KAZINCZY ÉS A

NYELVÚJÍTÁS
 Kazinczy és a nyelvújítás
◦ Magyarság (1776)
◦ „Minden nemzedék a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohase”

◦ Tövisek és virágok (1811)

◦ Mondolat (1813)

◦ Felelet a Mondolatra (1815)

◦ Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél (1819)

 ortológ a magyar neológ
usok nyelv ügye usok

„a nyelv szerves fejlődés eredménye, „a nyelv közmegegyezés

„géniusza” nem sérthető meg újítással„ eredménye, ezért módosítható”
„A nyelv dolgában nem a szokás a fő törvény, hanem a nyelv ideálja,
hogy a nyelv az legyen, aminek lennie illik: hív, kész és tetsző
magyarázója mindannak, amit a lélek gondol és érez.”
popont kettőspont
gyors költész rögtönző
emember művelt ember
gőzpöfögészeti tovalöködönc gőzmozdony
orrfuvolászati négyzetrongy papírzsebkendő
földirákság földrajz
látodalom színház
gyújtó fácska gyufa
csucsag piramis
hangbetűzet kotta
Mindeményelem Világegyetem
szaladár strucc
csurrancsepp mellékjövedelem
höngörcsrol csigatészta
íráshártya papír
napirmány napilap
Egyen-billengészeti körduplány kerékpár
Megkönnyebülészeti körbegugolda WC
 Kazinczy Ferenc

◦ 19. század első felében irodalmi vezéregyéniség

◦ Fordítások (Shakespeare, Goethe, Moliére)

◦ Stílusreform --» „fentebb stíl”

◦ Széphalom
Tövisek és virágok (1811)
◦ Milyen hatást kelt a cím?

Írói érdem