Ki is volt Fibonacci? (1.

dia)
Fibonacci (Pisa, kb. 1170 – kb. 1250), más néven Leonardo di Pisa vagy Leonardo
Pisano, Leonardo Bonacci, Leonardo Fibonacci, olasz matematikus, egyes vélemények
szerint „a középkor legtehetségesebb matematikusa”
Fibonacci leginkább arról nevezetes, hogy ő terjesztette el az arab számokat Európában a Liber
Abaci című könyvével. A róla elnevezett Fibonacci - számokat nem ő fedezte fel először, de már
példaként használta ugyanebben a művében.
Leonardo Pisában született, Olaszországban, pisai kereskedőcsaládból származott. Apját
Bonaccio-nak becézték, ami jó természetűt, egyszerűt jelent. Leonardo anyja Alessandra, a
gyermek 9 éves korában meghalt. Leonardo anyja halála után kapta a Fibonacci becenevet, ami a
filius Bonacci, vagyis Bonaccio fia kifejezésből ered. Fiatalkorában apjával utazott, hogy segítsen
neki, ennek során ismerkedett meg a hindu-arab számrendszerrel. Leonardo szívesen látott
vendég volt II. Frigyes német-római császár udvarában, aki kedvelte a matematikát és a
tudományokat. 1240-ben a Pisai Köztársaság kitüntette Leonardot és fizetést adott neki. A
19.században szobrot állítottak neki Pisában.

Híres művei (2. dia)

Liber Abaci (Abakusz könyve, A számolások könyve)- hindu-arab számrendszer bemutatása
Flos (Virágocska)- zömmel gazdasági számításokat tartalmaz (+ néhány emléleti probléma)
Liber quadratorum (A négyzetszámok könyve)
Practica geometriae (A geometria gyakorlata)

Liber Abaci (3. dia)

Felismerve, hogy a hindu számjegyekkel az aritmetika egyszerűbb és hatékonyabb, mint a
római számokkal, Fibonacci rengeteget utazott, hogy a kor vezető arab matematikusainál
végezzen tanulmányokat. 1200 körül tért haza utazásaiból. 1202-ben, 32 éves korában adta ki
az általa tanultakat Liber Abaci címmel (Az abakusz könyve avagy Könyv a
számtanról/abakuszról), és ezáltal bemutatta az úgynevezett modus Indorum-ot (az indiaiak
módszerét) – mai nevén a hindu-arab számrendszert Európában. A könyv egyértelmű újdonsága
az új számírás, a helyiértékes írásmód elve: "Van kilenc hindu jel: 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1. Ezen
jelek és a 0 segítségével bármilyen számot fel lehet írni, amit csak akarunk." A könyv tartalmazza
továbbá az új számrendszer gyakorlati jelentőségét (a könyvelésben, súlyok és mértékegységek
átváltásában, tőkekalkulációkban, pénzváltásban). 459 nyomtatott oldalt tartalmazó könyvének
csak az 1228-as kéziratmásolata maradt fenn.

Feladatok a Liber Abaciból (6.-8. dia)

I. 7 anyóka mendegél Róma felé, minden anyókával mendegél 7 öszvér, minden öszvéren
7 zsák van, minden zsákban 7 kenyér van, minden kenyér mellett 7 kés van, minden
kés 7 tokban van. Mennyi mindezek összege?
Ez egy egyszerű mértani haladványhoz vezet, melynek első tagja 7 , a kvóciens szintén
7 és 6 tagja van. Ennek összegképletéből pedig egyszerűen kiszámolható a kért
összeg.
II. A 30 madár probléma: Egy ember 30 madarat vásárol: foglyokat, galambokat és
verebeket. A fogoly ára darabonként 3 ezüst, a galamboké 2, míg a verebeké ½.
Összesen 30 ezüstöt fizet. Hány madarat vett az egyes fajtákból?
 x – a foglyok száma
y – a galambok száma
z – a vereben száma
Mindhárom szám természetes. Az első egyenletből kifejezve x-et majd behelyettesítve a
másikba egy összefüggést kapunk y-ba (y=60-5/2z). Figyelembe véve, hogy y és z is
természetes szám, az 5/2z<60 egyenlőtlenség kell teljesüljön, amiből következik, hogy
z<24-nél. Egy hasonló összefüggést (x-ben) vizsgálva, arra a következtetésre jutunk,
hogy z>20-nál. Az alapösszefüggéseket tekintve, rájövünk, hogy z-nek páros számnak
kell, hogy legyen. z>20 és z<24, tehát z csak 22 lehet. Innen már könnyen
meghatározható x és y is. x=3 míg y=5

Ez a feladat egy variánsa az ókori kínai, hindu, valamint a kora-középkori iszlám

forrásokból is ismert 100 madár problémának: 100 rézpénzért hány kakast, tyúkot és
csirkét vásárolhatunk, ha összesen 100 baromfit veszünk, és 1 kakas ára 5, egy tyúk
ára 4 rézpénz, míg 1 rézpénzért 4 csirkét adnak. (A feladatnak több megoldása is
létezik, ezek közül az egyik: 15 kakas, 1 tyúk és 84 csirke)

III. Lóvásárlási probléma: Az egyik ember azt mondja a másiknak: ha nekem adod pénzed
egyharmadát, akkor meg tudom venni a lovat.Erre a másik úgy válaszol, hogy ha te
pedig a pénzed negyedét adod nekem, akkor én tudom megvenni a lovat.

x – az első ember pénze

y – a második ember pénze
s – a ló ára
(Az első egyenletet beszorozva 3-mal, a másodikat 4-gyel, természetes együtthatójú
egyenleteket kapunk.) Az első egyenletből kifejezve y-t, majd behelyettesítve a második
egyenletbe azt az összefüggést kapjuk, hogy x=8/11s. Egy másik kapott összefüggés:
y=9/11s. Mivel mindhárom szám természetes, ezért a 11-nek osztania kell s-t. Tehát
s=11k. Az egyenlet legkisebb természetes megoldása (k=1) esetén: x=8, y=9, s=11.

A Fibonacci - számok (9. – 16. dia)

Bonacci
fia
Filius Bonacci,
más néven Fibonacci,
találta ki a Fibonacci-sort.
Tán meglepő, de ihletője a nyulak szaporodása volt.
(Fábri Péter)

A sorozatot:
 először két indiai matematikus, Gopala és Hemacsandra írta le (1150)
 tőlük függetlenül találta meg 1202-ben Fibonacci
 Kepler 1611-es könyvében, The Six-Cornered Snowflake) újra felfedezte, és különféle
természeti jelenségekkel hozta kapcsolatba

Amit mindenki ismer

A "nyulas" probléma: „Ha egy pár újszülött nyulat kapok az év elején, hány pár nyulam lesz az
év végén.”
Néhány egyszerűsítő feltevés:
  minden felnőtt nyúlpárnak havonta egy hím és egy nőstény utóda születik
 a vemhesség ideje egy hónap
 az újszülöttek pontosan egy hónap alatt válnak ivaréretté
 egy nyúl sem pusztul el
A nyulpárok száma az eső hónapban 1, ez változatlan marad a 2. hónapban is. A 3. hónapban a
nyúlpárok száma kettőre növekszik. A 4. hónapban az eredeti nyúlpár újabb párt hoz a világra,
míg a fiatalabb pár még nem szaporodik, stb. Az nyúlpárok számának alakulása az egyes
hónapokban: 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144.

Más módon is eljuthatunk a Fibonacci – sorozathoz

Az első lépcsőre egy módon léphetünk. A másodikra már két lehetőségünk van: kétszer egy – egy
lépcsőt vagy egyszer két lépcsőt lépünk. A harmadik lépcsőre három különböző módon tudunk
feljutni: háromszor egyet lépünk, egyszer egyet, egyszer kettőt lépünk, de akkor a sorrend is
számít, tehát ez két különböző eset. Így a harmadik lépcsőre három különböző módon juthatunk
fel. A negyedik lépcsőre való feljutások számát az előzőkhöz hasonlóan összeszámolhatnánk, de
megpróbálhatjuk a feladatot az előző lépcsőkre való feljutások számának ismeretére
visszavezetni. A negyedik lépcsőre úgy jutunk, hogy vagy a harmadikról egyet, vagy a másodikról
kettőt lépünk. Ezért a negyedik lépcsőre annyi különböző módon jutunk fel, amennyi a második,
illetve a harmadik lépcsőre való különböző feljutások összege

A Fibonacci számsorozatban
 a harmadik elemtől kezdve bármely elem az előző kettő összege
 a sorozatok ilyen előállítási módját (újabb elemek képzése az előzőekre való
visszavezetéssel) rekurzív eljárásnak nevezik

Fibonacci – számok gyorshatványozással

Fibonacci számok és a Pascal háromszög

A Fibonacci – számok és az aranymetszés (17.-18. dia)

 a Fibonacci-sorozat elemei nem alkotnak mértani sorozatot, az egymást követő elemek

hányadosa nem állandó (jól látszik alacsony sorszámok esetén)
 az elemek számának növelésével azonban ez a hányados egy állandó számhoz közelít
A diagramm a hányadosok értékét mutatja, mely láthatóan az aranyarányhoz közelít
 minél későbbi tagjait vesszük a sorozatnak két egymást követő szám aránya annál inkább
az aranymetszéshez fog közelíteni
Az alábbi táblázatból pontosabban láthatjuk a hányadosok értékét. A 10. tagtól kezdve a
hányados egyre inkább megközetlíti az aranyarányt
A Fibonacci négyzetek (19.-20. dia)

 azok a négyzeteket, melyek oldalainak mérőszámai a Fibonacci-sorozat elemei

 az első n négyzet egymáshoz illesztésével olyan téglalapokat kapunk, melyek oldalhosszai

megegyeznek az n-edik és (n+1)-edik négyzet oldalának hosszával

Konstruálása:

 vegyünk két egységnyi oldalhosszúságú négyzetet, (F1 és F2), és ezek fölött helyezzük el
a 2 egységnyi oldalhosszúságú F3 négyzetet

 az így kapott alakzathoz illesszünk (jobbról) olyan négyzetet, melynek oldalhossza

megegyezik az előző két négyzet oldalának összegével (F4)

 az így kapott téglalap fölé illesszük az F5, majd ezekhez ismét jobbról az F6 négyzetet, stb.

Fibonacci – spirál (21.-22. dia)

 olyan logaritmikus spirál, ami egy negyedfordulat alatt nő a φ-szeresére (φ - aranyarány)

 a spirált a megrajzoláshoz vett négyzetek oldalhosszai miatt nevezték el Fibonacci -

spirálnak

Fibonacci - számok a természetben (23.-26. dia)

 a viragok szirmai is utalnak a Fibonacci számokra. Egyesekről már biztos hallottunk,

azonban van egy pár ami viszonylag ritkán fordul elő

 ágak számában is felfedezhető a Fibonacci szám: először egy ág, majd kettő, három, és
így tovább, míg végül 8 águnk lesz

 a leveleknél ugyanez a helyet, az első levelet 0-nak tekintjük és addig számozzuk őket míg
nem találunk egy levelet ami felette van, a fordulatok száma a Fibonacci számra utal.

Fibonacci - számok és a napraforgó (27.-28. dia)

 egy érett napraforgótányéron a magok két, ellentétes irányba csavarodó spirál alakzatba
rendeződnek: az egyik az óramutató járásával megegyező, a másik ellentétes irányba tart

 (ha jól megfigyeljük és a kép magyarázása)

 ha megszámoljuk a spirálokat, mindig két egymást követő Fibonacci-számot kapunk

 a közepes méretű, 15-20 cm átmérőjű napra-forgótányér spiráljainak száma 34 és 55, a

kisebbeké 13 és 21. Nagyobb tányérok esetén előfordulhat az 55 és 89 is

Fibonacci - számok és a fenyőtoboz (29. dia)

  a napraforgókhoz hasonlóan a fenyőtobozok esetében is felfedezhető a két, ellentétes
irányba csavarodó spirál alakzatba rendeződés

Fibonacci - számok az informatikában: (30.-31. dia)

A 21.ik században már nem pappíral és ceruzával fogjuk kiszámolni a Fibonacci – számokat,
hanem ezt a munkát a gépek fogják helyettünk elvégezni. Azt már a felhasználónak kell eldönteni,
hogy ki számol gyorsabban: a gép vagy ő. Két különböző módszer a kiszámításra:

Rekurzív: A felhasználótól kérünk egy természetes számot. Ha n=1 vagy n=2 akkor a program az
1.es számot téríti vissza. Ha n nagyobb mint kettő akkor kezdi „boncolgatni”. Hogy is nézne ki ez:
vegyünk egy számot, pl n=5

Fibonacci(5) =fibonacci(4)+fibonacci(3) =3+2=5

Fibonacci(4) =fibonacci(3)+fibonacci(2) =2+1=3

Fibonacci(3) =fibonacci(2)+fibonacci(1) =1+1=2

Fibonacci(2) =1

Fibonacci(1) =1

Az eredményeket vizsgáljuk meg. Ezek mind a Fibonacci számok.

Ciklus: Ismétlő utasítást használva ki tudjuk számolni a felhasználó által kért Fibonácci számot.
Az F=0 és a prev=1 vátozók jelképezik az első két számot és egy plusz változóval (jelen esetben
next) segítségével bármilyen számot ki tudunk számolni egy kis csere segítségével. Hogy is néz ki
a csere? Vegyünk egy konkrét számot: n=3.

i=1 next=0+1, prev=0, F=1

i=2 next=1+1, prev=1, F=2

i=3=n next=2+1, prev=2, F=3 (n+1.ik Fibonacci szám)

Fibonacci - számok a zenében: (32. dia)

Bartók Béla Kánon című műve:

 3 rész: az első és harmadik része 8-8 ütemes, míg a második 13 ütemet tartalmaz

 az első rész további 2 részre bontható: 3 + 5 ütemre, míg a harmadik rész 5 + 3 ütemre
tagolható tovább

 Ezek is a Fibonacci számokra utalnak

Fibonacci számok az irodalomban: (33. dia)

 Dan Brown: A da Vinci kód – ebben a könyvben a Fibonacci –számok, az aranymetszés és
a fi-szám is fontos szerepet játszik mivel Jacques Saumiére-t megölték, ő pedig utolsó
csepp erejével próbálta továbbadni titkát, úgy hogy mások ne tudjanak rájönni

 Darren Aronofsky filmjében, a π-ben

 Esterházy Péter: Harminchárom változat Haydn-koponyára