
nagyobb pozitív egész szám áll. Később látni fogjuk, hogyan lehet értelmet adni olyan hatványoknak
is, amelyekben a kitevőben nem 1-nél nagyobb pozitív egész szám áll.
A sakkjátékról szóló feladatban a 2 hatványait soroltuk egy darabig. Ezt a sort akármeddig is folytat-
hatjuk, csak annyit kell tennünk, hogy kettővel megszorozzuk az előző számot.
31
Például a 210 = 29 · 2 = 512 · 2 = 1024.
Ugyanilyen alapon könnyen elkészíthetjük a 3, a 4, az 5, a 10 vagy bármelyik más szám hatványainak
táblázatát. Persze a 10 hatványainak a kiszámítása a legegyszerűbb. Íme:
103 = 10 · 10 · 10 = 1000, 106 = 10 · 10 · 10 · 10 · 10 · 10 = 1 000 000.
A tízzel való szorzás szabálya alapján 10-nek bármelyik pozitív egész kitevős hatványában annyi 0
áll az 1-es után, amennyi a kitevő.
A táblázatban néhány szám első tíz hatványát látod összegyűjtve.
Kitevő Alap 2 3 4 6 10
1 2 3 4 6 10
2 4 9 16 36 100
3 8 27 64 216 1000
4 16 81 256 1296 10 000
5 32 243 1024 7776 100 000
6 64 729 4 096 46 656 1 000 000
7 128 2187 16 384 279 936 10 000 000
8 256 6 561 65 536 1 679 616 100 000 000
9 512 19 683 262 144 10 077 696 1 000 000 000
10 1024 59 049 1 048 576 60 466 176 10 000 000 000
A táblázatból kikereshetjük például 4-nek az ötödik hatványát. A 45-t a táblázat 4-es oszlopának az
5. sorában találjuk.
45 = 4 · 4 · 4 · 4 · 4 = 1024
Észrevehetjük, hogy ha 2-nek bármelyik két hatványát összeszorozzuk, a szorzatot is megtaláljuk
a kettőhatványok között. Például:
32 8 25 23 (2 2 2 2 2) (2 2 2) 2 2 2 2 2 2 2 2 28 256
5 db 2-es 3 db 2-es 8 db 2-es
Ugyanígy háromhatványok szorzata háromhatvány, tízhatványok szorzata tízhatvány, és így tovább.
Például: 81 · 27 = 34 · 33 = (3 · 3 · 3 · 3) · (3 · 3 · 3) = 37 = 2187
10 000 · 1 000 000 = 104 · 106 = 1010
Ha törtszámot szorzunk többször egymás után önmagával, azt is felírhatjuk hatvány alakban.
13 1 1 1 1
3 4
1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 16
Például:
2 2 2 2 8 2 2 2 2 3
222 8 5 5 5 5 5 625
24 2 2 2 2 16 2 2 2
1, 32 1, 3 1, 3 1, 69
5 5 5 5 4
5 5 5 5 625
0, 93 0, 9 0, 9 0, 9 0, 729 0, 024 0, 02 0, 02 0, 02 0, 02 0, 000 00016
Ha negatív számot szorzunk többször egymás után önmagával, azt is felírhatjuk hatvány alakban.
Ügyeljünk a hatványérték előjelére!
Például: (− 5)4 = (− 5) · (− 5) · (− 5) · (− 5) = + 625
(− 5)3 = (− 5) · (− 5) · (− 5) = − 125
Figyeljük meg, milyen fontos szerepe van a zárójelnek!
Például (− 5)3 ugyanannyi, mint − 53, de (− 5)4 nem ugyanannyi, mint − 54, hiszen (− 5)4 = 625, de
− 54 az 54 ellentettje, azaz − 54 = − 625.
32
Feladatok
8. Pisti szerelmet vallott Jucinak. Juci ezt mindössze két barát-
nőjének mesélte el, szigorú titoktartásra kérve őket. Ezért az-
tán mindkét lány csak másnap, és csak két-két újabb barátnő-
nek adta tovább a titkot. Ezek a lányok is csak másnap
pletykáltak, és csak két újabb embernek, és ez így ment to-
vább….
Hány emberhez juthatott el a hír egy hét alatt?
33
9. Számítsd ki minél ügyesebben! Segít, ha a hatványokat szorzat alakban írod fel.
a) 27 · 53 b) 43 · 252 c) 253 · 43 : 103
d) 206 : 26 e) 383 : 193 f ) 54 · 203 · 3
10. Egy kopár sziklafalon megtapadt egy parányi zuzmó, és évenként megkétszerezte az általa be-
borított területet. 100 év alatt elfedte a teljes sziklafalat. Hány év alatt fedte el a sziklafal felét?
1 1 5 5
… 1 1 0 1 1 0 1 … 8 4 0 1 0 13 13
2 8 8 8
34
2. példa
Írjuk fel kettes számrendszerben a tízes számrendszerben megadott számokat!
3
a) 23,5 b) 19
4
Megoldás:
a) 1 1
24 23 22 21 1
2 4
1
23, 5 16 4 2 1 1 0 1 1 1 1
2
23, 5 = 101111
,
Az egész értéket a tört értéktől itt is vesszővel választjuk el.
b) 1 1
24 23 22 21 1
2 4
3 3 1 1
19 19 16 2 1 1 0 0 1 1 1 1
4 4 2 4
3
19 = 1001111
,
4
Feladatok
1. Írd fel a számok helyi érték szerint kibontott alakját 10 hatványainak segítségével!
1 1
Például: 5641, 28 103 5 102 6 101 4 1 1 2 2 8
10 10
800 070 0,25 302,015 5 000 000 0,003 00 0,0004
35
9. Hány bájt (B) egy kilobájt (kB)? Hány gigabájt (GB) memó-
ria van a telefonodban? Keresd meg az interneten a váltószá-
mokat és tájékozódj, egységesek-e az átváltások!
10. Játék – Először becsüld meg, majd számold is ki, hogy milyen
vastag papíroszlopot kapnál, ha egy papírlapot kettéhajtanál,
majd ismét kettéhajtanál, s az eljárásodat 50-szer megismé-
telnéd! Az egyszerűség kedvéért selyempapírt hajtogatunk,
melyből 100 darab egymásra téve mindössze 1 mm vastag
(210 = 1024 ≈ 1000-rel dolgozz).
11. Hányszor annyi ember él a Föld legnépesebb országában,
mint Magyarországon?
@ Gyűjts adatokat a számoláshoz!
36
A műveletek sorrendje
A műveletek sorrendjére a racionális számok körében ugyanazok a szabályok érvényesek, mint ame-
lyeket már a természetes számok körében megismertünk.
Ezek a szabályok azonban nem szólnak arról, hogy mi a sorrend, ha a műveletek között hatványozás
is szerepel.
Tekintsük át az eddig megismert műveletek sorrendjére vonatkozó szabályokat!
A műveletek elvégzésekor kövessük az alábbi sorrendet:
1. elvégezzük a zárójelben lévő műveleteket, utána
2. a hatványozást,
3. a szorzásokat és az osztásokat,
4. az összeadásokat és a kivonásokat.
Ha azt akarjuk, hogy egy másik művelet megelőzze a hatványozást, akkor zárójelet kell használnunk.
Figyeljük meg a következő két szorzatot!
7 · 23 = 7 · 2 · 2 · 2 (7 · 2)3 = (7 · 2) · (7 · 2) · (7 · 2)
Ebben a szorzatban egy darab 7-es és három da- Ebben a szorzatban három darab 7-es és három
rab 2-es szorzó van, hiszen a 2-est a harmadik darab 2-es szorzó van, hiszen a 7-est és a 2-est
hatványra kellett emelni. is a harmadik hatványra kellett emelni.
Egy összetett műveletsort összegnek, szorzatnak, esetleg hatványnak nevezünk aszerint, hogy
a műveletek sorrendjében mi az utolsó, amit el kell végeznünk. Ha az utolsó elvégzendő művelet
összeadás vagy kivonás, akkor összegnek, ha az utolsó elvégzendő művelet szorzás vagy osztás,
akkor szorzatnak, ha pedig hatványozás, akkor hatványnak nevezzük a műveletsorunkat.
Példa
Állapítsuk meg a következő műveletsorokról, melyik összeg, melyik szorzat és melyik hatvány!
a) 3 · 42 − 5 · 19 b) (3 · 42 + 5) · 19 c) (3 · 42 + 5 · 19)3
Megoldás
A műveleti jelek alá írt számok azt jelzik, hányadik lépésben kell ezt a műveletet elvégeznünk.
a) 3 · 42 − 5 · 19 b) (3 · 42 − 5) · 19 c) (3 · 42 − 5 · 19)3
2.1. 3. 2. 2.1. 3. 4. 2.1. 3. 2. 4.
Látjuk, hogy az a) esetben az utolsó művelet kivonás, ez tehát egy összeg. A b)-ben az utolsó művelet
szorzás, ez tehát egy szorzat. A c)-ben az utolsó művelet hatványozás, ez tehát egy hatvány.
37
Zárójelfelbontás
A) Ha valamihez összeget adunk hozzá, akkor a zárójelet elhagyhatjuk.
Ha egy összeget vonunk ki valamiből, akkor a zárójel elhagyásakor a benne levő műveletek
ellenkezőjükre változnak, a hozzáadásból kivonás, a kivonásból pedig hozzáadás lesz.
1 11 3 1 11 3
Például: 25 25 26
5 10 10 5 10 10
1 11 3 1 11 3
25 25 24
5 10 10 5 10 10
B) Ha egy szorzatot adunk hozzá valamihez vagy egy szorzatot vonunk ki valamiből, akkor a
zárójel elhagyható, hiszen a szorzás és az osztás megelőzi az összeadást vagy kivonást.
Például: 51 (12 3) 51 12 15
22 (12 : 3) 22 12 : 3 26
C) Hasonlóan, ha egy hatványt adunk hozzá valamihez vagy egy hatványt vonunk ki valamiből,
akkor a zárójel elhagyható, hiszen a hatványozás zárójel nélkül is megelőzi az összeadást és a
kivonást.
Például: 29 (42 ) 29 42 45
Vigyázat! 29 + 42 nem ugyanaz, mint (29 4) 2 1089
E) Ha egy hatvánnyal osztunk vagy szorzunk, a zárójel akkor is elhagyható, hiszen a hatványozás a
szorzást és az osztást is megelőzi.
Például: 100 : 52 = 100 : 52 = 100 : 25 = 4
Vigyázat! 100 : 52 nem ugyanannyi, mint (100 : 5)2 = 400
F) Ha egy összeget megszorzunk egy számmal, akkor a zárójelet csak úgy hagyhatjuk el, ha az
összeg minden tagját megszorozzuk a számmal, hiszen a szorzás az összeg minden tagjára vo-
natkozik. Ugyanez a helyzet összeg osztásakor is.
1 1 1 1
Például: 18 18 18 3
3 6 3 6
(49 21) : 7 49 : 7 21 : 7 10
G) Ha egy szorzatot megszorzunk (vagy elosztunk) egy számmal, akkor a zárójel elhagyható, hi-
szen ez a szám (szorzó vagy osztó) egyenrangú a többi tényezővel.
Például: (22 · 4 : 8) · 5 = 22 · 4 : 8 · 5 = 55
(35 : 4 · 12) : 7 = 35 : 4 · 12 : 7 = 15
38
Láthatatlan zárójelek
Előfordul, hogy a zárójel láthatatlanul működik a műveletsorban.
Ez történik például akkor, ha egy osztást tört alakban írunk fel.
25 11
(25 11) : 9 , itt az összeget nem kell zárójelbe tenni, hiszen a törtvonal helyettesíti a zárójelet.
9
Vigyázat! Ha egy törtet osztásként írunk fel, a láthatatlan zárójeleket újra ki kell tenni.
38 6
Például: (38 6) : 4
4
Akkor is ki kell tennünk a zárójelet, ha törtet hatványozunk.
2
2 4 22 4
Például: , de =
3 9 3 3
Akkor is vigyáznunk kell, ha a számlálóban vagy a nevezőben vagy mindkettőben tört áll. Ilyenkor
nem magától értetődő, hogy mi az osztások sorrendje. 18
Például: Nem tudhatjuk, hogy ez az emeletes tört mit jelent:
6
18
18 3
) = 9 vagy (18 : 6)=
18 : (6 : 3= :3 = 6 1
6 3
3
Ilyenkor a törtvonalak hosszúsága veszi át a zárójelek szerepét. A leghosszabb törtvonal helyette-
síti az utolsó osztást. Ezt főtörtvonalnak hívjuk, és az egyenlőségjellel egy sorba írjuk.
Láthatatlan a zárójel akkor is, ha egy összeg vagy egy szorzat a kitevőben szerepel.
Például: 23 + 5 = 28 53 · 2 = 56
Ki kell azonban tennünk a zárójelet akkor, ha hatványt hatványozunk.
Például: 22 = 43 = 64 de 22 = 22 = 28 = 256
3 3 3
Feladatok
1. Végezd el a műveleteket!
1 2 3 2 1 1
a) b) : ⋅ c) 0,72 − 0,48 : (−12)
2 5 4 3 2 5
5 3 5 2 1 3 2 8 3 10
d) : e) 0 f ) :
3 5 3 3 2 7 3 9 5 9
2. Számítsd ki! Ahol lehet, egyszerűsíts! Ha ügyesen egyszerűsítesz, ezeket a feladatokat fejben is
könnyen kiszámíthatod!
2 15 15 4 100 10 9
27 18 21 3 : 2⋅
3 7 3 5 80 9 5
5 4 0, 3 ⋅
3 2
⋅
8 1
: 2 8
1 2 8 7
⋅ ⋅ ⋅ ⋅3
0, 75 2
2 3 10 3 3 3 8 7 3 2
39
1 2 3 4 5 6 7 8 9 2 3 4 5 6 7 8 9 10
9. Mennyi A · B? A B
2 3 4 5 6 7 8 9 10 1 2 3 4 5 6 7 10 9
5 7 8 10 9 7 10 9 8 5
10. Melyik több? 5 ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ vagy 5 ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅
7 10 9 8 5 5 7 8 10 9
11. Öt különböző természetes szám összege 14. Mennyi az öt szám szorzata?
40
Tudáspróba
1. A hatványokat írd szorzat alakba, a szorzatokat írd hatvány alakba!
2
3
25 106 1,23
5
2 2 2 2
7 · 7 · 7 · 7 · 7 · 7 ⋅ ⋅ ⋅ 0,3 · 0,3 · 0,3 2,01 · 2,01
5 5 5 5
2. Melyik nagyobb? Tedd ki a megfelelő (<, =, >) jelet! A füzetedben dolgozz!
3 · 54 (3 · 5)4 1,24 2,12 0,13 0,0012
6 8
2 10 1 1 1
10 2 0, 001
104 2 2
3. Állítsd nagyság szerint csökkenő sorrendbe!
9 8 1223
0,0053 · 102 5,2 : 10 52 000 : 105
17 15 2514
4. Végezd el a műveleteket!
a) 0,023 + (−2,1375) b) 23,18 · (−0,022) c) 0,152 : 2,25
1 3 3 8 22 4
d) 0, 7 : 12 e) f ) 9 5
2 7 5 21 25 15
5. Írd fel zárójelek nélkül a műveletsorokat! Az eredmény nem változhat, csak a műveleti jeleken
változtathatsz, a számok maradjanak változatlanul!
a) 43 + (5 − 12) − (3 − 21 + 12) b) 88 : (28 · 11 : 7) · (15 · 16 : 24)
c) 9 · (111 − 20) − (23 + 2) · 10
6. Írj a keretekbe számokat úgy, hogy igaz állítást kapj!
1 5
a) 5 = 625 b) 4 = 1296 c) + : 3 =− d) · 0,23 − 11,5 = 11,5
2 3
7. Melyik nagyobb? Tedd ki a <, > vagy = jelet! A füzetedben dolgozz!
2 3 3 2
a) a 28 részének a része a 28 részének a része
3 7 7 3
5 2 5 1
b) a 18 részének a része a 18 részének az része
6 3 3 2
8. Párosítsd össze az egymásnak megfelelőket!
13 13
a) Mennyi 80-nak a része? A) 80
5 5
13
b) Melyik szám része a 80? B) 80 2, 6
5
13 13
c) Mekkora része 80-nak a ? C) 80
5 5
13
d) Mennyi 80-nak a 260 százaléka? D) 80
5
41
Betűs kifejezések
„A konkrét és az absztrakt ne legyen elválasztva!”
(Varga Tamás)
6. osztályban így írtuk le szöveggel a tengelyesen tükrös háromszög területének kiszámítási módját:
m m alaphoz tartozó
magasság
a alap
Betűs kifejezést tartalmazó egyenlőséggel, azaz képlettel ezt az összefüggést így írhatjuk le az ábra
jelöléseit használva:
T = a m : 2
A kifejezésben előforduló változók: a és m.
Ha a betűk helyére számokat írunk, és ezekkel elvégezzük a kijelölt műveleteket, akkor megkapjuk
a betűs kifejezés helyettesítési értékét.
42
A változók helyére beírjuk a megadott számokat, majd a kijelölt műveleteket elvégezve megkapjuk a
kifejezés helyettesítési értékét:
b (k + p) = 2 (−1 + 5) = 8
Válasz: A betűs kifejezés helyettesítési értéke 8.
2. példa
a) Keresd a párját! Melyik rajzhoz melyik betűs kifejezés, képlet tartozik?
1 2 3 4
2a b
b
a a a a a a
a 2a b 2a
A) K = 6 a B) T = a a : 2 C) K = 4 a + b D) T = b a : 2
Megoldás
2 – A), 1 – B), 4 – C), 3 – D)
b) Számítsuk ki a 4 jelű sokszög kerületét, azaz a C) jelű betűs kifejezés helyettesítési értékét, ha
a = 5 cm, b = 8 cm!
Megoldás
K = 4 a + b = 4 5 cm + 8 cm = 28 cm. Tehát a kerület 28 cm.
3. példa
Ilyen kerítésekhez kell oszlopokat és léceket rendelnünk az asztalostól.
Két szomszédos oszlopot két vízszintes léc köt össze. Hogyan függ a lécek száma az oszlopok számá-
tól? Adjuk meg képlettel az összefüggést!
Megoldás
Hétköznapi életünket gyakran megkönnyíti, ha meg tudjuk fogalmazni a feladatban rejlő szabályt.
Az oszlopok száma (n) 2 3 4 … 10 n
A közök száma (k) 1 2 3 … 9 n − 1
A lécek száma (l) 1 2 = 2 2 2 = 4 3 2 = 6 … 9 2 = 18 (n − 1) 2
A táblázatból is kiolvasható, hogy a közök száma az oszlopok számánál 1-gyel kevesebb: n − 1.
A lécek száma a közök számának a kétszerese: k 2.
A szabály képlettel: l = k 2 = (n − 1) 2
43
Feladatok
1. Télen a nyári gumit használó autósok 2,5-szer olyan hosszú fékúton tudnak csak megállni, mint
a téli gumit használók ugyanolyan útviszonyok és ugyanakkora sebesség esetén.
a) Adjátok meg a télen is nyári gumit használó autósok fékútját betűs kifejezéssel!
Jelöljük f betűvel a téligumit használók fékútját!
b) Mekkora a nyári gumit használó autós fékútja, ha a téli gumit használóé 10 méter?
c) Mekkora a téli gumit használó autós fékútja, ha a nyári gumit használóé 12,5 méter?
2. Az ábrán látható hasábok éleinek hosszát betűkkel jelöltük. Ugyanaz a betű ugyanolyan hosszú-
ságot jelöl. A testek élei hosszának összegét is megadtuk betűs kifejezésekkel.
a) Melyik testhez melyik betűs kifejezés tartozik?
1 2 3 b 4 b b
b b
a
a
a a a
a a a
aa
a
b b
a b b
a a b b
A) 10 b + 5 a B) 9 a C) 12 b + 6 a D) 12 a
b) Számítsd ki a betűs kifejezésekbe való behelyettesítéssel a testek élvázának hosszát, ha
a = 8 cm, b = 5 cm!
3. a) Hány léc kell az ábrán látható kerítéshez,
ha 2, 3, 4, …, 15, …, n oszlopa van?
b) Írd fel képlettel az oszlopok és a lécek száma közötti
összefüggést!
c) Hány oszlop van, ha 60 lécet használunk fel egy kerítés elkészítéséhez?
44
45
7. Egy kockát az egyik lapjával párhuzamos vágásokkal négyzetes hasábokra fűrészelünk szét.
a) Hogyan függ a vágások számától a kapott testek együttes felszíne?
a
a
a
vágás nélkül 1 vágás után → ezt a két testet kapjuk
A műveletek kapcsolatai
Bizonyos összefüggéseket, szabályokat megértünk általunk ismeretlen nyelven írt könyvekből is.
Ennek oka, hogy sok jelölést használnak egységesen a különböző országokban. Néhány általatok
is használt jel és szimbólum eredetét láthatjátok az alábbi táblázatban.
Megnevezése Jele Eredete
egyenlőségjel = 1557, Robert Recorde (ejtsd: robert rikord; 1510–1558);
kisebb, nagyobb jel <> Gottfried Leibniz (ejtsd: gotfríd lejbnic; 1646–1716)
zárójel () hinduk, 10. század
1. példa
Melyik cédula melyik sorba illik?
A konkrét példa A kapcsolat szavakkal leírva Betűs kifejezésekkel leírva
Egy szám kivonása mindig helyette-
1. 15 − 2 = 15 + (−2) síthető az ellentettjének hozzáadásá- ?
val.
46
1
A a b = b a B a : b a , b 0 C a − b = a + (−b)
b
Megoldás
1 − C, 2 − A, 3 − B
Ha nincs semmilyen kikötés a betűk helyére írható számokra, akkor az alaphalmazon az összes eddig
tanult számot kell érteni. Ebben a feladatban az alaphalmaz az általatok már ismert racionális szá-
mok halmaza.
A racionális számok körében a 0-val való osztást nem értelmezzük.
Ezért írtuk rá erre a kártyára, hogy a b betűvel jelölt osztó (neve-
ző) nem lehet nulla. 1
B a : b a , b 0
Minden esetben jelölnünk kell, hogy az alaphalmaz elemei közül b
melyek azok, amelyekre az egyenlőség nem értelmezhető!
2. példa
Fogalmazzuk meg szavakkal, mit fejeznek ki ezek az egyenlőségek! Egy-egy konkrét példát is írjunk
mindegyikhez!
Megoldás
Az összeg tagjai felcserélhetők.
a + b = b + a
Pl.: 3,5 + 4 = 4 + 3,5 = 7,5
Ha a zárójel előtt + jel áll, akkor a zárójelet elhagyhatjuk.
a + (b + c) = a + b + c
Pl.: 8,4 + (0,3 + 7) = 8,4 + 0,3 + 7 = 15,7.
Ha a zárójel előtt − jel áll, akkor a zárójel elhagyásával együtt meg kell
a − (b + c) = a − b − c változtatni a zárójelben lévő összeadás és kivonás jeleket.
Pl.: 8,4 − (0,3 + 7) = 8,4 − 0,3 − 7 = 1,1.
a − (b − c) = a − b + c Pl.: 8,4 − (0,3 − 7) = 8,4 − 0,3 + 7 = 15,1.
Az összeadás és a kivonás egyenrangú műveletek, mert minden kivonás helyett végezhetünk össze-
adást, és ez fordítva is igaz. Ezért ezt a két műveletet együtt röviden összevonásnak szoktuk nevezni.
A számokkal való szorzás és osztás is egyenrangú műveletek, mert minden osztás helyett végezhetünk
szorzást, és ez fordítva is igaz.
47
A műveletek sorrendje: először a szorzásokat, osztásokat, majd az összevonásokat végezzük el. Ezt
úgy mondjuk, hogy a szorzás és az osztás magasabb rendű művelet, mint az összevonás. Ettől eltérni
csak zárójelek alkalmazásával lehetséges.
3. példa
a) Szorzat összegalakban
A 3 (a + b) = 3 a + 3 b egyenlőséget így fogalmazhatjuk meg szavakkal: összeget tagonként is
lehet szorozni.
Ugyanezt az egyenlőséget szemléltethetjük rajzzal:
a b a b
a b a b
A két téglalap területe egyenlő, ezért 3 (a + b) = 3 a + 3 b
Ez a szemléltetés csak pozitív a, b értékekre alkalmazható. Az egyenlőség azonban nem csak pozitív
számokra érvényes.
Próbáljuk ki, hogy igaz marad-e az egyenlőség a a 6 9 − 6
következő a, b értékekre! b 15 −3 −1
Megoldás
3 (a + b) 3 a + 3 b
3 (6 + 15) = 3 21 = 63 = 3 6 + 3 15 = 18 + 45 = 63
3 (a + b) 3 a + 3 b
3 {9 + (−3)} = 3 {9 − 3} = 3 6 = 18 = 3 9 + 3 (−3) = 27 − 9 = 18
3 (a + b) 3 a + 3 b
3 {− 6 + (−1)} = 3 {− 6 − 1} = 3 (−7) = –21 = 3 (− 6) + 3 (−1) = −18 − 3 = –21
Mind a három esetben igaz maradt az egyenlőség.
A szorzat összeggé alakítását beszorzásnak nevezzük.
b) Összeg szorzatalakban
Ha az előző táblázat oszlopait felcseréljük, akkor ezt kapjuk:
3 a + 3 b = 3 (a + b)
A bal oldali összeg mindkét tagjában szerepel ugyanaz a szorzótényező, ezért szorzattá tudjuk alakítani
az összeget. A közös tényező lesz a szorzat egyik tényezője, a közös tényező szorzópárjainak összege
pedig a másik tényezője.
Az összeg szorzattá alakítását kiemelésnek nevezzük.
48
4. példa
Válasszuk ki azt a betűs kifejezést, amelyet az egyenlőség jobb oldalára írva igaz állítást kapunk!
a) x + 2 (x + 5) =
A) x + (2 x + 2 5) B) x + 2 x + 10 C) x + 2 x + 5 D) 3 x + 10
b) y − 2 (y − 5) =
A) y − (2 y − 2 5) B) y − 2 y − 2 5 C) −1 y + 2 5 D) −1 y + 10
Megoldás
a) A bal oldali betűs kifejezés átalakításai:
x + 2 (x + 5) = x + (2 x + 2 5) tagonként beszorzunk,
x + (2 x + 2 5) = x + 2 x + 10 felbontjuk a zárójelet, elvégezzük a kijelölt szorzást
1 x + 2 x + 10 = 3 x + 10 összevonunk.
Csak a C) nem átalakítása az adott kifejezésnek.
b) A bal oldali betűs kifejezés átalakításai:
y − 2 (y − 5) = y − (2 y − 2 5) tagonként beszorzunk,
y − (2 y − 2 5) = y − 2 y + 2 5 a zárójel előtt kivonásjel áll, ezért a zárójelben lévő
kivonásjelet összeadásjelre változtatjuk,
1 y − 2 y + 2 5 = −1 y + 2 5 = −1 y + 10 összevonunk, és elvégezzük a kijelölt szorzást.
Csak a B) nem átalakítása az adott kifejezésnek.
5. példa
Az olyan egyenlőséget, amelyik igaz, bármilyen számot is írunk a betűk helyére, azonos egyenlő-
ségnek (azonosságnak) nevezzük. Az alábbi egyenlőségek közül melyik azonos egyenlőség (azo-
nosság), és melyik nem az?
x
a) 2 ( x 5) 2 x 10 b) 2 ( x 5) 2 x 10 c) 1; x 0 d) | x | 1 x 1
x
Megoldás
Az a) egyenlőség azonosság, hiszen összeget tagonként is szorozhatunk.
A b) egyenlőség csak x = 0-ra igaz, nem azonosság.
A c) egyenlőség azonosság, mert kikötöttük, hogy az x értéke nem lehet 0, mert a 0-val való osztást
nem értelmezzük.
A d) egyenlőség csak a nemnegatív számokra igaz, tehát nem azonosság.
A már tanult ismeretek felhasználásával indokoljuk a válaszunkat:
Ha csupa szorzás szerepel egy műveletsorban, a zárójel elhagyásával a műveletsor eredménye
nem változik meg. Ezért 2 (x 5) = 2 x 5.
A szorzat tényezői felcserélhetők.
Ezért a 2 (5 x) = 2 x 10 egyenlőséget így is felírhatjuk: 2 5 x = 2 10 x
A szorzásokat elvégezve ezt kapjuk: 10 x = 20 x
Csak a nullára igaz, hogy a 10-szerese egyenlő a 20-szorosával, ezért x = 0.
49
Jegyezd meg!
A szorzás jelét, ha ez nem okoz félreértést, elhagyhatjuk.
x 1 1 5 x 5x 5 5
Például itt elhagyhatjuk: 3 x y = 3xy; x x ; x x.
2 2 2 3 3 3 3
1 1
Itt nem: 6 5 ≠ 65; x 2 ≠ x2; 3 3
2 2
A „láthatatlan” zárójeleket ki kell tennünk, ha más alakban írjuk fel a kifejezést.
15 2 x 2 x 5 (2 x)
15 : (1 2) ; (2 x) : 3 ; 5
1 2 3 2 2
Egy összetett műveletsort összegnek, szorzatnak, esetleg hatványnak nevezünk aszerint, hogy a
műveletek sorrendjében mi az utolsó művelet, amelyet el kell végeznünk.
Például:
összegek: 2 3 + 4; a 3 + 4; 2 b − 4; a2 + a; 5 − 3 x; 5 + (−3 x)
Az összegben az utolsó elvégzendő művelet az összeadás vagy a kivonás.
1 1
szorzatok: 8 5; (5 + 4) 7; (a + 4) 7; 0,9 (5 + a); x : 4; x ⋅ ; (2 x) ; (2 + x) : 3
5 3
A szorzatban az utolsó elvégzendő művelet a szorzás vagy az osztás.
x
2
4 2 3 3
hatványok: 3 ; (5 − 3) ; (3 + 4) ; (5 x) ;
4
A hatványban az utolsó elvégzendő művelet a hatványozás.
Feladatok
1. Idézzük fel a műveletek tulajdonságairól és a zárójel használatáról tanultakat többféleképpen:
konkrét példákkal, szavakkal megfogalmazva és betűs kifejezések segítségével! A táblázatban
ezek közül kettő-kettő szerepel minden sorban. Padtársaddal beszéljétek meg, mit írnátok a
színes kártyákra!
A konkrét példa A kapcsolat szavakkal leírva Betűs kifejezésekkel leírva
9 9
4 3 4 4 3 B ? 4 (a + b) = 4 a + 4 b
4 4
50
6 14 + 6 21 = 6 (14 + 21) E ? 6 a + 6 b = 6 (a + b)
y y y
3. Add meg a szakaszok hosszát összeg és szorzat alakban is!
a) x 1 x 1 b) 2 2 2
x x y y y
| | | | | | | | | | | |
| | |
1 |
1 | | | | |
2 |
2 |
2 |
51
7. Válaszd ki azt a betűs kifejezést, amelyet az egyenlőség jobb oldalára írva a változó minden érté-
ke esetén igaz állítást kapunk! Több megoldás is lehetséges.
a) a + 3 (a + 4) =
A) a + (3 a + 3 4) B) a + 3 a + 12 C) a + 3 a + 7 D) 4 a + 12
b) b − 5 (4 − b) =
A) b − (5 4 − 5 b) B) b − 5 4 − 5 b C) b − 5 4 + 5 b D) 6 b − 20
8. a) Döntsd el, hogy az alábbi műveletsorokban melyik műveletet kell utoljára elvégezni!
A) 5 4 + 3 2 B) (5 − 4) (3 + 1) C) (2 8 − 16)2 D) 2 + 3 (6 − 2)
E) 18 − 2 3 F) (5 + 2) 3 8 G) 7 : 2 − 5 4 H) 52 42
b) Melyik műveletsor (számkifejezés) melyik halmazba tartozik?
A B C
A = {összeg} B = {szorzat} C = {hatvány}
9. a) Döntsd el, hogy az alábbi műveletsorokban melyik műveletet kell utoljára elvégezni!
A) a − b 2 B) a 4 − c 8 C) a − 4 (a + 1) D) (6 − a) 3 : 2
2 2
E) 18 − 2 a F) (2 a − 16) G) (a : 2 − a) 4 H) a2 42
b) Melyik műveletsor (betűs kifejezés) melyik halmazba tartozik?
A B C
A = {összeg} B = {szorzat} C = {hatvány}
10. Válaszolj betűs kifejezésekkel a kérdésekre!
a) Másfél órát utaztunk kisvasúttal, a órát utaztunk hajóval. Hány órát voltunk úton?
b) Egy apa 28 évvel idősebb a fiánál. Az apa b éves. Hány évesek együtt?
c) Melyik az a szám, amelyik 500-zal nagyobb, mint c szám 3-szorosa?
d) Két szám különbsége 7,2. A kisebbik szám d. Melyik a másik szám?
e) Két testvér együtt 83 kg. Az egyik tömege e kg-mal több a másikénál. Hány kg a másik testvér?
f ) A természetes számok körében három egymást követő szám közül a legkisebb f. Mennyi a
három szám összege?
g) A természetes számok körében három egymást követő szám közül a legnagyobb g. Mennyi a
három szám összege? Mennyi a lehetséges legkisebb összeg értéke?
h) Egy kétjegyű szám számjegyeinek összege 17. A tízesek helyén h áll. Mi áll az egyesek he-
lyén? Milyen szám lehet h?
52
3
A a − 3 B 6a2 a C D 6a
7
b) Milyen műveleteket kell utoljára elvégezni a betűs kifejezésekben?
c) Döntsétek el a padtársaddal, hogy melyik betűs kifejezés kerül az egyes halmazokba!
Összeg Szorzat Hatvány
53
A B C D E
c) A c szám a 2,5-szeresé-
1
3,5 c c + 2,5 c c c c c c + 2,5 4 c − 0,5 c
vel növelve 2
A d szám 2,5-del növel- 5 2d 5
d) d 2,5 d + 2,5 +d 1,5 + d + 1
ve 2 2
Megoldás
3 4 4
a) D, mert a : a , és ez a-nak a -a.
4 3 3
b) E, mert b + 3 b = 4 b, és ez b-nek a 4-szerese.
c) D, mert c + 2,5 = a c szám 2,5-del növelve.
d) A, mert d 2,5 = a d szám 2,5-szerese.
2. példa
a) Színezzük ki az első példában szereplő betűs kifejezések közül rózsaszínnel az összegeket ,
különbségeket és kékkel a szorzatokat, hányadosokat !
b) Az alábbi három kifejezés közül melyiket tudjuk felírni kéttényezős szorzat alakban?
a ⋅3 3 2d 5
a:
4 4 2
Megoldás
a)
3 a ⋅3 6 3 3
a) Az a szám -e ⋅a a⋅ a: a 0,75
4 4 8 4 4
9
b) Az a szám 3-szorosa b + b + b 2 b + b 4 b − b ⋅b b + 3 b
3
Az a szám 2,5-szeresé- 1
c) 3,5 c c + 2,5 c c c c c c + 2,5 4 c − 0,5 c
vel növelve 2
Az a szám 2,5-del nö- 5 2d 5
d) d 2,5 d + 2,5 +d 1,5 + d + 1
velve 2 2
54
3. példa
Egytagú betűs kifejezések szerepelnek ezeken a kártyákon:
5 x 5 x2
x 3 a ⋅x 0,5 x2 a 2 3 b2 −2 x
2 4 4
a) Színezzük pirossal az együtthatókat! Ha szükséges, írjuk át a kifejezéseket a megfelelő szorza-
talakba!
b) Válasszunk ki közülük kettőt úgy, hogy azok összege egytagú betűs kifejezés legyen!
c) Válasszunk ki közülük kettőt úgy, hogy azok összege ne legyen egytagú betűs kifejezés!
Megoldás
a) Pirossal színeztük az együtthatókat:
5 1 5
1 x 3 a 0,5 x2 a 2 ⋅x 3 b2 −2 x ⋅x x2
2 4 4
b) Két példát emelünk ki a lehetőségek közül:
–– Az a szám 3-szorosához az a szám 2-szeresét adva, az a szám 5-szörösét kapjuk
55
5 5 3
–– Bármely szám 0,5-szereséhez (feléhez) a − -szeresét ( − részét) adva, a szám − -szeresét
3 4 4 4
( − részét) kapjuk. Ez igaz az x2-re is.
4
5 5 2 5 3
0,5 x2 + x 2 = 0, 5 x 2 x 2 x 2
4 4 4 4 4
c) Két példát emelünk ki a lehetőségek közül:
3 a , 1 x Ez a két kifejezés nem vonható össze, mert ha a változókat különböző betűkkel
jelöljük, akkor lehet, hogy a = x, de nem biztos.
Az összegük: 3 a + 1 x
5
⋅ x , 0,5 x2 Ez a két kifejezés azért nem vonható össze, mert az x2 és az x más-más számot
2 is jelölhet. (Az x2 = x csak két esetben teljesül: ha x = 0 vagy x = 1. Minden
más esetben az x2 és az x különböző számot jelöl.)
5
Az összegük: x 0, 5 x 2
2
Azok az egytagú betűs kifejezések vonhatók össze, amelyek legfeljebb csak az együtthatójukban
különböznek. Az ilyen kifejezéseket egyneműeknek nevezzük.
Az egynemű kifejezéseket összeadhatjuk, kivonhatjuk, azaz összevonhatjuk.
4. példa
Vonjuk össze a többtagú betűs kifejezéseket!
a) 3 x + 5 − 6 x + 8 + 7 x − 2 b) x + 0,5 x2 + 3 x2 − 2 x
Megoldás
a) Az egynemű tagokat és az előttük lévő műveleti jeleket ugyanolyan színű keretbe tettük:
4 x + 11
Az összevonás után ezt kaptuk:
3 x + 5 − 6 x + 8 + 7 x − 2 = 4 x + 11
Próbáljuk ki az összevonás helyességét behelyettesítéssel!
Az eredeti betűs kifejezésbe behelyettesítünk egy racionális számot, például az 1-et.
3 x + 5 − 6 x + 8 + 7 x − 2 = 3 1 + 5 − 6 1 + 8 + 7 1 − 2 = 3 + 5 − 6 + 8 + 7 − 2 = 15
Az összevonással kapott kifejezésbe is helyettesítsük be az 1-et!
4 x + 11 = 4 1 + 11 = 4 + 11 = 15
56
A kijelölt műveleteket elvégezve megállapítható, hogy az eredeti és az összevonással kapott betűs ki-
fejezés helyettesítési értéke is 15.
Ez azonban még nem jelenti azt, hogy biztosan helyesen végeztük el az összevonást.
Ha a betűs kifejezésben szereplő betűk helyére számokat írunk, akkor behelyettesítést végzünk.
Ha a műveleteket az így kapott számkifejezésekkel elvégezzük, akkor a betűs kifejezés helyettesí-
tési értékét kapjuk meg.
b) Az a) feladatban leírt lépések szerint végezzük el az összevonást!
x + 0,5 x2 + 3 x2 − 2 x = 1 x − 2 x + 0,5 x2 + 3 x2 = −1 x + 3,5 x2
Próbáljuk ki az összevonás helyességét behelyettesítéssel!
Az eredeti betűs kifejezésbe behelyettesítünk egy racionális számot, például a 2-t.
x + 0,5 x2 + 3 x2 − 2 x = 2 + 0,5 22 + 3 22 − 2 2 = 2 + 2 + 12 − 4 = 12
Az összevonás után kapott kifejezésnek is kiszámítjuk a helyettesítési értékét.
−1 x + 3,5 x2 = −2 + 3,5 22 = −2 + 3,5 4 = −2 + 14 = 12
A kijelölt műveleteket elvégezve megállapítható, hogy az eredeti és az összevonással kapott betűs ki-
fejezés helyettesítési értéke is 12.
Feladatok
1. Tegyél ki műveleti jeleket és zárójeleket úgy, hogy igaz legyen az egyenlőség! A füzetedben
dolgozz!
a) 0 = 5 5 5 5 1=5 5 5 5 2=5 5 5 5
3=5 5 5 5 10 = 5 5 5 5 5=5 5 5 5
b) 4 a = a a a a 0=a a a a a4 = a a a a
2
a + 2a = a a a a a2 = a a a a 1=a a a a
2. A gyerekek Kürschák József híres magyar matematikus születési év-
számának jegyeivel játszottak. Melyik egyenlőség hibás?
a) −15 = 1 − 8 (6 − 4) b) 0,5 = 1 − (8 − 6) : 4
16
c) 3 = 1 8 : 6 4 d) 1 (8 : 6) 4
3
1
e) 1 : (8 6) 4 f ) 3 = 1 : (8 6 : 4)
3
a) n + k + n + k + n + k + n + k + n + k + n + k + n + k + n + k + n + k + n + k + n + k
b) 11 n + 11 k c) 11 n + k d) (n + k) 11
57
4. a) A bal oldali táblázatban szereplő kifejezéseket a jobb oldali táblázatban olyan alakban adtuk
meg, amelyben nem szerepelnek számok. Keresd meg, mely kifejezések tartoznak össze! Ha
jól dolgoztál, a sárga mezőbe írt betűkből egy 3. századi görög matematikus nevét kapod. Mi
a neve az „algebra atyjának” tartott matematikusnak?
6 x P x x + x x + x x + x x + x x
x4 N (x − y) (x − y)
x2 y O x x y
5 x2 H x y x y
(x y)2 S x + y + x + y + x + y
3 x y I x x x x
(x − y)2 A x y + x y + x y
− 4 x T (−x) + (−x) + (−x) + (−x)
(2 x)3 Z −x y y − x y y − x y y
3 (x + y) O (x + x) (x + x) (x + x)
−3 x y2 D x + x + x + x + x + x
3 3 a
5 y ⋅b x y a2 a b2
4 5
58
8. Az egynemű tagok összevonásával írd fel egyszerűbb alakban a betűs kifejezéseket!
a) 8a + 4a − 7a + 5a b) 9b − 4b − 3b + 6b − 8b
c) 9c + 3c − 4c − 6c − 8c d) −5d + d − 3d + 9d − d
9. Az egynemű tagok összevonásával írd fel egyszerűbb alakban a betűs kifejezéseket!
a) 2x + 5x − 8 + 9 − 3x + 8 − 7x b) 8 − 2y − 3y − 5 + 8y
c) 16c + 8 − 2c − 4 + 4c − 2 + 6c d) −3 − 5d + 6 − d + 3
10. Mind a három betűs kifejezésbe behelyettesítettük a szám-
egyeneseken látható számokat. A helyettesítési értéküktől
függően kiszíneztük azokat a jelölésnek megfelelő módon.
Melyik számegyenes melyik kifejezéshez tartozik? negatív nulla pozitív
Add meg az összetartozók betűjelét!
a) 5x − (3 + 2x) b) 5x − (2x − 3) c) 5x − 2(x + 3)
A) x B) x C) x
−4 −3 −2 −1 0 1 2 3 4 −4 −3 −2 −1 0 1 2 3 4 −4 −3 −2 −1 0 1 2 3 4
11. Végezd el az összevonásokat! Az összevonás helyességét vizsgáld meg a változó megadott érté-
kénél az eredeti és az új kifejezés helyettesítési értékének kiszámításával!
a) 8 x − (3 + 2 x + 12) − 4 x + 6 = x=0
b) (5 x − 2) + (7 + 11 x) − (3 x + 2) = x = −1
c) (4 x − 12) + (6 x + 3 y) − (9 + 10 y) = x = 2; y = −2
d) (2 x + 5 y) − (3 x y + 2 y) + (2 x y − 5 x) = x = 0,1; y = − 0,2
x− y x y
a) x2 − y2 b) (x − y)2 c) (x − y) (x + y) d) e) −
2 2 2
59
14. A bűvös csillagok minden egyenese mentén egyenlő a számok, illetve a betűs kifejezések összege.
a) Mi a bűvös szám az A) csillagban?
b) Milyen számok kerülnek az üres helyekre?
A) B)
K L M N
60
Az egyenlet illetve egyenlőtlenség megoldása azt jelenti, hogy azon számok közül, amelyek
szóba jöhetnek (az alaphalmaz elemei) kiválasztjuk azokat, amelyek az egyenlőséget illetve
az egyenlőtlenséget igazzá teszik.
Ha nincs megadva az alaphalmaz, akkor ugyanazok a szabályok érvényesek, amelyek a betűs ki-
fejezésekre is: az alaphalmaz a legbővebb olyan számhalmaz, amire az azokban előforduló műve-
letek értelmezhetők.
Elevenítsük fel az egyenlőségek megoldásáról tanultakat!
1. példa
Gondoltam egy számot, hozzáadtam 2-t, a kapott szám 3-szorosát vettem, a szorzatot 8-cal csökkentve
40-et kaptam. Melyik ez a szám?
Megoldás
Jelöljük a gondolt számot -gel! Jegyezzük le a feladványt egyenlettel, majd visszafelé gondolko-
zással vagy más szóval lebontogatással oldjuk meg!
( + 2 ) 3 − 8 = 40 Melyik az a szám, amelyből 8-at kivonva 40-et kapunk?
( + 2 ) 3 = 48 Melyik az a szám, amelynek 3-szorosa 48?
+ 2 = 16 Melyik az a szám, amihez 2-t adva 16-ot kapunk?
= 14
Válasz: A gondolt szám 14.
Az ellenőrzés során a feladat szövegébe helyettesítjük be a kapott számot.
(14 + 2) 3 − 8 = 16 3 − 8 = 48 − 8 = 40 Helyesen oldottuk meg a feladatot.
2. példa
5 x 4
Oldjuk meg az 10 3 egyenletet!
3
Megoldás
Oldjuk meg az egyenletet lebontogatással!
Melyik az a szám , amelyhez 10-et adva 3-at kapunk?
5 x 4
+ 10 = 3 = 3 − 10 = −7
3
Melyik az a szám , amelyet 3-mal osztva −7-et kapunk?
5x 4
− 7 = −7 3 = −21
3
Melyik az a szám , amelyhez 4-et adva −21-et kapunk?
5 x + 4 = −21 = −21 − 4 = −25
5 x = −25 Melyik az a szám , amelynek az 5-szöröse −25?
= −25 : 5 = −5
x = −5
61
Ellenőrzés:
Helyettesítsük be a (−5)-öt az egyenlet bal oldalán álló kifejezésbe, és számítsuk ki a helyettesítési
értékét!
5 (5) 4 25 4 21
10 10 10 7 10 3
3 3 3
Mivel az eredeti egyenlet jobb oldalán állóval megegyező számot kaptunk, az egyenlet megoldása
helyes.
3. példa
Oldjuk meg az egyenleteket!
a) 5 x + 3 x − 7 = 21
Megoldás
Az egyenlet Az egyenlet megoldásának lépései
5 x + 3 x − 7 = 21
(5 + 3) x − 7 = 21 összevonjuk az egynemű tagokat
8 x − 7 = 21 / + 7 lebontogatással folytatjuk az eljárást
8 x = 28 / : 8
x = 3,5
Ellenőrzés:
Az eredeti egyenlet bal oldalába behelyettesítünk:
5 3,5 + 3 3,5 − 7 = 17,5 + 10,5 − 7 = 28 − 7 = 21
Mivel az egyenlet jobb oldalán is 21 szerepel, a megol-
dás helyes.
b) x + 3 − (4 x − 2) = − 4
Megoldás
Ha az egyenlet egyik oldalán zárójeles kifejezés szerepel, akkor az első lépésben célszerű felbon-
tani a zárójelet.
Az egyenlet Az egyenlet megoldásának lépései
x + 3 − (4 x − 2) = − 4
x + 3 − 4 x + 2 = − 4 felbontjuk a zárójelet
1 x − 4 x + 3 + 2 = − 4 csoportosítjuk az egynemű tagokat
(1 − 4) x + 5 = − 4 összevonjuk az egynemű tagokat
−3 x = − 9 lebontogatással folytatjuk az eljárást
x = 3
Ellenőrzés:
Az eredeti egyenlet bal oldalába behelyettesítünk:
3 + 3 − (4 3 − 2) = 6 − (12 − 2) = 6 − 10 = − 4
Mivel az egyenlet jobb oldalán is − 4 szerepel, a megol-
dás helyes.
62
c) x + 3 − 2 (x − 1) = − 4
Megoldás
Ha az egyenletben egy zárójeles kifejezés számmal való szorzása áll, akkor első lépésben célszerű
a beszorzást elvégezni.
Az egyenlet Az egyenlet megoldásának lépései
x + 3 − 2 (x − 1) = − 4
x + 3 − (2 x − 2) = − 4 elvégezzük a beszorzást
5 2
d) x 3 x 17
4 3
Megoldás
Ha az egyenlet ugyanazon oldalán olyan kifejezések szerepelnek, amelyek együtthatója tört, ak-
kor az első lépésben célszerű ezek együtthatóit közös nevezőjű tört alakban megadni.
Az egyenlet Az egyenlet megoldásának lépései
5 2
x 3 x 17
4 3
5 2 csoportosítjuk az egynemű tagokat
x x 3 17
4 3
15 8 bővítjük az együtthatókat
x x 3 17
12 12
15 8 x 3 17 összevonjuk az egynemű tagokat
12 12
7
x 3 17
12
63
Feladatok
1. Írj a feladat szövegének megfelelő egyenletet, oldd meg, majd ellenőrizd a megoldásodat!
a) Melyik számhoz kell 5-öt adni, hogy −12-t kapjunk?
b) Mennyit kell hozzáadni (− 6)-hoz, hogy 11 legyen az összeg?
2
c) Melyik szám 9,5-szerese a (−19)? d) Melyik szám 3-szorosa a ?
5
2 2
e) Melyik szám harmada a ? f ) Melyik szám -e a 3?
5 5
2. Lehetőleg fejben oldd meg az egyenleteket! Ellenőrizd a megoldásodat!
a) 6,2 + a = 3,1 b) b − 12,2 = 20 c) 15 − c = −5 d) − 4 − d = 1
5 11 5
e) −5 − e = −2 f ) f g) g − 0,8 = 1,5 h) 2, 6 h
3 6 2
3. Lehetőleg fejben oldd meg az egyenleteket! Ellenőrizd a megoldásodat!
a) a 9 = 4,5 b) b (− 40) = 20 c) − 0,1 c = 0,05 d) d 1,1 = 0
2 3 5 5 5
e) e 1 f ) 4 f g) :g = h) 7, 5 : h
3 2 3 6 2
4. A természetes számok közül melyek teszik igazzá az egyenleteket? Ellenőrizd a megoldásodat!
x x
a) 3 x = 9 b) 4 x = 6 c) 5 d) 20
3 5
3 5 5 30
e) −5 x = 0 f ) 0 = g) :x= h) x : 0, 8 =
x 3 6 2
64
5. Mely számok teszik igazzá az egyenleteket az egyes alaphalmazokon? Másold le a füzetedbe a
táblázatot, és írd bele a válaszaidat!
Alaphalmaz Természetes Negatív egészek Racionális
{5; 10; 15; 20}
Egyenlet számok halmaza halmaza számok halmaza
4 x + 15 = 95
−10,2 − 3 x = 40,8
1
18, 75 : x 1
4
6. Az ugyanolyan színű mezőkön lévő számok közül a kör jobb felén lévőt behelyettesítve a sárga
körben lévő betűs kifejezésbe, a kör bal felén lévő számot kapjuk meg.
Milyen számok kerülnek a kérdőjelekkel jelölt helyekre?
a) b) c)
1 9 ? 3 10 3
242 20 7 ? 1 0
9x 1 8 3x 4x 2
? ? 11 ? ? ?
80 0 1 0 14 ?
65
Megoldás
A bögrék tömegét úgy állapítjuk meg, hogy minden lépésben a mérlegek mindkét oldaláról ugyan-
annyi mérősúlyt vagy bögrét veszünk le. Ha ezt nem tudjuk megvalósítani, akkor a mérleg mindkét
oldaláról levesszük a rajtuk lévő bögrék és mérősúlyok felét.
Mindkét oldalról levettünk 2-2 kg-ot: Mindkét oldalról levettünk 3-3 kg-ot:
Mindkét oldalról levettünk 2-2 bögrét: Mindkét oldalról levettünk 2-2 bögrét:
66
4 kg = 4 kg 6 kg > 5 kg
Helyes a megoldásunk.
A megoldás során csak úgy változtattunk, hogy ne változzon meg a mérlegek állása.
b) Írjunk a példában szereplő egyensúlyban lévő mérlegről egyenletet! Jelöljük egy-egy bögre töme-
gét b-vel! Az egyenlet megoldása során használjuk az egyenlet mindkét oldalának azonos változtatá-
sára utaló rövid jelölést!
Megoldás
3 + 2b = 2 + 4b
3 + 2b − 2 = 2 + 4b − 2 / − 2 ( mindkét oldalból elveszünk 2-t)
1 + 2b = 4b / öv. mindkét oldalon összevonjuk az egynemű
kifejezéseket
1 + 2b − 2b = 4b − 2b / − 2 b (mindkét oldalból elveszünk 2 b-t)
1 = 2b / öv. (mindkét oldalon összevonjuk az egynemű
kifejezéseket)
1 : 2 = 2b : 2 / : 2 (mindkét oldalt osztjuk 2-vel)
0,5 = b
Ugyanarra az eredményre jutottunk: egy bögre tömege 0,5 kg.
Az egyenlet megoldása során arra törekedtünk, hogy az egyik oldalon csak egy szám, a másik
oldalon csak b maradjon.
67
Ellenőrzés:
Az egyenlet bal oldalán álló kifejezésbe helyettesítsük be a b-re kapott számot:
3 + 2 b = 3 + 2 0,5 = 3 + 1 = 4
Az egyenlet jobb oldalán álló kifejezésbe is helyettesítsük be a b-re kapott számot:
2 + 4 b = 2 + 4 0,5 = 2 + 2 = 4
A két helyettesítési érték egyenlő. Helyesen oldottuk meg az egyenletet.
2. példa
Oldjuk meg a 4 (x + 5) − 18 = 10 egyenletet többféleképpen is!
Megoldás
Lebontogatással Mérlegelvvel
4 (x + 5) − 18 = 10 4 (x + 5) − 18 = 10 / + 18
4 (x + 5) = 28 4 (x + 5) − 18 + 18 = 10 + 18 / összevonás
x + 5 = 7 4 (x + 5) = 28 / : 4
x = 2 4 (x + 5) : 4 = 28 : 4
x + 5 = 7 / − 5
x + 5 − 5 = 7 − 5 / összevonás
x = 2
Folyamatábrával:
+5 ·4 −18
x x+5 4 · (x + 5) 4 · (x + 5) − 18
:4
=
−5 +18
2 7 28 10
Szakaszos ábrázolással:
x 5 x 5 x 5 x 5
x=2 x x x 5 5 5 5
8 2 18
10
68
Ellenőrzés:
4 (2 + 5) − 18 = 4 7 − 18 = 10
3. példa
Oldjuk meg a (− 6) x + 8 = −x + (−12) egyenletet!
Megoldás
Mérlegelvvel célszerű az egyenletet megoldani. Az egyenlet megoldásának lépéseit röviden le is írjuk.
(− 6) x + 8 = −x + (−12) / − 8 Mindkét oldalból vonjunk ki 8-at!
(− 6) x = −x + (−20) / + x Mindkét oldalhoz adjunk hozzá x-et!
(−5) x = −20 / : (−5) Mindkét oldalt osszuk el (−5)-tel!
x = 4
Ellenőrzés:
Az egyenlet bal oldalán álló kifejezésbe helyettesítsük be az x-re kapott számot:
(− 6) x + 8 = (− 6) 4 + 8 = −24 + 8 = −16
Az egyenlet jobb oldalán álló kifejezésbe is helyettesítsük be az x-re kapott számot:
−x + (−12) = − 4 + (−12) = −16
A két helyettesítési érték egyenlő. Helyesen oldottuk meg az egyenletet.
4. példa
Oldjuk meg az 5 x + 3 x − 7 = 20 + 2 x − 9 egyenletet!
Megoldás
Mérlegelvvel célszerű az egyenletet megoldani.
5 x + 3 x − 7 = 20 + 2 x − 9 / öv. Összevonjuk az egynemű kifejezéseket.
8 x − 7 = 2 x + 11 / − 2 x Mindkét oldalból levonunk 2 x-et.
6 x − 7 = + 11 / + 7 Mindkét oldalt növeljük 7-tel.
6 x = 18 / : 6 Mindkét oldal hatodrészét vesszük.
x = 3
Ellenőrzés:
Bal oldal: 5 3 + 3 3 − 7 = 24 − 7 = 17
Jobb oldal: 20 + 2 3 − 9 = 20 + 6 − 9 = 17
A két helyettesítési érték egyenlő. Helyesen oldottuk meg az egyenletet.
69
Játék
Számfogócska
Két kártyára írjon fel a játékvezető egy-egy betűs kifejezést úgy, hogy ne lássák a játékosok, mi van
a kártyákra írva! (A kifejezések olyanok legyenek, hogy ha közéjük egyenlőségjelet teszünk, akkor a
kapott egyenletet a tanult módszerekkel meg tudjuk oldani. A kifejezések szerkezetéről tájékoztassuk
a játékosokat.) Például írjuk ezt az egyikre:
5 x + 7 , és ezt a másikra 8 x + 1 . A játékosok számokat mondanak. A játékvezető megmondja, hogy
a mondott számra milyen értéket adnak az egyes kifejezések.
Ha a mondott szám 4, akkor 5 x + 7 = 5 4 + 7 = 27; 8 x + 1 = 8 4 + 1 = 33.
Ilyen táblázatot készíthetünk:
x értéke 0 4 5 6 3 2
5 x + 7 értéke 7 27 32 37 22 17
8 x + 1 értéke 1 33 41 49 25 17
ez nagyobb =
ennyivel 6-tal 6-tal 9-cel 12-vel 3-mal
A játék célja
Minél kevesebb kérdéssel megtalálni azt a számot, amelyre a két kifejezés értéke egyenlő.
Kitalálni, hogy milyen betűs kifejezések állnak a kártyákon.
A leírt játékban valójában az 5 x + 7 = 8 x + 1 egyenletet oldottuk meg.
Feladatok
1. Ugyanolyan méretű könyvekből raktunk ki azonos magasságú oszlopokat.
a) Hány könyv van a sárga b) Hány könyv van egy kék c) Hány könyv van egy zöld
csomagban? csomagban? csomagban?
70
c) d)
4. A mérlegeken mérősúlyok és kockák vannak. Nem minden kocka készült ugyanabból az anyag-
ból, ezért a kockák nem ugyanolyan nehezek, de ugyanannak a mérlegnek mindkét serpenyőjére
ugyanolyan anyagból készült kockákat raktunk. Melyek azok a mérlegek, amelyeken ugyanolyan
anyagból készült kockák vannak?
a) b) c)
d) e) f )
71
10. Egy kézisúlyzó megegyező méretű súlytárcsáinak tömegét kell meghatározni kétkarú mérle-
gek segítségével. Tudjuk, hogy csak az ugyanolyan színű tárcsák tömege megegyező. A mérle-
gek egyensúlyban vannak, mérőtesteink nincsenek.
1. mérleg 2. mérleg 3. mérleg
Megoldás
Mérlegelvvel célszerű az egyenletet megoldani.
2 (x + 3) − 3 (x − 2) = 6 x − 2 A bal oldalon elvégezzük a beszorzásokat.
(2 x + 6) − (3 x − 6) = 6 x − 2 A bal oldalon felbontjuk a zárójeleket.
2x + 6 − 3x + 6 = 6x − 2 / öv. Összevonjuk az egynemű kifejezéseket.
−x + 12 = 6 x − 2 / + x Mindkét oldalhoz hozzáadunk x-et.
12 = 7 x − 2 / + 2 Mindkét oldalt növeljük 2-vel.
14 = 7 x / : 7 Mindkét oldalt osztjuk 7-tel.
2=x
Az x = 2 az eredeti egyenletnek (és a kapott összes többinek is) megoldása, mert behelyettesítve az
egyenlet jobb és bal oldalába mindig ugyanazt a számot kapjuk. Az eredeti egyenletben ez a szám a 10.
Helyettesítsük be az x = 2-t a további egyenletekbe is!
Bal oldal Jobb oldal
(2 x + 6) − (3 x − 6) = (2 2 + 6) − (3 2 − 6) = 6 x − 2 = 6 2 − 2 = 12 − 2 = 10
= (4 + 6) − (6 − 6) = 10
10 = 10
72
1 1 2 2
x x 8 x x Egyenlő nevezőjű tört alakban adjuk meg az
5 3 3 5 együtthatókat.
3 5 10 6
x x 8 x x / öv. Összevonjuk az egynemű kifejezéseket.
15 15 15 15
8 4 4 4
x 8 x / x Mindkét oldalból elveszünk ⋅ x -et.
15 15 15 15
4
x 8 0 / + 8 Mindkét oldalt növeljük 8-cal.
15
73
4 4 4
x 8 /: Mindkét oldalt osztjuk -del.
15 15 15
4 15
x 8: 8 30
15 4
Az x = 30 az eredeti egyenletnek is megoldása, mert behelyettesítve mindkét oldalon 8-at kapunk.
Második megoldás
x x 2x 2x
15 15 15 8 15 15 Azonos átalakítást végzünk.
5 3 3 5
15 15 15 15
x x 120 2 x 2 x Egyszerűsítjük az együtthatókat.
5 3 3 5
3x + 5x − 120 = 5 2x − 3 2x Elvégezzük a szorzásokat.
3x + 5x − 120 = 10x − 6x Mindkét oldalon összevonunk.
8x − 120 = 4x Innen a már tanult módon oldjuk meg az egyen-
letet.
x = 120 : 4 = 30
4. példa
3x 5 x 11
Oldjuk meg a 1 egyenletet!
2 5
Első megoldás
3x 5 x 11
1 Tagonként osztunk.
2 5
3x 5 x 11
1 / öv. Összevonjuk az egynemű kifejezéseket.
2 2 5 5
3x x
3, 5 2, 2 / + 3,5 Mindkét oldalhoz hozzáadunk 3,5-et.
2 5
3 1 1 1
x x 1, 3 / − x Mindkét oldalból elveszünk x -et
2 5 5 5
3 1
x x 1, 3 Bővítjük az együtthatókat.
2 5
15 2
x x 1, 3 / öv. Összevonunk.
10 10
74
13 13 13
x = 1, 3 /: Mindkét oldalt osztjuk -del.
10 10 10
x = 1
Az x = 1 az eredeti egyenletnek is megoldása, mert behelyettesítve az egyenletbe, mindkét oldalon −2-t
kapunk.
Második megoldás
3x 5 x 11
10 10 1 10
2 5
10 10
(3 x 5) 10 ( x 11)
2 5
5 (3x − 5) − 10 = 2 (x − 11) Felbontjuk a zárójeleket.
15x − 25 − 10 = 2x − 22 Összevonunk.
15x − 35 = 2x − 22 Innen a tanult módon oldjuk meg az egyenletet.
13x − 35 = −22
13x = 13
x = 1
Az egyenletek megoldásakor arra törekedtünk, hogy az egyik oldalon csak az ismeretlen, a másik
oldalon pedig csak egy szám maradjon. Ennek érdekében az egyenlet
●● mindkét oldalához hozzáadhatjuk ugyanazt a számot vagy kifejezést, illetve mindkét oldalából
kivonhatjuk ugyanazt a számot, illetve kifejezést;
●● mindkét oldalt ugyanazzal a 0-tól különböző számmal szorozhatjuk, illetve oszthatjuk.
A felsorolt lépések segítségével a megoldandó egyenlet egyre egyszerűbb lesz, végül eljutunk egy
olyan egyszerű egyenlethez, amelyről közvetlenül leolvashatjuk a megoldást.
Megfigyelhetjük, hogy az eredeti egyenletet igazzá tevő szám az egyenlet megoldásának lépései során
kapott valamennyi új egyenletnek is megoldása.
Feladatok
1. Oldd meg az egyenleteket az egész számok halmazán! Ellenőrizd a megoldásodat!
a) 4 (x − 1) = 2x + 16 b) 18x − 15 = 3 (2 + x)
c) 5 (3 − x) = −2 (x − 3) d) 3x + (x + 1) = 4 (x + 1)
2. Oldd meg az egyenleteket! Ellenőrizd a megoldásodat!
a) 4 (3 + x) − 14 = 2 (2 − x) b) 5 − (x − 4) = 3 (x + 2)
c) 4 − 3x = 5x − 2 (3 − x) d) 8 (2x − 1) − 3 (2x − 1) = x − 22
75
+ + + · · ·
d + a + b = 15 d · a · c = 100
+ + + · · ·
c + d + d = 24 a · d · d = 200
76
77
csere +2 :3 csere
10 ∙ a + b
= 10 ∙ b + a
=
csere −2 ∙3 csere
49 94 96 32 23
Megoldás
A rajzon a lépcsőfokok deszkáit hosszuk csökkenő sorrendjében egymás
mellé helyeztük. Jelöljük a lépcsőfokok közötti különbséget x-szel!
3x 4x
5x 6x
· 80 −(x + 2x + 3x + 4x
8 + 5x + 6x + 7x) = 500
7x 640 28x
640
− 500 = 28x
80 140
cm x = 140 : 28 = 5 (cm)
A lépcsőfokok hossza: 80 cm, 75 cm, 70 cm, 65 cm, 60 cm,
55 cm, 50 cm, 45 cm.
A megoldás a feladat szövegének megfelel.
4. példa
A Zalai-dombság legmagasabb pontja a Bocskán található Vár-hegy. A Soproni-hegységben van a
1
Vörös-bérc. A Vörös-bérc magassága 0,5-szerese, a Vár-hegyé része egy hazánkban található másik
3
hegy magasságának. Utóbbi magassága 169 méterrel több a két kisebb hegy együttes magasságánál.
a) Számítsd ki a hegyek magasságát!
b) Mi a legmagasabb hegy neve? Melyik hegységben található?
Megoldás egyenlettel
a) Jelöljük a legmagasabb hegy magasságát x-szel!
A Vörös-bérc magassága: 0,5 x
1
A Vár-hegy magassága: ⋅ x
3
1
A harmadik hegy magassága: 0, 5 x x 169
3
78
1
A szöveg alapján felírható egyenlet: 0, 5 x x 169 x
3
3 2 6
Bővítjük a törtek együtthatóit. x x 169 x
6 6 6
5 6
A bal oldalon összevonjuk az egynemű tagokat. x 169 x
6 6
5 1
Mindkét oldalból kivonunk ⋅ x -et. 169 x
6 6
1
Mindkét oldal 6-szorosát vesszük. 6 169 6 x
6
1014 = x
Válasz:
a) A legmagasabb hegy magassága 1014 méter.
1
A Vár-hegy magassága 1014 m 338 méter.
3
A Vörös-bérc magassága 0,5 1014 méter = 507 méter.
79
80
7. Hazánkban a kerékpárutak teljes hossza 2000-től napjainkig jelentős mértékben megnőtt. A ke-
rékpárosoknak kijelölt utak kétfélék lehetnek: kerékpárutak, illetve gyalog- és kerékpárutak.
A közutakon látható jelzőtábláik ilyenek:
81
14. A nagypapa kétszer olyan idős, mint Béla nevű fia. Béla
2 évvel idősebb, mint Cirill nevű testvére. Cirill 4 évvel
idősebb Dánielnél, az öccsénél. Béla ötször olyan idős,
mint Elek nevű fia. Cirill éveinek száma kétszer annyi,
mint Flóriáné. Dániel 12-szer annyi idős, mint Gergely.
A hét ember életkora összesen 164 év.
Mennyi idősek külön-külön?
82
Tudáspróba
1. Egy gyertya magasságát a h = 30 − 4 t képlet adja meg, amelyben h a gyertya magassága cm-
ben mérve, t az égés ideje órában mérve. Milyen hosszú lesz a gyertya, ha az égési idő
3
a) 15 perc, b) óra, c) 40 perc, d) 1,4 óra?
4
2. Melyek összegek? Melyek szorzatok? Melyik hatvány?
a) x − 3 y b) (3 − x) 5 c) 4 x − (x − 5) d) 4 (2 a c + 1)
1 3 a 2
e) 3 x + 8 y f ) (x + 1)2 g) x y 2 h)
2 5
3. Írd fel betűs kifejezésekkel a kérdésekre adott válaszokat!
a) Egy négyzet kerülete x cm. Mekkora egy oldala?
b) Zolinak b Ft-ja van a bankkártyáján, ennek 3-szorosát készpénzben tartja az otthoni íróasztal
fiókjában. Hány forintja van Zolinak?
c) Egy téglalap kerülete 78 cm. Az egyik oldala a cm. Mekkora a másik?
d) Egy háromszög egyik szöge 72°, a másik α fok. Hány fokos a harmadik szög?
4. Egy vegyész 5 gramm vegyszert helyez el egy lombikba, majd egy olyan kémiai reakciót indít el,
amelynek során percenként 0,01 grammal csökken a lombikba helyezett vegyszer mennyisége.
Melyik egyenlet írja le helyesen az eltelt idő (t) és a lombikban lévő vegyszer mennyisége (m)
közötti összefüggést, ahol az idő percben, a vegyszer mennyisége pedig grammban van megadva?
A) m = 5,01 t B) m = 4,99 t C) m = 5 − 0,01 t D) m = 0,01 t − 5
5. Az egynemű tagok összevonásával írd egyszerűbb alakba a betűs kifejezéseket! Az ismeretlenek
megadott értékével számítsd ki a kifejezések helyettesítési értékét!
2
a) a + 2 a + b − 2 b, a = , b = −1
3
3
b) 2 x y 1, 3 x 0, 25 y , x = −1, y = 10
4
6. Melyik nem adja ugyanakkora részét az x-nek, mint az a keretben lévő?
3 x
a x-nek a -szerese b x-nek a 75%-a c ⋅3
4 4
3 3x 1, 5
d x − 0,25x e x: f g x
4 4 2
x
h i x − 0,25 j 0,75x
75
83
84
Geometriai transzformációk
Keresd a párját!
Példa
Játsszunk szabályjátékot pontokkal!
Az alaphalmaz elemei a lap síkjának pontjai legyenek. Megadtunk néhány pontot (vessző nélküli be-
tűkkel jelölve) és némelyiknek a párját is (vesszőzött betűvel jelölve). Mi lehet az egyes hozzárende-
lések szabálya? Amelyik pontnak nem adtuk meg a képét, annak keresd meg! Amelyiknek pedig csak
a képét adtuk meg, annak keresd meg az eredetijét! Használj másolópapírt!
1. 2. 3.
t
C A
B A E
D D B
D C
F F
E G A
C A E D C
t C
B B B D B A
F C
E
A
4. 5. 6.
P t
A
Q B
F E B G
A
O O T B A E
E
O
P D C D D B
R A
Q C F
Megoldás
Az egyes hozzárendelésekhez többféle szabályt is mondhatunk, hiszen néhány pontnak és képének az
ismerete nem ad biztos információt más pontok képéről.
A szabályok lehetnek például a következők:
1. Sík pontjai, figyelem! Minden pont szaladjon a legrövidebb úton a kék egyeneshez
(vagyis az egyenesre merőleges irányban), majd irányváltoztatás nélkül fusson to-
vább kétszer annyit! (Így az egyenesen levő pontok helyben maradnak.)
2. Sík pontjai, figyelem! Minden pont szaladjon a legrövidebb úton a kék egyeneshez,
majd irányváltoztatás nélkül fusson tovább ugyanannyit! (Így az egyenesen levő pon-
tok helyben maradnak.) Szabályunk éppen a tengelyes tükrözés. A tengelyes tükrö-
zést egy egyenessel adjuk meg.
3. Sík pontjai, figyelem! Minden pont szaladjon a legrövidebb úton a kék ponthoz,
majd irányváltoztatás nélkül fusson tovább ugyanannyit! Ez a szabály a középpon-
tos tükrözés. A középpontos tükrözést egy ponttal adjuk meg.
85
4. Sík pontjai, figyelem! Minden pont szaladjon a legrövidebb úton a kék pont-
hoz, majd irányváltoztatás nélkül fusson tovább kétszer annyit!
Ez egy középpontos nagyítás, egy ponttal és a nagyítás arányával adjuk meg.
5. Minden pont szaladjon a körhöz a legrövidebb úton (vagyis a kör középpontja felé
mutató irányban), majd irányváltoztatás nélkül fusson tovább ugyanannyit!
Feladatok
1. Készítsd el külön-külön ábrán a kutya képét az 1., a 2. és a 6. szabály
szerint!
Hasonlítsd össze a kapott képeket! Miben különböznek?
A füzetedben dolgozz!
2. Készítsd el külön-külön ábrán a négyzet t
D C képét az 1. és a 2. szabály szerint! A fü-
zetedben dolgozz!
A B
t
O
4. Készítsd el a templom képét a
3. és a 4. szabály szerint! A fü-
zetedben dolgozz! Hasonlítsd A B
össze a kapott képeket!
86
a) e b)
5. Milyen szabály viszi át a mackós rajzoknál az
a)-t b)-be, a)-t c)-be, a)-t d)-be,
b)-t c)-be, b)-t d)-be, c)-t d)-be?
f
c) d)
b)-t d)-be,
b)-t a)- ba?
Mozgatások
Geometriai transzformációkat az 1–6. szabályoktól eltérő módon is megadhatunk. A sík egyes pontjai-
nak képét a következő példákban egy átlátszó papír segítségével lehet megkeresni.
Másold át a megadott ábrát a fehér zászlójú mutatóval együtt az átlátszó papírra! Ezután emeld fel
a másolatot, majd tedd le úgy, hogy a fehér zászlójú mutató pontosan fedje a fekete zászlójút! Ha
ezután az átlátszó papírra újra átmásolod az eredeti ábrát is, akkor azon együtt lesz az elmozgatással
kapott kép és az eredeti rajz.
Ha helyesen dolgoztál, ezt látod a másolópapírodon:
A ,,Keresd a párját’’ című fejezetben szereplő hat hozzárendelést egy-egy szabállyal adtuk meg, me-
lyek alapján minden pontnak egyenként meg tudtuk keresni a képét. Ebben a fejezetben a mozgásokat
két zászlós mutató segítségével adjuk meg. A mozgatásoknál a pontok képét nem egyenként keressük
meg, hanem egyszerre az egész ,,síkot” (az azt jelképező átlátszó papírt) mozgatjuk el.
A mozgások is transzformációk, minden pontnak az a képe, ahová a mozgatás elviszi.
87
Először lemásolod a rajzot a fehér zászlóval együtt. A fehér zászlót a feketére mozgatod, majd újra
lemásolod a rajzot a fehér zászlóval együtt. Most az új fehér zászlót teszed rá a fekete zászlóra, és
újra lemásolod az eredeti rajzot a fehér zászlóval együtt. És így tovább, ameddig akarod.
Feladatok
C
E
D
d) e) f)
2. Mi van a képen? Ha a széttördelt rajz egyik felét elmozgatod a zászlók szerint, megkapod az
eredeti képet, de a mozgatás elvégzése előtt próbáld meg kitalálni mit ábrázolt az eredeti kép!
88
A transzformációk tulajdonságai
Távolságtartás és szögtartás
Hajócska képét készítettük el különböző transzformációk szerint. Mindegyik esetben hasonlítsuk ös�-
sze a színessel megjelölt szakaszokat és szögeket a képükkel!
1. szabály
Némelyik szakasz hossza t Némelyik szög nagysága
megváltozott, némelyiké megváltozott, némelyiké
nem. nem.
3. szabály
Minden szakasz ugyan- Minden szög ugyanakko-
akkora, mint a képe. O
ra, mint a képe.
4. szabály
Minden szakasz hossza Minden szög ugyanakko-
kétszeresére nőtt. ra, mint a képe.
O
Egyenestartás
Hajócska képét készítettük el különböző transzformációk szerint. Mindegyik esetben hasonlítsuk ös�-
sze a színessel megjelölt szakaszokat a képükkel!
1. szabály t
89
A transzformációk fajtái
Tulajdonságaik alapján a transzformációkat három nagy csoportba sorolhatjuk:
A transzformációk között vannak olyanok, amelyek a távolságokat és a szögeket változatlanul
hagyják. Egyenest egyenesbe visznek. Ilyenek például a tengelyes tükrözés, a középpontos tük-
rözés, és ilyen minden mozgás is. Ezeket egybevágósági transzformációknak nevezzük.
O
t
tengelyes tükrözés középpontos tükrözés párhuzamos eltolás pont körüli forgatás
A transzformációk között vannak olyanok, amelyek a szögeket nem változtatják meg. A távolságok
megváltoznak ugyan, de az arányaik megmaradnak, azaz minden távolság ugyanannyiszorosára
változik. Egyenest egyenesbe visznek. A kép hasonlít az eredetire, annak nagyított vagy kicsinyített
mása. Ezeket hasonlósági transzformációknak nevezzük.
O O
O
t t
t
Feladatok
1. Megrajzoltuk egy négyszög képét a 2. és a 3. szabály szerint. Néhány szakaszt színessel bejelöltünk.
Rajzold meg a színes szakaszok párját az adott transzformációnak megfelelően! A füzetedben dolgozz!
t
90
2. Másold le a füzetedbe, és töltsd ki a táblázatot! Minden állításról döntsd el, melyik szabályra
igaz, melyikre nem! Az első sorban megadtuk a válaszokat. Folytasd a táblázat kitöltését!
1. szabály 2. szabály 3. szabály 4. szabály 5. szabály 6. szabály
Egyenes képe egyenes igaz igaz igaz igaz hamis hamis
Szakasz képe ugyanolyan
hosszú szakasz
Egyenes és képe
párhuzamosak
Párhuzamos egyenesek
képei párhuzamos
egyenesek
Egy alakzat képe
mozgatással is előállítható
3. Kiválasztottunk egyet az 1–6. szabályban megadott transzformációk közül. Eláruljuk, hogy ennél
a transzformációnál, ha A pont képe A′, akkor A′ pont képe A pont. Melyik lehet ez a transzfor-
máció?
4. Figyeld meg az 1–6. szabályban megadott transzformációkat és a mellettük levő képeket a 85.,
86. oldalon! Mindegyik szabályról döntsd el, hogy távolságtartó-e, szögtartó-e, egyenestartó-e!
5. Keress olyan példát az 1-6. transzformációk között, amelyre igazak az alábbi tulajdonságok:
a) távolságtartó, de nem szögtartó, b) szögtartó, de nem távolságtartó,
c) távolságtartó, de nem egyenestartó, d) egyenestartó, de nem távolságtartó.
6. Döntsd el, hogy az állítások közül melyik igaz, melyik hamis!
a) Az 1–6. transzformációk között van olyan, amely nem távolságtartó.
b) A 6. transzformáció egyenestartó.
c) Van olyan mozgatás, amely nem egyenestartó.
d) Az 1. transzformáció egyenestartó.
e) Minden szögtartó transzformáció távolságtartó is.
f ) Az 1. transzformáció szögtartó.
g) Ha egy transzformáció szögtartó, akkor megtartja a megfelelő távolságok arányait.
91
Középpontos tükrözés
A középpontos tükrözésre kétféle meghatározást is adhatunk:
1. Pontról pontra 2. Mozgatás
Adott egy O középpont.
Bármely P pont képét úgy kaphatjuk meg, Ha a síkot úgy mozgatjuk el, hogy csak az
hogy a P pontot összekötjük az O pont- O pont marad helyben, az O ponton áthala-
tal, majd ennek a félegyenesnek a meg- dó egyenes önmagára kerül, az általa határolt
hosszabbításán megkeressük azt a pontot, félsíkok pedig helyet cserélnek, akkor minden
amely az O ponttól ugyanolyan messze van, pont a középpontos tükörképébe kerül. Ilyen-
mint az eredeti P pont. Ez a P′ pont a P kor a síkot az O pont körül 180 fokkal elfor-
pont O középpontra vonatkozó tükörképe. gatjuk. Ez egy síkban történő mozgás.
A E
B
D C
O
C D
B E A
Bármely P pont képét úgy kaphatjuk, hogy a P Ha a síkot úgy mozgatjuk el, hogy a tengely
pontból merőlegest bocsátunk a t tengelyre, pontjai önmagukra kerülnek, a tengely által
majd ennek meghosszabbításán megkeressük határolt félsíkok pedig helyet cserélnek, akkor
azt a pontot, amely a tengelytől ugyanolyan minden pont a tengelyes tükörképébe kerül.
messze van, mint az eredeti P pont. Ez a P′ Ilyenkor a síkot a tengely körül 180°-kal el-
pont a P pont t tengelyre vonatkozó tükörképe. forgatjuk. Ez egy térbeli mozgás.
F
A
E D C
t
B B D
E C
A
F
92
1. példa
2. példa
Szerkesszük meg egy háromszög középpontos tükörképét egy adott középpontra (centrumra)!
Megoldás
Adatok:
C Összefüggések:
O
Tudjuk, hogy a középpontos tükrözés mozga-
B tás, tehát egy szakasz képe vele azonos hosszú-
A ságú szakasz, ezért elég egy szakasznak a két
végpontját tükrözni, majd ezeket összekötni.
A szerkesztés lépései:
1. A csúcsokat összekötjük az 2. A megfelelő félegyenesekre 3. Összekötjük az A′, B′ és C′
O ponttal, és meghosszabbít- felmérjük az OA, OB, OC tá- pontokat.
juk az O ponton túl. volságokat, és így megkapjuk
az A′, B′, C′ pontokat.
B B
A A
C C C
O O O
C C
A A A
B B B
Akkor is ugyanezeket a lépéseket kell elvégeznünk, ha a tükörközéppont a háromszögön belül vagy a
háromszög kerületén vagy csúcspontjában van.
93
A A
O O O
A A A
B B B
C C
C C C
B B
A A
A O A O A O
B B B
C C
B B
A A
CO C O C C O C
A A A
B B B
Átlátszó papírral ellenőrizheted a szerkesztésedet.
Feladatok
O
O O
94
95
8. Tükrözd az ABC háromszöget az O pontra, de ne ébreszd fel a cicát! A füzetedben dolgozz!
a) A papíromat az asztalon hagytam és a cica elaludt rajta. El C
O
tudod-e végezni a feladatot úgy, hogy a cicát nem ébresz-
ted fel?
B
9. Egy piros egyenest az O pontra tükrözve zöld egyenest kaptunk. Az ábra nagy A
része azonban eltűnt. Mindkét egyenesnek csupán egyetlen pontja (A és B′)
látható. Ismerjük szerencsére a tükörközéppontot (O) is. Szerkeszd meg az
egyeneseket! A füzetedben dolgozz! O
B
A
10. Az ábrán eredetileg egy piros szakasz és a középpontos tükörképe, egy zöld
szakasz volt látható. Az ábra nagy része azonban elveszett, mindössze a sza-
O kasz egyik végpontja és a felezőpont képe, valamint az O centrum maradt
meg. Szerkeszd meg a szakaszt és a képét! Vedd fel az A, O, F′ pontokat a
füzetedben az adott ábrához hasonlóan!
F
11. Vegyél fel egy ABC háromszöget és a háromszögön kívül egy P pontot!
Tudjuk, hogy a P pont az AB oldal felezőpontjának a középpontos tükörképe.
Szerkeszd meg az ABC háromszög középpontos tükörképét!
12. Vegyél fel egy ABC háromszöget és rajta kívül egy P pontot!
Tudjuk, hogy a P pont a háromszög valamelyik csúcspontjának a tükörképe.
Szerkeszd meg a lehetséges tükörközéppontokat, és tükrözd mindegyikre a háromszöget!
96
Egyenes és képe
O
O a a
a
O
O
Félegyenes és képe
O O
O O
O O
Félegyenes és tükörképe párhuzamosak vagy egy egyenesbe esnek, irányuk pedig ellentétes.
97
Szög és képe
O O
O
A
O O
A
O A′
O = A = A′
A
′
Már láttuk, hogy egy félegyenes és középpontos tükörképe fordított állásúak. Egy szög szárai félegye-
nesek. Ezért teljesül a következő állítás.
Szög és középpontos tükörképe egyenlő nagyságúak, megfelelő száraik fordított állású félegyenesek.
Szakasz és képe
A′
B′ A′
A′
B = O = B′ B ′
B = A′
B O O B O
A A A A = B′
AB szakasz és A′B′ képe egy egyenesbe esik, ha O illeszkedik a szakasz egyenesére.
B
A AB szakasz és A′B′ képe párhuzamosak, ha O nem illeszkedik a szakasz egyenesére.
O
A′
B′
Szakasz és középpontos tükörképe egyenlő nagyságúak és fordított állásúak.
98
A B
C
Feladatok
A B B
A
A
c) d) C
C B
A
C C
B
A
2. Tükörközéppontot keresünk. Adj meg a színükkel olyan szaka- D
szokat, amelyek egymásnak a középpontos tükörképei lehetnek!
Minden esetben nevezd meg a tükörközéppontot is! E C
F
A B
3. Tükörközéppontot keresünk. Minden kérdésnél azt kell eldöntened, lehet-e a megadott két alak-
zat egymásnak tükörképe valamilyen tükörközéppontra A K E J D
nézve.
Ha igen, add meg a tükörközéppontot!
L S I
a) LK szakasz és QP szakasz
T R
b) LK szakasz és IR szakasz F
O
H
c) LK szakasz és JS szakasz
d) LFT háromszög és FTM háromszög M U Q
e) MNUT négyszög és RSJI négyszög
f ) MNUT négyszög és TSKL négyszög B N G P C
99
Lehet két szög párhuzamos szárú úgy is, hogy egyik száruk egyállású, a másik pedig fordított állású
félegyenespár.
A képeken látható párhuzamos szárú szögpárokban a piros szárak egyállásúak, a kék szárak fordított
állásúak. Az ilyen szögek egymást 180 fokra egészítik ki.
Feladatok
1. Döntsd el, hogy a következő félegyenesek közül melyek egyállásúak, melyek fordított állású-
ak!
G
D
E
A H
B
F
C
100
A X′
O = O′ O
O
X
A′
Egy körvonal mindig közép- Egy párhuzamos egyenespár Egy metsző egyenespár kö-
pontosan szimmetrikus a kö- középpontosan szimmetrikus zéppontosan szimmetrikus az
zéppontjára. a középpárhuzamos egyenes egyenesek metszéspontjára.
bármelyik pontjára.
R′
K′
O K O X′
O
X
R
101
Egy körlemez vagy egy kör- Egy párhuzamos sáv közép- Két metsző egyenes által lét-
gyűrű mindig középpontosan pontosan szimmetrikus a kö- rehozott négy szögtartomány
szimmetrikus a középpontjára. zéppárhuzamos egyenes bár- közül a szemben elhelyezke-
melyik pontjára. dők középpontosan szimmet-
rikusak az egyenesek metszés-
pontjára.
G′ F′
O O F C O C′
G
Feladatok
1. Másold át az ábrát a füzetedbe! Ez az ábra tengelyesen és középpontosan is szimmetrikus, de
színezhetjük úgy, hogy a színezés ne legyen szimmetrikus. Színezd úgy, hogy
a) tengelyesen szimmetrikus legyen, de középpontosan ne,
b) középpontosan szimmetrikus legyen, de tengelyesen ne,
c) középpontosan és tengelyesen is szimmetrikus legyen,
d) ne legyen szimmetrikus!
2. Vágj ki papírból két egybevágó háromszöget! Illeszd őket össze úgy, hogy 1–1 oldaluk közös
legyen!
a) Hányféle négyszöget kaphatsz? Milyen fajta szimmetriákat figyelhetsz meg a kapott négyszö-
gekben?
b) Csak négyszögeket kaphatsz?
3. Csoportosítsuk a jeleket szimmetriáik szerint!
4. Keress ebben a bűvös négyzetben olyan számpárokat, amelyek egymáshoz ké- 16 3 2 13
pest középpontosan szimmetrikusan helyezkednek el a négyzet tükörközéppont- 5 10 11 8
jára nézve! Milyen összefüggést veszel észre ezek között a számok között? 9 6 7 12
@ Ez a bűvös négyzet szerepel Albrecht Dürer Melankólia című rézmetszetén. 4 15 14 1
Nézd meg az interneten a képet!
102
7. a) Legfeljebb hány olyan számpárt lehet találni a táblázatban, amelynek a 23-as mezőben van
a szimmetriacentruma? 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
b) Legfeljebb hány tükrös számpárt találhatunk, ha a közép- 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
pont a 88-as mezőben van? 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29
c) Hol van az a középpont, amelyhez a legtöbb tükrös párt 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39
lehet találni? 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49
50 51 52 53 54 55 56 57 58 59
60 61 62 63 64 65 66 67 68 69
70 71 72 73 74 75 76 77 78 79
80 81 82 83 84 85 86 87 88 89
90 91 92 93 94 95 96 97 98 99
103
Paralelogramma és tulajdonságai
Az olyan négyszöget, amelynek szemközti oldalai párhuzamosak, paralelogrammának nevezzük.
Láttuk, hogy ha egy négyszög középpontosan tükrös, akkor a csúcsai párokba állíthatók úgy, hogy
azok egymás tükörképei. A középpont a párokat összekötő szakaszok közös felezőpontja.
B A Ebben a négyszögben AB szakasz képe A′B′,
AB′ szakasz képe A′B.
O
Mivel szakasz és tükörképe párhuzamosak, ezért a középponto-
san szimmetrikus négyszögben a szemközti oldalak párhuzamo-
A B sak egymással.
A középpontosan szimmetrikus négyszögek paralelogrammák.
O O O O
O O O O
104
B D C C
D B D C
B D
t t
C C D B C D
t
Ha egy négyszögnek van olyan szimmetria- Ha egy négyszögnek van olyan szimmetriaten-
tengelye, amely a négyszög két szemközti csú- gelye, amely a négyszög két szemközti oldalfe-
csát köti össze, akkor azt a négyszöget deltoid- lező pontját köti össze, akkor azt a négyszöget
nak nevezzük. húrtrapéznak nevezzük.
Ha egy deltoid mindkét átlójára tengelyesen szim Ebben az esetben a trapéz szárai egymás tükör-
metrikus, akkor a négy- képei.
szöget rombusznak A húrtrapéz csúcsai mindig egy körön helyezked-
nevezzük. nek el. A kör középpontja az oldalak felezőmerő-
leges egyeneseinek metszéspontja.
105
A deltoid tulajdonságai
Az azonosan színezett oldalak, illetve szögek egymás ten- A A
gelyes tükörképei, tehát egyenlőek.
t C t C
A húrtrapéz tulajdonságai
A
A húrtrapéz szárai, átlói és az azonos alapon lévő szögei egyenlőek, mert
tengelyes tükörképei egymásnak.
B
A trapéz szárainak felezőmerőlegesei a szimmetria
D miatt ugyanabban a pontban metszik a tengelyt. Ez
a metszéspont egyenlő távolságra van a négy csúcs-
t tól, ezért a csúcsok egy körvonalra illeszkednek.
C
106
Deltoid Paralelogram
ma
Rom
bu Rombusz Téglalap
sz Né
gy
ze
t
Négyzet
Feladatok
1. Vegyél fel egy szabályos háromszöget! Tükrözd középpontosan egyik oldalának a felezőpontjá-
ra! Milyen négyszöget kaptál? Hány fokosak a szögei?
2. Szerkessz egy egyenlő szárú háromszöget, amelynek oldalai 4 cm és 6 cm hosszúak! Tükrözd
középpontosan egyik oldalának felezőpontjára úgy, hogy a kép és a tükörkép együtt rombuszt
alkossanak! Hányféle rombuszt kaphattál?
3. Összehajtott papírból vágj ki két egybevágó háromszöget! Az egyik egyenlő hosszúságú oldaluk-
nál illeszd össze őket! Hányféle négyszöget kaphatsz, ha az eredeti háromszög
a) minden oldala különböző hosszúságú; b) egyenlő szárú; c) egyenlő oldalú;
d) derékszögű; e) tompaszögű; f ) egyenlő szárú derékszögű?
Nevezd meg mindegyik esetben a kapott négyszögeket!
4. Marci rajzolt a füzetébe egy paralelogrammát. Válaszd ki, melyik megállapítás igaz a paralelog-
rammáról írt, számozott állításokra!
A) biztosan igaz B) lehet, hogy igaz, de nem biztos C) biztosan hamis
1. átlói egyenlők 5. pontosan 2 derékszöge van
2. van két párhuzamos oldalpárja 6. van szimmetriaközéppontja
3. szögei egyenlők 7. van tükörtengelye
4. nincsenek párhuzamos oldalai 8. az egyoldalon fekvő szögei egyenlők
107
36
c) d)
65
115
110
140
6. Milyen fajta négyszög lehet az, amelyre teljesül az adott tulajdonság? Mindegyik esetben egy
vagy több négyszögfajta nevével válaszolj!
a) Van két olyan szemközti oldala, amely párhuzamos, de nem egyenlő hosszú.
b) Olyan paralelogramma, amelynek mind a négy csúcsa egyenlő távol van a szimmetria-közép-
pontjától.
c) Olyan paralelogramma, amely húrtrapéz.
d) Oldalai egyenlő hosszúak, de átlói nem egyenlőek.
e) Szögei egyenlőek, de átlói nem merőlegesek egymásra.
f ) Olyan paralelogramma, amelynek az átlói merőlegesek egymásra.
7. Döntsd el, hogy a következő állítások közül melyik igaz, melyik nem! Igaz állítás esetén válassz
egy példát, hamis állítás esetén egy ellenpéldát az alábbi négyszögek közül!
A B C D E F G H
108
ok
Fogalmazd meg, milyen tulajdonságú
négyszögek vannak az egyes részekben! 1 3
ös
Deltoid
c) átlói felezik egymást,
d) csak az egyik átlója felezi a másikat,
e) egyik átló sem felezi a másikat,
f ) átlói merőlegesek egymásra,
g) nem konvex négyszög?
11. Egy négyzet szimmetriaközéppontja az O(5; 4) pont.
a) Az egyik csúcsa az A(2; 1) pont. Határozd meg a többi csúcsát!
b) Az egyik oldalának a felezőpontja az F(2; 1) pont. Határozd meg a csúcsait!
12. Egy rombusz átlóinak metszéspontja a (0; 4) pont. Egyik csúcsa az A(4; 4) pont.
Mi lehet a többi csúcsa? Hányféle rombuszt találtál?
13. Egy paralelogramma három csúcsát ismerjük: A(2; 2), B(8; 2), C(10; 6).
Mi lehet a negyedik csúcs? Hányféle paralelogrammát találtál?
109
Tudáspróba
1. a) Vegyél fel egy szakaszt, és rajta kívül egy O pontot! Tükrözd a szakaszt az O pontra!
b) Vegyél fel egy kört, és rajta kívül egy O pontot! Tükrözd a kört az O pontra!
2. Az ábrán látható ABC háromszöget középpontosan tükrözzük. C
A tükrözés után a C pont képe a C′ pont.
Másold át az ábrát a füzetedbe! Határozd meg a tükrözés közép-
pontját, és szerkeszd meg az ABC háromszög tükörképét!
3. A(−1; −3), B(3; −1), C(4; 2), D(0; 0). Ez a négy pont egy
négyszög négy csúcsa.
B ×
a) Van-e a négyszögnek szimmetria-középpontja? C′
b) Mi a neve ennek a négyszögnek?
4. Sorold fel a paralelogramma legalább négy tulajdonságát! A
5. Válaszd ki a négyszögfajták közül azokat, amelyekre teljesül az állítás!
trapéz, paralelogramma, deltoid, rombusz, húrtrapéz, téglalap, négyzet
a) átlói felezik egymást b) oldalai egyenlő hosszúak
c) 2-2 oldala egyenlő hosszú d) középpontosan szimmetrikus
6. Az ábrán látható négyszögekről szólnak az állítások. Döntsd el, melyik igaz, melyik nem!
a) Amelyik paralelogramma, annak egyenlőek a szögei.
b) Amelyiknek egyenlőek a szögei, az téglalap.
c) Amelyik trapéz, annak van derékszöge.
d) Amelyiknek az átlói merőlegesek egymásra, az négyzet.
e) Amelyiknek a szemközti szögei egyenlőek, az paralelogramma.
f ) Amelyiknek van szimmetriatengelye, az deltoid.
g) Amelyiknek csak egy szimmetriatengelye van, az húrtrapéz.
h) Amelyiknek van csúcson átmenő szimmetriatengelye, az deltoid.
110
Arány, százalék
Az arány fogalma
A mindennapi életben gyakran találkozunk az „aránylag nagy”,
az „aránylag kicsi”, az „arányaiban megfelelő méretű” szóhasz-
nálattal. Ez azt jelenti, hogy például egy tárgy valamihez viszo-
nyítva nagy vagy kicsi, illetve a valóságos tárgy nagyított vagy
kicsinyített mása. Ilyenek például a matchboxok, a repülő- vagy
hajómodellek, illetve a játék villanyvonat is. A valóság „méret-
arányos” kicsinyítését láthatjuk például az épületek makettjén is.
Az arány kifejezést használjuk akkor is, amikor például a 7.a
és a 7.b osztályok focimeccsén a 7.a osztály 5 : 3 arányban győzött. Az itt használt arány azonban a
matematikában nem minden esetben helyes. Például az, hogy „a 7.b osztály 2 : 0 arányban győzött”,
a hétköznapi nyelvben érthető, matematikailag viszont értelmetlen.
1. példa
Ismerjük meg az úgynevezett „poharas süti” receptjét!
Hozzávalók: 2 pohár joghurt (a joghurt poharát használjuk mérőeszköznek),
4 pohár liszt,
2 pohár cukor,
1 pohár olaj.
Ezenkívül 4 tojás, 1 csomag vaníliás cukor és 1 csomag sütőpor. A felsorolt alapanyagokat összekever-
jük, tepsibe öntjük, vágott gyümölcsöt szórunk bele, és előmelegített sütőben sütjük.
A pohárral mért alapanyagok mennyiségét könnyen össze tudjuk hasonlítani, mert van közös egysé-
günk: az 1 pohár.
a) Válasszunk ki a négy alapanyag közül kettőt, például a lisztet és a cukrot!
4 pohár liszt 2 pohár cukor
A szükséges liszt mennyisége kétszer annyi, mint a cukoré, amit úgy is megfogalmazhatunk, hogy a
liszt és a cukor aránya 4 a 2-höz. Jelekkel l : c = 4 : 2
b) Válasszunk ki a négy alapanyag közül hármat, például a joghurtot, a lisztet és a cukrot!
2 pohár joghurt 4 pohár liszt 2 pohár cukor
A szükséges liszt mennyisége kétszer annyi, mint a joghurté, és kétszer annyi, mint a cukoré. Ezt
úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a joghurt, a liszt és a cukor aránya 2 a 4-hez a 2-höz. Jelekkel
j : l : c = 2 : 4 : 2
111
c) A felsorolt alapanyagok összeöntésével 9 pohárnyi massza keletkezett. Ebben 2 rész joghurt, 4 rész
2
liszt, 2 rész cukor és 1 rész olaj van, vagyis összesen 9 rész. Ezért a teljes mennyiség része joghurt,
4 2 1 9
része liszt, része cukor, része pedig olaj.
9 9 9
Ezt úgy is mondhatjuk, hogy a felsorolt négy alapanyag mennyisége úgy aránylik egymáshoz, mint a 2
aránylik a 4-hez, aránylik a 2-höz, aránylik az 1-hez,
jelekkel: j : 1 : c : o = 2 : 4 : 2 : 1.
Ez az arány nem változik akkor sem, ha az alapanyagokat nem a joghurtos, hanem más méretű pohárral
mérjük, azaz ha más az egységünk.
joghurt liszt cukor olaj joghurt liszt cukor olaj
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
Azt is megtehetjük, hogy a poharas süti receptjében szereplő alkotórészek mindegyikét ugyanannyiad
részére csökkentjük vagy ugyanannyiszorosára növeljük, attól függően, hogy hányan jönnek hozzánk
vendégségbe. Az ilyen változtatásoknál a sütemény alkotórészeinek aránya ugyanaz marad.
2. példa
A hetedikesek őszi közösségi programjain Andris és Jocó segített a legtöbbet, ezért osztályfőnökük 27
focis matricát adott Andrisnak azzal a kéréssel, hogy kétszer annyit tartson meg belőle magának, mint
2
amennyit Jocónak ad. Ezek után Andris megtartotta a matricák részét.
3
Helyesen tette? Írjuk fel a megtartott és az átadott matricák számának arányát!
Megoldás
1
A 27 db matrica része 9 db, ezek Jocó matricái:
3
2
A 27 db matrica része 18 db, ezek Andris matricái:
3
112
A 18 : 9 arány egyszerűbb alakban 2 : 1 aránnyal írható fel, vagyis az arány ugyanúgy egyszerűsíthető,
18 2
ahogyan a tört. 18 : 9 2 : 1 . Tehát Andris a matricákat 2 : 1 arányban osztotta szét.
9 1
Két szám vagy mennyiség arányát kettősponttal és törtvonallal is jelölhetjük.
18
Például: 18 : 9, illetve ugyanazt az arányt jelentik. Tehát a törtek kifejezhetik két szám arányát
9
is, a számláló és a nevező arányát. Az arány értékét célszerű a legegyszerűbb alakban megadni.
A tört értelmezése miatt nyilvánvaló, hogy az arányban szereplő számok, mennyiségek sorrendjét
nem lehet felcserélni.
A 18 : 9 és a 2 : 1 egyenlő értékű arányok. Az egyenlő értékű arányok aránypárt alkotnak. Az arány-
pár bármelyik tényezője meghatározható a többi három segítségével.
2⋅0,6
Például: x : 0,6 = 2 : 3 esetén x = , azaz x = 0,4
3
2 2
3,8 : x : 6 esetén x = 3,8⋅6 : , azaz x = 57
5 5
a K b
113
A példákban és a feladatokban most csak olyan órákat vizsgálunk, amelyeken nincs másodpercmutató.
3. példa
a) Az analóg óra nagymutatójának forgási sebessége hányszo-
rosa a kismutató sebességének? Írjuk fel a sebességük arányát!
A következő kérdéseknél az elfordulásokat a két mutató együttállásától, azaz
12 órától számítjuk.
b) 1 óra alatt hány fokos szöggel fordul el a kismutató?
c) 40 perc alatt hány fokos szöggel fordul el a nagymutató? És a kismutató?
d) Hány perc telik el, amíg a nagymutató a kezdeti helyzetből 270°-os szöggel
fordul el?
Megoldás
a) Amíg a nagymutató egyszer körbeér, azaz 360°-kal elfordul, addig a kis- 11
12
1
mutató a 12-es számtól az 1-es számig jut el. Mivel az óra számlapjának körét
a ráírt számok tizenkét egyenlő részre osztják, a kismutató elfordulása a teljes 10 2
kör 12-ed része. Vagyis a nagymutató sebessége 12-szerese a kismutató sebes- 9 3
ségének.
A nagymutató és a kismutató sebességének aránya 12 : 1. 8 4
b) A nagymutató egy óra alatt 360°-ot fordul, a kismutató ennek a 12-ed ré- 7
6
5
szét, 360° : 12 = 30° fokot.
114
Feladatok
1. Egy 10 literes vödröt vízzel akarunk megtöltetni, de csak egy 2,5 dl-es bögre áll rendelkezésünk-
re. Hány tele bögre vizet kell a vödörbe önteni? Mekkora a vödör és a bögre térfogatának aránya?
3
2. Adj meg négy olyan arányt, amelynek az értéke!
5
3. Az A = {0; 1; 2; 4} halmaz elemeiből minden lehetséges módon képezz arányokat!
115
:ˇ ) Például: 2 ˇ “( : 2 ˇ “ = : = 1 : 2
a) 1 : 2 b) 3 : 4 c) 3 : 2 legyen!
1 “ 1 “ 1 “ 1 “ 2 2
1:¯ :˘ :ˇ :ˇ (
2 4 8 16 8 4
9. a) Padtársaddal beszéljétek meg, mit jelölnek az óra számlapján a kis osztásrészek?
b) Az ábrán a kismutató 10 óra után pontosan az első osztásrészre mutat. 11
12
1
Hol áll ekkor a nagymutató, és pontosan mennyi az idő?
10 2
Rajzoljátok le a füzetbe!
9 3
10. 7 és 8 óra között az óra kismutatója pontosan a számlapon megjelölt öt
kis osztásrész valamelyike felé mutathat. 8 4
a) 7 órától indulva hány perc telik el, amíg a kismutató a kis osztásrésze- 7 5
kig elér? 6
1e
1 e
1e
I. II. III.
116
13. Egy kisteherautó téglatest alakú rakodótere 1 m × 1,5 m × 2 m méretű. Mivel az építkezésnél több
építőanyagra van szükség, mint ami ebbe belefér, az építkezők olyan teherautót rendeltek, amelynek
mindhárom mérete kétszer akkora.
Hányszorosa a nagyobb teherautó
rakodóterének térfogata a kisebb
teherautóénak? Mennyi a kisteher-
autóban és nagyteherautóban szál-
lítható építőanyag térfogatának
aránya, ha mindkettőt telerakják?
14. Egy kosárban 48 db gyümölcs van, almák, körték vegyesen. A gyümölcsök színe zöld vagy sárga.
Tudjuk, hogy a kosárban 9 db zöld alma van, a körte feleannyi, mint az alma, és háromszor annyi
a sárga gyümölcs, mint a zöld.
a) Hány körte, b) hány sárga alma, c) hány zöld körte van a kosárban?
15. Az ókori szobrászművészek szerint egy emberi test akkor tökéletes, ha a csípő vonala az „iste-
ni arány”, az aranymetszés aránya szerint osztja a testet (t) alsó- (a)
és felsőtestre (f). Ez az arány, amely megjelenik a képen látható
felsőtest
Apollón-szobron is, közelítőleg:
f : a = a : t ≈ 60 : 100
Ennek ismeretében készítsd el a táblázatot a füzetedbe, és töltsd ki!
Testhossz [cm] 160
alsótest
A felsőtest hossza [cm] 69
Az alsótest hossza [cm] 125
Megjegyzés: A táblázatban közelítő értékek szerepelnek.
Arányos osztás
1. példa
A piacon megvásárolt 20 darab paradicsomot a kamrában egy kosárban
tárolják. A piros és sárga paradicsomok számának aránya 2 : 3. Hány
piros és hány sárga paradicsom van ebben a kosárban?
Megoldás
A 2 : 3 arány azt jelzi, hogy a 20-
at 2 + 3 = 5 részre kell felosztani, 0 4 20
így kapjuk meg az 1 részhez tar- 1 rész 5 rész
tozó paradicsomok számát.
1 rész = 20 : 5 = 4 2 rész 3 rész
A piros paradicsomok száma:
2 rész = 2 · 4 = 8 1 rész 5 rész
A sárga paradicsomok száma: 8 12
3 rész = 3 · 4 = 12
A kosárban 8 piros és 12 sárga pa- 0 4 20
radicsom van.
117
2. példa
Két zacskóban ugyanolyan méretű gumimacik vannak, az
egyikben 16 db, a másikban 20 db. Padtársaddal osszátok el
ezeket úgy, hogy mindketten ugyanannyi darabot kapjatok! Fel-
tétel, hogy előbb a 16 db cukrot kell 3 : 5 arányban két részre
osztani. Az igazságos elosztás érdekében milyen arányban kell
szétosztani a másik zacskóban lévő 20 db cukrot? Ezt az arányt
a legegyszerűbb alakban adjátok meg! (A gumimacik koron-
gokkal is helyettesíthetők.)
Megoldás
Összesen 36 db gumimacink van, ezért mindkét tanulónak 18 db-ot kell kapnia.
Legyen az egyik tanuló A, a másik B.
1. lépés: 16 db gumimaci szétosztása
A : B = 3 : 5 úgy teljesülhet, hogy a 3 résznek és az 5 résznek megfelelő darabszámok összege éppen
16 legyen.
Összesen 3 rész + 5 rész = 8 részre kell osztani a 16-ot, ekkor megkapjuk az 1 résznek megfelelő da-
rabszámot.
1 rész: 16 db : 8 = 2 db 1. zacskó
632 10 5 2
3 rész: 3 · 2 db = 6 db
5 rész: 5 · 2 db = 10 db
0 1 2 16
A kap 6 db gumimacit, B 10 db-ot, és ezek aránya megfelel a feltételeknek, mert A : B = 6 : 10 = 3 : 5.
2. lépés: a 20 db gumimacit úgy 2. zacskó
kell szétosztani, hogy A 12 db- 12 3 4 824
ot, B 8 db-ot kapjon, vagyis
A : B = 12 : 8 arány teljesüljön. 0 1 4 20
12 : 8 = 3 : 2, tehát a 20 db gumimacit 3 : 2 arányban kell szétosztani.
6 12
A
Így A tanuló összesen
6 + 12 = 18 db gumimacit, B 0 1 18
pedig 10 + 8 = 18 db gumima- B
10 8
cit kap.
0 1 18
3. példa
Egy zenetagozatos osztályban a különböző hangszereken tanuló gyermekek számának aránya:
fuvola : hegedű : gitár : zongora = 2 : 3 : 4 : 6.
a) Adjuk meg az egyes hangszereken játszó tanulók számát, ha az osztály létszáma 30 fő! Mindenki
csak egy hangszeren tanul játszani, és az osztályban nincs olyan tanuló, aki nem tanul hangszeres ze-
nét.
b) Készítsük el azt a kördiagramot, amely szemlélteti ezeket az arányokat!
118
Megoldás
a) A megadott részek összege: 2 rész + 3 rész + 4 rész + 6 rész = 15 rész.
1 résznek megfelelő létszám: 30 tanuló : 15 = 2 tanuló
Fuvolázók 2 rész: 2 · 2 tanuló = 4 tanuló,
Hegedűsök 3 rész: 3 · 2 tanuló = 6 tanuló,
Gitározók 4 rész: 4 · 2 tanuló = 8 tanuló,
Zongorázók 6 rész: 6 · 2 tanuló = 12 tanuló.
Ellenőrzés:
4 + 6 + 8 + 12 = 30 tanuló, és 2 : 3 : 4 : 6 = 4 : 6 : 8 : 12
b) A kördiagram elkészítéséhez kiszámítjuk a középponti szögeket, ezért a 360°-ot 2 : 3 : 4 : 6 arány-
ban osztjuk fel.
15 1 360°
rész 360° rész = 24°
15 15 15
2
rész fuvola 24° · 2 = 48°
15
3
rész hegedű 24° · 3 = 72°
15
4
rész gitár 24° · 4 = 96°
15
6
rész zongora 24° · 6 = 144°
15
48° : 72° : 96° : 144° = 2 : 3 : 4 : 6 arány teljesül.
Feladatok
119
7. Egy kétjegyű számban a számjegyek aránya 1 : 3. Melyek lehetnek ezek a számok?
8. Egy téglalap oldalainak aránya 2 : 5. A nagyobb oldala 27 cm-rel hosszabb a kisebbnél. Mekkora
a téglalap területe és kerülete?
9. Luca két fiútestvérével és szüleivel együtt festette be a telküket bekerítő 540 db lécből álló fake-
1 1 1 2
rítést. A munkát az alábbi arányban osztották fel: Lucáé rész, a két fiúé - rész, anyáé
9 6 6 9
1
rész, apáé rész. Ki végezte a legtöbb, ki a legkevesebb munkát?
3
Határozd meg, ki-ki hány lécet festett be, és írd fel azok számának arányát is! Készíts olyan kör-
diagramot, amely az elvégzett munkák arányát szemlélteti!
10. a) Egy szárítókötelet 4 : 7 : 10 arányban vágtunk szét három részre. Közülük a legnagyobb hos�-
sza 360 cm. Hány méteres a többi rész? Hány méteres volt az egész kötél?
b) Egy csomag mogyorót 1 : 5 : 6 : 11 arányban osztottunk négy részre. A legkisebb kupacba
6 szem jutott. Hány szem van a többiben? Hány szem volt összesen a csomagban?
11. Három szám aránya 2 : 4 : 7. Melyek ezek, ha a legnagyobb és a legkisebb különbsége 60?
12. Egy piaci árus három láda almát vitt a piacra, összesen 186 db-ot.
Egy ládában csak egyféle alma volt. Az elsőben piros, a másodikban
sárga, a harmadikban zöld almák voltak. A piros és a sárga almák
számának aránya 4 : 3, a zöld és a piros almák számának aránya
pedig 5 : 6. Hány darab alma volt az egyes ládákban?
3
13. Két pozitív szám, x és y között az x y összefüggés áll fenn.
2
a) Melyik a nagyobb szám, az x vagy az y?
b) x hányszorosa y-nak?
c) y hányszorosa x-nek?
d) Írd fel x és y számok arányát!
e) Írd fel y és x számok arányát!
Százalékszámítás
Mennyiségek, számok törtrészeinek kiszámításánál már találkoztunk a százalék fogalmával, jelölé-
x
sével. Ha egy mennyiségnek vagy egy számnak részét határozzuk meg, akkor annak éppen az x
százalékát számítjuk ki. 100
Például 120 kg-nak a 40%-a 48 kg.
A 120 kg, az egész mennyiség: a 100%, az alap.
A törtrész: a 40%, a százalékláb.
A törtrésznek megfelelő mennyiség: a 48 kg, a százalékérték.
120
1. példa
Írjuk fel a táskák számának színek szerinti arányát! Adjuk meg azokat törtrészekkel és százalék alak-
ban is!
Megoldás
lila rózsaszín zöld kék sárga
arányok 2 : 1 : 3 : 2 : 2
2 1 3 2 2
törtrészek
10 10 10 10 10
százalék alak 20% 10% 30% 20% 20%
2. példa
Egy áruházban a nyárvégi kiárusítás alkalmával 30%-kal csökkentet-
ték a sportcipők árát. Zsófi ekkor vásárolt magának egy akciós torna-
cipőt. A kiválasztott cipő eredeti ára 24 000 Ft volt.
a) Hány Ft volt a csökkentett ár?
b) Hány Ft-ot takarított meg Zsófi?
Megoldás
A tornacipő csökkentett árát kétféleképpen is kiszámíthatjuk.
I. módszer: II. módszer:
Meghatározzuk a 24 000 Ft 30%-át. Ha a 24 000 Ft-ból elvesszük annak 30%-át, akkor
megmarad az ár 70%-a.
30
24 000 Ft 24 000 Ft 0, 3 7200 Ft A 24 000 Ft 70%-át számítjuk ki:
100
70
és 24 000 Ft − 7200 Ft = 16 800 Ft 24 000 Ft 24 000 Ft 0, 7 16800 Ft
100
a) A tornacipő csökkentett ára 16 800 Ft.
b) Zsófi 24 000 Ft − 16 800 Ft = 7200 Ft-ot takarított meg.
A megtakarítás az első megoldásból is kiolvasható.
121
3. példa
Sári szeptemberben 150 cm magas volt. Hány cm magas lett Sári fél év múlva, ha közben magassága
5%-kal nőtt?
Megoldás
A növekedés mértékét kétféleképpen is kiszámíthatjuk.
I. módszer: II. módszer:
5%
150 cm 5%-át hozzáadjuk a 150 cm-hez. 150 cm 105%-át számoljuk ki.
150 cm 5%-a 150 cm 105%-a
5 105
150 cm 150 cm 0,05 7,5 cm 150 cm 150 cm 1,05 157,5 cm
100 100
150 cm + 7,5 cm = 157,5 cm
Sári 157,5 cm magas lett fél év múlva.
Feladatok
1. Mennyi
a) 150 Ft 20%-a; b) 240 kg 60%-a; c) 12 óra 45%-a; d) 7 liter 130%-a?
2. Petinek 320 ismerőse van az egyik közösségi oldalon. Húgának ugyanezen az oldalon 35%-kal
kevesebb. Hány ismerőse van Peti húgának ezen a oldalon?
3. Egy négyzet alakú játszótér oldalainak hossza 22 m. Két szemközti oldalát 15%-kal megnövel-
ték. Milyen alakú lett a játszótér?
Igaz-e, hogy a játszótér
a) kerülete is 15%-kal nőtt, b) területe is 15%-kal nőtt?
Válaszaidat számolással indokold!
4. Egy környezetvédelmi csoport 400 db facsemete ültetését
tervezte el. A kertészetből ennél 16%-kal több darabot
küldtek. Hány fát kellett így elültetniük?
5. Az ÉNSULIM általános iskola három 7.-es osztályában ugyanazt a
matematikai felmérő dolgozatot írták meg a gyerekek. Az a osztály
32 tanulójának 25%-a írt jeles dolgozatot. A b-ben az a osztály je-
leseinél 25%-kal több, a c-ben pedig 75%-kal kevesebb ötös dolgo-
zat született.
Hány jeles volt az egyes osztályokban?
6. Egy élelmiszerboltban az alábbi árucikkek árát 15%-kal csökkentet-
ték. Mennyibe kerülnek így az egyes árucikkek?
Mennyit kell fizetnünk, a felsorolt cikkekért, ha figyelembe vesszük
az érvényes bolti kerekítés szabályait?
liszt: 210 Ft/kg, tej: 230 Ft/kg, sajt: 2510 Ft/kg, olaj: 510 Ft/kg, cu-
kor: 240 Ft/kg, rizs: 305 Ft/kg
122
123
11. Kovács úr 2013 januárjában betett a „Jóljársz” Bankban 100 000 Ft-ot, amelynek értéke min-
den évben 3%-kal növekedett. (Ezt úgy is mondhatjuk, hogy az összeg évenként 3%-kal ka-
matozik.)
Mennyi pénze lett Kovács úrnak ebben a bankban 2015 januárjában a kamatjóváírás után?
Kamatjóváírás:
2014 januárjában a bank hozzáadja Kovács úr 100 000 Ft-os tőkéjéhez annak 3%-át. Majd
2015 januárjában a bank ismét hozzáadja a 2014-es megnövekedett összeg 3%-át.
12. Mackó Lackó most 45 kg, ezért fogyókúrázni kezd. A diétát pontosan betartva hetenként leadja
tömegének 2%-át. Hány kg lesz Lackó tömege 3 hét múlva?
A 100% meghatározása
1. példa
A Zrínyi Ilona matematikaversenyen a 7. osztályos Julcsi
90 pontot kapott, így teljesítménye 72%-os volt.
Mennyi volt a versenyen elérhető legmagasabb pont-
szám?
Megoldás
Az elérhető maximális pontszám jelenti a 100%-ot.
72% 90 pont
72% 100%
1% 90 pont : 72 = 1,25 pont
124
2. példa
Egy falusi udvarban az állatok számára elkerített terület 625 m2, amely a teljes telek területének 40%-a.
Mekkora ez a telek?
Megoldás
A teljes telek területét jelöljük x-szel,
40
ennek része 625 m2.
100
40
Tehát: x⋅ = 625 ,
100
40
innen x = 625 : ,
100
x =1562, 5 .
A telek területe 1562,5 m2.
3. példa
Zoltán kerékpárjának értéke 1 éves használat után 28%-kal csökkent. Most 35 100 Ft-ot ér. Mennyi
volt az eredeti ára?
Megoldás
A 28%-os értékcsökkenés azt jelenti, hogy a kerékpár 1 éves használat utáni értéke az eredeti 100%-os
értékénél 28%-kal kevesebb: 100% − 28% = 72%.
A kerékpár eredeti árát jelöljük x-szel, ennek a 72%-a most 35 100 Ft.
28%
0 72% 100%
0 35 100 Ft x
Egyenlettel felírjuk a kérdést:
72
x 35100
100
72
x 35100 :
100
x 48 750
A kerékpár eredeti ára 48 750 Ft.
125
Feladatok
13. Készítsd el a táblázatot a füzetedbe, és töltsd ki a hiányzó adatait!
19. Egy rendszeresen sportoló fiatalember tüdejének vitálkapacitása 7,2 liter. (Vitálkapacitás: egy
erőltetett belégzés után erőltetett kilégzéssel kifújt levegő térfogata.)
a) Ez a 7,2 liter egy átlagos férfi vitálkapacitásának körülbelül a 150%-a. Mennyi egy átlagos
férfi tüdejének vitálkapacitása?
b) Ez a 7,2 liter egy átlagos nő vitálkapacitásának körülbelül a 232%-a. Mennyi egy átlagos nő
tüdejének vitálkapacitása?
@ Nézz utána az interneten, hogy mekkora a vitálkapacitása egy fúvós hangszeren játszó zenésznek!
126
22. Egy matematikaversenyen, melyen összesen két feladatot tűztek ki, az iskola tanulóinak 20%-a
indult. Minden tanuló megoldott legalább egy feladatot. Az első feladatot a versenyzők 60%-a,
a másodikat a versenyzők 65%-a oldotta meg. Csak a másodikat 80-an oldották meg. Hányan
járnak az iskolába?
23. Egy számban a tizedesvesszőt két helyi értékkel balra vittük, majd ehhez a számhoz hozzá-
adtuk az eredeti szám 80%-át. Így 1617,57-ot kaptunk. Mi volt az eredeti szám?
127
a b c d e f g h
8 4 8 4 80 10 5 10 5 5 125
= rész = -szörös rész 80% = rész = -szeres = rész 125%
10 5 10 5 100 8 4 8 4 4 100
Észrevehetjük, hogy ha a törtrész bővíthető 100 nevezőjű törtre, akkor a bővített törtrész számlálója
éppen az adott mennyiség egészhez viszonyított százalékos arányát adja.
8 80
Például: = = 80%
10 100
B)
Megoldás
A kérdést úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a piros kockák száma hány századrésze a kék kockák szá-
mának?
p 5 x
= =
k 6 100
5
Most az tört nevezője nem bővíthető századokra. Ilyenkor a kijelölt műveleteket elvégezzük, és
6
megoldjuk a felírt egyenletet.
5 x
0, 833
6 100
innen x ≈ 83,3%
Tehát a piros kockák száma körülbelül 83,3%-a a kékek számának.
2. példa
Két évvel ezelőtt egy gombóc fagylalt 200 Ft volt. Az idén 350 Ft-ot kell fizetni egy
ugyanilyen gombócért. Hány százaléka az idei ár a két évvel korábbinak? Hány szá-
zalékos a növekedés?
1. megoldás
A korábbi ár 100%-nak felel meg, mert ahhoz viszonyítjuk a mostani árat.
200 Ft 100%
2 Ft 1% x% annyiszor nagyobb az 1%-nál, ahányszor nagyobb a 350 Ft a 2 Ft-nál.
128
2. megoldás
A kérdés az, hogy 200 Ft-nak hány százaléka (hány századrésze) a 350 Ft?
350 Ft 350 x
hány századrész, azaz =
200 Ft 200 100
Megoldjuk az egyenletet.
x
1,75 =
100
x = 175.
Az idei ár a korábbi árnak 175%-a, ami azt jelenti, hogy az árnövekedés 2 év alatt 75%-os.
3. megoldás
Az áremelés a két ár közötti 150 Ft-os különbség. Így az a kérdés, hogy 150 Ft hány százaléka (hány
századrésze) a 200 Ft-nak?
150 x
=
200 100
x
0,75 =
100
x = 75
Az árnövekedés 2 év alatt 75%-os. Az idei ár a korábbinak 175%-a.
3. példa
Egy január 25-én született újszülött tömege 3,25 kg. Március 14-ére
tömege elérte a 3,9 kg-ot. Hány százalékos a csecsemő tömegének
gyarapodása?
Megoldás
Meghatározzuk, hogy a 3,9 kg hány századrésze a 3,25 kg-nak.
Első megoldás: Másképpen gondolkodva:
120 3, 9 kg − 3, 25 kg = 0, 65 kg
3, 9 kg : 3, 25 kg = 1, 2 =
100 100% 3,25 kg
3,9 kg a 3,25 kg-nak
120
= 120% -a. x% 0,65 kg
100 Felírva az egyenletet
Ez 20%-kal több, mint a 100%. x 0, 65 65
= =
100 3, 25 325
6500
x= = 20
325
A csecsemő tömege tehát 20%-kal nőtt.
129
4. példa
A Százszorszép virágbolt kereskedője anyák napja előtt 25%-kal
megemelte a három szálból kötött 2400 Ft-os rózsacsokor árát. Az
ünnep után hány százalékkal kell csökkentenie ezt az emelt árat,
hogy újra 2400 Ft-ba kerüljön a három szálból álló rózsacsokor?
Megoldás
A 25%-kal megemelt ár: 2400 Ft · 1,25 = 3000 Ft.
A csökkentés mértékét a 3000 Ft-hoz képest kell megadni.
JÁTÉK
Egyéni verseny négyes csoportokban
3
Az alábbi kártyákon lévő számok, illetve műveletek eredményei között keressétek azokat, amik -del
egyenlők! 2
Csoportonként az a nyertes, aki adott idő alatt a legtöbbet megtalálta.
30 : 20 150% 3:2
3,2
15 1
1+
10 2
9 2 3
reciproka −
6 3 2
32
9 100
4
2 32
1: 6:8
3 10 150
100
2
−1,5 ellentettje
3 1 : 1,5 0,15 : 0,1
130
Feladatok
24. Hány százaléka színes a téglalapok területének?
a) b) c) d) e)
f) g) h) i) j)
29. Egy paralelogramma egyik szöge 140°-os. Ennek a szögnek hány százaléka külön-külön a para-
lelogramma másik három szöge?
30. A mozgásszegény életmód miatt már óvodáskortól kezdve nagy számban, a gyerekek 62%-ánál
jelentkeznek a testtartásért felelős izmok zsugorodásával és gyengülésével járó rendellenességek,
a tartáshibák.
Ezek iskoláskorban még gyakrabban, 70%-ban észlelhetők.
Másold át a táblázatot a füzetedbe, és töltsd ki az üres celláit! (Szükség esetén kerekíts!)
Csoportlétszám az óvodában 14 22 12
Tartáshibás gyerekek száma 6 4
Csoportlétszám az iskolában 22 26 32
Tartáshibás gyerekek száma 6 11
131
31. Földünk növényzettel fedett szárazföldi része 133,4 millió km2. Ebből 40,3 millió km2-t foglal-
nak el az erdők.
a) Hány százaléka ez a teljes növénytakarónak?
b) Az erdők 8%-a őserdő. Hány km2 területet jelent ez?
32. a) A négyzetnek hány százaléka színes?
b) Hány százaléka a fehér résznek a piros rész?
c) Hány százaléka a kék résznek a sárga rész?
d) Hány százaléka a piros résznek a zöld rész?
A) B)
33. Lali február első hetében elköltötte havi zsebpénzének felét és még 1000 Ft-ot, így arra a hónapra
zsebpénzének 30%-a maradt meg.
Hány forint az egész éves zsebpénze, ha minden hónapban ugyanannyit kap?
34. Egy négyzet 5 cm-es oldalát megnöveltük 10%-kal, majd a kapott oldalt csökkentettük 10%-
kal. Visszakapjuk így az eredeti 5 cm-es oldalhosszt? Válaszodat indokold!
35. Év elején egy iskola tanulóinak 40%-a fiú. Év közben a fiúk száma 10 százalékkal növekedett,
a lányok száma pedig 10%-kal csökkent. Hány százalékkal változott az iskola tanulóinak szá-
ma év végéig?
d
K
Mérjétek meg mind a négy érménél az átmérő hosszát, majd a legördítés után az egyenes vonalon
kifeszített színes fonal (K szakasz) hosszát is! A mért szakaszok hosszának közelítő értékét cm-ben
132
adjátok meg! Számítsátok ki mind a négy esetben a K és a d szakasz hosszának arányát! A füzetetekben
elkészített táblázatba írjátok be a kapott adatokat!
Pénzérme K hossza d hossza K : d aránya
5 Ft-os
10 Ft-os
20 Ft-os
100 Ft-os
Megjegyzés:
Az adatok összegyűjtése után megállapítjuk, hogy a K : d arány minden csoportban közelítőleg 3,1.
Ez azt jelenti, hogy ahányszor nagyobb a kör átmérője, annyiszor nagyobb lesz a körvonal hossza (K).
K
3,1
d
K 3,1 d
Megállapíthatjuk, hogy a körvonal hosszát közelítőleg megkapjuk, ha az átmérőjének hosszát megszo-
rozzuk 3,1-del.
2. példa
Az arany nagyon puha fém, ezért az arany ékszereket ötvözetből készítik. Az öt-
vözetben az arany mennyiségét karátban mérik. A tiszta arany 24 karátos.
12
Így a 12 karátos arany azt jelenti, hogy az ötvözet része, azaz 50%-a tiszta
arany. 24
133
8 m : 6 m : 2,4 m = 4 cm : 3 cm : 1,2 cm 4 cm
Feladatok
1. Egy 30 fős 7.-es osztály félévi matematika osztályzatainak Osztályzat Százalékos arány
százalékos megoszlását tartalmazza a táblázat. Mennyi volt 5 20%
félévkor a matematika jegyek átlaga ebben az osztályban? 4 20%
3 50%
2 10%
2. Két artista egykerekűzik a cirkusz porondján körbe-körbe.
Az egyik kereket határoló körvonal hossza 150 cm, a másiké
225 cm. Hányszor fordul meg a két különböző kerék kü-
lön-külön a 67,5 méter hosszú porondon? Melyik fordul töb-
bet és hányszor annyit, mint a másik?
134
6. Az aranyékszerek készítésekor az aranyat más fémekkel ötvözik. Az ötvözet aranytartalmát ka-
15 9
rátban mérik. Például a 15 karátos aranynak a része arany, része egyéb fém. Hány szá-
24 24
zalékkal tartalmaz több aranyat egy 20 karátos aranyékszer, mint egy 15 karátos?
7. Egy tehetségkutató verseny döntőjében a nézők telefonon és interneten is szavazhattak a szerin-
tük legjobb műsorszámra. Az a versenyző nyeri a döntőt, aki a legtöbb szavazatot kapja. A kö-
vetkező ábrán a telefonos és az internetes szavazatok száma és a százalékos megoszlás látható.
Szavazatok százalékos megoszlása
100
90 17%
80
70 55%
60 A versenyző
50
40 83% B versenyző
30
20 45%
10
0
Telefonos szavazatok. 57 800 Internetes szavazatok. 8500
Számítsd ki, ki kapta a több szavazatot! (Országos kompetenciamérés, 8. évfolyam, 2012/2013 alapján)
8. Egy pixelgrafikus kép memóriában elfoglalt
méretét a pixelek száma határozza meg. Pixel-
nek (picture element) nevezik a képen megjele-
nő képpontokat.
Például egy 560 × 480-as méret azt jelenti, hogy
soronként 560, oszloponként 480, összesen
560 · 480 = 268 800 képpont van a képen.
Egy 1100 × 850 pixeles képen hány százalékkal több a pixelek száma, mint a fenti példában sze-
replő képen?
9. Az ábrán látható pörgettyűk fedőlapját az
első esetben 4, a másodikban 6, a harmadik-
ban 10 egyenlő részre osztottuk, és a része-
ket különböző színekkel kiszíneztük. Mek-
kora az esélye annak, hogy
a) a 4 színű lapon, b) a 6 színű lapon, c) a 10 színű lapon
megpörgetett mutató a piros színű részen áll meg? Fejezd ki a kapott valószínűségeket %-ban is!
10. A rulett szerencsejátékban a 0-val együtt 37 helyre gurulhat a golyó.
A 0-n kívüli 36 felosztás fele piros színű, fele fekete.
a) Mennyi az esélye annak, hogy a golyó a 6-os számra gurul?
b) Mennyi az esélye annak, hogy piros számra gurul?
11. Egy 3D-s film belépőjegyeinek árát egyik alkalommal 20%-kal csök-
kentették, így az eladott jegyek száma 15%-kal emelkedett. Nő vagy
csökken az eladott jegyek árából származó bevétel? Add meg a változást százalékos arányban is!
135
Tudáspróba
1. a) Írd fel a törteket a legegyszerűbb arány alakban, majd százalék alakban!
16 18 17
64 15 51
b) Keress egyenlő értékű arányokat!
6 4
4:3 120% : 1% 9 : 16 1:
5 3
3 75
2,1 : 2,8 1,2 : 1 12 : 100
4 100
4. A Nagy családban 4 gyermek van, a legfiatalabb 6 éves, őt követi a 9 éves, majd a 12 éves testvér.
A legidősebb 18 éves. Anyuka 60 palacsintát sütött nekik, amelyeket ők a koruknak megfelelő
arányban osztottak el. Hány palacsintát ettek külön-külön a gyerekek?
5. Egy téglalap két oldalának aránya 5 : 2.
a) Mekkorák lehetnek a téglalap oldalai? Add meg cm-ben három lehetséges oldalpár hosszát!
b) Hány százaléka a nagyobb oldal hossza a kisebb hosszának?
c) Hány százaléka a kisebb oldal hossza a nagyobb hosszának?
6. Egy 86 000 Ft-os mosógépet 0 Ft befizetésével, 12 havi törlesztéssel is meg lehet vásárolni. Így
összesen 106 640 Ft-ot kell fizetni érte. Hány százalékos felárral számolt a kereskedő?
136
Sokszögek
Síkbeli alakzatok csoportosítása
1. példa
Sorszámaikkal soroljuk fel, hogy mely síkbeli alakzatokra teljesül:
A) Középpontosan szimmetrikus. B) Csak görbe vonalak határolják.
C) Csak szakaszok határolják. D) Tengelyesen szimmetrikus.
E) Van párhuzamos oldalpárja. F) Határvonala szakaszokból álló zárt vonal, ami
egy vonallal megrajzolható.
G) Van homorú szöge. H) Határvonala nem rajzolható meg egy vonallal.
1. 2. 3. 4. 5.
6. 7. 8. 9. 10.
Megoldás
A) 1., 2., 5. B) 2., 8. C) 1., 3., 4., 5., 6., 7., 10. D) 2., 4., 5., 8., 9.
E) 1., 5., 6., 7. F) 1., 3., 4., 6., 7., 10. G) 3., 5., 6. H) 5.
tompaszög
derékszög
egyenesszög
teljesszög
nullszög
konvex szögek
konkáv szögek
137
Egy síkbeli alakzat konvex, ha bármely két pontjával együtt azok összekötő szakaszát is tartalmaz-
za.
A nem konvex síkbeli alakzatokat konkáv alakzatnak is nevezik.
2. példa
Páros munka
Az 1. példában megadott tíz alakzatot halmazokba sorolva szemléltettük.
Milyen tulajdonságuk szerint csoportosíthattuk a sík alakzatait az egyes esetekben?
Padtársaddal együtt adjatok nevet az egyes halmazoknak! Ellenőrizzétek a megoldásotokat!
I. III.
B E F
A
II. IV.
C C
D G
H
Megoldás
I. Például
A: Az alakzat határvonala tartalmaz görbe vonalat.
B: Az alakzat határvonala tartalmaz egyenes szakaszt.
138
II. Például
C: A tíz elemből álló alaphalmaz.
D: Az alakzat határvonala zárt vonal, ami szakaszokból áll, és egy vonallal megrajzolható.
III. Például
E: Konvex alakzat. F: Konkáv alakzat.
IV. Például
C: A tíz elemből álló alaphalmaz. G: Tengelyesen szimmetrikus alakzat.
H: Középpontosan szimmetrikus alakzat.
Sokszögek
A háromszögnek három oldala és három csúcsa van.
befogó
átf
szár szár
óog
alap befogó
139
Például:
négyszög ötszög hétszög nyolcszög
A konvex sokszög minden szöge konvex, azaz kisebb 180°-nál. Például a fenti ötszög és hétszög
konvex.
A konkáv sokszögnek legalább az egyik belső szöge homorú szög. Például a fenti négyszög és
nyolcszög konkáv.
Feladatok
1. Melyik szög konvex, illetve melyik konkáv? A megadott szögek betűjelével válaszolj!
a)
3. Négy egybevágó négyzetből egy-egy oldaluk egymáshoz illesztésével különböző tetrominókat
készítettünk. Az egyes elemeket szokás I, L, O, T, Z betűvel jelölni.
I L O T Z
Nevezd meg, milyen sokszögeket kaptunk! Mely alakzatok konvexek, melyek nem?
4. a) Az egyes tetrominó elemeknek hány szimmetriatengelyük van?
b) Van-e a különböző tetrominó elemek között középpontosan szimmetrikus alakzat?
c) Mely elemeknek van olyan velük egybevágó sokszög párja, amely síkbeli mozgatással nem
vihető az eredeti elembe?
140
5. Egy négyszög három csúcsa (-2; 0) , (0; 8) , (0; 0) . Tengelyes tükrözéssel határozd meg a negye-
dik csúcsot, ha a négyszög
a) húrtrapéz, b) deltoid, c) rombusz!
6. Játék
Rajzoljatok 3 × 3-as pontrácsra minél több sokszöget a megadott szempont szerint! Ha három
pont egyenesszöget alkot, akkor csak a szakasz végpontjai a sokszög csúcsai.
Például:
II. V.
IV.
III.
I.
141
B
D F I
G
A B C D E F H I J
G
Szabályos sokszögek
Azokat a sokszögeket, amelyeknek minden oldaluk és szögük egyenlő, szabályos sokszögeknek
nevezzük.
Másolópapír segítségével kerestük meg néhány szabályos sokszög szimmetriatengelyeit!
t t
t
Lehet, hogy a tengely két ol- Lehet, hogy a tengely egy csú- Lehet, hogy a tengely két csú-
dalfelező pontban metszi a cson és egy oldalfelező ponton cson halad át.
sokszöget. halad át.
142
Minden szabályos sokszögnek annyi tükörtengelye van, ahány oldala. A tengelyek egy pontban
metszik egymást.
A páratlan oldalszámú szabályos sokszögeknek nincsen szimmetria-középpontja, a páros oldalszá-
múaknak van.
A páros oldalszámú szabályos sokszögek szimmetria-középpontja a szimmetriatengelyek metszés-
pontja.
Például itt látható egy szabályos 48-szög, amelyet a legtöbb ember körnek látna. Berajzoltuk az
összes tükörtengelyét is.
2. példa
Egyenlő szárú háromszögek α szárszöge fokokban mérve egész szám. Az ilyen háromszögek közül
melyekkel lehet szabályos sokszöget építeni?
Megoldás
Minden olyan 180°-nál kisebb α szög jó, amelyik osztója a 360°-nak. A sokszög annyi oldalú, ahány-
szor α megvan a 360°-ban. Az α szög lehet: 120°, 90°, 72°, 60°, 45°, 40°, 36°, 30°, 24°, 20°, 18°, 15°,
12°, 10°, 9°, 8°, 6°, 5°, 4°, 3°, 2°, 1°. Néhányat itt láthatsz:
143
Feladatok
1. Melyek szabályosak az alábbi sokszögek közül?
A B C D E F
2. Öt egybevágó négyzetből egy-egy oldaluk egymáshoz illesztésével különböző pentominókat ké-
szítettünk. Az egyes elemeket szokás F, I, L, N, P, T, U, V, W, X, Y, Z betűvel jelölni.
T
F P U W X Y Z
I L N V
144
1. példa
Megneveztük, és az ábrán szemléltettük az eddig megismert négyszögfajtákat.
N Té R P hTr D2 D1
Megoldás
a) Csoportosítás egyenlő oldalak, illetve egyenlő szögek szerint:
Négyszögek
Téglalapok: Rombuszok:
minden szögük egyenlő minden oldaluk egyenlő
Négyzetek
145
Húrtrapézok Téglalapok
Négyzetek Rombuszok
Trapézok
1. 2. 3.
D
A
B
4.
5.
A fotókon bejelölt négyszögeknek közös tulajdonsága, hogy van párhuzamos oldalpárjuk. Ezek a
négyszögek trapézok:1., 2., 3., 4., 5., A, B, C, D.
Vannak köztük olyanok, amelyeknek az egyik oldala merőleges a párhuzamos oldalakra. Ezeket derék-
szögű trapéznak nevezik: 4., 5., A, D.
A tangram játékról készült fotón felismerhetünk négyzetet (A), paralelogrammát (B), húrtrapézt (C) és
derékszögű trapézt (D).
A speciális négyszögek között megismert rombusznak és téglalapnak is párhuzamosak a szemközti
oldalai.
A deltoidok közül viszont csak a rombuszoknak és a négyzeteknek vannak párhuzamos oldalai.
146
alap
2. példa
Csoportmunka 3-4 fős csoportoknak
Készítsetek el közösen egy-egy készletet az ábrán látható négyszögekből! Használhattok például 3 cm
széles sávokat. Figyeljetek a rombusz egyenlő oldalainak szerkesztésére!
Megoldás
147
Feladatok
1. Vágj ki két egybevágó derékszögű háromszöget az ábrán látható méretekkel!
Illeszd össze egy-egy teljes oldala mentén a két alakza-
tot minden lehetséges módon. Rajzold le a füzetedbe a
két háromszögből álló sokszöget! 3 cm
5 cm
3 cm
5 cm
Nevezd meg a kapott alakzatokat, majd csoportosítsd
szimmetriáik alapján azokat! 4 cm 4 cm
2. Válaszd ki a megfelelő tulajdonságú négyszögeket az
ábráról! A négyszögek betűjelével válaszolj!
– paralelogramma – trapéz
– deltoid – derékszögű trapéz
A B C D E
– rombusz – húrtrapéz
– tengelyesen szimmetrikus
I
F G – középpontosan szimmetrikus
H M
L – tengelyesen és középpontosan is szimmetrikus
J K
– konkáv négyszög
Négyszög
5. Milyen színű tartományban lehet az a négyszög, amelyről
tudjuk, hogy Trapéz
alelogramma
a) nincsenek egyenlő szögei, Par
Téglalap
b) pontosan három egyenlő szöge van,
c) minden szöge egyenlő,
d) pontosan két egyenlő szöge van,
e) szemközti szögei egyenlőek?
148
Háromszögek szerkesztése
Alapszerkesztések
Síkbeli alakzatokat többféleképpen állíthatunk elő, többféle eszközzel rajzolhatunk meg. Euklideszi
szerkesztéssel oldottuk meg a következő feladatokat.
1. Szakaszmásolás: 2. Szögmásolás: 3. Szakasz felezőpontjá- 4. Szögfelező szerkesz-
nak és felező merőle- tése:
gesének szerkesztése:
5–6. Adott pontból adott egyenesre állított merő- 7. Adott ponton áthaladó, adott egyenessel párhu-
leges egyenes szerkesztése: zamos egyenes szerkesztése:
149
m
3,5 c
m
5c
3,5 c
m
30° 30°
5 cm 3,5 cm
A feladatnak tehát négy különböző háromszög a megoldása.
3,5 cm
m
5c
cm 3,5 cm
3,5 30 30 30 30
5 cm 5 cm 5 cm 3,5 cm
2. példa
Csoportmunka
C Adott az ABC háromszög, ismerjük az oldalait és a szögeit.
γ a
a
b
b β β γ
B c α
α c
A
Szerkeszthetünk-e ugyanilyen háromszöget, ha tetszőlegesen választunk ki az adatokból hármat?
Egyértelmű-e a szerkesztés?
Csoportonként végezzünk el egy-egy szerkesztést a következő I-VI. eset adataival!
I. a három adat: II. a három adat: III. a három adat:
a
b a a
c b γ b β
a
γ β b α α β γ
150
Megoldás
A háromszögszerkesztést egyértelműnek nevezik, ha a megadott adatokból szerkesztett összes három-
szög egybevágó lesz.
I. Az adatok: a, b, c II. Az adatok: a, b, γ
b c b
c
a a
Egyértelmű a szerkesztés, ha adott a háromszög Egyértelmű a szerkesztés akkor is, ha két oldal és
három oldala. a közrezárt szög adott.
III. Az adatok: a, b, β IV. Az adatok: a, β, γ
c b c b
a a
Egyértelmű a szerkesztés, ha két oldal és a na- Egyértelműen megszerkeszthető a háromszög, ha
gyobbal szemközti szög adott. adott valamelyik oldala és az azon lévő két szöge.
A fenti négy esetben, a megadott adatokkal szerkesztett háromszögek mind egybevágók.
V. Az adatok: a, b, α VI. Az adatok: α, β, γ
a
a
b
Ezekkel az adatokkal 2 megoldás van. Több megoldás van. Nem egyértelmű a három-
Megadható két szakasz és egy konvex szög úgy is, szögszerkesztés, ha a háromszög három szöge
hogy egyféle háromszög a megoldás, illetve úgy adott.
is, hogy nem szerkeszthető belőlük háromszög.
Nem egyértelmű a háromszögszerkesztés, ha két
oldal és a rövidebbel szemközti szög adott.
Ebben a két esetben nem csak egybevágó háromszögek adódhatnak.
151
IV. Két háromszög egybevá- a = a′
gó, ha egy oldaluk és az azon β = β′
levő két szögük páronként
γ = γ′
egyenlő. (β + γ < 180°)
Feladatok
A következő négy feladatban szerkessz háromszöget a megadott oldalak
α
és szögek ismeretében! Hányféle háromszög szerkeszthető? b
c
A szerkesztéseket a vázlaton használt jelöléseknek megfelelő adatokkal
végezd!
β γ
a
1. a) a = 6 cm b) a = 6 cm c)
b = 5 cm b = 2 cm
c = 3 cm c = 3 cm
152
5. Ismert egy háromszög három oldalának hossza és három szögének nagysága. Hányféleképpen
választható ki három adat a háromszög szerkesztéséhez?
6. Hány olyan háromszög van, amelynek csúcsai egy adott kocka csúcsai? Hányféle különböző
háromszög van közöttük?
a) Hányféle háromszögnek lesz az egyik oldala a kocka egyik éle?
b) Hányféle háromszögnek lesz az egyik oldala a kocka egyik lapátlója?
c) Hányféle háromszögnek lesz az egyik oldala a kocka egyik testátlója?
7. Hányféle háromszöget határoz meg egy négyzetes oszlop valamelyik három csúcsa?
• A háromszög bármely két oldalának összege nagyobb a harmadik oldalnál (1. ábra).
• A háromszög belső szögeinek összege 180° (2. ábra).
• A háromszög bármely két belső szögének összege kisebb 180°-nál (3. ábra).
153
Indoklás
Az AC + CB töröttvonal hossza nagyobb, mint az AB szakasz hossza, azaz igaz, hogy AC +CB > AB .
Hasonlóan igaz, hogy CA + AB > BC és AB + BC > AC.
Tehát két oldal hosszának összege nagyobb, mint a harmadik oldal hossza.
Indoklás
Tükrözzük az ABC háromszöget a BC oldal felezőpontjára!
C A Az AB és az A′C szakasz egymás tükörképei, ezért párhuzamo-
sak és egyenlő hosszúak. Az ABA′C négyszög tehát paralelog-
F ramma.
Egy szög és középpontos tükörképe egyenlő nagyságúak.
A B ABC = A′CB = α + β .+ γ = 180◦
A paralelogramma két szomszédos szöge 180°-ra egészíti ki egymást, ++(β γα+ +
α +α β + =+γ180 )+ = 180°.
β=◦180 ◦
γ = 180◦
Tehát indokoltuk, hogy a háromszög belső szögeinek össze 180°.
Ebből következik, hogy a háromszög bármely két belső szögének összege kisebb 180°-nál.
Azt a szöget, amely a háromszög belső szögét Egy belső szöghöz két külső szög tartozik,
180°-ra egészíti ki, a háromszög külső szögé- amelyek egyenlő nagyságúak.
nek nevezik.
1. példa
Egy háromszög két szöge 73° és 42°. Számítsuk ki a harmadik szöghöz
tartozó külső szög értékét! 42
Megoldás
A két belső szög összege 115°.
73
A harmadik szög 65°, mivel 180° a belső szögek összege.
A 65°-os szöghöz tartozó külső szög 180° − 65° = 115°.
154
α ′ + β ′ + γ ′ = 360◦
Indoklás
A korábban belátott összefüggések alapján többféleképpen indokolhatjuk az állítást.
I. A három külső szög 3 · 180°-ra egészíti ki a három belső szög összegét, a 180°-ot.
A három külső szög összege 3 · 180° − 180° = 360°.
II. Egy külső szög egyenlő a szöggel nem szomszédos belső szögek összegével.
α′ = β + γ β′ = α + γ γ′ = α + β ⇒ α′ + β′ + γ′ = 2 · (α + β + γ) = 2 · 180° = 360°.
155
Feladatok
1. Egy háromszög két oldalának hossza 6 cm és 8 cm. Lehet-e a harmadik oldal hossza
a) 1 cm, b) 2 cm, c) 4 cm, d) 16 cm?
2. Egy háromszög két oldalának hossza 4 cm és 6 cm.
Mekkora lehet a harmadik oldal? Ábrázold számegyenesen a lehetséges oldalhosszakat!
3. Mekkorák az oldalai egy 18 cm kerületű háromszögnek, ha az oldalak hosszának aránya
a) 2 : 3 : 4, b) 2 : 2 : 5, c) 4 : 7 : 7, d) 1 : 1 : 2?
4. Mekkorák a háromszög szögei, ha belső szögeinek aránya
a) 1 : 1 : 2, b) 2 : 3 : 4, c) 2 : 3 : 5, d) 4 : 7 : 7?
5. Számítsd ki a tükrös háromszög belső szögeinek nagyságát! A háromszögek alapja az AB
szakasz.
a) C b) c)
γ C B
β
γ 140◦
γ
C
α 52◦ α β 136
◦
α
A B A B A
70°
108° g
65° b
a b 120° 134°
a b
156
11. a) Egyforma gyufaszálakból raktuk ki az áb- b) A szög szárai között keletkező háromszö-
rát. Hány fokos a β szög? gek egyenlő szárúak. Hány háromszög raj-
zolható így? Mekkorák a szögei az utolsó
háromszögnek?
12. Egy háromszög belső szöge 37°-kal kisebb a hozzá tartozó külső szögnél. Hány fokos a szög?
Azt az egyenest, amely a szakaszt két egyen- Azt a félegyenest, amely a szögtartományt két
lő szakaszra vágja szét és merőleges a szakasz egyenlő szögtartományra vágja szét, szögfele-
egyenesére, szakaszfelező merőlegesnek ne- zőnek nevezzük
vezzük.
157
O O O
A B A B A B
A következő ábrákon a) egy hegyesszögű, b) egy derékszögű, c) egy tompaszögű háromszög oldalfe-
lező merőlegeseit ábrázoltuk. Megjelöltük a háromszög oldalfelező pontjait is.
a) b) c)
Megjegyzés: A szerkesztéseket elvégezve azt tapasztaltuk, hogy a három oldalfelező merőleges egy
pontban metszi egymást. Az oldalfelező merőlegesek metszéspontja a hegyesszögű háromszögnek
belső pontja, a derékszögű háromszög átfogójának felezőpontja, a tompaszögű háromszögnek külső
pontja.
158
A következő ábrákon a) egy hegyesszögű, b) egy derékszögű, c) egy tompaszögű háromszög belső
szögfelezőit szerkesztettük meg.
a) b) c)
Megjegyzés: A szerkesztéseket elvégezve azt tapasztaltuk, hogy a három belső szögfelező egyenes
egy pontban metszi egymást. A szögfelezők metszéspontja a háromszögnek belső pontja.
A háromszög beírt köre
A háromszög magasságai
A háromszög magassága a csúcsból a szemközti oldal egyenesére bocsátott merőleges szakasz,
illetve ennek a szakasznak a hossza. Ennek a szakasznak az egyenesét szokás a háromszög magas-
ságvonalának nevezni. Az A csúcsból induló magasság szokásos jelölése ma. A magasság egyenese
és az arra merőleges oldalegyenes metszéspontja a magasság talppontja (T).
A
T
mb A
AT
ma
mb
C B
T
B B
C C
159
A következő ábrákon megadtuk a) egy hegyesszögű, b) egy derékszögű és c) egy tompaszögű három-
szög magasságvonalait, vastag piros szakasszal jelöltük a magasságokat.
a) b) c) M
M
M
Feladatok
1. Két pont távolsága 4 cm.
a) Szerkessz olyan kört, amely mindkét ponton átmegy!
b) Szerkessz a két ponton átmenő 3 cm sugarú kört! Hány megoldás van?
c) Hol lehetnek a két ponton átmenő körök középpontjai? Mekkora a legkisebb megfelelő kör
sugara?
2. Szerkeszd meg a háromszöget és az oldalfelező merőlegeseit, ha oldalainak hossza
a) 4 cm, 6 cm, 7 cm b) 2,5 cm, 6 cm, 6,5 cm c) 4 cm, 6 cm, 9 cm!
3. Adott a PQR háromszög, amelynek oldalai 3 cm, 4 cm és 4 cm hosszúak. Szerkeszd meg azt a
háromszöget, amelynek oldalfelező pontjai a P, a Q és az R!
4. Három testvér közösen gondoz egy háromszög alakú virágoskertet, melynek egy-egy szegletében
mindhármuknak van saját padja. Úgy ültetik
be kedvenc virágaikkal a kertet, hogy min-
denkinek a saját padjához közelebb legyen
KM = 6 m
a neki kedves virág, mint bármelyik testvére K M
padjához. KL = 2,5 m
A vázlatrajzon éppen azt látjuk, amint a pad- LM = 6,5 m
jukon ülnek és gyönyörködnek kedvenc vi-
rágaikban. Kata a kék fürtös gyöngyikét L
kedveli, Lina a lila hagymavirágot, Maja
pedig a sárga mályvarózsát.
Készíts 1 : 50 léptékű ábrát, és színezd ki három színnel a szövegnek megfelelően!
5. Szerkeszd meg a háromszöget és a belső szögfelezőit, ha oldalainak hossza
a) 5 cm, 6 cm, 7 cm, b) 6 cm, 8 cm, 10 cm, c) 5 cm, 7 cm, 10 cm!
6. Egy egyenlő szárú háromszög szárszöge 50°. Mekkora szöget zár be az alapon fekvő két belső
szög szögfelezője?
7. Egy háromszög egyik szöge 82°. Mekkora szöget zár be a másik két szög szögfelezője?
160
11. Szerkessz olyan derékszögű háromszöget, amelynek két magassága 5 cm és 6 cm! Hány megol-
dás van?
12. Az ABC egyenlő szárú hegyesszögű háromszög szárai AB és BC, a háromszög magasságpontja
M. Mekkorák a háromszög szögei, ha MB = AC?
13. Szerkeszd meg a háromszöget és a csúcsain átmenő kört ha a háromszög két oldala és az azok
által közrezárt szög adott!
a) a b) a c) a
b b b
14. Szerkeszd meg a háromszöget és az oldalait érintő kört, ha a háromszög egy oldala és az azon
lévő két szög adott!
a) b) c)
a a a
15. Tükrözz egy derékszögű háromszöget az átfogó felezőpontjára! Szerkeszd meg az eredeti és a
tükörképháromszög köré írt kört!
161
Megoldás
a) A négyszög lehet konvex deltoid, konkáv deltoid vagy paralelogramma. Például:
Mindegyik fajtából végtelen sokféle négyszöget képzelhetünk el, amelyek szögeikben különböznek.
b) A négyszög lehet trapéz, lehet nem speciális konvex vagy konkáv sokszög.
Végtelen sokféle négyszöget képzelhetünk el. Mindegyik négyszögre teljesül, hogy bármelyik oldal
hossza kisebb a másik három oldal hosszának összegénél.
Kapcsolat a négyszög oldalai között D D
C
A négyszög bármely három oldalhosszá-
nak összege nagyobb, mint a negyedik ol-
dal hossza. C
162
Indoklás
Alkalmas átlóval bontsuk két há-
romszögre a négyszögeket!
Konvex és konkáv esetben is je-
löljük a keletkezett háromszögek
szögeit rendre α1-gyel, γ1-gyel,
δ-val és α2-vel, γ2-vel, β-val!
A négyszög belső szögeinek összegét a két háromszög belső szögeinek összege adja.
α + β + γ + δ = α2 + β + γ2 + γ1 + δ + α1 = 180◦ + 180◦ = 360◦
163
3. példa
Határozzuk meg a húrtrapéz, illetve a derékszögű trapéz belső szögeit, ha ismerjük az egyik hegyes
szögének vagy az egyik tompaszögének nagyságát!
D C D C
65 124
A B A B
Megoldás
A húrtrapéz alapon fekvő szögei egyenlők. A derékszögű trapéz alapokra merőleges szára
β = 65°, illetve γ = δ. 90°-os szöget zár be az alapokkal. A trapéz belső
szögeinek összege 360°.
A trapéz belső szögeinek összege 360°.
γ = 360° − (90° + 90° + 124°) = 56°.
γ = δ = (360° − 2 · 65°) : 2 = 115°.
Egy-egy száron levő szögek összege:
Egy-egy száron levő szögek összege:
90° + 90° = 180°, illetve 124° + 56° = 180°.
65° + 115° = 180°.
Kapcsolat a trapéz belső szögei között
A trapéz azonos száron lévő két belső szöge 180°-ra egészíti ki egymást.
Indoklás
Tükrözzük az ABCD trapézt a BC oldalának felezőpontjára!
D C A′
δ′ δ γ γ′ Az AB és az A′C szakasz egymás tükörképei, ezért párhuzamo-
sak. A DC és a D′B tükörkép szakaszok is párhuzamosak. Az
AB és a CD szakaszok is párhuzamosak, hiszen a trapéz alapjai.
α′ α β β′ Az A, B, D′ és az A′, C, D pontok egy-egy egyenesre esnek.
A B D′
Az ábra jelöléseivel β = γ′, mert egymás tükörképei.
γ′ = 180° − γ, mert D, C és A′ egy egyenesen vannak, ⇒ β = 180° − γ ⇒ β + γ = 180°.
azaz DCA′ szög egyenesszög.
A BC száron levő szögek 180°-ra egészítik ki egymást. A belső szögek 360°-os összege miatt az AD
száron levő szögekre is igaz, hogy összegük 180°.
A mozaikminta és a parkettaminta úgy készül, hogy egy rétegben, hézagmentesen lefedjük a síkot
például négyszögekkel, sokszögekkel.
164
Rombuszminta esetén egy csúcsban négy olyan sokszög találkozik, amelyeknek szemközti szögei
egyenlők. Ha a parkettaminta alapegysége húrtrapéz, akkor egy csúcsban négy olyan sokszög találko-
zik, amelyeknek alapon fekvő szögei egyenlők.
Mindkét esetben a négy belső szög teljesszöget alkot.
A konvex négyszög belső szögét 180°-ra kie- Ugyanahhoz a konvex belső szöghöz két
gészítő szöget a négyszög külső szögének ne- egyenlő külső szög tartozik.
vezik.
Konkáv négyszög homorú szögének nem értelmezzük a külső szögét, mert a belső szög nagyobb 180°-nál.
Kapcsolat a négyszög külső szögei között
A konvex négyszög külső szögeinek összege 360°.
Indoklás
Mindegyik külső szög 180°-ra egészíti ki a hozzá tartozó belső szöget:
4. példa
Számítsuk ki egy ötszög és egy tizenegyszög belső szögeinek összegét!
Megoldás
Az ötszöget három háromszögre bontjuk, a tizenegyszöget kilenc háromszögre bontjuk.
165
A sokszög belső szögeinek összege egyenlő a háromszögek belső szögeinek összegével. Ötszög esetén
3 · 180° = 540°, tizenegyszög esetén 9 · 180° = 1620° a belső szögek összege.
Kapcsolat a sokszög oldalszáma és belső szögeinek összege között
Az n oldalú sokszög belső szögeinek összege (n − 2) · 180°, ahol n ≥ 3, és n egész szám.
5. példa
Számítsuk ki egy konvex ötszög külső szögeinek összegét!
Megoldás
Gondolatban körbejárjuk a sokszög határvonalát. Ha egyfor-
mán váltunk irányt a csúcsoknál, azaz egyformán irányítjuk a
külső szögeket, az öt elfordulás együtt egy teljes fordulat, azaz
360°.
Kapcsolat a sokszög külső szögei között:
Az n oldalú konvex sokszög külső szögeinek összege 360°.
Konkáv sokszög külső szögét nem értelmeztük.
Feladatok
1. Csoportmunka
Négyfős csoportokban készítsetek egy-egy „mozaikmintát” vagy „parkettázást” egybevágó
négyszögekkel! Ahol közös csúcsba kerül a négyszög négy belső szöge, ott figyeljétek meg azok
összegét!
a) b) c) d)
2. Válassz az ábrán látható négyszögek közül! Készíts „parkettamintákat” egybevágó darabokkal
négyzethálós lapon.
a) b) c) d) e)
3. Számítsd ki a négyszögek ismeretlen belső szögeit! a) Egy rombusz egyik szöge 114°.
b) Egy paralelogramma egyik szöge 48°. c) A húrtrapéz egyik szöge 65°.
4. Számítsd ki a négyszög ismeretlen külső szögeit!
a) Egy húrtrapéz egyik külső szöge 90°.
b) Egy paralelogramma egyik külső szöge 120°.
5. A megadott szögekből határozd meg a paralelogramma szögeit!
166
a) b)
65
36
115
59°
8. Egy négyszög belső szögeinek aránya 2 : 7 : 2 : 7.
Számítsd ki a szögeit! Milyen fajta négyszög lehet?
9. Egy négyszög belső szögeinek aránya 4 : 5 : 6 : 3.
Számítsd ki a szögeit! Ellenőrizd, hogy trapéz-e a négyszög!
10. Hány homorú szöge lehet egy négyszögnek?
167
2. példa
Milyen speciális négyszög belső szögfelezői metszik egymást egy pontban?
Megoldás
A deltoidok belső szögfelezői egy pontban metszik egymást.
A rombuszoknak, köztük a négyzeteknek két tükörtengelye is belső szögfelező.
A korábban vizsgált négyszögek esetében bejelöltük a belső szögfelezőket, közülük piros színnel a
szimmetriatengelyeket.
168
A trapéz alapjait vagy az alapok egyenesét merőlegesen összekötő szakasz a trapéz magassága.
E szakasz hosszát is szokás a trapéz magasságának nevezni. A paralelogrammát két-két párhuzamos
egyenes határolja, ezért a paralelolgrammának két magassága van. Az ábrákon m, ma, mb jelöli.
Ezeknek a szakaszoknak a hossza a trapéz alapjainak távolsága.
Feladatok
1. A nyolc trapéz közül melyikre érvényesek a következő tulajdonságok?
169
3. Rajzolj olyan trapézt, amelynek egyik átlója tompaszöget zár be az alapokkal!
6. Rajzolj olyan trapézt, amelynek egyik szára a trapéz magassága is egyben!
7. Rajzolj olyan trapézt, amelynek egyik átlója a trapéz magassága is egyben!
8. Rajzolj olyan trapézt, amelynek magassága egyenlő egyik alapjának hosszával!
9. Vágj szét egy szabályos hatszöget hat deltoidra úgy, hogy azokból két szabályos háromszöget
lehessen kirakni!
Rajzold le a hatszöget és az egyik összerakott háromszöget!
170
Deltoid szerkesztése
Példa
A papírsárkány vázának elkészítéséhez négyféle pálcára
van szükségünk. Az oldalakat két 30 cm és két 45 cm hosz-
szú darabból erősítjük össze. Az egyik merevítő 40 cm,
amit egy 1 m-es rúdból vágtunk le. A maradék elég-e a
másik merevítőhöz?
Készítsük el a sárkány kicsinyített rajzát! 1 cm-nek 1 mm
feleljen meg!
Megoldás
Adatok:
Összefüggések:
Olyan deltoidot kell szerkesztenünk, amelynek oldalai 30 mm és 45 mm hosszúak, egyik átlója
pedig 40 mm. Két különböző deltoidot szerkeszthetünk.
A szerkesztés:
I. AC = 40 mm a szimmetriaátló. Így az ACD, illetve az ABC háromszögnek három oldala adott, meg-
szerkeszthetjük a háromszögeket.
C C
D B
A A
BD » 59 mm
Az I. deltoidhoz elég az 1 m-es rúd, mert átlói 40 cm és 59 cm hosszúak.
171
II. AC = 40 mm nem szimmetriaátló. ABC és ACD egyenlő szárú háromszögeket szerkesztünk.
C C
D B
A A
BD » 63 mm
A II. deltoidhoz 103 cm-es rúd kellene, mert átlói 40 cm és 63 cm hosszúak.
Feladatok
1. Szerkessz deltoidot, amelynek szimmetriaátlója 7 cm, és az átló a deltoid 120°-os és 60°-os szö-
gének csúcsát köti össze!
2. Szerkessz deltoidot az alábbi adatokból:
a) a 2 cm-es és 4 cm-es oldala derékszöget zár be;
b) az egyik átlója 4 cm, a szimmetriaátló ennek másfélszerese, egyik oldala 3,5 cm!
3. Szerkeszd meg azt a deltoidot, amelynek
a) 6 cm-es szimmetriaátlója 30°-os és 45°-os szöget zár be az oldalakkal;
b) 5 cm-es szimmetriaátlója 15°-os szöget zár be az egyik oldallal, a másik oldala pedig 3 cm!
4. A titkos Sárkányrend lovagjai deltoid alakú jelvényt vi-
selnek. Mindannyiuk jelvényének a fele látható a rajzon,
de nincs két egyforma jelvény. Hány tagja van a rend-
nek?
Szerkeszd meg a jelvényeket, és találd ki a lovagok ne-
vének kezdőbetűit!
Paralelogramma szerkesztése
1. példa
Adott egy paralelogramma két oldala és egy átlója. Szerkeszd meg a paralelogrammát!
Első megoldás
Adatok:
Összefüggések:
A két oldalból és a paralelogramma
átlójából háromszöget szerkesztünk,
és az átló felezőpontjára tükrözve a
háromszöget megkapjuk a paralelog
rammát.
172
A szerkesztés lépései:
1. Az a, b, e szakaszokkal há- 2. Megszerkesztjük az e átló 3. Tükrözzük a háromszöget
romszöget szerkesztünk. felezőpontját, F-et. az F pontra, és így megkapjuk
a paralelogrammát.
Második megoldás
Adatok:
Összefüggések:
Az átlója a paralelogrammát két a, b,
e oldalú háromszögre bontja. Ezeket
pedig az adatokból meg tudjuk szer-
keszteni.
A szerkesztés lépései:
1. Az a, b, e oldalú háromszög szerkesztése. 2. Az e átló fölé az A ponttól b távolságra, a C
ponttól a távolságra levő pont szerkesztése.
2. példa
Szerkesszünk paralelogrammát, ha adott két oldala, és az egyik oldalához tartozó magassága!
Megoldás
Adatok:
Összefüggések:
Ha egy ma szakasz mindkét végpontjá-
ban merőlegeseket állítunk, akkor ezek
a paralelogramma szemközti oldale-
gyeneseit alkotják.
173
A szerkesztés lépései:
1. Az ma szakasz végpontjaiban merőlegeseket 2. Az egyik egyenesen kijelöljük az a oldalt.
szerkesztünk.
A paralelogramma szerkesztése abban is segíthet, hogy könnyen, gyorsan és pontosan tudjunk párhu-
zamost szerkeszteni körző és vonalzó segítségével.
174
2. megoldás
Adatok: Összefüggések:
A párhuzamos egyeneseket egy paralelo-
gramma szemközti oldalaiként fogjuk
megszerkeszteni. Láttuk, hogy ha egy
paralelogrammának ismerjük három csú-
csát, akkor a negyedik megszerkeszthető
a szemközti oldalak egyenlősége miatt.
Vegyünk fel tehát két csúcsot tetszőlege-
sen az e egyenesen, a harmadik csúcs le-
gyen maga a P pont, és szerkesszük meg
a paralelogrammát!
A szerkesztés lépései:
1. Tetszőlegesen felveszünk 2. A P pontból AB sugarú kö- 3. A PD szakaszt meghosszab-
két pontot az e egyenesen, A-t rívet húzva és a B pontból AP bítva kapjuk a keresett párhu-
és B-t. sugarú körívet húzva azok zamos egyenest.
metszéspontjaként kapjuk
meg a paralelogramma negye-
dik csúcsát, D-t.
4. példa
Szerkesszünk 14 cm kerületű rombuszt, ha az egyik belső szöge háromszorosa a másiknak!
Megoldás
Adatok: Összefüggések:
K = 14 cm, A rombusz kerülete a négy egyenlő oldal hosszának
β = α⋅3 összege. Ezért egy oldala 14 : 4 3, 5 cm hosszú. Bel-
ső szögeinek összege 360°, szemközti szögei egyen-
lők. Így a kisebbik szög 360° : 8 = 45°.
Két egyenlő szárú háromszöget kell szerkesztenünk,
amelyeknek közös az alapja, száraik 3,5 cm hosszúak,
szárszögük 45°.
175
A szerkesztés lépései:
3. Vegyél fel egy e egyenest! Szerkesztés után jelöld meg a síkon azt a tartományt, amelynek pont-
jaira teljesül, hogy e-től való távolságuk legalább 3 cm, de legfeljebb 5 cm!
4. Vegyél fel két metsző egyenest, a-t és b-t! Szerkesztés után jelöld meg azokat a pontokat, ame-
lyeknek a-tól való távolságuk legfeljebb 3 cm, és b-től való távolságuk legfeljebb 5 cm!
5. Adott két egymást metsző egyenes és egy pont. Szerkessz a ponton át párhuzamost az adott egye-
nesek mindegyikével! Milyen síkidomot zár közre az így kapott két egyenes az eredeti egyene-
sekkel együtt?
6. a) Vegyél fel egy e egyenest! Szerkesztés után jelöld meg a síkon azt a tartományt, amelynek
pontjaira teljesül, hogy e-től való távolságuk legalább 3 cm, de legfeljebb 5 cm!
b) Vegyél fel egy A pontot! Szerkesztés után jelöld meg a síkon azt a tartományt, amelynek pont-
jaira teljesül, hogy A-tól való távolságuk nem kisebb, mint 3 cm és nem nagyobb, mint 5 cm!
7. Vegyél fel két metsző egyenest, a-t és b-t! Szerkesztés után jelöld meg azokat a pontokat, ame-
lyeknek a-tól való távolságuk legfeljebb 3 cm, és b-től való távolságuk legfeljebb 5 cm!
8. Szerkessz paralelogrammát a következő adatokból!
176
a) a = 3 cm, e = 5 cm e
b) a = 4 cm, α = 30° f
c) a = 3 cm, ma = 3 cm
d) a = 7 cm, f = 10 cm
a
e) e = 6 cm, ma = 4 cm
f ) f = 4 cm, α = 30°
13. Szerkeszd meg azt a rombuszt, amelyben
a) az 5 cm-es oldalak távolsága 2 cm;
b) az egyik átló 5 cm, az oldal pedig 3 cm hosszú;
c) az egyik átló 4 cm hosszú, az egyik szög pedig 30°-os!
14. Vegyél fel egy A pontot és egy O pontot!
Szerkessz rombuszt, ha az A pont az egyik csúcsa, az O pont a szimmetria-centruma, és azt is
tudjuk, hogy az egyik átlója 6 cm hosszú!
15. Szerkessz paralelogrammát a következő adatokból! β f
ω b
a) e = 6 cm, b = 4 cm, ma = 2,5 cm e
α ma
b) e = 4 cm, f = 7 cm, ω = 120°
a
c) a = 5 cm, ma = 3 cm, β = 135°
16. A kihúzható lámpakar öt rombuszból áll. A rombuszok oldala 15 cm, és az
összeillesztések miatt 45°-nál kisebb szöget nem zárhat be két oldal. Leg-
feljebb mekkora lehet az ábrán jelölt távolság?
Készíts ötödére kicsinyített ábrát!
17. Teri néni az ábrán látható dí- 50
szítőcsíkot választotta fürdő-
szobájának csempézésekor.
Mekkorák a csíkban megje-
lenő sokszögek szögei?
177
Trapéz szerkesztése
1. példa
Szerkesszük meg a trapézt! D C
b 3 cm
60 45
A a 6 cm B
Megoldás
Adatok: Összefüggések:
a 6 cm
Az ABC háromszög egyértelműen
b 3 cm megszerkeszthető, mert két oldala
és azok közrezárt szöge adott. A tra-
péz alapjai párhuzamosak, ezért CD
egyenes megszerkeszthető, például
paralelogramma szerkesztésével.
60 45
A szerkesztés lépései:
C C D C
A B A B A B
1. Az ABC háromszög 2. A C ponton át az AB-vel párhu- 3. Az 60° szög szára kimetszi a pár-
megszerkesztése a, b, 45° zamos egyenes szerkesztése. huzamosból a D csúcsot.
adatokból.
Egy megoldás van.
2. példa
Szerkesszük meg a trapézt!
d 2,3 cm b 4 cm
30
Megoldás a 6 cm
Adatok: Összefüggések:
Az ABC háromszög egyértelműen meg-
szerkeszthető, mert két oldala és azok
közrezárt szöge adott. A trapéz alapjai
30
párhuzamosak, ezért CD egyenes meg-
szerkeszthető, például paralelogramma
d 2,3 cm
szerkesztésével. Több megoldás lehet,
b 4 cm ha a párhuzamosok távolsága kisebb,
a 6 cm mint 2,3 cm.
178
A szerkesztés lépései:
C C D2 D1 C
A B A B A B
1. Az ABC háromszög 2. A C ponton át az AB-vel párhu- 3. Az A középpontú 2,3 cm sugarú
megszerkesztése a, b, 30° zamos egyenes szerkesztése. kör kimetszi a párhuzamosból a D
adatokból. pontot.
Két megoldás van.
Feladatok
1. a) Szerkeszd meg a trapézt!
b) Tükrözd a hosszabb alap felezőpontjára!
c) Milyen sokszöget alkotnak az eredeti és a tükörképcsúcsok?
d) Tükrözd a trapézt a rövidebb szár felezőpontjára!
e) Milyen sokszöget alkotnak az eredeti és a tükörképcsúcsok?
2. Szerkessz olyan húrtrapézt, amelynek az egyik alapja 6 cm, magassága 2 cm, egyik szöge 45°!
Hány megoldás van? Számítsd ki a másik alap hosszát!
3. Szerkessz olyan húrtrapézt, amelynek egyik alapja 10 cm, átlói 8 cm és a szárai 6 cm hosszúak!
179
Tudáspróba
1. Szerkessz derékszögű háromszöget, amelynek adott
a) két befogója, a b
180
Számelmélet
Oszthatóság
Ebben a fejezetben a pozitív egész számok oszthatósági tulajdonságaival foglalkozunk. Az előző év-
ben tanult ismereteinket felelevenítjük és kibővítjük.
1. példa
A padláson egy rozoga kis szekrény fiókját kihúzták a gyere-
kek, és ott édesapjuk gyerekkori ,,kincseire’’ bukkantak. Talál-
tak 24 parafa dugót, 17 üveggolyót, gombfocizásra alkalmas
31 gombot és 12 régi pénzérmét.
El tudja-e osztani egymás között egyenlően a három testvér a
talált ,,kincseket’’?
Megoldás
A 24 parafa dugót és a 12 pénzérmét el lehet osztani a három gyerek között, hiszen mindkét számban
megvan a 3 maradék nélkül, azaz 24 = 3 · 8, illetve 12 = 3 · 4.
A 17 üveggolyót és a 31 gombot nem lehet egyenlően elosztani a három gyerek között, mert az osz-
táskor maradékot kapunk, azaz nincs olyan pozitív egész szám, amellyel a 3-at megszorozva 17-et,
illetve 31-et kapnánk. 17 = 3 · 5 + 2, illetve 31 = 3 · 10 + 1.
Úgy nem lehet elosztani, hogy minden fajtából egyenlően kapjanak.
Ha az összes ,,kincsből’’ becsukott szemmel húznának egyet-egyet a gyerekek, amíg azok el nem fogy-
nak, akkor az osztás igazságos lenne, mert
24 + 12 + 17 + 31 = 84 = 3 · 28, azaz minden gyerek 28 ,,kincset’’ kapna.
Ezt a kérdést másképpen is eldönthettük volna:
Darabszám 24 12 17 31 Összesen: 84
3-mal való osztás eredménye 8 4 5 10 8 + 4 + 5 + 10 = 27
Maradék 0 0 2 1 2 + 1 =3
Tehát a maradékok összege is elosztható a 3 gyerek között, és mindenki 27 + 1 = 28 tárgyat kap.
Pozitív egész számok esetén egy szám osztható egy másik pozitív egész számmal (ezt osztónak
nevezzük), ha található egy olyan pozitív egész szám, amellyel megszorozva az osztót az eredeti
egész számot kapjuk.
Például: 24 osztható 3-mal, mert 24 = 3 · 8 , 5 osztható 5-tel, mert 5 = 5 · 1 , 17 nem osztható 3-mal,
mert nincs olyan pozitív egész szám, amellyel a 3-at megszorozva 17-et kapunk.
17 = 3 · 5 + 2
181
2. példa
Írjuk fel 1-től 25-ig a számokat, és vizsgáljuk meg azokat a 3-mal való oszthatóság szempontjából!
Megoldás
1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25
Észrevehetjük, hogy a pirossal írt számok oszthatók hárommal, vagy másként fogalmazva a 3 több-
szörösei. Mindegyiket fel tudjuk írni 3 · k alakban, ahol a k pozitív egész szám. Például: 12 = 3 · 4 .
A zöld színű számok 3-mal osztva 1-et adnak maradékul, ezért 3 · m + 1 alakban írhatók fel, ahol az
m nulla vagy pozitív egész szám. Például: 25 = 3 · 8 + 1.
A kék színű számok mindegyike 3-mal osztva 2-t ad maradékul, ezért 3 · n + 2 alakban írhatók fel,
ahol n nulla vagy pozitív egész szám. Például: 17 = 3 · 5 + 2.
A 3-mal való oszthatóság szempontjával a számok hármas periódussal követik egymást.
Megjegyzés: Természetesen bármilyen számmal való osztásról hasonló mondható el.
Például a 4-gyel osztható számok általános alakja 4 · b , ahol b pozitív egész szám. Például 28 = 4 · 7 .
A 4-gyel osztva 2 maradékot adó számok általános alakja 4 · b + 2 ( b nulla vagy pozitív egész
szám). Például: 30 = 4 · 7 + 2.
Egy összeg (illetve különbség) osztási maradéka megállapítható a tagok osztási maradékainak ös�-
szegéből (illetve különbségéből).
Feladatok
1. A gyerekek énekórán ritmusgyakorlatokat csináltak, és ki kellett tapsolniuk a
ritmust.
182
2 5 8 11 14 17 20
0 3 6 9 12 15 18
a) Milyen színűek lennének a felsorolt számok? 32; 43; 56; 69; 78; 888; 987; 2015; 2022
b) Milyen színűek lennének az alábbi műveletek által meghatározott számok? Válaszodat a mű-
veletek elvégzése nélkül próbáld megadni!
A = 33 + 51 B = 33 + 53 C = 49 + 38 + 72
D = 437 − 240 E = 123 · 407 + 53 F = 999 − 888 + 777
3. Játék – Bumm 7-es
A játékot 4-5 fős csoportokban játsszátok!
Kezdjétek el egymást követően egyesével mondani a számokat! Aki 7-tel osztható számhoz ér,
annak ,,bumm’’-ot kell mondania.
Ha a kimondandó számban szerepel a 7-es számjegy (például 17), akkor is ,,bumm’’-ot kell mon-
dani. Sőt, ha több 7-es számjegy van a számban, akkor a ,,bumm’’-ok száma megegyezik a 7-esek
számával, kivéve, ha a szám 7-tel osztható, mert ilyenkor a ,,bumm’’-ok számát eggyel meg kell
növelni. Aki ront, az kiesik a játékból.
Példáuls: a 177 helyett két „bumm”-ot kell mondani, de a 77 helyett hármat.
4. Mennyi maradékot ad a 2137 öttel osztva? Mi lesz az 5-ös maradéka a 2137
a) kétszeresének, b) háromszorosának, c) négyszeresének, d) ötszörösének?
5. Egy szám 5-tel osztva 2-t ad maradékul. Mennyit ad maradékul 5-tel osztva a szám
a) kétszerese, b) háromszorosa, c) négyszerese, d) ötszöröse?
6. Egy szám 5-ös maradéka 2.
Mennyi a szám 10-es maradéka? Mennyi a szám kétszeresének 10-es maradéka?
7. Egy számot 10-zel osztva 2-t kapunk maradékul. Mennyi a szám 5-ös maradéka? Mennyi a szám
kétszeresének 5-ös maradéka?
8. Julcsi néni a hétvégi házukban lekvárokat készített a kertben termett gyümölcsökből. Három
polcon akarta elhelyezni az egyforma tömegű üvegeket úgy, hogy minden polcot azonosan ter-
heljen. 25 üveg narancs, 43 üveg
sárgabarack, 5 üveg meggy és
4 üveg eper lekvárja volt. Hány
üveget tegyen az egyes polcokra?
183
184
15. 462 = ? Minden számnak sok neve van. Párosítsd össze a szám neveit annak tulajdonságaival!
a) 400 + 60 + 2 b) 2 · 3 · 7 · 11 c) 460 + 2 d) 21 · 22 e) 9 · 51 + 3
A) Osztható 7-tel B) Két szomszédos szám szorzata
C) 10-zel osztva 2-t ad maradékul D) A 9-es maradéka 3 E) A 3-as maradéka 0
16. A 7 · 17 · 37 számban hányszor van meg a
a) 7, b) 17, c) 7 · 17, d) 37, e) 7 · 17 · 37?
17. Az 5 · 7 · 13 számnak keress minél több osztóját! Igaz-e, hogy ez a szám
a) nem osztható 2-vel, b) osztható 7-tel, c) osztható 35-tel, d) 3-as maradéka 2?
18. A 307 · 509 számban megvan-e maradék nélkül, és ha igen, akkor hányszor a(z)
a) 307, b) 509, c) 1, d) 15, e) 4, f ) 12?
19. Írj egy-egy számot a hiányzó helyekre, hogy a kapott szám
a) a 6 többszöröse legyen, b) a 12 többszöröse legyen!
3·5· ·7 3· · ·7 4· ·5· 4· ·5·9
23. Egy 10-zel osztható szám utolsó számjegyét elhagyva egy újabb számot kapunk, melyet az
eredeti számhoz hozzáadva az összeg 5016 lesz. Mi az eredeti szám?
24. Egy számhoz hozzáadjuk annak 3-szorosát és a 9-szeresét is. Mutasd meg, hogy így biztosan
13-mal osztható számot kapunk! Mi lehetett a kiindulási szám, ha az összeg 1131?
25. Írj le egymás után kétszer egy háromjegyű számot! Az így nyert hatjegyű számot osszad el
7-tel, majd a hányadost 11-gyel, és az így kapott hányadost 13-mal. Mi lett a harmadik hánya-
dos? Próbáld ki több számon is ezt a trükköt, és indokold a sejtésedet!
185
Oszthatósági szabályok
A sokatmondó utolsó számjegyek
1. példa
Döntsük el, hogy osztható-e
a) 1257 419-cel, b) 5742 2-vel, c) 3852 4-gyel, d) 7375 125-tel!
Megoldás
Egy pozitív egész szám akkor osztható egy másik pozitív egész számmal, ha találunk egy olyan egész
számot, amellyel azt megszorozva visszakapjuk az eredeti számot. Ez azt jelenti, hogy elvégezve az
osztást nem kapunk maradékot.
a) 1257 : 419 = 3, azaz 1257 = 419 · 3 , vagyis 1257 osztható 419-cel.
Osztással mindig eldönthető a kérdés, de sok esetben ez hosszadalmas. Ezért már eddig is kerestünk
különböző ,,könnyítő’’ oszthatósági szabályokat.
b) 5742 osztható 2-vel, mert 5742 = 5740 + 2, és az összeg mindkét tagja osztható 2-vel.
c) 3852 osztható 4-gyel, mert 3852 = 3800 + 52, és az összeg mindkét tagja osztható 4-gyel.
d) 7375 osztható 125-tel, mert 7375 = 7000 + 375, és az összeg mindkét tagjáról eldönthető, hogy
osztható 125-tel.
Mi olvasható ki egy szám utolsó számjegyéből?
328 = 32 · 10 + 8 5420 = 542 · 10 + 0 93 856 = 9385 · 10 + 6
A szám utolsó számjegyét letakarjuk egy jellel, az összes többi számjegyet pedig egy jellel. Ezt
szokás így is jelölni: , hogy a szorzással ne tévesszük össze.
Szemléltetve: = · 10 +
Minden pozitív egész szám felírható egy kéttagú összegként, amelynek első tagja 10 többszöröse, így
az osztható 10-zel, 5-tel és 2-vel. A szám 10-zel, 5-tel, illetve 2-vel való oszthatósága tehát csak a szám
utolsó számjegyétől függ.
Azok a számok oszthatók 2-vel, amelyekben az utolsó számjegy osztható 2-vel. Ezek az utolsó
számjegyek: 0, 2, 4, 6, 8.
Azok a számok oszthatók 5-tel, amelyekben az utolsó számjegy osztható 5-tel. Ezek az utolsó
számjegyek: 0, 5.
Azok a számok oszthatók 10-zel, amelyekben az utolsó számjegy osztható 10-zel. Az utolsó szám-
jegy: 0.
Egy szám 2-es, 5-ös és 10-es maradéka megegyezik utolsó számjegyének 2-es, 5-ös, illetve 10-es
maradékával.
186
Minden pozitív egész szám felírható egy kéttagú összegként, amelynek első tagja 100 többszöröse, így
az osztható 100-zal, 50-nel, 25-tel, 20-szal és 4-gyel. A szám 100-zal, 50-nel, 25-tel, 20-szal, illetve
4-gyel való oszthatósága csak az összeg második tagjától függ, azaz az utolsó két számjegyből álló
számtól.
Azok a számok oszthatók 100-zal, 50-nel, 25-tel, 20-szal és 4-gyel, amelyekben az utolsó két
számjegyből álló szám osztható a kérdéses számmal.
Egy szám 4-es, 20-as, 25-ös, 50-es, illetve 100-as maradéka megegyezik az utolsó két számjegyből
álló kétjegyű szám 4-es, 20-as, 25-ös, 50-es, illetve 100-as maradékával.
↓ ↓ ↓
osztható osztható osztható
8-cal, 125-tel és 8-cal, 8-cal,
1000-rel de nem osztható de nem osztható
125-tel és 1000-rel 125-tel és 1000-rel
b) 3250 = 3 · 1000 + 250 → 3250
↓ ↓ ↓
osztható osztható osztható
8-cal, 125-tel és 125-tel, 125-tel,
1000-rel de nem osztható de nem osztható
8-cal és 1000-rel 8-cal és 1000-rel
c) 38 000 = 38 · 1000 + 0 → 38 000
↓ ↓ ↓
osztható osztható osztható
8-cal, 125-tel és 8-cal, 125-tel és 8-cal, 125-tel és
1000-rel 1000-rel 1000-rel
Azok és csak azok a pozitív egész számok oszthatók 1000-rel, amelyek végén legalább három
nulla áll.
Az ezresek oszthatók 8-cal, ezért elegendő csak a szám végén álló háromjegyű számot vizsgálni.
Azok és csak azok a pozitív egész számok oszthatók 8-cal, amelyek végén álló háromjegyű
szám osztható 8-cal.
Az ezresek oszthatók 125-tel, ezért elegendő csak a szám végén álló háromjegyű számot vizsgálni.
Azok és csak azok a pozitív egész számok oszthatók 125-tel, amelyek végén álló háromjegyű
szám osztható 125-tel.
187
188
Feladatok
1. A 456; 3226; 1244; 22222; 88888; 3520; 6575; 98700 számok közül válaszd ki
a) a 4-gyel oszthatókat; b) az 5-tel oszthatókat; c) a 25-tel oszthatókat!
A felsorolt számok közül hányat választottál ki az egyes esetekben? Írd le a füzetedbe a helyes
válaszok betűjelét!
A) 1 B) 2 C) 3 D) 4 E) 5 F) 6 G) egyik sem
2. Egészítsétek ki a következő számokat a keretekbe írt egy-egy számjeggyel úgy, hogy a kapott
számok oszthatók legyenek
a) 2-vel, b) 4-gyel, c) 5-tel, d) 10-zel, e) 25-tel, f ) 8-cal!
427 , 3 12, 54 39
3. Mennyi a felsorolt számok 5-ös, 10-es, 25-ös maradéka?
125, 312, 473, 1948, 6355, 13 475
4. Padtársaddal csoportosítsátok a számokat 1-től 50-ig a 4-gyel való osztási maradékuk szerint!
a) Hány csoportot kaptatok?
b) Vizsgáljátok meg a 4-gyel való oszthatóság szempontjából az azonos csoportba tartozó szá-
mok különbségét (mindig a nagyobb számból vonjátok ki a kisebbet)! Mit vettetek észre?
Észrevételeteket próbáljátok megindokolni!
5. Döntsd el, hogy melyik állítás igaz, és melyik hamis! Válaszodat indokold!
a) Egy szám osztható 2-vel, ha számjegyei oszthatók 2-vel.
b) Egy szám osztható 4-gyel, ha számjegyei oszthatók 4-gyel.
c) Nincs olyan 4-gyel osztható szám, amelynek csak egy számjegye páros.
d) Ha egy szám utolsó 4 helyén álló négyjegyű szám osztható 8-cal, akkor a szám is.
6. Hány háromjegyű számot lehet kirakni a 3 , 2 , 5 számkártyákból?
Mennyi az esélye annak, hogy egy véletlenszerűen kirakott szám
a) páros, b) 5-tel osztható, c) 4-gyel osztható, d) 8-cal osztható lesz?
7. Ezek a számkártyáink vannak, mindegyikből A Háromjegyű számok
egy: 0 , 3 , 4 , 7
Készítsd el belőlük az összes lehetséges há- B 5-tel osztható számok
romjegyű számot!
Rajzolj a füzetedbe egy hasonló halmazábrát,
majd helyezd el abba a kapott számokat!
a) Hány 4-gyel osztható számot kaptál?
Mennyi az esélye, hogy egy véletlenszerű-
C 4-gyel osztható számok
en kirakott szám 4-gyel osztható lesz?
b) Hány 5-tel osztható számot kaptál?
Mennyi az esélye, hogy egy véletlenszerűen kirakott szám 5-tel osztható lesz?
c) Milyen tulajdonságú számokat írtál a két halmaz metszetébe?
d) Mennyi az esélye, hogy egy véletlenszerűen kirakott szám 20-szal osztható lesz?
189
3 845 − 31 A 0 1 + 2 + 3 + 4 + 5 + 6 LY 6 912 · 36 O
@ Nézz utána, hogy mikor és hol élt a megfejtésben kapott híres magyar matematikus, és a matema-
tika mely ágával foglalkozott a legeredményesebben!
15. Hány háromjegyű számot lehet kirakni a 3 , 4 , 5 számkártyákból?
A számok közül hány lesz osztható a) 3-mal, b) 9-cel, c) 4-gyel?
d) Mekkora az esélye annak, hogy 9-cel osztható számot rakunk ki?
190
16. A 7053 szám végére írj még egy számjegyet úgy, hogy ne változzon a szám
a) 3-as, b) 4-es, c) 5-ös, d) 9-es maradéka!
17. Pótold a hiányzó számjegyeket úgy, hogy a 34 , 22 5, 4 2 számok oszthatók legyenek
a) 6-tal, b) 12-vel, c) 15-tel, d) 18-cal!
18. Ezek a számkártyáink vannak, mindegyikből A négyjegyű számok
egy: 0 , 1 , 3 , 5 .
B 3-mal osztható számok
Készítsd el belőlük az összes lehetséges négy-
jegyű számot! Rajzolj a füzetedbe egy hasonló
halmazábrát, és helyezd el benne a kapott szá-
mokat!
a) Hány 2-vel osztható számot kaptál? Men�-
nyi az esélye, hogy egy véletlenszerűen ki-
rakott szám 2-vel osztható lesz? C 2-vel osztható számok
b) Hány 3-mal osztható számot kaptál? Men�-
nyi az esélye, hogy egy véletlenszerűen kirakott szám 3-mal osztható lesz?
c) Milyen tulajdonságú számokat írtál a két halmaz metszetébe?
d) Mi az esélye, hogy egy véletlenszerűen kirakott szám 6-tal osztható lesz?
19. Ha az üres cédulákat kicserélitek egy-egy megírt cédulával, akkor a számok oszthatóságával kap-
csolatos, igaz állításokat kaphattok.
Versenyezzetek a padtársaddal, hogy 5 perc alatt melyikőtök ír fel több igaz állítást!
Ha , akkor .
A cédulák:
a szám a 6-nak a többszöröse a szám a 3-nak a többszöröse a szám 9-es maradéka 6
a szám osztható 6-tal a szám 3-mal osztható és páros a szám végén legalább két nulla áll
a szám 4-gyel és 25-tel osztható a szám osztható 4-gyel a szám osztható 100-zal
140 8 125 250 8000 140 1008 400 2000 4000 2020
100 24 500 125 1000 200 1000 2000 8000 66 000 1000
191
b) Rakj ki egy négyjegyű számot, majd írd le a szám 9-es maradékát! Add át a négy számkártyát
a padtársadnak, ő is rakjon ki egy négyjegyű számot belőlük, és ő is írja le annak a 9-es ma-
radékát! Az lesz kettőtök közül a győztes, akinek nagyobb lesz a 9-es maradéka a játék során.
Mit vettetek észre, és vajon miért?
23. Melyik az a csupa 0-ból és 1-ből álló legkisebb szám, amely osztható 36-tal? Melyik a legna-
gyobb ilyen szám? (Varga Tamás-verseny, 1997)
24. Melyik az a legkisebb pozitív egész szám, amely osztható
mindegyik egyjegyű számmal?
25. Egy virágos bokrot akartam lefotózni, de közeledtemre szét-
szaladtak alóla a pókok, és felröppentek a rajta levő lepkék.
A fotón nagyítóval 110 lábat lehetett megszámlálni. Hány pó-
kot, illetve lepkét lehet látni a fotón, ha egy póknak 8, egy
lepkének pedig 6 lába van?
26. Mutasd meg, hogy az
1 + 11 + 11 2 + 11 3 + 11 4 + 11 5 + 11 6 + 11 7 + 11 8 + 11 9
összeg osztható 10-zel!
192
Minden pozitív egész szám osztható 1-gyel és önmagával. Ezeket a számok nem valódi osztóinak
nevezzük. Ha a számnak van 1-en és önmagán kiívül is osztója, akkor az a szám valódi osztója.
(Például a 21-nek az 1 és a 21 nem valódi osztója, a 3 és 7 pedig valódi osztója.)
Vannak olyan pozitív egészek, amelyeknek pontosan két osztójuk van: 1 és önmaguk. Ezeket
prímszámoknak vagy törzsszámoknak nevezzük. (Az 1 nem prímszám, mert csak egy osztója
van.) A prímszámoknak nincs valódi osztójuk.
Prímek például: 2, 3, 5, 7, 11, …
Azokat a pozitív egész számokat, amelyeknek kettőnél több osztójuk van, összetett számok-
nak nevezzük.
Összetett számok például: 4, 6, 8, 9, 10, …
Az emberek képzelete a prímszámok közül többet – így például a 3-at, a 7-et, a 13-at – különféle
bűvös tulajdonsággal ruházott fel. Szólásaink is erről tanúskodnak: „Három a magyar igazság.”,
„Hét nyelven beszél.”, „Hét szűk esztendő.”…
Amerikában a 13-as számot kihagyják a szállodák emeleteinek számo-
zásánál, a szobák számozásánál, sőt van olyan légitársaság, amelyiknek
a gépein nincs 13-as ülőhely.
A 13-as számtól való félelemnek külön neve is van: triszkaidekafóbia.
Honnan ered ez az elnevezés?
A prímszámokkal sokat foglalkozott Eratoszthenész, a széles érdeklő-
dési körű, tehetséges görög matematikus.
Irigyei „Bétának” nevezték a görög ábécé második betűje után, mert
mindenben csak a második legjobbnak tartották. Prímszámkereső mód-
szerét ma Eratoszthenész szitája néven ismerjük. Eratoszthenész
(i. e. 276–194)
Kortársa, Eukleidész bebizonyította, hogy végtelen sok prímszám van.
Bizonyítását ma is minden idők egyik legszebb matematikai bizonyításaként emlegetik.
Eratoszthenész szitája
Írjuk le a természetes számokat egymás után 1 2 3 4 5 6
(a könyvben ezt 48-ig tettük meg)! 7 8 9 10 11 12
Hagyjuk ki az 1 -et, mivel az nem prímszám! 13 14 15 16 17 18
Az első prímszám a 2, fennmarad a szitán. Eresszük 19 20 21 22 23 24
át a szitán az összes további 2-vel osztható számot 25 26 27 28 29 30
(mi pirossal áthúztuk)! 31 32 33 34 35 36
A második fennmaradó prímszám a 3. Eresszük át 37 38 39 40 41 42
a szitán az összes további 3-mal osztható számot 43 44 45 46 47 48
(mi kékkel áthúztuk)!
A harmadik fennmaradó prímszám az 5. Eresszük át a szitán az összes további 5-tel osztható számot
(mi zölddel áthúztuk)!
Minél tovább folytatjuk a ,,szitálást”, annál több prímszám marad fenn. A szürke mezőkben a prímszá-
mokat láthatod 48-ig.
193
@ Számold ki az első 3 számot Fermat képletével, majd nézz utána, melyik számmal döntötte meg Euler
az úgynevezett Fermat-prímek képletét!
Az első 199 prímet a következő táb- PRÍMSZÁMOK
lázatba rendeztük el. 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
Például: 19 a nyolcadik prímszám 0 2 3 5 7 11 13 17 19 23
(a 0-val kezdődő sorban a nyolcadik 1 29 31 37 41 43 47 53 59 61 67
oszlopban van); 2 71 73 79 83 89 97 101 103 107 109
557 a 102-dik prímszám (a 10-zel 3 113 127 131 137 139 149 151 157 163 167
kezdődő sorban a második oszlop- 4 173 179 181 191 193 197 199 211 223 227
ban van); 5 229 233 239 241 251 257 263 269 271 277
6 281 283 293 307 311 313 317 331 337 347
a 178-adik prímszám 1061 (a 17-
7 349 353 359 367 373 379 383 389 397 401
edik sorban a 8-adik oszlopban talál- 8 409 419 421 431 433 439 443 449 457 461
ható). 9 463 467 479 487 491 499 503 509 521 523
10 541 547 557 563 569 571 577 587 593 599
11 601 607 613 617 619 631 641 643 647 653
12 659 661 673 677 683 691 701 709 719 727
13 733 739 743 751 757 761 769 773 787 797
14 809 811 821 823 827 829 839 853 857 859
15 863 877 881 883 887 907 911 919 929 937
16 941 947 953 967 971 977 983 991 997 1009
17 1013 1019 1021 1031 1033 1039 1049 1051 1061 1063
18 1069 1087 1091 1093 1097 1103 1109 1117 1123 1129
19 1151 1153 1163 1171 1181 1187 1193 1201 1213 1217
@ A táblázatból is látszik, hogy nagyon sok prímszám van. Középiskolában igazolni fogjuk, hogy a prím-
számok száma végtelen. Nagyon nehéz feladat egy-egy számról eldönteni, hogy prímszám-e, nagy
számok esetén még a számítógépeknek is sok idejébe telik. Nézz utána, hogy jelenleg melyik a legna-
gyobb ismert prímszám!
194
2. példa
A számokat ,,prímtéglákból’’ építhetjük fel, ahol az összeta-
pasztó malter a szorzás művelete. 3
5
2
Építsünk ezekből a prímekből szorzással olyan számokat,
2 617
amelyek 5
a) 3-mal oszthatók, b) 10-zel oszthatók,
173 13
c) 17-tel oszthatók, d) 24-gyel oszthatók, 5 5
e) négyzetszámok!
1091 19
Megoldás
a) Egy szám akkor osztható 3-mal, ha prímtényezői között szerepel a 3. Így nagyon sok 3-mal osztha-
tó szám képezhető, ha a 3 -as prímtéglát beválasztjuk.
Például: 3 , 3 · 2 , 3 · 617 , 3 · 5 · 19 …
b) A szám akkor osztható 10-zel, ha prímtényezői között a 2 és az 5 is megtalálható. Most is nagyon
sok 10-zel osztható számot készíthetünk, de a 2 -es és az 5 -ös prímtéglához ragaszkodnunk
kell.
Például: 2 · 5 , 2 · 5 · 2 , 2 · 5 · 3 ,
2 · 5 · 173 · 13 …
c) Nincs ilyen szám, mert nincs 17-es prímtéglánk.
d) Mivel a 24 prímtényezőihez 2 · 2 · 2 · 3 prímtéglákra van szükség, nekünk vi-
szont csak 2 darab 2 -es téglánk van, így szorzással 24-gyel osztható számot nem tudunk képezni.
e) Négyzetszámot úgy kapunk, hogy egy pozitív egész számot önmagával szorzunk meg. Így minden
prímtéglából páros számúnak kell lenni. A képezhető négyzetszámok:
5 · 5 · 5 · 5 = 625.
3. példa
195
4. példa
Írjuk fel a 420-at prímtényezők szorzataként!
Megoldás
A sorrendtől eltekintve minden összetett számot egyértelműen fel tudunk írni prímtényezők szorzata-
ként. A felbontást többféle formában is elvégezhetjük.
420 420
420 2
2 · 210 210 2
10 · 42
2 · 105 vagy vagy 105 3
2 · 5 · 6 · 7 35 5
3 · 35 77
5 · 7 2 · 3 1
420 = 2 · 2 · 3 · 5 · 7 420 = 2 · 2 · 3 · 5 · 7 420 = 2 · 2 · 3 · 5 · 7
196
Megoldás
Az osztók meghatározására két eljárást mutatunk.
a) Osztópárokat készítünk:
Osztó 1 2 3 4 5 6 9 10 12
Párja 180 90 60 45 36 30 20 18 15
Tehát 18 osztót találtunk, melyekből 16 valódi osztója a 180-nak.
b) Prímtényezős felbontást készítünk:
180 2 180 = 22 · 32 · 5
90 2 Osztókat akkor kapunk, ha a prímtéglákból választunk. Lehetőségeink:
45 3 A 2-es prímtéglából nem választunk, 1-et vagy 2-t választunk.
15 3
A 3-as prímtéglából nem választunk, 1-et vagy 2-t választunk.
55
1 Az 5-ös prímtéglából nem választunk, vagy 1-et választunk.
Mivel bármelyik prímtéglát bármelyikkel ,,összemalterozhatjuk’’, azaz összeszorozhatjuk, így a szám
egy-egy osztóját kapjuk. Így összesen 3 · 3 · 2 lehetőségünk van, ezért az osztók száma: 18.
Az osztók: 1, 2, 22, 3, 32, 5, 2 · 3, 2 · 5, 2 · 32, 22 · 3, 22 · 32, 22 · 5, 3 · 5, 2 · 3 · 5, 32 · 5, 2 ·32 · 5,
22 · 3 · 5, 22 · 32 · 5.
Páros ország
Képzeljünk el egy országot, ahol a gyerekek csak a pozitív páros számokat tanulják: 2, 4, 6, 8, 10,
12, 14, … Nevezzük el ezt ,,páros országnak’’. Itt a 2, 6, 10, 14, … számok a törzsszámok, hiszen
nem bonthatók fel két páros szám szorzatára, azaz nagyon szabályosan követik egymást, nem úgy,
mint a mi prímjeink.
A 4-gyel osztható páros számok természetesen felbonthatók páros számok szorzatára, azaz összetett
számok: 4 = 2 · 2, 8 = 2 · 4 = 2 · 2 · 2, 12 = 2 · 6…
Páros országban az összetett számok felbontása törzsszámok szorzatára nem egyértelmű, mert van
olyan szám, amelyet többféleképpen fel tudunk írni prímszámok szorzataként.
Például: 36 = 2 · 18 vagy 36 = 6 · 6.
Itt még a maradékos osztás is ,,nagyon vicces’’, mert mi megszoktuk, hogy a maradékos osztásnál a
maradék kisebb az osztónál, de itt bármi történhet:
Például: 10 : 4 = 2, a maradék 2 , ami kisebb az osztónál.
18 : 6 = 2, a maradék 6 , ami egyenlő az osztóval.
22 : 4 = 4, a maradék 6 , ami nagyobb az osztónál.
Feladatok
1. Keresd ki a prímtáblázatból
a) a 23-adik, b) a 40-edik, c) a 162-edik, d) a 195-ödik prímszámot!
2. Hányadik prímszám?
a) 53 b) 293 c) 757 d) 1051
3. Melyek prímek a következő számhalmaz tagjai közül? {1; 11; 111; 1111}
197
198
12. Pótold a hiányzó prímtéglát úgy, hogy a 2 · 3 · 3 · szám
a) páros legyen, b) négyzetszám legyen,
c) a 11 éppen 18-szor legyen meg benne, d) 12-vel osztható legyen,
e) többszöröse legyen a 10-nek, f ) osztható legyen 283-mal!
13. Totó – Prímtéglákból építettünk szorzással egy számot. Az egyik prímtéglát nem ismerjük.
Döntsd el, és írd le a füzetedbe, hogy a számozott állításokra melyik igaz az alábbiak közül!
1 – biztos 2 – lehet, de nem biztos X – lehetetlen
17. Csoportosítsd a 4; 16; 20; 22; 30; 34; 64 „Páros ország”-béli számokat! Elképzelhető, hogy
egy-egy számot több helyre is be lehet írni?
A: törzsszámok B: egyértelműen felbonthatók páros számok szorzatára
C: többféleképpen bonthatók fel páros számok szorzatára D: négyzetszámok
18. Végezd el az alábbi maradékos osztásokat „Páros országban”!
a) 18 : 4 b) 32 : 6 c) 164 : 12 d) 258 : 8
199
21. Hány 100-nál kisebb pozitív egész számnak van páratlan számú osztója?
200
201
Két (vagy több) számnak végtelen sok közös többszöröse van. A közös többszörösök közül a leg-
kisebbet a számok legkisebb közös többszörösének nevezzük, ez a számok összes többi közös
többszörösének osztója.
A legkisebb közös többszörös prímtényezős felbontásában az egyes számokban előforduló összes
prímtényező szerepel. Ha vannak közös prímtényezők, akkor azt abból a számból vesszük, amelyik-
ben az adott prím többször fordul elő.
A nevezők legkisebb közös többszörösének meghatározásával célszerű a törtek közös nevezőjét meg-
állapítani, majd az így kapott törteket összeadni vagy kivonni.
9 3 9⋅7 3⋅4 63 +12 75 15
+ = + = = =
40 70 40⋅7 70⋅4 280 280 56
3. példa
Határozzuk meg az a, b, c, d számokat!
a) 23 · 3 · 52 · 7; 22 · 32 · 7 = a b) 23 · 3 · 52 · 7; 22 · 32 · 7 = b
c) 2 · 3 · 52; c = 2 · 3 d) 2 · 3 · 52; d = 22 · 32 · 52
Megoldás
a) A két szám legnagyobb közös osztója mindkét számnak osztója, és a közös osztók közül a legna-
gyobb. Így a közös prímtényezőket
kell keresnünk a legkisebb kitevővel,
és azok szorzatát vennünk:
3
2 · 3 · 52 · 7; 22 · 32 · 7 = 22 · 2 · 3 · 52 · 7 ; 22 · 3 · 3 · 7 = 22 · 3 · 7 = 84 = a
b) A két szám legkisebb közös többszöröse mindkét számnak többszöröse. Így azokat a prímszámo-
kat kell összeszoroznunk, amelyek legalább az egyik számban előfordulnak, a közös tényezők közül a
nagyobb
kitevővel.
23 · 3 · 52 · 7 ; 22 · 32 · 7 = 23 · 32 · 52 · 7
b = 23 · 32 · 52 · 7 = 12 600
3 2
2 · 3 · 5 · 7 ; 2 · 3 · 7 = 22 · 3 · 7
2 2
23 · 3 · 52 · 7; 22 · 32 · 7 = 23 · 32 · 52 · 7
A két szám legnagyobb közös osztója és legkisebb közös többszöröse együtt a két szám összes prím-
tényezőjét tartalmazza, ezért azok szorzata éppen a két szám szorzata.
(a; b) · [a; b] = a · b
c) Mivel a legnagyobb közös osztó mindkét számnak osztója, ezért a benne szereplő prímtényezők
mindkét számban megtalálhatók.
c prímtényezői: 2 és 3, és nem tartalmazhat 5-ös prímtényezőt, mert akkor az 5 szerepelne a legna-
gyobb közös osztóban is. Bármilyen más prímszám szerepelhet c prímtényezős felbontásában, mert
az első szám miatt úgysem kerülhet be a legnagyobb közös osztóba. Így a feladatnak végtelen sok
megoldása van.
c ∈ 2 · 3; 2 · 3 · 7; 22 · 3; 22 · 35; 2 · 3 · 17; 2 · 3 · n, ahol n természetes szám, és nem többszöröse 5-nek
d) A legkisebb közös többszörös prímtényezőit a számok prímtényezői adják a lehető legnagyobb
kitevővel.
Így d-nek tartalmaznia kell a 22-t és a 32-t, mert ezeket az első szám nem tartalmazza. Ha a 22 · 32-hez
202
hozzávesszük még az 5-öt vagy az 52-t, az nem befolyásolja a két szám legkisebb közös többszörösét,
de bármilyen újabb prím bevétele már megjelenne a legkisebb közös többszörösben is:
d ∈ 22 · 32; 22 · 32 · 5; 22 · 32 · 52
Feladatok
1. Keresd meg a következő számpárok közös osztóit! Van-e relatív prím számpár a felsoroltak között?
a) 18 és 48 b) 120 és 77 c) 35 és 49 d) 315 és 150
2. Keresd meg a következő számpárok legnagyobb közös osztóját!
a) (12; 24) b) (60; 45) c) (25; 200) d) (64; 27) e) (784; 504)
3. Határozd meg a következő számhármasok legnagyobb közös osztóját!
a) (12; 24; 36) b) (60; 72; 81) c) (60; 100; 540) d) (21; 45; 105)
4. Egyszerűsítsd a törteket vagy a számláló és a nevező prímtényezős felbontásával, vagy a számlá-
ló és a nevező legnagyobb közös osztójának megkeresésével!
45 323 252 340 504 339
a) b) c) d) e) f)
90 391 63 720 784 669
5. Keresd meg a prímtényezős felbontással megadott számok legnagyobb közös osztóját!
a) 23; 32 b) 2 · 32 · 7; 3 · 72 c) 17 · 23; 232 d) 22 · 3 · 5 · 73; 2 · 3 · 5 · 7
6. Egy téglalap oldalai 60 cm, illetve 18 cm hosszúak.
18 cm
203
15. Keresd meg a két szám legnagyobb közös osztóját és legkisebb közös többszörösét! Hasonlítsd
össze a szorzatukat a két eredeti szám szorzatával!
a) 12 és 36 b) 72 és 300 c) 23 · 3 és 22 · 32 d) 2 · 5 · 72 és 22 · 3 · 7
16. Milyen oldalhosszúságú négyzeteket lehet parkettázni 9 cm, illetve 12 cm oldalhosszúságú négy-
zetekkel is? Melyik a legrövidebb oldalhosszúságú ilyen négyzet? Van-e a négyzetek között
olyan, amelynek oldalhossza 100 és 200 cm közé esik?
17. Kosárlabda erőnléti edzésen a gyerekeknek
egy lépcsőn kell felfutniuk. A lányoknak ket-
tesével, a fiúknak hármasával kell eljutni a
Zerge lépcső tetejére, amely 52 lépcsőfokból
áll.
Írd le, hogy melyek azok a lépcsőfokok, ame-
lyekre a lányok és a fiúk is rálépnek!
19. Két páros szám legkisebb közös többszöröse 2 · 33 · 5 · 7. Mi lehet ez a két szám?
20. Keresd meg a számok osztóit, legnagyobb közös osztójukat és legkisebb közös többszörösüket is!
a) 33 · 17; 32 · 17 · 19; 3 · 19 b) 37 · 412; 41 · 432; 412 · 47
204
205
Tudáspróba
1. Írd le a 180 összes osztóját!
a) Pirossal karikázd be a valódi osztóit! b) Kékkel karikázd be a prímosztóit!
2. Pótold a hiányzó számkártyákat úgy, hogy a kapott számok oszthatók legyenek a táblázatban sze-
replő értékekkel!
4-gyel 5-tel 10-zel 6-tal
715
63 5
3. Másold át a füzetedbe a táblázatot, és töltsd ki!
(84; 96) = (116; 261) =
[84; 96] = [116; 261] =
84 261
96 116
13 23 61 29
+ = − =
84 96 116 261
4. Döntsd el, hogy melyik állítás igaz, és melyik hamis!
a) Ha egy szám nem osztható 6-tal, akkor 3-mal sem osztható.
b) Ha egy szám nem osztható 3-mal, akkor 6-tal sem osztható.
c) A 7-tel nem osztható számok 7-tel osztva hatféle maradékot adhatnak.
d) Két relatív prím legkisebb közös többszöröse a számok szorzata.
e) A négyzetszámok prímtényezős felbontásában a 2 hatványkitevője páros szám.
f ) A 310 szám páros.
5. Mennyi az esélye, hogy a 2 , 3 , 4 számkártyákból véletlenszerűen kirakott háromjegyű szám
osztható
a) 2-vel, b) 4-gyel, c) 3-mal, d) 5-tel, e) 6-tal?
206
A sokszögek területe
Korábban tanult területképletek
A téglalap területe 23 ∙ 17 db 1 mm2 területű kis négyzet területével egyenlő.
T = 391 mm2 ≈ 4 cm2
2 cm
A tengelyesen szimmetrikus háromszög területe fele egy olyan téglalap te-
rületének, amelynek oldalai egyenlők a háromszög alapjával és az alaphoz
5 cm tartozó magasságával.
T = (6 cm · 5 cm) : 2 = 15 cm2.
1. példa
Számítsuk ki a húrtrapéz területét, ha alapjainak hossza 7 cm és a 7 cm
1 cm, magassága 2 cm!
m 2 cm
Megoldás c 1 cm
a 7 cm Két derékszögű háromszöggel téglalappá egészítjük ki a húrtrapézt.
Területe kiszámítható a téglalap és a két derékszögű háromszög te-
m 2 cm rületének különbségeként.
T = Ttéglalap − 2 · Tháromszög = 7 · 2 − 2 · ((7 − 1) : 2 · 2) : 2
c 1 cm
T = 14 cm2 − (2 · 6 : 2) cm2 = 8 cm2.
A húrtrapéz területének kiszámítására többféle összefüggést is felírunk majd.
207
Ttéglalap a b b Tnégyzet a2 b
a ab
ma
b
Tab2 T a ma 2
a a
Ha azonos egységben adott a derékszögű há- Ha azonos egységben adott az egyenlő szárú
romszög a és b befogójának hossza, akkor háromszög a alapjának és ma alaphoz tartozó
a derékszögű háromszög területe: magasságának hossza, akkor az egyenlő szárú
T = a · b : 2 területegység. háromszög területe:
T = a · ma : 2 területegység.
A deltoid területe
1. példa
Három deltoid mindegyikének szimmetriaátlója 8 cm, másik átlója 6 cm hosszú. Számítsuk ki a del-
toidok területét!
a) b) c)
6 cm
6 cm
8 cm 8 cm 8 cm
6 cm
208
Megoldás
Foglaljuk a deltoidokat téglalapba!
a) b) Az azonos szín két különböző árnya-
latával jelölt területek egyenlőek.
Mindkét deltoid területe fele a 6 cm
6 cm
6 cm
és 8 cm oldalú téglalap területének.
8 cm 8 cm
T = (6 ⋅ 8) : 2 = 24 (cm )
2
T = (6 ⋅ 8) : 2 = 24 (cm 2 )
c) A sárga háromszögből elhagyva a kék háromszöget a deltoidot kapjuk.
8 cm
6 cm
A deltoid területe fele egy olyan téglalap területének, amelynek oldalai a deltoid átlóival egyenlőek.
Tehát a deltoid területe az átlói szorzatának felével egyenlő.
e e e
f
f f
209
Feladatok
1. Határozd meg a négyszögek területét! Egy rácsnégyzet területe a területegység.
B
A C D E
30
m
4d
cm
5 cm 3 dm
4 cm 3 dm
m
4d
30
cm
8 cm
3. a) Számítsd ki a húrtrapéz területét, ha alapjainak hossza 2,3 cm és 2,8 cm, magassága 20 mm!
b) Számítsd ki a deltoid területét, ha a szimmetriaátlójának hossza 5,7 dm, másik átlójának hos�-
sza ennek kétharmada!
4. Egy templomi mozaikablak részletét látod az ábrán. Megadtuk az egyes részek 1. 3.
területének nagyságát rácsegységben. Válaszd ki, melyik területérték melyik rész- 2.
hez tartozik! 4. 7.
5. 6.
a) 1 b) 2 c) 3, 5 d) 4
8. 9.
210
B
C
E
D
A
A paralelogramma területe
Példa
Számítsuk ki az alábbi 2 cm magas paralelogrammák területét!
a) b) c) d)
2 cm
2,5 cm 2,5 cm 4 cm 1 cm
Megoldás
a) Téglalap területét kell kiszámítani. T = (2,5 · 2) cm2 = 5 cm2
b) és c) Átdarabolhatjuk téglalappá a paralelogrammát. Az így kapott téglalap területe egyenlő
a paralelogramma területével.
b) D 2,5 cm C D 2,5 cm C
2 cm T = (2,5 · 2) cm2 = 5 cm2
A E B A T B
c) D 4 cm C D 4 cm C
2 cm T = (4 · 2) cm2 = 8 cm2
A E B E B F
211
d) Egy lépésben nem lehet téglalappá átdarabolni a paralelogrammát, ezért most egyenlő területű há-
romszögeket rajzolunk. Az így kapott AFCD trapéz területét kétféleképpen írjuk fel:
D C D C
A B E F A B E F
1 cm 1 cm
Ttrapéz = Tparalelogramma + Tháromszög Ttrapéz = Tháromszög + Ttéglalap
Tparalelogramma = Ttéglalap = (1 · 2) cm2 = 2 cm2
ma ma
mb mb
b b
a a
Tparalelogramma = a ⋅ ma Tparalelogramma = b ⋅ mb
Feladatok
1. Rajzolj négyzethálós lapra olyan paralelogrammákat, amelyeknek területe 18 rácsegység! Raj-
zolj ugyanekkora területű téglalapot, rombuszt, négyzetet is!
2. Számítsd ki a paralelogrammák területét!
Az oldalakat a, b jelöli, a megfelelő magasságokat ma, mb.
2
a) a = 8 cm b) a = 2,5 cm c) a = m d) b = 29 cm e) b = 2 dm 3 mm
3
ma = 2 cm ma = 32 mm ma = 6 m mb = 0,7 cm 5
mb cm
2
212
6. Egy paralelogramma szomszédos oldalai 4 cm és 6 cm, területe 20 cm2. Szerkeszd meg a para
lelogrammát!
7. Egy paralelogramma szomszédos oldalainak aránya 3 : 2, kerülete 20 cm, területe 18 cm2. Szer-
keszd meg a paralelogrammát!
8. Mely paralelogrammák területét számíthatjuk ki így?
a) A terület a két szomszédos oldal szorzata.
b) A terület a két átló szorzatának a fele.
c) A terület az egyik oldal és a hozzá tartozó magasság szorzata.
9. Paralelogrammák területe 24 cm2. Számítsd ki a paralelogrammák
a) magasságának hosszát centiméterben, ha egy-egy oldaluk rendre 12 cm, 8 cm, 3 cm, 2 cm,
1 cm;
b) egyik oldalhosszát centiméterben, ha egy-egy magasságuk rendre 24 cm, 6 cm, 3 cm, 2,4 cm!
c) Készíts grafikont az összetartozó értékekről!
A trapéz területe
Példa
Számítsuk ki a trapézok területét! 5 cm
3 cm
II.
I. m 2 cm
m 3 cm
8 cm 2 cm
Megoldás
Kétszeres területű paralelogrammává egészítjük ki a trapézt úgy, hogy tükrözzük az egyik szárának
felezőpontjára.
A keletkezett AD′A′D négyszög két szemközti oldala párhuzamos és egyenlő, AD A′D′ és AD = A′D′.
Az eredeti és a tükörképtrapéz együtt olyan paralelogrammát alkot, amelynek egyik oldala a trapéz
alapjainak összege, magassága a trapéz magassága. Két egybevágó trapéz alkotja ezt a paralelogram-
mát, ezért egy trapéz területe fele a paralelogramma területének.
I. D 3 cm C 8 cm A
m 2 cm F
A 8 cm B 3 cm D
Tparalelogramma = (8 + 3) · 2 = 22 (cm2)
Ttrapéz = 11 cm2
213
II. D 5 cm C 2 cm A Tparalelogramma = (2 + 5) · 3 = 21 (cm2)
Ttrapéz = 10,5 cm2
F
m 3 cm
A 2 cm B 5 cm D
m
m
2
a c a c
(a + c) ⋅ m m
Ttrapéz = Ttrapéz = (a + c) ⋅
2 2
Feladatok
1. Rajzolj négyzethálós lapra 12 rácsegység területű, 4 egység magasságú trapézokat! Lehet-e köz-
tük
a) téglalap; b) derékszögű trapéz;
c) paralelogramma; d) olyan húrtrapéz, amely nem téglalap?
2. Számítsd ki a trapéz területét, ha az alapjait a, c, a magasságát m jelöli!
a) a = 1 cm b) a = 4 dm c) a = 3 dm d) a = 2,5 m e) a = 2 dm 7 cm
c = 7 cm c = 3 dm c = 17 cm c = 0,8 m c = 8 cm
m = 3 cm m = 2 dm m = 2,5 dm 3 12
m= m m= dm
2 5
3. Egy trapéz alapjai 3,5 cm és 5,5 cm. Számítsd ki az alapok távolságát, ha a trapéz területe
a) 18 cm2, b) 54 cm2, c) 13,5 cm2, d) 6 cm2, e) 10,8 cm2!
4. Mekkora a 20 cm2 területű trapéz magassága, ha az alapjainak hossza
a) 3 cm és 7 cm, b) 1,2 dm és 8 cm, c) 2 cm és 3 cm?
5. Számítsd ki a trapézok területét!
a) 3 cm b) c) 2 cm 1 cm
1 cm
45
45 45
6 cm 2 cm
7 cm
214
A háromszög területe
1. példa
C C
Számítsuk ki a háromszögek területét! a) b)
4 cm
4 cm
A 3 cm B A 5 cm B
Megoldás C
a) Téglalapba foglalhatjuk a háromszöget. Az így kapott téglalap területe két-
szerese a háromszög területének.
Ttéglalap = 3 · 4 = 12 (cm2) Tháromszög = 6 cm2
4 cm
A 3 cm B
215
b a ⋅ ma b ⋅ mb c ⋅ mc
a TB T= T = T =
mb
mc 2 2 2
A B A B A c B TC
ma TA
2. példa
Egy háromszög két csúcsa és egy oldalfelező pontja olyan háromszöget alkot, amelynek 3 cm, 5 cm
és 6 cm hosszúak az oldalai. Hányféle lehet az eredeti háromszög? Hányszorosa az eredeti háromszög
területe a megadott háromszög területének?
Megoldás
Az ábrákon zöld színnel jelöltük a megadott háromszöget. Bármely oldala lehet az eredeti háromszög
oldala, féloldala vagy a csúcsot a felezőponttal összekötő szakasza. Hatféle lehet tehát az eredeti há-
romszög. Mind a hat esetben az eredeti háromszög területe kétszerese a megadott háromszög területé-
nek, mivel kétszer akkora oldalhoz ugyanakkora magasság tartozik.
216
Feladatok
1. Számítsd ki a háromszögek területét! Egy rácsnégyzet területe legyen a területegység!
E F
A C
G
B D
2 cm
7 cm
4 cm
b) 4 cm
8 cm
217
Sokszögek területe
A sokszögeket ismert területű részekre, például háromszögekre, négyszögekre bonthatjuk.
A terület kiszámításakor ezeknek a háromszögeknek és négyszögeknek a területét adjuk össze. Egy
sokszög különböző felbontásai ugyanazt a területet adják.
Példa
Számítsuk ki a sokszögek területét! A szükséges adatokat mérjük meg!
a) b) D
E 8m D
E C
O
F 3m
4m C
ABCDE szabályos ötszög
2m 2m
A B A B
8m 3m
Megoldás
a) A hatszöget az FC átlója az ABCF téglalapra és az FCDE paralelogrammára bontja. A paralelog-
ramma magassága 2 m.
TABCF = 8 · 2 = 16 (m2) TFCDE = 8 · 2 = 16 (m2) Thatszög = 32 m2
O
b) A szabályos ötszöget öt egybevágó tükrös háromszögre bonthatjuk.
A háromszögek szárszöge 360° : 5 = 72°. 72
Megrajzoltuk egy háromszög kicsinyített képét, AB = 3 cm. m
Az AB oldalhoz tartozó magasságot ≈ 2,1 cm-nek mértük, tehát a valódi méret 54 54
≈ 2,1 m.
A 3m B
3 2,1
Tháromszög 3,15 (m 2 ) Tötszög ≈ 5 · 3,15 = 15,75 (m2)
2
Feladatok
1. Számítsd ki a sokszögek területét!
a) b)
3 dm
10 cm
4 dm
2 cm
6 dm
5 cm
4 dm
4 cm 3 dm
218
c) d)
1m 2m
8m
5m
6m
6m
7,5 m
6m 3m
3m
2m m
4,5
2m
2. I. Számítsd ki az ABD és a BCD háromszög területét! Írd fel a két terület arányát!
a) b) c) d)
c 1,5 cm D 3 cm C D c C
D c 2 cm C D C
m 2 cm 3 cm m
m 2,5 cm
A a 6 cm B A a 4,5 cm B A 2 cm B A a B
II. Számítsd ki a megadott ABCD trapézok területét!
3. Az ábrán látható díszkő mintázatának hányadrésze FEHÉR színű?
1 1 1 2
A) B) C) D)
6 4 3 5
A) 6 B) 8 C) 10 D) 12
(Országos kompetenciamérés, 2012)
5. Hányadrésze a színessel jelölt részek együttes területe a sokszög területének? A megadott pontok
oldalfelező pontok.
a) b) c) d)
219
Tudáspróba
1. I. Nevezd meg, milyen négyszögek láthatók az ábrán!
II. Számítsd ki a négyszögek területét!
a) b)
1 cm
1 cm
220
6m
5m
3m 2m
2m 3m 4m 4m 3m
4m 4m 3m
3m
221
Hozzárendelések, összefüggések
Hozzárendelések
A mindennapi életben nagyon gyakran találkozunk azzal, hogy bizonyos dolgokat, fogalmakat össze-
kapcsolunk egymással vagy az egyikhez hozzárendeljük a másikat.
1. példa
A nemzetközi repülőtereken az utasok jelentős része nem ismeri az adott ország nyelvét, és az angol-
tudásuk is többeknek hiányos. Ezért nemzetközileg egységesen használt ábrák (piktogramok) segítik a
biztos eligazodást. Itt tehát a repülőtéren való eligazodáshoz szükséges fogalmakhoz rendeltek hozzá
egyszerű, egyértelmű ábrákat.
2. példa
Vizsgáljuk meg a szárnyashajó menetrendjét!
Egy menetrendből nagyon sokféle dolgot kiolvashatunk,
például azt, hogy
• honnan indul a szárnyashajó
• melyik városokba lehet eljutni a hajóval
• mennyi ideig tart az utazás a két végállomás között
• mikor tudunk például Visegrádról visszaindulni Buda-
pestre, és mennyi ideig tart az utunk
• mennyit kell fizetnünk az egyes utakért (például: Bu-
dapest–Esztergom retúrutazásnál 8000 Ft, míg egyúti
utazásnál 5300 Ft)
• lehet-e kerékpárt felvinni a hajóra.
Az utazás előtt érdemes tanulmányozni a kedvezményekre
vonatkozó táblázatot is:
KEDVEZMÉNYEK
222
Ha az alaphalmaz minden eleméhez pontosan egy elemet rendelünk hozzá, akkor a megfeleltetést
egyértelmű megfeleltetésnek nevezzük.
3. példa
Operaház
Ybl Miklós Várkert Bazár
Schulek Frigyes Halászbástya
Pollack Mihály Magyar Nemzeti Múzeum
Feszl Frigyes Deák téri evangélikus templom
Vigadó
Steindl Imre
Országház
223
4. példa
A grafikonokról is sokféle hozzárendelést olvashatunk le.
a) A 2015-2019-es matematika kompetenciamérések átlageredményei a 8 évfolyamos gimnáziumok-
ban:
MATEMATIKA
1900
Képességpont
1800
1700
1600
1500
2015 2016 2017 2018 2019
6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam
Erről a grafikonról (vonaldiagramról) leolvashatjuk a tanulók által elért átlagos pontszámokat a kü-
lönböző években és évfolyamokon. Láthatjuk, hogy az egyes évfolyamok teljesítményében számotte-
vő eltérés nem tapasztalható az évek során. A diagramon a különböző korosztályok teljesítményei
közötti különbségek is láthatók.
Ország GDP b) A táblázat a Nemzetközi Valuta-
alap 194 tagországából az öt listaveze- @
1 Amerikai Egyesült Államok 21 433 225
2 Kína 14 401 726
tő ország 2019. évi GDP (bruttó hazai
termék, amely magában foglalja az
3 Japán 5 079 916 összes árut és szolgáltatást, amit egy
4 Németország 3 861 550 nemzet az adott évben otthon előállí-
5 India 2 868 930
tott) adatait tartalmazza. Az adatokat
millió amerikai dollárban adtuk meg.
Magyarország a teljes lista 57. helyét foglalja el 160 957-es GDP-vel.
A táblázatban az országokhoz rendeljük a GDP értékét.
Az egyes országokhoz tartozó GDP értékeket osz- 22
lopdiagramon szemléltetjük. 20
18
16
millió dollár
14
12
10
8
6
4
2
0
USA Kína Japán Németo. India
@ Nézz utána, minek a rövidítése a GDP!
c) A kördiagram a 2000 és 2020 között fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat elnyert tudósok
országairól készült.
A kördiagram az egyes országokhoz egy számot, az ország orvosi Nobel-díjasainak számát rendeli
egyértelműen hozzá. Az egy díjazottal rendelkező országokat (Dél-Afrikai Köztársaság, Írország, Ka-
nada, Kína, Svédország) nem tüntettük fel külön-külön a kördiagramon, hanem ezeket együtt az 5-ös
számjeggyel jelöltük.
224
A diagramon szereplő számokról nem tudjuk egyértelműen megmondani, hogy melyik országhoz tar-
toznak, ez a hozzárendelés nem egyértelmű.
Amerikai Egyesült Államok
2 5 Nagy-Brittania
2 Ausztrália
3 Franciaország
24
3 Japán
3 Németország
9
Norvégia
Dél-Afrikai Köztársaság, Írország, Kanada, Kína, Svédország
Például: Ausztráliához a 3-as számot rendeli hozzá a kördiagram egyértelműen.
Például: 3-hoz Ausztrália, Franciaország és Japán is megfelelő országnév lenne.
A Nobel-díjat egy svéd kémikus, a dinamit feltalálója alapította 1895-ben. Végrendeletében Alfred
Nobel úgy rendelkezett, hogy vagyonának éves kamatait öt egyenlő részre osztva kapják meg a díja-
zottak. Minden évben egy-egy, a fizika, a kémia, az orvostudomány és az irodalom, illetve a békéért
való küzdelem területén a legtöbbet tevő ember részesül a díjban. 1968-ban a svéd központi bank
egy Nobel-emlékdíjat is létrehozott a közgazdaságtan területén kimagasló eredményeket elértek
jutalmazására.
@ Nézz utána, hogy van-e magyar származású fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjasunk! Ha igen,
akkor ki ő, mikor és miért kapta ezt a nemzetközi elismerést.
Feladatok
1. A két megfeleltetésnél az évszámokhoz rendeljük hozzá annak az országnak a nevét, amelyik az
adott évben rendezett nyári olimpiai játékokat megnyerte férfi, illetve női kézilabdában.
Sorold fel a hozzárendelések A alaphalmazának és K képhalmazának elemeit! Egyértelműek-e
a hozzárendelések?
a) Férfi kézilabda b) Női kézilabda
1972 1972
Jugoszlávia Szovjetunió
1980 1980
NDK Dél-Korea
1988 1988
Szovjetunió
1996 1996 Dánia
Horvátország
2004 2004 Norvégia
Franciaország
2012 2012 Oroszország
Dánia
2016 2016
@ Nézz utána, hogy a b) feladatban az 1972-es évszámhoz miért nem rendeltünk hozzá országne-
vet! Miért nincs a táblázatban a 2020-as év? Minek a rövidítése az NDK?
2. Tanulmányozd a tankönyv 222. oldalán található szárnyashajó menetrendet!
a) Mikor indul Esztergomból a szárnyashajó, mikor áll meg Visegrádon, és mikor érkezik Buda-
pestre?
b) Online foglalás esetén mennyit fizet az a négytagú család, akik pénteken szeretnének utazni
retúrjeggyel Budapestről Visegrádra, és a kisebbik gyerek másfél éves, a testvére pedig 5 év-
vel idősebb nála?
c) Milyen sorrendben léphetnek a hajóhídra a felszálló családtagok?
225
3. Melyik kapcsolat határoz meg egyértelmű hozzárendelést? Add meg a hozzárendelések A alap-
halmazát és K képhalmazát is!
a) b)
Parthenon Prága Parthenon
Csehország
Doge-palota Drezda Doge-palota
Németország
Hradzsin Athén Hradzsin
Olaszország
Zwinger Firenze Zwinger
Franciaország
Louvre Párizs Louvre
Görögország
Uffizi képtár Velence Uffizi képtár
226
d) e) f)
3 cm 0 0
3 cm 2
12 cm 3 cm 9 cm
3 cm 1 1
4 cm 5 cm
2 3 6
4 cm
16 cm
2 2 1
4 cm 8 cm 5 5
1 cm 1 cm 10 cm2
5 cm 7 3,5
5 cm
7. A Covid-19 világjárvány 2021. két hónapjára vonatkozó magyarországi adatait olvashatjátok ki
az alábbi táblázatból. Padtársaddal felváltva tegyetek fel kérdéseket egymásnak, társatok vála-
szolja meg, majd ő tegye fel a következő kérdést!
Például: Melyik megyében növekedett legnagyobb mértékben és melyikben a legkevésbé az egy
hónap alatti megbetegedések száma? Vizsgáljátok meg ugyanezt a kérdést 100 000 főre vonat-
koztatva! Mit tapasztaltatok és miért?
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/ac/COVID-19_fertőzések_1_havi_változása_100.000_főre_vetítve.png
227
8. A feladat Magyarország 2000 és 2019 közötti almatermeléséről szóló oszlopdiagramra vonatko-
zik.
Próbáljátok megfogadni a „Minden nap egy alma, az orvost távol tartja” tanácsot!
Padtársaddal felváltva tegyetek fel kérdéseket egymásnak, társatok válaszolja meg, majd ő te-
gye fel a következő kérdést!
Ezer tonna %
900 90
79
800 75 75 80
73
70 70 70 68
67 66 67 68
700 65 65 66 66 66 70
62
57
600 60
48
500 50
400 40
300 30
200 20
100 10
0 0
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
http://www.ksh.hu/infografika/2020/alma.pdf?utm_source=kshhu&utm_medium=banner&utm_campaign=theme-mezogazdasag
228
Egyéb (modellezés,
11. Egy folyóirat kérdőíve a hobbijukról, vala- kézimunka stb.) Kirándulás,
mint arról kérdezte az olvasókat, hogyan utazás,
szeretnek pihenni, kikapcsolódni. A beérke- 18% sport
zett válaszok alapján elkészítették a kördi- 35%
agramot, amely a válaszok százalékos meg-
oszlását mutatja. 27%
Tv, számítógépes
Melyik diagram alapján készítették a fenti játék, net 20%
kördiagramot?
A Kirándulás, utazás, sport Színház, mozi, koncert
Színház, mozi, koncert
Tv, számítógépes játék, net
0% 20% 40% 60% 80% 100% Egyéb (modellezés, kézimunka stb.)
50 EXTRA-B
PER-A és EXTRA-B néven hirdette
40 SUPER-A
meg akciós díjcsomagjait. A havi te-
lefonköltség alakulását a következő 30
ábrán látható módon grafikusan is
20
szemléltette.
Az alábbiak közül melyik ismertetés 10
írja le helyesen az EXTRA-B díjcso- 0
mag ajánlatát? Válaszd ki a helyes 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55
válasz betűjelét! Beszélgetés havi időtartama (perc)
A A csomag percdíja az első 10 perc beszélgetésért 10 zed, majd a 10 percnél több beszélge-
tésért percenként 0,4 zeddel emelkedik.
B A csomag percdíja az első 10 perc beszélgetésért 10 zed, majd a 10 percnél több beszélge-
tésért percenként 0,8 zeddel emelkedik.
C A csomag percdíja az első 10 perc beszélgetésért 10 zed, majd a 10 percnél több beszélge-
tésért percenként 1,25 zeddel emelkedik.
D A csomag percdíja az első 10 perc beszélgetésért 10 zed, majd a 10 percnél több beszélge-
tésért percenként 2,5 zeddel emelkedik.
(Országos kompetenciamérés, 8. évfolyam, 2010/2011)
229
14. A két grafikon az időtől függően mutatja a szervezetbe bejuttatott gyógyszer mennyiségét (kon-
centrációját) a vérben.
Szájon át bevett gyógyszer Intravénásan kapott gyógyszer
Gyógyszer- koncentráció gml
8 8
7 7
6 6
5 5
4 4
3 3
2 2
1 1
0 0
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 óra 0 1 2 3 4 5 6 7 óra
230
Hozzárendelések a geometriában
Sík pontjai, figyelem! Mindenki szaladjon a legrövidebb úton
az egyeneshez, és onnan szaladjon tovább még ugyanannyit!
P Ha adott egy t tengely, akkor a sík tetszőleges
P pontjához hozzárendeljük azt a P′ pontot,
amelyet úgy kapunk, hogy P-ből merőlegest
t
P állítunk a t tengelyre, és ennek a meghosszab-
bításán megkeressük azt a P′ pontot, amely a tengelytől ugyan-
olyan távol van, mint az eredeti pont.
A P′ pont a P pont t tengelyre vonatkozó tükörképe.
A hozzárendelés jele a matematikában .
A P P′ megfeleltetés visszafelé is egyértelmű. Minden pontnak csak egyetlen tükörképe van, és
minden pont csak egy pontnak a tükörképe.
Ha adott egy O középpont, akkor a sík tetszőleges P pontjához hozzárendeljük azt a
P
P P′ pontot, amelyet úgy kapunk, hogy P-t összekötjük O-val, és a PO félegyenes meg-
O
hosszabbítására felmérjük a PO távolságot.
Az így kapott P′ pontot a P pont O középpontra való tükörképének nevezzük.
A P P′ megfeleltetés visszafelé is egyértelmű.
Az általad már jól ismert tengelyes, illetve középpontos tükrözés is egy-egy hozzárendelés, amely-
nek alaphalmaza a sík pontjainak halmaza.
Példa
a)
A szög mérésekor egy-egy szöghöz rendeltünk hozzá egy számot, amelyet a szög mérőszámának ne-
vezünk adott mértékegységben mérve.
b)
csúcsok: 4 8 8 0 6
lapok: 4 6 6 0 8
Egy-egy testhez hozzárendeltünk két-két számot.
Az első esetben: test csúcsainak száma
A második esetben: test lapjainak száma
231
c)
3,5 cm
3 cm
2 cm
6 cm 4 cm 3,5 cm
K = 2 · (6 + 2) = 16 (cm) K = 2 · (4 + 3) = 14 (cm) K = 4 · 3,5 = 14 (cm)
T = 6 · 2 = 12 (cm2) T = 4 · 3 = 12 (cm2) T = 3,52 = 12,25 (cm2)
A téglalapokhoz hozzárendeltünk két-két mennyiséget, a kerületük centiméterben, illetve a területük
négyzetcentiméterben mért mérőszámát.
Az első esetben: téglalap a kerületének centiméterben mért mérőszáma.
A második esetben: téglalap a területének négyzetcentiméterben mért mérőszáma.
Feladatok
232
E G
1
C B
0 1 D x
233
1. példa
Keressük meg azoknak a P(x; y) pontoknak a helyét a koordináta-rendszerben, amelyeknél
a) a két jelzőszám egyenlő egymással; b) az első jelzőszám nagyobb, mint a második jelzőszám!
Megoldás
Vegyünk fel egy értéktáblázatot, amelyben az első jelzőszám értéke tetszőleges, és keressük meg a
hozzá tartozó második jelzőszámot! Azután ábrázoljuk a kapott pontokat a koordináta-rendszerben!
x −3 −1,3 0 1 2,4 3 4
a) y −3 −1,3 0 1 2,4 3 4
b) y −3,5; −5 −2; −5 −1; −5 − 0,2; −5 2; −5 2; −5 3; −5
y y
1 1
0 1 x 0 1 x
Megoldás
Vegyünk fel ismét egy értéktáblázatot, amelyben az első jelzőszám értéke tetszőleges, és keressük meg
a hozzá tartozó második jelzőszámot! Azután ábrázoljuk a kapott pontokat a koordináta-rendszerben!
x −2 −1,5 0 1 1,5 2 3
a) y −4 −3 0 2 3 4 6
b) y −2; 0 −1; 2 1; 3,4 2; 5 4; 4,8 4; 6 6,2; 7
234
y y
1 1
0 1 x 0 1 x
3. példa
Hol vannak azok a pontok a koordináta-rendszerben, amelyek második jelzőszáma az első jelzőszám
abszolút értéke, azaz y = | x |?
Megoldás
Vegyünk fel ismét egy értéktáblázatot, amelyben az első jelzőszám értéke tetszőleges, és keressük meg
a hozzá tartozó második jelzőszámot! Azután ábrázoljuk a kapott pontokat a koordináta-rendszerben!
x −4 −1,5 −1 0 1 1,5 4
y 4 1,5 1 0 1 1,5 4
y Ha a keresett pontok első jelzőszámát x-szel jelöljük, ak-
kor a második jelzőszám y = | x |, azaz a P(x; | x |) pontokat
kerestük meg a koordináta-rendszerben.
Észrevehetjük, hogy a keresett pontok az origóban egy-
máshoz csatlakozó két félegyenesen helyezkednek el.
A kapott grafikon hasonlít a V betűre.
1
0 1 x
235
4. példa
Keressük meg a síkbeli pontok két jelzőszáma x −3 0 0,5 2 4
közötti kapcsolatot, ha azokat az alábbi értéktáb-
y −4 −1 −0,5 1 3
lázatban adtuk meg!
Megoldás y
236
Egyenes arányosság
Ha két összetartozó mennyiség kapcsolata olyan, hogy ahányszorosára változik az egyik, ugyanannyi-
szorosára változik a másik is, akkor a két mennyiség egyenesen arányos.
1. példa
Egy kézműves fagyizóban 1 gombóc fagylalt 420 Ft-ba kerül.
Hány forintot fizetünk egy 2, 3, 4, 5 gombócos fagyiért?
Megoldás
A megoldást táblázatba foglaljuk:
Gombócok száma 1 2 3 4 5
Ár (Ft) 420 840 1260 1680 2100
Az összetartozó értékek hányadosa állandó.
237
238
Megoldás
a) b)
·3
:2
1 3 3
x −2 − 0 1 1,6 3 5 x −3 −1,5 −1 0 0,4 2 6
2 5 2
6 1 4 1 2
y −4 −1 0 2 3,2 6 10 y −1 −0,5 − 0 2
5 3 30 2 3
:2
·3
Mindkét esetben igaz, hogy ahányszorosára változik az egyik mennyiség (x), ugyanannyiszorosára
változik a másik mennyiség (y) is. Ilyenkor azt mondjuk, hogy az x és y értékei egyenesen arányosak
egymással.
A b) táblázat második sorában minden érték
Az a) táblázat második sorában minden érték 1
kétszerese az első sorban neki megfelelő érték- ‑szorosa az első sorban neki megfelelő érték-
3
nek. A (0; 0) számpártól eltekintve minden ér- nek. A (0; 0) számpártól eltekintve minden érték-
y y 1
tékpár esetében igaz, hogy 2 . pár esetében igaz, hogy .
x x 3
Az összetartozó értékek aránya állandó, kivéve a (0; 0) értékpárt.
y y
y2x
1 x
y
3
1 1
0 1 x 0 1 x
Két mennyiség egyenesen arányos, ha teljesül rájuk, hogy ahányszorosára változik az egyik men�-
nyiség, ugyanannyiszorosára változik a másik mennyiség is. Az egyenesen arányos mennyiségeket
szemléltető grafikon pontjai egy origón átmenő egyenesen vannak.
239
4. példa
Nézzük meg, hogy egyenes arányosságot szemléltet-e a koordináta-rendszer minden egyenese!
Megoldás
a) y b) y
1 1
0 1 x 0 1 x
– Ha az egyenes párhuzamos valamelyik koor- Ha az egyenes nem halad át az origón, akkor
dináta-tengellyel, akkor a megfelelő értékek há- pontjainak koordinátái között nem lehet egyenes
nyadosa nem állandó. arányosság, mivel a megfelelő értékek hányado-
4 2 sa itt sem állandó.
Például:
2 2 Például:
1 4
– Ha az egyenes egybeesik az y tengellyel, akkor 2 1
a megfelelő értékek aránya nem értelmezhető.
Az ilyen egyenesek nem írnak le egyenes ará-
nyosságot.
Az egyenes arányosság grafikonja tehát minden esetben egyenes, ugyanakkor nem minden egyeneshez
tartozik egyenes arányosság.
Feladatok
1. 2 darab pingponglabda 220 Ft-ba kerül. Mennyit kell fizetni 1, 3, 4, 5, 6 darab ugyanilyen labdá-
ért?
Írd fel a változó mennyiségek közötti összefüggést képlettel!
Készíts értéktáblázatot, és ábrázold a grafikont!
2. Piri negyed órát beszélt barátnőjével mobiltelefonon.
A beszélgetés percdíja minden megkezdett perc után 35 Ft,
a kapcsolási díj pedig minden hívásnál 20 Ft.
a) Mennyibe került ez a beszélgetés Piri szüleinek?
b) Készíts értéktáblázatot, és ábrázold grafikonon a ka-
pott értékeket!
c) Egyenes arányosság grafikonját kaptad?
3. Ábrázold a koordináta-rendszerben a képletekkel megadott egyenes arányosságokat!
1
a) y = − x b) y = ⋅ x
2
240
241
Fordított arányosság
1. példa
Egy tengeralattjáró ivóvízkészlete egyenletes fo-
gyasztás mellett 120 személynek 18 napig elegen-
dő. Hány napig tart ez a készlet, ha 20, 40, 60, 90,
illetve 240 ember utazik a hajón, és az utasok min-
den nap elfogyasztják a lehetséges adagot?
Megoldás
Ha 120 személynek 18 napra elég a víz, akkor
60 személynek 36 napra, azaz feleannyi személy-
nek kétszer annyi ideig elég a víz. 240 személynek
9 napra, vagyis kétszer annyi személynek feleannyi ideig elég a víz.
Ahányszorosára nő az utasok száma,
ugyanannyiad részére csökken az idő, il- ·2
:3
letve ahányad részére csökken az utasok
száma, ugyanannyiszorosára nő az idő. Az utasok száma 120 20 40 60 90 240
Ilyenkor azt mondjuk, hogy a két mennyi- Az eltelt idő (nap) 18 108 54 36 24 9
ség fordítottan arányos egymással.
·3
Ábrázoljuk koordináta-rendszerben a táb- :2
lázatba foglalt számpárokat!
napok száma
108 Ezek a pontok nincsenek egy egyenesen.
99 Figyeljük meg az értéktáblázatban az összetartozó értékpárok
90 szorzatát!
81
18⋅120 =108⋅20 = 54⋅40 = 36⋅60 = 24⋅90 = 9⋅240 = 2160 ,
72
ami azt is megmutatja, hogy az adott vízmennyiség egy ember-
63
nek 2160 napra elég.
54
45
36
27
18
9
0
0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 220 utasok száma
242
2. példa
Mekkorák lehetnek az olyan téglalapok oldalai, amelyek területe 12 cm2?
Megoldás
3
a (cm) 1 2 3 4 4,5 6 12
b Tab 2
8
b (cm) 12 8 6 4 3 2 1
3
a
Az oldalak hossza úgy változik, hogy ahányszorosára növeljük a hosszúságot, ugyanannyiad részé-
re csökken a szélesség.
Itt a téglalap hosszúsága és szélessége között fordított arányosság van.
Ábrázoljuk a pontokat a koordináta-rendszerben!
b cm
A téglalap mindkét oldala tetszőleges pozitív szám
12 lehet, ezért minden olyan számpár megoldása a fel-
adatunknak, amelyben a számok szorzata 12.
10
Az ilyen számpárok által meghatározott pontok rajta
vannak a megrajzolt görbén.
8
0
0 2 4 6 8 10 12 a cm
3. példa
A karácsonyi ünnepély után a tornaterem takarítását a 7.b osztály vállalta.
A munkára előzetesen csak 9-en jelentkeztek. Ám a takarításra 12 tanuló ér-
kezett, így 2 óra alatt végeztek. Mennyi ideig tartott volna a munka, ha csak
9-en vannak?
Megoldás
A munkavégzők száma és a munkavégzés ideje között fordított arányosság
áll fenn, hiszen ahányszor többen dolgoznak, annyiszor kevesebb idő alatt
végeznek. (Természetesen itt feltételezzük, hogy mindenki azonos teljesít-
ménnyel dolgozik.) 12 tanuló 2 óra alatt, 9 tanuló t óra alatt végzi el a takarí-
tást, és igaz, hogy az összetartozó értékek szorzata állandó:
24 8 2
9 · t = 12 · 2, innen t 2 ,
9 3 3
vagyis 2 óra 40 perc alatt végeztek volna a tanulók a takarítással, ha csak 9-en takarítottak volna.
243
4. példa
Ábrázoljuk azokat a pontokat a koordináta-rendszerben, amelyek (x; y) koordinátái igazzá teszik az
x · y = 2 egyenletet! Vizsgáljuk meg a keletkezett grafikont!
Megoldás
A képlet szerint a változók összetartozó értéke- y
inek szorzata mindig 2, közöttük tehát fordított 4
arányosság van. Az x értéke bármilyen 0-tól kü-
lönböző szám lehet, y értéke pedig a képlet alap- 3
ján számolható. 2
3 5 5
x − 2 −1 1 2 3,2 1
2 3 2
4 6 4 5 1 0 x
y −1 − 2 2 1 4 3 2 1 2 3 4
3 5 5 8 1
Két változó mennyiség fordítottan arányos, ha a megfelelő értékek szorzata állandó. A fordított ará-
nyosság a 0-hoz nem rendel értéket, grafikonja az origóra szimmetrikus hiperbola.
Feladatok
1. Hány fokos szögeket kapunk, ha a teljesszöget 2, 3, 4, 5, 6 egyenlő részre osztjuk fel?
Milyen kapcsolat van a részek száma és a szög nagysága között?
2. 120 db Mikulás-csomagot 5 Mikulás 1,2 óra alatt készít el. Mennyi ideig tart a 120 csomag elké-
szítése, ha 6-an, 10-en, 12-en vannak?
3. Az iskola körüli park rendbe hozását 12 gyerek vállalta, és
2,5 óra alatt készültek el a munkával.
Hány óráig tartott volna ez a munka, ha 6-an, 10-en, illetve
15-en dolgoztak volna?
4. Egy kertészetben összesen 400 tő petúniát ültettek, min-
den sorba ugyanannyit.
Hány sorba ültethették a virágokat? Hány tő jutott egy sorba?
5. A dioptria az optikai lencsékre jellemző mennyiség, főként szemüveglencsék jellemzésére hasz-
nálják.
1
A dioptria értéke a következő képlettel számítható ki: D , ahol D a dioptria, f a fókuszpont
lencsétől számított távolsága méterben. f
244
Vegyes feladatok
1. Az almalé töltését 4 olyan gép végzi, amely 1000 db 1 literes dobozt 24 perc alatt tölt meg. Men�-
nyi ideig tart ez a munka, ha 1, 2, 6, 10, 12 ugyanilyen gép végzi el ezt a feladatot.
2. Dolgos apuka egy éves munkaszerződést kötött az Interaktív nevű külföldi céggel. Ezért olyan
110 m2 alapterületű bérlakást keres, amelyben ezalatt az idő alatt lakhat a családjával.
Egy internetes honlapon a következő lakáshirdetéseket találta:
75–90 négyzetméter alapterületű lakások
Kertváros
Belváros
245
246
1 x
d) x = − e) =y f ) y = 2x
y 2
A) y B) y
1 1
0 1 x 0 1 x
C) y D) y
1 1
0 1 x 0 1 x
E) y F) y
1 1
0 1 x 0 1 x
247
Tudáspróba
1. Döntsd el, hogy mi lehetett a szabálya az egyes hozzárendeléseknek! Add meg az A alaphalmazt és
a K képhalmazt is az egyes esetekben! Melyik megfeleltetés egyértelmű és melyik nem?
a) b) c) {(1; 1), (2; 4), (3; 9), (4; 16)}
Japán Japán
Jen Jen
USA USA d)
1 4
x 0 2
Ausztrália Dollár Dollár Ausztrália 3 7
Szlovénia Szlovénia 2 8
y 0 4
Euró Euró 3 7
Ausztria Ausztria
248
Hasábok
Hasábok és hengerek
Az építészet, a technika, a mindennapi élet elképzelhetetlen hasáb és henger alakú testek, illetve tár-
gyak nélkül.
Hétköznapi életünk, környezetünk tárgyainak tervezésénél, készítésénél ismerni kell azok geometriai
tulajdonságait is.
I. II. III. IV.
Az első test alaplapja és fedőlapja egy-egy szabá- A harmadik test alap- és fedőlapja egy-egy el-
lyos nyolcszög, a másodiké egy-egy háromszög. lipszis, a negyediké kör. Az oldallapok helyett
Az oldallapok mindkét esetben téglalapok. Ezek a testet egy görbe felület határolja.
hasábok. Ezek hengerek.
249
A hasábok jellemzése
Az ábrán négyszög alapú egyenes hasábokat látunk:
alapél csúcs alapél
csúcs alaplap alaplap
oldalél
ló
tát
oldallap oldallap
oldalél magasság tes
ó
átl
lap
alaplap alaplap
alapél alapél
A hasáb alap- és fedőlapjai olyan egybevágó sokszögek, amelyek síkjai egymással párhuzamosak.
Ezeket a sokszögeket, amelyek lehetnek háromszögek, négyszögek, ötszögek stb. egyszerűbben a
hasáb alaplapjainak hívjuk. Az alaplapok síkjának távolsága a test magassága, amely a mindkét
síkra merőleges szakasz hosszával egyenlő. Ha a hasáb alaplapja konkáv sokszög, akkor a hasáb is
konkáv.
A hasáb oldallapjai általában paralelogrammák, itt téglalapok. Egy oldallap és egy alaplap az alapél-
ben metszi egymást, míg az oldallapok metszésénél keletkeznek az oldalélek. Az élek találkozásánál
kapjuk a hasáb csúcsait.
Ha az oldalél merőleges az alaplap síkjára, akkor a test egyenes hasáb.
A nem szomszédos csúcsokat összekötő szakaszok a hasáb átlói. Az egy lap síkjában haladó átlók a
hasáb lapátlói, a többi átló testátló.
A téglalap alapú egyenes hasáb téglatest,
speciális esetben négyzetes oszlop, illet-
ve kocka.
A négyzetes oszlop és a kocka négyzet
alapú egyenes hasábok.
1. példa
Téglatestből egyik lapjára merőleges vágásokkal hasábokat készítünk. Alkalmas lehet erre például a
kereskedelemben kapható téglatest alakú szivacs, téglatest alakú sajt, stb.
Párban dolgozva, gyurmából készült téglatestek darabolásával állítsatok elő többféle hasábot! A ka-
pott hasábok alaplapjait rajzoljátok le!
250
2. példa
Csoportmunka felülnézetből:
Építsetek különböző hasábokat a) 3 db, b) 4 db egységkockából
egy-egy lapjuk összeillesztésével! Az egységkockák négyzetlapjai
az összeillesztés után a keletkezett hasáb egy-egy lapját alkotják.
Például a három négyzetből álló téglalap ennek a hasábnak a fe-
dőlapja:
a) Az a) és b) ábrákon látható építményeken figyeljétek meg a
hasábok oldallapjait, alap- és fedőlapjait!
Milyen sokszögek az oldallapok?
Milyen sokszögek az alap- és a fedőlapok?
b)
Beszéljétek meg, hogy a négy kockából épített hasábok alaplapja milyen sokszög lehet! Háromszög,
négyszög, ötszög, hatszög, hétszög, nyolcszög, kilencszög, tízszög?
Indokoljatok, érveljetek!
3. példa
Számoljuk össze a hasábok csúcsait,
éleit, lapjait!
Megoldás
A hasáb alaplapja A csúcsok száma Az élek száma A lapok száma
Háromszög 6 = 2 · 3 9 = 3 · 3 5 = 3 + 2
Négyszög 8 = 2 · 4 12 = 3 · 4 6 = 4 + 2
Ötszög 10 = 2 · 5 15 = 3 · 5 7 = 5 + 2
Hatszög 12 = 2 · 6 18 = 3 · 6 8 = 6 + 2
Hétszög 14 = 2 · 7 21 = 3 · 7 9 = 7 + 2
A táblázat kitöltését elvileg a végtelenségig folytathatnánk. Észrevehetjük, hogy ha az alapsokszög n
oldalú (n ≥ 3 egész szám), akkor
a csúcsok száma 2 · n, vagyis az alaplap oldalszámának kétszerese,
az élek száma 3 · n, vagyis az alaplap oldalszámának háromszorosa,
a lapok száma n + 2, vagyis az alaplap oldalszámánál 2-vel több.
Észrevehetjük az Euler-féle összefüggést is. A csúcsok és a lapok számának összege 2-vel több az élek
számánál. Képlettel: cs + l = é + 2
Például a hatszög alapú hasábnál : 12 + 8 = 18 + 2
251
Gyakran előfordul, hogy egy mértani test modelljét vékony drótból vagy fonallal összefűzött szívószá-
lakból készítjük el. Ilyenkor a test élvázát kapjuk meg.
4. példa
Különböző színű szívószálakból készítettük el a négyzetes oszlop élvázát. A kék
színű élek összesen hányszor hosszabbak, mint a pirosak, ha tudjuk, hogy a test
magassága az alapél háromszorosa?
Megoldás b
12 a 3
8 a 2
Tehát a kék színű élek összesen másfélszer olyan hosszúak, mint a pirosak.
Feladatok
1. Keress környezetedben olyan tárgyakat, amelyek
12
a) hasábok, b) nem hasábok! 20
11 10
2. Játékkockákból építettük az ábrán látható vá-
19
rat. Válaszd ki az elemek közül a hasábokat! 9
18
3. Az ábrán látható minden testen 17
7
a) add meg a csúcsok, lapok és élek számát; 8 16
15
b) a csúcsok felsorolásával adj meg egy-egy alaplapot,
5
illetve oldallapot; 6 14
3 13
c) a végpontok felsorolásával adj meg egy-egy lapátlót, 1 4
illetve testátlót!
2
252
e) f) g) h)
A hasáb felszíne
Ha lakásunk falát ki akarjuk festeni, az egyes he-
lyiségek méretei alapján ki kell számolnunk a be-
festendő falak összterületét.
253
Ha ruhát varratunk, az anyag megvásárlásához meg kell becsülnünk testünk azon részének területét,
amelyre a ruha készül.
Korábban megtanultuk, hogy a téglatest felszíne egyenlő a határolólapok területének összegével. Más-
képpen fogalmazva a téglatest felszíne egyenlő síkba kiterített hálójának területével. Ezért a felszín
mértékegységei megegyeznek a terület mértékegységeivel.
1 mm2 < 1 cm2 < 1 dm2 < 1 m2 < 1 ár (1 a) < 1 hektár(1 ha) < 1 km2
100 100 100 100 100 100
Ezek közül az ár és a hektár régi mértékegységek, a gyakorlatban földterületek mérésére használják azokat.
1. példa
a) Julcsi egy felül nyitott, négyzet alapú egyenes hasáb alakú ékszeres
dobozt készít nővérének. Legalább mekkora méretű mintás kartonpa-
pírra van szüksége, ha a hasáb alapéle 4 cm, az oldaléle pedig 3 cm
hosszú?
Megoldás
A felül nyitott doboz alaplapját és oldallapjait rajzoltuk le. A szükséges
papírmennyiség meghatározásához ennek a hálónak a területét kell ki-
számítani.
a doboz hálója a doboz alaplapja a doboz egy oldallapja
4 cm 4 cm
4 cm 3 cm
Az alaplap területe: Talaplap = 4 cm · 4 cm = 16 cm2
Az oldallapok területe: 4 · Toldallap = 4 · (3 cm · 4 cm) = 48 cm2
A háló területe összesen:
Talaplap + 4 · Toldallap = 16 cm2 + 48 cm2 = 64 cm2
Az ékszeres dobozhoz legalább 64 cm2 területű kartonpapírra van szüksége Julcsinak. A „legalább”
szó itt arra utal, hogy a ragasztáshoz szükséges fülek és a szabásnál adódó hulladék miatt ennél több
papírt kell vásárolnia.
b) Most készítsük el Julcsi dobozát fedéllel! Mekkora területű papír kell ehhez?
1. megoldás
A fedél nélküli doboz felszínéhez a tető területét kell hozzáadni:
64 cm2 + 16 cm2 = 80 cm2
2. megoldás
A test hálóján láthatjuk, hogy a négy oldallap együtt egy
olyan nagyobb téglalapot határoz meg, amelynek egyik
oldala éppen a hasáb alaplapjának kerülete (Kalaplap), a
másik oldala pedig a hasáb testmagassága (mtest).
Ezért az oldallapok területe:
Toldallapok = Kalaplap · mtest = 4 · 4 cm · 3 cm = 48 cm2
254
Egy sokszöglapokkal határolt test felszínét a határoló lapok területének összege adja.
A felszín jele A, a latin area (terület) szó kezdőbetűje.
A hasáb felszíne: A = 2 · Talap + Toldallapok.
Az egyenes hasáb felszínét kiszámolhatjuk így is:
A = 2 · Talap + Kalap · mtest,
ahol Kalap az alaplap kerülete, mtest a test magassága.
2. példa 2 cm
m
8 cm 4c
Megoldás
A szükséges papír nagyságát a test felszínének meghatározásával kapjuk meg.
A lépcsőt az egyik oldalára állítva egyenes hasábot kapunk.
A hasáb alaplapja 10 db egybevágó kis négyzetből áll, oldal-
lapjai pedig téglalapok.
Az alaplap területét (Ta) a 2 cm oldalú kis négyzetek terüle-
tének segítségével határozzuk meg.
Az első sorban 1 db ilyen négyzet van, ennek területe 4 cm2,
a további sorokban mindig eggyel több, így a területek ös�-
szege: Ta = (1 + 2 + 3 + 4) · 4 cm2 = 40 cm2.
A két alaplap területe együtt 2Ta = 80 cm2. Az oldallapok együttes területét Ka · m segítségével számol-
hatjuk, mivel lépcsőnk egyenes hasáb. Az alaplap kerülete Ka = 8 cm + 8 cm + 8 · 2 cm = 32 cm, a test
magassága 4 cm. Az oldallapok együttes területe: To = 32 cm · 4 cm = 128 cm2.
A hasáb felszíne A = 80 cm2 + 128 cm2 = 208 cm2.
A rendelkezésre álló papír területe: T = 8 cm · 35 cm = 280 cm2.
Tehát elég lesz a lépcső bevonásához.
255
3. példa
Páros munka
1. Készítsétek el annak a háromszög alapú egyenes hasábnak egy hálóját, amelynek minden éle
egyenlő!
2. Vágjátok szét a hálót a test élei mentén!
3. Rakjatok ki a kapott határoló lapokból olyan sokszögeket, amelyek hálói lehetnek a megadott ha-
sábnak!
4. Rakjatok ki a kapott határoló lapokból olyan sokszögeket, amelyek nem lehetnek hálói a megadott
hasábnak!
Megoldás
A hasábnak három négyzet és két szabályos háromszög alakú határoló lapja van. A hálók
különböző típusai:
vagy vagy
4. példa
Rajzoljuk le az egységkockákból épített hasábok határolólapjait, és számítsuk ki a testek felszínét!
a) b)
256
Megoldás
a) Felszíne, ha az egység 1 cm: A = 14 cm2. b) Felszíne, ha az egység 1 cm: A = 34 cm2.
alap- és fedőlap alap- és fedőlap
oldallapok
oldallapok
Feladatok
1. Számítsd ki a kocka felszínét, ha éle
a) 6 cm, b) 3,2 dm, c) 0,7 m!
2. Számítsd ki a négyzet alapú egyenes hasáb felszínét, ha
a) alapéle: 8 cm, magassága 12,5 cm; b) alapéle 5,1 cm, magassága 0,6 dm!
3. Számítsd ki a téglatest felszínét, ha
a) alapélei: 32 cm és 14,6 cm, magassága 25 cm
b) alapélei: 20,2 cm és 4,1 dm, magassága 105 mm!
4. Egy kert kerítése 25 cm × 12 cm × 6,5 cm méretű téglákból ké-
szült. Ennek az ábrán kijelölt részletét fehérre festik. A két hatá-
roló vonal távolsága 1 m. A képen látható méretek alapján
döntsd el, hogy a tégla megadott méretei közül melyeket kell a
befestendő terület meghatározásánál használni!
Hány m2 a fehérre festett terület?
5. Egy kocka felszíne 486 cm2. Hány mm a kocka éle?
257
1 cm
b) mekkora a keret látható, barna színű felülete,
ha annak csak a doboz aljával érinkező részei van-
1 cm @
1 cm nak takarásban? (A barna keret vastagsága minde-
24 cm nütt ugyanakkora.)
258
A hasáb térfogata
A térfogat fogalmát mindennapi életünk számtalan területén használjuk. Nézzünk néhány példát!
1. A közüzemi számlákon a család víz- és gázfogyasztását m3-ben, azaz térfogategységben adják meg.
nünk, hogy hány 1 literes üvegbe fér bele a nagy fazékban felforralt gyü-
mölcslé.
4. A személyautó jellemző adatai között szerepel, hogy a motor hány cm3-es
(ez a motor „lökettérfogatát” jelenti). 1 m3
A gépkocsi fogyasztását pedig a 100 km út megtételéhez szükséges benzin
térfogatával mérik.
@ Nézz utána, hogy az általad ismert márkájú személyautó mennyi benzint
fogyaszt 100 km-es úton, ha azt optimális sebességgel üzemeltetik. 1m 1m
Korábbi tanulmányaink során megtanultuk a térfogatmérés mértékegysége-
it és a közöttük lévő kapcsolatot.
A térfogat mértékegységei: 1 mm3 < 1 cm3 < 1 dm3 < 1 m3 < 1 km3
1000 1000 1000 1 000 000 000
259
A térfogatot gyakran űrmértékkel mérjük, hiszen az is a test által elfoglalt térrész nagyságát méri.
1 ml < 1 cl < 1 dl < 1 l < 1 hl
10 10 10 100
1l
1 dm3
1 dm
Az 1 literes palackban lévő folyadék teljesen megtöltötte az 1 dm élű, felül nyitott kocka alakú tartályt.
Tehát 1 dm3 = 1 l.
A térfogat és az űrtartalom mértékegységei közötti összefüggéseket szemlélteti az ábra:
10 hl
Ta Ta Ta
m m m
A hasábok alaplapjait 1 cm3-es egységkockákkal rakjuk ki. Egy rétegben éppen annyi egységkocka fér
el, mint amennyi az alaplap területének a mérőszáma (Ta db). Ez azt jelenti, hogy az egyrétegű hasáb
térfogata Ta [cm3]. Ha erre a magasság mérőszámának megfelelően m db ugyanilyen réteget rakunk,
akkor a kis kockák kitöltik a hasáb teljes térfogatát. Tehát a hasáb térfogata: Ta · m [cm3].
�Megjegyzés: Előfordul, hogy a hézagmentes kirakás érdekében néhány egységkockát el kell vágni, és
a levágott részeket máshová kell helyezni. Így is érvényes az, hogy egy rétegben Ta db kis kocka van,
és erre m db réteg kerül.
Az egyenes hasáb térfogata: V = Ta · m, vagyis a hasáb térfogatát úgy kaphatjuk meg, hogy az alap-
sokszög területét szorozzuk a test magasságával.
Mivel a kocka és a téglatest is hasáb, ezért azok térfogatát is így számoljuk. A korábban tanult képlet
is ugyanezt fejezi ki.
260
a
a
mc A téglatest esetében: V = a · b · c, és tudjuk, hogy bármelyik lapja lehet
alaplap. Ennek területe például Ta = a · b, a test magassága (m) pedig c.
b Tehát a fenti képletet így is írhatjuk: V = Ta · m.
a
1. példa
A 2000-ben dúló tiszai árvíz idején sok új, az eddigieknél
magasabb gátat építettek. Egy ilyen gát keresztmetszete
olyan húrtrapéz, amelynek magassága 12 m, fenti széles-
sége (a trapéz egyik alapja) 6 m, lenti szélessége (a trapéz
másik alapja) 14 m. A gát hossza 6200 m.
Hány m3 földre volt szükség a gát megépítéséhez?
Megoldás c6m
A gát egy húrtrapéz alapú egyenes hasáb, amelynek testmagassága mt = 6200 m.
A feladat szerint ennek a térfogatát kell meghatározni.
m 12 m
A trapéz területe: T = (a + c) · m : 2 = (14 m + 6 m) · 12 m : 2 = 120 m2.
A hasáb térfogata: V = T · mt = 120 m2 · 6200 m = 744 000 m3.
A gát megépítéséhez 744 000 m3 földre volt szükség. a 14 m
2. példa
Gergőnek olyan téglatest alakú akváriuma van, amelynek
hosszúsága 5 dm, szélessége 3 dm, magassága 4 dm.
Mekkora az akvárium térfogata?
Hány cm magasan áll benne 30 liter víz? Mennyit emelkedik
a víz szintje, ha Gergő egy 7500 cm3 térfogatú követ helyez az
akváriumba, amelyet a víz teljesen ellep?
Megoldás
Az akvárium térfogata: 5 dm · 3 dm · 4 dm = 60 dm3,
alapterülete: 5 dm · 3 dm = 15 dm2.
A víz térfogata egyenlő az akvárium
alapterületének és a vízoszlop x magas- y
ságának szorzatával x x
4 dm
3 2
30 l = 30 dm = 15 dm · x,
3 dm
innen x = 2 dm = 20 cm. 5 dm
261
Megoldás
a) Legalább 3 kockát kell b) Legalább 10 kockát kell
még használni. még használni.
4. példa
Legalább hány ugyanilyen egységkockával kell kiegészíteni az ábrán látható, egységkockákból készült
alakzatokat, hogy azok olyan hasábok legyenek, amelyeknek ugyanez marad az alaplapja? Rajzoljuk
le ezeket az alaplapokat!
a) 7 db egységkockából ké- b) 6 db egységkockából ké-
szült szült
Megoldás
a) Legalább 3 kockát kell még használni. b) Legalább 6 kockát kell még használni.
Alaplap Alaplap
262
5. példa
Padtársaddal építsetek 3 egység magas hasábokat 12 db egységkocka egy-egy lapjának egymáshoz
illesztésével úgy, hogy az alaplap
a) négyszög, b) hatszög, c) nyolcszög legyen!
Rajzoljátok le a megépített hasábok alaplapjait!
Megoldás
A 3 egység magasság azt jelenti, hogy a hasáb 3 „emeletes”, és minden „emeletén” 4 db kiskocka lehet.
Az 1. „emelet” alsó, és 3. „emelet” felső határolólapja a hasáb alap- és fedőlapja, amit az ábrán piros
szakaszokkal megrajzoltunk.
a) négyszög alapú hasáb b) hatszög alapú c) nyolcszög alapú hasáb
hasáb
Alaplapok
Feladatok
1. Egy 7 cm alapélű, 38 cm magasságú négyzetes oszlop alakú vázába hány liter vizet tudunk ön-
teni?
2. Számítsd ki a téglalap alapú egyenes hasábok térfogatát! Állapítsd meg, hogy melyik lehet közü-
lük egy úszómedence és melyik egy osztályterem!
Határozd meg, hogy az úszómedencébe hány liter víz fér!
Hány liter az osztályteremben lévő levegő?
a) a = 50 m b = 18 m c = 4 m b) a = 9,5 m b = 52 dm c = 270 cm
3. Az otthoni fürdőkád térfogatát egy hozzá méretekben közel álló téglatest térfogatával közelítjük.
Mérd meg a fürdőkádad hosszát, szélességét és mélységét, és ezzel a képzeletbeli téglatesttel
közelítve határozd meg a fürdőkád térfogatát!
Ezután mérd meg egy esti fürdővized körülbelüli magasságát, és számítsd ki, hány hektoliter
vizet használsz el egy esti fürdéskor!
4. Keress otthon olyan edényeket vagy egyéb használati tárgyakat, amelyek
a) 1 ml, b) 1 dl, c) 1 l, d) 10 hl űrmértékűek!
Minden esetben add meg a térfogatokat dm3-ben is!
5. Hány dm3?
a) 3,1 cm3 b) 0,01 m3 c) 12 l d) 5,3 dl
e) 13,7 mm3 f ) 14 cl g) 9,63 hl h) 3150 ml
263
8. Hány egységkockából építhetünk nagyobb méretű kockákat? Keresd meg az összes lehetőséget,
ha legfeljebb 100 db kis kockánk van!
9. Hány dm3 a kocka térfogata, ha egy lapjának területe
81
a) 25 m2, b) 64 cm2, c) dm 2 ?
25
3
10. Egy rendszeresen sportoló fiatalember tüdejének vitálkapacitása 7,2 l. Ez része egy átlagos
2
férfi vitálkapacitásának. Hány m3, illetve hány cm3 egy sportoló és egy átlagember tüdejének
vitálkapacitása?
Vitálkapacitás: egy erőltetett belégzés után erőltetett kilégzéssel kifújt levegő térfogata.
@ Nézz utána, hogy mennyi a nem sportoló felnőtt nők, illetve férfiak vitálkapacitása, és mennyi
egy 13 éves gyermek vitálkapacitása!
11. Egy 40 cm, 25 cm és 15 cm élű téglatest alakú dobozt hézagmentesen meg kell tölteni 5 cm élű
kockákkal. Hány ilyen kis kockára van szükségünk? Meg lehet-e tölteni ezt a dobozt ugyanígy
10 cm élű kis kockákkal? Válaszodat indokold!
12. Igazak-e az alábbi állítások? Válaszaidat indokold!
a) Egy hasáb minden határoló lapja paralelogramma.
b) Egy hasábnak mindig több csúcsa van mint lapja.
c) Nincs olyan kocka, amely térfogatának és felszínének mérőszáma egyenlő.
d) Ha egy testnek minden határoló lapja négyzet, akkor az kocka.
264
15. Az ábrán egy köztéri szobor képe látható. Az alkotó művész egy
8 dm élű kocka minden lapjának közepére ráragasztott egy-egy
4 dm élű kockát, majd az elkészült alakzatot az ábrán látható
módon befestette.
a) Hány dm2 felületet kellett barnára és hányat kékre festeni?
b) Mennyivel változik a ragasztás után kapott összetett test fel-
színe a ragasztás előtti, összes kocka felszínének összegéhez
képest?
c) Mennyivel változik a ragasztás után kapott összetett test tér-
fogata a ragasztás előtti kockák térfogatának összegéhez ké-
pest?
265
Tudáspróba
1. Hány átlója van összesen egy négyszög alapú konvex hasábnak? Hány ezek közül testátló és
hány lapátló? Készíts rajzot!
2. Négy egységkockából építettük az ábrán látható testet.
a) Hány éle, lapja és csúcsa van?
b) Ha igaz, hogy hasábot építettünk, akkor rajzold le az alaplapját, a fedőlapját
és az oldallapjait! Ha ez az építmény nem hasáb, akkor indokold meg, miért
nem.
c) Minimum hány ugyanilyen egységkockával kell kiegészíteni ezt a testet,
hogy négyzetes oszlop legyen?
3
4. Az ábrán látható bal oldali henger alakú 1,6 literes vázát ré-
4
széig, a 8 cm alapélű, 20 cm magasságú négyzetes oszlop alakú
vázát pedig tele töltöttük vízzel. Melyikbe öntöttünk több vizet?
5. Egy 10 cm élű kocka tetejére az ábra szerint ráragasztunk egy 5 cm élű koc-
kát. Számítsd ki összeragasztás előtt külön-külön a két kocka felszínét és
térfogatát, majd a belőlük összeragasztott test felszínét és térfogatát! Mit
tapasztalsz, hogyan változik a felszín és a térfogat?
magasságával.
a) Hány légköbméter a terem használható
térfogata üresen?
b) Az oszlopok szabadon lévő felületét 28 m
színes kárpittal vonják be. Hány négy- 45 m 80 cm
zetméter ez a felület?
266
A henger
A henger felszíne
A képeken látható, hogy henger alakú
tárgyak a körülöttünk lévő világban
számtalan helyen előfordulnak.
palást
A henger palástján megjelölt szakasz a henger alkotója. Az egyenes
henger alkotója merőleges az alapok síkjára, ezért itt az alkotó hosz-
sza egyenlő a henger magasságával.
alap
1. példa
A) Figyeljük meg milyen síkbeli formát kapunk, ha egy kartonpapírból készült hengert az egyik al-
kotója és a körvonalai mentén ollóval szétvágunk, majd az így kapott alakzatot a síkba kiterítjük!
r
K
am
267
B) Páros munka
Mindketten készítsetek kartonpapírból két-két különböző hengert!
A körök sugarának megállapítása különböző módszerekkel történhet:
1. A téglalap megrajzolása után egyik oldalának hosszát cérnával mérjétek meg, majd ennek
segítségével rajzoljátok meg a köröket!
2. A körök sugarát számolással is meghatározhatjátok. Tankönyvünk 132. oldalán a különbö-
K
ző pénzérmék görgetése közben megtapasztaltuk, hogy a hányados értéke minden eset-
d
ben kb. 3,1. Ha megmértétek a K hosszát, akkor ennek segítségével d kiszámítható, és abból
d
a kör sugara is: r = (d a kör átmérője).
2
Figyeljétek meg, hogy a hengerpalást síkba kiterített téglalapjának a körökkel érintkező oldala
közelítőleg hatszorosa a körök sugarának!
2. példa
a) Egy tömör fából készült körhenger testmagassága 15 cm, alapkörének sugara 6 cm hosszú.
A hengert az alapjára merőleges síkkal két egybevágó részre vágtuk szét. Milyen síkidom a vágá-
si felület? Mennyivel változott a kapott két félhenger felszínének összege az eredeti hengeréhez
képest?
b) Egy tömör fából készült körhenger testmagassága 15 cm, alapkörének sugara 6 cm hosszú.
A hengert az alapjára merőleges síkokkal négy egybevágó részre vágtuk szét. Milyen síkidomok
a vágási felületek? Mennyivel változott a kapott négy negyedhenger felszínének összege az ere-
deti hengeréhez képest?
Megoldás
a) A vágási felület olyan tégla-
lap, amelynek egyik oldalhos�-
sza a kör átmérőjével, másik
oldalhossza pedig a henger ma- m 15 cm
gasságával egyezik meg.
A vágási felületnél két új tégla- r 6 cm
lap keletkezett.
A két félhenger felszínének összege 2 (12 cm 15 cm) 360 cm2-rel nagyobb lett, mint az eredeti
henger felszíne.
b) A vágási felületek olyan
téglalapok, amelyeknek egyik
oldalhossza a kör sugarával,
másik oldalhossza pedig a hen- m 15 cm
ger magasságával egyezik meg.
A két vágási felületnél nyolc új r 6 cm
téglalap keletkezett.
A négy negyedhenger felszíné-
nek összege 8 (6 cm 15 cm) 720 cm2-rel nagyobb lett, mint az eredeti henger felszíne. Ezt úgy
is kiszámíthatjuk, hogy az a) részben kapott 360 cm2 terület kétszeresét vesszük.
268
3. példa
Az ábrán látható három különböző méretű körhenger alakú ételhordót házhozszállítás előtt téglatest
alakú hűtőládában tartják. Az ételhordók méretei:
d1 12 cm d2 14 cm d3 16 cm
m1 22 cm m2 18 cm m3 12 cm
a) Legalább mekkorák annak a hűtőládának a
belső méretei (hosszúsága, szélessége, magas-
sága), amelybe ez a három ételhordó az ábra
szerint elhelyezhető?
b) Mekkora a szabadon maradó térrész a hűtőlá-
dában, ha a három ételdoboz együtt 7668 cm3
térfogatú? Igaz-e, hogy a hűtőláda térfogatának
több mint 45%-a üres?
Megoldás
A hűtőláda elölnézete A hűtőláda oldalnézete
m m1 m m1
d1 d2 d3 d3
h sz
a) A hűtőláda
hosszúsága: h d1 d2 d3 12 cm 14 cm 16 cm 42 cm
szélessége: sz d3 16 cm
magassága: m m1 22 cm
b) A hűtőláda térfogata V 42 cm 16 cm 22 cm = 14 784 cm3.
Az üres térrész térfogata 14 784 cm3 7668 cm3 7116 cm3.
Az üres rész térfogata a teljes térfogatnak 7116 14 784 0,481 48,1 %-a.
Tehát igaz az állítás.
Feladatok
269
8. Anna egy kerek tepsiben kétféle (sötét és világos) színű zseléből tortát
készített. Az ábrán a torta felülnézeti rajza látható.
Anna felszeletelte a tortát. Rajzold le a füzetedbe,
milyen mintájú lesz a tortaszelet oldala, ha Anna
felvágja!
(Országos kompetenciamérés, 6. évfolyam 2008/2009 alapján)
270
Tartalom
ELŐSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
TÖRD A FEJED!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
Skatulyaelv. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
Halmazok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
Gráfok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
Logika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
Vegyes feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
SZÁMOK ÉS MŰVELETEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
Milyen számokat ismerünk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
A számok különféle alakjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
Műveletek a racionális számok körében I.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
Műveletek a racionális számok körében II.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
Hatványozás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31
A tízes számrendszer helyiérték-táblázatának kibővítése 10 hatványaival és azok reciprokával . 34
A műveletek sorrendje. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37
Tudáspróba. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
BETŰS KIFEJEZÉSEK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42
A valóság megragadása a matematika nyelvén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42
A műveletek kapcsolatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46
Betűs kifejezések sokféle alakban, egynemű betűs kifejezések összevonása, helyettesítési
értékek kiszámítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
Egyenletek megoldása lebontogatással . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60
Egyenletek megoldása mérlegelvvel. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
Összetettebb egyenletek megoldása mérlegelvvel. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72
Szöveges feladatok megoldása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
Tudáspróba. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
GEOMETRIAI TRANSZFORMÁCIÓK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
Keresd a párját! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
Mozgatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87
A transzformációk tulajdonságai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89
Középpontos tükrözés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
A középpontos tükrözés tulajdonságai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97
Párhuzamos szárú szögek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
Középpontosan szimmetrikus alakzatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101
Középpontosan szimmetrikus négyszögek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103
Tengelyesen szimmetrikus négyszögek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105
Tudáspróba. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
ARÁNY, SZÁZALÉK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111
Az arány fogalma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111
Arányos osztás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117
Százalékszámítás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120
271
272