Aranymetszés az

irodalomban
Az aranymetszés: olyan arányosság ami a természetben, művészetben is
megjelenik egyensúlyt teremteve a szimmetria és az aszimmetria között.
Aranymetszési arányokat láthatunk az ókori épületeken a középkori ,
reneszánsz képzőművészeti alkotásokon.
Az ókori Püthagorasz és követői szerint minden leírható matematika
nyelvén, aranymetszés aránya a természetben megfigyelhető pl.: a
csigán, akár az emberi test.
Ma is van esztétikai értéke a tipográfiában, fényképészetben

Matematikai definíciója :két rész aránylik egymáshoz ha az

egész /a+b/ úgy aránylik a nagyobbik részhez, mint a kisebbik
rész a két különbségéhez. A nagyobbik rész egyenlő az összeg
kisebbik rész mértani közepével.
Az ókori geometriában ismerték és használták, az építészetben is.
i.e.2600 körül épült Gízai piramis arányaiban is látható az aranymetszés.
A magyar szent koronán is látható.
Bartók Béla rendszeresen használta műveiben pl.: A Táncszvit művében
A festészetben Csontvári Koszka Tivadar, Dürer, Leonardo da Vinchi, Michelangelo
A színpadi művekben, a drámákban majdnem kiszámítható az
egyes fölvonások és jelenetek közti arány
- Elterjedt a hosszú expozíció a gyors és csattanós befejezés
- Az arány, mint szerkesztési elv a jellemeknek egymáshoz
viszonyulásában, a párbeszédek méreteiben és sok egyéb
strukturális egységben is megmutatkozik

Dante Aligheri: Az Isteni színjáték

Kassák Lajos: A ló meghal…..kezdetű költeménye
A
napraforgón
spirálisan
helyezkednek
el a magok,
mint a
csigaház.
A mindennapi életünkben is fontos szerepet játszik. Ma már mindenkinek van
mobil telefonja amivel fényképezhet. Fontos a fénykép esztétikus, szimetrikus
legyen.
Esztétikus tárgyak lehetnek például: épületek, bútorok ,autó, szobrok
Illatszerek üvege
Játékok, műszaki cikkek stb,