Írástörténet II.

A nem alfabetikus
írásrendszerek
Mezopotá
Mezopotámiai, egyiptomi, kré krétai,
azté
azték, maja, kí
kínai, japá
japán írás tö
törté
rténete

Felhaszná
Felhasznált irodalom
„ Kéki – Köpeczi Bócz: cz: Az írás tö
törté
rténete Gondolat Bp.
1971.
„ Kéki:
ki: Az írás tö
törté
rténete Vince kiadó
kiadó Bp. 2000.
„ Georges Jean:
Jean: Az írás, az emberisé
emberiség emlé
emlékezete
„ Ceram:
Ceram: A rérégészet regé
regénye Gondolat Bp. 1975.
„ Várkonyi Nándor: Az írás és a kö könyv tö
törté
rténete
Szé nyvműhely 2001.
Széphalom könyvmű
„ Jakó
Jakó Zsigmond-
Zsigmond- Radu Manolescu:
Manolescu: A latin írás
törté
rténete Euró
Európa Bp. 1987.

AZ ÉKíRÁS

- I. e.
e. 3100 kö
körül A Tigris és az Eufrá
Eufrátesz
völgyé
lgyében alakult ki.
- Sumé
Sumér (Ur
(Ur,, Uruk) akká
akkád, amorita,
amorita, (Babilon)
perzsa birodalmak kö követik egymá
egymást a
térsé
rségben.
- Az írásrendszerü
srendszerük a kéképírástó
stól (sumé
(sumérok) a
betűírásig (perzsá
betű fejlődött.
(perzsák) fejlő
 ékírás

RENDSZERE
– alappiktogrammá
alappiktogrammák (kb.1500 db.),
– a ké
képeket kombiná
kombinálva fogalmakat fejeztek ki,
– szó
szótagokbó
tagokból szavakat építenek…
tenek…

ékírás

ANYAGA
Puha agyagba kihegyezett ná nádpá
dpálcá
lcával ék alakú
alakú lenyomatokkal
képezté
pezték az írásjeleket: innen az elnevezé
elnevezés.
Pecsé
Pecséthenger: aláí
aláírrás helyett.

ékírás

Írás irá fentről le; jobbró

iránya: kezdetben fentrő jobbról balra
– írás irá
irány elfordul 90 fokkal jobbra: írás jobbró
jobbról balra,
fentről lefelé
sorok fentrő lefelé haladó
haladóak
– az ábrá
brák stilizá
stilizáltak lesznek - felismerhetetlenek
 ékírás

Ékírásos emlé
emlékek:
agyagtá
agyagtáblá
blák (Gilgames
eposz is), té
téglá
glák
pecsé
pecs é thengerek
szté
sztélék (emlé
(emlékkö
kkövek)

MEGFEJTŐK
MEGFEJTŐ ékírás

„ 1802: Georg Friedrich

Grotefend
(13 ékírásjelet)

„ Henry Creswicke
Rawlinson (a behisztuni
szikla há romnyelvű
háromnyelvű
felirata alapjá
alapján)
 A behisztuni szikla

Egyiptomi írás
– Az i. e.
e. III. évezred elejé
elején alakult ki a
birodalom, vele együ
együtt a kö
közigazgatá
zigazgatáshoz
nélkü
lkülözhetetlen írás.
– A hieroglif írás: ké jellegű, való
képírás jellegű ghű
valósághű
ábrá
brák, de rendszere bonyolult: szóí szóírrá s, de
bizonyos jeleket szószótagok, mámássalhangzó
ssalhangzó-
csoportok, hangok jelöjelölésére is haszná
használtak.
VÁLTOZATAI
– hieroglif írás: dí
díszí
szírás
(Halottak kökönyve)
– hieratikus írás „papi
írás”
– demotikus írás i.e. VII.
sz.

jellemzők
technikai jellemző

– mindenre írtak (hieroglif írást gyakran vé

vésté kő, fa,
sték: kő
elefá
elefántcsont),
– papirusz: egyiptomi talá
találmá
lmány, tussal, ná
nádtollal, madá
madártollal;
(a demotikust:
demotikust: csak erre írtá
rták: összevoná
sszevonásokkal,
egyszerűsítésekkel: kö
egyszerű könnyed, hajlé
hajlékony írás)

MEGFEJTŐ
MEGFEJTŐ Champollion

rosette-i kőlap
A rosette-
– kartus (cartouche
(cartouche))
– írás irá
iránya: felü lről lefelé
felülrő lefelé,
hasá
hasábok jobbró
jobbról balra; majd
jobbró
jobbról balra ví vízszintesen;
végül buszrtofedon irá irányban
(a figurá
figurák az irá
iránnyal
szembené
szembenéznek)
 A kré
krétai írás
I. e.
e. 1600. Minosz kirá
király palotá
palotája Kré
Kréta szigeté
szigetén
„ agyagtá
agyagtáblá
blák hieroglifá
hieroglifákkal („
(„lineá
lineáris A”
A” írás),
– legnevezetesebb a phaisztoszi korong 45 féle jel

„ egyszerűbb vá
egyszerű változat: („
(„lineá
lineáris B”
B”) 135 jel
megfejtője: Michael Ventris (1922–
– megfejtő (1922–1956)
1956) építész
 A phaisztoszi korong

Az azté
azték és maja írás
„ 1519-
1519-ben Cortez partra szá
száll a Mexikó
Mexikói-
öbölben;
„ 1540-
1540-es években a Yucatá
Yucatán-félszigeten
máglyá
glyát raknak az azté
azték és maja könyvekből,
könyvekbő
dexekből;
kódexekbő
„ 4 maja (Drezdá
(Drezdában, Pá
Párizsban, Madridban) és
néhány azté
azték, 8 mixté
mixték kódex maradt.

jellemzők
Írástechnikai jellemző

„ Írófelü szarvasbőr, fü
felület: szarvasbő fügefahá
gefaháncs,
agá
agávé-papí
papír (10 m-
m-es csí
csíkok).
„ Összehajtogattá
sszehajtogatták leporelló szerűen,
leporellószerű
fatá
fatáblá
blák kö
közé fogtá
fogták, ez a kó
kódex.
 Azté
Azték hieroglifa (fogalomjelek)

Maja írás

Kínai írás
„ Előzmé
Előzmények: i. e.18.
e.18. sz. jó
jóscsontok.
„ Képírás – 4 ezer éve nem vá változott. (Ma:
fogalomí
fogalomírás.)
„ A jelké
jelkészlet: 44 ezer kö
körül van:
„ 1500 jellel má
már nem analfabé
analfabéta
„ 3000 jel: újsá
jságot olvashat
„ 4-5000 jel: regé
regény, folyó
folyóirat olvasá
olvasásához.
„ Az írás biztosí
biztosítja az kultú
kultúra egysé
egységét.
Kínai írásjelek ré
régen és ma
„ nap
„ hegy

„ fa

„ középpont

mező
„ mező

„ hatá
határ
„ kapu

Írásjelek

Írástechnikai sajá
sajátossá
tosságok
„ Írófelü
felület: bambuszrú
bambuszrúd,
selyem, PAPÍ
PAPÍR i.sz.
105.
„ Íróeszkö
eszköz: ná
nádtoll,
nyú lszőrecset, lá
nyúlsző lágyabb
finomabb formá
formák
„ a kö
könyvnyomtatá
nyvnyomtatást 868-
868-
ban má
már ismerté
ismerték
 Japá
Japán írás
„ Erős kí
Erő kínai hatá
hatás: IV. sz.-
sz.-tól kapcsolatban
állnak, IV–
IV–V. sz. átvetté
tvették a kí
kínai fogalomí
fogalomírás
jeleit is.
„ A japá alapvetően má
japán alapvető más: ragozó
ragozó nyelv.
„ A kí
kínai jelek segí
segítsé
tségével szó
szótagí
tagírást
alakí
alakítottak ki.

Hiragana
„ VIII-
VIII-IX. sz. a kí
kínai
fűírás jeleibő
jeleiből
„ bármely szó
szó leí
leírható
rható
vele, de a ragok,
névutó igekötők
vutók, igekö
írására haszná
használjá
lják
„ 71 jel

Katakana
„ XI. sz. a hiragana
egyszerűsített
egyszerű
jeleiből;
jeleibő
„ önmagá
nmagában ez is elé
elég
lenne az íráshoz;
„ külfö
lföldi fö
földrajzi és
szemé
személyneveket,
indulatszavakat
„ 71 jel
 Kanji
„ A kí
kínai írásjelek neve,
„ a fogalmak leí
leírására általá
ltalában ezt
haszná
használjá
lják.
„ 1958. írásreform: 3-3-4 ezer kanji jel
helyett 1853 db. (iskolai cécélokra,
könyvekben, újsá jságokban).

Technoló jellemzők
Technológiai jellemző
„ Íróeszkö
eszköz, írófelü
felület:
ecset, tus, papí
papír.
„ Irá
Irány: jobbró
jobbról balra,
ggőlegesen szedett
függő
sorok,
„ 1942. rendelet: balró
balról
jobbra, ví
vízszintesen.