Az eratoszthenészi prímszita

Készítette: Greksa Emma

 A prím számok világa

Ahhoz, hogy megértsük Eratoszthenész szitáját, először a prím számokról kell beszélni egy
keveset.

Definíció:
Azokat a természetes számokat, amelyeknek pontosan két osztójuk van, prímszámoknak

(vagy másképp törzsszámoknak) nevezzük.

Az 1 és a 0 nem prímszámok, mert az 1-nek egy darab, a 0-nak pedig végtelen sok osztója van. A 2 a legkisebb
prímszám, egyben ő az egyetlen páros prímszám.
Prímszámok 1-2000-ig
Eratoszthenész életéről
Görög matematikus, az észak-afrikai Kirénében született. Sok évet töltött
Athénben. Ptolemaiosz egyiptomi király meghívta Alexandriába fia
nevelőjének és a könyvtár igazgatójának. Grammatikai és filozófiai tárgyú
munkákat is írt, és tankölteményei is maradtak fent. Foglalkozott még
csillagászattal és fizikával is. Kataszteriszmoi (Csillaggá változások) című
művében a csillagképek mitológiai magyarázatát adta. Hozzá írta
Arkhimédész ma „Módszer” néven ismert levelét. Ő végezte a Föld felületén
az első fokmérést, és az akkori mérési módszerek fejlettségéhez képest elég
pontosan kiszámította az egyenlítő hosszát. Idős korában megvakult és
önkéntes éhhalált halt.

Mint matematikust legjobban az ókori három nevezetes probléma érdekelte:

1. Kör négyszögesítése.
2. A kockakettőzés problémája, az un. Déloszi probléma.
3. Szögharmadolás.

Nevét a prímszámok előállítására használt eljárása, az Eratoszthenész

szitája őrizte meg.

Forrás: matekarcok.hu
Út Eratoszthenész szitájáig

Már Eukleidész bebizonyította, hogy a prímszámok száma végtelen.

A törzsszám elnevezés arra utal, hogy a prímszámok a természetes számok „atomjai”, hiszen minden természetes
vagy prímszám, vagy felbontható prímszámok szorzatára.

Prímszámok fő tulajdonsága, hogy ha egy prímszám osztója egy szorzatnak, akkor osztója a szorzat valamelyik
tényezőjének.

Prímszámok előállítására szolgál az úgynevezett eratoszthenészi szita.

 Hogyan működik?
A prímszámok előállításának ma is használt módszere Eratoszthenész görög matematikustól származik. Az
elnevezés utal az eljárás lényegére, mivel az 1-től n-ig felírt egész számok közül „kiszitáljuk” az összetett
számokat. Amely számok fennmaradnak a „szitán” (az 1 kivételével) azok a prímek.

Az eljárás:

1. Írjuk fel a számokat 1-től n-ig, (itt például 100-ig) egyesével.

2. Keressük meg az első olyan 1-től nagyobbat, amelyik még nincs sem kihúzva, sem megjelölve. Elsőként ez a 2.
3. Ezután húzzuk ki ennek többszöröseit, de őt pedig jelöljük meg.
4. Ismételd meg a második lépéstől újra az eljárást. Természetesen egy összetett szám többször is kihúzásra kerülhet.
5. Az algoritmus akkor álljon le, ha a második lépésnél talált szám négyzete már nagyobb, mint n.
Eratoszthenészi szita
Köszönöm a figyelmet!