UNIVERZITA J.

SELYEHO – SELYE JÁNOS EGYETEM

PEDAGOGICKÁ FAKULTA – TANÁRKÉPZŐ KAR

Matematika megjelenése az irodalomban

Név: Vas József

Szak: Matematika – Magyar nyelv és irodalom

Képzés: Mgr.

Tantárgy: Számelmélet

Évfolyam: 1

Tanév: 2019/2020
Bevezetés
A természettudományokat ritkán tudjuk párosítani humán típusú tudományágakkal, mivel
a természettudomány megfigyelésékre, pontos bizonyításokra és tényekre épül, míg
a művészet inkább az esztétikai, érzelmi és szubjektív vonásokat taglalja. E kettő nem férhet
össze, gondolnánk a kikövetkeztetett dolgokból, de bizonyos irodalmi részlegekben
szándékosan vagy nem szándékosan előfordulnak szabályos matematikai kifejezések. Az
irodalomnak létezik osztályozása is, és a benne lévő káoszban megtalálható az általánosítás.
Leginkább az irodalomelmélet taglalja ezeket a tényeket és a lírai funkciókban teljesül ez
leggyakrabban. A versekhez gyakorta tudunk rendelni matematikai fogalmakat. Ilyenek
például a szótagok száma, a sorok száma vagy a versszakok száma. Ezek alapján tudunk
csoportokat létrehozni és kategorizálni lírai halmazokat. A szonett esetében 14 sort
használunk, egy pontosan megadott rímképlettel, 10-11 szótagos sorokkal karöltve. Ezeket a
tényeket, ha átlépjük, akkor a vers nagy eséllyel a szabad versek csoportját fogja gyarapítani.
Tehát meg van adva a verstani tulajdonsága, ami szabályra épül. Már az ókori görög és római
költészetben is használtak pontosan leírt verstani módszereket. Ilyen például a disztichon. Egy
pentameter 5, míg egy hexameter 6 daktilusból áll, azaz rendszerezett fogalmi alapokon
működik. A természettudományban és az irodalomban az alap tézisek alkotják a közös
pontokat, amikre építeni lehet. A matematikában az alapegységek a számok és az
irodalomban pedig a betűk és a hangok. Ha jobban megfigyeljük a hangok és a betűk
valamilyen hasonlóságokra utalnak. A hangok tulajdonságaiból kiindulva relációról van szó, a
betűk szempontjából meg függvényekről. Az „A” betűt, mint hangként használjuk és csak ez
az egy funkciója van, de ha azt mondjuk egy, akkor azt felírhatjuk arab számként, szóban és
római számban is. A nyelvekben egy szó több karakterből tevődik össze, viszont a
matematikában többnyire egy karakter egy tulajdonságot vagy szavat jelent. Ilyen például az
eleme ∈ , létezik ∃ , bármely ∀ . Nyelvészettel kapcsolatban az abc-t tekintsük leginkább
strukturált rendszernek. A szavaknak a betűk által lehetnek hosszúságaik úgy, mint a
geometriában például a szakaszoknak. Egy szavat tehát, ha hosszúsága alapján szeretnénk
értelmezni, akkor azt kell megállapítanunk, hogy mennyi betű képzi az adott szavat.1

1
Bencze Mihály: Matematika az irodalomban, Internetes
forrás:http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/bencze-nyelv-math.html Letöltve: 2020.4.23.

1
 Nevezetes íróknál is felfedezhető a matematika. A magyar irodalomban például József
Attila és Ady Endre költészetében. A 36-os szám fontosságára a költészetben pedig Goethe és
Polti hívta fel a figyelmet.. Gonzalo Sánchez Vázquez Matematika és költészet című versében
a végtelen és az elérhetetlen dolgokat végtelen szakaszos tizedes számban fejezi ki.
Természetesen ezeken kívül még számos publikáció született e téren, amelyekben a
matematika fellelhető és hozzá tudjuk csatolni az irodalomhoz.2

1. Matematika a versekben
A matematika talán a versekhez áll a legközelebb, mert ott sokkal jobban megfigyelhető és
elemezhetőek a szótagok, a betűk és a szavak száma. Az epikai művekben is megtalálható a
matematika, de azokból általában nagyobb elméleteket szoktak alkalmazni. Ilyen például
Puskin Jevgenyij Anyegin című műve, amelyben a magánhangzók és a mássalhangzók
váltakozásának megfigyelése közben Andrej Andrejevics Markov bevezetett egy
valószínűségi fogalmat. A 20. században kialakult egy újfajta verselési forma. A
kombinatorikus verselés. Raymond Queneau verskötete 10 szonettből áll és összehangzó a
rímelésük. A könyvre az a jellemző, hogy akármelyik oldalon nyitjuk ki, mindig másfajta
szonettet fogunk kapni. A sorok kombinációja által százezer milliárd költemény jön létre.
Ilyesmi elven működik még Pap Tibor Disztichon Alfa című időmértékes vers-generátora is. 3

1.1 Pi-versek

Ezekben a versekben a számjegyei találhatóak meg. Azaz a betűk számai alkotják meg a
nevezetes számsorozatot. Természetesen a szövegnek is értelmesnek kell lennie. Száz Pál
egyik verse a legjobb a bemutatásra:

Nem (3) a (1) régi (4) s (1) durva (5) közelítés (9),
mi (2) szótól (6) szóig (5) így (3) kijön (5)
betűiket (8) számlálva.(9)
Ludolph (7) eredménye (9) már,(3)
ha (2) itt (3) végezzük (8) húsz (4) jegyen.(6)
De (2) rendre (6) kijő (4) még (3) tíz (3) pontosan,(8)
Azt (3) is (2) bízvást (7) ígérhetem.(9)

= 3,14159265358979323846264383279 … . 4

2
Gonzalo Sánchez Vázquez Matematika és költészet, Internetes
forrás:http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/vazquez.html Letöltve: 2020.4.23.
3
Költői kombinatorika, Internetes forrás: http://magyar-irodalom.elte.hu/babel/2120.htm Letöltve: 2020.4.23.
4
Pi-versek, internetes forrás: https://matekarcok.hu/pi-versek/ Letöltve: 2020.4.23.

2
1.2 Weöres Sándor: Kockajáték
A vers Ének a határtalanról című kötetben jelent meg és ez egy permutációs vers. Ennél a
versnél az elemzés szempontjából az ismétlődő verssorokat kell figyelembe venni. Azaz a
versszakoknál a permutációs sorrendet. Ha a kiindulási részünk az elő versszakhoz tartozó
sorok sorrendje, akkor = (1,2,3,4) akkor a rákövetkező versszakok így generálhatóak
leképezéssel: ( )= , ( )= , ( )= ; ahol ezek így írhatók fel:

1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
= , = , =
2 1 4 3 3 4 2 1 2 1 4 3

A felírásból látható, hogy az első és az utolsó transzformáció egyenlő, azaz

megegyezik a két mátrix, tehát = . Ezen kívül figyelembe kell venni még a =
=1= ∗ esetet is, és ebből az következik, hogy még inverzei is egymásnak. Szimmetria
és ellentét is szerepet kap a versben. Ilyen például a elkallódni- megkerülni.5

1.3 Fibonacci-számok
A Fibonacci-számok egy rekurzív sorozat elemei. Kezdésképpen a nulladik száma 0, az első
szám 1, a második száma szintén 1 és a következő elemeket pedig az előző kettő összegeként
kapjuk. Ezek a számok végtelen és növekedő sorozatként vannak jelen. A nulladik elem után
az első 10 eleme: 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34 ,55. Tehát, ha az első = 1, a második
= 1, akkor a harmadik = 2. Ebből kiindulva felírható a következő módon az egész
sorozat: = + . A képlet alkalmazásával bármelyik elemet meg tudjuk határozni.
Természetesen ennek csak akkor van értelme, ha n " ≥ 2. Az akkor lesz egyenlő 1-el,
ha " = 1, és akkor lesz 0, ha " = 0.6

1.3 Fibonacci-verssorok

A modern korszakban olyan versformák is kialakultak, amelyekben matematikai normákat

kezdtek el alkalmazni az írók és a költők. Weöres Sándor verseiben megtalálható a
kombinatorika alkalmazásai is. Ilyen például tőle a Téma és variációk és Tenger felhő című
verse. A posztmodern se zárkózott el ettől a lehetőségtől. Gregory K. Pincus a Fibonacci-

5
Szimmetria,Nyelv,Irodalom, Internetes forrás: http://www.bolyai.hu/RLV2017/HalaszIstvan_2017.pdf
Letöltve: 2020.4.23.
6
Fibonacci-számok Internetes forrás: https://matekarcok.hu/fibonacci-sorozat/ Letöltve: 2020.4.23.

3
számokat használja fel a versei írásához. Szóval a szótagszám, melyet alkalmaz 1,1,2,3,5,8.
Természetesen ezt lehetne még folytatni akár a végtelenségig. Íme, egy példa:
„Ez
vers.
Ilyet
Mindenki
gyárthat magának
Fibonacci-sorozatból.”7

Szilágyi Domokos szintén ezt a számsorozatot használta fel a verseiben. A

Napraforgó(k) című versében egyértelműen jelentkeznek a Fibonacci-számok tulajdonságai.
Már a címben is erre kapunk jelzést. A napraforgó magjai Fibonacci-spirálba vannak
rendeződve. Azaz a spirálok száma, valamilyen az eddig említett sorozat számai. Maga a
jelenség egy logaritmus spirál. A leggyakoribb számok napraforgónál: 21, 34, 55, 89 és 144.
A szirmai száma pedig 34 szokott lenni. A Fibonacci-szám itt a sorok megkülönböztetésében
jelenik meg. Folyamatosan valamilyen más téma vagy leírás kezdődik el sorozat számait
követően. Azaz a vers, különböző fejezeteiben. 8 Fábri Péter Fibonacci-verssorok című
versében utalás jelenik meg a híres számsorra. A sorozat megalkotóját említi meg, akit a
nyulak szaporodása ihlette a sor megalkotására. Már a vers is úgy vezethető fel, mint egy
sorozat ugyanis az első sorban meg még csak egy latin név szerepel, míg az utolsó sorban már
a legnagyobb jellegzetessége, ami hozzá tartozik. Tehát fokozatosan növekszik a mondatok
nagysága úgy, mint az említett sorozat számai a végtelenségig.9

2. Hat lépés törvénye

2.1 Hálózatok
A hálózatok a jelenlegi világban nagyon sok mindenhez köthetőek. Nagyon sok minden
felfedezhető a téma, különböző szegmenseiben. Ezeket a szabályszerű dolgokat
felfedezhetjük a szociológiában, a sejtek működésében és még az úttervezésben is. Barabási
Albert- László hatalmas előrelépéseket tett ezen, tudományág témakörében. A jelenléte erősen

7
Versek Fibonacci-számokból, Internetes forrás:
http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/fibo-versek.html Letöltve: 2020.4.23.
8
Irodalom, nemzet, identitás: Z. Lajtos Nóra: A „sárga sziromsapka” szomorúsága 200-204 oldal, Budapest
2010 ISBN 978–963–87595–5-9
9
Fábri Péter: Fibonacci-verssorok, Internetes forrás:
http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/megcsapottak/math-fabri.html Letöltve: 2020.4.23.

4
befolyásolta a komplex hálózatok jelenlegi ismeretét és eredményei átalakították, a
marketingről, közösségről szóló ismeretinket. Az emberek mozgása vagy kapcsolata külső
szemszögből tekintve káosznak és megfogalmazhatatlannak tűnik. Tulajdonképpen a
rengetek, összetevő mellett mégis létezik racionális magyarázat. A halázót vizsgálatánál két
jelentősebb csoportot különböztetünk meg. A kapcsolatok és a csomópontok tartoznak ide. A
20. Században Erdős Pál és Rényi Alfréd ajánlotta a természettudományos és kommunikációs
komplex hálózatoknál, hogy a hálók, melyeket használnak, legyenek véletlenszerűek, vagyis
legyen egy % számú csomópont, amelyek & számú véletlenszerű kapcsolattal rendelkeznek. A
modell így véletlenszerű tulajdonságokkal rendelkezik és majdnem ugyanannyi mennyiségű
csomóponttal, mint kapcsolattal. Ezek által a csomópontok fokszámai egy harang alakú görbét
10
követnek és jellemezhetőek egy számmal, mint például az átlag. Kisvilágok-
tulajdonságaival rendelkező gráf modellek közül a Watts-Strogatz modell lesz megemlítve a
következőkben.

2.2 Gráfelmélet alapfogalmai

A gráfelmélet alaptézise tulajdonképpen a gráf, ami olyan struktúra, amely csúcsokból vagy
szögpontokból és élekből áll. Azon pontok és élek halmazát nevezzük gráfnak, amelyben az
élek pontokat kötnek össze és az élekre pontok illeszkednek úgy, hogy minden élre legalább
egy, legfeljebb két pont illeszkedik. A gráfok pontjait pontoknak nevezzünk leggyakrabban.
Ezekből már megfogalmazhatóak az alap tézisek. Ha egy élre két pontot helyezünk, akkor
ebből nyilvánvaló lesz, hogy az él két pontot köt össze. Azaz a ' , ( pontok az ) él
végpontjai. Természetesen előfordulhat az is, hogy ezt a ', ( pontot több él köti össze és
akkor ezeket párhuzamos vagy többszörös éleknek nevezzük. Fokszámnak nevezzük a
gráfnak egy pontjában összefutó vagy találkozó élek számát. Hurok élnek nevezzük azt a egy
élt, amelyre egy pont illeszkedik és annak az egy élnek a végpontja azonos. Ha az előbbi
fogalmak kapcsolatban a gráfban nincs jelen hurok él vagy párhuzamos él, akkor azt a gráfot
egyszerű gráfnak hívjuk. Teljes gráf pedig akkor lesz, ha a gráfnak mindegyik pontjából
pontosan egy-egy él vezet a gráf összes többi pontjához.11

10
Cserpes Attila: Marketin és menedzsment a közművelősben 181. Oldal, 2011 Zalaegerszeg TÁMOP-3.2.3-
08/2-2009-0023. Online is elérhető:
https://books.google.sk/books?id=iivVWtgM9J4C&printsec=frontcover&hl=sk&source=gbs_ge_summary_r&c
ad=0#v=onepage&q&f=false Letöltve: 2020.4.23
11
Gráfok, Internetes forrás: https://zanza.tv/matematika/gondolkodasi-es-megismeresi-modszerek/grafok
Letöltve: 2020.4.23

5
2.3 Karinthy Frigyes: Láncszemek
A „6 lépés” vagy a „kis világ” elmélete szintén a 20. század közepén terjedt el.
Tulajdonképpen az egész elmélet az emberek közti kapcsolatokat próbálja leírni. Ezeket az
aprócska távolságokat modellezi. Tehát a hat lépés távolság-elmélet szerint a földön bárki
kapcsolatba hozható bárkivel egy ismeretségi láncon keresztül. A két végpont között pedig
maximális öt elem helyezkedik el. Karinthy Frigyes novellájában is felfedezhető ez az
12
elmélet. „A munkás ismeri műhelyfőnökét, műhelyfőnöke magát Fordot, Ford jóban van a
Hearst-lapok vezérigazgatójával, a Hearst-lapok vezérigazgatójával tavaly alaposan
összeismerkedett Pásztor Árpád úr, aki nekem nemcsak ismerősöm, de tudtommal kitűnő
barátom — csak egy szavamba kerül, hogy sürgönyözzön a vezérigazgatónak, hogy szóljon
Fordnak, hogy Ford szóljon a műhelyfőnöknek, hogy az a szögecselő munkás sürgősen
szögecseljen nekem össze egy autót, éppen szükségem lenne rá.” 13 Elképzelése szerint a
láncban növekedésével párhuzamosan az ismerősök száma exponenciálisan növekszik. Azaz
ebből már kikövetkeztethető, hogy elég pár kapcsolat arra, hogy az ismerősök köre kiadja az
összes embert a földön.

2.1.ábra. A hat lépés törvénye ábrázolva

Az egyik kisvilág-tulajdonság felé hajló modellt Ducan J. Watts és Steven Strogatz

publikálta. Munkájukban szerintük egy kisvilág úgy írható le, hogy adott egy q érték, amely
mellett az összes N darab csúcs kapcsolatban áll az összes tőle legfeljebb q távolságban

12
Cserpes Attila: Marketin és menedzsment a közművelősben 182. Oldal, 2011 Zalaegerszeg TÁMOP-3.2.3-
08/2-2009-0023. Online elérhetősége:
https://books.google.sk/books?id=iivVWtgM9J4C&printsec=frontcover&hl=sk&source=gbs_ge_summary_r&c
ad=0#v=onepage&q&f=false Letöltve: 2020.4.23
13
Karinthy Frigyes: Minden másképp van., ISBN 9789630968423 Budapest, 2012

6
elhelyezkedő csúccsal úgy, hogy a csúcsokat egy körvonal alapján helyezi el. Amiben
.
% ≫ + ≫ ln (%) ≫ 1 így mindkét irányban szomszédhoz társítható minden pont. Az

algoritmus az összes létrehozott élén végigmegy majd a nullánál nagyobb viszont egynél
kisebb p valószínűséggel lecserél egy q-nál távolabbi pontokat összekötőre.

2.2. ábra. Ha N=12, q=2 és p=0,16 paraméterrel rendelkezik akkor ez egy Watts-Strogatz
modell által előállított kisvlág tulajdonságú gráf14

14
Szociális hálózatok geográfiai beágyazódása-Fejes Ágota, Szakdolgozat. 2014, Budapest. Online elérhetősége:
https://web.cs.elte.hu/blobs/diplomamunkak/bsc_matelem/2015/fejes_agota.pdf Letöltve: 2020.4.23.

7
Felhasznált irodalom:
1. Bencze Mihály: Matematika az irodalomban, Internetes
forrás:http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/bencze-nyelv-
math.html Letöltve: 2020.4.23.

2. Gonzalo Sánchez Vázquez Matematika és költészet, Internetes

forrás:http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/vazquez.html
Letöltve: 2020.4.23.

3. Költői kombinatorika, Internetes forrás: http://magyar-

irodalom.elte.hu/babel/2120.htm Letöltve: 2020.4.23.

4. Pi-versek, internetes forrás: https://matekarcok.hu/pi-versek/ Letöltve: 2020.4.23.

5. Szimmetria,Nyelv,Irodalom, Internetes forrás:

http://www.bolyai.hu/RLV2017/HalaszIstvan_2017.pdf

6. Fibonacci-számok Internetes forrás: https://matekarcok.hu/fibonacci-sorozat/ Letöltve:

2020.4.23.
7. Versek Fibonacci-számokból, Internetes forrás:
http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/fibo-versek.html Letöltve:
2020.4.23.

8. Irodalom, nemzet, identitás: Z. Lajtos Nóra: A „sárga sziromsapka” szomorúsága 200-

204 oldal, Budapest 2010 ISBN 978–963–87595–5-9

9. Fábri Péter: Fibonacci-verssorok, Internetes forrás:

http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/megcsapottak/math-fabri.html
Letöltve: 2020.4.23.
10. Cserpes Attila: Marketin és menedzsment a közművelősben 181. Oldal, 2011
Zalaegerszeg TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0023. Online is elérhető:
https://books.google.sk/books?id=iivVWtgM9J4C&printsec=frontcover&hl=sk&sour
ce=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false Letöltve: 2020.4.23

11. Gráfok, Internetes forrás: https://zanza.tv/matematika/gondolkodasi-es-megismeresi-

modszerek/grafok Letöltve: 2020.4.23.

12. Cserpes Attila: Marketin és menedzsment a közművelősben 182. Oldal, 2011

Zalaegerszeg TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0023. Online elérhetősége:
https://books.google.sk/books?id=iivVWtgM9J4C&printsec=frontcover&hl=sk&sour
ce=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false Letöltve: 2020.4.23

13. Karinthy Frigyes: Minden másképp van., ISBN 9789630968423 Budapest, 2012

14. Szociális hálózatok geográfiai beágyazódása- Fejes Ágota, Szakdolgozat. 2014,

Budapest.+ két ábra. Online elérhetősége:
https://web.cs.elte.hu/blobs/diplomamunkak/bsc_matelem/2015/fejes_agota.pdf
Letöltve: 2020.4.23.