Tökéletes számok, barátságos számok, Mersenne-féle prímszámok, Sophie

Germain-prímek
Szegedi Anita-Brigitta

Tökéletes számok

“A tökéletes számok, a tökéletes emberekhez hasonlóan nagyon ritkák.”

/René Descartes/

A dolgozatom célja a tökéletes számokról és más hozzájuk hasonló, mondhatni „különös”

számokról minél több információ gyűjtése és annak rendszerezése. Azt nem tudjuk, hogy
pontosan mikor fedezték fel a tökéletes számokat, de több mint valószínű, hogy az egyiptomiak
már ismerték őket. Időszámításuk előtt 500 évvel már biztosan foglalkoztak velük. Püthagorasz,
a görög politkus és vallásalapító ekkor élt és ő már nagy fontosságot tulajdonítot a számoknak.
Az első ma is ismert írás ami a tökéletes számokkal foglalkozik az Eukleidész Elemek című
műve. A VII. könyvben szereplő definíók közül az utolsó mondja ki hogy „Egy szám tökéletes,
ha egyenlő az osztói összegével.” Azt meg kell jegyezni viszont, hogy a görögök nem sorolták
egy szám osztói közé magát a számot, tehát a definícióban a számnál kisebb osztókról van szó. A
görögök már négy tökéletes számot ismertek, melyek az alábbiak:

6=1+2+3

28 = 1 + 2 + 4 + 7 + 14

496 = 1 + 2 + 4 + 8 + 16 + 31 + 62 + 124 + 248

8128 = 1 + 2 + 4 + 8 + 16 + 32 + 64 + 127 + 254 + 508 + 1016 + 2032 + 4064

Már Eukleidész tudta, hogy ha 2k+1 – 1 törzsszám, (ahol k természetes szám) akkor 2k(2k+1
- 1) tökéletes szám. Euler megmutatta, hogy fordítva is így van, azaz hogy az összes páros
tökéletes szám, 2k(2k+1 - 1) alakú. Az ötödik tökéletes számot Regiomontanus találta meg, s ez a k
= 12-höz tartozó, azaz 212(213-1) = 33.550.336. A XVI. században Johann Seheybl tübingeni
matematikus a hatodik és a hetedik tökéletes számot is felfedezte, a k = 16 és a k = 18 kitevők
esetén. Euler a k = 30-ra mutatta ki, hogy 230(231-1) is tökéletes szám. A XX. században még
négy új tökéletes számot ismertek meg, ezek a 2 60(261-1), a 288(289-1), a 2106(2107-1) és a 2126(2127-
1). A technika fejlődésével a XX. században már számítógéppel keresték a tökéletes számokat.
Az eredménye pedig: 2520(2521-1), a 2616(2617-1), a 21278(21279-1), a 22170(22171-1), a 22202(22203-1), a
22280(22281-1), a 23216(23217-1), a 244496(244497-1).

Ezeket az információkat rendezzük egy táblázatba az átláthatóság kedvéért:

1
 Sorszám Kivetvő 2k(2k+1 - 1) Érték
1. k=1 21(22 - 1) 6
2. k=2 22(23 - 1) 28
3. k=4 24(25 - 1) 496
4. k=6 26(27 - 1) 8128
5. k = 12 212(213 - 1) 33.550.336
6. k = 16 216(217 - 1) 8.589.869.056
7. k = 18 218(219 - 1) 137.438.691.328
8. k = 30 230(231 - 1) 2.305.843.008.139.952.128

Nem csak a matematikában volt nagy jelentőségük a tökéletes számoknak, hanem

vallásos értelemben is. Szent Ágoston Az Isten városáról című művében azt írja hogy, Isten
pontosan azért teremtette hat nap alatt a Földet (bár egy pillanat alatt is megtehette volna), mert a
hat az tökéletes szám. A Holdnál is hasonló a helyzet, mert pontosan 28 nap alatt kerülni meg a
Földet. Olasz könyvben a hatot a szerelem istennőjének, azaz Vénusznak tulajdonították, „mivel
a két nem egyesüléséből keletkezik, vagyis a triádból, amely a hímnemű, mert páratlan és a
diádból, amely nőnemű, mert páros.”

Barátságos számok

A legenda (Jamblikusz, I.sz. III. század) szerint Pithagoras azon kérdésre, hogy „Ki a barát?”
azt felelte, hogy „Az én másik énem.”

A pithagoreusok szerint a (220, 284) barátságos számpárt alkot, mert mindkettő megegyezik a
másik részei összegével.

A bibliai történeteket tanulmányozó emberek rámutattak arra, hogy A Teremtés könyve

32:14 verse szerint Jákob 200 nőstény és 20 bak kecskét ajándékoz Ézsaunak, akkor „nagyon
bölcsen” választotta meg az ajándék mennyiségét, ezzel a barátságukat erősítette meg.

A legelső barátságos számpárt a görögök találták meg, ez volt a (220, 284). P.Fermat
1636-ban találta meg a (17.292, 18.416) barátságos számpárt, míg Descartes 1638-ban a
(9.363.584, 9.437.056)-t. 1764-ben Euler 64 barátságos számpárt jelentett be, azonban kettő
tévedés volt. 1866-ban B.N.I. Paganini megtalálta a második legkisebb barátságos számpárt, a
(1.184, 1210)-t. További barátságos számpárok 1 és 100.000 között: (2.924, 2.620), (5564, 5020)
és (6368, 6232).

A barátságos számok definíciója: két számot barátságos számpárnak nevezzük, ha

kölcsönösen igaz rájuk, hogy a szám osztóinak összege egyenlő a másik számmal . Az emberek
által legismertebb és egyben a legkisebb barátságos számpár a 220 és a 284. Az is igaz, hogy az

2
összes tökéletes szám önmagukkal barátságosak. Ráadásul, egyenlőre csak azonos paritású
barátságos számokat találtak, s ezeknek a többsége páros.

Vizsgáljuk meg a 220 és a 284 számok osztóit és ezek összegét:

220 osztói: 1, 2, 4, 5, 10, 11, 20, 22, 44, 55, 110.

1 + 2 + 4 + 5 + 10 + 11 + 20 + 22 + 44 + 55 + 110 = 284

284 osztói: 1, 2, 4, 71, 142.

1 + 2 + 4 + 71 + 142 = 220

220 osztóinak az összege 284, míg 284 osztóinak az összege 220, így ezek tényleg
barátságos számok.

Rengeteg megválaszolatlan kérdés van még a barátságos számokat illetőleg. Felsorolok

egy pár jelenlegi eredmény:

 mintegy 12 millió barátságos számpár ismert,

 nem ismeretes, hogy van e végtelen sok barátságos számpár,
 nem ismeretes olyan pár, amelyben a két szám relatív prím lenne.

Mersenne - féle prímszámok

„Az egész számtan, sőt az egész tan mezején – alig van szebb és érdekesebb - ... s a legnagyobb
nyitászok (matematikusok) figyelme és eleje óta elfoglalt tárgy mint a főszámok (prímszámok) oly
mély homályban rejlő titka.”

A prímszámok fogalmát több mint valószínű, hogy már az egyiptomiak és a

mezopotámiai népek is ismerték. Első tanulmányozói a püthagoreusok voltak, de az első pontos
meghatározást először Eukleidésznél találjuk meg.

Marin Mersenne (Oizé, ma Sarthe, Franciaország, 1588. szeptember 8. – Párizs, 1648.

szeptember 1.) francia szerzetes, matematikus és fizikus volt. Minorita szerzetes, René
Descartes, Pierre de Fermat és Christiaan Huygens kortársa. Fizikusként a mechanika, akusztika
és optika területén végzett tudományos munkákat. Az ő nevét viselik a Mersenne-prímek.

Tekintsük a 2n-1 számokat, ahol n≥1. Vizsgáljuk meg hogy ezek közül melyek prímek!

n=1: 21-1 = 1 nem prím

n=2: 22-1 = 3 prím

n=3: 23-1 = 7 prím

3
 n=4: 24-1 = 15 nem prím

n=5: 25-1 = 31 prím

n=6: 26-1 = 63 nem prím

n=7: 27-1 = 127 prím

n=8: 28-1 = 255 nem prím

A Mersenne - számok definíciója: a Mersenne – számok az Mp=2p-1 alakú számok (ahol

p prímszám, s amelyek ezek közü prímek azokat nevezzük Mersenne – prímeknek).

A Mersenne-féle prímszámok gyakorlati szempontból is nagyon fontosak, komoly

szerepük van; ez a szerep pedig nem más mint a kriptográfia, a titkosírás és a rejtjelezés
tudománya. 1978-ban publikált RSA-módszer (Rivest-Shamir-Adleman) a kis Fermat-tétel egyik
következményét használja fel. Leegyszerűsítve a dolgokat, olyan eljárásról van szó, ahol a
kódolás elve nem titkos, sőt az üzenet is nyilvános csatornákon közölhető, azonban ennek
ellenére a megfejtés reménytelen. Mind a kódoláshoz, mind a dekódoláshoz sokjegyű, nagy
prímek kellenek, s a kívülről való megfejthetetlenség is azon alapszik, hogy a jelenlegi
körülmények között többszáz jegyű számok prímfelbontása elvégezhetetlen reális, értelmes időn
belül. Mersenne módszere pedig igencsak alkalmas nagy prímek előállítására.

Jelenleg, 42 Mersenne – prímet ismerünk. 2005 februárjában jelentették be a 42-edik

prím megtalálását. Ez a szám: 225964951-1. A számjegyeinek a száma 7816230. A 41-edik és a 40-
edik Mersenne – prím a következő 224036583-1 , 220996011-1 . Az elsőt 2004-ben, a másodikat 2003-
ban találták meg.

Sophie Germain-prímek

Sophie Germain (Párizs, 1776. április 1. – Párizs, 1831. június 27.) francia
matematikusnő, akit mindenki félénk, gátlásos kislányként ismert meg. Édesapja Ambroise –
Francois Germain, kereskedő, aki a francia forradalom idején a harmadik rend választott
képviselőjeként részt vett az alkotmányozó nemzetgyűlésben. Mivel Sophie érezte hogy a
családját teljesen lefoglalja a pénz és a politika, ezért beletemetkezett édeaspja könyvtárába, így
kezdődött el szellemi fejlődése. A fizika és a matematika keltette fel vozalmát elsősorban,
tanulmányai során eljutot egészen Newton és Euler műveiig. A rokonok, barátok és Sophie
tanárai nem sokat törődtek a fiatal lány érdeklődésével és tehetségével, ezért úgy gondolták,
hogy nem sok értelme volna egy középosztálybeli leány ilyen irányú nevelésével foglalkozni.

A Sophie Germain - prímek definíciója: azokat a p prímszámokat nevezzük Sophie

Germain prímnek, amelyre 2p+1 szintén prímszám. Ezeket a számokat Sophie Germain-ról
nevezték el. Van egy olyan sejtés, hogy végtelen sok Sophie Germain - prím létezik, de ezt még
senki sem tudta bizonyítani.

4
 Felsorolok egy pár Sophie Germain - prímet: 2, 3, 5, 11, 23, 29, 41, 53, 83, 89, 113, 131,
173, 179, 191, 233, 239, 251, 281, 293, 359, 419, 431, 443, 491, 509, 593, 641, 653, 659, 683,
719, 743, 761, 809, 911, 953, 1013, 1019, 1031, 1049, 1103, 1223, 1229, 1289, 1409, 1439,
1451, 1481, 1499, 1511, 1559, ... . Az eddig ismert legnagyobb Sophie Germain-prím:
18.543.637.900.515 * 2666667-1, s ezt 2012-ben Philipp Bliedung találta meg és 200.701
számjegyből áll. Az előző rekord a 183.027 * 2265440-1 volt, ez 79.911 számjegyből áll, 2010-ben
Tom Wu találta meg. Ezek előtt a két legnagyobb rekord a 648.621.027.630.345 * 2253824-1 és
620.366.307.356.565 * 2253824-1 volt. Mindkettő 76.424 számjegyből áll és 2009-ben találta meg
Járai Zoltán, Járai Antal, Kasza János, Farkas Gábor és Csajbok Timea. Nagyon meglepő lehet
hogy ezelőtt mindössze hat héttel találtak még egy másik Sophie Germain - prímet, ami a
607.095 * 2176311-1 volt, 53.081 számjegyyel rendelkezik és Tom Wu volt a feltalálója. Mindezek
előtt a 48.047.305.725 * 2172403-1 volt a rekord, ami 51.910 számjegyből áll és David Underbakke
2007-ben találta meg. 2006-ben is született egy rekord, ami 51.780 számjegyből áll ez pedig a
137.211.941.292.195 * 2171960-1 volt.

Tekintsük az előbb felsorolt Sophie Germain – prímeket, vizsgáljuk meg hogy miért is
felelnek meg a definíció feltételeinek!

n= 2 : 2* 2+1= 5

n= 3 : 2* 3+1= 7

n= 5 : 2 * 5 + 1 = 11

n = 11 : 2 * 11 + 1 = 23

n = 23 : 2 * 23 + 1 = 47

n = 29 : 2 * 29 + 1 = 59

n = 41 : 2 * 41 + 1 = 83

A Sophie Germain-prímeknek gyakorlati szerepük is van, mégpedig a véletlenszerű

pszeudo számok generálása.

A tökéletes számok, barátságos számok, Mersenne – féle prímszámok és a Sophie

Germain prímszámok sok titkot hordoznak még magunban, rengeteg kérdés, sejtés merül fel
velük kapcsolatban, amire még mindig keresik a kutatók a választ. Nagyon elgondolkodtató,
hogy régen milyen jól tudtak az emberek számolni, ráadásul milyen pontosan. Azonban ma már
olyan nagy számokkal kellene számolni, hogy egy emberi élet kevés lenne hozzá.

5
Forrás:

1. http://www.cs.elte.hu/blobs/diplomamunkak/mattan/2009/karlik_zsuzsanna.pdf
2. http://ttk.pte.hu/matek/ltoth/MersenneFermat,szines,%202005.pdf
3. http://www.math.u-szeged.hu/~klukovit/Hallgatoknak/SzameTort/szametort12/
baratsagos_h.pdf
4. http://nk1976.hu/szamelm/szamelm32.htm