Az aranymetszés

Története:
• Már az ókori matematikusok is használták és tanulmányozták
• Ókori egyiptomiaknál a használata a piramisok arányánál lelhető fel
• Ókori görögök is ismerték
• Püthagorasz, Theodórosz és Eukleidész is foglalkozott vele
• Az ókorban isteni arányszámnak is nevezték
• A szó eredete: amikor az ókori matematikusok felfedezték ezt az arányt, úgy gondolták,
hogy ez az a szám, amely alapján az istenek teremtették a világot
• Jelölése: Φ
• A jele a görög Pheidiasz nevezetű szobrász nevéből származik
• Az indiai Hemachandra számára sem volt ez az arány ismeretlen
• Ő a költészetébe szőte bele
• Adolph Zeising is foglalkozott vele a kisérleti esztétikából című művében
Pheidiasz
(Φειδίας)
Aranymetszés a matematikában
•Definíciói:
 
1. Két rész (a és b, a>b) az aranymetszés szerint aránylik egymáshoz, ha az egész
(a+b) úgy aránylik a nagyobbik részhez (a), ahogy a nagyobbik rész (a) a kisebbik
részhez (b):=
2. Másszóval a nagyobbik rész egyenlő az összeg és a kisebbik rész mértani
közepével: a=
3.  a nagyobbik rész úgy aránylik a kisebbik részhez, mint a kisebbik rész a
két rész különbségéhez: =
a/b jelölésére használatos a Φ, mely 1,618
•Kapcsolata
  a Fibonacci-sorozattal:
• A sorozat első két tagja a 0 és az 1
• A következő tag mindig az előtte lévő 2 tag összegével egyenlő
• A számsorozatból levezethető a Φ
• A Fibonacci-sorozat egymást követő tagjainak hányadosából képzett sorozat (1/1, 2/1, 3/2,
5/3, stb.) határértéke éppen az aranymetszés aránya, a Φ
• Érdekes tulajdonsága: egy számpár minél távolabb van a 0-tól, annál közelebb kerül a Φ-hez
pl.: , míg a =1,618037135
Szerkesztése:
• Az aranymetszés szerkesztése a szelő tételen alapszik
1. Felveszünk egy EP(a) szakaszt
2. Megszerkesztjük az EP felezőpontját F-et
3. Forgassuk el EF szakaszt 90°-kal E körül, F’=O
4. Megrajzoljuk O köré az F’E sugarú kört
5. P-n és O-n keresztül egyenest húzunk
6. Ahol metszi a kört elnevezzük A-val és B-vel
7. A PA szakaszt rákörzőzzük PE-re és megkapjuk M-et
8. Az M pont az aranymetszési arányának megfelelően osztja 2 részre a szakaszt
B

F’=O

F
M
E P
a
Alkalmazásai:
• Tipográfiában: a címek, alcímek és a szövegtörzs
betűméretének arányát sokszor aranyarányban
állapítják meg
• Fényképészetben
Az aranymetszés az
építészetben
Az ókorban az emberi test arányait használták az
építészetben
• Gízai Nagy-pramis:
• Alapélének a fele és oldallapjainak a
magassága az aranymetszés arányainak
megfelelően aránylik egymáshoz
• Pantheon:
• Függőleges fala az aranymetszés arányának
megfelelően osztódik 2 részre
• a Notre Dame székesegyház épületében is
fellelhető
 • Az aránynak a költészetben van szerepe
• Pl.: Fibonacci-verssorok:
Bonacci
Az Fia
aranymetszés Filius Bonacci,
Más néven Fibonacci,
az Találta ki a Fibonacci-sort.
irodalomban Tán meglepő, de ihletője a nyulak szaporodása
volt.
• Színpadi művekben, drámákban is fellelhető
• Felvonások és jelenetek közötti arány
Az aranymetszés a festészetben
• A Vénusz születésében is fellelhető
• A Mona Lisa-ban is jelen van ez az arány
• Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány
• Kimutatja, hogy az emberi test aránya a Φ-vel egyenlő
Az aranymetszés a
szobrászatban
• Polükleitosz: Lándzsavivő
• Az ujj az aranyaránynak
megfelelően aránylik a kézhez
• Milói Vénusz
• A testhossz úgy aránlik a
köldökmagassághoz,mint ez a
köldök-fejtető távolsághoz
• Nofertiti mellkasszobrában is jelen
van az arány
Az aranymetszés a
zenében
• Az aranymetszés számai a zenében is
előfordulnak
• A klasszikus zenében: a dallamok
szimmetrikusan tagolódnak
• Elsőként Ockeghem alkalmazta tudatosan
• Magyar zeneszerzők közül Bartók és Kodály
műveiben fedezhető fel
• Több művükben is felfedezhető a 0,618 é
0,328 aránypár szerinti elosztás
Az aranymetszés
a természetben
• Az aranarány a
természetben sokfelé
megfigyelhető pl.: egy
gyíkon, egy tojáson, egy
ágon, az űrben, egy
napraforgón, egy csiga
házán stb.